Megint itt vagyok, megint egy folytatással, ami megint egy Alien-rész:D 1979 és 1986 után 1992-ben jött az újabb epizód a Nyolcadik Utas történetében - ekkor páran talán arra számítottak, hogy megint valami nagy durranás lesz, másokban meg felmerülhetett, hogy vajon hány bőrt lehet még lehúzni egy olyan lényről, aminek nincs is bőre, hanem kitinpáncél védi... Az Alien 3 kicsit izzadtságszagú, kicsit összedobált jellegű, korántsem indokolt folytatás, de a bővebb véleményemet majd később, előbb pár szót a történetről:

A hibernált állapotban lévő Ripley-re (Sigourney Weaver) megint rátalál valaki, ezúttal egy csapat elítélt a Fury 161-es bolygón, ahová a bátor hősnő mentőkabinja lezuhan. A becsapódásban Hicks és Newt meghalnak, a magára maradt Ellennek pedig meg kell próbálnia beilleszkednie a börtön lakói közé, amíg a Weyland-Yutani emberei érte jönnek. Ám ez korántsem egyszerű, mivel ezek a férfiak évek óta nem láttak nőt, ráadásul többségük erőszaktevő, gyilkos vagy még rosszabb. De talán mégsem ők jelentik a legnagyobb veszélyt, hanem egy új, eddig még sosem látott Alien és valami, ami még ennél is rosszabb. Vajon hogyan élheti túl Ripley ezt a kalandot - ha egyáltalán sikerül neki?

Őszinte legyek? Nem akarok sokat dumálni erről, mert szerintem ez a legbénább része a sorozatnak. Az Alien önmagában is nagyon jól megállja a helyét a horror/thrillerek közt, némi sci-fivel keverve; az Aliens a tudományos-fantasztikus akciómozik közt foglal el előkelő helyet; az Alien 3 viszont csak egy kissé felnagyított másolata az indító résznek. Ott mi is volt? Hét ember és egy cica, bezárva valahová, ahonnan nem tudnak kimenni, velük utazik egy gyilkos és félhetnek egymástól is. Itt pedig: Huszonöt férfi és egy nő, bezárva valahová, ahonnan nem tudnak kijutni, van velük egy gyilkos és egymástól is félhetnek. Az egyetlen különbség az, hogy most Ripley "érzelmesebb" oldalát mutatják be nekünk, némi vallásos felhanggal vegyítve. Azért akadnak még benne jó dolgok, például Sigourney Weaver nagyon jól néz ki, az elítéltek bunkóságán lehet röhögni és az Alien is elég ronda - már amennyit megmutatnak belőle, de teljes alakban mégse néz ki olyan királyul.

A mellékszereplők közül kiemelkedik Charles Dance (pl. A postamester) és Charles S. Dutton (a House-ban Foreman apja), de ismertebb arc még Pete Postlethwaithe, Lance Henriksen is beugrik egy jelenet erejéig, a 85-ös elítéltet pedig az a Ralph Brown játsza, aki a Baljós Árnyakban Amidala királynő hajójának pilótája. Az Alient most először Tom Woodruff Jr. effektmester keltette életre, Weaver társproducerként is közreműködött, a rendező pedig a Hetedikkel és a Harcosok klubjával elhíresült David Fincher volt.

Érdekességek: Legalább hat különböző forgatókönyvet írtak e mozihoz, Fincher pedig a negyedik rendező volt, akit felkértek - ez az első rendezése. Hét millió dollár már a felvételek kezdete előtt elment olyan díszletekre, amiket fel sem használtak. A forgatás úgy indult meg, hogy még nem volt kész a szkript, aztán három hónapra le is állt, amíg átírták a sztorit. A végső megoldás: Halál több mint egy évet töltött a vágószobában, ráadásul a Fox stúdió a rendező megkérdezése és bevonása nélkül vágta meg az anyagot - kontárságukat tükrözi az is, hogy megjelentettek egy teaser trailert, ami szerint a cselekmény a Földön játszódik... Fincher emiatt elzárkózott a műtől, még az utómunkálatok előtt kilépett és vissza se ment többet. A 2004-es Alien Kvadrológia dvd-kollekció megjelenésekor se volt hajlandó segíteni egy hosszabb változat összerakásában, pedig akkor már fűt-fát ígértek neki. Az Assembly Cutnak nevezett alternatív verzió mégis megszületett, ez harminc perccel hosszabb a mozisnál, tartalmaz pár visszaállított/hosszabb jelenetet és a mozis változatból kihagyott történeti mellékszálakat is.

Az indításnál a 20th Century Fox jellegzetes nyitózenéje átmegy az Alien-zenébe, ami elég hátborzongató hatást kelt. Az események elvileg csak napokkal/hetekkel az előző film történései után következnek be. Ez az első része a szériának, amiben elhangzik A Cég neve, eddig csak feliratok utaltak rá. Az első epizódba tervezett szexjelenetet itt pótolták, bár nem mutatják - újabb hasonlóság A nyolcadik utas: a Halállal. Newt holttestét egy Carrie Hennre hasonlító életnagyságú babával helyettesítették. A kutya pofáján a karmolás-nyomokat úgy csinálták, hogy leborotválták a szőrét a megfelelő a helyeken. A lezuhant mentőkabint felemelő daru makett, a hajó maga pedig egy átalakított X-szárnyú vadászgép modellje. Az ólomöntöde nagy része kartonpapírból készült. A vallási hasonlat a következő: Ripley a hibernálókamrában olyan, mint egy romolhatatlan szent üvegkoporsóban. Már kétszer sikeresen legyőzte az őt bemocskolni akaró gonoszt; ám amikor mégis kudarcot vall, a szent helyként értelmezhető Sulaco kiveti magából - ez pedig a száműzetés a Paradicsomból.

Készítettek egy szétrobbant mellkasú Hicks-replikát, amit fel akartak használni, ám mikor ezt Michael Biehn megtudta, megfenyegette a stúdiót, hogy bepereli őket, ha így tesznek. Aztán mégiscsak fizettek neki, hogy az azonosítási jelenetben megmutathassák a képét - ezért az egyetlen képért több pénzt kapott mint a teljes Aliens-ért... Lance Henriksen csak a hangja a szétroncsolt Bishopnak, a figura maga egy rendkívül élethű mechanikus báb. Weaver annak ellenére tök jól néz ki, hogy a fél szeme az első negyedórában vörös, aztán leborotválják a haját - amikor még nem kopasz, akkor valahogy sokkal jobban áll neki az a haj, ami az előzőben rosszul mutatott a fején, sőt, még fiatalabbnak is tűnik. A forgatás szüneteiben parókát viselt, mert az akkor kétéves kislányának nem tetszett tar fejjel:)

Eredetileg Ripley-t bele se akarták tenni az új epizódba, mert túl sokat kellett volna fizetni Weavernek, ő pedig úgy érezte, hogy az előző filmen történt változtatások miatt karaktere háttértörténetét nem ismerhették meg eléggé a nézők, így beleegyezett, hogy kimarad. De végül a Fox vezetői úgy döntöttek, mégiscsak kell, hiszen ő az egyetlen túlélő, a kapocs a folytatások között. Weaver 5 és fél millió dollárt kapott, plusz a teljes bevételből is járt neki százalék. Mikor Fincher megkérdezte őt, nem zavarja-e, hogy le kellett vágni a haját, azt mondta poénból, hogy "Nem izgat, amíg több pénzt kapok!". Amikor azonban a forgatás leállt, visszanőtt a hölgy haja, a szerződése szerint pedig negyvenezer dollár járt volna neki, ha újból kopasszá akarják tenni - ezt a pénzt a producerek úgy spórolták meg, hogy tizenhatezerért készítettek egy rendkívül részletes skalp-maszkot, amit aztán felvittek a színésznő fejére. Az emlékezetes vascső-Alienfej szekvenciát felülről betiltották, ám a direktort ez nem tartotta vissza, ő maga filmezte le Weavert és ezt láthatjuk a kész alkotásban. Egy vicces név a stáblistáról: Deobia Oparei - egy férfi, az első áldozatok közt lévő Arthur életre keltője.

"Ez a mifene"-rovat, avagy kutyából nem lesz gyilkos kétméteres bogár

(A képen a címszereplő és a rendező.) Az itteni szörnyeteget ismét H. R. Giger tervezte: mind a négy végtagját használja futáshoz, nincsenek a hátán az ikonikus csőszerű képződmények és hangsúlyosabbak az ajkai. A Tom Woodruff Jr. számára készített jelmez rugalmas és strapabíró volt, hogy lehetővé tegye a négykézláb mászást. A trükkmester kobakja a lény nyakában volt, mert az Alien-fejet telepakolták a száj mozgatásához szükséges szerkezetekkel. Készült egy gépesített bestia-fej a közeli felvételekhez, néhány jelenetben pedig egy kék háttér előtt felvett, pálcákkal mozgatott bábot láthatunk. Terveztek és legyártottak egy Királynő-arcmászót, de végül ez kimaradt.

A végső megoldás: Halál 65 millió dollárból készült, kis híján 160 milliót hozott vissza. Vegyes fogadtatásban részesült a kritikusoktól, a negatív vélemények főleg az elődeivel való összehasonlítás miatt érték. Készült belőle egy regény (ismét Alan Dean Foster műve), egy három részes képregény-minisorozat és kétféle videojáték, különböző platformokra.

Összesítésben az Alien 3 az Alien nem túl jó kópiája. Akadnak benne király részek, de a teljes egész több dologban is sántít, mindenképpen a legrosszabb része az eddigi négyesnek.

Pontozás:

imdb: 6.4 (4 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 3/5

Hírek:

- David Fincher rendezte a nemrég külföldön már bemutatott A tetovált lányt; jelenleg pedig egy új Verne-adaptáción, a 20,000 Leagues Under the Sea: Captain Nemon dolgozik. (Előbbit láttam, írtam róla.)

- Charles Dance szinkronizál a Justin and the Knights of Valourben, a hamarosan érkező Underworld 4-ben láthatjuk is. (Utóbbiról szintén írtam már.)

- Ralph Brown két jónak ígérkező filmben is szerepet kapott; az egyik a Stoker, a másik a Jack the Giant Killer - akit bővebben érdekel e két mű, ugorjon fel az imdb oldalára, vagy üsse be a címeket az itteni keresőbe idézőjelben! (Az elsőről szintén született azóta bejegyzés.)

Ja és még valami: Akinek van FEM3 csatornája, az ma este ki ne hagyja A láncot (ami valójában Black Snake Moan, de mindegy...)!

A Solomon Kane mellett az utóbbi időkben ez volt az a film, amit meg akartam nézni az HBO-n. Megint egy olyan, aminek a címe egy tök jó név (a hex valami átkot jelent, ha jól tudom) és képregény-feldolgozás, meg természetfeletti is van benne, ennyi már bőven elég nekem. Közben itt-ott olvastam, hogy milyen nehezen készül, mennyi gond van vele és hogy végül nem olyan lett, mint amilyennek szánták, ez pedig csak még kíváncsibbá tett. A Solomon Kane esetében középszerű élményben volt részem, ahhoz, hogy megtudjátok, vajon ez beváltotta-e a hozzá fűzött reményeimet, olvassatok tovább!

