Újabb fejezet a tini-fantasy filmekből. Bill Murray-vel azért nehéz szar mozit csinálni és mivel tudtam hogy ő is benne van ebben, ezért már volt egy garancia, hogy jól fogok szórakozni - és mit ad Isten, tényleg így lett!

200 évvel egy rejtélyes katasztrófa után, a már két évszázada a föld alatt élő emberek egyre inkább pánikba esnek a mélységekben lévő Szikraváros falai közt. A várost éltető gigászi generátor ugyanis kezd leállni, és ha ez bekövetkezik, mindenkit elnyel a sötétség... Szerencsére a kíváncsi Lina (Saoirse Ronan - ezt a nevet mégis hogy lehet kimondani? [Szersa]) és barátja, Doon (Harry Treadaway) szeretnének a végére járni egy pár rejtélynek és kitalálni, hogy hogyan lehet végrehajtani a lehetetlennek tekintett menekülést Szikravárosból!

A képen bal oldalon a két főszereplő fiatal, mellettük a rendező, akinek ez volt első igazi filmje, az utánuk következő urakat pedig remélem minden olvasó ismeri:) Először is le kell szögeznem, hogy pozitívan csalódtam ebben a City of Emberben! Például a már említett Murray mellett Tim Robbins, a Karib-tengerről ismerős Mackenzie Crook és Martin Landau is benne vannak (utóbbit elég nehéz volt felismerni), valamint a történet tényleg izgalmas. Bár nekem sem a lány, sem a fiú nem volt szimpatikus a hősök közül, mégis szurkoltam nekik és egyre inkább érdekelni kezdtek a város titkai. Felbukkan két hatalmas méretű állat, vannak persze gazemberek és jófiúk, menekülés és üldözés, óriási masinák és érdekes, disztópikus dolgok. (A disztópia az utópia ellentéte ha jól tudom:))

Mindenképpen meg kell említenem, hogy a Spiderwick krónikákhoz és a Lemony Snickethez hasonlóan ez is irodalmi alapanyagból készült, az eredeti City of Embert Jeanne DuPrau írta, 2003-ban jelent meg, az adaptáció producere pedig Tom Hanks volt. A Szikraváros 55 millió dolláros gyártási költségből csak durván 18 milliót hozott vissza, és vegyes kritikákat kapott, tehát egyértelmű tetszést sehol se váltott ki. A gyengécske bevétel miatt a második könyv megfilmesítését egyelőre nem tervezik, pedig alaphelyzetben erről is lett volna szó.

Őszintén nem értem, hogy mitől lett ez rosszabb, mint A balszerencse áradása. Bár abba több nagy nevet sikerült belesűríteni és ott volt ugye az utánozhatatlan Jim Carrey, de mindegyik gyerek ellenszenves benne, egy csomó barmósággal van megtömve a sztori és mégis sikert hozott. A Szikraváros viszont nekem tetszett, egy lehetőséget adhat neki bárki, főleg aki kedveli ezt a kölyök-fantasy műfajt.

imdb.com felhasználói szerint: 6.5/10 (7 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 4/5 (Az egy levonás azért jár, mert másodjára már tuti unalmas lenne, de egy nézésre 5/5-öt érdemel.)

Hírek:

- Tim Robbins-t legközelebb jövőre, a készülő Green Lantern-filmben láthatjuk majd. 

Mit kell tenni akkor, ha egy alapból nem túl nagy szám történetet szeretnénk sikeresen megfilmesíteni? Természetesen jónevű és/vagy tehetséges színészekre lesz szükségünk. Igen, a jó hírnév és a tehetség nem jár kéz a kézben, lásd azokat az emberkéket, akik 2 hétig sztárok, csak mert egy éppen futó mozifilmben szerepelnek, pl. labancz lilla, megön fáksz, stb...

Tehát megvan az alapsztori, ami valljuk be, nem túl eredeti: lúzer pofa hogyan melegedik össze újra a barátnőjével, miközben keményebb fickóvá válik, szembenéz a problémáival és megoldja őket.

Ha a főszereplő Adam Sandler, akkor máris csak egy adott réteghez szól(hat?). Ha ő a producer is, akkor méginkább szűkül a nézők köre, de itt és most mindössze executive producer (vagyis nem ugat bele annyit) és mellette ott van a csak pozitív jelzőkkel illethető színészóriás, Jack Nicholson! Bizony, innentől a siker garantált. Ugyanis Jack bácsi nagyon ért a vígjátékokhoz (is), Sandlernek ez a "hazai pálya" és ott vannak még a kis szerepekben beugró ismertebb arcok, mint pl. Marisa Tomei, Heather Graham, John C. Reilly, John Turturro és Woody Harrelson, sőt még New York volt polgármestere, Rudolph W. Giuliani is felbukkan. Ők mind nagyon jók, főleg Harrelson, tehát megvannak a siker alapjai.

A rendezője Peter Segal, aki eddig többek közt az alábbiakat hozta össze: Csupasz Pisztoly 33 1/3, Tommy Boy (nem jó), Bölcsek kövére II. (nagyon nem jó), 50 első randi, Csontdaráló (baromijó), ZseniKém - szóval ha jót csinált, az akkor nagyon jó lett:)

Az Anger Management esetében még a poénok se olyan rosszak - persze van pár unalmas és kínos rész, de egy mai vígjátékban hol nincs? Ami engem konkrétan irritált, az a dagi cica neve. Eredetileg Meatball vagyis Húsgombóc, ami szerintem aranyos, de itt valamiért Boci Cica (vagy rosszul értem?). Szóval engem ez konkrétan zavart, a többi dolog nem.

A kritikusok egy részének tetszett, a másiknak nem, de azért bőséges pénzt hozott a házhoz. Érdekességként megemlíthető, hogy a bírónőt játszó Lynne Thigpen utolsó filmje, alig egy hónappal a bemutató előtt halt meg és az ő emlékének szentelték e mozit.

A Ki nevel a végén? egyértelműen az utóbbi évek egyik legjobb Sandler-filmje, Jack Nicholson-rajongóknak pedig kötelező darab!

imdb.com felhasználói szerint: 6.1/10

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Készül a Transformers 3. része... John Turturro állítólag ebben is benne lesz. Én nagyon félek ettől a filmtől, mert tutira ellövik az Unikron-aduászt és biztos hogy elbasszák. Vagy pöcse lesz, vagy valami elképesztően gagyi módon valósítják meg - és ezt nem akarom, pláne nem azután, hogy szegény Galactus már erre a sorsra jutott...

- Woody Harrelson egy nagyon viccesnek tűnő animációs filmhez, a Turkeys-hez kölcsönzi most a hangját. A történet szerint egy csapat pulyka időgéppel visszamegy a múltba, hogy megakadályozzák az első hálaadás-napi vacsorát, és ezzel milliónyi testvérüket mentsék meg a sülthússá válástól! Hát nem óriási?:)

Reggel volt szerencsém látni a Szikravárost, ami meglepően jó volt, erről a napokban olvashattok majd tőlem.

Christina Ricci a(z egyik) kedvenc színésznőm - ezt az új olvasóknak írom, már ha vannak ilyenek:) Jó régen nem láttam már olyan "új" filmet amiben játszik, a jelen esetben tárgyalt nagyszerű magyar címmel megáldott művet is csak akkor néztem meg, mikor már 3. alkalommal adták. Első két esetben a StoryTv sugározta és meg kell mondjam, ennél sokkal többet érdemel - harmadszorra már a Duna Tv-n láthattam, ami azért mégiscsak minőséget képvisel. (Megjegyzés: Azóta a "hivatalos" kedvenc színésznőm már Juno Temple, de Riccit még mindig kedvelem.) Anno mikor jártamban-keltemben belebotlottam képekbe a Penelope-ból, semmi jóra nem számítottam. Úgy gondoltam ez valami baromság, sajnáltam szegény Christinát, amiért ilyen szerep jutott neki. Aztán elgondolkoztam: nem titok, hogy ő maga választja meg azt, amiben játszani szeretne és általában a kis költségvetésű és/vagy művészfilmeket kedveli. Tehát talán mégse lehet olyan rossz az Édes kis malackám. Most adtam neki egy esélyt és be kell vallanom, nem bántam meg!

A Wilhern nemesi famíliát egy elfelejtett átok sújtja, mikor hosszú generációk után megszületik az első leánygyermek. A kis Penelope emiatt szörnyen torz vonásokkal jön világra. Édesanyja (Catherine O'Hara) mindent megtesz, hogy a lányából igazi nemes kisasszony váljék - és hogy valaki "a saját fajtájából" beleszeressen és elvegye feleségül, mert szerintük ez megtörné az átkot. Penelope (C.R.) okos és művelt hölggyé cseperedik, azonban be van zárva a házba, és folyamatosan arisztokrata ifjak jönnek hozzá, akiket a kedves mama és a hozomány hívogat. A kérők általában mind titoktartási nyilatkozatot írnak alá, azonban egyikük (Simon Woods) megszökik. A bonyodalmak pedig akkor kezdődnek mikor a halálra rémült ifjú összefog egy mindenre elszánt újságíróval (Peter Dinklage) és egy póker-függő, szebb napokat is látott fiatalemberrel (James McAvoy), hogy leleplezzék a "szörnyet".

Itt már elsütöttek egy pár jó poént a készítők, az egész átok-szekvencia csúcs, tehát már az elején kiderült számomra, hogy ez egy remek kis film lesz!

Az írója az a Leslie Caveny, aki a világsikert aratott Mindenki szereti Raymondot című sorozatot írta, a producer pedig Reese Witherspoon (akit egy kisebb szerepben láthatunk is). Dr. Szöszi életre keltőjének ez volt az első produceri munkája és a rendező, Mark Palansky (a kép jobb oldalán) pályájában szintén fontos szerepe van: ez az első egész estés alkotása.

A színészekre semmi panasz nem lehet. Christina Ricci most elmaszkírozva nem a szépségével hanem a tehetségével hengerelt le. Egy idő után az átok folyománya teljesen természetes látvánnyá vált, szinte fel se tűnt - szóval ő baromijó volt. James McAvoy játéka is tetszett, hitelesen adta elő a semmilyen céllal nem rendelkező, szerencsejátékba menekülő fiatalt. Catherine O'Hara újfent egy problémás anyát játszik, azt hiszem őt beskatulyázták ebbe a szerepbe. Ki kell még emelnem Peter Dinklage-et, aki szintén remek teljesítményt nyújt. Egy rövid időre pedig a nagyon híres Russel Brand is feltűnik - bár tudnám mitől híres ő annyira... A sztoriból egyetlen dolgot emelnék ki, a legvégén van egy kevésbé fontos csavar, de ott nagyot néztem azért, mert soha nem gondoltam volna hogy ilyen is jöhet még!

Érdekességek: Riccit az említett szőke producer kérte fel a szerepre, egyből rá gondoltak Penelope-ként. A film zenéjét Joby Talbot szerezte (akinek a nevét a Franklyn miatt örökre megjegyeztem), valamint a sztoriból készült regény is. Az Édes kis malackámnak a kritikusok vegyes értékeléseket adtak, de azért pénzügyileg sikeresnek mondható, mert egy pici hasznot sikerült termelnie.

Összefoglalva az eddigieket, a címe ne tévesszen meg senkit, ez egy jó kis film, érdemes adni neki egy esélyt!

imdb.com felhasználói szerint: 6.8/10 (7 év alatt 0.3-at csökkent.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Christina Ricci következő filmjében, a Born To Be A Starban egy pornó-színésznőnek álló lányt játszik majd el - érdekesen hangzik, nem?:) (A végső eredmény, a Bucky Larson jelenleg 3.3-on áll az imdbn...)

- Peter Dinklage hamarosan egy szintén figyelemfelkeltő műben lesz látható: a Knights of Badassdom című horror arról szól, hogy egy csapat szerepjátékos véletlenül elszabadít egy valódi démont, majd nekik is kell megállítaniuk a szörnyeteget! (Ez viszont kurvanagy film, azóta megírtam a róla szóló cikket!)

Ma este lesz a Ki nevel a végén?, ami A pláza ásza után majd jobb fényt vet Adam Sandlerre:) Aki még nem látta, az nézze meg! Nem tudom, hogy egyáltalán olvassa-e az oldalt (még) valaki, de ha igen, akkor neki(k) mondom, hogy kaptam munkát és így hamarabb elfáradok, kevesebb filmet nézek mostanság és így kevesebbet írok. Mozsárágyú pedig az államvizsgájára készül, szóval a jövőben kicsit lelassulunk, azt hiszem...

Adam Sandler és csapata, a Happy Maddison produkciós cég Kevin James-t az élre állítva próbált meg újból valami vicces filmet csinálni, aminek azért mondanivalója is akad, de ahogy az utóbbi években már oly sokszor, ez sem jött be nekik. A pláza ásza végén azon gondolkoztam, hogy mit akartak most itt csinálni? Vígjátékot, amiben van dráma vagy drámát, némi humorosnak hitt, izzadtságszagú viccelődéssel? De akármelyik is volt az alapkoncepció, az akciófilmekre hajazó részek se így, se úgy nem illenek bele.

Paul Blart (Kevin James, aki produceri és írói feladatokat is ellátott) óriási vesztes. Van egy lánya, de a felesége elhagyta; az anyjával lakik, nincs barátnője, szar a munkája, a kollégái lenézik és utálják. Ő pedig ennek kompenzálására olyan hévvel veti bele magát immár 10 éve a plázai biztonsági őr-létbe, amelyet senki nem vár el tőle, és nem is honorálják igyekezetét. Élete egy csapásra megváltozik, mikor beleszeret az egyik stand eladónőjébe (Jayma Mays) és hamarosan jelentős feladat hárul rá: meg kell mentenie a lányt és még néhány vásárlót a profikból álló betörőbandától! Paul tutyimutyi kisemberből kőkemény akciósztárrá válik, hogy elnyerje szíve hölgyét és legyőzze a gazfickókat!

Már amikor megláttam a Happy Madison logóját, elkezdtem gyanakodni, hogy talán mégse kéne megnézni. A legelső jelenet nagyon figyelemfelkeltő, de utána kb. 25 perc tömény unalom következik. Itt már nagyrészt a dráma uralkodik, a poénok háttérbe szorulnak és még bénák is. Aztán megkezdődik a rablás és onnantól kissé elképzelhetetlen dolgokat kezd művelni ez a Blart... Ahogy előbbre haladunk az eseményekkel, úgy lesznek a dolgok egyre kiszámíthatóbbak, egyre érdektelenebbek és gagyibbak. A végén jön még egy csavar, de őszintén szólva senki se fog meglepődni rajta.

