Aki benézett már ide, vagy van olyan nagyon szerencsés, hogy személyesen is ismeri Tévésámánt és Mozsárágyút, az tudja, hogy élünk-halunk a Jöttünk, láttunk, visszamennénk nevezetű filmekért. A Marhakonzerv-akció pedig gyakorlatilag ugyanannak a stábnak köszönhető, vagyis nem tévedhettünk nagyot, amikor ezt kinéztük magunknak. És nem is.
Jean Reno alakítja Philippe Boulier ügynököt (az imdbn miért az a neve, hogy Squale?), akiről már a beceneve is sokat elárul: Cápa. Nem ismer se istent, se embert, ha munkáról van szó, és a modora se túl bársonyos. A barátnője, Isabelle (Isabelle Renauld) szintén a titkosszolgálatnak dolgozik, ő is mindent megtenne a hazájáért, ezért, amikor azt a parancsot kapja egy feljebbvalójától, hogy államérdekek miatt feküdjön le valakivel, megteszi. Az illető, akivel "végrehajtja a parancsot", az Monsieur Granianski (Christian Clavier), aki egy spanyol tolmácsnő (Valerie Lemercier) férje, akit muszáj valahogy idecsődíteni, különben még képes és házassági évfordulót ünnepel a férjével. Madame G. feltétlenül kellene egy kolumbiai gazember kézre kerítése végett. Ez így még nem eléggé nyakatekert, szóval jön a lényeg: Cápa tudtán kívül a saját barátnőjét bízta meg azzal a bizonyos feladattal. És mindezeken túl Granianskinak nincs ki mind a négy kereke, Cápát befolyásolják az érzelmei, senkiről se lehet biztosan tudni, kicsoda, és a történet szálai minden lehetséges módon összegabalyodnak. És ne feledkezzünk meg a franciák egyedi humoráról, meg az autók összetörésében való páratlan jártasságukról sem.
A végeredmény egy olyan alkotás, ami kiválóan előkészítette a terepet a 2 évvel későbbi Jöttünk...-nek. Tehát hasonlóan őrült és hülyeségekben gazdag ez a film is, a főszereplők zseniálisak, akárcsak abban. Reno úr kellően goromba és félelmetesen vicces vigyora van, Clavier pedig testhezálló karaktert kapott, a figurája bolond, szerencsétlen, ugyanakkor van benne valami vonzó is, de legfőképpen állandóan pofázik és fejvesztve rohangál ide-oda, nagyon szórakoztató. Lemercier legelső felbukkanása nagyon üt, és tele a film gyogyós mellékszereplőkkel. Masse tábornok szerepében pedig feltűnik Jacques Francois, aki egy apró, ám annál nagyobb hatású jelenetben alakít egy pofát a második Jöttünk...-ben. Sok-sok akciójelenet, még több ordítás, a fiúknak szép ügynöknő, a lányoknak Jean Reno. A film titka, hogy megfelelő arányban eszement.
Tévésámán - A dvdről: Az ötödik a tizenegyből, amit megnéztünk. Jó régi filmről van szó, a dvd 2004-es. Vicces, hogy az "interaktív menü" és a "közvetlen jelenetválasztás" extrának számít:) Egyébként egy trailer és a két főszereplővel, valamint a rendezővel készült interjú van még rajta. A tokban pedig egy katalógus is található, az év nagy dvds újdonságainak listáját tartalmazza. Bár nincs teletömve, de jó kiadás, aki szereti ezt a mozit vagy kíváncsi rá, annak tudom ajánlani.
Kedvcsináló videjó:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.