1876-ban járunk, a Vadnyugat virágkora leáldozóban van. Hősünk a polgárháborúban a déliek oldalán harcoló Jonah Hex (Josh Brolin), aki árulóvá vált a csapatán belül, megölte a legjobb barátját - aki történetesen a tábornoka fia is volt egyben - és ezért bosszút álltak rajta. Egykori felettese, Turnbull (John Malkovich) a szeme láttára meggyilkolta a családját és a meggyötört férfi arcára billogot égetett. Hex azonban valahogy túlélte a kínzást és a varjú indiánok sámánjai új életre keltették. Az immár különös képességekkel bíró hős tovább csúfítja saját arcát, hogy megszabaduljon a billogtól, majd Turnbull nyomába ered, de az bennég egy fogadóban, így a céltalan férfi fejvadásznak áll. Munkájában precíz és pontos, de őt magát is körözik, így naponta meg kell küzdenie a túlélésért. Egyszer aztán maga az elnök (Aiden Quinn) hívatja, ugyanis kiderül, hogy Hex ősellensége mégiscsak él és most éppen az USA eltörlésére készül egy szuperfegyverrel! Jonah az egyetlen, aki megállíthatja őt. Emberünk oldalán a csinos (?) prostival, Lilah-val (Megan Fox) elindul, hogy pisztollyal és baltával vágjon rendet az ellenfél sorai között - kérdés, hogy vajon időben érkezik-e vagy a sosem látott erejű pusztító gép megsemmisíti Washingtont, aztán minden mást? Ez lesz az utolsó július negyedike vagy marad még ország, ahol ünnepelhetnek jövőre is?

A figura maga nagyon tetszik. A DC képregény-univerzum lakója, akit John Albano és Tony DeZuniga hoztak létre, először 1972-ben lépett színre az All-Star Western című lapban. Őt fejlesztették tovább a filmhez: Brolin karaktere képes beszélni a holtakkal, de nem ám akárhogy, hanem baromijó, eredeti módon. Mindenhová varjak serege kíséri, látszólag megérteti magát az állatokkal, ezen felül pedig emberfeletti reflexei vannak. A rondasága mellé még adtak neki pár baromijó dumát ("Hány férfit fogadsz egy este?"), meg pár über-király fegyvert (lóra szerelt gatling-ágyú, robbanó nyilakat lövő pisztoly) és kész is a tökéletes főhős. Mi kell ahhoz, hogy még jobb legyen a mozi? Természetesen egy remek főgonosz, akit az ezen a téren jártas John Malkovich kelt életre. Végső formájában Turnbull kicsit olyan, mint egy rozmár, de jól néz ki és ugye erről az arcról könnyen el lehet hinni, hogy egy őrült elméhez tartozik:)

Az egyetlen igazi gyenge pont színészek terén a műnő Megan Fox - nem értem, mert mindenütt azért szidják Kristen Stewartot, hogy csak egy arckifejezése van, de Foxnak sincs több, ráadásul ő egy megcsinált "szépség". Akkor vajon miért nyomatják? Szóval a hölgy nekem nem tetszik és még tehetségtelen is, de azért az jó, hogy a legszebb lány a legrondább férfiba szerelmes, hiszen Hex talán az egyetlen becsületes ember azon a vidéken. A sztori életre keltésében olyan mellékszereplők segítenek, mint Michael Fassbender (az új Magneto), Wes Bentley (Amerikai szépség), Will Arnett (Jégi dicsőségünk), Michael Shannon (A rocker csajok), a már említett Aiden Quinn és a szigorúan uncredited Jeffrey Dean "Komédiás" Morgan. A rendező az elsősorban animációs filmeken animátorként dolgozó Jimmy Hayward volt (fura egy választás), akit a vonaton láthatunk valahol; a producerek között találjuk mindenki Joey-ját, Matt LeBlanc-ot, a zenék egy részét pedig a Mastodon nevű heavy metal-banda szolgáltatja (az énekes/gitáros Brent Hinds szintén a vonaton ül a katonák között).

Az effektek jók, főleg a halottasak, a szuperfegyver hihető, komolyabb baj a történettel sincs, de valahogy az egész olyan egyhangú. Nem mintha nem szurkoltam volna a főhősnek, meg aztán folyton azon járt az agyam, hogy "na most mi lesz", de mégsem volt érdekes, se izgalmas. Érthetetlen, hogyan lehetséges ez, hiszen minden adott hozzá... Különösen az újjáéledéses jelenet és a képzeletben végbemenő párbaj a rossz meg a jó között kitűnő, egy párszor nevetni is lehet, de ez sem elég ahhoz, hogy azt mondjam, jó volt.

Néhány érdekesség: Már 2000-ben, még a 20th Century Foxnál elkezdődtek a munkálatok egy Jonah Hex-tévéfilmen, de aztán ez fiókba került, amíg 2007-ben a Warner meg nem vásárolta a jogokat. A wikipedia szerint a műfaja "poszt-Civil Háborús antihősös western". A rendező a forgatás alatt cowboykalapban osztogatta az utasításokat. Josh Brolin az egyik harcjelenetben véletlenül eltörte John Malkovich hüvelykujját. Ez a film 47 millió dollárból készült, ám alig 11 milliót hozott vissza. A sikertelenség egyik oka, hogy egyszerre mutatták be a Toy Story 3-mal, ami elvitte a nézőket, a másik pedig, hogy a csekély amerikai bevétel miatt külföldön alig játszották, így az USA-n kívüli teljesítménye kevesebb mint félmillió lett. A "hozzáértők" mindenütt leszólták, a Houstoni Filmkritikusok Szövetsége megválasztotta 2010 legrosszabb filmjének.

Nagyon különös mozi ez, mert dacára annak, hogy minden benne van, amitől jó lehetne, mégsem lett az. Viszont sokkal szarabbra számítottam, úgyhogy végülis kellemes csalódás volt. Az egyéb műfajokkal kevert westernek kedvelőinek biztosan tetszeni fog, képregény-rajongóknak pedig érdekességképpen ajánlom.

Pontozás:

imdb: 4.7 (4 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 4/5 (Korántsem rossz, de nem is jó:))

Hírek:

- Josh Brolin alakítja majd a fiatal K ügynököt a Sötét zsaruk 3-ban. Ezen kívül készül az Oldboy amerikai újrája, aminek ő a férfi főhőse, párját Mia Wasikowska játssza. (Előbbit láttam, nagyon tetszett, írtam róla; utóbbi csúfos bukás lett.)

- Michael Shannon lesz Zod tábornok a Man of Steelben. (Láttam, írtam róla, szerintem borzalmas...)

- Michael Fassbender egyike a Prometheus szereplőgárdájának, amit már nagyon várok. (Ezt szintúgy láttam, és az előbbiekhez hasonlóan készítettem egy az élményeimet taglaló bejegyzést róla.)

- Wes Bentley a nagy durranásnak ígérkező Az éhezők viadalában bukkan fel ebben az évben. (Sajnos ezt szintén megnéztem, ráadásul moziban, akit érdekel, olvassa el a cikkemet róla!)

- Aiden Quinn az érdekesnek tűnő, romantikus filmnek mondott The Last Keepers-ben Virginia Madsen oldalán szerepel hamarosan. A történet megragadta a figyelmemet: "Egy világtól elvonult művészcsalád tinédzser lánya beleszeret egy furcsa fiúba az iskolában. Ekkor kiderül, hogy a lány titokzatos erőkkel bír és felfedezi családja ősi titkát, ami örökre megváltoztatja az életét." Jól hangzik, nem?

Várható írások: A végső megoldás: Halál.

Utólag is Boldog Péntek 13-at mindenkinek!

Ahogy ilyenkor szokásos, most is megnéztem egy Friday the 13th-mozit, ezúttal a kilencediket. A Jason Goes To Hell a zombi-Jason-alszéria különös lezárása után, a semmiből újjáélesztett, az alapoktól ismét felépített történettel, egy átértelmezett Voorhees-ről szól. Tulajdonképpen semmi köze a sorozat többi részéhez, leginkább a sehová nem való V.-hez hasonlítható, ahol szintén nem az ikonikus hokimaszkos követi el a gyilkosságok nagy részét. Figyelem, a sztori nagyon buta, úgyhogy csak az olvasson tovább, akit tényleg érdekel:)

Az indításnál egy csaj bemegy egy házba, hol mindenféle ijesztő dolog történik, pl. kiég a villany és sötét lesz, becsapódnak az ajtók, szokásos. Aztán levetkőzik és fürödni készül, de furcsa hangok ütik meg a fülét: mintha valaki más is lenne ott rajta kívül. Ekkor felbukkan kedvenc machetés gyilkosunk (Kane Hodder) és végigüldözi az erdőn az egy szál törülközőt viselő nőt, de aztán hirtelen egy tisztás közepén felbukkan 100 kommandós és cafatokra lövik Jasont. Ezután jön a nyitó stáblista, összevágva a történésekkel és egy tv-műsorral - minden jel arra mutat, hogy Jason mégsem halt meg, de hogyan lehetséges ez? (Most figyeljetek:)) Hát úgy, hogy ő valami démon, aki képes testből testbe ugrálni, így amikor széjjellövik, belefészkeli magát a kórboncnokba és elindul, hogy keressen egy megfelelő testet az újjászületéshez. Ez a test pedig egy másik Voorhees-é kell, hogy legyen, itt ugyanis kiderül, hogy (a jól bevált hollywoodi klisét alkalmazva) a maszkos mészárosnak van egy húga, akinek van egy lánya, akinek szintén van egy lánya:D Szóval Jasonnek egyikük testébe kell beköltöznie, hogy visszakapja szupererős, szuperronda testét. Ugyanakkor egy fejvadász szerint csakis egy másik Voorhees ölheti meg őt, egy speciális tőrrel, így aztán Jessicának (aki Jason húgának a lánya) össze kell fognia a volt férjével, Stevennel, és az említett bérgyilkos Duke-kal, hogy végleg pontot tehessenek a Kristály-tavi vérgőzös történet végére. De vajon sikerül nekik - és tényleg ez lesz Az utolsó Péntek?

Nem értem Sean S. Cunninghamet. Igaz, hogy sosem akart folytatást az eredeti Péntek 13-nak, de akkor is, mi értelme volt ezt a filmet ÍGY megcsinálni? Itt ugyanis Jason módszereivel öl egy pocakos néger kórboncnok, egy kopasz és alacsony zsaru, meg egy jóvágású úriember, de ha ők a gyilkosok, miért Péntek 13. ez? Ha akármi más címmel, egy másik szörnnyel csinálják meg, biztosan jobb lett volna. De ezzel a címmel és főgonosszal egy 13 éves mítoszt romboltak le a semmi kedvéért. Persze lehet, hogy Cunningham egyszerűen el akarta készíteni a leghülyébb, legostobább részt, amit már tényleg lehetetlenség folytatni, ez esetben mégiscsak látom a perspektívát az egész mögött.