Maga Kevin James szerintem nagyszerű teljesítményt nyújt, hiszen egyrészt megtanulta mesteri fokon használni azt a kétkerekű izét, amin gurul, másrészt meg van pár húzós kaszkadőrmutatványa is. A többiek semmi extrát nem nyújtanak, nagyrészt ismeretlen senkik, mindössze a Paul anyukáját játszó Shirley Knight és az indiai mobiltelefon-árust életre keltő Eric Averi lehet ismerős. A rendező személye sok mindent elmond a műről, arról a Steve Carr-ról van szó, akinek olyan "nagyszerű" filmeket köszönhetünk, mint az Oviapu, vagy a Dr. Dolittle 2...

A pláza ásza a kasszáknál meglepően jól teljesített, majdnem a készítési költsége tízszeresét hozta vissza, azonban a kritikusok nagy többsége leminősítette - megértem őket.

Röviden és tömören: nem jó film. Kevin James-rajongóknak tudom csak ajánlani, illetve akik kedvelik a Sandler úr produceri munkásságával készült alkotásokat.

imdb.com felhasználói szerint: 5.2/10 (7 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 2/5

Hírek:

- A főhőst alakító Férjek gyöngye most a The Zookeeper című romantikus vígjátékon dolgozik, ahol író, producer és címszereplő is egyben.

- A rendkívüli méretű szemekkel rendelkező női főhős, Jayma Mays lesz valószínűleg a készülő Hupikék törpikék központi ember-karaktere. (Még mindig el vagyok képedve ezen a tényen, hogy mozivászonra álmodják gyerekkorunk kis kék kedvenceit... És azóta még még egy részt csináltak ebből a szennyből.).

     Szabó István filmjét mindenképpen érdemes megnézni, de én egyáltalán nem mondanám, hogy tényleg annyira jó, mint ahogy mindenki beszél róla.

     Ralph Fiennes alakítja a hármas főszerepet; ő a nagyapa (Ignác Sonnenschein), az apa (Ádám Sors) és az unoka (Iván Sors). Hármuk életét követhetjük nyomon, megtudhatjuk, hogy mit jelentett számukra, hogy zsidónak születtek. Ignác a monarchia hű támogatója, Ádám számára a vívás az élet értelme, Iván pedig a kommunista rezsim szolgájának áll, majd a film végén rájön, büszkének kell lennie származására, szembe kell néznie a múlttal, és visszaveszi a család eredeti nevét, a Sonnenscheint. A nevet, melyet nagyapja még jogi pályája kezdetén magyarosított, és a vallást, amelyet Ádámnak el kellett dobnia, hogy vívhasson.

     Mindannyiuknak titkolniuk kellett, hogy zsidók, és csak Iván jutott el odáig, a harmadik köztársaság kezdetén, hogy felvállalhatta nevét. A három generáció küzdelmei idején Magyarország rengeteg változáson ment keresztül, a monarchia intézményétől eljutunk a köztársaságig, a két világégésen, a fasiszták és a kommunisták uralmán keresztül. Szerelem és halál, szilveszteri koccintások és háború, Tavaszi szél vizet áraszt és mocskos komcsi induló. Ellentétek sora a film, tele kiváló magyar színészekkel, akiknek kevés szerep jutott csak, például itt van Törőcsik Mari, Kulka János, Andorai Péter, Kovács Lajos és Ónodi Eszter. Ralph Fiennes úrról mind tudjuk, hogy remek színész, itt gyakorlatilag ő maga a film. A mellékszereplőkkel sincs semmi baj, csak maga a megvalósítás nem teljesen okés.

     Merthogy. Először is baromi hosszú. Túl sok minden egybegyúrva, túl sok infó, túl sok esemény, satöbbi. Az angol beteggel ellentétben többször unatkoztam közben. Kis részleteiben jó, de nem áll össze egésszé, szerintem. Aztán tele van iszonyú sablonos párbeszédekkel, vagy olyanokkal, amik egyszerűen nem valami életszerűek. De mondjuk nem szólók semmit, mert hasonló monumentális, több évtizedet felölelő alkotást kevesen képesek vászonra pingálni, Szabónak meg sikerült.

     Szóval vegyesek az érzéseim a filmmel kapcsolatban. Voltak benne nagyon eltalált jelenetek, pl.: Koltai Lajosnak köszönhetően. A zenék passzolnak, és nagyon jók, a színészek hasonlóképp, de a nagy egész egyáltalán nem hibátlan. És most belém lehet kötni, hogy hülyeség, hogy hosszú, de hát kinek a pap, kinek a paplan. Az viszont tuti, hogy a hasonló témát taglaló Sorstalanságnál fényévekkel jobb ez. És ezennel pontoznék is: 5/10.

Ez a szerzemény szerepel a filmben, és óriási nóta, én imádom.

Nagyon bírom Keira Knightley-t, szerintem szép és tehetséges. Még nem láttam az összes filmjét, de az eddigiekkel meg vagyok elégedve. Anno, mikor "felbukkant" a Karib-tenger vizéből, akkor két filmjét is megszereztem, az egyik A gödör (a róla szóló írás azóta elkészült), amiben csak mellékszereplő, a másik pedig ez. Először angolul néztem meg a Dominot felirat nélkül és nem sok minden maradt meg belőle, bevallom a nagy részét nem értettem:) De még így is megtartottam, mert összességében tetszett. Most, a második alkalommal, magyarul, már sokkal jobb volt. Az a véleményem, hogy néha meg kell nézni egy-két ilyen lövöldözős-káromkodós akciófilmet, mert tényleg felüdítően tudnak hatni a sok horror és fantasy közt (most a saját nevemben beszélek).

Tony Scott rendező (Top Gun, pár Denzel Washington-mozi) kb. 10 éven keresztül készítette elő ezt a filmet, merthogy Domino Harvey tényleg élő személy volt, egy valódi fejvadásznő. 1969-ben született, az apja Laurence Harvey színész volt, az édesanyja pedig Paulene Stone modell. Az itt felvázolt történet csak nagy vonalakban adja vissza az életét, ő maga pedig már nem mondhatja el, hogy így volt-e vagy sem, mert 2005-ben, a premier előtt nem sokkal túladagolta magát fájdalomcsillapítókkal és elhunyt. 36 éves volt. Egyébként a Constantine című filmben egy apró mellékszerepben látható, egy bárban ülő angyalt alakított. Na, de lássuk, mit hoztak ki a hölgyek-urak ennek a különös nőnek a sztorijából!

Domino (Knightley) már kiskorától kitűnik abból a társaságból, ahová társadalmi státusza révén került. Cigizik, káromkodik és kiáll magáért, akár szóbeli, akár fizikai párbajról van szó. Egy újsághirdetésre jelentkezve csatlakozik Edhez (Mickey Rourke) és Chocohoz (Edgar Ramirez), a veterán fejvadászokhoz és innen kezdetét veszi az őrület. Lövöldözés, valóságshow, elfojtott érzelmek, indulatok, a maffia, las vegas-i pénzmosodák, bankrablás és Tom Waits.

A film mellett szól Keira szépsége, Rourke harsány és nyers játéka, valamint a mellékszereplők alakításai. Például itt van rögtön a banda sofőrjét játszó Riz Abbasi, aki szerintem remekel. A nagyobb nevek közt pedig Chritopher Walken (ezúttal fejjel), Mena Suvari (rózsaszirmok nélkül), Mo'Nique (csak azért említem meg mert nemrég Oscar-díjat kapott), Peter Jacobson (Chris Taub, ha így könnyebb felismerni, de többet nem segítek), Macy Gray (sajnos énekel is), Lucy Liu (hozzá nem tudok semmi frappánsat), Jerry Springer, valamint az igazi Domino is felbukkan egy rövid képsorban a stáblista elején. A feliratok szerintem egészen érdekessé teszik a Dominot, kicsit látomásszerűvé, és a zenék se rosszak - ennyit a pozitívumokról.

Most jöjjenek a negatív vonások: A Springer-jelenet a film legalja, szóval aki ott esetleg elkapcsol és vissza se néz, azt megértem. Egyszerűen nem tudom felfogni, miért kellett ez ide, olyan, mintha egy magyar film közepén egyszer csak ott lennénk valamelyik hazai fogatlancigányos műsorban - bár nem lepődnék meg, ha ez már rég meg is történt volna... A sztori leges legeleje tök érthetetlen, egyszerűen nem tudod majd megérteni, hogy mi ez, hogy került ide mindenki, mi a frász történik. Ez sajnos súlyos gond... Viszont a már jól ismert visszautalgatás majd segít utólag, ha addig kibírod. Ugyanis a játékidő két óra... Ezek mellett viszont semmi mást nem tudok már elmondani. Azt leszögezem, hogy ez a film elsősorban a férfiaknak fog tetszeni, az akciófilm végülis a mi műfajunk. Párszor lehet röhögni, néha lehet izgulni, de vannak erős üresjáratok sajnos... 

Néhány érdekesség a végére: a forgatókönyvet Richard Kelly a doni dárkó létrehozója csinálta. A végeredmény nagyrészt negatív kritikát kapott, és a költségének csak kb. a felét tudta visszahozni, szóval bukás lett... Nem tudom, hogy ajánljam-e a megnézését, nekem azért tetszett, leszámítva a Springer-jelenetet.

imdb.com felhasználói szerint: 6/10 (7 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Tony Scott producere lesz egy készülő Alien-előzménynek (előzmény!?). (A Prometheus-ról van szó.)

- Keira Knightley nem lesz benne a Karib-tenger 4-ben... (És az 5-ben se.)

- Mickey Rourke-ot hamarosan több érdekes filmben is láthatjuk: ő alakítja Robert Downey Jr. ellenfelét a Vasember II-ben, szerepel majd az Immortals című újabb ókori mítosz-látványorgiában, benne lesz Stallone The Expendables-ében és állítólag a Rambo V: The Savage Huntban is (ez kell? biztos kell?). (AZ elsőről már írás is van azóta.)

Végezetül pedig a film egyik betétdala, a Really Bad, amiben hallhatjuk az igazi Domino hangját: Levették a videót.

Ez a bejegyzés már tegnap kész volt, de a választási buli miatt nem tudtam feltenni, mert túlterheltek voltak a szerverek...

Az Alien-széria befejező része, amit most láttam mindössze másodszor. Köszönet az HBO-nak, amiért leadta, ugyanis kereskedelmiék ezzel is eljátszották ugyanazt, mint a Rémálom az Elm utcábannal. Vagyis: leadták a sorozatot, de az utolsó részt csak sokkal később, nézhetetlen időpontban; majd újból leadták a sorozatot, de az utolsó részt nem... Amikor mostanában volt a tvben a Nyolcadik utas-kvadrológia, nagyon vártam ezt az epizódot, de mint az előbbiekből kiderül, nem sugározták. Felettébb bosszús lettem, mert ez a kedvencem mind közül!

A Nyolcadik utas: a Halál remek film. Izgalmas, bár mára kicsit lassú, viszont egy  fantasztikus szörny és egy szép főszereplő hősnő emlékezetessé teszik - de említhetném a legendássá vált "chestbursting"-jelenetet vagy az android-ember harc feszültségét, a végzetes összeesküvés szálaival. A bolygó neve: Halál sokban más. A már megismert hősnő, Ripley (Sigourney Weaver) ebben anyaként védelmez egy árván maradt kislányt az idegenektől hemzsegő planétán. Szembeszáll az elképesztő Királynővel és végül a két nőstény harcából az ember kerül ki győztesen. Az Alien 3 (a magyar címe most nem jut eszembe) az általam leginkább rühellt rész. Az egyetlen egy Alien ronda és gagyi, a történet és az események totál érdektelenek és erőltetettek, mindössze a legutolsó zárójelenet a lényeges, mikor Ripley a forró mélységbe veti magát a hasából kirobbanó Királynő-palántával együtt... Hogy lehet, hogy mégis készült folytatás, mikor az ikonikus főszereplő meghalt? Nos, ahogy az bevált (?) a Jason X-nél a későbbiekben, itt is a jövőbe ugrunk, ahol aztán Joss Whedon forgatókönyve (a Serenity-t is ő írta) és Jean-Pierre Jeunet (Amélie, Elveszett gyerekek városa, Delicatessen) rendezése kalauzol minket végig az Auriga tudományos űrhajó sötét folyosóin!

Ripley-t 200 évvel halála után a hadsereg klónozza, hogy hozzájussanak a benne élősködő, növekvő Királynőhöz és újból feltámasszák a Halált (resurrection=feltámasztás). A kísérlet végül sikerül, a 8-as klón (Weaver) életképes és a hasából kioperált lárva is az. Azonban az új Ripley nem várt módon félig ember, félig idegen génekkel rendelkezik...

Ezalatt bedokkol a Betty nevű űrhajó, melynek zsoldosokból álló bandája (Michael Wincott, akit a Lió DiCaprio-féle Vasálarcosban láthattunk fél szemmel; Jeunet kedvenc színésze, Dominique Pinon; Ron "Pokolfajzat" Perlman és Winona "Bolti Szarka" Ryder; meg még 2 ismeretlen arc) valami furcsa megállapodás keretében két napra beköltözik a hatalmas hajóba. De sem az új képességeit próbálgató mutáns, sem a válogatott gazemberek nem tudják, hogy a kutatók eközben Istent játszanak a felső szinteken és kitenyésztenek egy falka Alient. Természetesen most is alábecsülik őket és hamarosan elkezdődik a mészárlás!

Nem tudom, miért nem szeretik ezt a részt az emberek. Jeunet teljesen egyedi látásmódja még sötétebbé és groteszkebbé teszi a Nyolcadik utas univerzumának itt bemutatott darabját, a színészek kitűnőek és a szörnyek minden eddiginél ocsmányabbak, vadabbak és ijesztőbbek (gondolok itt elsősorban a "Newborn" rémségre).

Weaver még ekkor is nagyon jól nézett ki, Perlman brutális és vicces, Pinonért pedig szerintem mindenki szurkol majd. Ryder karakterének erőltetése most így második alkalommal már nem volt olyan zavaró, de talán kicsit túl sok rivaldafényt kap. A mellékalakok közt ott van az őrült tudóst alakító Brad "Chucky" Dourif; a Vészhelyzetbeli dr. Dubenko, azaz Leeland Orser, és a már-már vígjátéki módon vicces ezredes, Dan Hedaya. Az elején lévő párbeszédek kissé bénák és van pár olyan dolog benne, ami az előző 3 rész után fura lehet (pl. az erőteljes fekete humor), de én még így sem értem, hogy mi a gond a Resurrectionnel. 

