Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: tomzameth@gmail.com

Kategóriák

18+ (1) akció (151) áldokumentum (7) animációs (71) bekategorizálhatatlan (6) dokumentum (15) dráma (346) fantasy (145) háborús (20) hill (20) hírek (91) horror (201) kaland (80) katasztrófa (4) krimi (73) magyar (88) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (11) rövidfilm (14) sci fi (150) spencer (26) sport (39) szatíra (11) szuperhős (108) thriller (64) történelmi (42) vígjáték (492) western (11) zene (63)

Kék Szemek és A lány a tűzesőben Facebook Oldal

Friss topikok

  • Tévésámán: @Liberális Artúr: Köszönjük:) (2024.02.10. 13:04) 16. születésnapi bejegyzés I. – Összefoglaló 2023-ról
  • Tévésámán: @Gerberus: Az animáció egy része tényleg nagyon ronda, erre legjobb példa a felügyelő, de a pirami... (2024.01.18. 21:06) Halhatatlanok [Immortel (ad vitam), 2004]
  • Pedrolacarte9213: Szerintem egy igazi klasszikus. Számomra érthetetlen, hogy miért nem kapott Oscar-díjat. Összessé... (2024.01.11. 08:58) Excalibur (1981)
  • gigabursch: Ezek szerint a film kiválóan bemutatja, hogy az orvosi arrogancia nem mai találmány, viszont a gye... (2023.12.07. 14:04) Semmelweis (2023)
  • gigabursch: @Tévésámán: Kb három évtizede láttam. Orrba-szájba kerestem mindenféle megosztó oldalon, de sehol... (2023.09.15. 21:14) Csontváry (1980)

2019.05.12. 10:45 Mozsárágyú

Katonazene (1961)

katona_poszter.jpg

Szerintem ez kihagyhatatlan minden szempontból. Lenyűgöző a szemnek, a fülnek, az a bizonyos katarzis pedig nálam több órás volt, mert annyi minden eszembe jutott róla. 

Bródy Sándor Kaál Samu című műve alapján készült - Bacsó Péter forgatókönyvéből - mint megtudtam, jelentős változtatásokkal. Természetesen nem mehetünk el szó nélkül a készítés időpontja mellett, mert a változtatások észrevehetően propaganda-ízűek. De! Ettől függetlenül kiváló a film, ezt leszögezném. Nem is lehet más, ha gyorsan végignézzük az alkotókat; az operatőr Hildebrand István (pl. Egy magyar nábob, A kőszívű ember fiai, A pogány madonna), a rendező Marton Endre, aki a Nemzeti Színház egyik későbbi, jelentős igazgatója volt, játékfilmet ezen kívül kettőt számlálnak neki a wikipédiások. A főszereplők pedig nem kisebb nevek, mint Kállai Ferenc, Szirtes Ádám, Őze Lajos, Básti Lajos, Bara Margit, Páger Antal... Már csak értük érdemes megnézni. 

katona1.jpg

Helyszínül az én drága szülővárosom, Székesfehérvár szolgált. Csodálatos képeket látunk a városról, keretbe foglalja az egész történetet a jelenet, amint megjönnek a (nem fehérvári) huszárok, illetve amint ugyanígy távoznak a film végén a Liszt Ferenc utcán. De amíg az elején a zsibongó vidám tömegen van a hangsúly és a színeken (tényleg nem találni szavakat, milyen szép a képi világ), addig a záró képsorok már komorak, a néző lelke darabokra szakad, és konkrétan a szart takarítják a távozó tisztek után... Mert ami a két utcai jelenet között szemünk elé tárul, az olyannyira elgondolkodtató és felkavaró, hogy az ember szeretné azt hinni, ez csak kitaláció, ilyen a valóságban nem létezhet, pedig mindenki tudja, hogy a becsület, tisztelet, bajtársiasság, adott szó – ezek ma már szinte semmit nem jelentenek. Azért olyan felkavaró a film, mert a valóság ehhez képest még szörnyűbb. Persze 1961-ben nem ez volt a propaganda mondanivalója a filmmel kapcsolatban, hanem az, hogy a majd nemsokára általam kifejtett sztori szereplői az előző, tehát romlott rendszer polgári, gazdag elemei, akiknek semmi nem számít, csak a pénz és blablabla... De ezen én átlátok. 

