Az Alzheimer-kór borzasztó hatását a világ sajnos jól ismerheti, például Puskás Öcsi bácsi, Peter Falk vagy éppen Tévésámán egyik kedvence, Terry Prachett okán. Látszólag e betegségről szól a film, de valójában mélyebb jelentéssel is bír.

     Spanyolországban járunk, napjainkban. A Ribeiro-család nyaralásra igyekszik, így a nagypapát, Ricardót (Manuel Alexandre) egy idősotthonba viszik. Egyedül nem képes magát ellátni és gyakran elfelejt olyan egyszerű dolgokat, mint a lakcíme. Az intézményben elsőre nem érzi jól magát a papa, szomorú, amiért itt hagyja a családja. A szobatársa, Andrés, és az egyik nővérke, Alicia viszont nagyon kedvesek vele és jófejek. Szinte állandóan nevetnek, aztán a többi öreggel együtt jókat mulatnak. Fiatalnak érzik magukat, viszont fizikai és szellemi szinten kezdenek valóban kisgyerekekké válni.

     Ricardo legidősebb unokája, Ana (Cristina Brondo) az egyetlen, aki tényleg foglalkozik vele a rokonok közül. Mindennap meglátogatja, ajándékot vesz neki, még szorosabb kapcsolat alakul ki közöttük, mint addig. Sajnos a vizsgálatok azt mutatják, hogy a papa Alzheimer-kórban szenved. Egyre súlyosabb memória-problémákkal küszködik, az agya már nem működik megfelelően, és az állapot visszafordíthatatlan. Ana nem tétlenkedik, ígéretes karrierjét föláldozva csak a papával foglalkozik, kész ápolni őt élete utolsó napjáig. Hiszen nem marad úgyse örökre az otthonban. Nem is, mert egy nap kimegy az épület kapuján, és sehol sem találják...

      Anyukám pszichiáter meg neurológus és szerinte orvosilag minden rendben volt a betegség ábrázolásával, szóval ez tuti, így van. A hangsúlyt nem maga a kór kapja, inkább az, miként befolyásolja ez a családtagok mindennapjait. Nemcsak szomorú, félelmetes is ez a helyzet (gondolom), és ezt remekül érezteti a film.

      A beteg már nem tudja saját nevét sem, viszont csodaként tekint egy ülőpárnára vagy képzelt unokáját tologatja a babakocsiban. Ana és Ricardo alakítója is egy az egyben hibátlanul teljesítenek szerintem, és igaz, hogy kétségbeejtő és lehangoló, ami velük történik, de a film nem "csordul túl", nincsenek benne giccses jelenetek, inkább reálisak. Számomra sokkal megrázóbb volt ez a történet, mint mondjuk az, amiben emberek százai lesznek oda valamilyen természeti- vagy ufók által okozott katasztrófában. Bőven akadnak üdítő jelenetek is, az öregek igazán lököttek és szeretni valóak.

      Nekem tetszett a film. Végülis pozitív üzenete van; a család fontossága, az idősek tisztelete, az élet apró szépségei számítanak. Egyébként Manuel Alexandre 92 éves korában hunyt el épp most kedden (2010.10.12.). :(

     Kedves film, melyben Johnny Depp egyszemélyes cirkuszként működik közre. ;)

     A címszereplő egy testvérpár (Aidan Quinn és Mary Stuart Masterson). Szüleik meghaltak, és bár mindketten felnőttek, Joon bizonyos mentális betegsége/betegségei miatt együtt laknak, folyton együtt vannak. Nagyon összetartóak, de Benny mindig aggódik kiszámíthatatlan húga miatt, ő pedig ezt az aggódást tartja már túlzottnak. Végülis egy kártyapartinak köszönhetően "megnyerik" Samet (Johnny Depp), akit saját nagybátyja idegesítőnek tart, ezért őt tette föl tétnek. Sok viszontagság és vidám pillanat után pedig a két tesó addigi gondjai megoldódnak, nagyrészt Samnek köszönhetően.

     E három főszereplő jól teljesít. M.S.M. szerintem néhol túlzásba viszi az "őrült" viselkedést, de ennek ellenére tetszett az alakítása. Quinn szerepét igazából bárki eljátszhatta volna, de jó ő is, nyilván sokat nyomott a latba a szép kék szeme. Na, nem akarom ám őt lehúzni! Depp Jani - mint oly sok mindenkinek - nekem is nagy kedvencem, és ebben a filmben igazán megcsillogtathatta tudását. Egyszer ő a szerencsétlen kölyök, aki a mosogató alatt alszik, a következő pillanatban pedig egy utcányi ember tapsol neki, amint artista és bohóc keverékeként szórakozik. Figurája Buster Keaton és Chaplin nagy rajongója, így emiatt merített a művész urak megjelenéséből, mozgásából, stb.

      Helyenként elég unalmas az alkotás, de Sam mutatványai mindig jókor jönnek. Az ablak előtt hintázós-jelenet meg a távoli jövőben szerintem legalább akkora klasszikus lesz a filmtörténetben, mint mondjuk amikor, a Jurassic Parkban megmozdul az üveg víz. Ismert mellékszereplőkben sem szűkölködik a film: Oliver Platt, William H. Macy, Julianne Moore, Dan Hedaya, CCH Pounder és Joe Grifasi is feltűnik. Utóbbi e műben nyújtott szerintem igazán maradandót. EBBEN.

      Leírom, ami egyértelmű: Johnny Depp viszi a hátán a filmet. És hát olyan jól néz ki.

      A mai napon ünnepli születésnapját Paul Simon, aki szegről-végről még magyar is. Az alant látható klip önmagáért beszél, és egyáltalán, van, aki nem szereti ezt a dalt? (Valószínűleg a copyright-jog tulajdonosa, aki letiltotta Magyarországon a megtekintését...)

Általános iskolába jártam, mikor megjelentek a kereskedelmi adók és velük egy időben az anime-sorozatok. Kezdetben volt a Sailor Moon és a Dragon Ball Z, amiket minden gyerek nézett - te is nézted, ne tagadd:) Azonban egyik sem ment végig, a Dragon Ball Z-et tudtommal azért vették le a műsorról, mert egy srác - magát csillagharcosnak gondolva - kiugrott az ablakon, persze lehet, hogy ez csak egy városi legenda. A Sailor Moont nem tudom, miért hagyták abba idő előtt... Később aztán jött a Pokémon, ami még szenzációszámba ment, aztán lassan elárasztottak minket a megfilmesített ázsiai képregények, pl. Yu-Gi-Oh, Bakugan, Full Metal Alchemist, vagy a Duel Masters, amit még én is néztem. Mára már nem számít nagy dolognak az anime, annyi van belőle, mint égen a csillag, létezik erre specializálódott csatorna, sőt, az összes rajzfilm- és kereskedelmi tv-adó sugároz legalább egyet közülük. Viszont a Dragon Ball megmaradt a generációm számára egyfajta nosztalgikus élményként.

Amit még érdemes tudni a sárkánylabdás sorozatról: Akira Toriyama képregénye alapján készült és ha minden igaz, 1986-ban látott napvilágot az első animációs széria, ami Son Goku kalandjait mutatja be. Még ma is nagy rajongótábora van ennek az "ős-animének", ezt kihasználva készítették el tavaly az első hivatalos, élőszereplős filmet belőle. [Érdekesség, hogy már létezett két nem-hivatalos feldolgozása, a Xin qi long zhu (Dragon Ball: The Magic Begins, 1991) és a Doreagon Boeru (Dragon Ball, 1990).] A Fox stúdió azonban nem csak a világméretű rajongás miatt gyártatta le ezt a művet, hanem a híres forgatókönyvíró-sztrájk is közrejátszott benne. Ugyanezen okból készült a 2008-as X-akták: Hinni akarok. (Mindkettő bukás lett, de erről majd később.) Most azt gondoljátok, tudjátok, miről szól, nem kell sztorit írnom - nagyon tévedtek:)

Goku (Justin Chatwin) most lesz 18 éves. Nagyapjával, Gohannal (Randall Duk Kim) él együtt, tőle tanulja a harcművészetet és a belső energia, a ki használatát. A közelgő jeles évforduló alkalmából Gohan meglepi unokáját egy vörös, csillagmintás golyóbissal és elregéli a hét sárkánygömb legendáját a fiúnak, aki viszont mesének gondolja az egészet. Hamarosan azonban nem csak ez, de egy másik ősi történet is valósággá válik, mert a 2000 éve a Föld mélyébe bebörtönzött Lord Piccolo (James Marsters) kiszabadul és elindul, hogy megszerezze a gömböket - bármi áron. Fiatal hősünknek így szembe kell néznie az évezredes gonosszal - viszont akadnak segítőtársai: a digitális cuccokhoz és lőfegyverekhez mesterien értő Bulma (Emmy Rossum), a kissé őrült harcművész-mester Roshi (Chow Yun-Fat), a piti bűnöző Yamcha (Joon Park) és a helyi középiskola jócsaja, a titokban verekedő Chi-Chi (Jamie Chung), akibe Goku bele van esve. A társaságnak tehát le kell győznie Piccolót és a jóslat szerint feltámadó társát, a démon Oozarut (Ian Whyte). Aki pedig mind a hét mágikus golyót egyszerre viszi el a megfelelő helyre, kívánhat egyet Shenlon sárkánytól - vajon kinek teljesül a vágya és mi lesz az?

Bevallom, nem vártam tőle semmit, csak nosztalgia és kíváncsiság hajtott. Meglepetésemre viszont jobb volt, mint amire számítottam. Nevettem a poénokon, és a régi, ismert szereplők felbukkanása is örömöt okozott:) Mindössze két dolog volt benne, ami nem tetszett: Az elején semmit nem mutattak be abból, hogy Piccolo hogyan, miért épp most és honnan szabadul ki, a másik pedig a "nagy harc" a végén, ami egyszerűen pocsék. Az egész filmben kb. 4 verekedős jelenet van, ezzel éppen a Dragon Ball lényegét, a harcot hagyták el. Tinimozi lett belőle, de meg kell hagyni, annak nem rossz.

Justin Chatwin úgy néz ki, mintha Billy Boyd (A Gyűrűk Ura egyik hobbitja) ikertestvére lenne. Emmy Rossum cuki, Chow Yun-Fat megcsillogtatja komikusi énjét. James Marsters-t a világ Spike-ként ismeri a Buffy és az Angel sorozatokból, itt pedig egy szerintem jól megalkotott, csak keveset szereplő és szinte lényegtelen Piccolo - vagy akkor nevezzem Ifjú Sátánnak?:D Yamcha alakítója, Joon Park valamilyen zenész, és megdöbbentett, hogy a forgatáskor 40 éves volt a pali - soha nem mondtam volna meg, 15 évet simán letagadhatna. Oozarut az AvPben a Predatorokat játszó, 216 centis Ian Whyte keltette életre Tom "Alien" Woodruff Jr. segítségével, a néhány pillanatig megjelenő, Sifu Norris nevű szerzetest pedig a Szellemirtókból ismert Ernie Hudson játssza. A rendező, James Wong nevéhez a Végső állomás első és harmadik része, valamint a Jet Li-féle Az egyetlen fűződik. Végezetül egy vicces név: a középiskola menőcsávóját alakító pofát Texas Battle-nek hívják:)  

Néhány egyéb érdekesség: Nem vetítették le kritikusoknak a kész művet. George Lucas-t rendezőnek, Ron Perlmant Piccolonak akarták - előbbi nem vállalta, utóbbi pedig inkább a Hellboy II-t választotta - és milyen jól jártak:) Az Evolution 45 millió dollárból készült, 57-et hozott vissza, ennek 80%-át az USA-n kívül szedte össze. A kritikusok és a Dragon Ball-rajongók is utálták/utálják máig. 

Aki körmeszakadtáig ragaszkodik az animében látottakhoz, annak nem fog tetszeni, aki viszont elengedi ezt az érzést és csak szórakozni akar egyet, annak talán jó lesz. Nem mondom, hogy hűdejónézzemegmindenki, de nekem tetszett. 

Pontozás: 

imdb: 2.7 (6 év alatt 0.6-ot csökkent.)

Szerintem: 4/5 (Az említett kevés harc miatt.) 

Hírek: 

- Jamie Chungot legközelebb az eddig rendkívül jónak tűnő Sucker Punch-ban láthatjuk majd. (Erről már született 3 cikk.)

- James Marsters hangját kölcsönzi Lex Luthornak és Brainiac-nek a készülő DC Universe Online nevű játékhoz. 

- Ernie Hudson szintén szinkronizálni fog, a jövőre érkező Transformers Prime animációs sorozatban, valamint természetesen benne lesz a harmadik Szellemirtókban. (Utóbbiban úgy hiszem, mégsem láthatjuk majd.)

Ezen a héten megpróbálom megnézni a kétrészes A mágia színét, meg talán egy Star Wars-ot. 

Láttátok már a Mars mentőakciót? Ha igen, akkor ti is mindig összekeveritek ezzel, ugye? Mindkettőben híres színészek alkotta csapat megy felderíteni a bolygót, mely a háború istenéről kapta nevét, mindkettőben tragédiák, rejtélyek vannak, mindkettőt szívesen megnézem, ha adják:) Azt azért kissé erősnek érzem, hogy a Filmmúzeum mutassa be, azért annyira nem régi:) De legalább nem volt benne 1000 reklám... Ja és ha már itt járunk, had szidjam kicsit a kereskedelmieket!

Tisztelt tv2! Miért van MINDEN héten az Amerika kedvencei című szarság, amit senki se néz? Ezen kívül miért van az, hogy pénteken egész nap csak sorozatok mennek? Miért nem lehet olyan filmeket adni, amire kíváncsi lenne pár ember, miért kell a pénzt abba ölni, hogy ostoba senkiháziakból "celebeket" faragjunk és nyomassuk őket? Merthogy erre megy el a lé, nem arra, hogy olyan műsorokat vegyenek meg és licenszeljenek, amik ÉRTELMESEK; vagy hogy megvásárolják azokat a filmeket, amik mondjuk kasszasikerek voltak a moziban és az emberek megnéznék őket újra - vagy aki akkor nem látta, megnézné őket most... Mondjuk abban a világban, ahol évek óta jut pénz a most már nézhetetlen Gálvölgyire és a Heti Hetesre (igen, ezek az rtlen futnak, nem a tv2-n), ott ne is számítsunk arra, hogy bármilyen GONDOLKODÁSRA késztető vagy valóban SZÓRAKOZTATÓ műsort/filmet/sorozatot sugározzanak.