A lények mozgatásáért Tom Woodruff Jr. volt a felelős, akit Sigourney Weaver az ezerarcú Lon Chaney-hez hasonlított, mikor kérdezték róla - ez pedig nem kis dicséret! Mind a borzasztó Királynő, mind a fürge és halálos köz-Alienek nagyon meggyőzőek, az említett "Newborn" pedig a sorozat legijesztőbb lénye. Az olyan emlékezetes jelenetek, mint Ripley és Johner (Perlman) konfliktusa a kosárpályán (a dobást maga Weaver csinálta!), a víz alatti üldözés (ahol mind Winona Ryder, mind Ron bácsi majdnem vízbe fúlt!) vagy a Királynő végső szülése örökre bevésődnek a néző fejébe.

Néhány érdekesség még a végére: Alapjáraton a rendező hülyeségnek tartotta az egészet, de végül mégis belement (hála neki érte:)). Joss Whedon forgatókönyvét egyáltalán nem úgy valósították meg, ahogy ő szerette volna, ezért nagyon utálta ezt a filmet, de annyiban hasznos volt számára, hogy a Betty legénységéről mintázta a későbbi Firefly csapatát (lásd - Serenity). Az Alien 4 jót és rosszat is kapott a kritikusoktól, az USA-ban a négy rész közül ez hozta a legkevesebbet a konyhára, de nem bukott meg! Külföldön (például itthon) kifejezetten sikeres volt! Ezek után tényleg nem tudom, mit nem szeretnek ezen a filmen a "nagy" rajongók, hiszen minden megvan benne, amitől nagyszerűvé válik!

imdb.com felhasználói szerint: 6.3/10 (7 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Sigourney Weaver állítólag ismét eljátssza régi karakterét a jövőre elkészülő Szellemirtók III-ban, valamint részt vesz az első két részről készülő dokumentumfilm forgatásán is. Ezeken túl pedig a vámpírok királynőjét alakítja majd egy erősen tváljált-koppintásnak tűnő csajos vérszívó-moziban, a Vamps-ben, ami szintén jövőre kerül a vetítővásznakra. (Előbbiből nem lett semmi, helyette egy átalakított, csak nőkből álló Szellemirtó-csapat ostromolja meg a vásznakat 2016-ban; utóbbi pedig egy förmedvény, amit 20 perc után kénytelen voltam lekapcsolni, annyira rossz!)

- Jön a Gyerekjáték újrája... Állítólag Brad Dourif lesz újból Chucky hangja, de hogy ennek négy rész után mi értelme egy újrát csinálni? Mért nem találnak ki valami újat? (Ez szerencsére azóta se valósult meg.)

- És ismét: nem csak az ördögi játékbaba történetét, de a John Carpenter-féle The Thinget is újrázzák - ennek Tom Woodruff Jr. lesz a lényekért felelős fő embere, így legalább a gusztustalan és ijesztő szörnyek garantáltak. (A dolog elkészült, de se a régit, se az újat nem láttam még.)

Hamarosan olvashatjátok majd a szombat esti Domino című film elemzését is - megint tőlem:)

Van valami szépség a megfelelően filmre vitt keleti harcművészetekben. Számomra főként tetszetősek az ún. wuxia-filmek, melyeknek első, modern kori zászlóvivője Ang Lee Tigris és sárkánya. Lee filmjének óriási sikere inspirálta Yimou Zhangot, hogy elkészítse a Hőst, majd annak utódját, a Repülő tőrök klánját. Most már úgy gondolom, hogy utóbbit meg kellett volna nézni, mikor adta a tv!

Egy rejtélyes, névtelen férfi (Jet Li) kér bebocsátást Csin király (a később Csin Si Huang-ti - Daoming Chen játssza) palotájába. Az ismeretlen kardforgató magával hozza a király három legveszedelmesebb ellenségének fegyvereit, mutatva ezzel, hogy legyőzte őket. Jutalmainak kihirdetése után elkezdi mesélni a történetet, hogy hogyan győzte le Eget (Donnie Yen), Szálló Hót (Maggie Cheung) és Törött Kardot (Tony Leung Chiu Wai)... De vajon igazat állít-e és vajon az-e, akinek mondja magát?

A filmet egy valós személy, a Kínában legendás ősi orgyilkos, Jing Ke ihlette. A cselekmény kb. 10 percben elmesélhető lenne, de természetesen a hangsúly az elképesztően szép látványon van. Aki látta a Tigris és sárkányt, annak már lehet egy alapvető elképzelése a Hősről, de vannak különbségek. Például sokkal kevesebb repkedés van benne, a színvilág viszont hihetetlenül erőteljes. A feketék, vörösek, kékek és fehérek megteremtik az események több szemszögből való bemutatása során a hazugságot, a vélt igazságot és az igazi valóságot is. A fantasztikus harcokat láthatjuk vörösben vagy fekete-fehérben, mialatt a párbajozók hulló falevelek közt vagy egy tó felszínén küzdenek.

Jet Li neve (sajnos?) egybeforrott az amerikanizált filmekkel (Öld meg Rómeót!, Az egyetlen), itt azonban nagyon visszafogott, méltóságteljes alakítást nyújt. A keleti nők megkapó szépsége most is ámulatba ejtheti a férfinézőket, ráadásul ahogy a Tigris...-ben, itt ugyanúgy harcolnak, ami külön plusz. Törött Kard segítőjében pedig felfedezhetjük Ang Lee filmjének fiatal antihősnőjét, Ziyi Zhangot. A férfiak közül még a királyt játszó Daoming Chent emelném ki, nekem nagyon tetszett ahogy megformálta az uralkodót.

A végső nagy mondanivaló és az egyes szereplők sorsának alakulása érthető, a motivációik átláthatóak. Valahogy azonban a végén egyfajta űrt éreztem, a befejezés után az egész mintha elillanna, mintha meg se történt volna. (Bár egyébiránt nekem a Crouching Tiger, Hidden Dragon vége is olyan fura, mert ezeket nagyon hosszan el tudnám nézni, aztán egyszer csak ennyi volt, nincs tovább...)

Viszont mind a közönség, mind a kritikusok körében nagyon nagy sikert aratott anno, bár furcsa módon legtöbbet pont az alkotó ország, Kína bírálta... Amerikában egyébként maga Quentin Tarantino segítette a mozikba jutni, elkészülte után csak 2 évvel, hatszori halasztás után mutatta be a Miramax.

Röviden: Akinek tetszett a Tigris és sárkány, az ebben sem fog csalódni!

imdb.com felhasználói szerint: 7.9/10 (6 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 4/5 (A Tigris... nekem jobban tetszett egy picivel.)

Hírek:

- Jet Li is szerepel majd a Stallone-féle The Expendables-ben, amit (ha minden igaz) még ebben az évben láthatunk majd. [És azóta már két folytatást szült...]

     Alternatív cím: "Vigyázz a körtével!"

     Goldie Hawn és Chevy Chase kettőse általában garancia a jókedvre, ez esetben viszont inkább a krimin van a hangsúly, némi vígjátéki felhanggal, ez utóbbi is leginkább a zseniális Dudley Moore számlájára írható.

     Kate Hudson anyukája játssza Gloriát, egy kedves, elvált nőt, akinek az élete egy csapásra megváltozik, amikor felvesz egy stoppost, mivel ezután valami miatt elkezd rá vadászni úgy féltucatnyi ember. Carlson hadnagy (C. C.) siet a segítségére, és egészen véletlenül egymásba is szeretnek. De mindez tök lényegtelen addig, amíg meg nem tudjuk, hogy ki is az a "Törpe", hogy miért tűnnek el nyomtalanul holttestek és hogy vajon kinek jutott eszébe Barry Manilow-t foglalkoztatni a filmzene kapcsán. Rejtély. 

     Miként az is rejtély, hogy a Gustafson bácsiként is ismert Burgess Meredith hogy nézhetett ki 50 körülinek e film készítésekor, amikor már 71 éves volt? Egyébként maga a történet leginkább klisékből épül fel, eléggé kiszámíthatóan, de szerintem a főszereplők gondoskodtak róla, hogy még ennyi év távlatából is jónak mondhassuk az "Őrizkedj a manótól"-t. Dudley Moore-ral kapcsolatban pedig nem találok elég jelzőt, de talán a pozitív értelemben vett bolond megfelelő lehet.

     Vicces és izgalmas film, Goldie Hawn bájos, Chevy Chase itt még jóképű gyerek volt. Visszhall és boldog nyulat mindenkinek!

     Nem olvastam a könyvet, sőt nem is érdekel, de ez a film azért mindig jól jön unalom ellen.

     Főszerepben Renée Zellweger látható, aki teljes mértékben meggyőző alakítást nyújt. Bridget csak arra vágyik, amire minden hasonló korú nőci, azaz a fehér pacin közlekedő hercegre, normális melóra és családra. És naplójának tartalmát, tehát a fentiek lázas keresésének részleteit megosztja a nézőkkel. Így ismerkedhetünk meg a hölgy főnökével, a nőcsábász Daniellel (Hugh Grant), aki előszeretettel káromkodik, igen érdekes felfogással rendelkezik a hűségről meg hasonlókról, és egy nagy bunkó. Mr. Darcy (Colin Firth) az ő totál ellentéte, mert ő egy karót nyelt sztárügyvéd, aki mindemellett viszont kedves és csodás ember. Mindkét pali odavan Bridgetért, meg igazából Bridget is ő értük. A csaj elborult elméjű anyja (Gemma Jones), jó fej apja (Jim Broadbent), elmebeteg haverjai, meg úgy általában a világ azon mesterkedik, hogy Bridget élete lehetőleg egy ponton se alakuljon úgy, ahogy kéne. Röviden így össze is foglalható a történet, de természetesen elkerülhetetlen a hepiend.

      Bridget monológjain jókat lehet nevetni, tele a film amolyan, "ezdeciki"-típusú poénokkal, meg jó sok blődli gagyisággal. De a színészek jók, a sztori leköti a figyelmet, sajnos viszont a zenék, amik mennek a jelenetek alatt, hát azok valami elviselhetetlenül rosszak. Az egyik pillanatban a giccstől nem kap levegőt az ember, a másikban meg azon ügyködik, miként lehetne a legcsekélyebb fájdalommal lenyisszantani saját füleit. Szóval borzalmasak a dalok, a legtöbb ráadásul nem az eredeti előadótól van, na ennyi ölég is.

     Feministáknak, Colin Firth-rajongóknak minden bizonnyal elnyeri a tetszését, a többiek meg egy jót röhöghetnek a címszereplő szerencsétlenkedésein. A második része is hasonló.

Születésnapom alkalmából néztem meg, általában ezzel szoktam ünnepelni:)

A kedvenc horrorom és a szívemnek egyik legkedvesebb film!

Szerintem mindenki látta, ismeri, és talán rengetegen szeretik is, ami nem csoda. Akik azonban mégsem ismerik, azok most egy egészen átfogó képet kaphatnak róla, hogy mi Az Álmosvölgy Legendája!

Washington Irving az 1800-as években élt Amerikában, író és történész volt, az ő novelláján alapszik a film. A The Legend of Sleepy Hollow 1820-ban jelent meg először nyomtatásban, kísérőtörténetével, a Rip Van Winkle-lel együtt a The Sketch Book of Geoffrey Crayon, Gent. című novelláskötetben. Irving álnéven írta meg ezt a művet, ami máig a legkorábbi amerikai fikciós történet, amit még mindig olvasnak az emberek. A sztori legelső filmes feldolgozása 1922-es (The Headless Horseman), később pedig még több mozgóképet inspirált. De eljutott a színpadra és már hangoskönyv formában is meghallgathatják az angolul tudók.

1994-ben Kevin Yagher effektmester elérkezettnek látta az időt arra, hogy Irving novelláját átültesse a mozivászonra. Mellé a Paramount jóvoltából betársult Andrew Kevin Walker forgatókönyvíró (pl. a mostani Farkasembert is neki köszönhetjük) valamint Scott Rudin producer. Eredetileg Yagher lett volna a rendező, azonban később ő maga kérte fel kollégáival egyetértésben az éppen a Támad a Mars! romjai alól kikecmergő Tim Burtont. Burton anno nagy névnek számított, hiszen túl volt a legendás Karácsonyi lidércnyomáson, az Oscar-díjas Ed Woodon és a máig népszerű Batman-sorozat első két részén. Azonban a már említett Mars Attacks! bukása miatt nem kapkodtak érte a stúdiók...

Rudin, Walker és Yagher azonban bíztak benne, hogy ő lesz az emberük. Ezek után Burton kérésére Tom Stoppard forgatókönyvíró elvégzett egy utolsó kozmetikázást a szkripten (szép magyar szó), producernek pedig (egyébként a rendező tudta nélkül) Francis Ford Coppola is beszállt. Az operatőri munkát a nagyszerű Emmanuel Lubezkire bízták, és innentől már csak kitűnő színészeket kellett találni.

Burton magával hozta "örök" társát, Johnny Deppet a férfi főszerepre, és két nagy öreget, szintén megszokott színészeit, Christopher Lee-t és Michael Gough-t egy-egy epizódszerepre. Női főhősnek a számomra oly kedves Christina Riccit, és a Fekete Viperával már bizonyított Miranda Richardsont kérte fel, de hagyott némi helyet akkori kedvesének, a különös szépségű Lisa Marie-nek is. A férfi színjátszók sem kisebb nevek, hiszen itt van az azóta a HP-szériával világhírűvé vált Michael Gambon, a '90-es években szinte minden filmben megforduló Jeffrey Jones, a például a Csupasz Pisztoly 2 és félben szereplő Richard Griffiths, és Ian "Palpatine Császár" McDiarmid! Mellettük pedig az ekkor még ismert akciósztár, Casper Van Dien is kapott egy mellékes figurát, néma szerepekben pedig láthatjuk Martin Landaut és Christopher Walkent. Már csak hab a Torgyán a felismerhetetlen Ray "Darth Maul" Park, és a muzsikáért felelős koronázatlan filmzene-király Danny Elfman.

Némi ízelítő a történetből: 1799 végén New York elküldi különös nyomozóját, Ichabod Crane-t (Depp) az isten háta mögötti Álmosvölgybe, hogy derítsen fel egy hátborzongató gyilkosság-sorozatot. A tudományban és az ész erejében bízó Crane pedig belecsöppen a boszorkányság, a megmagyarázhatatlan és a természetfeletti éjsötét elegyébe, melyből látszólag nincs menekvés. Egy árván maradt fiúval (Marc Pickering) és egy fehér mágiát gyakorló lánnyal (Ricci) karöltve indul az elpusztíthatatlan, megállíthatatlan pokoli lény, a Fejnélküli Lovas (Walken, Park és Rob Inch kaszkadőr) nyomába - a szálak pedig egy elképesztő összeesküvéshez vezetnek!

Jack Sparrow kapitány és Ollókezű Edward életre keltője harmadik alkalommal dolgozott együtt a sötét mesék mesterével, és itt sem okozott csalódást! Ichabod vicces, őrült, de komoly és megfontolt is egyszerre; szerethető, könnyen tudunk azonosulni vele, szerintem mindenki megkedveli őt.