Ha elvonatkoztatunk az ide nem illő történettől és a gyenge színészektől, akkor találhatunk pár jó dolgot. Az első maga Jason, aki minden addiginál ördögibb külsőt kapott, sőt, itt még hangja is van, igaz, hogy csak hörög. Sajnos nagyon keveset szerepel, de legalább láthatjuk Kane Hoddert maszk nélkül - ő a szakállas biztonsági őr a hullaházban; plusz még kaszkadőrködött és irányította a többi kaszkadőrt is. Emellett három nőt pucérra vetkőztetnek, főleg az első néz ki nagyon jól:P Az elolvadó emberes jelenet ritka gusztustalan, ahogy a szív-evős is... Szóval van itt minden olyan, ami illik egy Friday the 13th-folytatásba. Meg egy rakás olyan, ami nem: Az egész szál, hogy a pasi meg akarja védeni a volt szerelmét meg a gyerekét, akit soha nem látott, valahogy túl komoly, de a megvalósítása nem az. A fejvadász honnan tud mindent és azt a tőrt honnan szerzi? Aztán, ott a borotválós rész, annak mi az értelme?! A kisbabának egy nap alatt haja nő, a Voorhees-háznál a névtábláról lemaradt egy o, meg aztán hogy lehet, hogy ez a ház még mindig áll és ilyen "szép"? A helyiek nem akarták volna kitölteni rajta a mérgüket? Miért van egy kávézó raktárában machete a falon és hogy kerül ide a Necronomicon? SZPOJLER ITT: Amikor újjászületik a gyilkos, a ruhái és a maszkja is újjászületnek rajta, vele együtt. Érdekes, nem? Hacsak nem a teste részei, akkor ez is értelmetlen... SZPOJLER VÉGE

Név szerint a színészek közül csak a három szép színésznőt említeném: Julie Michaels - Marcus ügynök, Michelle Clunie - Deborah, a vörös hajú táborozó és Allison Smith - Vicki (a képen). Mellettük még kiemelnék egy hülye nevet: Billy Green Bush (Zöld Bokor Vili, ő volt Ed Landis sheriff). A rendező-író Adam Marcus, akit láthatunk Bish rendőrként (ő akarja kihúzni Stevent a szarból), a producer a már említett Sean S. Cunningham (az első rész rendezője és pénzelője), a zeneszerző Harry Manfredini (a "ki ki ki ma ma ma" szerzője, szintén az első Péntekből).

Érdekességek: Ez volt az első epizód, amit a New Line készített, mert a VIII. fejezet csúfos bukása után a Paramount eladta a jogokat. Készült egy képregény, ami a VIII. és a 9. rész közti űrt volt hivatott betölteni, ebben magyarázatot kapunk rá, hogy jut vissza Jason a Kristály-tóhoz és hogy miképp alakul meg az ő levadászására hívatott FBI-os kommandó. A Final Friday-ből létezik egy Unrated Cut, ami három perccel hosszabb. A Voorhees-ház előtt álló mászóka szerepelt a Madarakban, a pincében lévő láda a Creepshow-ban, a Necronomicon remélem mindenki tudja hol, Jason szíve pedig később felbukkant az Alkonyattól pirkadatigban. Az ehető szív zseléből, gyümölcsökből és fekete ételfestékből készült, szóval nem lehetett rossz íze, ám a kórboncnokot alakító színész így is nagyon undorítónak találta és kis híján elhányta magát tőle. A segéd-kórboncnok az egyik forgatókönyvíró. A legdrágább trükk a Jessica kezében átformálódó tőr volt. A Jason Goes To Hellből készült egy akkoriban modernnek számító videojáték, amit viszont sosem adtak ki. Adam Marcus úgy gondolta, mivel eddig az összes Péntek 13-filmben rengeteg pucér nő volt, így ő most majd megmutatja és ugyanannyi pucér férfit is felvonultat - de akkor se értem, miért jó a borotválós rész... Ez a film 2 és fél millió dollárból lett, majdnem 16 milliót hozott vissza, hivatalos kritikai fogadtatásáról nincs adat, de nyilván utálták.

A dvdről: Annak idején, mikor elkezdtem rajongani Jasonért, még nagyon gyenge netünk volt, így filmletöltésre nem is gondolhattam, de megpróbáltam az összes részt megnézni. Egy párat letöltettem, a többit kivettem a videotékából és a VIII.-at meg ezt külföldről rendeltem meg eredeti dvdn. Ez egy elég régi kiadás, de ahhoz és a filmhez képest nagyon korrekt. A menük statikusak, de az alattuk szóló zene jó, a néznivaló kitűnő minőségű, extraként pedig a trailert (ez a világ legjobb trailerjeinek egyike, a bejegyzés végén megnézhetitek majd) és egy szöveges Friday the 13th-összefoglalót kapunk, amit Gordon Dale írt. Úgy emlékszem elég borsos ára volt, de még ma sem lehet itthon kapni, plusz tényleg jó kis kiadás, szóval megéri megvenni.

Összesítésben: Ha Péntek 13-filmként kell értékelnem, akkor mondjuk 4/5-öt adnék rá, mert Jason kurvajól néz ki és van egy csomó pucér nő, meg tocsog a vér is, de a sztori ostobaság. Ha szimpla horrorként nézem, akkor 3/5, mert aligha nevezhető eredetinek, hiába vannak benne jó megoldások. Más címmel, más főgonosszal talán jobb lehetett volna, így viszont csak a már bejáratott címke okozta a (pénzügyi) sikerét. Azért most jobban tetszett, mint elsőre, de még így se mondom, hogy jó volt.

Pontozás:

imdb: 4.1 (2024-re 0.2-t csökkent, ezzel visszaért a 2012-es pontszámához.)

Hírek:

- Adam Marcus írja a most készülő The Texas Chainsaw Massacre 3D forgatókönyvét.

SZPOJLER! Ja és még valami: A befejezésben látható legendás jelenetben Freddy keze lehúzza Jason maszkját a föld alá, ami már ekkor előrevetítette az FvsJ megszületését. SZPOJLER VÉGE

Nézzétek meg ezt a trailert, mert komolyan mondom, hogy kibaszott jó lett. Így kell eladni egy rossz filmet, de így kéne eladni bármi más mozit is, nem 3 perces bemutatókkal, amikben minden érdekes jelenetet előre megmutatnak:

Hosszú ideje tudom, hogy Pauly Shore filmjei nem jók. Gyerekként az összeset láttam, és felnőtt fejjel újranézve a 90%-uk idegesítő baromság, viszont van köztük néhány kivétel. Ez az egy pedig kiemelkedik, mert semmi irritáló nincs benne, sőt tele van jó poénokkal! Ez történik benne:

Bones (Shore) és Jack (a beszédes nevű Andy Dick) egy elektronikus gépeket forgalmazó áruházban dolgoznak, ám folyton bajba kerülnek, mivel barátságukat leginkább a "vak vezet világtalant" kifejezés írja le. Bones a "vak", így mindig belerángatja cimboráját baromságaiba, a legutóbbi balhé után pedig kirúgják őket. Ezt viszont lehetőségnek tekintik, mert szeretnének egy saját boltot, az ehhez szükséges pénzt pedig egy gyorsan sokat fizető munkával szeretnék megkeresni. A legkézenfekvőbb beállni a hadsereg tartalékos századába, ahol 8 hét kiképzés után csak hétvégenként kell bemenni, helyben fizetnek 2500 dollárt és csak akkor mozgósítják őket, ha háború van. És ugyan, mekkora az esélye, hogy valódi háború törjön ki? Nos, hőseinket és a melléjük szegődő kemény csajt (Lori Petty) meg az idegbeteg fogászt (David Alan Grier) elnézve igencsak nagy:) A háború nem szórakozás, de mégis azzá válik, ha ezeket a bugyuta srácokat nézzük, ahogy megpróbálnak balfékekből katonákká válni - az is lehet, hogy a végén még sikerül nekik és éppen ők, a glendale-i "vizesek" nyerik meg a háborút! Vagy mégsem? 

"Glendale, fesse meg a célpontot!" 

A Shore-filmek egyik nagy hibája, hogy a felvezetésük minden esetben nézhetetlen, szar, unalmas, ostoba és gagyi. Ez itt sincs másképp, valójában bármelyik munkája sokkal jobb lenne, ha az elejét kivágnák belőle. Jelen esetben viszont legalább érdemes megvárni azt a pillanatot, ameddig leszállnak a teherautóról a kiképzőbázison, mert onnantól jönnek a poénok - szerencsére a gusztustalankodós/barmó humort félretették a katonai sztereotípiás viccelődés javára. Pauly-nak itt egy jó szinkronhangot adtak (Józsa Imre) és nem viselkedik olyan hülyén, mint mondjuk a Kőkemény igazságban. Lori Petty szerintem jól nézett ki ekkoriban és vicces, hogy ő az egyetlen lány a csapatban, de ugyanakkor az egyetlen igazi katona is. Andy Dick egy vesztes, hülyegyerek karaktert játszik, de mind ő, mind David Alan Grier annyira marginális, hogy fel sem tűnnek. Egyetlen ismertebb arc a mellékszereplők közül a főtörzset alakító Art LaFleur (pl. Ki nevel a végén?, Oscar), de a figyelmesebbek a közös étkezős részben felfedezhetik Bredan Frasert, aki elvileg a Kőbunkó-beli karakterét alakítja. Az író-rendező Daniel Petrie Jr. volt, aki egy jelenetben látható is, valami főtisztként. Semmilyen érdekességet nem találtam a Kő egy csapat!-ról, csak annyit, hogy 6 és fél millió dollárból lett, majd kis híján 29 milliót hozott be, ám a kritikai fogadtatása mindenhol iszonyúan negatív lett. 

Egy a lényeg: Pauly Shore filmjei rosszak, de ez mindenképpen kivétel. Ha az első 15 percet kibírjuk, utána garantáltan elszórakoztat majd - nekem már csak a gyerekkori nosztalgia miatt is tetszett:)

Pontozás: 

imdb: 4.8 (4 év alatt 0.6-ot emelkedett!)

Szerintem: 5/5 

Várható írások: Jason Goes To Hell - The Final Friday.

"EGY főtörzs, KÉT főtörzs, HÁROM főtörzs..."

Kb. két hete anyukám véletlenül odakapcsolt erre a Filmmúzeumon és a háromnegyedét végignéztem, aztán eldöntöttem, hogy az elejétől kezdve is megtekintem, hogy írhassak róla, hiszen ez szerintem a generációm egyik alap-mozija. Anno még az általános iskolában néztük videóról, talán többször is, és annyi mindenre emlékeztem belőle, de főleg a zenéje az, ami úgy tetszik! Majd a bejegyzés végén meg lehet hallgatni, de addig pár szót a történetről:

Cirifischio (Roberto Farris) árva gyerek, aki ellop egy kelyhet egy oltárról, ám szerencséjére rábukkan Néri Fülöp (Johnny Dorelli) "templomára" és a jóságos pap őt is befogadja a többi gyerek közé. Azonban még aznap este, Fülöp atya szokásos alamizsna-kéregető útján megverik őket a bíboros emberei, és köztük van egy fiú, aki ráadásul nevet a balszerencséjükön. Cirifischio bosszút esküszik és a többi gyerekkel együtt lecsap az apródra, ám mikor el akarják agyabugyálni, kiderül róla, hogy valójában lány! Leonetta (Federica Mastroianni) szintén árva és kényszerből van a bíboros mellett, ám hamarosan a sors kőhajító keze révén mégis kiszabadulhat. A fiú és a lány pedig egymásba szeretnek, aztán az évek boldogságban telnek (felnőttként Rodolfo Bigotti és Eurilla del Bono alakítják őket), ám az Ördög nem alszik, mindig más alakot öltve veszi rá a fiút gaztettekre. A fiatalok útjai végül különválnak, de sohasem mondanak le a másikról. Vajon együtt lehetnek még valaha? De azért rajtuk kívül szoríthatunk Fülöp atyáért is, akinek vén fejjel rongyos ruhákban kell koldulni járnia - hacsak valami csoda nem történik...