Teszem azt, ott van a Babylon 5 című sci-fi-sorozat. A '90-es évek végén az RTL adta itthon és én nagyon szerettem. Egy baromijól felépített, intrikával és izgalmakkal teli, igényes széria volt. Most van axn sci-fi, ott nem adják, kereskedelmiken sincs, anno pár éve hajnali 3 és 5 között adta a viasat, de akkor meg ki látja? A másik meg a Legyen Ön is milliomos! volt. Abban az az ember nyert, aki olvasott volt, mellette állt Fortuna istenasszony és TUDTA vagy sejtette a választ - esetleg ismert olyat, aki BIZTOSAN tudta. Ezt a műsort gyorsan leépítették, mert gondolkodni kellett hozzá. Mi jött a helyére? Táskanyitogatás, meg Balázsos tippelgetős. Nyerjé' 40 misit, mondd meg, hogy milyen állatok díszítik a Lánchíd végeit... Viszont ezekbe természetesen csak az juthat be, aki ezt SEM tudja, hogy lehessen izgulni, mellébeszélni és drámai zenét bejátszani. Aztán egy napig lehetsz te is sztár. [Juráj, aki tegnap 11 millió forintot nyert, mert tudta, hány lába volt Petőfinek.]

Most pedig irány a Mars!

Hat ember elindul egy szupermodern űrhajón a nem olyan távoli jövőben, hogy félévnyi utazás végén elérjenek a címben is szereplő égitestre. Van köztük kemény katonanő (Carrie-Anne Trinity Moss), sármos katona úr (Benjamin Bratt), mentalista (Simon Baker:D), genetikus (Tom Sizemore), filozófus (Terence Stamp) és műszerész (Val Kilmer). Dolguk látszólag egyszerű: adott egy már előre elkészített bázis, vannak algák, amik oxigént termelnek, szóval elvileg minden kész, csak oda kell menni és kutatgatni. Viszont semmi se úgy alakul, ahogy kellett volna, már a leszállás előtt is gondok akadnak, utána pedig csak nő a baj. Úgyhogy "Marsot érés" után a túlélés és a menekülés lesz az egyetlen feladat!

Tulajdonképpen ebben az a rossz, ami a jó: a realisztikusság. Nincsenek benne olyasmik, amik nem történhetnének meg a valóságban is, vagyis talán nem eléggé fikció, túl tudományos. Akadnak izgalmas pillanatok, vannak benne úgymond klisék, de élvezhető. Érdekesség, hogy Antony Hoffman csak ezt rendezte és semmi mást nem tett, sem előtte, sem utána. Így nem meglepő, ha elárulom, hogy A vörös bolygó megbukott, 80 millió dollárból készült, de csak 33-at hozott vissza, a kritikának se tetszett. Mint látható, a neves színészek nem mindig nyújtanak garanciát a sikerre...

Többet végülis nem tudok mondani róla, egy nézést megérdemel, szerintem nem annyira rossz.

Pontozás:

imdb: 5.7 (6 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5

2023-as kiegészítés: Az első 10 perc unalmas és kissé szánalmas is. Simon Baker karakterét gyakorlatilag teljesen alaptalanul változtatja antagonistává a többi szereplő, kivéve a tökéletes főhőst, aki mindenkivel toleráns. Carrie-Anne Moss csúnya és tehetségtelen, az ő sorsa egyáltalán nem érdekelt. A legjobb fej Tom Sizemore, ő mond pár jó poént is. A feljebb említett "realisztikusság" sajnos sok helyen sántít, pl. kb. 8 óráig tart, amíg eljutnak a bázisra, aztán eltelik egy éjszaka, tehát mondjuk 14 órát töltenek a felszínen, ezalatt egyszer hugyoznak (előtte talán a szkafanderekbe végzik a dolgukat?), viszont egyszer sem esznek vagy isznak. Sizemore alakja vidáman megy tovább törött bordával egészen addig, amíg a sztori meg nem követeli tőle, hogy hirtelen lesántuljon. A bolygó felszínén lévő algákat, illetve a szétrombolt bázist a NASA nem látja előre a műholdjaival. Az orosz szondán valamiért beszél a számítógép, mikor ez fölösleges energia-pazarlás, de ugyanilyen pazarlás az űrruhák meg a hajó rengeteg világító hangulat-fokozója is. Az amerikai Mars-szonda ennek kb. az ötvenszerese a valóságban. A robot repülő egységét a Montana állam méretével megegyező vihar nem teszi tönkre. A sztoriban rengeteg hasonlóság van a Lost in Space-szel (pl. a velük tartó, de ellenük forduló robot; a leálló szívű ember, akiről le kell vágni az űrruhát; a mágikus érintésre eltűnő sisak; az űrrovarok; csak limitált létszámú ember mehet valahová; el kell venni az energia-forrást valakitől; a köztük lévő áruló), de fel lehet fedezni némi Űrcowboyokat is (orosz technológia, idejétmúlt technológiát kell használniuk, nincs elég energia, kézzel kell irányítani a gép helyett). Azért nézhető, legalább nincsenek benne giccses űrlények, mint a Mars-mentőakcióban.

Hírek:

- Val Kilmer jövőre két érdekes filmben is szerepel majd. Az egyik a Tales of an Ancient Empire című ókori kalandfilm, a másik pedig valami nagy marhaság. Képzeljetek el egy mozit, aminek a forgatókönyvét Ötven Cent írta és ő az egyik főszereplő is! A cím pedig csak ennyi: Gun... (Elnézést a művész úr rajongóitól:))

- Tom Sizemore a horror hullámaira evezett ki, 2011-ben két borzongatós műben is látható lesz majd. Név szerint a Night of the Living Dead: Origins 3D-ben (nem Romero rendezi, innentől nem érdekes) valamint a Monsterpiece Theatre Volume II-ben (kisebb szegmensekből összeálló horror-komédia).

- Terence Stamp a szintén az újévben látható Ultramarines: A Warhammer 40,000 Movie című animációs produkcióban szinkronizálja az egyik szereplőt. (Erről azóta megszületett az írásom.)

Most néztem meg a Dragonball-filmet, erről a jövő héten mindképp napvilágot lát majd a bejegyzés, este pedig nagy valószínűséggel megtekintem a sokadszorra vetítésre kerülő 12 majmot. Star Wars sajnos ezen a hétvégén nem került terítékre, így erre még lehet várni:)

     Hülye címet adtak neki, az már biztos.

     Főszereplőnk Poppy (Sally Hawkins), aki lehetne akár Happy (boldog, vidám) is, mert nála a pohár nem csak simán félig teli, inkább túlcsordul, annyira pozitívan látja maga körül a világot. Amikor például ellopják a bringáját, nem dühös és nem borul ki, csak azt sajnálja, hogy nem köszönhetett el a kerekes havertól. Barátai, kollégái, az iskolában a gyerekek mind Poppy boldogságának "áldozatai". Mindannyian szeretik őt, mert rendkívüli személyiség, de ugyanakkor idegesítő is a dolgokhoz való hozzáállása; az, hogy semmit nem vesz komolyan, be nem áll a szája, mindenkivel beszélget, pedig az illető esetleg egyáltalán nem kíváncsi a mondanivalójára. Persze mindez valószínűleg azért idegesítő, mert a legtöbb ember csak szeretne olyan lenni, mint ő, de nem teheti, vagy nem képes rá. Így, hogy nincs bicója, vezetési órákat vesz Scott-tól (Eddie Marsan), aki egy neurotikus pasas. Szigorú és rideg Poppy-val, nála nem igen hatnak a vicces beszólások, satöbbi. Míg hősnőnknek lassan minden összejön életében, addig Scott egyre szélsőségesebben viselkedik, és úgy tűnik Poppy-nak is köze van ehhez...

     Egy kis szeletét látjuk a csaj életének, a történetnek gyakorlatilag nincs se eleje, se vége. Hétköznapi dolgok történnek vele, és a lényeg, hogy határtalan jókedve mindenkire hatással van. Azaz, nem szól semmiről a film. De mégis valamiért leköti a figyelmet, bár néha unalmas. Valójában nem tudnám megmondani, hogy tetszett-e. Az autóvezetéses részek külön állnak a történet egészétől, a két színészről egy percig sem gondoltam, hogy ők nem Poppy meg Scott. Szóval átütőek. De amúgy semmi különös nincs az egészben. Tényleg vidám a hangulata, a főszereplő mindig kitűnik a szürke tömegből csiricsáré öltözetével, vannak jó poénok, de az egész olyan fura. Néztem, és nem gondoltam semmire, és amikor véget ért, fogalmam sem volt, hogy mi volt ez.

     Szerintem az a jó film, ami után az ember nem tudja milyen nap van, hol van és hogy került oda, ahol éppen van, magyarul teljesen belemerül a látottakba. E mű esetében nálam szó se volt ilyenekről, de mégse nézegettem az órámat, meg hasonlók. Szóval fura volt, nem tudom, mit kezdjek vele.

     Egy idevágó nóta: Amit azóta levettek.

Péter barátom ismertetett meg még a régi időkben, a középiskolában a Korongvilág-könyvekkel. Aki még nem olvasta Terry Pratchett nagyszerű írásainak akármelyikét, az nem tudja mit hagyott ki:) Izgalmasak, humorosak, szerethető karakterekkel, egy baromijól felépített világgal; van bennük többistenhit, mágia, A Halál, elefántok, varázslók, és egy csomó olyan valami, ami a mindennapjaink része, ott azonban fantasztikus dolognak számít. A Going Postalban is ilyesmiről van szó. Ez a két részes tv-film az azonos című, 33. Korongvilág-regényből készült, ami 2004-ben jelent meg. A filmet Budapesten forgatták, a The Mob nevű producercég jóvoltából, akik a rendező Jon Jones-szal együtt már megfilmesítették a szintén Discworldös A mágia színét, a Vadkanapót és a Gördülő Köveket is. Lássuk, miről szól ez az "epizód":

Hamis von Álbajsz (Richard Coyle) talán a legnagyobb csaló az egész Korongon, de egy nap őt is utoléri a végzete. Halálos ítéletet szabnak ki rá, ámde kap egy utolsó esélyt Ankh-Morpork urától, Lord Vetinaritól (Charles Dance): vagy az akasztás, vagy a helyi posta újraindítása. Álbajsz megpróbálja átvágni a nagyurat, de a sokadik hiábavaló próbálkozás és a nyakába varrt méretes gólem (Pumpa Úr - Marnix Van Der Broeke) végül arra az elhatározásra juttatják, hogy inkább próbáljon meg pénzt csinálni a postából. A helyzete szinte lehetetlennek látszik, azonban egy valamire való szélhámos bárhol megállja a helyét! A postamesterséget tovább nehezíti a Kattogó nevű hírközlőrendszer és annak gonosz tulaja, Mohón Teper (David Suchet), valamint a jéghegy hidegségű, ámde mégis elbűvölő gólemkészítő, Adora Drágaszív (Claire Foy). Megkezdődik a harc a távközlési piacért, és a tét nemcsak Ankh-Morpork minden ki- és bemenő információja, hanem főhősünk élete is!

Nagyon csodálkoztam, hogy a Korongvilág tényleg képes-e életre kelni a vásznon, de többnyire sikerült a megvalósítás. Igaz, a mágiából csak egy aprócska szeletet kapunk, nincs benne a rajongók nagy kedvence, A Halál, és a különleges lények közül is csak kettővel találkozhatunk. Maga a Korong csupán egy egészen rövid pillanatig látható, az isteneket csak futólag említik, azonban összességében a mű szórakoztató. Nagyon elmarasztaló kritikát olvastam róla, ahol az eredetivel való összehasonlítás után írta le egy kolléga a Going Postalt. Mivel én nem olvastam ezt a részt, így nincs összehasonlítási alapom, de azt megmondhatom, hogy ez az egész akár bárhol máshol is lejátszódhatna. Csupán az őrség ruhái, a karakterek és helyszínek nevei, meg még pár apróság van, ami arra utal, hogy Pratchett világában járunk.

Számomra meglepő volt a Mohón Teper-vonal. David Suchet fantasztikusan gonosz és kegyetlen ebben az alakításban, de utólag visszagondolva szerintem túlságosan is komoly, már-már véres ez az alakítás a Korongvilághoz képest. A többiekről: Richard Coyle-lal ezelőtt a Franklynben találkoztam, igaz, ott csak egy kis mellékszerepe van; itt viszont tök jó, olyan igazi csibészt játszik, én nagyszerűen tudtam azonosulni vele, szurkoltam neki. Claire Foy szép és tehetséges, pont. A gólemek viccesek:) Charles Dance igazán méltóságteljes Vetinariként, nagyszerű választás volt. Négy magyar színész is megjelenik, rögtön az elején ott van Györgyi Anna, akit egyből felismertem, aztán később még két, számomra ismeretlen hazánkfia is látható: Mohai Tamás (John Drágaszív), Thuróczy Szabolcs (pincér) és egy hazánklánya, Eke Angéla (recepciós).

Pumpa úr alakítója, Marnix Van Der Broeke egyébként a másik két élőszereplős Discworld-moziban is benne van, valamint a Harry Potter 5-ben ő játszotta a később digitálisan megrajzolt farkasembert.