Christina Ricci sosem volt még ilyen szép, mint itt (és szerintem már nem is lesz), néha olyan, mint egy törékeny porcelánbaba. Éppen a főhős mellé való, mert sokban kötődik a mágiához és kiegészíti őt a szeretetének erejével. Ahol Ichabod tudománya megáll, ott jön Katrina varázslata!

Walken és Jones kifejezetten ijesztőek ezekben a vad és gonosz figurákban, de Michael Gough külseje is elég félelmetes. Megemlíteném még Peter Guiness-t, aki Crane apját alakítja, szintén meglehetősen félelmet keltő módon. A többieket külön nem kell említeni, még a mellékalakok teljesítménye sem kevesebb, mint kimagasló.

A Lovas borzasztóan jó. Bármelyik alakjában, bármelyik fegyverével. Ahogy megforgatja a kezében a kardot, az annyira tetszik! Egyébként van egy nagyon a Star Wars I. részére emlékeztető harc, Depp, Park és Van Dien között - Darth Maul megformálója itt is két harcossal néz szembe egymaga és valaki ismét derékban kettévágva végzi:) Egyébként Park mellett McDiarmid és Lee szintén egy-egy Sith Lord megformálói, így ez a mozi bővelkedik a Csillagok Háborúja-rajongóknak kedves színészekben.

A látványvilág leírhatatlanul komor, sötét és ijesztő még nappal is, majdnem fekete-fehér hatását kelti, valóságossá teszi a hihetetlent (az alkotók szerint). A főcímzene és az egyéb zenei aláfestés csak erősíti ezt a kripta-hangulatot, melyet egyébiránt a híres Hammer Stúdió késői horrorjai és Mario Bava Fekete Vasárnapja ihlettek. Kellően brutális, ugyanakkor néhol meglepően humoros a cselekmény - szerencsére nem tocsog úgy a vérben, mint a Sweeney Todd, és nem megy el annyira a komolytalanság felé sem. Egyetlen apróság van, amit máig nem értek: Honnan tudja Crane, hogy a végén a malomhoz kell menni? Ez az, ami semmilyen módon nem derül ki a filmből, de az értékéből így sem von le.

Szerkesztés: Most, 2015-ben vettem észre, hogy a kissrác ott van, amikor Katrinát elrabolják, így látja, hogy hová viszik a lányt. Nyilván ő mondja el Crane-nek, amikor találkoznak.

Néhány érdekesség: Éppen 11 éve mutatták be itthon, holnaphoz (márc. 30.) számítva. Valóban létezik egy Sleepy Hollow nevű városka Amerikában és a Van Tassel család sem kitalált. Irving Crane-t több élő személyről mintázta, azonban szintén létezett egy fickó, akit így hívtak, de neki vajmi kevés köze volt az Álmosvölgy hőséhez. Burton azért választotta Riccit, mert szerinte olyan volt, mintha Bette Davis és Peter Lorre szerelemgyermeke lett volna:D A "hesszeni" kifejezés (ahogy a Lovast nevezik) a Függetlenségi Háborúban a Brit Hadsereg oldalán az amerikai lázadók ellen harcoló német zsoldost jelenti.

Cikkem tárgya Oscar-díjat nyert, mégpedig a Legjobb Művészi Rendezés-Legjobb Díszlet (Rick Heinrichs és Peter Young) kategóriákban. BAFTA-t kapott a Legjobb Jelmezek (Coleen Atwood) és a Legjobb Produkciós Tervezés (Rick Heinrichs), Saturn Awardot Legjobb Színésznő (Christina Ricci) és Legjobb Zene (Danny Elfman) kategóriákban; valamint Elfman külön BMI Filmzenei Díjat is nyert szerzeményeiért - de ezek csupán egy részét képezik az Álmosvölgy által nyert díjtömegnek!

Egyszerűen imádom, óriási film, mestermű, a tökéletesség határát súrolja, mindenkinek látnia kell!

imdb.com felhasználói szerint: 7.3/10 (13 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 6/5 (Hat fölé mégse akarok menni egy 5-ös skálán:D)

Kiegészítés 2023-ból: Kis híján 24 év távlatából nézve ez a film semmit sem veszített a hatásából. Most először láttam eredeti nyelven, blu-ray-en és talán angolul még jobb mint magyarul. Felnőttebb fejjel nagyon tetszik, hogy Ichabod nem tökéletes főhős, hanem esendő ember; nincsenek szuperképességei; nem szuperintelligens, csak használja a fejét; nem ő a legerősebb, a legszebb vagy a legjóképűbb - sőt, még csak nincs is magas pozícióban, mert constable-nek, tehát közrendőrnek szólítják. Az 1999-es számítógépes effektek még ma is megállják a helyüket, de főleg a hatalmas, valóban felépült díszletek, a szépséges jelmezek, a lehengerlő maszkok és az "ósdi" trükkök teszik felejthetetlenné a látványt. A drámát, a humort, a krimit és a horrort olyan kitűnően vegyítették benne, hogy egyik sem nyomja el a másikat; ez pedig végeredményül a SZÓRAKOZTATÁSnak azt a szintjén hozza, ami már nagyon-nagyon régen eltűnt a nagy költségvetésű amerikai filmekből. A fantasztikus zene, a hihetetlenül sötét, ám mégis csodálatosan szép látványvilág, a szereplők magával ragadó játéka és az elsőrangúan életre keltett mitikus szörnyeteg nagyszerű atmoszférát teremtenek. Egyetlen dolog tűnt fel most, több mint egy évtized után, ami talán megkérdőjelezhető: Vajon a karakterek miért mindig az erdő irányába menekülnek a Lovas elől? Miért nem a faluban keresnek menedéket?A Sleepy Hollow-ban minden csodálatos, ijesztő, de mégis szép. Mindent egybevetve azt mondom, hogy aki még mindig nem látta, nézze meg, mert ez egy igazi FILMÉLMÉNY, olyan, ami már valószínűleg soha nem lesz többé... 

Hírek:

- Burton úr producere lesz egy készülő Addams Family újrának (vagy folytatás lesz?). Én már csak a poén kedvéért is szerepeltetném benne Christina Riccit, legalább egy mellékszerepben pár pillanatra:) [Ez 2016-ig nem készült el.]

- Danny Elfman a készülő Forbidden Zone 2. zenéjét írja és állítólag ezen felül még szerepel benne. [Ebből se lett még semmi.]

- Christina Ricci rob pettinszon oldalán játszik majd a jövőre látható Bel Amiban, amit április 5-től Budapesten forgatnak! (Jó lenne látni őt élőben:))

- Miranda Richardson, Michael Gambon és Richard Griffiths mind benne lesznek az utolsó Potter-epizód valamelyik részében. [Erről már azóta olvashattok a blogon.]

- Christopher Lee tovább emeli a Season of the Witch című lovagos film színvonalát, azonban félek, hogy sem ő, sem Ron Perlman nem lesznek elegek, hogy ellensúlyozzák Nicolas "Hajamhullik" Cage-et, így a film szinte biztosan bukásra van ítélve... (Megjegyzés 2023-ból: Ebben szerencsére tévedtem.)

     Annak ellenére, hogy a főszereplő gyermekek esetében szó sincs bármiféle színészi tehetségről, ez a legjobb film a Potter-sorozatban. Eddig. Mert szerintem ez úgy rendesen össze van rakva, aranyos is meg félelmetes is. Az elején Dursleyék kellően bárgyúak, D. Radcliffe itt még egy volt a sok Lennon-imitátor közül, és az általam igen kedvelt eredeti Dumbledore, az azóta már sajnos elhunyt Richard Harris is kulcsszereplő.

     Robbie Coltrane, mint Hagrid; Alan Rickman Piton profként; Maggie Smith pedig McGalagony bőrébe bújva brillírozik. Feltűnik még John Hurt (Ollivander úrként), a nagyszerű John Cleese meg ezúttal Félig Fej Nélküli Nickként brillírozik. A történettel szerintem mindenki tisztában van, az önmagában is marha jó (Harry 11 évesen tudja meg, hogy varázsló, nevét mindenki ismeri a varázsvilágban, mert ő az egyetlen, akin nem fogott Tudjátokki halálos átka, satöbbi). E film esetében még inkább előtérbe helyezhető a családi mozi-jelleg, a könyv is hasonlóan kevésbé sötét, nem úgy, mint a sorozat többi része a negyediktől fölfele. Jó sok kiaknázható lehetőséggel találkozhattak a készítők, pl. Chris Columbus; Edevis tükre, kviddics, a butafej troll, a mozgó képek. Még minden az újdonság erejével hatott a filmvásznon, meg az egész univerzum Potter-lázban égett. Nem is nagyon emlékszem, hogy lett volna világméretű fölhördülés, hogy "hát ez nem is így volt a könyvben, ez nem hű hozzá" meg hasonlók. Szóval a film minden értelemben megfelelt az elvárásoknak, a gyerkőcök hasonlítottak a leírt karakterekhez, Piton kellően gonosznak tűnt, átszőtte az egészet a mágia. És tele van angolokkal meg jó zenével. Kevés az idegesítő szereplő, elviselhetően rosszak a színészpalánták. És ennyi.

     A magamfajta menthetetlen rajongó úgyse mondaná, hogy ez nem jó film.

Most, hogy a kereskedelmiek nagy erőkkel nyomatják az "ifjúsági fantasy-kat", karöltve az HBO-val (amin viszont sose nézem meg őket), van mit bámulni. Általában azzal a szándékkal ülök le az ilyen filmek elé, hogy lekicsinyeljem őket, aminek van némi alapja. Tetszett a Narnia, de egynél többször nem tudtam és nem is tudnám megnézni, azonban ugyanezt már korántsem mondhatnám el a Lemony Snicketről. (Közben erről megváltozott a véleményem.) Itt pedig a Harry Potter és a Gyűrűk Ura sikerén felbuzdulva készített regényfeldolgozások 3. felvonása következik, A Spiderwick krónikák. Nagyon fura, hogy a címén kívül semmire se elékeztem róla a bemutatása idejéből. Míg a két részt megért Narniát agyonreklámozták és A balszerencse áradását sikeresen beültették a köztudatba Jim Carrey vicces fizimiskájával, erről semmi emlékem nincs a múltból. És a jelenből is csak egy kétszer látott tv-reklámra tudtam alapozni.

Az alaphelyzet itt is ugyanaz mint az előbbiekben: van legalább három gyerek (akik valójában csak ketten vannak, mert Freddie Highmore-t megduplázták), akik mesebeli lényekkel találkoznak/barátkoznak össze/harcolnak velük, hogy megmentsék egy világ/a világ sorsát. Ez valahogy sokkal élvezhetőbb volt a szájbarágós és irritáló apróságokkal teletömött Lemony Snicketnél és sokkal kevésbé volt csöpögősebb, mint az oroszlános sztori. Azonban sajnos most is volt pár dolog, ami miatt mégsem lehet egyértelműen jó filmnek kinevezni.

Itt a három gyerekből csak egy a főszereplő, a másik kettő mindössze háttérben lévő mellékalak. A lények nincsenek annyira sokan, de nagyon jól kidolgozottak, mondhatni önálló személyiségek, és a külsejük is figyelemreméltóan sikerült. A cselekmény szinte végig egy helyen játszódik, mégis izgalmas a dolog, várjuk a fejleményeket.

Nick Nolte körülbelül tíz perces felbukkanása az egyértelmű csúcspont, szerintem fantasztikus főgonosz-külsőt varázsoltak neki. A legnagyobb ellenség; Mulgarath, az óriás (Nolte a hangja és mintha az arcát is róla mintázták volna:)) marhajó. Nagy, ronda, félelmetes és tud alakot váltani - mi kell még? Sajnos viszont elkerülhetetlen legyőzetése borzasztóan béna és nem csak ez az egyetlen dolog, ami miatt mégsem tetszett annyira a Spiderwick Chronicles. Az anyát alakító Mary-Louise Parker például csapnivaló színésznő, de a nagylányt játszó Sarah Bolger sem egy ász. (Előbbi később mégis tetszett a Red 1-2-ben.) Ellenben a Dennis, a komiszból ismerős Joan Plowright és a Micsoda csapat!-ban látott David Strathairn feledtetik a feljebb említett két gyengécske színésznő teljesítményét. A rendező az a "kitűnő" Mark Waters, akinek a Lindzéj Lóhen-féle Bajos csajokat és a Nem férek a bőrödbét köszönhetjük, valamint a "kirobbanó" sikerű Excsajok szellemét - vagy hogy a túróba hívják magyarul...

Két hibát is észrevettem: Az egyik, hogy a Warning!-cetli a könyv megtalálásakor feltűnő módon leesik, majd pár pillanat múlva már megint a helyén van; a másik pedig, hogy honnan tudja a kissrác a manó nevét, mikor sosem láttuk, hogy bemutatkozott neki? (Talán a könyvből, ez most ugrott be...) A manó átalakulva mumussá egyébként tök viccesen néz ki - lásd a képet:) A magyarországi bemutató éppen két éve volt, majdnem napra pontosan a tv-premierrel egy időben, de nagyon szánalmas, hogy a rivális csatorna ugyanekkor vetítette a Narniát... Valamint az imdb szerint van valami jelenet a stáblistában, amit így mi sosem láthatunk, és minden bizonnyal a rövidebb, cenzúrázott verziót adták...

A kritikusoknak egyébként tetszett és tényleg nem sok baj van vele, de az a pár dolog eléggé sokat ront rajta. Viszont amit leírtam, ennyi adat van róla a neten, semmi egyéb, ami elég furcsa egy ilyen "kaliberű" műnél. Aki nem látta az oroszlánost vagy a gügyögős csecsemőst, az nézze meg ezt, mert sokkal jobb náluk a műfaján belül, bár korántsem tökéletes.

imdb.com felhasználói szerint: 6.6/10 (6 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 4/5

- Seth "Slágerszínész" Rogan (aki a disznó-manó hangja volt) lesz a The Green Hornet nevű szuperhős az azonos című filmben, amit így elsőre igencsak nevetségesnek tartok... (És jó nagyot bukott is...)

Mikor a dvd-kiárusításon megláttam ezt a filmet, tudtam, hogy régen láttam és hogy tetszett, szóval 500-at megér. Legalábbis így gondoltam akkor. Most viszont úgy gondolom, lehet inkább az Arséne Lupint vagy a Ki a faszagyerek?-et kellett volna inkább választani... (Utólagos szerkesztés: Egyik sem annyira jó.)