Annyi minden jó dolog van ebben a filmben, nem csak úgy, ha gyerekként látod. Először: ki ne kedvelné Fülöp atyát? Jóindulatú, a másik orcáját is odatartó típus, ám közben intelligens, remek a humora és bátran szembeszáll magával a Sátánnal! Kicsit talán mind szeretnénk olyan szeretetre méltóak lenni, mint ő... Csirifiszkióval (így kell kiejteni, csak hogy tudja, aki még nem látta) alig éreztem rokonszenvet, ő nagyon más, mint amilyen én vagyok, de hiába gazfickó, mégsem fogunk haragudni rá. Leonetta mind gyerekként, mind felnőttként szép és ez az örök szerelem, a tolvajjal köztük lévő plátói kapcsolat igazán csodás lehet:)

Rajtuk kívül van még pár fontosabb szereplő, akiket meg kell említenem, ők pedig: a zord Loyolai Ignác (a francia Philippe Leroy), aki Fülöp atya barátja, de totális ellentéte; az őrség parancsnoka (Franco Iavarone), aki mindig szaros lesz, ha összetalálkozik Nérivel; és V. Sixtus pápa (a svájci Mario Adorf), aki picit olyan, mintha Ignácot és Fülöpöt összekevernénk. Ezek az alakok pedig mindig valamilyen alapvetően komoly helyzetben találkoznak, ám joviális főszereplő papunk minden alkalommal komolytalanná varázsolja ezeket a találkozásokat:) Az író-rendező Luigi Magni volt, aki elsősorban ehhez hasonló, vallási témák körül mozgó filmeket készített.

Persze a szórakoztató külső mögött a State buoni, se potete a fontos dolgokról szól, hiszen benne van az élet, a halál; a jó és a rossz; a fiúk és a lányok; a szerelem, a fájdalom; és úgy-ahogy, de megelevenednek a kereszténység középkori nagy alakjai. Az egyetlen dolog, ami nem tetszik benne, az a mór nős rész, ami lehangoló és túlságosan kirívó... Az ördög figurája nagyon érdekes, főleg az első inkarnációja, a kovács tűnik igazán gonosznak. A sátán mellett azért vannak még itt egészen ronda dolgok is, például a bíboros és Leonetta "szerelme", a kurvák részletes bemutatása, vagy Cirifischio végzete, amik talán nem egészen gyereknek valóak, de felnőttként ezeket jobban értékeljük majd. ("Minden római ereiben valamelyik kurva vére csörgedezik”.) És "Ha két őrült találkozik, mindig történik valami érdekes." Vagy kiderül valami érdekes, például az, hogy Federica Mastroianni Marcello Mastroianni unokahúga, a zeneszerző Angelo Branduari pedig látható is, ő Spiridione, aki énekelteti a gyerekeket.

Történelmi arcképcsarnok: Néri Szent Fülöp 

A valódi Filippo Neri (1515 - 1595) sokban hasonlított a filmbelire, de mégsem mindenben. Például sosem volt annyira szegény és nem járt rongyokban, sőt, feljegyezték róla, hogy mindig ápolt volt a külseje, viszont tényleg istápolta a szegényeket és a betegeket, sőt, még a prostituáltakat is. 1538-tól kezdve Szókratészhez hasonlóan járta Róma utcáit és miként nagy elődje, megszólított embereket, hogy aztán elbeszélgessen velük és rádöbbentse őket fontos dolgokra. 1548-ban megalapította a Santissima Trinita de' Pellegrini e de' Convalescenti testvériséget, akiknek elsődleges feladata a nélkülöző zarándokok és a betegségből felépült, de még dolgozni képtelen emberek segítése volt. Áldásos tevékenységéért kiérdemelte a Róma Apostola jelzőt. Játékos humora és szellemessége miatt sokan kedvelték, ő maga is úgy tartotta, hogy a jókedv keresztényibb a melankóliánál és ezt a nézetet igyekezett minél szélesebb körben elterjeszteni. "Egy vidám szív könnyebben érheti el a tökéletességet, mint egy lehangolt." - mondta. Rengeteg legenda és történet maradt fent róla, több csodát tulajdonítottak neki, például ő az egyik levitáló szent. 1615-ben avatták boldoggá és 1622-ben szentté, ünnepnapja május 26. a katolikusoknál és május 25. a reformátusoknál. Ő Róma és az Amerikai Speciális Erők védőszentje (ezt nem nagyon értem, de ezt írták róla). Teste a Chiesa Nuova templomban nyugszik.

Vissza a filmhez! A Legyetek jók, ha tudtok! egy kitűnő ifjúsági vígjáték, ami egyben dráma, szenttörténet és romantikus mozi. Aki gyerekként látta, annak örök emlék marad, de mindenkinek ajánlom, már csak azért is, mert tényleg szórakoztató!

Pontozás:

imdb: 8.2 (4 év alatt egy teljes pontot emelkedett!)

Szerintem: 5/5 (Azért a mór nős részért talán le kéne vonni egy pontot, de nem teszem.) 

Itt pedig az ígért zene, először magyar felirattal, aztán olasszal: (a másodiknál sajnos késik a hang)

Minden sikeres mozit előbb-utóbb folytatnak, pláne ha olyan módon végződik, mint ahogy A nyolcadik utas: a Halál, ami szinte kérleli, hogy folytassák. Ott van az űrben lebegő Ripley és a bolygó felszínén az idegen hajóban a megszámlálhatatlan mennyiségű tojás, szóval már csak egy helyszín kell meg az alkalom, hogy a dögök ismét nekieshessenek az embereknek. De az Aliens direktora a nulláslisztbe mindig legnagyobbat durrantó James Cameron lett, aki nem elégedett meg ennyivel, hanem még kitalálta a szörnyek ikonikus irányítóját, a félelmetes Királynőt is, akiben az emberi hősnő méltó ellenfelére talál. Lássuk, miként:

57 évvel azután, hogy a Nostromo legénységét egy kivételével lemészárolta egy ismeretlen, gyilkos kreatúra, a túlélő Ripley (Sigourney Weaver) mentőhajójára rátalálnak a Weyland-Yutani emberei, hogy aztán a hibernált nőt kiolvasszák, majd a nyakába varrják egy 42 millió dollárt érő űrhajó és teljes rakománya elpusztulását. Ellen hiába bizonygatja, hogy a földönkívüli tehet az egészről, nem törődnek vele, az ügyet lezárják. Valamivel később megjelenik a személyiségében leginkább egy csúszómászóra emlékeztető Burke (Paul Reiser), aki felkéri a 87 éves kora ellenére nagyon jól kinéző hölgyet, hogy legyen segítségére az LV-426-os bolygóra tartó kommandósoknak, majd mellékesen megemlíti, hogy ez a planéta ugyanaz, ahol a Nostromo csapata akaratlanul is felvette az Alient. Ripley végülis velük tart, de csak azért, hogy láthassa, amint kiirtják a bestiákat, ám a megérkezés után kiderül, hogy még a kőkemény rohamosztagosok sincsenek felkészülve a pusztító űrlény-horda visszaverésére, amit csak tovább nehezít a barátságtalan környezet és az újfent felbukkanó belső ellenség. Kérdés, hogy vajon kijut-e valaki élve a kolóniáról, vagy mindenki a bestiák keltetőjeként/táplálékaként végzi? És vajon mi lesz a sorsa a Newt becenévre hallgató kislánynak (Carrie Henn), akiért Ripley-nek még a minden addiginál hatalmasabb főszörnnyel, a Királynővel is fel kell vennie a harcot?

Ahogy korábban a Terminátornál láthattuk, a Cameron-Hurd-páros nagyon ért a sci-fivel fűszerezett akcióhoz, itt pedig ennek újabb bizonyítékát adták. Ezzel csak az a pici gond van, hogy míg A halálosztó már a kezdettől fogva akciónak készült, addig az Alien alapvetően egy horror/thriller volt az űrben - tehát miért kellett átalakítani a borzongatást lövöldözéssé? Nekem azért komolyabb bajom nincs ezzel, mert így sikerült egy csomó szórakoztató elemet becsempészni az egyébként komor sztoriba, például poénokat, jó dumákat és ugye a kiadós golyózápor se kutya:) A történetnek három fő szála van: 1. az Alienek, akiket le kell győzni; 2. az anyaság, legyen szó földönkívüli vagy emberi anyáról és 3. a vélt plusz valós belső ellenség.

SZPOJLER

A 3. témához: Burke-öt mi akadályozza abban, hogy felhasználja a céljai eléréséhez Bishopot? Hiszen anno a Weyland-Yutani simán beprogramozta Ash-t, hogy a legfontosabb feladata a szörny megtalálása és visszahozása legyen, minden egyéb másodlagossá vált számára, még a többiek élete is - itt a szemétláda miért nem állítja be úgy a szintetikust, hogy az ne segítsen a többieknek, csak neki? Nem férhet hozzá? Nyilvánvaló, hogy a cég célja azonos Burke-ével és az android nekik engedelmeskedik, szóval mi oka van rá, hogy éppen ezt ne tegye meg? Egyszerűen logikátlan.

SZPOJLER VÉGE 

Az Alien-mozik (legalábbis az első kettő) nagy pozitívuma, hogy akkor is fenntartják a figyelmet, mikor gyakorlatilag semmi se történik. Vegyük példának azt, mikor a kommandó felébred és útba veszik a bolygót. Akkor semmi olyan információt nem tudunk meg, amit eddig ne tudtunk volna, a szereplők nagy részéről pedig az előzmény fényében sejthetjük, hogy fűbe fognak harapni, tehát lényegtelen, hogy megismerjük őket. Mégis, a poénok és az, hogy ez az összeszokott csapat milyen jól elvan együtt, valahogy tök szórakoztató - és ugye Henriksen karaktere (akiről Ripley rögtön azt feltételezi, hogy veszélyes ellenség), tovább színesíti az egészet. A játékidő többi részében már megjelennek a szörnyek, de belőlük nem sokat mutatnak, általában csak a vicsorgó pofájukat látjuk, meg azt, ahogy rohannak; viszont kárpótlásul a Királynőt minden szögből megcsodálhatjuk és mi tagadás, kurvajól néz ki.