A "csúcs" azonban maga az író, aki a legvégén jelenik meg, mint postás:) A hosszú szakállú ő, aki végül levelet visz Tepernek Vetinarihoz. Saját elmondása szerint hatszor kellett felvenni azt, ahogy bejön a szobába:D

Nekem tetszett A postamester, fel se tűnt, hogy mennyire hosszú (2x91 perc). Aki nem olvasta a regényeket, de ismeri a világot, annak ugyanígy tetszeni fog, aki olvasta, az viszont lehet, hogy rühellni fogja. Mindenesetre ez egy egyszerűbb, könnyebben megvalósítható írása Pratchettnek, így nagy durranást ne várjatok tőle.

Pontozás:

imdb: 7.8 (6 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5  (Talán több poén belefért volna.)

Azt hiszem, hogy megpróbálom megszerezni a többi Korongvilág-mozgóképet. Elsősorban a Gördülő kövek érdekel, mert azt nemrég olvastam, és baromijó könyv:) Ma nem lesz semmi, úgyhogy asszem Star Wars-olunk majd, plusz várható A vörös bolygó elemzése is.

     A korban, amelyben játszódik, már maga a cím is provokáció lett volna. Sokszor említik alapműként Gothár Péter filmjét, mely a fiatalabb generáció számára talán nem mindig érthető, de az tuti, hogy számukra - így számomra is - szolgál mondanivalóval és remek jelenetekkel.

     A kezdő képsorokban eredeti felvételeket mutatnak 1956-ból. A romos utcák, a roppant tankok és a tanácstalan tömeg után két férfit látunk, akik fegyvereket ásnak el. Egyikük aztán hazamegy, elkezd pakolni és kijelenti, hogy indulnak Bécsbe. A feleség azonban nem hajlandó utazni, két fiával együtt itthon marad, bár valószínűleg tisztában van vele, mivel jár mindez. Az apa tehát disszidál, akkori kifejezéssel élve, a háromtagú csonka család pedig marad. Ezután 1963-ba érkezünk, a két srác már félig felnőtt, az anya megőszült, és egy nap az apa régi barátja, Bodor (Őze Lajos), szabadulása után náluk telepedik le. Az idősebbik fiú apja miatt nem mehet az orvosira, a kicsi, a kis Köves (Znamenák István) meg középiskolában tengeti napjait. A film az ő mindennapjaikon keresztül mutatja be, miként telt, vagyis stílszerűen szólva miként állt meg az idő a legvidámabb barakkban.

      A kényszerű megalkuvás, a feleslegesen nem kérdezés, a beletörődés, az elérhetetlen álmok kergetésének hangulata érződik a filmen. Ezt alátámasztják a sötét, szürkés, "poros" képek, a bágyadt neonfények; meg az örökké borongós időjárás, a kihalt utcák, a barátságtalan folyosók. Azonban mindezt megtörik az olyan dolgok, mint a diákok humoros beszólásai, a délutáni rákenroll-találkozók, a Coca Cola, egy lány igéző szeme, a felszabadulás megemlékezésén egy spontán lázadás. Köves Dini kábé így látja a világot. A suli legvagányabbja, Pierre okán pedig a távoli nyugat is egyre vonzóbb számára...

      Sok kiváló párbeszéd, isteni zene és színészek. Az ikonikus Őze Lajos mellett például Ronyecz Mária, Jordán Tamás, Rajhona Ádám. Igazi magyar film, csak nekünk olyan kedves, csak mi értjük, és csak ebben szól olyan jól Paul Anka Destiny-je. Amíg nézem, számomra is megáll az idő. (Persze pozitív értelemben, nem, mint a szereplők számára.)

      A cím egyben egy Bágya András - G. Dénes György szerzemény is. Valódi örökzöld.

EZ egy alapmű. Utálom ezt a kifejezést, de inkább nevezném meg George Lucas főművét így, mint mondjuk a Mátrixot, az Avatart vagy bármely más mostanság nagy sikerű marhaságot. Biztos, hogy mindenki látta már, aki nem látta és/vagy nem szereti, az egyszerűen hülye. Jó bornak nem kell cégér, ezért nem reklámozom feleslegesen, inkább összegyűjtöm egy csokorra a leginkább érdekes információkat, pár titkot a kulisszák mögül:)

- Lucas úr írta, rendezte, pénzelte, segédvágó volt és a zenei producer is.

- Mark Hamill múlt hét szombaton töltötte be 59. születésnapját.

- A látványvilágot és magát a fekete köpenyes Nagyurat Ralph McQuarrie álmodta meg.

- A rohamosztagosok alakítói közt találhatunk egy Lightning Bear nevű urat:)

- Körülbelül 13 millió dollárból készült, eredetileg csak 8 milliót szántak rá. Több mint 460 milliót hozott, hozzáértve a '97-es Special Edition bevételét is. A világon ez az első film, ami 300 milliónál többet hozott.

- Han Solo alakját a rendező jó barátja, Francis Ford Coppola ihlette.

- 121 perces játékidejével (a Special Edition 125 perces) a legrövidebb a Star Wars-filmek közül.

- Szintén kiemelkedik testvérei közül azzal, hogy csak ezt jelölték a Legjobb Film kategóriájában Oscar-díjra.

- Hollywoodi legenda, miszerint a kitűnő angol színész, Sir Alec Guiness utálta karakterét, Obi-Want, és Lucas az ő kedvéért "végzett" az idős Jedivel. Guiness maga mindig is ezt állította, meg hogy nem szerette ezt a munkát. Lucas viszont úgy meséli mindezt, hogy emlékei szerint pont az ellenkezője volt a helyzet, vagyis hogy Sir Alec nem örült annak, hogy Kenobi mester ilyen korán meghal, és hogy élvezte a forgatást.

- Amíg meg nem jelent Az Új Remény, addig a 20th Century Fox legnagyobb éves bevétele 39 millió dollár volt. 1977-ben, a bemutatása évében 79 millióval zártak és megúszták a teljes csődöt is.

- A rohamosztagosok majdnem mind balkezesek. Ez azért lett így, mert az általuk használt futurisztikus pisztolyoknak bal oldalon van a tára, ezért ha jobb kézben fogják, megütik vele magukat mozgás közben. Úgyhogy áttették a bal kezükbe és így kényelmesen lövöldözhettek:)

- 2009-ben a hangeffektek létrehozója, Ben Burtt azt mondta egy rajongói találkozón, hogy a Mos Eisley-i besúgó, a hosszú orrú Garindan hangját John Wayne legendás westernszínész hangjából kreálták.

- 1973-ban írta alá a rendező úr a szerződést a filmstúdióval a mozi leforgatására. 150 000 dollárt kapott érte, mint író és direktor, de kikötötte, hogy az összes reklámcucc joga és bevétele az övé legyen. A cég fejei pedig legyintettetek és meghagyták neki a lehetőséget. Ha akkor tudták volna, mennyi létől esnek el így...:)

- Lucas elsősorban ismeretlen arcokat keresett a figurák eljátszásához (kivétel ez alól Guiness és Peter Cushing). A stáb nagy része gyerekfilmként kezelte a Star Wars-t és nem igazán adtak bele minden tőlük telhetőt - és még így is milyen király lett!

- George Lucas-t annyira megviselte a rendezéssel járó cécó, hogy egy alkalommal kimerültség miatt kórházba is kellett küldeni őt. 22 év telt el, mire újból elvállalta egy Csillagok Háborúja dirigálását (az I. részét), de ezúttal teljesen szabad kezet kapott és addigra már a technika is megérett George látomásának életre hívásához.

- Korszakalkotó volt a vizuális effektek és a szokatlan történetmesélési stílusa miatt. Egyike a valaha volt legsikeresebb és legnagyobb hatású mozgóképeknek.

Darth Vader rovat:

Szerintem sokan vannak még úgy vele, hogy nem a szőke, kék szemű parasztfiúnak szurkoltak/szurkolnak, hanem a Sötét Oldal Sith Nagyurának, aki jellegzetes szörcsögésével, popkulturális ikonná vált maszkjával és félelmet keltő egész mivoltával a filmtörténet egyik legjelentősebb antagonistája lett. Lássuk, mit kell tudnunk az egykori Anakin Skywalkerről:

- David Prowse, egykori világhírű súlyemelő alakította. Bár ő bújt meg a maszk mögött, brit akcentusa miatt Lucas lecserélte a hangját James Earl Jones-éra, aki viszont mindezt csak a stáblistában fel nem tüntetve vállalta el. Egyrészt, mivel úgy gondolta, nem dolgozott eleget, hogy feltüntessék, másrészt pedig mivel akkoriban kezdte pályáját, félt, hogy beskatulyázzák.

- Prowse a mai napig neheztel kissé Lucas-ra, amiért nem az ő hangját használta fel. Érdekesség, hogy Darth Vader "teste" és "hangja" sohasem találkozott még személyesen.

- Az egykori erőember azt nyilatkozta, hogy nem is tudott erről az ominózus cseréről, egészen a bemutató napjáig. Később pedig azt is mondta, hogy "fordított rasszizmus" áldozata lett: mivel a főhősök között egyetlen néger színész sincs, ezért szerinte a stúdió csak azért alkalmazott mégis egy színes bőrű színjátszót is, hogy nehogy elveszítsen a nézői közül egy nagyobb réteget.

- Ez az egyetlen rész az eredeti három közül, amiben egész alakban láthatjuk Darth Vadert fényszablya-párbajt vívni. Prowse-ot a későbbi részekben lecserélték, mert minden alkalommal eltörte a kardot szimbolizáló rudat, amivel a harcot eljátszották. Így A Birodalom visszavág és A Jedi visszatér esetében is Bob Andersont láthatjuk, aki egyébként Az Új Reményben a kaszkadőrök irányítója, valamint a kardcsaták betanítója is volt.

- Vader köpenyét Ralph McQuarrie beduin harcosok köpenyéről mintázta, a sisakját pedig úgy tervezte meg, hogy elképzelései szerint a karakter képes legyen levegőt kapni az űrben. Ebben az epizódban nem magyarázzák meg, miért viseli a Nagyúr állandó jelleggel a sisakját, de a későbbiekben ez is kiderült.

- David Prowse-ot 2009-ben prosztatarákkal diagnosztizálták, szerencsére ez év elején bejelentette, hogy teljesen kigyógyult a veszélyes betegségből. Nemrég hazánkba is ellátogatott.

Vissza a főcsapásra, következik a pontozás!

imdb: 8.7 (6 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5 (Akinek jobban tetszene a hatos, az nyugodtan gondolja oda, mert megérdemli:))

Hírek:

- Harrison Fordot legközelebb a Cowboys & Aliens névre hallgató sci-fi-akcióban láthatjuk, Olivia Wilde és Daniel Craig mellett, 2011-ben.

- Kenny Baker egy professzort játszik majd a szintén jövőre érkező Back2Hell című horrorban.

- 2013-ban lesz Jurassic Park 4. Ha a világ nem pusztul el 2012-ben, legalábbis;) (Ez végül csak 2015-re valósult meg.)

Nagyon el vagyok most maradva, ezzel is vagy egy hetet szórakoztam. Igazából nehéz időszak van most az életemben, a munkahelyemen nagymértékű változások vannak, a magánéletemben pedig szeretném, ha azok lennének:D és ezek így lefoglalnak teljesen. Nincs túl sok kedvem ehhez így szeptember végén. Remélem, hogy a következő hónap sok jó filmet és sok kellemes élményt hoz majd – rám férne mindkettő...

     Ha egy film főszereplője Garas Dezső és Kállai Ferenc, akkor sok baj nem lehet.

     Egy budapesti társasház különc lakóival ismerkedhetünk meg. Stock Ede (Garas) valaha moziigazgató volt, most egyedül neveli lázadó unokáját, Katit (Stefanovics Angéla). Idős szomszédja, Tálas (Kállai) 15 éve nem mozdult ki a lakásából, Edével talán barátoknak nevezhetőek. Emberünk egy nap Tálasnál meglát egy felhívást a tévében; az ország legjobb nagypapáját keresik, 5 millióért. Ennyiből kitelik egy Harley moci, ami hősünk leghőbb vágya. Amint a többi lakó is tudomást vesz a dologról, azonnal feliratkoznak, mit kérnének az esetleges nyereményből. És persze sűrűn ajánlanak mindenféle mutatványt, mellyel nevezhetnének Katival a vetélkedőbe.

      Ezek szerint semmiről nem is szól a film, mondhatnánk. Az eleje nagyon lassan és unalmasan indul, de nem bántam meg végül, hogy nem kapcsoltam el. Mert tényleg azon voltam. De negyed óra múltán "elindul" a történet, egyre több fura figura jelenik meg, és a nagypapa-kereső vetélkedő háttérben marad, mert valójában a szereplők mindennapjairól szól a film. Noé bárkájában mindenféle állat megfordult, túlélték az özönvizet, ahogy a lakók is teszik a dolgukat, egyik napról a másikra élnek, próbálnak boldogulni, persze a XXI. század adta lehetőségek segítségével. Például papagájeladással, potencianövelő csodanövények termesztésével, hétköznapi csodák keresésével, kurválkodással vagy álmodozással.

      Kállai Feri bácsi és Garas Dezső miatt jó a film leginkább. Azzal a természetességgel játszanak, amit megszokhattunk tőlük, olyan embereket alakítanak, akikből ma már egyre kevesebb akad. A két "öregúr" sok fiatalt megszégyenítően mulatja át az éjszakát, nem rágódnak a múlton, örülnek az apró dolgoknak. Stefanovics Angéla meggyőző a 17 éves csaj szerepében, aki előnyben részesíti Krisz Rudit Korda Gyurival szemben. (Az előbbi hatalmas sztár, ma is a köztudatban van, ugyebár. hehe) A mellékszereplők listája is ígéretes: Törőcsik Mari, Szabó Győző, Jordán Tamás, Szarvas József, Alföldi Róbert, Döglégy Zoltán, Bordán Irén, Oszvald Marika, Pindroch Csaba, Szőke András, Badár Sándor, Mucsi Zoltán, Scherer Péter, Vida Péter. Van itt minden, mint a búcsúban. Sőt még egy ismert genetikus professzor is bájgúnárkodik a filmben. A karakterek bőven adnak okot a nevetésre, jómagam egynéhány megszólalásukat már most szállóigének minősítem. Sándor Pál a rendező.

