14. születésnapi film-felhozatal, második felvonás

Minden mindennel összefügg. Még gyerekként többször láttam a Tenenbaum, a háziátok című mozit, amiben a sok ismert pofa meg a fura humor remekül elszórakoztatott, ekkor jegyeztem meg Wes Anderson nevét, akitől később több alkotást is láttam, ezek egyike a Holdfény Királyság, amely rögtön felkeltette az érdeklődésemet Kara Hayward iránt. Az ő filmográfiájában találkoztam a Sisterhood of Nighttal, amiben Georgie Henley a partnernője, és utóbbinál bukkantam rá erre. Nos, így választottam ezt a mozit – ha Henley az egyik főszereplő, akkor legalább egy dolog biztosan lesz benne, ami tetszik:P

Sandra (Abigail Breslin) és Beth (G.H.) egyedülálló anyjukkal (Mira Sorvino) és kis féltestvérükkel új helyre költöznek. Közben indul a következő tanév a középiskolában, a nővérek élete pedig sem a suliban, sem otthon nem egyszerű: Sandra feltűnősködni próbál, Beth inkább goth-nak áll és megpróbál láthatatlan maradni; Anyu alkoholizmusa és megbízhatatlansága viszont minden egyes napot megpróbáltatássá tesz. Amikor a legújabb, gátlástalan pasi beköltözik hozzájuk, a helyzet tarthatatlanná válik, erre bizony megoldást kell találni – a lányok pedig arra jutnak, hogy meg kell szüntetni minden probléma gyökerét, ami nem más, mint Anyu…

SZPOJLEREK INNENTŐL

Végülis nem nagy szpojler ez, mert ha bárki felmegy az imdbre, ott leírják a sztori lényegét, vagyis hogy a két lány megöli az anyját.

A Perfect Sisters 1 óra 40 perce alatt olyan érzésem volt, mintha három vagy négy filmet néztem volna meg. Az első fél órában egy különös, jópofa felnőtté válást ígérnek nekünk a kellemes zenével, a komikus fantázia-jelenettel, a néhány érdekes kameraállással meg a felgyorsított jelenettel. Sandra a menő plázacica (legalábbis annak akar tűnni), Beth meg a goth csaj, mindkét színésznő remek választásnak bizonyul.

Breslin gyerekes vonásai jól tükrözik a figurája alapvető ártatlanságát, amit azonban már régen elvettek tőle a kemény mindennapok, a hajába tett kék áltincs pedig kitűnően jelzi, hogy Sandra mikor játszik a világnak. Henley baromijól mutat a sötét sminkkel, fekete hajjal meg az ezekhez illő ruhákkal, az alakítását támogatja meglepően mély hangja. A felszínen Beth a "vámpír", akit minden hidegen hagy, de valójában sokkal érzelmesebb ennél; az ő átalakulása mutatja a sztori fejlődését: Amíg barna, addig egyfajta vígjátékot nézünk, mikor fekete, akkor van a dráma/thriller, mikor lenő a haja és már nem sminkeli magát, az a színtiszta dráma. A nővérek alakítóinak külön-külön meg együtt is akadnak emlékezetes jelenetei (a gyilkosság, Beth ijesztően pozitív megnyilvánulásai közvetlenül utána), az egyik legjobb részlet viszont Mira Sorvinohoz (Romy és Michele) köthető. Ez az, amikor a hálaadási vacsora után Anyuka leszedi az asztalt és szembesül a meghagyott italokkal. Nagyon rövid, gyors jelenet, de fantasztikus színészi játék van benne.

"A lényeg, hogy ha nem tetszenek a dolgok, csinálj valamit, hogy jobb legyen!"

Különlegesség a fiatalok gyerekszeme, hiszen bár mindketten felnőttebbnek akarnak tűnni a koruknál (és sokszor felnőttként kell viselkedniük), alapvetően mégis gyerekek. A "mi lenne, ha?" részek ilyenek, ezek visszatérő alakja Álom-Anyu, aki a részeges, kiszolgáltatott felmenő tökéletesített változata. A gyilkosság megtervezésének poénosnak szánt (?) szekvenciája éppen a komikussága miatt nyomasztó, de az igazi sokk a tett végrehajtásakor ért. Végig rendkívüli a feszültség, a három nő nagyszerű teljesítménnyel jeleníti meg az érzelmek skáláját, amit a muzsika tesz még brutálisabbá.

A figurák abszolút reálisak: káromkodnak, cigarettáznak, veszekednek, plusz valamennyire mindannyian elbaszott életet élnek (talán Ashley a kivétel). A felvezetés során szerintem annyira jól megismerjük a két címszereplőt, mintha közeli ismerősök lennének, ezért végig szurkolni fogunk nekik, mindegy, mit csinálnak. Én legalábbis ezt tettem, de hát az első perctől nyilvánvaló, hogy le fognak bukni. A kérdés csak az: miként?