Lássuk a színészeket! Weaver az egyetlen visszatérő szereplő, aki az elsőben egy volt a hét közül, itt viszont ő A Főhős, az erős nő, aki egyben anya is. Sajnáltam, hogy levágták a haját, de legalább egyel több jelenet van, ahol alsóneműben mászkál:D Lance Henriksen újfent kitűnően hozza a rábízott karaktert, androidként van benne valami fura, olyan idegenszerű az arca, fogalmam sincs hogy csinálta... Carrie Hennt úgy választották ki, hogy semmilyen színészi tapasztalattal nem rendelkezett. Sem ez előtt, sem ezután nem játszott sehol, manapság tanárnőként dolgozik egy iskolában. Szinte az összes többi szereplőt láttam már valahol: Paul Reisert (aki itt borzasztóan idegesítő) a Megőrülök érted-sorozatban, Michael Biehnt (Hicks) és Bill Paxtont (Hudson) a Terminátorban (előbbi Reese, utóbbi a punk vezér volt), Jenette Goldsteint (Vasquez) a Terminátor 2-ben (valami Janelle volt), Al Matthews-t (Apone) a Superman 3-ban (a tűzoltóparancsnokot keltette életre), Mark Rolstont (Drake) a Fűrészben 5-6-ban (ő volt a főrendőr, akit a hatban a gyilkos kinyír), Ricco Ross-t (Frost) pedig a Babylon 5-ben. James Cameron írta a forgatókönyet, a neje, Gale Anne Hurd meg pénzelte a produkciót.

Érdekességek: A Fox akkoriban kinevezett új vezetése úgy gondolta, fölösleges folytatni az Alient, mert nem hozott be elég pénzt (a 11 milliós büdzsé tízszereséről van szó!). A producerek a Terminátor kapcsán említették az Alien 2 ötletét Cameronnak, aki gyorsan össze is dobott egy előzetes forgatókönyvet nekik, ez pedig elég volt arra, hogy felkérjék a forgatás levezénylésére. Viszont Cameronnak még be kellett fejeznie A halálosztót, ezért a stúdió szokatlan módon megvárta őt, a Schwarzi egyéb irányú elkötelezettségei miatt álló kilenc hónapnyi szünetben pedig James bácsi továbbfejlesztette az Aliens szkriptjét. Az egyik forrás, ahonnan a történet eredeztethető, az Robert A. Heinlein 1959-es írása, a Starship Troopers (bizony, amiből a bogaras film lett), a másik pedig a vietnami háború.

A felvételek rögzítése elég nehézkesen haladt, mivel Angliában csinálták, ahol a helyi stáb rosszul jött ki a kezdő amerikai rendezővel és a producerrel. Külön fennakadást okoztak a tea-szünetek és az, hogy Hurdöt pocskondiázták, mondván csak azért került a film közelébe, mert a rendező felesége. Volt olyan, aki vissza akarta hozni H. R. Gigert, hogy segítsen a tervezésben, de addigra már Cameron kigondolta az egyetlen lényeges idegen elem, a Királynő külsejét, így nem volt szükség rá. A vágás iszonyúan sokáig tartott, alig egy héttel a premier előtt sikerült csak befejezniük, elmaradtak a tesztvetítések. A zenével megint baj volt: míg az előző epizódnál Jerry Goldsmith muzsikáját rosszul használták fel és széjjelbarmolták, addig itt hasonló, sőt, még rosszabb sors várt James Hornerre. Neki ugyanis hat hetet adtak, hogy elkészítse a teljes filmzenét, ám mivel sem az anyag rögzítése, sem a vágás nem volt készen, mikorra odaért, ezért Horner három hétig vesztegelt Londonban, munka nélkül. Viszont amellett hogy nem volt mivel dolgoznia, és a rendező se szentelt figyelmet neki, még a rendelkezésére bocsátott 30 éves Abbey Road Studio is eléggé technikailag elavultnak számított abban az időben, szóval borzasztó körülmények között kellett alkotnia és éppen hogy csak be tudta fejezni határidőre a muzsikát. A komponista ezek után úgy gondolta, hogy soha többet nem fog Cameron megbízásának eleget tenni, de tizenhét évvel később mégis ő szerezte a Titanic zenéjét, majd pedig az Avatarét is.

A játékidő alatt két alkalommal találhatunk olyan utalást, hogy mennyi idő van hátra egy bizonyos dologig és az tényleg akkor következik be: Az első, mikor a leszállóegységből kigördül a csapatszállító, ekkor Apone azt mondja, tíz másodperc múlva bevetés; a második pedig a negyedórás visszaszámlálás a végén, mielőtt minden felrobban. Az említett tankszerű jármű egy módosított repülőtéri vontató, ilyennel szokták a leszállópályákon mozgatni a repcsiket. Alapállásban 75 tonnát nyomott és bár ezt nagy nehezen sikerült 30 tonnára redukálni, még így is meg kellett erősíteni a helyszín azon részeit, ahol ezzel közlekedtek. Az Alien-kaptár teljes díszletét meghagyták az utókor számára és később Tim Burton ebben forgatta le a Batman vegyi üzem-szekvenciáját. Az Aliens-ből létezik egy Special Edition, ami hét perccel hosszabb a mozis verziónál.

Sigourney Weavert már többször felkérték ez előtt is, hogy szerepeljen ismét egy Alien-moziban, ő viszont mindig visszautasította, mert úgy gondolta, úgyse tudják megfelelően folytatni a sztorit és a karakterét se írnák meg rendesen. Szerencsére Cameron forgatókönyve őt is meggyőzte, de ekkor meg a stúdió nem akart szerződést kötni Weaverrel, mondván túl sok fizetést kér. Ám a direktor ragaszkodott hozzá, így végül mégis felvették, 1 millió dolláros fizetséggel, ami az előző epizódban kapott pénzének jó harmincszorosa (!) volt. Ripley életre keltője azt nyilatkozta, hogy a forgatás alatt az akkor éppen "elhalálozni" készülő kollégáinak mindig adott egy csokor virágot, kivéve Paul Reisert, aki egy marék hervadt gyomot kapott:) Lance Henriksen ételmérgezéshez hasonló fertőzést kapott a leszúrásos jelenet felvételétől, mivel az android testnedveit reprezentáló joghurt és tej-keverék a stúdiólámpák fénye alatt a baktériumok melegágyává vált.

Carrie Henn a forgókerekes résznél mindig direkt elrontotta a szövegét, csak hogy újra és újra lecsúszhasson azon a csúszdaszerű járaton:) Aztán James bácsi megegyezett vele, hogy ha rendesen teszi a dolgát, utána annyit csúszkálhat, amennyit csak akar - és így is lett. Henn és Weaver a mai napig tartják a kapcsolatot egymással, levélben. Hicks-et eredetileg James Remar alakította volna, de őt pár nap után elbocsátották, ennek ellenére mikor az osztag behatol az épületbe, az ő hátát láthatjuk és nem Michael Biehnét. Az Apone-t játszó Al Matthews a valóságban is katona volt régen, sőt, ő az első néger, akit a harcmezőn léptettek elő őrmesterré Vietnamban. A bolygó neve: Halál Jenette Goldstein első filmje, ám mivel képtelen volt megfelelő képet vágni, miközben tüzelt, a legtöbbször nem láthatjuk az arcát, amikor lő. Sőt, a szellőzőjáratba Gale Anne Hurd állt be helyette lövöldözni. A színészek maguk tehették egyedivé páncéljaikat, ahogy anno az amerikai katonák és azt a jelenetet vették fel velük utoljára, mikor először látjuk őket, mert így valóban érződik a köztük lévő összetartás, ami a hosszú hónapok alatt alakult ki. A bolygó neve: Halál és az Acéllövedék egy időben készült, így a két stáb gyakran együtt járt bulizni:D

Élien a Királynő!-rovat

A tartályban látható arcmászót kilenc ember mozgatta: nyolcan a nyolc különböző lábát és egy a farkát. A Ripley-re ráugró parazita-modell képes volt menni, az ugrást pedig visszafelé vették fel. A kifejlett lényeket életre keltő táncosok, tornászok és kaszkadőrök számára hat jelmez készült, a legegyszerűbb mindössze egy pár műanyagdarabbal felszerelt balett-trikó volt. Ezek a kosztümök sokkal rugalmasabbnak és strapabíróbbnak bizonyultak, hogy gyorsan lehessen mozogni bennük, a szűk helyen való mászáshoz pedig az eredetileg teljesen egyenes fejet elgörbítették. Az egyik Alien-tojás ma a Smithsonian Intézetben látható. A Királynő modellje körülbelül 6 méter magas volt és tizenhat (!) ember kellett a mozgatásához. A makettet egy daru tartotta, két bábos a belsejéből mozgatta a karokat, a többi részét hidraulikával, távirányítással és zsinórokkal mozdították meg. Semmilyen kameratrükköt vagy számítógépes animációt nem használtak fel hozzá, vagyis úgy nézett ki és úgy mozgott, ahogy láthatjuk. A Királynő fogai átlátszóak, a "köz-Alieneké" viszont nem. A végefőcím után az elsötétült képernyőt nézve egy arcmászó hangját hallhatjuk, ahogy balról jobbra elhalad...

A bolygó neve: Halál 18 és fél millió dollárból lett és 131 milliót hozott vissza. A közönség és a kritika is pozitívan reagált rá, Legjobb Hangeffektusok és Legjobb Vizuális Trükkök kategóriákban pedig Oscar-díjakat nyert. Weaver megkapta a Legjobb Színésznőnek ítélt Saturn Awardot, Jenette Goldstein a Legjobb Női Mellékszereplőnek, Bill Paxton a Legjobb Férfi Mellékszereplőnek, Carrie Henn pedig a Legjobb Gyerekszínésznek járót. Az Aliens máig a legnagyobb bevételt hozó epizódja a kvadrológiának. Az Entertainment Weekly a világ 2. legjobb akciófilmjének választotta (első a Die Hard lett), és a valaha készült 52. legjobb filmnek. Az IGN a 3. legjobb akció-mozinak szavazta meg, a Rotten Tomatoes pedig a 10. legjobb sci-finek. Az arcmászó-támadásos jelenet a Bravo 100 Legijesztőbb Filmes Jeleneteinek listáján 35. helyezést ért el.

Az Aliens a sci-fi-akciófilmek egyik legjobb darabja. Szórakoztató, vicces, izgalmas és látványos, kevés negatívummal (konkrétan Burke-re gondolok). Aki A nyolcadik utas: a Halál komor, ijesztő atmoszférájára vágyik, annak nem ajánlom, ám aki szerette a Terminátort, annak igen!

Pontozás:

imdb: 8.4 (4 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5 

Várható írások: Legyetek jók, ha tudtok!

Ja és még valami: SZPOJLER! Azért sajnálatos, hogy a harmadik rész fényében Ripley-nek a lányért és Hicks-ért tett erőfeszítése teljesen felesleges volt...

Nos, megint itt vagyok, ismét a Cinegore megbízásából. Elvállaltam az Alien-kvadrológiát, mint azt már ki lehetett találni - de a Halál-filmeket így is-úgy is megnéztem volna, mivel rajta vannak a videós listámon - és mellette még jelentkeztem az Underworld-trilógiára. Mindkét széria aktuális, mert most jönnek a folytatásaik, az Alienhez a Prometheus előzménynek, az Underworldhöz pedig az Awakening, amiben visszatér az eredeti hősnő, Selene, vagyis Kate Beckinsale. Régebben megvolt az Underworld, még két CDs verzióban (természetesen letöltve, AVI-formátumban:)), de sajnos az évek során elromlott a hangsávja, így kénytelen voltam kidobni. Azt viszont nem tudom, hogy tavaly előtt, mikor megírtam egymás után az összes részt, akkor az elsőt hová tettem el, így most gyorsan leszedtem a Vágatlan Verziót. Választhattam volna, hogy emlékezetből írok, mert az említett oldalnak már megtettem ezt korábban is, de ezúttal kivételesen újból megtekintettem a kérdéses alkotást. Már beharangoztam itt, hogy megírom, de nem voltam biztos benne, hogy érdemes-e egy külön cikket szentelni annak a plusz 12 percnek, de aztán úgy döntöttem, legyen.

