Ímhol a beígért filmtörténeti jelentőségű mű. Először az 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalszban olvastam erről, de akkor olyan nagyon nem érdekelt. Megjegyeztem, ilyen is van. Aztán a Fangoriában újból benne volt, így már kicsit jobban érdekelt, de még mindig nem annyira, hogy utánajárjak. Ebben a hónapban pedig véletlenül ráakadtam egy helyen, így átmásoltam magamnak és eltettem, hogy később megnézzem. Mozsárágyú is velem tartott, hogy végülis 3 héttel a másolás után közösen megtekintsük.

Hollstadt kisvárosában vásárt tartanak, ahol a különféle portékák között mutatványosok szórakoztatják a közönséget. Van köztük egy ijesztő, misztikus bemutató is, Dr. Caligari kamrája, ahol az ördögi külsejű tudós (Werner Krauss) egy alvajáróval, Cesare-val (Conrad Veidt) sokkolja a publikumot. A kómaszerű álomban lévő férfit csak a doktor tudja felkelteni, ekkor pedig képes megjósolni a jövőt. Egy kíváncsi férfinak meg is mondja, hogy még aznap éjjel meghal és láss csodát, tényleg így lesz... Ez a haláleset pedig nem az első, mióta Caligari a városba érkezett! Szerencsére azonban a meggyilkolt férfi barátja, a nyomozó Francis (Friedrich Fehér) a gonosztevő(k) nyomába ered és eljut egy elmegyógyintézetbe, ahol rábukkan egy évszázados rejtély jelenbe nyúló szálaira... 

Sokak szerint a Dr. Caligari a világ első, valódi horrorfilmje, sőt, a zombimozik ősapjának is tartják. Robert Weine rendezése az expresszionista képzőművészet, a korai mozgókép-készítés, meg a némafilm-színészet találkozása, ahol a nézőt egy fordulatos és a korához megfelelően ijesztő cselekmény tartja izgalomban és félelemben!  Mivel egy 90 éves alkotásról van szó, ezért jöjjön most rendhagyó módon az alkotók-szereplők gárdájáról néhány fontosabb információ, hogy képet tudjunk alkotni, kik készítették ezt a legendás művet.

- Robert Wiene több ágát is kipróbálta a filmkészítésnek, többek között az 1934-es, Csortos Gyula főszereplésével készült Egy éj Velencében című magyar mozinak volt művészeti vezetője.

- Werner Krauss meglepő módon mindössze 35 éves volt, mikor eljátszotta a sokkal öregebb Caligarit. Rendkívüli erejű alakítása mellett azonban kétes hírnévre is szert tett, ugyanis a nácik hatalomra jutása után több zsidóellenes propagandafilmben játszott, sőt, Göbbels a Német Nemzet Színésze címet ajándékozta neki. Krauss aktívan támogatta a náci rezsimet, később azonban ennek megfizette az árát, mert gyakorlatilag mellőzték, 1955-ös halálakor szinte senki sem emlékezett már rá hazájában.

- Conrad Veidt a későbbiekben is sikeres színész maradt és ellentétben filmbeli mesterével, ő abszolút náci- és háborúellenes volt. Olyannyira, hogy a Gestapo merényletet tervezett ellene, ő azonban tudomást szerzett róla és Angliába menekült. Később olyan filmekben szerepelt, mint a Casablanca vagy a Bagdadi tolvaj, az 1928-as The Man Who Laughs című horror-dráma eltorzult főhőseként pedig inspirációt nyújtott Bob Kane-nek, Batman kiagyalójának, a főgonosz Joker kinézetét illetően. Érdekesség, hogy golfozás közben érte szívroham, és ebbe halt bele.

- Veidt és Krauss több filmben dolgoztak együtt, pl. a Das Wachsfigurenkabinettben.

- Friedrich Fehért eredetileg Weiss-nek hívták, Bécsben született, nemcsak színész, de rendező is volt. Esetleges magyar származásáról azonban nem sikerült információkat szereznem. 

- Lil Dagover, a női főszereplő 92 évet ért meg, Krauss-hoz hasonlatosan ő is Hitler kedvelt színészei közé tartozott. Állítólag barátságban állt a Führerrel, ez talán szerepet játszott abban, hogy 1944-ben kitüntették a nemzetiszocialisták.

- A stáblistában nem megjelölve, egy gazembert játszva valahol megjelenik Rudolf Klein-Rogge, a Metropolis Rotwangja (sajnos nem sikerült felismernem...)

A sztori elsődlegesen Weine és alkotótársainak misztikus gyilkosság-története, azonban e köré Fritz Lang segítségével és hatására egy kerettörténet került, amivel az egész jelentése megváltozott. A keret mellett viszont a közepén is van egy csavar. A filmtörténetben talán először itt jelenik meg a meglepő fordulatos befejezés is. A rendkívül különös látványvilágot papírból készült díszletek, festett árnyékok, torz perspektívák és különös berendezési tárgyak hozzák létre. Az őrület nem csak az eseményekben, hanem a látványban is megjelenik. Szerintem a maszkmesteri munka külön dicséretet érdemel, Caligari maga nagyon ijesztő és Cesare szintén az.

Ennek a történetnek számos különböző médiumra készült feldolgozása. 1991-ben The Cabinet of Dr. Ramirez címmel kijött az újrája, 1997-ben operaként debütált. Két rádiójáték és egy 2005-ös teljesen újraforgatott, hangos verzió is létrejött belőle. Zenekarok neveit és zeneszámokat, albumokat inspirált, sőt Caligari doktor szerepel A szövetség: Fekete Dosszié című képregényben, mint a HajnalHősök német zsoldos-szuperhőscsapat tagja!

Szerintem megéri megnézni, aki látta és kedvelte a Nosferatut, annak ez is tetszeni fog! [Sajnálatos módon, az én verzión az 1996-os felújított változat, ahol egy pasas végig dumálja az egészet angolul és már a közepén lelövi a poént. Szerencsére a zene legtöbbször elnyomja a szövegelését, de nem mindig.]

Pontozás: 

imdb: 8.1

Szerintem: 5/5

Ma este Kutyaütők, ami nem annyira jó film, de vannak benne remek poénok. Jövő héttől pedig elkezdődhet a Star Wars-nézés!