Fontos kiemelni a történetben rejlő morális kérdéseket, az első maga a bűntett, amit a készítők úgy mutatnak be, mintha igazságos cselekedet lenne. Ezek a lányok is megérdemelnének egy normális életet, nem? Hiszen aligha szolgáltak rá a számos csapásra, amit elszenvednek, aztán miután végrehajtják a cselekményt, még mindig sok kínban van részük (Justin elhidegül Beth-től, Sandra folyton leissza magát, stb.). Szurkolunk nekik, megkedveljük őket. Tehát, létezhet olyan, hogy jó gyilkosság? Hogy igazságos gyilkosság?

A második izgalmas gondolkodnivalót David (Jonathan Malen) figurája szolgáltatja, aki a lányok idősebb unokatestvére, de hosszú ideje szerelmes Sandrába. Az a tipikus vesztes fiú, tisztára mint egy fiatalabb Kevin Pollack a Szomszéd nőjéből. Na, ő az, aki végülis feldobja a csajokat – de miért? Ha egyszer szereti Sandrát, miért árt neki? Vagy ezzel segíti végül megszabadulni a démonaitól?

Az utolsó dolog a felelősség kérdése. Az egész suli tud a "gyilkosok klubjáról", ahol Anyu végzetét tervezgeti a három lány meg a fiú, de senkit se zavar. Aztán Sandra többeknek bevallja részegen a rémtettet, terjed a szóbeszéd, Ashley meg Justin pedig benne vannak, mert előbbi a tervezésben segít, utóbbi pedig a kábító hatású tablettákat szerzi be. Amikor azonban a felelősségre vonás következik, akkor mindenki megvonja a vállát: Nem tudom, miért nem jelentettem – és ez elég. Ashley alkut köt, a barátai ellen vall; Justin elvileg kap valamit a bűnrészesség miatt; a többi diákot jelképező fekete srác pedig elsétálhat, mintha mi se történt volna. Ilyenkor miért nincs kollektív felelősség?

Sajnos most se tudok elmenni az ezúttal igencsak bújtatott, mégis feltűnő politikai korrektség mellett. Mert megint az van, hogy az összes főszereplő fehér, de a mellékszereplők mind kisebbségiek vagy nők (pl.: a félszemű nyomozót kivéve minden egyes szöveggel rendelkező rendőr nő, a tanárok meg mind kisebbségiek). Nincs egyetlen pozitív férfi-figura sem, az álom-pasi pedig az említett fekete srác, akit Breslin lesmárol. Legalább a homokosok propagálása kimaradt…

SZPOJLEREK VÉGE

Lássuk, kik voltak a készítők: A történet a valóságban gyökerezik (erről még lesz szó), amit Bob Mitchell dolgozott fel könyv alakjában (The Class Project: How to Kill a Mother – The True Story of Canada's Infamous Bathtub Girls), ez a mű 2008-ban jelent meg. A sztorit Fab Filippo és Adam Till írták, mindketten felbukkannak a filmben, az első Ashley ügyvédje, a második "Glee Club Teacher", erre a figurára nem emlékszem. A rendező Stanley M. Brooks főleg producerként dolgozik, általában gyilkosság vagy karácsony témájú moziknál:P A zenét Carmen Rizzo szerezte, bár a legtöbb számot a stáblista alapján Michael Alemaniához köthetjük. A punksérós unokatesó, aki kb. 2 jelenetben van összesen, az Spencer Breslin (A kölyök), Abigail öccse, a régi felvételeken a lányok pedig Georgie húgai. Még két fickó, akiket ki szeretnék emelni: Először is a rohadék Steve-et életre keltő James Russot, aki szerintem kitűnően játszott, biztosan mindenki utálni fogja; másodszor pedig az egyik kamera-mozgatót, Dallas Pomedlit, mert neki meg vicces neve van:)