A mozis verzió kritikáját itt olvashatjátok el. 

Elkezdtem nézni és vártam, hogy mikor jönnek az új jelenetek, de elég sokára tűntek fel. Viszont addig is kárpótolt a hihetetlenül tiszta képminőség, amilyenben még sosem láttam ezt, plusz szívesen nézek világoskék szemű, bőrcuccokba bújtatott, fekete hajú nőt, aki sorozatlövő stukkerekkel irtja a ronda szörnyeket:) Aztán úgy a közepe felé elkezdtek sorjázni az extra (visszaállított) szekvenciák. Sophia Myles karaktere jóval nagyobb teret kapott és megmutatnak olyan kisebb részleteket, mint hogy Selene hogyan kapja el a farkas-dokit, vagy, hogy miként készítik elő az Amelia elleni támadást. A szőke csaj és Kraven között van egy kis smacizás, a főhősnő és Michael szintén kaptak egy plusz csókolózós részletet. Viszont amikor az utóbbi páros megbeszéli, hogy ki lehet a lány a fényképeken, amik Corvin fiókjában voltak, azt elég hülyén szerkesztették bele a teljes filmbe, de ezen kívül azt mondom, hogy a változtatás korántsem feltűnő. Sok plusz szekvencia van, ám tény, hogy valójában a teljes történethez egyik sem tesz hozzá túl sokat. Viszont még így is egész jó volt, szóval, aki még nem látta az Underworld-sorozatot, az nyugodtan kezdheti ezzel, aki meg látta, az eldöntheti, hogy érdekli-e a bővítés, vagy sem.

Pár új érdekesség: A kódexben az egyik oldalon magyar nevek szerepelnek, van egy Orosz Ildikó, egy Kovács meg egy József, többet nem tudtam kivenni; a metróban pedig megpillanthatunk egy "Játszd újra Szentendrén!" feliratú plakátot. Az eredeti cikkben nem írtam le, de a White Wolf anno beperelte a Sony-t, mert szerintük az Underworld teljes egészében a World of Darkness két oszlopos tagjának, a Vampire: The Masquerade-nek és a Werewolf: The Apocalyspe-nek a lenyúlása. Ezt bizonyítandó, 17 különböző egyezést hoztak fel, plusz ott van még a WoD-könyvek sorába tartozó The Love of Monsters, amit 1994-ben publikáltak és az abban leírt eseménysor kísérteties azonosságot mutatott ezzel a mozival. A bírósági ügy alig egy héttel a bemutató előtt robbant ki, ám peren kívül sikerült elintézni egy meg nem nevezett mértékű összeg kifizetésével a felperesek irányába. (Egyébként, ha járatos vagy a Vampire-ben, akkor az a rész, mikor valami vérszívó arról beszél, hogy de jó lesz újra egyesülni, akaratlanul is eszedbe juttatja majd a Kamarillát, tehát a vád nem lehet alaptalan.)

Összefoglalás: Az Underworld tök jó film, mindegy, hogy a mozis vagy a vágatlan verziót választod. Ezt az Extended Cutot a hozzám hasonló rajongóknak ajánlom, mert így a jól ismert történetben újdonságokra bukkanhatunk.

Pontozás: Ugyanaz, mint a régi cikkben.

Hírek:

- Len Wiseman rendezi az új Total Recallt, amiben a női főhős Kate Beckinsale és Bill Nighy is felbukkan majd.

- Kevin Grievoux megint horrort ír. Az I, Frankenstein című borzongatós/szuperhősös film egy különös megmentő történetét beszéli el, aki űrlényekkel veszi fel a harcot, a főbb szereplők közt pedig szintén ott van Bill Nighy. (Ez megbukott.)

- Michael Sheen szégyenszemre szerepet vállalt a tvájlájt utolsó részében...

- Bill Nighy a Wrath of the Titans és a Jack the Giant Killer című fantasy-kben játszik ez évben. (Előbbiről írtam azóta.)

Várható írások: A bolygó neve: Halál és ki tudja még mi.

Egy alapvetően nem túl érdekes témát érdekessé lehet tenni, ha jól adják elő - ha filmről van szó, lehet jó az, ami számomra érdektelen dologról szól, ha remek színészek szerepelnek benne, és akad még pár érdekes/vicces pillanat vagy akciódús agyatlanság. Jelen esetben a fő téma a kocsik ismerete, ami utoljára kisfiú koromban érdekelt, mikor még meg tudtam mondani szinte bármelyik autóról, hogy milyen márkájú, a jelzése alapján. Manapság már csak minimálisan foglalkoztat a dolog - de most az autótolvajok életébe nyerhetünk bepillantást, ahová Nicolas Cage és Angelina Jolie kísér minket - elég ennyi ahhoz, hogy ez jó legyen? A bejegyzés végére kiderül!

Randallnek (Cage) 50 luxusautót kell ellopnia egyetlen éjszaka alatt. Ez lehetetlen feladat, de nem a kocsitolvajok királyának! Viszont mi van akkor, ha a király már hat éve lemondott trónjáról és kényszerből kell ismét beszállnia egy buliba? A tét nemcsak 200 ezer dollár, hanem az öccse (Giovanni Ribisi) élete is, így hősünk, akit barátai csak Memphis-nek szólítanak, összetrombitálja régi csapatát (Jolie, Robert Duvall, Vinnie Jones és még egy páran), hogy véghezvigyék az eszement tervet. De nem csak a feladattal, hanem a zsarukkal, a tetű megbízóval és az újoncok tapasztalatlanságával is meg kell küzdeniük a sikerét. Vajon hány kocsit tudnak összeszedni a listáról és vajon Randall teljesíti-e az álommelót, a '67-es Mustang Shelby GT500-as meglovasítását?

Irtó régen láttam utoljára és totál összekeveredett a fejemben a nagyon hasonló, de asszem sokkal jobb Az olasz melóval. Szóval elindult a Gone In Sixty Seconds és csak néztem, mert akkora baromság az egész kerettörténet. Minden, ami nem a kocsik ellopásával kapcsolatos, az annyira béna és unalmas, tulajdonképpen az első fél órából csak Vinnie Jones fél perce meg Angelina Jolie szőke haja érdekes. Amikor végre beindul az akció, akkor meg egy csomó lényegtelen mozzanat közepén bontakozik ki a végső nagy üldözés, ami a Terminátor 2-t és az Italian Jobot idézi, de ez legalább tényleg faszán sikerült. A poénoknak csak kis százaléka üt, Ribisi ripacskodása idegesítő, Cage szájába meg hülye mondatokat adtak.

A többi színészről pár szót: Itt van a kitűnő Robert Duvall, Scott Caan a Ha szorít a szorítóból, Will Patton az Emlékezz a Titánokra!-ból (ő tök jól nyomja), Timothy "Hitman" Olyphant, Christopher Eccleston a Doctor Whoból, valamint Chi McBride és Carmen Argenziano a House-ból (előbbi Vogler, utóbbi az új csapat összeállításánál az öreg jelölt, akinek nincs diplomája). Mellettük ki kell emelnem Delroy Lindot, aki a Randallt üldöző zsaru, nekem tetszett az alakítása; és Trevor Goddardot, aki uncreditedként szerepel, de ő volt Kano a Mortal Kombatben és hát emellett nem tudok csak úgy elmenni:D A sztori alapját H.B. Halicki 1974-es filmje, a Gone In 60 Seconds adta, a rendező a Kardhalat és a Season of the Witch-et is jegyző Dominic Sena, a producer Jerry Bruckheimer volt.

Érdekességek: A '74-es eredetivel csupán néhány egyezés található. A színészek kaszkadőr-vezetési leckéket vettek, főként Cage, aki a legtöbb autós mutatványát maga hajtotta végre. Robert Duvall mellett még két hasonló nevű színész játszott a filmben, James Duval és Dean Rader-Duval. Egyes adatok szerint 7, mások szerint 13 replika készült a Shelby GT500-asokból, viszont csak egyetlen igazit láthatunk, azt, amelyiket a végén a főhős ajándékba kapja. A replikákból egyet Bruckheimernek, egyet Cage-nek ajándékoztak, utóbbi vezeti is "Eleanorját", a producer viszont nem mer beleülni sajátjába:) A táblára felírt listán szereplő autók neveit és évszámait egy csomó helyen helytelenül párosították és a szereplők is gyakran más kódnevet mondanak be, mint amiket az egyes kocsik mellé rendeltek. A hídon bemutatott extrém ugratás a valóságban is kivitelezhető egy 15 fokos rámpán 100 mérföld/órás sebességgel. A végefőcím előtt a kép elsötétül és hallhatjuk, amint Randall "új" kocsija lefullad és ő azt mondja neki: "Ne tedd ezt velem!" (A kereskedelmi televíziózás átka miatt ezt nem láthatjuk, csak azért írom le.) Létezik egy Rendezői Változat, ami 9 perccel hosszabb a mozisnál. Végezetül két vicces név: Rainbow Borden (ez egy férfi, akit Szivárványnak hívnak:D, szerepe szerint egyes számú autótolvaj) és Juan Pina - Gang Banger #2 (no comment:D:D). A Tolvajtempó 90 millió dollárból készült és 237 milliót hozott vissza, a kritikai fogadtatásáról nem találtam semmit.

Röviden: Ostoba keretek közé szorított motorbőgetés jó zenére, pár remek és sok szar színész tolmácsolásában. Egyszer meg lehet nézni, autóbuzik és Angelina Jolie-rajongók biztosan jobban tudják értékelni nálam.

Pontozás:

imdb: 6.5 (4 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 3/5

Hírek:

- Nicolas Cage jelenleg motoron repeszt lángoló koponyával a Szellemlovas: A bosszú erejében - sajnos elolvastam a sztori-ismertetőt és ez alapján az említett mű nem lehet túl érdekes...

- Vinnie Jones egyike lesz a rabló biztonsági őröknek az In Security-ban és főszerepet játszik hazánk új akciófilmjében (?), a Magic Boys-ban is. (Előbbiből azt hiszem, hogy végül kihagyták, de a címet is megváltoztatták közben, ez lett a Lángelmék.)

Várható írások: Underworld Extended Cut, A bolygó neve: Halál és még valami, amit még nem döntöttem el:)

Ezt pedig tessék meghallgatni: 

A legjobb filmcímek azok, amik egyszerűek, mégis sok mindent sugallanak. Ezen belül külön osztályt alakíthatunk ki azoknak, amik csak egy szimpla névből állnak (Juno, Miranda, Franklyn), majd jönnek az eposzi jelzővel ellátott nevek (Zoolander, a trendkívüli) és végül a teljes nevek (Dorian Gray, Jonah Hex). Az utóbbiak a legjobbak, mert ezekből lehet a legtöbbet megtudni, ugyanis konkrét emberekről van szó (legyenek valós vagy fiktív személyek). Ha már itt tartunk, nézzük meg, kicsoda Solomon Kane! A ponyvairodalom nagy alakja, Robert E. Howard találta ki őt (Howard egyébként az az ember, aki Conant is kiagyalta) és 1928-ban, a Weird Tales hasábjain kelt életre először, a Red Shadows című történetben, szóval már több mint 70 éves figuráról van szó. Alapvetően Kane egy a gonoszt üldöző puritán az 1600-as években – most már van némi fogalmunk arról, ki lehet, de lássuk, hogyan keltették életre a filmvásznon!