A távoli jövőben a Föld elpusztul - rögtön így indul a sztori - mégpedig az ismeretlen Drej (ejtsd: dredzs) nevű idegen faj semmisíti meg. Ezek után a vakítóan kék, robotszerű űrlények üldözőbe veszik az embereket. 15 évvel otthonunk eltűnése után az emberiséget a kihalás fenyegeti és hamarosan kiderül, hogy fajunk sorsa egy 19 éves fiú, Cale (Matt Damon hangján szólal meg) kezében van.
Különös földönkívüliek, lenyűgöző bolygók, csaták és némi humor: ezt ígéri a Titan A.E.

A hangokat olyan színészek szolgáltatják, mint Drew Barrymore, Ron Perlman, Jeanene Garofalo, Bill Pullman és John Leguizamo. A kérdés az, hogy ki a célközönség? Ez a probléma azonban már 2000-ben is felmerült, mikor a gyengécske reklámkampány és a készítők össze-vissza nyilatkozott véleményei végül a mozi bukásához és a 20th Century Fox animációs részlegének bezárásához vezetett...

Baj van ezzel a filmmel - de talán csak ha felnőttként nézed meg. A legfőbb gond az, hogy szinte az összes karakter, de még a Drej motivációja is rejtély marad. AKI MEG AKARJA NÉZNI NE OLVASSON TOVÁBB!

Itt van például ez a Tek nevű lény. Ő mondjuk ki és honnan jött? Cale apjának haverja, de hogy került a Földre és mit csinált ott mikor az megsemmisült? Mi a frászért akarja a Drej megsemmisíteni az embereket? Azt mondják: azért, amivé válhatunk, amire képesek vagyunk, amiatt. Tehát: ők energiából állnak, gyakorlatilag szinte lehetetlen őket megölni és simán elpusztítanak egy bolygót - nekünk mink van, amitől annyira félnek? A királynőjük (nő?!) egész jó, olyan, mintha az Alien királynő összejött volna egy Protoss Dark Archonnal és ez lenne a szerelemgyerekük:D Korso szintén tök hiteltelen. Először a főhősök ellen fordul, aztán hirtelen átáll egy kliséhalom közepén és úgy csinál mindenki, mintha mi se történt volna. A legénység többi tagja szintén ilyen motiválatlan: Preenről (Nathan Lane) lerí, hogy a rossz oldalon áll és nem lehet olyan hülye, hogy elhiggye, a Drej majd éppen őt nem öli meg a végén. Stith is tök ostoba, hogy nem veszi észre, mi folyik körülötte. Csak Gune fogja fel a szituációt, de nála sem értem, hogy miért segít a srácnak, mi a haszna belőle? A leginkább meglepő számomra mégis a gaulok jelenete. Ők miért segítenek? Mit nyernek vele? Többen is meghalnak közülük a semmiért... És akkor még meg kell említenem, hogy Stith legalább 2 alkalommal egyszer csak felbukkan a semmiből, miközben előtte nem volt ott; Cale szabadulása nagyon gagyi és egyszerűen nincs egy valódi konfliktus. Bármi történik, a szereplőket és a történetet nem befolyásolja semmi...

INNENTŐL MÁR OLVASHAT AZ IS AKI LÁTNI AKARJA!

Mentségére legyen szólva, hogy a Titan A.E. képi világa nagyon szép. Minden bolygó, az űr csillagai, meg a járművek fantasztikusak és a zene is illik hozzájuk. Bár pénzügyileg bukás volt, a kritikusok és a nézők mégis szerették.

Sajnálom, hogy ilyen lett, mert annyival jobb lehetett volna!

imdb.com felhasználói szerint: 6.6/10 (6 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 3/5

A dvd értékelése: A 11-ből a 7. Bár konkrétan ráírták, hogy szinkronizált verzió, az elején a NE LOPJ-kisfilm angolul van... 1000 nyelven van felirat, de egyetlen extra sincs - ismerve a film hátterét, ez egyáltalán nem meglepő. Az eddigi 7 lemezből ez a leginkább sivár, még a menüje se mozog. A 299-es árkategóriába javasolnám, ez szerintem nem érte meg az 500 Ft-ot.

Hírek:

- Mindenki kedvenc Pokolfajzata, azaz Ron Perlman hamarosan ismét újabb érdekes filmekben bukkan majd fel. Úgy mint: Marmaduke (a képregény-kutya nagyvászonra lépésénél mellékszereplő lesz), Season of the Witch (középkori mágia, lovagok és boszorkányok, de Nicholas Cage miatt úgyis megbukik majd), Streetlight (bűnügyi thriller az éjszakai New York utcáin), Bubba Nosferatu (a Bubba Ho-tep folytatása, ahol Perlman lesz Elvis:)) valamint A babó 1. és 2. része (két részesnek készül, de mindkét epizód 2012-ben jön és emberünk csak állítólag lesz benne).

Az itt látható képet Madhouse82 készítette.

Joseph Merrick - hogy mikor ismertem meg az Elefántembert? Már nem is emlékszem. Az orvostudomány számára rejtély, a közembernek félelmetes vagy visszataszító, pedig csak egy fiatal férfi volt a 19. századi Angliában, akit a sors elképesztő külalakkal vert meg.

Mindössze 27 évet ért meg ez a különös ember, aki korában egyfajta hírességnek számított szokatlan állapota miatt. Máig nem tisztázódott, hogy tulajdonképpen mi okozta a deformitását. Többen a neurofibromatózis nevű betegséget okolják, mások a Proteus-szindrómát (mindkettő szörnyű torzulásokat okoz), de van aki szerint ezek egyszerre voltak jelen Joseph testében. Tény, hogy az Elefántember ugyanúgy megmozgatja képzeletünket, mint Robert Wadlow, a valaha élt legmagasabb ember, vagy az életében több mint 500 kilogrammot nyomó Jon Brower Minnoch.

A hetvenes évek végén Mel Brooks eltervezte, hogy szeretné megfilmesíteni Merrick életét, ehhez pedig rendezőként a pályakezdő David Lynch-et kérte fel, aki Radírfej című látomásával került be a filmes köztudatba. Brooks ugyanakkor egy komoly alkotást szeretett volna, ezért humorral párosított nevét levetette a stáblistáról. A főszerepeket pedig olyan remek emberekre bízták, mint Anthony Hopkins (aki állítólag emiatt a szerepe miatt kapta meg később a híres Hannibal-alakítás lehetőségét), John Hurt (ez a fickó fantasztikus, bárkit is kelt életre) és Freddie Jones (a '82-es Dűnében szerepelt, mint Thufir, itt pedig ő a gonosz). A mellékszereplők közt ott van Kenny "R2-D2" Baker valamint Frederick Treves, aki annak a Sir Frederick Treves-nek a leszármazottja, aki annak idején Merrick-et vizsgálta és ápolta (ezt az orvost formálja itt meg Hopkins). Egy pillanatra maga Lynch is feltűnik az egyik tömegjelenetben, de felismerni biztosan nem fogja senki (ahogy én se tudtam).

Mindenki látott már valamit a rendező munkáiból, ugye (pl: Twin Peaks-sorozat, Mulholland Drive)? Így aztán tudjátok, hogy Lynch mennyire borzongató filmeket tud produkálni. Ennek ellenére Az elefántember megindító, felkavaró dráma, csak az elefántos látomások és a befejezés maga nyomasztó.

Néhány érdekesség: John Hurt maszkja olyan gipsznyomatokból készült, amiket a halott Merrick-ről készítettek, így rendkívül hasonlatos hozzá. Azért nevezik Joseph helyett Johnnak, mert Treves az Elefántemberről írt könyvében végig így nevezi - dacára annak, hogy tudta, nem ez a valódi neve. A valóságban Joseph nem tudott ennyire érthetően beszélni, valamint nem úgy került a kórházba, hogy Treves megmentette egy kegyetlen férfi fogságából, hanem saját elhatározásából állt a doktor rendelkezésére. Saját akaratából dolgozott a torzszülötteket bemutató vurstlikban, és sikerült némi pénzt is félretennie, azonban Belgiumban megverték és kisemmizték őt. Szinte ugyanúgy hunyt el a valóságban, ahogy a filmben és egy időben rebesgették, hogy Michael Jackson meg akarta venni a csontvázát, amit jelenleg a Royal London Hospitalban őriznek - ez azonban alaptalan vád volt. Regény-feldolgozása is készült ennek a műnek, valamint ennek köszönhetően született meg az Oscar-díj maszkmestereknek szóló kategóriája - amit anno nem kaphatott meg, de miatta jött létre. Kárpótlásul viszont 3 BAFTÁt eredményezett a készítőinek:) Aki pedig látta A pokolbólt, az emlékezhet rá, hogy Merrick abban is felbukkan - az itt is látható orvosi egyetemi bemutató jelenetében.

Tulajdonképpen hibátlan alkotás, mely egy pillanatra sem válik unalmassá, a fantasztikus rendezést a remek színészi játék csak tovább erősíti. Ajánlom, hogy nézzétek meg, de ne lefekvés előtt:)

imdb.com felhasználói szerint: 8.2/10 (6 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5 (Nagyon erős hatása van a nézőre.)

Hírek:

- Anthony Hopkins állítólag hamarosan Alfred Hitchcock bőrébe bújik majd az Alfred Hitchcock and the making of Psycho című film kedvéért, valamint ő lesz a germán főisten, Odin a jövőre a mozikba kerülő Thorban - ez magyarázza egyébként mostani Télapós külsejét:)

- John Hurt a Harry Potter bejező két részében tűnik majd fel, valamint benne lesz az általam nagyon várt Tron Legacy-ban is. (A Hitchcockos művet kivéve már mindegyik említettről van cikk a Filmrajongón.)

Tegnap este a Fejér Megyei Hírlap által szervezett "állj sorba és nézd meg a filmet ingyen-akció" keretében Mozsárágyúval közösen sikerült 2 nappal a hivatalos premier előtt megnézni a legújabb Tim Burton-filmet.

Hálás vagyok a Hírlapnak az akcióért, de a lebonyolítás nagyon durva volt. Két, húsz év körüli lány, egy hasonló korú fiú és egy terhes hölgy volt az összes alkalmazott a moziban, akiknek 2-300 ideges, ostoba tahó embert (meg minket) kellett kordában tartania és szépen rendben bekísérni a moziterembe. Az utolsó 5 percnyi sorban állás kritikán aluli volt. A magyar emberek annyira ostobák és korlátoltak tudnak lenni, ha arról van szó, hogy kapnak valamit, rögtön átgázolnak MINDENKIN, csak hogy ők előbb kapják meg. Tíz év alatti gyerekeket is simán elsodort a tömeg, csak mert minden barom be akart jutni, de a sorban állás közbeni, kb. szintén ebbe a korosztályba tartozó, elkényeztetett kiskölyök se volt senki, aki a maga 120 centijével és 40 kilójával (dagadt is volt) beszólt nekem, aki 186 centi és 90 kiló vagyok, hogy "MI VAGYUNK AZ ELSŐK". A faszom se akarta elvenni a helyét, de aztán mégis letaposta őt (is) a tömeg... Ameddig az alapvető emberi értékeket és saját társainkat nem tiszteljük még ennyire se, addig milyen változást akar itt bárki is?

Na, elég a fröcsögésből. Szóval a legutóbbi Burton-rendezés, a Sweeney Todd nekem csalódás volt, azóta se néztem meg újra, pedig az HBO állandóan adja. Valahogy egy újabb Álmosvölgy legendáját vártam és nem azt kaptam, de máig azt mondom, hogy ha túltesszük magunkat az éneklésen, akkor egy jó filmet láthatunk. Most azonban úgy ültem be, hogy semmilyen elvárásom nem volt, se semmilyen előzetes tudásom és nagyon jól szórakoztam!

Alice (Mia Wasikowska) már 19 éves, de még mindig ugyanazt álmodja minden alkalommal, amit kislányként. Élete "nagy napján", mikor egy antipatikus fiatal lord megkéri a kezét, egy apró, fehér nyuszit üldözve beleesik egy üregbe és innen kezdetét veszi utazása a különös, kedves, de kissé ijesztő álomvilágban, ahol a "népnek" egy hősnőre, Alízra van szüksége, aki majd megdönti a Vörös Királynő (Helena Bonham Carter) uralmát. És hogy Alíz-e Alíz? Kezdetben még ő se biztos benne, de a sok érdekes teremtmény (a Fehér Nyúl, az Őrült Nyúl, a Vigyori Macska, a harcias kisegér, a Bromboló, a kék hernyó és az Őrült Kalapos [Johnny Depp]) majd segít neki megválaszolni e kérdést - és talán megvívni a nagy csatát is!

Burton+Depp+irodalmi alap = mivel is? A Charlie és a csokigyár remek film, bár vannak benne irritáló dolgok. Viszont Az Álmosvölgy legendája mestermű, a kedvenc horrorom. A Fleet Street démoni borbélyáról fentebb már kifejtettem a véleményem, így egyelőre 2:1 a "nem biztos, hogy annyira jó lesz" javára. Most azonban Lewis Carroll lassan másfél évszázados két Alíz-regényének (Alice's Adventures in Wonderland, Through the Looking Glass) keretbe foglalása, összefüggő történetté formálása bontakozik ki a néző előtt a vásznon 3dben. A látványvilág nagyon szép, de a térhatás-technika engem nem igazán nyűgözött le. Ha csak a szebb színek és élesebb kontúrok miatt csinálták, akkor jó, de egyébként korántsem olyan erőteljes az élmény, ahogy képzelhetjük.

A sztori egyébként talán nem annyira eredeti (messziről jött hősnek kell legyőznie a nagy ellenséget és megmentenie a Jókat a Gonosztól), de a kivitelezés újszerűvé teszi. Ugyanis sokáig semmi nem biztos - nem tudhatjuk, hogy mi fog történni. Az események közt vannak eléggé erőszakos dolgok is, de a sok szerethető figura valahogy színesíti a sötét atmoszférát (a Macska mindent visz:)).

Mia Wasikowska, az ausztrál leányzó a címszerepben, remek. Ahogy halad előre a történet, úgy lesz a karakter egyre szimpatikusabb, a lány pedig egyre szebb. Visszafogott, abszolút hiteles játékot kapunk tőle - egyébként az arca szerintem picit Kate Hudsonéra emlékeztet.

Johnny Depp most korántsem annyira központi és minden mást elhomályosító, mint a Karib-tengeri kalandokban. Inkább fontos mellékszereplő, aki csak mások érdekében cselekszik, önfeláldozó, kedves, de a harctól sem riad vissza. Őrülete pedig (Depp véleménye szerint) nemcsak az általa átélt múltbeli eseményekre, hanem a munkája (kalapkészítő) során belé ivódott rengeteg méreg hatására is visszavezethető. (Feltehetőleg higany-mérgezése volt, [ettől narancssárga mindene] valamint azt is olvastam, hogy a különböző pupillák súlyos agykárosodásra is utalhatnak, neki pedig olyanok vannak.)