     Van itt egy kis Stók Ede a Ripacsokból, egy kis Minakrik Ede a Régi idők focijából. 90 százalékban tetszett, de az a maradék 10 unalom a javából.

     Ez a dal szerves részét képezi a történetnek. Tökéletes példája azoknak a nótáknak, amelyekre mindenki azt mondja, hogy ki nem állhatja, és mégis bármikor, még józanon is képes elénekelni.

Tegnap reggel rögtön ébredés után nem sokkal találtam ezt a "klasszikust" magamnak. Többször láttam már, azt hittem, ez is olyan lesz, mint a Kutyaütők, hogy régen tetszett, de most nem fog - és tévedtem!

Payne őrnagyot (Damon Wayans) a hadsereg elküldi, mert képtelen beilleszkedni a háború-mentes új világrendbe. A gyilkológépnek kiképzett kőkemény katona ezek után próbál állást szerezni magának, de nem megy neki, végül a sereg újból szólítja: egy iskola katonai tiszti tagozatát kell vezetnie. A feladat azonban még egy ilyen harcedzett veteránnak sem egyszerű, mert a szedett-vedett bagázs senkit sem tisztel, nagyrészt puhányokból és alkalmatlanokból áll, a helyzetet pedig nehezíti a srácok csinos tanárnője (Karyn Parsons, a Kaliforniába jöttem Hilary-je), aki mindig "majmot csinál" Payne-ből. A nemes cél viszont ott lebeg a "szakasz" szeme előtt: a katonai iskolák versenyének nagydíja...

Mindent elmond a filmről az, hogy Damon Wayans a főszereplő, a társ-forgatókönyvíró és az egyik producer. A '90-es évek elején "nagy sztár" volt, számtalan testvérével rengeteg filmben szerepelt, de igazán nagy nyomot tulajdonképpen mégsem hagyott. Itt viszont az egyik legjobb (talán a legjobb) teljesítményét nyújtja - igaz, másokhoz képest ez se valami nagy dolog:P

Wayans és Parsons mellett csak egy ismert arc van, Michael Ironside, aki mindössze 3 percet szerepel. Továbbá mások számára ismerős lehet Chris Owens (a nagyfülű, szeplős fiú), merthogy az Amerikai pite-sorozat egyik állandó szereplője. Érdekességek: A táncoslábú D alakítója Damien Dante Wayans, Damon unokaöccse, aki a House egyik részében is benne volt azóta. A film alapjául az 1955-ös The Private War of Major Benson című Charlton Heston-mozi szolgált. A Kőagy őrnagy a kritikusoknak nem tetszett, de mostanság egész kis kultusz épült köré, főként a benne is ábrázolt katonai iskolák kadétjai közt.

Röviden: ez egy vicces film, még mindig az. Kellemes délelőtti kikapcsolódást biztosított számomra:)

Pontozás:

imdb: 6.1 (6 év alatt 0.6-ot emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- A rendező, Nick Castle most éppen egy Starfighter című sci-fin dolgozik, ami ha jól vettem ki, valamilyen anime vagy manga feldolgozása lesz.

- Michael Ironside az igencsak érdekesnek tűnő Liberty névre hallgató sci-fi-horrorban fog feltűnni. Ez a mű egy titkos kormányprogramba akarata ellenére beutalt, természetfeletti képességű lányról szól...

- Chris Owen az American Pie 4. részét forgatja éppen, de fura módon hazánkban már van egy Amerikai pite 5. is...

- Karyn Parsons legközelebb a Transformers 3. című rémdrámában szerepel majd. (Asszem végül mégse volt benne?)

Ezen a héten nem erőltettem meg magam filmnézésből, de tegyük hozzá, hogy elborít a Káosz, a munka, meg a Wolfenstein. De elég valószínű, hogy hétvégén lesz időm minimum a Star Wars IV-re.

      A történet egyenlő a címmel.

      Annyi a ráadás, hogy e ceremóniákon gyakorlatilag ugyanazok jelennek meg, filmünk szempontjából pedig a legfontosabb emberek egy baráti társaság tagjai. Mind egyedülállóak, többé-kevésbé, és álmuk egy saját esküvő. Majd valamikor. Egyikük, Charles (Hugh Grant) egy szerencsétlen szoknyavadász, aki folyton esküvőkre jár, de nem a sajátjára, és ez a baja. Viszont lesz valami hozama az egyik kézfogónak, mert ott találkozik Carrie-vel (Andie MacDowell) akibe azonnal beleszeret. Úgy tűnik, valami hosszabb távú is lehet a dologból, ám egy másik lakodalmon meg már a vőlegényével érkezik a nő. Már letudtunk kettő menyegzőt, a maradék eseményeken pedig eldől, mi is lesz a fiatalok sorsa.

     Miért volt ez akkora siker a maga idejében? Szerintem egyrészt a napokban életkora miatt kétségek között vergődött Grant miatt. Szép szemeit reá emelte egy szereplőre, lehetőleg egy női személyre, és a nézőközönség hölgyei máris elolvadtak. Elég meggyőző volt kissé félszeg, kisfiús szerepében, amit az évek alatt volt alkalma tökélyre fejleszteni, lévén nem nagyon adtak neki másmilyen lehetőséget. Másrészt a film karakterei ismerősek mindenki számára, mindenkinek vannak ilyen haverjai, mindenkivel hasonló dolgok történnek, mint velük. Tehát hozzánk, a néphez szól. Esküvőkön sose unatkozik az ember, úgy tűnik az unalmasnak tartott angolok sem, van bőven vidám jelenet. Az egyik betétdalt rongyosra játsszák a rádiók még ma is, ez szintén hozzájárult a sikerhez. Andie MacDowell egy gyönyörű nő, így neki is elég volt pusztán jelen lenni, hogy mindenki szívébe zárja.

     Viszont milyen neveket lehet fölvonultatni, mint mellékszereplő? Ez a lényeg. Kristin Scott Thomas remek a látszólag savanyú szingli szerepében, John Hannah figuráját pedig bárki elfogadná barátnak. E blog keretén belül már elégszer dicsértem Rowan Atkinsont, most is pompás a bátortalan pap megjelenítésében. Egyébként ez a film az ő személyes kedvence, állítólag. Davig Haig Mr. Atkinsonnal játszott a Dilizsarukban (hülye magyar cím), itt ő egy vőlegény a sok közül. A közös jelenetük számomra nagyon vicces volt, az említett rendőrős sorozat miatt. Simon Callow pedig az egyik fő nevetésokozó, szerepelt például az Ace Ventura 2 nevű filmélményben, meg ebben is.

     Nekem pont nem a főszereplők miatt tetszik a film. Az alább látható trélerr egy mókás film benyomását kelti, és nem nagyon téved.

Ezt a filmet kizárólag Danny DeVito miatt szeretem és csak őmiatta érdemes megnézni.

Adott egy dúsgazdag, gonosz, fukar öregasszony (Elaine Stritch) és van neki egy komornyikja (Norm MacDonald), akit rabszolgasorban tart immár lassan 15 éve. Az említett inas, Willard, azonban most már nagyon vissza akar vágni a nyanyának, ezért ostoba haverjával (Dave Chapelle) elrabolják a nő szeretett, ronda kis kutyáját. A dög azonban kifog rajtuk, visszaszökik, és másnapra úgy tűnik, mintha magát Willardot rabolták volna el! Hőseink helyzetét tovább bonyolítja egy exbarátnő (Sarah Silverman), egy pénzéhes üzletember (Sherman Hemsley), egy kőkemény fakabát (Daniel Benzali), pár utcakölyök és egy őrült boncmester (DeVito). A tét pedig 5 millió dollár!

Ennyi alapján talán te is megnéznéd, azonban egy átlagos, altesti "humorral" operáló amcsi tucatvígjátékról van szó. Elsőre maga a történet elég fordulatos, ám a gusztustalansági faktor magasnak mondható és ez betesz az egésznek. MacDonald, Chapelle (aki Hapsi volt A fuszeklik fejedelmében) és Silverman mind stand-up komikusok, azonban színészként egyikük sem villog. Stritch megfelelően ellenszenvessé teszi a vén szipirtyót, de kedvelni senki se fogja, Hemsley pedig itt is ugyanazt az alakítást hozza, mint minden másik helyen, ahol feltűnik. Két embert kell kiemelnem: Daniel Benzanit és a már említett Danny DeVitot. Benzani sajátos külseje miatt folyton zsarukat vagy gengsztereket alakított eddigi pályafutása során és itt most az ő nyomozója, Dewey az egyetlen normális a társaságban. Megpróbál a szokásos módszerekkel utánajárni egy szokásosnak tűnő bűnténynek, de beleütközik a hülyeség falába, ami aztán szép lassan ráomlik.

DeVito karaktere pedig ennek szöges ellentéte. Szakmájából kifolyólag az általa életre keltett Grovert megvetik az emberek, ő azonban élvezi a munkáját, talán már túlságosan is. Egy kis mellékesért hajlandó elkövetni valami gazemberséget, de nem számol azzal, hogy az egyszerűnek látszó tervbe lépten-nyomon hibák csúsznak be - ráadásul elsősorban rajta kívülálló okokból. Emberünk pillanatok alatt kereszttűzben találja magát, mindenki az ő fejét akarja, pedig nem csinált (szinte) semmit - de nem olyan fából faragták, hogy egyhamar feladja, inkább harcol, szó szerint!

A rendezést és írást a Scott Alexander - Larry Karaszewski páros követte el. Érthetetlen, hogy ezek a fiúk hogy tudtak ilyet csinálni, mikor ők írták az Oscar-díjas Ed Woodot, az 1408-at és az Ember a Holdont is... A mellékszereplők közt ott van Ken Kirzinger (sajnos nem ismertem fel), az FvsJ Jasonje és szintén abból a filmből a sheriff-helyettest alakító, fura nevű pasas, Lochlyn Munro (őt viszont felismertem, csak nem jutott eszembe hol láttam).

Visszatérve a nagy egészre: A poénok 98%-a lapos, a szereplők közül csak az említett két remek színész figuráinak lehet szurkolni szívből, a szerelmi szálnak nevezhető akármi pedig annyira háttérbe szorul, hogy valójában nincs is. Tegyük hozzá, hogy már vagy harmadszorra néztem meg, ezért csökkent ennyit az értéke a szememben, valamint hogy már 10 éve készült, és mindkettőt fel lehet vonultatni a véleményem ellen. Viszont akkor említhetném a Jöttünk, láttunk 1-2-t, a Grumpy Old Ment vagy a Nekem 8-at, amiket sokkal többször láttam és régebbiek, így az előző érvek máris megdőlnek. Beleköthetnék még a cím fordításába, de ha megnézed, akkor rájössz, miért lett ez a magyar cím – ami egyébként sokkal kifejezőbb, mint az angol „Átbaszva”. A Kutyaütők 10 millió dollárból készült, kb. 7-et hozott vissza, a kritikai fogadtatásáról nem találtam semmit.

Röviden: A Not Another-kezdetű mozik szerelmeseinek tetszeni fog, a tucatvígjátékok és kaki-pisi humor kedvelői se csalódnak majd benne, DeVito rajongóinak pedig szerintem kötelező darab.

Pontozás:

imdb: 5.7 (6 év alatt 0.6-ot emelkedett.)

Szerintem: 2/5 (DeVito+Benzali)

Hírek:

- Norm MacDonaldot mostanság a Nagyfiúkban láthatjuk.

Érdekes hét lesz ez, az tuti. Hogy nézek-e majd filmeket, azt majd úgyis meglátjátok:)

Ímhol a beígért filmtörténeti jelentőségű mű. Először az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalszban olvastam erről, de akkor olyan nagyon nem érdekelt. Megjegyeztem, ilyen is van. Aztán a Fangoriában újból benne volt, így már kicsit jobban érdekelt, de még mindig nem annyira, hogy utánajárjak. Ebben a hónapban pedig véletlenül ráakadtam egy helyen, így átmásoltam magamnak és eltettem, hogy később megnézzem. Mozsárágyú is velem tartott, hogy végülis 3 héttel a másolás után közösen megtekintsük.

Hollstadt kisvárosában vásárt tartanak, ahol a különféle portékák között mutatványosok szórakoztatják a közönséget. Van köztük egy ijesztő, misztikus bemutató is, Dr. Caligari kamrája, ahol az ördögi külsejű tudós (Werner Krauss) egy alvajáróval, Cesare-val (Conrad Veidt) sokkolja a publikumot. A kómaszerű álomban lévő férfit csak a doktor tudja felkelteni, ekkor pedig képes megjósolni a jövőt. Egy kíváncsi férfinak meg is mondja, hogy még aznap éjjel meghal és láss csodát, tényleg így lesz... Ez a haláleset pedig nem az első, mióta Caligari a városba érkezett! Szerencsére azonban a meggyilkolt férfi barátja, a nyomozó Francis (Friedrich Fehér) a gonosztevő(k) nyomába ered és eljut egy elmegyógyintézetbe, ahol rábukkan egy évszázados rejtély jelenbe nyúló szálaira... 

Sokak szerint a Dr. Caligari a világ első, valódi horrorfilmje, sőt, a zombimozik ősapjának is tartják. Robert Weine rendezése az expresszionista képzőművészet, a korai mozgókép-készítés, meg a némafilm-színészet találkozása, ahol a nézőt egy fordulatos és a korához megfelelően ijesztő cselekmény tartja izgalomban és félelemben!  Mivel egy 90 éves alkotásról van szó, ezért jöjjön most rendhagyó módon az alkotók-szereplők gárdájáról néhány fontosabb információ, hogy képet tudjunk alkotni, kik készítették ezt a legendás művet.

- Robert Wiene több ágát is kipróbálta a filmkészítésnek, többek között az 1934-es, Csortos Gyula főszereplésével készült Egy éj Velencében című magyar mozinak volt művészeti vezetője.

- Werner Krauss meglepő módon mindössze 35 éves volt, mikor eljátszotta a sokkal öregebb Caligarit. Rendkívüli erejű alakítása mellett azonban kétes hírnévre is szert tett, ugyanis a nácik hatalomra jutása után több zsidóellenes propagandafilmben játszott, sőt, Göbbels a Német Nemzet Színésze címet ajándékozta neki. Krauss aktívan támogatta a náci rezsimet, később azonban ennek megfizette az árát, mert gyakorlatilag mellőzték, 1955-ös halálakor szinte senki sem emlékezett már rá hazájában.

- Conrad Veidt a későbbiekben is sikeres színész maradt és ellentétben filmbeli mesterével, ő abszolút náci- és háborúellenes volt. Olyannyira, hogy a Gestapo merényletet tervezett ellene, ő azonban tudomást szerzett róla és Angliába menekült. Később olyan filmekben szerepelt, mint a Casablanca vagy a Bagdadi tolvaj, az 1928-as The Man Who Laughs című horror-dráma eltorzult főhőseként pedig inspirációt nyújtott Bob Kane-nek, Batman kiagyalójának, a főgonosz Joker kinézetét illetően. Érdekesség, hogy golfozás közben érte szívroham, és ebbe halt bele.

- Veidt és Krauss több filmben dolgoztak együtt, pl. a Das Wachsfigurenkabinettben.

- Friedrich Fehért eredetileg Weiss-nek hívták, Bécsben született, nemcsak színész, de rendező is volt. Esetleges magyar származásáról azonban nem sikerült információkat szereznem. 

- Lil Dagover, a női főszereplő 92 évet ért meg, Krauss-hoz hasonlatosan ő is Hitler kedvelt színészei közé tartozott. Állítólag barátságban állt a Führerrel, ez talán szerepet játszott abban, hogy 1944-ben kitüntették a nemzetiszocialisták.

- A stáblistában nem megjelölve, egy gazembert játszva valahol megjelenik Rudolf Klein-Rogge, a Metropolis Rotwangja (sajnos nem sikerült felismernem...)

A sztori elsődlegesen Weine és alkotótársainak misztikus gyilkosság-története, azonban e köré Fritz Lang segítségével és hatására egy kerettörténet került, amivel az egész jelentése megváltozott. A keret mellett viszont a közepén is van egy csavar. A filmtörténetben talán először itt jelenik meg a meglepő fordulatos befejezés is. A rendkívül különös látványvilágot papírból készült díszletek, festett árnyékok, torz perspektívák és különös berendezési tárgyak hozzák létre. Az őrület nem csak az eseményekben, hanem a látványban is megjelenik. Szerintem a maszkmesteri munka külön dicséretet érdemel, Caligari maga nagyon ijesztő és Cesare szintén az.

Ennek a történetnek számos különböző médiumra készült feldolgozása. 1991-ben The Cabinet of Dr. Ramirez címmel kijött az újrája, 1997-ben operaként debütált. Két rádiójáték és egy 2005-ös teljesen újraforgatott, hangos verzió is létrejött belőle. Zenekarok neveit és zeneszámokat, albumokat inspirált, sőt Caligari doktor szerepel A szövetség: Fekete Dosszié című képregényben, mint a HajnalHősök német zsoldos-szuperhőscsapat tagja!

Szerintem megéri megnézni, aki látta és kedvelte a Nosferatut, annak ez is tetszeni fog! [Sajnálatos módon, az én verzión az 1996-os felújított változat, ahol egy pasas végig dumálja az egészet angolul és már a közepén lelövi a poént. Szerencsére a zene legtöbbször elnyomja a szövegelését, de nem mindig.]

Pontozás: 

imdb: 8.1

Szerintem: 5/5

Ma este Kutyaütők, ami nem annyira jó film, de vannak benne remek poénok. Jövő héttől pedig elkezdődhet a Star Wars-nézés!

Megint én, újfent egy nem igazán nekem való filmmel. Néha nézek ilyeneket is, főleg akkor, ha általam kedvelt színésznők vannak benne, mint Kate Hudson és Anne Hathaway, ha pedig mindkettejüket láthatom egyszerre, akkor az már jó. És még mindig értelmesebb volt ez, mint egy újabb környi Elemental TD...

Liv (K.H.) és Emma (A.H.) 20 éve a legjobb barátnők. Közös gyermekkori álmuk, hogy mindkettejüknek júniusban legyen az esküvője, a Plaza Hotelben. Amikor aztán eljön a nagy nap, és a pasijaik eljegyzik őket, rögtön együtt mennek el a legmenőbb esküvő-szervezőhöz, és még időpontot is kapnak! Senki nem lehet náluk boldogabb! Ám a tündérmese egy csapásra szertefoszlik, mikor kiderül, hogy az ostoba asszisztensnő miatt mindketten június 6-át kapták meg. Márpedig nem lehet egyszerre ugyanott a két esküvő, így valakinek vissza kell lépnie. Mivel önszántukból nem mondanak le a nagy álmukról, ezért megpróbálják ellehetetleníteni a másik házasságkötését - és kezdetét veszi a Csajok Háborúja...

Az elején unalmas felvezetés van, kb. 15-20 percig, a cselekmény pedig csak ezek után kezd kibontakozni. Ahogy előre haladunk a történettel, egyfajta A szomszéd nője mindig zöldebb-féle harcnak lehetünk szemtanúi, de míg ott a két öreg ellenségként tekintett egymásra alapból és később lettek barátok, addig itt a barátságból lesz ellenségeskedés. Hudson egy kemény, karrierista, gazdag nőt játszik, aki azonban a sziklaszilárd maszk mögött törékeny és sebezhető; Hathaway meg pont az ellentéte, aranyos, kedves, de mindig kihasználják emiatt, így inkább kemény akarna lenni ő is. Végül megváltoznak, rálelnek a helyes útra, tudjátok, a szokásos. Mindketten csinosak, jól játszanak, szóval férfiként is van már értelme megnézni a filmet (lásd a bejegyzés végén lévő videót). A mellékszereplők közül Kristen Johnstont emelném ki, ő tök vicces.

Goldie Hawn lánya egyébként producer is volt, ez azért elgondolkodtató a végkifejlet szempontjából... Nagyon fura, hogy a stáblista tele van szinkronszínészekkel. Minek kellett ennyi hang ehhez a mozihoz? A Bride Wars-t a kritikusok utálták, de azért 30 millió dolláros költségvetéséhez képest 115 milliót hozott vissza, szóval pénzügyileg legalább sikeres lett.

A nagy része kicsit unalmas, kicsit gagyi, de vannak benne remek poénok, pl. szerintem már az poén, ahogy Liv fut:) De mint tucatvígjáték, nem vártam tőle sokat, a vége azért egészen meglepő volt, bár a nagy fordulat sejthető, és a klisészerű utolsó jelenetet sem hagyhatták ki az alkotók.

Egyszer nézhető, inkább lányoknak ajánlom, vagy olyan hapsiknak, akik hajlandóak a barátnőjüknek tetsző filmeket nézni.

Pontozás:

imdb: 5.4 (6 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Kristen Johnston is szerepel majd a Vamps című vámpírnőkről szóló horrorban, ami egyre érdekesebb, látva, hogy kik szerepelnek benne. (Nagyon szar mozi, ne nézzétek meg!)

- A 20th Century Fox-nál jelenleg is dolgoznak a Bride Wars hindi nyelvű újráján.

Mindig közbejön valami esténként, aztán mire eszembe jut, hogy filmeket kéne nézni, addigra hullafáradt vagyok... Azért most még fiatal az este, úgyhogy mivel a House is elmaradt valami újabb "buzik megmondják a nőknek hogyan legyenek jó nők"-show miatt, így ma biztosabb, hogy megtekintek valamit. Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban, a film legjobb jelenete, a tánc-párbaj következik. Sajnos a minőség nem a legjobb, de így is lehet látni, hogy amit Anne Hathaway levág itt, az valami kurvajó:P

Sajnos levették...

Minden péntek reggel végignézem a Fejér Megyei Hírlap tv-újságját, amiben benne van, mik lesznek a jövő héten a képdobozban. Szinte minden napra akad 1-2 nagyon érdekes cím, azonban néha ezek a főszereplők vagy egyebek hatására még érdekelnek is. Ez történt most. Tudni kell ugyanis, hogy Lou Costello nem akárki volt; az '50-es években társával, Bud Abbott-tal rengeteg filmben játszottak együtt, többek között az ő nevükhöz fűződnek a Universal híres szörnyeinek kiparodizálásai is (Abbott & Costello Meet Frankenstein, Abbott & Costello Meet The Invisible Man, stb.). 1957-ben aztán munkatársi kapcsolatuk véget ért, Lou pedig szólókarrierbe kezdett. Pályája egyetlen nagyfilmje, amiben Abbott nélkül játszott és életének utolsó alakítása A 10 méteres menyasszony. Lássuk miről is szól:

Candy Rock kisvárosát a kapzsi Raven Rossiter (Gale Gordon) tartja a markában. Éppen egy tvműsorra készül, amitől a kormányzói poszt elnyerését reméli a következő választásokon. Azonban közbejön Artie Pinsetter (Costello), aki az egyetlen, Raventől független vállalkozója és az egyetlen, aki el merte hívni a város urának szép unokahúgát, Emmy Lou-t (Dorothy Provine) randizni. A lány szerelmes Artie-ba, aki viszont elsődlegesen azt akarja, hogy elismerjék, mint tudóst, bevegyék a helyi tudós-klubba és sok pénze legyen. Egy félresikerült kísérlet közben a szerelmes hölgy atomsugárzás hatására 10 méter magasra nő, a bajára egyetlen "gyógyírt" jelentő Max nevű robot pedig bekattan - és megindul a komédiázás, avagy hogyan éljünk együtt egy óriással?

Jó fél évszázad elröpült már, mióta a 30 foot Bride... elkészült és ez nagyon rányomja a bélyegét. Én a teljes játékidő alatt 2 alkalommal nevettem, a repülő csészealjas és a távcsöves poénnál, az összes többi mára már idejétmúlt.  Egyértelműen paródiáról van szó, így elnézhetőek a logikátlan, magyarázat nélkül maradó dolgok, hiszen minden azért történik, hogy a nézőt megnevettessék.

Costello szerintem nem egy nagy szám ebben a szerepben, úgy gondolom bárki más is el tudta volna játszani Artie-t. Már a film premierjét se érte meg, 53. születésnapja előtt pár nappal hunyt el, emiatt a bemutató is 5 hónapot csúszott. Dorothy Provine nekem tetszik (nézzétek meg a képet), az alakítása is jó, igaz, a hozzá kapcsolódó speciális effektek így 50 év távlatából elég viccesek:) A hölgy egyébként alig fél éve halt meg, 75 éves korában. A Magrudert alakító Jimmy Conlinnek és a kacér Jackie-t életre keltő Veola Vonn-nak szintén az utolsó filmszerepe ez, bár mindketten túlélték a főhőst, de ezek után már nem volt több mozibeli vászonra lépésük. Érdekesség, hogy Charles Lane, aki a kamionos Bates volt, 102 évet ért meg, 2005-ben hagyott itt minket. (Az imdbn 2016-ban A Candy Rock-i 30 láb magas menyasszony a címe.)

Úgy döntöttem, nem pontozom le, mert egy aranyos, szerethető filmről van szó, ami tulajdonképpen emléket állít a nagy komédiásnak. Ezen felül nem szabad elfelejtkezni arról, hogy az '50-es évek végének embere talán nagyon jól szórakozott azon, amin mi ma már maximum csak elmosolyodunk:)

Tájékoztató jelleggel, az imdb-n 6.2-t kapott. (2016-ra 0.3-at emelkedett.)

Ma este azt hiszem megnézem a beígért filmtörténeti jelentőségű, klasszikus alkotást, amit 2 hete szereztem, majd a hét többi részében sort kerítek a Star Wars régebbi epizódjaira is!

     "De nehéz az iskolatáska..."

      Főszereplőnk egy volt tengerészgyalogos, Louanne Johnson (Michelle Pfeiffer), aki új életet próbál kezdeni és tanárnak jelentkezik egy iskolába. Lelkesen elindul az osztályterem felé, ott azonban csak ordibáló, őt sértegető és lenéző nebulók fogadják, akik jobban ismerik Snoop Dogg művész úr munkásságát, mint az abc-t. Ezek a srácok csak azért járnak be az órákra, mert addig se kell azon gondolkodniuk, milyen kilátástalan az életük. Hivatalosan úgy mondanák ma, hogy ők hátrányos helyzetű gyerekek. Louanne viszont a fejébe veszi, hogy felkészíti őket az érettségire, mert ez az egyetlen lehetőségük egy jobb élet elérésére. Ha az olyan könnyű lenne...

     Tipikus figurák vonulnak fel előttünk; a fő menő csávó, aki legbelül magányos és érzékeny; okos, de balhés srác; okos, de balhés környezettel rendelkező lány; helyi hülye; satöbbi. Lassanként elfogadják a tanárnőt, és általa megváltozik (jobb esetben) a hozzáállásuk, a viselkedésük, és persze Louanne is másként látja a végére a dolgokat. Mindez persze eléggé kiszámítható, de a karakterek egyre szimpatikusabbak lesznek és a komoly téma természetesen néhol könnyed jelenetekkel párosul. 

     A színészek amolyan biztonsági játékkal érték el, hogy semmi rosszat nem lehet rájuk mondani. Szerintem végig fenntartja a figyelmet a film, beleéli magát az ember, de ennél nem nyújt sokkal többet. Azt hiszem a fő betétdal, amit Coolio bocsátott rendelkezésünkre, emlékezetesebbre sikerült, de véleményem szerint nem is egy agyonjátszott moziról van szó. Egy bizonyos film - EZ - rendkívül gyanús számomra, mert ismerős jelenetek és szereplők vannak benne, elég jól kikarikírozták a csupa kisebbségiből álló osztályt, a gettót, a diákok agyi képességeit. Ezek hangsúlyosak a Veszélyes kölykökben, néhol már túlzottan is.