Na szóval, Kállai Ferenc báró Ferdinándy főhadnagyként tűnik fel Fehérváron, aki első látásra egy jó kedélyű, tiszteletnek örvendő „nagyöreg”, aki a földijét, aki vele kb. egykorú lehet, tisztiszolgaként utasítja a jelenlegi garnizonban (helyőrségi város), ahol elszállásolták őket. Ő Kaál Samu, azaz Szirtes Ádám, aki a film végéig nem is tűnik igazán főszereplőnek... Ferdinándy fiatal „tiszthaverja” Vallon Hugó, azaz Őze Lajos, aki sok mindenben kikéri feljebbvalója tanácsát konyakozás közben, mert még nem olyan dörzsölt, mint a főhadnagy. (Apropó konyak; a film 10. percében már annyi fogyott az italból, mint egymást követő 3 Szomszédok-epizódban. Az 1900-as évek monarchiájában ezek szerint hasonló volt az ízlés, mint 80 évvel később a szocialista Gazdagréten.) Kettejük figuráin érhető leginkább tetten, miként tud hátrányára-előnyére változni egy ember. Pedig Őze nem kimondottan központi szerepet játszik, mégis ez a Vallon lesz a végén a kulcsfigura, legalábbis nekem. 

katona3.jpg

Még véletlenül se térnék a tárgyra.... A lényeg, hogy mai szavakkal élve egy klasszikus szerelmi háromszög alakul ki báró Ferdinándy, az egy óvatlan pillanatban meglátott végzett asszonya, dr. Barlayné (Bara Margit) és dr. Barlay (Básti Lajos) között. Az akkori kor eszméi szerint ez abban nyilvánul meg, hogy Ferdinándy akkor megy föl az orvosfeleséghez, amikor annak ura tudhatóan távol van és szerelmet vall neki. Biztosítja az érzelmeiről. Az elegáns doktor sejt már valamit, de akkor lesz bizonyos a gaz csábító kilétében, amikor az totál részegen nekiáll szerenádot adni Barlaynénak az ablakuk alatt. A tekintélyes úr nem teketóriázik, kisebb összezördülés után tájékoztatják egymást a felek arról, hogy itt csak az életre-halálra menő párbaj dönthet. Azonban ez elmarad, viszont Barlayt mégis holtan találják a kiválasztott helyszíntől nem messze. Másnap a jólelkű, ám oktondi Samu magára vállalja a kegyetlen gyilkosságot... A néző természetesen már korábban tudja, hogy ki az elkövető, de Ferdinándy saját szavaival is tudtunkra adja, mit tett. Rendkívüli jelenet, amikor az ezredes (Páger Antal) ezt hallván annyit mond neki: „Tudod a kötelességed.” És mire eszmélünk, ez a Samu gyerek főszereplővé válik egy mocskos és aljas játékban, amit másként a mundérbecsület védésének nevezünk... 

Szirtes Ádám az utolsó 20-25 percben gyakran kerül a kamera elé, addig csak kisebb szemelvényekben kapunk képet arról, mennyire nem irigylendő a tisztiszolgák élete, Kállai karaktere viszont elhitette vele, hogy ők majdhogynem barátok, megbízhatnak egymásban, és Samu mindent meg is tesz a báróért, látszik: felnéz rá. Ezért is vállalja a vádakat, meg mert a főhadnagy állítólag meg fogja menteni az ítélettől. Nem hiszem, hogy különösebb szpojler lenne, de akkor innentől szpojler: kivégzik az ártatlan Kaált. A sortűz előtti utolsó másodpercben látni az arcát, abban minden benne van: meg fogok halni, csalódtam abban, akiben a legjobban megbíztam és a kérdés: miért? 

katonazene-1961-online_1.jpg

Válasz pedig nincs. Ferdinándy és majdnem az egész tisztikar a szemünk előtt válik gyomorforgató gittegyletté, akiknek semmi nem fontos, csak a saját látszólagos becsületük, mely szónak az értelmét már nem is ismerik. Megjegyezném: az már önmagában hányingert keltő, hogy az ítéletet kegyelemkérés után golyó általi halálra módosítják, és ugyanekkor, akár a kivégzés forgatásának napján hány embert akaszthattak fel a valóságban még akkor is ’56-ért???? De természetesen a gaz tisztek a rohadt alakok és nem a Kádár-rendszer ingyenélő szemétládái... 