Bonham Carter óriásira növelt fejével kellően utálható karakter, de ami a legjobb benne, hogy teljesen érthetőek a motivációi, vagyis, hogy miért zsarnokoskodik. Ellentéte, ellenfele és a történet szerinti testvére, a Fehér Királynő (Anne Hathaway elképesztő külsővel) pedig maga is kissé ellentmondásos, flúgos szereplő, aki nem nevezhető egyszerűen tökéletes Jónak. Utolsó emberi figuránk Crispin Glover, az elnyomó sereg vezetője, ő viszont számomra nem volt annyira lényeges.

Az elvarázsolt lényeknek olyan nagyságok kölcsönzik hangjukat, mint Stephen Fry (Vigyori), Alan Rickman (Bölcselő), Christopher Lee (A Sárkánygyík) vagy a Batman eredeti Alfredje, Michael Gough (a Dodó-madár). Láthatunk több, mint 100 éves dizájnú sárkányt, növesztő csodasütit, beszélő békákat és kutyát, csatát, teadélutánt, arrogáns lovat és a kalappal való utazás egyik módozatát. A rendező szerint, ez nem egy újrája vagy folytatása bármely korábbi Alice-feldolgozásnak, hanem inkább kiegészítése, összefoglalása Carroll műveinek.

Érdekesség, hogy az első Csodaország-film 1903-ban készült - a 97 évvel későbbi filmhez pedig még a következőket tenném hozzá: A Fehér Nyúl hangja Michael Sheen, az Underworld Lucienje; a vérebet Timothy Spall (HP-filmek, Lemony Snicket), a virágokat Imelda Staunton (HP 5.) szólaltatja meg. A valódi világban az idős lord Tim Pigott-Smith (a V Mr. Creedy-je), Alice apja Csókás Márton (az Aeon Flux-ban láthattuk), Csodaország hóhéra pedig Jim Carter (a Nászéjszaka kísértetekkel-ben ő volt Montego, a mágus - igaz, itt nem láthatjuk az arcát). A hang-óriás Frank Welker, mint egyéb hangok szerepelt, a betétdalt pedig Avril Lavigne írta és énekelte. Sőt, a cselekményből már számítógépes játék is készült! Sajnálatos, hogy a közepétől előjönnek cikkem tárgyából a kitalálható dolgok, a végső csata pedig egyértelműen a Narniát juttathatja eszünkbe.

Mégis, benne van minden, amit szeretünk Burtonben, így aki kedvelte eddigi műveit, az most se fog csalódni!

imdb.com felhasználói szerint: (2016-ban) 6.5

Szerintem: 5/5

Szép jó estét, Mozsárágyú vagyok és néhány sorban megfogalmazom én is csodálatos gondolatgörgetegemet a filmmel kapcsolatban.

Hasonlóan Tévésámán kollégához, én is különösebb elvárások nélkül ültem be a moziba (a sorbanállást övező körülményeket csak nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel tudnám érzékeltetni), és tetszett a film. Szerintem teljes mértékben illeszkedik Burton legendás agyszüleményeinek sorába.
A látványvilág óriási, alig győzi az ember szemgolyóval (pláne, ha szétrohad a háromdészemüvegtől az említett szerv), és a zene különösen jól passzol hozzá. A jelmezek meg a sminkek észveszejtően klasszak, egyes mondatok azért nem jutottak el az agyamig, mert mondjuk A Nagyfejű Nő szemkontúrján ámuldoztam. A már felsorolt mesés lények hasonlóan elborultak, mint pl. maga a Kalapos bácsi. Ki kell emelnem, hogy a Vigyori Macska örökre belopta magát a szívembe, nem kis részben azért, mert Stephen Fry a hangja. :)  A Bromboló nagyon élethű, az Őrült Nyúl oltári, a komcsipárt-színű királynő pedig nagyon jó fej, isteni humora van, Helena Bonham Carter minden újabb szerepével bizonyítja, hogy k.rvajó színésznő. Depp Jani bármilyen bugyuta parókával és természetellenes szemszínnel is elbűvölő, a Kalapos kellően pszichiátriai eset neki köszönhetően. Anne Hathaway már-már földöntúli szépséggé vált, a folyton fönn tartott kacsói röhejesek és elegánsak egyben.
Az apró poénok teszik teljessé a filmet, az elvakult burtonisták megtalálhatnak benne minden, a rendezőre jellemző mozzanatot, és hát egyszerűen izgalmas és aranyos meg ijesztő és bámulatos film. Negatívumként azt említeném meg, hogy valahogy nem állt össze számomra egésszé az eseménysor. Ezzel nem azt akarom írni, hogy nem értettem meg, vagy hasonló, hanem egyszerűen egy nézés nem elég, úgy tűnik. Vagy én vagyok butafej.

Szóval érdemes volt várni a filmre, megéri megnézni. Agyő!
    

Hírek:

- Burton írója, rendezője és producere a jövőre érkező Frankenweenie-nek, ami saját, egykori rövidfilmjének feldolgozása. Akit érdekel, itt olvashatja róla a kritikát. (Közben már a felújított animációs Frankenweenie-ről is megszületett az írásom.)

- Lewis Carroll műveiből két újabb adaptáció készül: az Alice című animációs film és a Phantasmagoria: The Visions of Lewis Carroll, amiben Marilyn Manson játssza majd az írót:D

- Mia Wasikowskát legközelebb egy 1001. Jane Eyre-mozi címszerepében láthatjuk majd.

- Johnny Depp egy 4. Karib-tenger kalózaiban veszi fel újra Jack Sparrow jelmezét, valamint rendezni fog egy Keith Richards életrajzi filmet is. (Előbbiből már van írás a Filmrajongó hasábjain.)

- Anne Hathaway a ZseniKém 2. részében és egy Judy Garland történetét feldolgozó alkotásban bukkan majd fel.

- Michael Sheen állítólag negyedszer is eljátssza Lucient, az Underworld legújabb epizódjában, valamint benne lesz a baromijónak tűnő Tron Legacy-ben is (Az eredeti TRON-ról itt olvashattok.) [Mindkét említett alkotásról elkészült a cikk.]

- Burtonné, Alan Rickman és Timothy Spall mind benne lesznek a Potter-filmeket lezáró Deathly Hallows-ban, ahol jól ismert szerepeikben (Bellatrix Lestrange, Cotton Piton professzor és Féregfark) brillíroznak majd újból. (Ez is olvasható az oldalon azóta.)

Nehéz kérdés, hogy mi visz rá engem arra, hogy megnézzek bizonyos filmeket. Jelen esetben a cím volt az ok. Talán nem lövöm le a poént, ha elmondom, hogy az okosan Kísértethajónak nevezett filmben egy árva szellem sincs, de a misztikus dolgokat is elfelejthetjük. Ezt persze alapállásban nem tudtam, de talán ellenem szól, hogy a "Főszerepben: Treat Williams" felirat se vette el a kedvem tőle:D Megpróbálom leírni hogy miről szól, anélkül, hogy lelőném a poénokat.

Van egy kis hajó, ami az említett főszereplő pasié. Két ember dolgozik neki, egy melltartó nélkül mászkáló ázsiai csaj és egy gépész (Kevin J. O'Connor, a Múmia Benije és a Van Helsing Igorja). Egy csapat kommandósnak látszó és valójában is kommandós fickót (köztük az annak idején 2 hétig óriási sztár Djimon "Véresgyémánt" Hounsou - a többiekről később) kell elvinniük egy adott helyre. És van egy nagy hajó, amin rengeteg lóvé, gyémánt, arany, kincs van, sok burzsujjal együtt. A nagy hajót valaki szabotálja, de ezzel egy időben valami más is történik, amire nem tudnak magyarázatot adni. A kishajón kiderül, hogy kommandósék a nagy hajóra mennek és mikor odaérnek, a óceánjáró tök üres, sehol senki. Amikor pedig mégis túlélőkre bukkannak (róluk szintén később), a helyzet csak bonyolultabbá válik: mostantól a tét nem a kincs, hanem a szereplők élete!

A film onnantól lett érdekes számomra, hogy megpillantottam a keményfiúk vezetőjét, Wes Studit. Aki nem tudná, ő volt a Mystery Men Szfinxe (igen, kb. 30 éves pályafutásából csak ezt ismerem - ráadásul ez még bukás is volt:D). Ő például kifejezetten jó, szurkoltam neki, hogy élje túl. A kommandósok közt van Jason Flemyng (pl. A szövetség Dr. Jekyll/Mr Hyde-ja) és Trevor Goddard, aki annak idején Kanot keltette életre a Mortal Kombatban és meglepetésemre a Babylon 5 egyik részében is benne volt. Goddardról különben azt érdemes tudni, hogy 2003-ban hunyt el drogtúladagolás következtében, de a félszemű harcost olyan jól játszotta el Paul W. S. Anderson filmjében, hogy azóta a Mortal bármelyik részében Kanonak olyan akcentusa és "személyisége" van, mint neki volt a '95-ös moziban. A túlélők egyike a női főszereplő, Famke Janssen, aki szerintem nem tud színészkedni és nála szebb csajok is vannak Hollywoodban, röviden nem volt jó. A nagy hajó tulaja Anthony Heald, aki a Hannibal Lecter-filmek Dr. Chiltonja (végig tudtam, hogy ismerem valahonnan!).

Érdekesség, hogy egyetlen igazi pozitív szereplő vagy hős sincs, mert végülis az összes karakter bűnös valamiben, mind "rosszfiúk". A rendező Stephen Sommers eddig olyan alkotásokat tett le az asztalra, mint a Van Helsing, A Múmia 1-2., A dzsungel könyve és a G. I. Joe: Rise of the Kobra. Akiknek ezekből bármelyik tetszett, az a Deep Risingon ugyanúgy elszórakozik majd, mert bármennyire gagyinak tűnik, annyira mégsem az. Sőt, egészen jól elszórakoztatott, a néhány béna pillanata mellett is. A kritikusoknak viszont egyáltalán nem tetszett, ráadásul a 45 millió dolláros költségéből csak 11 milliót hozott vissza.

Ha semmi más nincs a tvben és szeretjük a B-kategóriás akciófilmeket, akkor egy nézést megér.

imdb.com felhasználói szerint: 6/10 (6 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Stephen Sommers íróként fog közreműködni egy készülő Tarzan-filmben (A Majmok Ura szerintem már nem áll meg a mai világban, pláne nem úgy, ha Sommers írja a forgatókönyvet...) és az ígéretesnek hangzó Argonauts-ban. 

- Treat Williams a Maskerade című horrorban szerepel majd (Talán vámpírokról szól? Hmmm...).

Ma nagy eséllyel elviszi a szerelő a számítógépemet, mert úgy tűnik haldoklik a hálózati kártya, így lehetséges, hogy egy darabig nem tudok majd írni. Akinek esetleg hiánya lenne a friss filmekből, az nézze meg a születésnapi bejegyzéseket, amikben a legjobb mozikról írtunk!

Először az "1001 film amit látnod kell mielőtt meghalsz" című könyvben találkoztam vele, mind a címe, mind a leírt történet nagyon érdekessé tette számomra. Aztán az "500 film amit látnod kell mielőtt meghalsz"-ban is benne volt, ekkor azt gondoltam, hát ezt tényleg látnom kell! Ez az a film, ami miatt elindítottam ezt a weboldalt 2008-ban, ez az, amit szerintem mindenkinek látnia kellene!

Egy alternatív XX. században, egy nem működő totalitárius rendszerben, az egyszerű életre vágyó hivatalnok, Sam Lowry (Jonathan Pryce) álmaiban fényes páncélú angyal-lovagként harcol gyönyörű szerelméért (Kim Greist) mindenféle ocsmány lény ellen. A valóságban azonban plasztikai sebészet-mániás anyja (Katherine Helmond) és annak baráti köre irritálja, főnöke (Ian Holm) minden apróságot vele végeztet el, lakása pedig hibásan működő automaták és a fal mögött hörgő csövek halmaza.

Egy napon aztán hiba kerül a hivatal gépezetébe és a terrorizmussal vádolt Tuttle (Robert de Niro) helyett a szegénynegyedben nyomorgó Buttle-t viszik el az Információ Begyűjtés katonái. A hirtelen történt "baleset" miatt Samnek újabb fölösleges dolgokat kell elvégeznie, azonban eközben megpillantja a lányt az álmából a valóságban! Innentől pedig kezdetét veszi a hajsza, mert hősünk minden áron meg akarja találni álmai asszonyát, még ha ehhez szabályokat is kell felrúgnia, egész hivatalokat romba döntenie vagy hatalmas szamurájokat legyőznie.

Milyen ijesztő és mégis mennyire vicces ez a diszfunkcionális rendszer, ahol az állami cégen kívül dolgozó fűtésszerelő terrorista, az ételek leginkább zöld pacsmagra hasonlítanak és az idősödő, gazdag nőknek csak elveszett szépségük visszaszerzése számít - mindegy, mi az ára. Igazából nagyon nehéz írásban visszaadni, hogy mennyi minden van a Brazilban: A vidám dalocska, ami a főcímet is adta, amit mindenki hümmög, dudorászik vagy rádióban hallgat a játékidő alatt; a mindent behálózó csövek; az elképesztő bürokratikus dolgok (a raboknak saját maguknak kell fizetniük önnön elfogásukért, kihallgatásukért és esetenként kivégzésükért); a furcsa járművek és a szerelem óriási ereje.

Terry Gilliam annak idején megvívta a maga csatáit ezért a munkájáért, mert a Universal nagyon megvágta a filmjét és sokáig bemutatni se voltak hajlandóak. A rendező mindenféle gerilla-akciókkal érte el végül, hogy moziba kerüljön és úgy, ahogyan ő akarta. Nem csak a stúdió vezetőivel voltak gondjai, hanem a színészekkel is; Kim Greistet például nagyon nem kedvelte, de Niro pedig egy idő után marhára idegesítette, szóval úgy tűnik nehéz dolog Terry Gilliamnek lenni:)

Egyébiránt szerintem Greist nagyon szép nő volt ekkortájt (a Manhunterben is láthatjuk, később pedig a Véndögségben), Jonathan Pryce fantasztikus, de Niro pedig vicces. Mellettük van még a félelmetes munkát végző Jack alakítója, Michael Palin (egy újabb Monty Python-tag), valamint a plasztikai sebész bőrébe bújó Jim Broadbent és az őrültnek tűnő Bob Hoskins. Az éttermes és a temetéses részben a pincér ismerős lehet a Nászéjszaka kísértetekkelből, ő Brian Pringle, aki abban a nagyothalló és részeges inast játszotta. Maga Gilliam szintén látható pár pillanatra, ő a rejtélyes cigarettázó pasas Mrs. Buttle házánál, akibe Sam beleütközik. Érdekesség még, hogy Sam munkatársát, Harvey Lime-ot a film egyik írója, Charles McKeown keltette életre és hogy majdnem mindegyik szereplő benne volt a rendező korábbi Időbanditák című filmjében, aminek egyébként a Brazil az eszmebeli folytatása.

Három verziója létezik: Az eredeti 142 perces rendezői, a stúdió 136 perces verziója és van egy 96 perces tv-változata. Európában ez a mozgókép nagy sikereket ért el, az USA-ban nem, mára viszont már kult-pozícióba került. Fontos még megemlíteni, hogy Orwell 1984-e egyértelmű forrásként szolgált, cikkem tárgya pedig később olyan műveket inspirált (elsősorban látványilag), mint az Elveszett gyerekek városa vagy A nagy ugrás.

A készítését és az utóéletét egy könyvben foglalta össze Jack Matthews, a mű címe: The Battle of Brazil és 1987-ben jelent meg. Egy évvel később pedig hazánkban is bemutatták a filmet.

Ismét hangsúlyozom, hogy nem lehet írásban visszaadni ezt a remek alkotást, LÁTNI KELL! NÉZZÉTEK MEG!

imdb.com felhasználói szerint: 8.0/10  

Szerintem: 6/5

Hírek:

- Robert de Niro producere is lesz a készülő Apádra vejedre vagy nemtommidre ütök következő epizódjának. Ezen kívül felbukkan Robert Rodriguez Machete-jében és egy elég érdekes című alkotásban, az Another Bullshit Night in Suck City-ben (szabad fordításban: Megint egy szar éjszaka Vesztesfalván).

- Úgy tűnik, hogy Ian Holm nem játszik A babóban, amit Peter Jackson rendez - érdekes...

- Jim Broadbent ismét felbukkan a Harry Potter utolsó részében.

Végezetül Ary Barroso 1939-es örökzöldje, a film címadó dala, ezúttal Django Reinhardt előadásában:

     Shakira vagy Holly Hunter valószínűleg örülne, ha február másodika folyamatosan megismétlődne számukra, mert ez a szülinapjuk. Szegény Phil viszont nem hogy nem örül, ő egyenesen a pokolba kívánja ezt a napot. Az ő szenvedéseit örökíti meg ez a kiváló film, amit ember nem látott még annyiszor, mint Én.

     Phil szerepében Bill Murray tündököl. Egy undok és cinikus tv-meteorológust játszik, akinek mindenkihez van egy rossz szava. Életében negyedszer is eljön az a fergeteges pillanat, amikor tudósítania kell egy eseményről, melyet Obama hazája Mormota-napként ismer. Hasonlóan tudományos módszerrel dolgozik a mormota, mint felénk a maci; ha meglátja az árnyékát, akkor még egy ideig tart a tél. És ezt mindenki nagy izgalommal várja, kivéve a savanyú Mr. Connors-t. Letudja az unalmas szövegelést és alig várja, hogy hazaautózzon, oldalán Ritával, a producerrel (Andie MacDowell) és az operatőrrel (Chris Elliott). Csakhogy egy hóvihar, amit Phil sokkal odébbra jósolt, beleavatkozik az életükbe, és nem tudnak hazamenni Punxsatawney-ból. Maga a nap tehát borzalmasan alakul hősünk számára, az estét is hideg zuhannyal kénytelen lezárni.

     Másnap reggel hatkor felébreszti őt Sony&Cher. Ugyanaz a rohadt dal már megint? - gondolhatja Phil. Ám hamar rájön, hogy ma nem holnap van, hanem megint tegnap, azaz február 2. Személyesen én 39 ilyen napot számoltam a filmben, de a rendező, Harold Ramis szerint úgy 10 évig ismétlődik ez Phil számára. Eleinte kénytelen-kelletlen elfogadja a helyzetet, aztán rájön, hogy következmények nélkül bármit megtehet, mert nem jön el a másnap. Csajozik, pénzt rabol, rendőrökkel packázik satöbbi. Viszont azt is megéri, amikor már ennek sem látja értelmét. Csakis Rita lehet képes őt kirángatni az örökkévalóságig ismétlődő napfolyamból, de ő nem érzékeli az ismétlődést, mint ahogy senki más sem. Csak Phil.

     Minden nap találkozik ugyanazzal a hülye ismerősével, minden nap belelép a pocsolyába, minden nap vénemberekkel kell egy szállóban lennie. A néző tehát előre sejti kábé, mi következik és mégis hihetetlenül vicces a történet. Egy ponton szomorúvá válik, de ez nem meglepő, tulajdonképpen semmi másról nem szól, csak az életről és a halálról. Ezekhez való viszonyunkról, ám egy szokatlan szemszögből nézve mindezt.

     Alapjában véve ez egy romantikus vígjáték, ha hivatalosak akarunk lenni. Philt 10 évnyi, túlnyomó részt inkább borzalommal áldotta meg a sors, és mindez valószínűleg azért történt, hogy ezáltal más emberré váljon. Míg ő ezen borzalmakat éli át, a néző folyamatosan nevethet, kezdve a Mormota-fesztivál zenéjétől, a klasszikussá vált rövid párbeszédeken keresztül (Ned: Phil? Phil: Ned? [Punches Ned in the face]) egészen magáig a főszereplő viselkedéséig. Van valami megfejthetetlen titka a filmnek, amiért mindenki szereti. Talán azért, mert elég szokatlan a témája? Vagy mert könnyen érthető? Esetleg maga Bill Murray az ok? Én nem tudom, valószínűleg ez mind és még megannyi tény. Nem valami értelmes dolog egy-egy filmet megnézni 15-ször, de erre egyszerűen rácáfol az Idétlen időkig. A megtekintés után mindig elönti az embert az a jóleső érzés, hogy mégis vidám az élet, érdemes élni és kit érdekel az a sok elkeserítő baromság a világban, amikor például egy mormotarablás részletei tárulnak elénk?

     Bill Murray-t emeltem csak ki, de igazából nincs olyan szereplő, aki ne lenne jó. Ez az a film, amit nem érdemes elemezni, jó és kész. A világ legjobbjai között a helye. 

     Érezzük át Phil szörnyű pillanatait e dal segítségével. Amit azért jómagam mindig is szerettem. :)

Két éves lett a Filmrajongó!
Sajnos elfelejtkeztem az évfordulóról, tulajdonképpen 11-én és/vagy 12-én volt. Anno 2008-ban azon a napon publikáltam az első bejegyzést, a Blades of Glory-t, amiben még se kép, se videó nem volt és az egész nagyon "amatőr":D Viszont nosztalgikus elolvasni újra, látni, hogy hogyan is indult minden.

Amit azonban nem tudhattok, az az, hogy 2008-ban én a Brazil című '85-ös Terry Gilliam rendezte film miatt indítottam a blogot. Szerettem volna a világgal megismertetni ezt a művet, amit sokan kedvelnek, sokan ismernek, de mégsem elegen. Talán a lustaság vagy a bizonytalanság miatt végülis a Brazil után 2 nappal kezdtem bele, éjjel, miután megnéztem a Jégi dicsőségünket. A "sorsfordító" Gilliam-alkotást azóta nem adta a tv, szerencsére nekem megvan letöltve. Meg is akartam nézni, még 17-én, merthogy azt hittem, aznap van az évforduló. Duplán tévedtem, egyrészt a nappal, másrészt a "nekem megvan" kijelentéssel. Furcsamód ugyanis a dvdn, amire kiírtam, 5 filmből csak ez az egy romlott el... Semmi gond, gyorsan leszedtem egy felirattal rendelkező másikat és végülis péntek éjjel megnéztük Mozsárágyúval. 

Egy szokásos kép Christina Ricciről, a kedvenc színésznőmről, általában a szülinapi bejegyzésben mindig van egy ilyen.

Néhány szót először is a blogról.

Legjobb filmek mindkettőnk szerint: Oscar, The Iron Giant, V mint Vérbosszú, Mystery Men, Töketlenek, Jöttünk láttunk visszamennénk 2, Totál káosz, Zsaru pánikban, ...és megint dühbe jövünk, Még zöldebb a szomszéd nője, Nekem 8, Argo, Vasember, La Mancha lovagja, Osztály vigyázz!.

Saját Top 5: Majdnem híres, Halhatatlanok, Transformers: The Movie (1986), Jason X, Darkman

Top 5 legrosszabb filmek szerintem: Krokodil Dundee 2, B5 - Legend of the Rangers, A Mars szelleme, A bosszúálló, Isten megbocsát én nem

Leghosszabb ideig készült bejegyzés: Kontroll

Mozsárágyú szerint...

Top 5 legjobb film: Isten hozta őrnagy úr!, Csupasz Pisztoly, A Tanú, Volt egyszer egy Vadnyugat, Egy nehéz nap éjszakája.

Top 5 legrosszabb film: 50 első randi, Táncoló Talpak, Az osztály, Az első bevetés, és a Wendell Baker balhé, ami maga a teljes unalom.

Nem nagyon értem a statisztikát, de úgy tűnik olyan 60 körüli az átlagos napi látogatók száma, az átlag oldalletöltés pedig 90 körül van. Lehet, hogy rosszul értelmeztem, de ha nem, akkor ez nagyon jó, ahhoz képest, hogy sehol nem hirdettem magunkat, csak néha az *wiwen, maximum egy-egy bejegyzést, de ezt csak nagyon ritkán szoktam.
Hálával tartozom VVegáéknak a Half Pécs Squadnál, aki(k) már a kezdetektől olvassák az oldalt, kommentelni is szoktak és kitettek minket oldalt linkbe (sajnos én nem tudom, hogy ezt hogy kell, így én ilyet nem tudok csinálni...).

A bejegyzések 500 körül járnak, állandó szerző mellettem Mozsárágyú, valamint vendégszerzőnk, Marmura egy bejegyzést készített, a Holtak tavát.

Szóval egészen jól megy a blognak, sok olyan filmről írtunk, amiről csak nálunk lehet olvasni magyar nyelven. (Pl a már említett A bosszúálló, vagy a Szamurájok szerintem csak nekünk van megírva:))

Hamarosan olvasható lesz a Brazil, amin már 2 napja dolgozom.

Boldog Szülinapot nekünk:)

     Ismét egy film, melyhez köze van Mel Brooks-nak.

     Steve Carell ezúttal Maxwell Smartként hasít a filmvásznon (akit eredetileg Don Adams játszott a film alapjául szolgáló sorozatban, ez az úriember félig-meddig magyar volt). Smart mostantól 86-os ügynök, mert a csúnya ruszkik gondoskodtak róla, hogy a Control (aminek főnöke Alan Arkin) összes bevethető ügynöke ne legyen többé bevethető. Így marad ő, akinek le kell számolnia a KÁOSZ nevezetű gyanús társasággal. Kap maga mellé valakit, aki azért ért is a dolgához, ő 99-es (Anne Hathaway). Nekivágnak hát Oroszországnak, és jaj annak, aki a közelükbe kerül - legyen az barát vagy ellenség.

     Szokásos kémsztori, szokásos és újszerű poénokkal. Jó sok gyagya szereplő és néhány wc-vicc után átverekedhetjük magunkat az utolsó fél óráig, amely már egészen izgalmas. Steve Carell hibátlanul hülyéskedik, az akciójelenetek egyszerre látványosak és fájóan viccesek is. Dwayne Johnson próbálja elhagyni nevéből a Sziklát, de ebben a filmben inkább az ökle villog, mint a színjátszásban való jártassága. Összességében Johnny English-szerű művet kapunk.

     Feltűnik kicsi szerepekben Bill Murray, James Caan (rajta visítva röhögtem), Terence Stamp és Larry Miller is.

     Vicces tréler a vicces filmhez.

     Beszélő medvék? Sőt, zenélő medvék? Nagy hülyeségnek tűnik, és valójában az is, de mégis ez egy vicces film.

     A Country Bears valaha a világ legmenőbb bandájának számított, Willie Nelson, Xzibit vagy éppen Wyclef Jean is fő inspirációjaként említi őket. Az együttes 4 tagja mind eltérő személyiség, illetve medveség, és mindannyian vérbeli zenészek. Ők Fred, Ted, Zeb és Tenessee. Úgy két évtizedig szaladt velük a szekér, de eljött az ő életükben is a pillanat, amikor ki kellett mondaniuk, hogy nincs tovább. Feloszlottak, nem is álltak szóba egymással.

     Az ezredforduló után nem sokkal járunk, és Beary (hangja Haley Joel Osment), a 10 éves medvegyerek szüleivel és bátyjával éldegél. Akik emberek. Érthető, hogy valami nem stimmel Beary szerint, és amikor rájön, hogy örökbe fogadták, elindul a nagyvilágba, hogy válaszokat keressen. A sors pedig úgy hozza, hogy megtalálja feladatát: Össze kell hoznia kedvenc zenekarát, a Country Bearst! A film arról szól, hogyan szedi össze az öregedő macikat, amiben több dolog is hátráltatja, természetesen. Közben keresi őt a rendőrség, és a Christopher Walken által megformált álnok Thimple is gondoskodik róla, hogy ne legyen semmi Beary álmából. De a zene valószínűleg mindent legyőz.

     A történet nem valami nagy szám, de a megvalósítás szerintem jó lett. Persze ez egy olyan film, amire nem lehet mondani, hogy remekmű, de bájos és kedves. Sok zene, TÉNYLEG JÓ poénok, és rengeteg híresség felbukkanása - ebből áll össze A Házimaci. A macik jófejek, igazi bábok, élethűnek is mondhatóak, és hitelesek. A nézővel elhitetik, hogy a valóságban is létezett ez a banda. Pláne, ha az ember megnézi az igazán ötletes dévédé extrákat.

     Minden szempontból bukás volt ez a film, és egyes jeleneteit látva könnyen megfejthető, hogy miért. Jómagam láttam úgy 13 éves koromban, és akkor azt gondoltam, milyen aranyosak a medvék, és mekkora poén az egész. És most is így gondolom. A Házimaci nem az a fajta mű, amire sok év múltán is emlékezni fognak, nem tartogat új mondanivalót, de amíg nézi az ember, belemerülhet egy bugyuta világba, ahol a macik egyenlőek velünk, és hasonlóan gyarlók is. Nem kell komolyan venni, és annak ellenére, hogy az átlagnézők nagy többsége számára ez a gagyi, én azt mondom, sokkal inkább megéri megnézni ezt, mint bármelyik buta akciófilmet Segal Istvánnal, vagy mint mondjuk a legtöbb ertéeles baromfilmet.

     Akárki akármit mond, ez egy jó kis délutáni ökörség. Pardon, maciság. Zenéljenek is az említett mackók!!!!!!!!!! Medve jó zene!

Tévésámán - A dvdről: A hatodik a tizenegyből. A menü nagyon ötletes, fényképek, albumborítók és kellemes zene. Az extrák közt akad egy igazán jópofa, vh1-stílusú dokumentumfilm a Country Bears-ek pályafutásáról, a sikerről és a bukásról, majd az újból egymásra találásról. Valamint van egy audiókommentár és egy igazi koncertfelvétel is, ami elég hosszú, így még nem néztük végig. A Krystal nevezetű hölgyemény dala a filmből külön is megtalálható kivágva, videoklipként, valamint van még egy karaoke-szerű rész, ahol együtt énekelhetünk a macikkal:) Szóval nagyon jó kis lemezről van szó, megfelelő extrákkal, nagyon szép képpel, stb. Gyerekeknek szól, a zenéről és a zenéléssel járó életformáról, amiben egy felnőtt is sok aranyos poént találhat ("Az nem kertész, hanem Elton John."). Családi filmnek kitűnő, hiszen Disney, nagyobbacska gyerekeknek mindenképpen ajánlom!

     Aki benézett már ide, vagy van olyan nagyon szerencsés, hogy személyesen is ismeri Tévésámánt és Mozsárágyút, az tudja, hogy élünk-halunk a Jöttünk, láttunk, visszamennénk nevezetű filmekért. A Marhakonzerv-akció pedig gyakorlatilag ugyanannak a stábnak köszönhető, vagyis nem tévedhettünk nagyot, amikor ezt kinéztük magunknak. És nem is.

     Jean Reno alakítja Philippe Boulier ügynököt (az imdbn miért az a neve, hogy Squale?), akiről már a beceneve is sokat elárul: Cápa. Nem ismer se istent, se embert, ha munkáról van szó, és a modora se túl bársonyos. A barátnője, Isabelle (Isabelle Renauld) szintén a titkosszolgálatnak dolgozik, ő is mindent megtenne a hazájáért, ezért, amikor azt a parancsot kapja egy feljebbvalójától, hogy államérdekek miatt feküdjön le valakivel, megteszi. Az illető, akivel "végrehajtja a parancsot", az Monsieur Granianski (Christian Clavier), aki egy spanyol tolmácsnő (Valerie Lemercier) férje, akit muszáj valahogy idecsődíteni, különben még képes és házassági évfordulót ünnepel a férjével. Madame G. feltétlenül kellene egy kolumbiai gazember kézre kerítése végett. Ez így még nem eléggé nyakatekert, szóval jön a lényeg: Cápa tudtán kívül a saját barátnőjét bízta meg azzal a bizonyos feladattal. És mindezeken túl Granianskinak nincs ki mind a négy kereke, Cápát befolyásolják az érzelmei, senkiről se lehet biztosan tudni, kicsoda, és a történet szálai minden lehetséges módon összegabalyodnak. És ne feledkezzünk meg a franciák egyedi humoráról, meg az autók összetörésében való páratlan jártasságukról sem.

      A végeredmény egy olyan alkotás, ami kiválóan előkészítette a terepet a 2 évvel későbbi Jöttünk...-nek. Tehát hasonlóan őrült és hülyeségekben gazdag ez a film is, a főszereplők zseniálisak, akárcsak abban. Reno úr kellően goromba és félelmetesen vicces vigyora van, Clavier pedig testhezálló karaktert kapott, a figurája bolond, szerencsétlen, ugyanakkor van benne valami vonzó is, de legfőképpen állandóan pofázik és fejvesztve rohangál ide-oda, nagyon szórakoztató. Lemercier legelső felbukkanása nagyon üt, és tele a film gyogyós mellékszereplőkkel. Masse tábornok szerepében pedig feltűnik Jacques Francois, aki egy apró, ám annál nagyobb hatású jelenetben alakít egy pofát a második Jöttünk...-ben. Sok-sok akciójelenet, még több ordítás, a fiúknak szép ügynöknő, a lányoknak Jean Reno. A film titka, hogy megfelelő arányban eszement.

Tévésámán - A dvdről: Az ötödik a tizenegyből, amit megnéztünk. Jó régi filmről van szó, a dvd 2004-es. Vicces, hogy az "interaktív menü" és a "közvetlen jelenetválasztás" extrának számít:) Egyébként egy trailer és a két főszereplővel, valamint a rendezővel készült interjú van még rajta. A tokban pedig egy katalógus is található, az év nagy dvds újdonságainak listáját tartalmazza. Bár nincs teletömve, de jó kiadás, aki szereti ezt a mozit vagy kíváncsi rá, annak tudom ajánlani.

     Kedvcsináló videjó:

Gyerekként nagyon meg akartam ezt nézni moziban, de végülis sosem láttam úgy. A zenéjét előbb ismertem, mint magát a történetet és egyebeket, de amikor végül láttam, nagyon tetszett. Máig az egyik kedvenc filmem, bár  most már észrevettem benne azokat a dolgokat, amiért annyira rossznak tartják.

2058-ban a Föld kezd túlontúl szennyezett és lelakott lenni, így az emberiségnek új otthon után kell néznie. Ezt hamarosan meg is találják az Alfa 1-es bolygó "személyében" - csakhogy az Alfa-1 hihetetlenül messze van. Ezért ki kell építeni egy hiperkapu-rendszert, ami gyorssá és egyszerűvé teszi a közlekedést oda-vissza. A kaput pedig a feltalálója, Robinson professzor (William Hurt) és családja (Mimi Rogers, Heather Graham, Lacey Chabert és Jack Johnson) hívatottak felépíteni. Az odaút 10 évig tart majd, amit hibernálva töltenének el, a hatalmas hajót pedig West őrnagy (Matt LeBlanc) vezeti majd. Azonban a tervbe hiba csúszik, mert a Globális Zendülők nevű lázadó szövetség ügynöke, Dr. Smith (Gary Oldman) merényletet hajt végre és szabotálja az akciót. Az egyetlen lehetőségük a túlélésre, ha beindítják a Jupiter-2 hiperhajtóművét, amivel azonban a galaxis egy ismeretlen területére kerülnek. És a kaland még csak most kezdődik!

Szerelem, szörnyetegek, robotok, időutazás, megfűszerezve a családi összetartás és a barátság fűszereivel, hozzáadva egy nagy adag izgalommal - kb. így jön ki a Lost in Space.

A történet alapja egy sorozat, amely 1958 és '68 között ment Amerikában. Az eredeti Lost in Space rajongói általában utálják ezt a filmet, de erőteljes Alakváltó-rajongóként a Transformers 2. után meg is értem őket. Érdekesség, hogy két ember kivételével a '60-as évekbeli szereplőgárda is látható, valamint a színészek tekintetében ez a mozi kötődik legkedveltebb sci-fi sorozatomhoz, a Babylon 5-höz is.

Mark Goddard, az eredeti West őrnagy játssza a tábornokot, aki az új Westet a Jupiter 1-re vezényli. June Lockhart, aki anno Maureen Robinson volt, most Will igazgatónője. Marta Kristen és Angela Cartwright, az eredeti Penny és Judy Robinson újságírónőket alakítottak, Dick Tufeld pedig újból a Robot hangja, mint annak idején. Lockhart játszott a Babylon 5 első évadjának utolsó előtti részében, az első Will Robinson pedig Bill Mumy volt, aki a B5-ben Lennier-t kelti életre. Ő és az eredeti Dr. Smith, vagyis Jonathan Harris nem vállalták vagy nem kapták meg a kis szerepeket... A mostani hősök közül a legjobb egyértelműen Gary Oldman, gonosz, érzéketlen és nagyon vicces:) William Hurt ellavírozgat, Matt LeBlanc (aki a megbukott, de egészen jó Joey óta, vagyis 4 éve nem jutott szerephez) ripacskodik. Heather Grahamet kedvelem, de ide (is) inkább a külseje miatt jutott be és nem a tehetségével:) Lacey Chabert szerintem aranyos, a kis Jack Johnsont kedvelem, mindketten szimpatikus gyerekek.

1998-ban a komputeres animáció még nem volt olyan kirobbanó, mint ma, de azért az űrhajós jelenetek még most is megállják a helyüket. Emellett valósághű bábok segítették a látványvilág létrehozását, például kedvenc szereplőm, a Robot, szintén egy bábu. Őt és a többi hozzá hasonlót mind William Todd Jones bábmester mozgatta. A rendező és a producer Stephen Hopkins volt, aki a Predator 2-t meg a Rémálom az Elm utcában 5-öt is dirigálta.

A Robot nagyon király, mindent visz, a szörnyek meg a főszörny is marhajók (bár utóbbi csak a "ruhájával" együtt igazán fantasztikus), szóval az összes dolog megvan itt, ami egy kisfiú számára vonzóvá teheti a filmet. Igen, ez a titka, ez tizenéveseknek nyújt igazi élményt, idősebbeknek viszont nem nagyon. A mellékszereplők közt láthatjuk a Jericho-sorozatból ismert Lennie James-t; Jared Harris-t, a Resident Evil II-beli tolószékes dokit; valamint a kis űrmajom hangja az a Gary A. Hecker, aki szintén abban a zombis filmben Tyrantet szólaltatta meg. (Ez az űrmajom az egyike a film nagyon gagyi dolgainak...)

Érdekesség, hogy csak egy színész van, akit nem írtak ki a stáblistában, az egyik újságíró alakítója. A Lost in Space sorozatnak készült, de elvileg megbukott és így sosem bővült 3 részessé, mint ahogy tervezték. 80 millió dollárból készült és 136 milliót hozott, így végülis pénzügyileg sikeres volt, de a folytatáshoz nem hozott be eleget, a nézők véleménye is megoszlott róla, a kritikusok pedig utálták. Pedig még a Titanic-ot is letaszította az első helyről a mozipénztáraknál 1998-ban!

Röviden: Ha fiú vagy, 18 éven aluli és szereted a sci-fit, a robotokat, meg ilyesmiket, akkor tetszeni fog! Ha idősebb fejjel nézed, akkor már nem biztos...

imdb.com felhasználói szerint: 5.1/10 (6 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: az egyik kedvenc filmem, még ha nem olyan jó is, úgyhogy felhúzom a pontszámot 5/5-re.

Hírek:

- William Hurt az ez évben érkező új Robin Hoodban lesz benne, valamint egy régebbi Robin Hooddal, Cary Elwes-szel játszik majd a Shadows című érdekesnek tűnő természetfeletti thrillerben.

- Heather Graham a Másnaposok 2-ben lesz látható. (Másnaposok 2? Nem láttam az egyet, tudom mennyien imádják, biztos jó, de MIÉRT kell folytatni vajon?) [És akkor még sehol sem volt a harmadik rész és a számos koppintás...]

- Gary Oldman hangját kölcsönzi az ismert videojátékból készülő The Legend of Spyro-film egyik karakterének, valamint újból eljátssza majd Gordon felügyelőt, egy eddig cím nélküli újabb Batmanban és Sirius Black-et az utolsó Harry Potterben. [Az első nem valósult meg, utóbbi kettő viszont igen.]

Hamarosan olvashatjátok majd Mozsárágyútól a Marhakonzerv-akció elemzését, ma este pedig talán megint dvdzünk - majd meglátjuk!

Utólagos szerkesztés: Tegnap másodszor néztem ezt a filmet angolul, és észrevettem két félrefordítást a magyar szinkronban (lévén magyarul annyiszor láttam, hogy kívülről tudom). Dr. Smith azt mondja: "Sok szerencsét... nekem." Sosem értettem igazán, hogy ez mit jelent. Nos, angolban kb. azt mondja, hogy "Sok szerencsét kívánok, adja át át nekik... az én kedvemért." Viszont a for me ténylegesen azt jelenti, hogy nekem. A másik, West őrnagy néger bajtársa a Proteus kapitányi naplójában így szól: "Tovább kereslek, Don!" Eredetileg az hangzik el: "Tovább kutatok... Don is tovább kutatna utánam!" Ezek csak apróságok, de gondoltam, megosztom veletek. 

Apollo 440 - Lost in Space: 

     Azért ültem le megnézni, mert gondoltam, tuti jó zenék lesznek benne. Igazam is lett, de mint film, felejtős.

     "Csillogó fekete lemezeken Little Richard énekeeeeeeel!" - dalolta hajdanán Szörényi Levente. Esetünkben azonban a blues egyik istenéről, Muddy Watersről van szó, tehát becsapós a magyar cím. Jeffrey Wright alakítja. Nyomon követhetjük, miként sikerült óriási legendává válnia, háta mögött Leonard Chess lemezkiadóval (Adrien Brody). Mindenki tudja, milyen helyzetben voltak a feketék még 50 éve is, ez elég hangsúlyosan jelenik meg a filmben. Aztán a szokásos sex&drugs&rockandroll életérzés is megjelenik, és gyakorlatilag ennyi az egész. A zenék egytől egyig óriásiak, de a párbeszédekről ezt már nem lehet elmondani. Minden szereplő esetében azon volt a hangsúly, mennyire elcseszett alak, és mennyire tud káromkodni, egyszóval UNALMAS.

     Mudon kívül ábrázolták még Little Waltert (Columbus Short), Willie Dixont (Cedric the Entertainer), Howlin Wolfot (Eamonn Walker). Utóbbi meggyőzően alakított. Etta James bőrébe Beyoncé "Minden kategóriában én nyerem a Grammyt" Knowles bújt, akiről mindenki tudja, hogy marhajól énekel, de sajnos arról senki sem világosítja fel, hogy színésznőként gyengus. Az egyetlen kellemes meglepetéssel Mos Def szolgált, aki Chuck Berry havert játssza. Ő hozta rendesen a kacsajárást, a grimaszokat, minden egyben volt. Adrien Brody meg mondjuk, hogy jól teljesített.

     A legtöbb hasonló témájú életrajzi filmben mindig beleesnek abba a hibába, hogy nagyon eltúlozzák, vagy csak simán átírják a tényeket, a megtörtént dolgokat. Ezzel még nem volna baj, de egyszerűen nem tudják normálisan kivitelezni. Mert ki ül be ilyen filmekre? Nyilván az, aki kíváncsi az adott zenészre (vagy akárkire), sőt inkább a bazinagy rajongók. És ők nem a ripacskodásra meg a minél szebben csillogó whiskey-s üvegekre kíváncsiak, hanem a zenére és a főszereplő életére. És nyilván az sem érdekel senkit (vagy csak keveseket), hogy mondjuk Muddy Waters nyírta-e a füvet, vagy hány cukorral itta a kávét, de a mindenki által ismert dolgokat azért nem kéne elcseszni, csak mert az olyan jól mutat a filmvásznon. És én még csak nem is mondanám, hogy otthon vagyok Muddy-témában, de tudom, hogy a film nagy része baromság, meg nem is érdekes. Apró kivételektől eltekintve nem éri meg megnézni, annak ellenére, hogy a zene kiváló.

       Chuck Berry bácsi jön és Muddy Waters!!!!!