     Sok filmre igaz, ami erre is, hogy egy alkalommal nézhető. Az alant meghallgatható nóta pedig egy időben még az általános iskolám csapjaiból is folyt bőszen.

Ahogy az előző bejegyzésben mondtam, Űrszekerek-hét van az HBO-n. Úgy vagyok ezzel a sorozattal, hogy sosem láttam egy részt sem belőle, de a filmekből többet is. A régi, eredeti bandából nem láttam, de azok nem is igazán érdekelnek, viszont az Új Nemzedéket bírom, úgyhogy őket megnézem filmen szívesen. [2016-ra már az összes Star Trek-mozgóképről megszületett az írás a Filmrajongón.] Tegnap gondoltam, megtekintem este az erre a napra eső 7. mozit, hátha az lesz, amire várok. Nem egészen az volt, de a közepe felé rájöttem, hogy talán már láttam régebben is.

A legújabb Enterprise indításakor ott van díszvendégként a fedélzeten Kirk (William Shatner), Chekov (Walter Koenig) és Scotty (James Doohan) is. A sajtó kedvéért rendezett eseményen a legendás csapat említett tagjai feszengenek, kicsit kényelmetlenül érzik magukat, azonban minden megváltozik, amikor segélyhívás fut be. Az Enterprise két teherhajó segítségére siet, akik egy furcsa energiaörvénybe kerültek. A kiszabadításuk viszont nagy feladatnak ígérkezik, mert a hajó felszereltsége korántsem teljes. Végül a küldetés sikerül, de a hajó sérülései mellett még egy óriási árat meg kell fizetniük a "győzelemért"... 80 évvel később egy újabb Enterprise nevű hajón Pickard kapitány (Patrick Stewart) hasonló megmérettetés elé néz legénységével, mikor az Auriga kutatóállomást ismeretlen eredetű támadás éri. Hamarosan pedig egy galaktikus méretű rejtélybe bonyolódnak, megjelennek a klingonok és milliók élete kerül veszélybe egyetlen személy boldogságáért...

Az első pár percben azt hittem, ez valami unalmas hülyeség lesz. Félreértés ne essék, bírom Shatner bácsit, Koenig bácsit szintúgy, de ebben nem úgy, mint az öreg Enterprise-banda tagjait. Hála Istennek, később aztán minden rendbe jött, a kaland is megfelelő volt, és a legutóbb látott Insurrectionhöz képest mindenképp sokkal jobb. Néhány szót a színészekről: Stewart szerintem minden Star Trek-filmben kitűnően teljesít - ahogy itt is, Shatner méltó utódja a sorozatban - a nagy hírű kapitány említett megtestesítője pedig olyan, mint akin nem fogott az idő, beleveti magát az akciókba, nem habozik, ha harcról vagy mások megmentéséről van szó! Koenig és Doohan kevés szerephez jutottak, csupán mutatóban vannak DeForest Kelly és Leonard Nimoy helyett... A mellékszereplők a már ismert Új Nemzedék tagjai: Jonathan Frakes, Brent Spiner, LeVar Burton, Michael Dorn, Marina Sirtis és Gates McFadden. Valamint itt van még Whoopi Goldberg [szigorúan uncredited módon:P] és Malcolm McDowell. Emellett a New Generations rajongói felfedezhetnek két, már ismert ellenfelet, a Duras-nővéreket (Barbara March és Gwynyth Walsh). A rendező, David Carson ezelőtt nem készített egyetlen filmet sem, viszont már ismerősként mozgott a Star Trek-univerzumban, mert két sorozatnyi történet forgatásában segédkezett.

Ez a világ első olyan mozija, amelyhez weboldal készült reklám célzattal. 35 millió dolláros költségével a Generations 118 milliós hasznot hozott, a kritikusok szidták is, dicsérték is. A valódi Trekie-k viszont rengeteg plot hole-t (vagyis történetbeli hiányosságot) fedeztek fel benne, ugyanis tele van olyan eseményekkel, amik a későbbi sorozatok epizódjaival ellentétesek. Én magam még két dolgot tennék hozzá; az első, hogy Data (Spiner) érzelem-chipje marhajó dolog, a film egyik legérdekesebb momentuma és nem mellékesen nagyon vicces helyzetekhez is vezet:) A második meg az, hogy mi történik a Geordi (Burton) vizorjába épített poloskával? Merthogy ezt nem távolítják el a film során, később mégse jelent problémát neki?

Mit is mondhatnék még erről a filmről? Jó színészek, jó sztori, Star Trek-hangulat, szóval az, amit elvárhatunk tőle.

Pontozás:

imdb: 6.6 (6 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 4/5 (Az eleje rém unalmas.)

Hírek:

- A széria atyjának, Gene Rodenberry-nek az imdbs adatlapján láttam, hogy készül egy, a régi sorozat folytatásának szánt film, ami viszont csak 2012-ben lesz kész. (Valójában ez előzmény volt, és 2016-ban már a harmadik epizódját várjuk!)

- Patrick Stewart ismét együtt fog szerepelni William Shatnerrel a The Captains című moziban, amit jelenleg is forgatnak. Több, mint valószínű a Trekes témája, hiszen Shatner írta, rendezi és pénzeli is. Kirk kapitány eljátszóját ezen felül az igazi sztárparádénak ígérkező Horrorweenben is láthatjuk majd, talán már ez év végén. (Ez tutira nagyon nagy lesz, nézzetek utána:))

- Michael Dorn (Worf alakítója) másodszor szólaltatja meg a legendás StarCraft protoss hősét, Tassadart, a most megjelent Wings of Liberty-ben.

- Marina Sirtis (a tanácsadónő megszemélyesítője) egy Speed Demons című sci-fi horrorban szerepel, feltehetőleg jövőre.

- Malcolm McDowell több érdekes projektben is részt vesz jelenleg. Danny Trejoval közösen játszik a Perfectus nevű sci-fiben, valamint a korábbi bejegyzésekben már említett Vamps-ben és a The Spiderben is.

Ma megnéztem egy aranyosan gagyi '60-as évekbeli sci-fi-szerűséget, ezt olvashatjátok hamarosan, este pedig jön a legújabb Star Trek-mozifilm. Ezeken felül négy film várja, hogy megnézzem, plusz még van három dvdm, amiket nem láttam, így garantálhatom, hogy a hónap többi napján is lesz friss olvasnivaló itt;)

     Ha valaha is érezte úgy a kedves olvasó, hogy milyen jó lenne újból gyermekként tengetni az életét, akkor ez neki való film.Penny Marshall a rendező (Reneszánsz ember, Fiúk az életemből), Tom Hanks a főszereplő. A kettőt összeadva kapunk egy szívhez szóló, ugyanakkor röhögős vígjátékot.

     T. H. alakítja Josh Baskint, a 13 éves srácot, akinek egy nap a Zoltar nevű rejtélyes vidámparki kütyünek köszönhetően valóra válik egy kívánsága; felnőtté változik, másnap 30 éves testben ébred. Ebből csakis bonyodalmak származhatnak, de mindemellett ízelítőt kapunk mindannyiunk legáhítottabb játékszereiből, úgymint 180 centis, felfújható Tyrannosaurus Rex, ugróasztal, bazinagy focilabda és satöbbi. Hősünket felnőtt napjaiban legjobb barátja (Jared Rushton) és egy tényleg felnőtt nő (Elizabeth Perkins) kíséri. Mindkét személy nagyon fontos számára, ám végül választásra kényszerül kettejük között is, és a csalogató felnőttlét, meg a mégis izgalmasabb gyermekkor között.

      A téma nem új keletű, és ma is gyakran feldolgozzák, átdolgozzák (Megint 17). Tom Hanks már ekkor fénykorát élte, és mindent belead a szerepbe. A fiatal Josht játszó David Moscow viselkedését megfigyelve és magáévá téve alakította ki a "felnőtt" karaktert. Még haja is volt, jól is nézett ki, és eleve csak remek lehet egy olyan film, ami arra emlékeztet, hogy a rég volt gyerekkor az aranykor, nem? A felnőtt barátnő, Elizabeth Perkins figurája és az összes többi nagykorú tele van gondokkal, dolgozniuk kell, satöbbi, és Josh rájön, mennyi felelősséggel, szomorú kötelességgel jár az az időszak, melyben az ember személyije már 10 évre érvényes.

      A sok játékos jelenet meg az infantilis gyerekszereplők gondoskodnak róla, hogy az egyszeri néző ne vegyen észre a filmben semmilyen hibát. Most a magam nevében beszéltem, mert én szeretem a Segítség, felnőttem!-et. Fogalmam sincs, milyen béna vagy elcseszett dolgok voltak benne, ha voltak egyáltalán. Jó, azt annyi. Na mondjuk vannak idegesítő párbeszédek, talán ezt említhetném negatívumként. De, hogy valami igazán vonzót említsek még, feltűnik a filmben Jon Lovitz, akinek az egyszemélyes rajongói klubját én magam vezetem. Lehet röhögni a nyolcvanas évek megmosolyogtató frizkóin, lehet ordibálni Billy Idollal.

      Ebbe a jelentbe pedig 15 éve zúgtam bele.

Levették a youtube-ról.

Újabb sportos film, ezúttal is az amerikai futballról.

A Miami Sharks csapatnak elég rosszul megy a mostani szezon. Bár négy éve megnyerték a kupát, most minden kezd tönkremenni. A csapatkapitány (Dennis Quaid) lesérül, a védelem oszlopa (Lawrence Taylor) folyton szédül, az új irányító (Jamie Foxx) pedig egyenes adásban elkezd rókázni a pályán. A tulajdonosnő (Cameron Diaz) pénzeket csúsztat ide-oda, beleszól mindenbe, de ezzel nem segít, inkább csak árt; a drága pénzért felvett segédedző (Aaron "Kétarc" Eckhart) egyedül akarja irányítani a csapatot; a Cápák orvosa (James Woods) pedig fiatal asszisztensének (Matthew Modine) ellentmondva még a legkomolyabb sérülésre is csak annyit mond: karcolás. Csoda-e, hogy D'Amato edző (Al Pacino) ebben az ellenséges környezetben nem tud előre jutni és folyton a pohár fenekére néz? Szerencsére a rókázós csodafocis előáll saját ötleteivel és a botrányok közepette a Sharks megindul a kupadöntő felé. De ki lesz az a személy, aki összefogja a széthúzó srácokat?

Oliver Stone filmje egészen reális, már-már túlságosan is valós szemszögből mutatja be ezt a rendkívül durva sportot. A történet elsősorban Rob Huizenga valós eseményeken alapuló You're Okay, It's Just a Bruise: A Doctor's Sideline Secrets About Pro Football's Most Outrageous Team című könyvére építkezik, ami az amerikai foci berkein belüli orvosok csúnya ügyeiről szól.

Pacino most is nagyon király, folyton ordibál, káromkodik, de totál érthető, hogy miért teszi ezt. Én nagyon szurkoltam neki és a többieknek is végig, pedig korántsem olyan szimpatikus figurák, mint az Emlékezz a titánokra! hősei. Diaz most egy alapvetően negatív szerepben látható, de nem annyira fontos, biztosan csak húzónévnek rakták bele. Quaid egészen fura választás volt a kiöregedő Cap eljátszására, szerintem ő pont egy olyan alak, akit nehezen lehetne amerikai focisként elképzelni. A merőben szokatlan szerepben viszont így is jól teljesít. Woods egy igazi tetűt, Foxx pedig a tipikus siker szele által megcsapott új fiút kelt életre.

A mellékszereplők közt ott van LL Cool J, aki mostanában valami bukásra ítélt nyomozós sorozatban virít a tv2n, meg Jim Brown, aki a valóságban is játszotta ezt a játékot. Utóbbi nagyon hiteles, egyébként a Támad a Mars!-ban fontos szerepe volt, onnan ismerős lehet, de mivel végig napszemüveg takarja az arcát, így nem hiszem, hogy felismerné bárki is. Diaz anyukáját Ann-Margret játssza, felbukkan egy rövid időre Charlton Heston és maga Stone is, egy kommentátor szerepében. Ismertebb arc még Lauren Holly, aki Mary Samsonite-Swanson volt a Dumb & Dumberben, valamint Andrew Bryniarski, aki a legújabb verziójú Texasi láncfűrészesekben Bőrpofa (a Metallica-rajongó izomkolosszus lehet ő, ha jól sejtem). Ki kell emelnem még Lela Rochont, aki Foxx barátnője itt, szerintem szép és jól alakít. Aki tud angolul, annak pedig egy kis poén: az egyik mellék-mellékszereplőt Dennis Funny-nak hívják:)

Sok durva jelenet van, nem a humorra és az összekovácsolódásra helyezték a hangsúlyt, hanem egy rakás elkeseredett embert mutatnak nekünk, akik akár utolsó vérükig hajtanak a győzelemért - sokszor viszont még ez is kevés... Érdekes, hogy a stáblistában nem említett színészek listája majdnem olyan hosszú, mint a kiírtaké. James Caviziel és Tom Sizemore is forgattak le jeleneteket, de mindkettejüket kivágták a végső verzióból. Egy rövid időre megszólal a Black Sabbath klasszikusa, a Paranoid, bár szöveg nélkül, de így is nagy pluszpont jár érte:) Az Any Given Sunday 55 millió dollárból készült, 100 milliót hozott vissza.

A sport-mozik kedvelői és Oliver Stone rajongói biztosan kedvükre valónak találják majd, a naturalisztikus ábrázolás szerelmeseinek is ajánlom.

Pontozás:

imbd: 6.8 (6 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Nem az a tipikus amerikai focis film, viszont ugye a kivétel erősíti a szabályt.)

Hírek:

- Oliver Stone-t színészként jövőre láthatjuk majd a SecretStone című horrorban.

- Al Pacino legközelebb Lear királyt játssza majd el az azonos című filmben, amit előreláthatólag két év múlva vetítenek a mozikban.

- Cameron Diaz benne lesz a készülő The Green Hornet című szuperhősösdiben.