Kane kapitány (James Purefoy) kegyetlen és véreskezű zsoldos, akit csak a gazdagság megszerzése érdekel. Ám egy napon, egy különösen nagy öldöklés közepette a megostromolt vár tróntermében szembekerül az Ördög Kaszásával (Ian Whyte), aki felvilágosítja, hogy a lelke átkozott és a pokolra fog jutni. Solomon épphogy el tud menekülni a rémisztő démon elöl, ám a lény szavai belevésődnek az elméjébe, így felhagy addigi életmódjával és egy eldugott kolostorban keres menedéket. Egy év eltelik és ekkor az apát elküldi Kane-t, mivel szerinte őt máshová szólítja a végzete. A vándorrá váló egykori harcos útja közben rablótámadás áldozata lesz, de nem bántja a tolvajokat, akik viszont agyba-főbe verik őt. Szerencséjére egy békés, az újvilágba tartó család rátalál és megmentik, ő pedig vonakodva bár, de velük tart. A közös kalandok viszont egyre hajmeresztőbbé vállnak, aminek csúcsán belefutnak egy félelmetes, maszkos lovagba és ördögi katonáiba, akik megölik a család egy részét és elrabolják a fiatal Meredith-t (Rachel Hurd-Wood). A haldokló apa (Pete Postlethwaite) megesketi Solomont, hogy megmenti a lányt, és meggyőzi, hogy így megtisztíthatja sötét lelkét a gonosztól. Kane kapitány így ismét kardot és pisztolyt ragad, hogy legyőzze az álarcos szörnyeteget és az őt irányító mágust - de vajon sikerrel jár majd, vagy elbukik és az örök kárhozat lesz a sorsa?

Az elején már elég látványos volt és amint feltűnt a Kaszás, rögtön elkönyveltem magamban, hogy "de jó film lesz ez". Aztán jött még az álarcos lovag (Samuel Roukin) és minden afelé mutatott, hogy a csúcs a varázsló lesz. Addig viszont folydogáltak az események és sajnos a boszorkányt ki lehetett találni, arra is elég könnyű volt rájönni, kit rejt a maszk, az őrült papnak pedig nem sok értelme volt abban a kontextusban. (SZPOJLER: Ha tényleg meg akarta ölni Kane-t, akkor minek cseverészett vele órákig? SZPOJLER VÉGE). Nem tudnám megmondani, miért, de hiába vonulnak fel tök jó szörnyek, hiába a szép Rachel Hurd-Wood és az egész jól alakító James Purefoy, valamiért ez a film mégsem az igazi. Az első pár perc monumentalitást sugall, de később ennek már nyoma sem marad, ezt leginkább onnan lehet érezni, hogy az álarcos serege kb. 10-20 főből áll összesen, a várat se védik túl sokan, de ez még kevésbé feltűnő.

A legnagyobb gond az, hogy már az indításnál ellőtték a legjobb gonoszt és a nagy főellenségnek szánt Malachi (akit valamiért magyarul Malachai-nak neveznek) gagyi. Az ő ellensúlyozására összedobott démon (vagyis leginkább lángoló fémhulladékból álló gólem) viszont egész jó. Ha nem lenne elég szar a főgonosz, még elveszik tőlünk a végső összecsapás izgalmát is, ugyanis ezt képtelenség annak nevezni. (ÚJABB SZPOJLER: Solomon pár percig bujkál a démon elől, aztán mikor a mágus megmutatja magát, egyszerűen fejbe lövi és ezzel még a fémtestű óriást is lenyomja. SZPOJLER VÉGE) Viszont legalább egy csomó ismert arcot felvonultatnak nekünk. Kane apja Max von Sydow, Pete Postlethwaite karakterének felesége Alice Krige (a Borg királynő), a bolond pap Mackenzie Crook (a Karib-tenger kalózaiból), a varázsló meg Jason Flemyng (Titánok harca, Blöff, Rocksztár). Ezen kívül Rachel Hurd-Wood filmbeli testvére a valóságban is az, ő Patrick Hurd-Wood. Az író-rendező Michael J. Bassett volt.

Érdekességek: A filmjogokat már 1997-ben megszerezték, de csak 12 évvel később realizálódott a mozi, amit egyébiránt egy trilógia első részének szántak. Kane életre keltője a forgatás során megsérült egy kardpárbajban, a homlokát ért sebet öt öltéssel kellett összevarrni. A Solomon Kane 45 millió dollárból készült, de csak 19 és fél milliót hozott be, pedig a kritikusok pozitívan értékelték.

Furcsa egy film ez. Borzasztóan sok lehetőség volt benne, és ha a rém béna főgonoszt kihagyják, a Kaszást többet szerepeltetnék és több statisztát szerződtetnek, akkor sokkal jobb lenne. Azért végülis nem volt rossz, a végén elkerülték a klisét és láttam már sokkal pocsékabb mozikat is, de a kitalálhatóság ront rajta. Ja és még valami: Csak nekem jutott eszembe az egészről a Van Helsing? Mintha ugyanazt látnám, csak poénkodás nélkül, jobb szörnyekkel...

Pontozás:

imdb: 6.1

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Michael J. Bassett írja és rendezi a Silent Hill: Revelation 3D-t, valamint a szintén horror Saint Mary's-t, utóbbiról még nem sok mindent lehet tudni. (Előbbiről azóta elkészült a cikkem.)

- James Purefoy a nagy dobásnak ígérkező magyar sci-fiben, a Thelomeris-ben lesz látható, emellett pedig a hasonló témakörben mozgó John Carterben is. (Utóbbi megbukott.)

Várható írások: Régi idők focija, Tolvajtempó, Underworld Extended Cut (nem biztos, hogy érdemes írni róla).

      Kiváló film, mely szomorú apropóból került levetítésre a tévében: Garas Dezső, a Nemzet Színésze december 30-án elhunyt, ezentúl egy másik világot jelentő deszkákon örvendezteti meg égi közönségét...

     Régi idők focija. Kinek mi jut erről eszébe? Olimpiai bajnokok voltunk 1952-ben, az Aranycsapat legyőzte a veretlen angolokat '53-ban, volt nekünk Albert Flórink, Dalnoki Jenő bácsink, UEFA-döntős Videotonunk. Minderről Minarik Ede (Garas Dezső) semmit sem tud 1924-ben. A háború után, a fejlődés útján (?) halad a csonka Magyarország, a gazdasági világválság még odébb van, Minarik mosodája mégis befuccsol. De! Van egy csapat, azaz kell egy csapat! A Csabagyöngye! A mosodás él-hal fiaiért, bármire képes lenne, hogy bejussanak az első ligába. Régi idők focija... már akkor is pénzkérdés volt. Az akkor még meg sem született Puskás Öcsi mondta, hogy "kis pénz kis foci, nagy pénz, nagy foci". Ebből Ede az alábbiakkal rendelkezik: -

     Ebben a némafilm hőskorát felidéző, Mándy Iván-novellán alapuló gyöngyszemben tanúi lehetünk, miképpen küzd Ede a csapatért, a városért, önmagáért, meg, hogy végre megehessen egy karéj istenverte vajas kenyeret. Remek, remek és remek.

     Sándor Pál és Garas Dezső együttműködése ezután csak még jobban kiteljesedett, ebben a filmben pedig nem lehet hibát találni. Nincs. Garas, ugyebár mondani se kell, őstehetség volt. Soha fel sem merült bennem, hogy ő nem Minarik Ede valójában, meg nem a Stock Ede vagy éppen Borz, a Süni és barátaiból. Egy az egyben ő lett maga a szerep. Pedig nem is készült színésznek, ösztönösen tudta, mi a színészet.

     Minarik Ede lelkes, furmányos, kicsit bolond, álmodozó, imádja a hazáját, de kevésbé kedveli a mosodába betévedő vásárlót. Csapata bőven ad okot a derültségre, Dobsa Sándor zeneszerző pedig elkalauzol minket a század elejére, amikor egy szál zongora is tökéletesen kiszolgálta a némafilmeket. Sok-sok felgyorsított mozgás, mókás zűrzavar meg minden van itt.

     Mellékszereplők se kutyák: Kern András, Esztergályos Cecília, Major Tamás, Gór-Nagy Mária, Márkus László.

     Nagyon érdekes, az utcákon, a moziban, a pályán nincs senki más szinte, csak a főszereplők, olyan, mintha Csabagyöngyén kívül más nem is létezne. Furcsa utcai fények, poros utcák, néptelen lelátók. A film végig vicces, bár a mondanivaló csöppet sem az: amit az ember igazán el akar érni, akárhogy küzd is érte, nem csak rajta múlik. Ha kikap a csapat, akármit is ért el addig, világvége van. Ezt csak mi, magyarok értjük igazán...

     A Himnusz dallamaira elszálló Minarik pedig a magyar filmgyártás legnagyobb jelenetei közt van és kész.

Tim Burton az egyik kedvenc rendezőm, és bár az utóbbi időkben sokak szerint a munkái színvonala látványos csökkenést mutat, az ő neve még mindig azt jelenti számomra "ezt meg kell nézni". Egyetlen nagyobb alkotása volt, ami eddig elkerülte a figyelmemet, mondván, ez engem nem izgat, de mivel mostanra már talán az összes fontosabb műve szerepel ezeken a hasábokon, így gondoltam, jöhet a Nagy Hal! Egyáltalán nem bántam meg, hogy megnéztem, de a véleményemről később, először szokásos módon jöjjön a sztoriról pár szó:

Ed Bloom (Albert Finney - Ewan McGregor) élete kész mese. Mindenki odavan fantasztikus és humoros történeteiért, amik elképesztő kalandjairól szólnak, mindössze a fia, Will (Billy Crudup) érzi úgy, hogy elege van a mesékből. Mikor megtudja, hogy Ed haldoklik, három év után először hazautazik, hogy megtörje a csendet, mivel a két férfi ennyi ideje nem beszélt egymással. Will mindent megtesz, hogy kihúzza valakiből az igazságot édesapja valódi életéről, de arra ő maga sem számít, hogy mi van akkor, ha a történetek mind igazak? És vajon sikerül-e apának és fiának ismét egyenesbe jönnie, mielőtt túl késő lesz?

Ez a sztori olyan, mintha egyenesen Tim Burtonnek írták volna. Az alapvetően szomorú téma (az apa halála) ellenére a Big Fish tele van elképesztő kisebb történetekkel, amikbe a rendező belecsempészhette a rá oly jellemző túlzottan színes világot, különleges elbeszélésmódját és egy csöppnyi horrort is. Az elején mégsem tudtam, mi sülhet ki ebből az egészből, mert valahogy kaotikusan indul, de már az első perctől éreztem, hogy meg kell várnom a befejezést, ahol majd mindenért kárpótolnak. Nem azt mondom, hogy érdektelen, amíg eljutunk a katarzisig, hiszen ki ne szeretne összebarátkozni egy valódi óriással, ki ne akarná elnyerni az igaz szerelmet vagy megtalálni a boldogságot? És minden egyes apró részletre érdemes odafigyelni, mert az utolsó felvonásban az összes értelmet nyer!