Néhány érdekesség: A Perfect Sisters eredetileg tévéfilmnek indult, de a forgatás közepén a stúdió mégis úgy döntött, mozikba küldi (talán ezzel magyarázható az első harminc perc meg a játékidő többi részének különbsége). Henley egy évvel idősebb Breslinnél, a történet szerint viszont az utóbbi az idősebb. Beth azt mondja Davidre, hogy "nagypapa", közben az őt alakító színész ugyanannyi idős, mint a Justint játszó:) Abigail írta és énekelte az egyik betétdalt. Mira Sorvino kék kontaktlencsét hordott a szerepéhez, valószínűleg mivel mindkét lánynak kék a szeme, hogy így hihetőbb legyen a rokoni kapcsolatuk. A nővérek négy nyelven beszélnek folyékonyan, ezek egyike a holland, de kiemelik, hogy gyerekként kitaláltak egy közös nyelvet, amit csak ők értenek. Az utolsó fél órában kétszer is beszélnek valami fura hablattyal és én azt hittem, ez az ő nyelvük, de közben holland:D Henley-nek nem sikerült maradéktalanul megtanulnia azt a néhány mondatot, így néha tényleg ökörségeket mond a holland szavak helyett. Georgie-nak egy másik dologban is sikerült elhasalnia, majdnem szó szerint, ugyanis nem tud biciklizni, a karaktere egyetlen cangázós jelenetében így nekiment egy villanyoszlopnak:) A megrázó elszakítás-jelenetnél a két ifjú színésznőnek azt mondták, improvizáljanak. A rendőröket kaszkadőrök alakították, a hölgyek pedig nem fogták vissza magukat, tényleg nagyon emlékezetes lett az eredmény. Jeffrey Ballard lefogyott a szerepéhez, így hangsúlyozva, hogy Justint elhanyagolják otthon, még rendes ételt se kap; a megviselt külsőt pedig tovább fokozta azzal, hogy nem aludt. A rendőrségi telefonáláskor Beth azt mondja, hogy a Jackson utcában laknak, ami utalás Peter Jackson művére, a Mennyei teremtményekre, ez ugyanis nagy hatással volt a rendező Stanley M. Brooks-ra.

MEGINT SZPOJLEREK – A valódi gyilkosságról

Az eset 2003-ban történt Kanadában (én végig azt hittem, hogy az USA-ban járunk). Mivel mindkét elkövető 18 éven aluli volt, ezért az ottani törvények megakadályozzák, hogy a valódi személyazonosságuk kitudódjon, cikkem tárgyában ugyanazokon az álneveken jelennek meg, ahogy a könyvben. Anyuka tényleg depressziós alkoholista volt, állítólag részegen autózott a gyerekeivel, Sandra elmondása szerint otthon pedig az alapvető dolgok se voltak meg általában. (A mozi-változatban Sorvino alakja valamennyire kedvelhető, a depresszióját szerintem alig domborították ki, ahogy azt se, hogy a csajok nélkülöznek.) Az idősebb lányt szexuálisan zaklatták, erre egyetlen mondat utal a filmben. A valóságban három barátjuknak mesélték el a tettüket, a Perfect Sisters-ben elvileg csak ketten vannak, kivéve, ha beszámítjuk a fekete fiút, de ő alig szerepel. A tett utáni közvetlen eseménysor kb. tényleg így zajlott le.

A mozi szimpatikussá teszi az elkövetőket azzal, hogy úgy mutatja be az esetet, mintha évek fizikai és lelki traumái után végső megoldásként nyúltak volna az élet erőszakos elvételéhez. Az igazi testvérek azonban azért végeztek az anyjukkal, mert az életbiztosításáért járó pénzből egy európai vakációt akartak maguknak, plusz egy házat, amiben füvet termeszthetnek. Tehát igazából kizárólag azért ölték meg, hogy pénzhez jussanak. Mind a kanadai közönség, mind az író Bob Mitchell szemét szúrta, hogy mennyire megváltoztatták a valóságot a filmen.

Mostanra annyit biztosan lehet tudni, hogy a lányok leülték a büntetésüket (elvileg 10 évet kaptak), az utolsó információ 2015-ből való, eszerint Sandra egyetemre járt, mérnöknek tanult, Beth pedig addigra házas és anyuka lett, miközben jogot hallgatott.

SZPOJLEREK VÉGE

A Perfect Sisters a kritikusoknak nem tetszett, nekem viszont igen. Izgalmas, nyomasztó, néhol brutális, de ugyanakkor átérezhető, az eleje pedig még vígjátéknak is elmenne.

Pontozás:

imdb: 5.5 (Nem értem ezt az alacsony pontszámot…) [2023-ra 0.1-et esett vissza.]

Szerintem: 5/5 (Azért nem szívesen látnám újra, elég megterhelő.)

Hírek:

- Abigail Breslin következő érdekes munkája a The Cannibals' című sorozat, ezt ő írta, rendezi, pénzeli és az egyik főszereplő is. A címet gondolom, mindenki érti, a sztori egy háromtagú családról szól (anya, lány, fiú), akik egy kis hentesüzletet üzemeltetnek:P

- Georgie Henley benne lesz a készülő Trónok Harca-előzményben. Eddig nem nagyon érdekelt, most úgy 10%-ig már megfogtak vele:)