- James Woods hangját kölcsönzi majd a Kung-Fu Panda 2. egyik szereplőjének.

- Jamie Foxx érthetetlen módon megkapta a népszerű videojátékon alapuló Kane & Lynch egyik főszerepét, bár a játékban mindkét címszereplő fehér. Társát Bruce Willis kelti életre.

- Lauren Holly a Scream of the Banshee című kísértetes horror női főhőse lesz 2011-ben.

Star Trek-hét van az HBO-n, tegnap láttam egyet a minden nap levetített filmekből, de úgy sejtem, hogy a legjobb időutazásos rész pont ma este lesz, mikor nem tudom majd megnézni. Azonban a tegnapi Nemzedékek sem volt rossz, plusz jövő héten is lesznek még majd, így ezt, valamint a legújabb Űrszekerek-mozifilmet biztosan megírom. Lesz még akkor 3 résznyi Star Wars és jövő héten a Kutyaütők című vígjáték.

Már lassan 4 napja el vagyok maradva ezzel, de hát sokat kellett utánajárni:) Szóval itt van a nagy 6-os széria befejezése, amiből kiderül, hogy lesz egy szerelmes ifjúból a galaxis legrettegettebb gonosz hadura.

Javában dúl a Klónháború, aminek célja a Szeparatista Mozgalom lefejezése. A lázadozó seregeket még mindig Dooku gróf (Christopher Lee) vezeti, új alárendeltje pedig a félelmetes android, Grievous tábornok (Matthew Wood a hangja). Anakin Skywalker (Hayden Christensen) és mestere, Obi-Wan Kenobi (Ewan McGregor) részt vesznek egy gigászi csatában a Coruscant felett, ahol rajtaütnek Grievous zászlóshajóján, a Láthatatlan Kézen. A harcban Anakin kiszabadítja Palpatine kancellárt (Ian McDiarmid) a fogságból és megöli Dookut, ezek után azonban már nem érzi magát Jedinek és egyre inkább Palpatine befolyása alá kerül... Közben a Jedi Tanács megpróbál nyomára bukkanni a rejtőzködő droid-vezérnek és az őt irányító Sith nagyúrnak, de a dolgok kezdenek kicsúszni a kezeik közül. Padmé (Natalie Portman) pedig gyereket vár, de kapcsolata Skywalkerrel kezd egyre feszültebb lenni a világ és az egymás előtti titkolózás miatt. A véres csaták és a magánélet kis háborúi közepette Anakin egyre zavartabb lesz, és végül eluralkodik rajta a félelem, hogy elvesztheti szerelmét - érte pedig bármire képes, így hamarosan szörnyű tettekre szánja el magát. Vajon a Jedik össze tudják majd tartani a széthulló Köztársaság romjait, legyőzni a lázadókat és helyreállítani a békét?

A válasz nyilvánvaló: nem. Mert ha ez sikerült volna nekik, akkor az eredeti Csillagok Háborúja meg sem történik... Az eddigi monumentális méretű űropera most kamaradrámai szintre szűkül be. Anakin és Padmé, Anakin és Obi-Wan, Obi-Wan és Yoda, Yoda és Mace Windu (Samuel L. Jackson), Anakin és Palpatine - körülbelül ezek a viszonyok határozzák meg az egész filmet. Sajnos Dooku már a legelején meghal, mellette pedig a mozi első felében ellövik az óriási űrcsata ütőkártyát és az egyetlen új, igazán eredeti szereplőnek, Grievous-nak se engednek elég terepet. Amit izgalmasnak és érdekesnek lehet tekinteni, az mind lezajlik az első órában.

Ezek után főleg a Fény és Sötétség kis személyes küzdelmeit láthatjuk. A főhős döntése kihat az összes többi szereplőre, de valójában már mindent előre elrendeztek számára. Egyszerűen nem dönthet másként, ez a sorsa, de ami mégis számomra széppé és érdekessé teszi ezt a tragédiát, az a szerelem. Merthogy Darth Vadert a szerelem hozza létre, ez az ok, amiért Anakin a Sötét Oldalra áll, nem a hatalom, a pénz vagy a világuralmi vágy, hanem hogy gondoskodjon Padméról, hogy megvédje őt a haláltól. Szerintem a még ember Vader elég jól sikerült, a film végén pedig már láthatjuk az emblematikus fekete maszkot is. Padmé most háttérbe szorul, viszont a kezdetben elég béna Palpatine több időt kapott. Onnantól, hogy felteszi a csuklyát a fejére, nagyon király lesz, még fényszablya-párbajt is vív! Rajta kívül Yoda, Obi-Wan és Mace Windu szintén párbajozik, sőt Grievous is.

Róla azért külön megemlékeznék. Rohadtjól néz ki, 216 centi magas, köpenyt visel, 6 ujja van, nagyon gyors, és a karjait meg tudja duplázni. Igazán ördögivé az aranyszínű szemei teszik, ő ugyanis nem droid, hanem android. Bár testileg gép, élő, organikus szív és agy irányítja. Komikus értéke is van viszont, ugyanis félelmetes külsejéhez társul egy jó kis kártánytüdős láncdohányos köhögése:) A köhögést maga Lucas adta, aki csúnyán meg volt fázva a forgatás alatt. Grievous előrevetíti Darth Vader létrejöttét, és az Expanded Universe-ben remek háttértörténetet faragtak hozzá - vagyis hogy ki volt ő, honnan jött, mit tett, mielőtt ilyen szörnyeteggé vált volna. Sőt, bemutatják, hogy miért, mitől lett ilyen - vagy, hogy ezért ki a felelős. Amit viszont nagyon elcsesztek, az a legyőzése. Utálom, amikor legyőzhetetlennek látszó ellenfeleket pillanatok alatt lenyomnak a jófiúk... Grievous viszont olyan kitűnő figura, hogy a Klónháború rajzfilmsorozat legfőbb gonosza és főellensége lett, a karakterben még rengeteg lehetőség rejlik, én pl. szívesen megnéznék egy filmet, ami róla szólJ

A mellékszereplők közt ott van Jeremy Bulloch, az eredeti Boba Fett - ő Organa szenátor hajójának kapitánya. A Taxi 3-ból és A Hollóból ismert Ling Bai több jelenetet leforgatott, egy szenátort játszott, de végül kivágták a filmből. Nagyon fura, hogy uncreditedként egy Gene Bryant nevű muksót neveznek meg Darth Vaderként, holott Christensen maga játszotta a Sötét Nagyurat. A páncélzatot neki tervezték, így nem értem, ki ez a Bryant koma. További rejtély, hogy ki szólaltatta meg Vadert, ugyanis James Earl Jones nem vett részt a forgatáson, Lucas vagy az ő hangját használta fel a korábbi részekből, vagy valaki mást választott szinkronnak… Egy másik különös dolog Qui-Gon Jinnhez köthető. Bár szóba kerül a többi szereplő beszélgetésében, nem jelenik meg, pedig Liam Neeson azt nyilatkozta, hogy leforgattak vele egy jelenetet, és szöveget is vettek fel. Más források állítása szerint a Batman: Kezdődik! forgatása miatt a tervezett részeket sosem rögzítették. Így vagy úgy, de a III. rész egyetlen változatában sincs benne Qui-Gon. Viszont maga George Lucas szerepel, mint egy kék bőrű idegen, két jelenetben, a háttérben; a fia és a lányai is kaptak szerepet, az ügyes rajongók pedig megpillanthatják Anthony Daniels-t és a stáb több tagját az operaházas részben. A védjeggyé vált szörcsögést, R2-D2 csipogását és az összes droid hangját Ben Burtt adta, aki a hangok felelőse már a VI. rész óta. A régi alakok közül Chewbacca (Peter Mayhew) mellett felbukkan Tarkin nagymoff és Mon Mothma, igaz, alig pár pillanatra.

Saját magam két hibát vettem észre: az egyik az imdbn is említett kilőtt-ablak-mizéria. Grievous kitöri a Láthatatlan Kéz egyik üvegét, amin keresztül kirepül az űrbe, de ez az ablak néhány snittel később már teljesen ép. A másik dolog meg az, hogy mikor Yoda és Palpatine összecsap, akkor Mas Amedda látványosan kivonul a teremből. De nem úgy, mint aki menekülne, csak úgy, mintha éppen más dolga akadt volna. Hová a fenébe megy?:) Miért nem segít az urának? Ha pedig megijed Yodától, akkor mért nem menekül?

Végezetül néhány érdekesség:

v     115 figura hal meg látható módon a játékidő alatt, ez a hat rész közül a legmagasabb halálozási arány.

v    Több effektet használtak ebben az egy filmben, mint a II. és I. részben összesen. 

v     Eredetileg körülbelül 4 óra hosszú lett volna, a kezdő csata például legalább egy órás volt.

v     A Mustafar bolygó magmakitöréseit a lávát lövellő Etna felvételeiből készítették, és Organa szenátor hajója ugyanígy "valódi" - nem számítógéppel rajzolták, hanem megépítették.

v     A Csillagok Háborúi közül a legmagasabb korhatár-besorolást kapta (13 éven aluliaknak nem ajánlott) és az egyetlen, amelyiket nem jelöltek vizuális-effektek Oscarra, valamint az Arany Málnából is csak egy jelölést kapott (Christensen, mint legrosszabb szereplő, de az MTV Movie Awards-on legjobb gonoszként nyert).

A Revenge of the Sith 113 millió dollárból készül, 380 milliót hozott vissza (azóta, az inflációt nem számítva, 849 milliót), nagyrészt a kritikusoknak is tetszett, főleg összehasonlítva az előző két résszel. Azért sokan belekötöttek a szövegkönyvbe, amit Lucas bácsi írt és valóban van benne néhány megmosolyogtató pillanat.

Én szeretem ezt a részt, ahogy a nyitó trilógia többi epizódját is. Anakin sokkal szimpatikusabb, mint Luke, és tök király, hogy végül a gonoszok nyernek!

Pontozás:

imdb: 7.6 (6 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5 (A legvége már egy picit érzelgős lett.)

Hírek:

- Samuel L. Jackson hamarosan Heather Graham és Abigail Breslin oldalán szerepel majd az érdekesnek tűnő Vengeance: A Love Story névre hallgató thrillerben, amit ez év végén, vagy jövőre láthatunk majd.

- Keisha Castle-Hughes, aki az egy pillanatra feltűnő nabooi királynőt játszotta, jövőre a beszédes című Vampire-ben bukkan fel. Egyéb információ még nincs a filmről.

- Bruce Spence - aki Utapau vezetőjét alakította - benne lesz a készülő Narnia 3-ban. (Előbbi kettő nem készült el, amennyire tudom, utóbbi igen.)

Remélem olvastátok a JÖN!-t, azok mellett várható a Minden héten háború és legalább egy Star Trek-film is a közeljövőben. Sajnos egyre kevesebb a kedvem az íráshoz, mert gyakran sok időmet elveszi, de nem fogom abbahagyni. Max majd azután, ha már lesz egy kis hírnevem:) Most pedig bejátszás következik a Soul Calibur 4-ből a videojátékok szerelmeseinek. Itt ugyanis Darth Vader bőrébe bújhatunk és így lézerkardozhatjuk le a szörnyeket és a manga-szereplőket:) Darth Vader vs. Talim: 

     Unaloműzőnek megfelel, egyébként nem valami nagy alkotás.

     Mike (Matthew Perry) lassan 40 felé közelít, és elmondhatja magáról, hogy az élete romokban hever. Halálra dolgozza magát a számára borzasztó szakmájában, és még csak elő sem léptetik 20 év munka után. Élete szerelme, a felesége, Scarlett (Leslie Mann) épp válni akar tőle, gyerekei (Michelle Trachtenberg és Sterling Knight) pedig utálják. A létező összes sci-fi- vagy bármilyen képregényszereplő iránt hatalmas szerelmet érző béna barátja, Ned (Thomas Lennon) az egyetlen társa csupán. A múltban él, bármit megadna azért, hogy újra ő lehessen a suli legnagyobb sztárja, a kosarasok vezére, persze Scarlettel az oldalán. Ha akkor nem adta volna fel sportolói ambícióit, talán ma nem itt tartana. Őrangyalának - aki takarítónak álcázza magát - köszönhetően egy nap álma valóra válik: újra 17 évessé válik (Zac Efron) és megváltoztathatja életét. Ám rájön, hogy más küldetése van, immár fiatalabb kivitelben. Így megpróbálja családját újra összehozni.

     Szerintem mindenki kitalálja, mi történik majd ezután. Meglepődés, kétségbeesés, felismerés, feleség és gyerekek szemmel tartása és bizalmukba férkőzés, aztán mindennek az elszúrása, majd boldogan élnek, míg meg nem haltak. És aki így tippelne, az jól tippelne.

       A napjainkban észlelhető róbertpattinszon-imádat miatt háttérbe szoruló Efron sikeresen helyt állt. Eltalálta a figurát, és ha nem tudom, hogy ő annak a bizonyos mjúzikelnek a sztárja, még kedvelném is a srácot. Szimpatikus gyerek ebben a filmben, azt kell mondjam. Nem hinném, hogy ő a következő James Dean, de tűrhető. Matthew Perry semmi megvalósíthatatlant nem kapott a szerepével, Leslie Mannt sose bírtam, de nem tudok rá mondani semmi rosszat. Tévésámán kollégám egyik nagy kedvence, Trachtenberg sem zavar igazából sok vizet, szóval mindenki jól alakít. A filmben viszont feltűnően idegesítő az a Ned, meg a hozzá kapcsolódó jelenetek, viszont van neki Darth Vader-bögréje. Amúgy a film bővelkedik Star Wars-utalásokban, még fénykardok is aktív résztvevői a történetnek. Jó pont, hogy az amerikai mozikban általában unalmasan ömlengősre barkácsolt jeleneteket itt igazából nem látunk.

     Egyszer nézhető. Ezért pedig elnézést a rajongóktól.

Milyen érdekes, hogy egymás után két hónap alatt mind a három 2006-os bűvészes filmet leadták a tvben. Először A tökéletes trükköt, aztán A mágust végül a Fülest, ami azért jelentősen kilóg a sorból. Merthogy elsődlegesen ez egy Woody Allen-film, másodlagosan egy furcsa nyomozással körített románc és csak harmadlagosan van köze a bűvészethez. Lássuk a történetét:

Sondra (Scarlett Johansson) újságírónak tanul egy egyetemen és az ottani pici lapnak írogat. A nagy fogásra vár, de naivitása és tapasztalatlansága révén az sose akaródzik rátalálni. Aztán elmegy barátnőjével Splendini (Woody Allen) mágus előadására, ahol aztán egy eltüntetős trükk önkénteseként találkozik valakivel, akinek elvileg nem lenne szabad ott lennie. Az illető nem más, mint Joe Strombel (Ian McShane), a neves oknyomozó zsurnaliszta, aki viszont már 3 napja halott. Szerencsétlenségére éppen a földi árnyékvilágból való távozása után kapja meg legújabb fülesét, ami a régóta megoldatlan tarot kártyás sorozatgyilkos kilétének felfedéséhez vezetné el - Strombel viszont kicselezi a Halált és visszatér a Földre, csak hogy Sondra nyakába varrja a nyomozást és a leleplező cikk megírását. A lány pedig nem mondhat ellent egy szellemnek, így magával rángatja az idős bűvészt és elindul, hogy nyomára bukkanjon és bizalmába férkőzzön az arisztokrata Peter Lymannek (Hugh Jackman), ugyanis a nyomok hozzá vezetnek. A lány, az öregember, a sármőr és a szellem - mi sülhet ki ebből? Egy nagyszerű cikk és egy szörnyű gyilkosságsorozat lezárása, vagy még több áldozat?

Talán kicsit túl sötétre sikerült a bemutatás, pedig itt egy vígjátékról van szó. Allen szokásos varázsát semmi nem töri meg, mind színészként, mind pedig az általa megalkotott abszurd helyzetek és karakterek révén többször is nevetésre késztet minket. (Pl. az egyik legjobb poén a "héber meggyőződésű":)) Scarlett Johansson most is csodás, ezúttal viszont leginkább nem a szépsége fogott meg, hanem a játéka. Hugh Jackman csak mellékszereplő, a Kate & Leopold után már biztosan könnyen ment neki ez a szerep. Ian McShane alig pár percet kapott, de szerintem nagyon meggyőző a még élete vége után is melózó firkászként. A mellékszereplők közt feltűnik még Kevin McNally a Karib-tenger kalózainak Mr. Gibbs-e, és Charles Dance, az Alien 3 dokija.

A sztorival nincs gond, mert a film elszórakoztat a maga módján. Végig tudtam szurkolni a jófiúknak, a csavarok nem látványosak, de izgalmasak, így kimondható, hogy a Fülest mindennek lehet nevezni, csak unalmasnak nem. Mégis ki az, akit nem érdekel a rejtély megoldása, pláne ha a szerelem a tét? Érdekesség, hogy szinte végig ugyanaz a komolyzenei szám szól (majd Mozsárágyú megmondja melyik), ami tök jól illik az egészhez. [Csajkovszkij, ifjabb Strauss és Edvard Grieg műveit hallhatjuk benne egyébként.] Másik érdekesség, hogy Allen azóta nem szerepelt filmben színészként. Valamivel több, mint 4 millió dolláros költsége mellé a Scoop majdnem 40 milliós bevételt hozott, jó és rossz kritikát is kapott, összességében sikeresnek nevezhető. Én úgyis bírom Allen filmjeit, de mostanáig a pálmát egyértelműen A Jáde Skorpió átka viszi:)

Röviden: Aki szereti a mester filmjeit, annak ez se fog csalódást okozni, Scarlett Johansson-rajongóknak kötelező darab.

Pontozás:

imdb: 6.7 (6 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5 (Azért szerintem kétszer nem lehet megnézni, max ha újra látni szeretnénk Johanssont fürdőruhában:P)

Hírek:

- Ian McShane-t és Kevin McNally-t jövőre újra láthatjuk, a Karib-tenger kalózainak 4. részében. (Erről már olvashattok a Filmrajongón.)

Az imdbn most már van kiadás-bevétel mutató, ami nagyszerű! Igaz, nem olyan egyértelmű, mint a wikipedia, de oda se neki! Ma éjjel lesz az Ördöggerinc, amiről már sok jót hallottam, valamint talán megnézem a Minden héten háborút is, ha már úgyse lesz előreláthatólag semmi jobb programom... (Utóbbiról megszületett a cikk, előbbit azóta se láttam még...)

Három évvel a hatalmas sikert hozó Baljós árnyak után George Lucas folytatta 6-részesnek tervezett űreposzát, A klónok támadásával.

Az első epizód történései után járunk egy évtizeddel, amikor Padmé Amidala (Natalie Portman) már csak Naboo szenátora, azonban még mindig ugyanolyan veszélyeknek van kitéve, mint királynőként. Ugyanis valaki meg akarja őt gyilkolni... Ezalatt a Szenátus új fenyegetéssel néz szembe, mert a lázadó egykori Jedi, Dooku gróf (Christopher Lee) sorra állítja maga mellé a csillagrendszerek népeit és a Köztársaság megdöntésére készül... Ebbe a galaxis-közi összezördülésbe csöppen a Jedi-tanács utasítására Obi-Wan (Ewan McGregor) és immár 20 éves tanítványa, Anakin (Hayden Christensen). Megbízzák őket a szenátornő védelmével, azonban ez a feladat kifog rajtuk. Míg a mester egy rejtélyes fejvadászt üldöz egy hivatalosan nem létező planétán, addig az ifjú padawan lángoló szerelemre gyullad a szép politikusnő iránt. De összeférhet-e a Jedi-kódex tanítása és a szerelem? Mindennek a tetejébe ismét színre lép a Kereskedelmi Szövetség droidserege, erősödik a Sötét Oldal és még Anakin édesanyja is csapdába esik! Vajon a Galaktikus Köztársaságnak végleg befellegzett vagy a maroknyi bátor Jedi képes lesz megállítani a pusztítás áradatát?

Akárki akármit mond, nagyon szeretem ezt a részt. A legfontosabb, hogy megtudhatjuk belőle: a jövőbeli Darth Vader bármire képes a szeretteiért. A szeretet az, ami a leginkább a Sötét Oldal felé taszítja őt - milyen ironikus, nem? Az első rész sikere a sok szerethető karakteren és a fenyegető gonoszokon múlott, egy részük itt is jelen van, de az előzményhez képest ezúttal minden esemény borzongató éjszínű tónust kezd ölteni...

Christensen nagyszerű választás volt Anakinnak, valahogy sugárzik belőle az erő, a fájdalom és a harag. Natalie Portman még mindig gyönyörű, tele keserűséggel, a tiltott szerelem és a törvények közt őrlődik - most azonban megmutatja harcos amazon oldalát is! McGregor hozza a formáját; Obi-Wanja az évek alatt túlságosan szabályszeretővé vált - nem maradt meg benne semmi Qui-Gon Jinn lázadó természetéből, a helyes helyett az előírtat akarja tenni... A régi mellékszereplők megjelennek újra, ismét itt van a teljes Jedi-tanács, Nute Gunray (Silas Carson), Jar-Jar (Achmed Best), Palpatine főkancellár (Ian McDiarmid), és rövid időre megjelenik az itt már egyre inkább sejthető személyazonosságú Sidious nagyúr is. És persze az elmaradhatatlan droidok, C3-P0 (Anthony Daniels) és R2-D2 (Kenny Baker). Christopher Lee pedig fenséges, erőt, eleganciát és legyőzhetetlenséget sugall, mint Dooku gróf - kitűnő új főgonosznak.

A film egyik leginkább sarkalatos pontja a gróf és Yoda mester (Frank Oz a hangja) lézerkard-párbaja. Rengetegen támadták Lucas-t ezért a húzásáért, engem különösképpen nem viselt meg:) A másik pont, ami a rajongóknak fejfájást okozott, az a Gunray oldalán megjelenő rejtélyes személyazonosságú neimoidi kiléte. Ugyanis az alkotók szerették volna újra életre kelteni Rune Haakot, de az eredeti maszk elveszett, így helyette az első rész elején gyorsan felszívódó Daultay Dofine arcát kapta. Csakhogy emellett a stáblistában Lott Doddként szerepel, a forgatáson pedig Gilramos Libkath-nak nevezték. A mai napig nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy ezen 4 személy közül most ő tulajdonképpen melyik - a következő részben pedig már benne sincs... Egy magyar vonatkozás: a geonosisiak vezérét, Poggle the Lessert Csókás Márton szólaltatja meg, bár a végén nem írták ki őt.

A II. Epizód több rekordot is tart a Csillagok Háborúi közt: a leghosszabb (142 perc), a legdrágább (120 millió dollárból készült), valamint az egyetlen, ami nem lett a bemutatásának évében az abszolút jegypénztári hozam-befutó. A hatalmas költség viszont nagy nyereséget termelt, az Attack of the Clones durván 650 millió dollárt hozott a konyhára. Jót és rosszat is kapott, mind a kritikusok, mind a rajongók részéről, emellett Arany Málnát nyert a Legrosszabb Forgatókönyv kategóriában:)

Talán már mondtam, hogy nekem jobban tetszik az I-III-ig, mint a IV-VI.-ig, de ha mégsem, akkor most már mindenki tudja. A kedvelt karakterek mellett akciót, rejtélyeket és izgalmat is kapunk, én személy szerint nagyon kedvelem ezt a részt (meg az előzményt és a folytatást).

Pontozás:

imdb: 6.7 (6 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Lucas bácsi jövőre készül egy még cím nélküli Star Wars-tvsorozattal, valamint belefogott az Indiana Jones 5-be is (-...-)

- Natalie Portmant mostanában a Black Swan című balettos filmben láthatjuk, jövőre pedig a Pride and Prejudice and Zombies című horror-thriller-románc egyik főszerepét játssza majd (ez mekkora állatság lehet:D). (Előbbiről elkészült a cikk, utóbbiba Natalie mégsem került be.)

- Hayden Christensen megint életre kelti a csúfosan megbukott hipervándort a Jumper 2-ben, ami jelenleg még bemutatási dátum nélküli. (Kell ez? Biztos kell?) (Szerencsére nem lett belőle semmi.)

- Christopher Lee a Monstermania! névre hallgató animációs filmhez kölcsönzi a hangját, valamint szerepelni fog a már említett Burke and Hare című fekete komédiában is (erre most már egészen kíváncsi vagyok).

- A Jango Fettet alakító Temuera Morrisont legközelebb a Green Lanternben láthatjuk. (Erről is lett már cikk.)

Tegnap megnéztük a Fülest, amivel még mindig le vagyok maradva, ezen kívül videón vár a Minden héten háború is. Úgy döntöttem, lemondok a Sziklák szeméről, idő és érdeklődés hiányában, azonban szereztem valami mást, amiről reményeim szerint nemsokára olvashattok, egy igazi filmtörténeti mérföldkőről beszélek!

     A Zimmer Feri megunhatatlan.

     Főszereplőnk Fikász Ferenc (Reviczky Gábor), vállalkozó. Felesége, Vilma (Pogány Judit), lánya, Rozi (Kovács Vanda) és vej-jelöltje, Pista (Szarvas József) mind a vállalkozásában dolgoznak. Egy balatoni üdülőt üzemeltetnek, terveik szerint nyár végére óriási haszonnal zárnak. Ez így szép és jó, azonban nem teljesen stimmel minden. Az említett személyek, élükön a családfővel bolondok, az üdülő maga pedig az ántsz álma lehet. A cél minél több német turistát átvágni, és ennek eléréséhez bármilyen eszközt bevetnek. Leves címszó alatt mosogatólé értendő, agyonsózzák az ebédet, földezik a kávét, satöbbi. Peti (Bíró Attila), Fikászné unokaöccse a szezon elején érkezik hozzájuk, és azonnal befogják a munkába. Összebarátkozik Luciával (Louanda Bird Abreu - az Esti Showderből), aki a felszolgáló szerepét tölti be, és aki hasonlóan gondolkodik a családról, mint Peti; azaz totál zakkantnak tartja őket. A kissrác szemével láthatjuk ezt a bizarr és nevetséges közeget, és így felidéződnek bennünk a régi nyarak emlékei. Akkor még nem volt mobiltelefon, nem volt pléhsztésönn, elcsavarogtunk és pénzt lapítottunk a vasútnál meg csigaversenyt tartottunk. Szóval nosztalgikus élményben lehet részünk.

   Tehát van egy szál, amely a gyerkőccel láttatja a sok dilis szereplőt. Aztán van egy másik, amely maga a történet a létesítmény területén. Ugyanis néhány szerencsétlen turista tényleg betéved ebbe a zimmer freibe, például a dúsgazdag bamba pasas, Tóbiás (Méhes László) és a felesége, a folyamatosan aerobikozó és feltűnően gyorsan öltözetet váltó Amálka (Nagy Natália). A sok pénz pedig profi bűnözőket, amatőr pénzsóvárokat és természetesen a rendőrséget is odavonzza. Sőt, élelmiszer-ellenőrök is feltűnnek még. Fikászék pedig bíznak a derűs jövőben.

   További szereplők: Galla Miklós, Szacsvay László, Növényi Norbert. A nyárias zene kifejezetten jól jön most, hogy alig van 20 fok, és mondtam már, hogy ez a film nagyon vicces? Igaz, hogy van benne pár nehezen feldolgozható momentum, mint például a mászkáló kolbász meg Feri speciális tetteskereső "programja", de ezek ellenére is kiváló vígjátékról van szó. Azt hiszem, nem mindenkinek jön be ez a fajta hülyéskedés a vásznon, de akinek tetszett a Csinibaba meg a Csapd le csacsi!, annak ez is be fog jönni.

     Kicsit fura, kicsit szokatlan, de a mienk. Kíváncsi vagyok a második részre.