Azonban ha csak a filmet nézzük, nagyon érdekes ellentéteket fedezhetünk föl. Ferdinándy az abszolút antihős, pedig az elején szimpatikus figura, Kállai fiatalon rendkívül sármos volt, ez eléggé átüt a szerepen. A tiszttárs, Vallon hadnagy leginkább élvhajhász, pénzsóvár sihederként jellemezhető, minden új helyen csak a szép leányok után fut, akik közül az alapján választ magának mátkát, hogy mennyi a vagyona és van-e adóssága. Amikor egy városlakó beajánl neki egy kisasszonyt, akinek szép lelke van, arra csak legyint; az nem olyan nagy baj! ALigha nevezhető szimpatikusnak, annak ellenére, hogy kedvenc Virág elvtársunk nagyon finom eszközökkel rokonszenvessé formálja. Na most, ő, miután a leendő apósa tönkremegy, mégis elveszi a közben megszeretett kisasszonykát, mert tudja, hogy ezt diktálja a tisztesség. (Persze ezután már katonai rangot nem viselhet.) Vallon az, aki teljesen naivan, értetlenül áll a bíróság előtt, amikor arról kérdezik, miért követhette el Samu a gyilkosságot. Ő az egyetlen, aki a záró huszárvonulásnál vidáman integet a tiszteknek, immár civilként, de Ferdinándy levegőnek nézi. Azt, aki ugyanúgy barátként tekintett rá, mint Samu. A lefokozott hadnagy egyszerű és sötét ruhájával kirí a megint csak zsibongó tömegből; mint aki már átlát a zsivajon, a csillogáson, ami a tiszteket övezi... És elegánsan eltűnik a fehérvári Lépcső utcán. Megvan tehát, hogy ki változik hátrányára és ki előnyére. Valószínűleg Őze személyisége egyébként ledobta volna magáról a főszerepet, ha ráosztják, de jó érzékkel nem így lett és ő kapta az egyetlen becsülendő tiszt szerepét, akinek szakítania kell korábbi életével, hogy előnyére változzon. 

katona2.jpg

A címben szereplő zene mindig jelen van és sokszor ellentétes a történet aktuális hangulatával; például szinte vágni lehet a feszültséget egy epizódnál és mégis könnyed waltzer szól. Szörnyű végkövetkeztetésekre jut a néző, amikor a már nem emlékszem, melyik, de gyors és életerős induló hallatszik a film végén. 

Samu és Ferdinándy ellentétes személyisége már a történet elején is szembetűnő, de a végére pontosan 180 fokkal „mozdulnak el” egymás mellől. Olyannyira, hogy kettejük végső jelenetében az addigi élénk, csodaszép színek fekete-fehérré változnak, a film elveszti színeit, amint visszafordíthatatlanná válik a Ferdinándy által kiváltott bonyodalom. Az eredeti műhöz képest a mozgóképes változtatások szintén nagy fordulatot vesznek; nem falubeli, egyszerű népek a szereplők, hanem városi, nagyvilági elegáns urak és dámák, plusz a novellában valóban a paraszti származású Samu a gyilkos. Itt pedig a parasztgyerek az, akit átver a báró és hidegvérrel végignézi annak kivégzését. 

Visszatérve 1961-re: Borzasztó ellentét, hogy a valóságban Magyarországon mi folyt ekkoriban és mi folyt a vásznon. A hatalmon lévő kommunisták ténykedéseihez képest a filmben elkövetett bűnök a kanyarban sincsenek; miközben a szórakozni vágyók ezeket a zseniális alakításokat a moziban nézték, a fejük fölött ostoba, rosszindulatú morális zsákutcák eladták az egész országot; akit nem akartak vagy már nem tudtak bitófa alá küldeni, azt bebörtönözték. „Aki nem velünk van, az ellenünk” címszó alatt tönkretettek sok-sok embert anyagilag, erkölcsileg, velük együtt sok-sok családot. Sokkal brutálisabban tetszelegtek a jófiúk szerepében, mint a díszes mentéjű tisztek a filmben. Ezek nem védték a mundér becsületét, inkább kicsinálták a saját elvtársaikat. Nem is gondolhattak olyasmikre, mint párbaj, hiszen ahhoz valamiféle becsületesség kell, hogy szoruljon az emberbe. A komcsik aljas módszereket alkalmaztak és átgázoltak mindenkin, ha érdekük úgy kívánta. 

katona_bara_margit.jpg

A szokásos Szomszédok-rovat következik: Horkai János egy tisztként jelenik meg, ő volt Mágenheimné főnöke a kozmetikában még Gábor Gábor előtt. A stáblista elején feltűnt Csűrös Karola (Etus) neve, de bevallom, fogalmam sincs, kit játszott és nem is találtam nyomát az interneten. Talán egy szobalány lehetett, de bocs, ha mégsem. A film zenéjét szerző Hidas Frigyesnek pedig a teleregény főcímzenéjét köszönhetjük. 

Az ember bizonyos illúziókkal leszámol élete során, bizonyosakkal nem. Számomra maga a történet nem volt illúzióromboló, viszont abban azért jó hinni, hogy tisztalelkű emberek, mint ez a Samu, és pozitív változásra képesek, mint Vallon, ilyenek léteznek a valóságban is.

Szólj hozzá!

Címkék: magyar dráma


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr2914821662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása