Beszélő medvék? Sőt, zenélő medvék? Nagy hülyeségnek tűnik, és valójában az is, de mégis ez egy vicces film.
A Country Bears valaha a világ legmenőbb bandájának számított, Willie Nelson, Xzibit vagy éppen Wyclef Jean is fő inspirációjaként említi őket. Az együttes 4 tagja mind eltérő személyiség, illetve medveség, és mindannyian vérbeli zenészek. Ők Fred, Ted, Zeb és Tenessee. Úgy két évtizedig szaladt velük a szekér, de eljött az ő életükben is a pillanat, amikor ki kellett mondaniuk, hogy nincs tovább. Feloszlottak, nem is álltak szóba egymással.
Az ezredforduló után nem sokkal járunk, és Beary (hangja Haley Joel Osment), a 10 éves medvegyerek szüleivel és bátyjával éldegél. Akik emberek. Érthető, hogy valami nem stimmel Beary szerint, és amikor rájön, hogy örökbe fogadták, elindul a nagyvilágba, hogy válaszokat keressen. A sors pedig úgy hozza, hogy megtalálja feladatát: Össze kell hoznia kedvenc zenekarát, a Country Bearst! A film arról szól, hogyan szedi össze az öregedő macikat, amiben több dolog is hátráltatja, természetesen. Közben keresi őt a rendőrség, és a Christopher Walken által megformált álnok Thimple is gondoskodik róla, hogy ne legyen semmi Beary álmából. De a zene valószínűleg mindent legyőz.
A történet nem valami nagy szám, de a megvalósítás szerintem jó lett. Persze ez egy olyan film, amire nem lehet mondani, hogy remekmű, de bájos és kedves. Sok zene, TÉNYLEG JÓ poénok, és rengeteg híresség felbukkanása - ebből áll össze A Házimaci. A macik jófejek, igazi bábok, élethűnek is mondhatóak, és hitelesek. A nézővel elhitetik, hogy a valóságban is létezett ez a banda. Pláne, ha az ember megnézi az igazán ötletes dévédé extrákat.
Minden szempontból bukás volt ez a film, és egyes jeleneteit látva könnyen megfejthető, hogy miért. Jómagam láttam úgy 13 éves koromban, és akkor azt gondoltam, milyen aranyosak a medvék, és mekkora poén az egész. És most is így gondolom. A Házimaci nem az a fajta mű, amire sok év múltán is emlékezni fognak, nem tartogat új mondanivalót, de amíg nézi az ember, belemerülhet egy bugyuta világba, ahol a macik egyenlőek velünk, és hasonlóan gyarlók is. Nem kell komolyan venni, és annak ellenére, hogy az átlagnézők nagy többsége számára ez a gagyi, én azt mondom, sokkal inkább megéri megnézni ezt, mint bármelyik buta akciófilmet Segal Istvánnal, vagy mint mondjuk a legtöbb ertéeles baromfilmet.
Akárki akármit mond, ez egy jó kis délutáni ökörség. Pardon, maciság. Zenéljenek is az említett mackók!!!!!!!!!! Medve jó zene!
Tévésámán - A dvdről: A hatodik a tizenegyből. A menü nagyon ötletes, fényképek, albumborítók és kellemes zene. Az extrák közt akad egy igazán jópofa, vh1-stílusú dokumentumfilm a Country Bears-ek pályafutásáról, a sikerről és a bukásról, majd az újból egymásra találásról. Valamint van egy audiókommentár és egy igazi koncertfelvétel is, ami elég hosszú, így még nem néztük végig. A Krystal nevezetű hölgyemény dala a filmből külön is megtalálható kivágva, videoklipként, valamint van még egy karaoke-szerű rész, ahol együtt énekelhetünk a macikkal:) Szóval nagyon jó kis lemezről van szó, megfelelő extrákkal, nagyon szép képpel, stb. Gyerekeknek szól, a zenéről és a zenéléssel járó életformáról, amiben egy felnőtt is sok aranyos poént találhat ("Az nem kertész, hanem Elton John."). Családi filmnek kitűnő, hiszen Disney, nagyobbacska gyerekeknek mindenképpen ajánlom!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.