Rengeteg jó színészt/színésznőt sikerült összehozni, lássuk először a Bloom család életre keltőit! Billy Crudup egy tökéletesen hétköznapi figura, egy valódi, hús-vér ember, nagyszerűen alakít. Az ő párja a szépséges Marion Cottilard, aki viszont ide elsősorban nem a külseje miatt került be, hanem hogy bemutatkozhasson az amerikai közönségnek. A fiatal Edet az életvidámságot sugárzó Ewan McGregor, az idősebbet pedig a rá eléggé hasonlító Albert Finney játssza - nézzetek meg róla egy fiatalkori fotót, olyan, mintha McGregor a fiatalított klónja lenne. Ugyanez a helyzet Sandra Bloommal, ő fiatalon a csodaszép Alison Lohman, idősebben pedig a rá szintén hihetetlenül hasonlító Jessica Lange. Már csak ezért az ötösért érdemes lenne megnézni egy családi drámát, hát még ha az egész átmegy fantasy-be, ahol olyan alakok bukkannak még fel, mint a hatalmas termetű Matthew McCrory (pl: Az 1000 halott háza), Danny de Vito, Steve Buscemi, az aprócska Deep Roy (pl. Charlie és a csokigyár), Missi Pyle (Galaxy Quest), Robert Guillaume (Drágám, add az életed, Elnökcsemete), Miley Destiny Cyrus és az elmaradhatatlan Helena Bonham Carter. Egy jelenetben Burton is látható, a farkas megjelenése előtt ő az egyik kártyázó bohóc:) A filmet Daniel Wallace könyve, az 1998-as Big Fish: A Novel of Mythic Proportions inspirálta, az író pedig szintén feltűnik, ő Sandra gazdaság-tanára az egyetemen. A zenét Danny Elfman szerezte.

Érdekességek: Ez volt az első amerikai film, amiben Cotillard szerepet kapott és Cyrus első mozija is ez. A stáblista elején a Columbia-logót fordítva játsszák le. Burtont a rendezéshez egy negatív élmény vezette, mert alig pár hónappal a munkálatok kezdése előtt veszítette el az édesanyját, édesapját pedig két évvel korábban, így az egyik szülőtől való elbúcsúzás ekkoriban rendkívül közel állt hozzá. Ugyanakkor az is csábította őt, hogy a drámát megszakító képtelen történetetek elmesélése révén többféle műfajban alkothat egyszerre (fantasy, kaland, horror, stb.). Saját elmondása szerint "A Nagy Hal arról szól, ami valódi és arról, ami csak kitaláció; arról, ami igaz és arról ami nem; arról, ami csak félig igaz és arról, hogy a végén mégis az egész igaz." Az egyik fő motívum a misszió teljesítése - az író szerint: "Az apa küldetése, hogy ő legyen a nagy hal a nagy tóban, a fiáé pedig az, hogy megpillantsa a valóságot apja meséi mögött."

A boszorkány maszkja öt órán át készült, az óriás jeleneteihez pedig perspektíva-trükköket használtak. A költő félig kész versét maga Burton vetette papírra. A cirkusz jeleneteinek felvételekor tornádóveszély miatt abba kellett hagyni a forgatást, ráadásul a helyszínt elárasztotta a víz, a munka emiatt több hétig állt. A film egyik sokat kritizált pontja a kínai rész, ugyanis amikor Ed földet ér, akkor a hasbeszélő tagalogul beszél (a filippínók nyelve), a katonák meg először mandarinul majd koreaiul, Ed és az ikrek pedig kantoniul:) Matthew McCrory a valóságban 229 centi magas volt, mindössze 8 centivel magasabb a Kolosszust játszó George McArthurnál. Utóbbi tényleges cirkuszi előadóművész, tűz- és kardnyelő, ő tartja a leghosszabb lenyelt kard Guiness-rekordját. McCrory 32 éves korában hunyt el 2005-ben, amíg élt, ő volt a legmagasabb színész és neki volt a legnagyobb cipőmérete (amerikai számozással 29 és feles). A Nagy Hal 70 millió dollárból készült és kis híján 123 milliót hozott vissza. Pozitív kritikákat kapott, sokan egy jobb Forrest Gumpnak titulálták, Alison Lohman alakítását külön is elismerték. Rengeteg díjra jelölték a mozit, de egyet sem kapott meg.

Egy szóval tudnám leírni: csodálatos. Az utolsó 15 perc annyira megható volt, nem is tudom elmesélni mennyire... Nagyon szép film, kedves, izgalmas és humoros, pedig alapvetően szomorú. Akibe szorult egy kis jóérzés és intelligencia, annak tetszeni fog, Burton-rajongóknak kötelező darab!

Pontozás:

imdb: 8.0

Szerintem: 6/5

Hírek:

- Ewan McGregor benne lesz a mesékből fantasy-kat gyártó hollywoodi trend egyik nagy durranásában, a Jack The Giant Killerben, ami a Babszem Jankó sötét hangulatú verziója. (Elkészült, megbukott.)

- Helena Bonham Carter a The Lone Rangerben ismét Johnny Depp mellett játszik; ezen kívül az egyik főbb szereplője lesz az Akirának, ami az azonos című legendás anime élőszereplős újrázása. (Ennek meg mi az értelme?) Valamint felbukkan még a Nyomorultak 10 000. adaptációjában is, ahol Hugh Jackman, Russell Crowe és Anne Hathaway lesznek a partnerei. (Az első megbukott, a második 2016-ig nem készült el, a harmadik viszont Oscart nyert.)

- Marion Cotillard is színesíti a The Dark Knight Rises illusztris szereplőgárdáját. Már nagyon várom:) (Láttam, írtam róla.)

- Miley Cyrus a rendkívül beszédes című LOLban alakít egy Lola nevű karaktert, valamint szinkronizál a Hotel Transsylvania névre hallgató egész estés rajzfilmben. (Utóbbit megnéztem és készítettem belőle bejegyzést.)

Várható írások: Régi idők focija, Solomon Kane és talán Underworld Extended Cut.

Újévi fogadalmam volt, hogy most már csak befejezem a videós listám megtekintését - igaz, hogy szeptemberben is megfogadtam, hogy az év végéig végzek vele, aztán nem úgy lett, de most nagyon jól haladok vele, annak köszönhetően, hogy a tévében nem adnak semmi értelmeset már három napja. Úgy gondoltam, megnézem azt, amit a legelsőnek írtam fel, ez lett az AvP, aztán a következőt, ami a mostani írás témája. Marhanagy terhet vettem a nyakamba, mert mint a Star Trek-moziknál, itt is elképesztő mennyiségű adatot kellett feldolgozni, de hát így jár az, aki filmtörténeti jelentőségű műveket néz...

A meg nem határozott távoli jövőben járunk. A Nostromo kereskedelmi űrhajó 20 millió tonna vasérccel megrakodva a Föld felé tart, mikor a fedélzeti komputer felébreszti a hibernált legénységet, mert egy különös adás fut be az egyik közelben lévő planétáról. A csapatnak (Sigourney Weaver, Veronica Cartwright, Ian Holm, John Hurt, Tom Skerritt, Harry Dean Stanton és Yaphet Kotto) az őket alkalmazó cég szabályzata szerint kötelessége kivizsgálni minden, feltehetőleg földönkívüli eredetű jelet, így leszállnak az elhagyatott bolygón. Hárman lemennek a felszínre és találnak egy hatalmas, lezuhant járművet, amiben egy azonosítatlan, méretes csontváz mellett egy csomó tojást is lelnek. A tojások vizsgálata során Kane-t (Hurt) megtámadja az egyik kikelő lárva és az arcára tapad - innentől a többi már történelem, avagy a Cápa meg A texasi láncfűrészes mészárlás találkozik az űrben Ridley Scott, Dan O'Bannon és H.R. Giger közreműködésével...

Azt hiszem nem kell bemutatom a Nyolcadik Utast senkinek, mert még ha nem is láttad, akkor is tudod, hogy néz ki, mivel beépült a populáris kultúrába. Nyilvánvaló, hogy ezt a művet borzasztóan sokan láttátok már, így van fogalmatok róla, micsoda, de talán nem sokan tudják, hogyan jött létre ez a "világmegváltó" alkotás!

Az Alien első számú kreátora Dan O'Bannon, aki ezelőtt a mára kultuszfilmmé vált Sötét csillaggal szerzett magának hírnevet. Abban viszont egy elég ostobán mutató űrlényt mutogattak (konkrétan egy befestett strandlabdát), így Dan bácsi a fejébe vette, hogy csinál egy mozit, amiben a földönkívüli a lehető legvalóságosabban néz ki. Megvolt tehát a szándék, amihez segítséget nyújtott Ronald Shusett, aki ekkoriban ismerkedett meg O'Bannonnal, majd közös lakást béreltek és együtt kezdtek el dolgozni egy két filmből álló sci-fi-duón (az egyikből lett az Alien, a másikból az Emlékmás). Arra a következtetésre jutottak, hogy Dan ötletét kevesebb pénzből össze lehet hozni, így annak álltak neki először. A sztori mellett a kulcskérdés az volt, hogy milyen legyen a szörnyeteg, aki az emberek életére tör? A választ O'Bannon Párizsban lelte meg, ahol egy meg nem valósult Dűne-adaptáció készítése kapcsán találkozott a svájci művésszel, H. R. Gigerrel, akinek rémálomszerű, borzongató munkái azonnal felkeltették a figyelmét, főként a Necronom IV című kép (lásd picit feljebb). Giger beszállt a produkcióba, ő tervezte meg az összes földönkívüli eredetű dolgot a mozihoz, míg az emberek felszerelését/hajóját a hasonló területen működő Chris Foss vette kezelésbe. A 20th Century Foxnál egy külön kis al-osztály, a Brandywine elvállalta a pénzelést, felvették a kezdő rendező Ridley Scottot, a zeneszerző Jerry Goldsmith-t, és kiválasztották a szereplőket. (Weaver ekkor még abszolút a pályája elején járt, ez volt az első komolyabb szerepe; de az egész csapatból mindössze Ian Holmot ismerte a közönség valamennyire, mint "veteránt" a szakmájában.)

A készítők a forgatás során többször is összezördültek, elsősorban a producerek és O'Bannon, mivel utóbbi nehezen tűrte, hogy az írását megváltoztassák. Ugyanakkor a rendezőnek a rengeteg modellel gyűlt meg a baja, a zeneszerző pedig mind a direktorral, mind a vágóval összeveszett, szerzeményeinek nem megfelelő felhasználása miatt. Utóbbiak olyan szinten megharagudtak egymásra, hogy Goldsmith a haláláig nem bocsátott meg a másik kettőnek. Plusz nehézség volt, hogy a túlzottan erőszakos mivoltából fakadóan alapvetően egyetlen stúdió sem akarta elvállalni, hogy beáll a produkció mögé; a Fox még az átírások után is csak azért vállalta a forgalmazást, mert két évvel korábban a Star Wars bankot robbantott és nem volt a kezükben egyetlen másik sci-fi forgatókönyve sem.

(A képen H. R. Giger és teremtménye.) O'Bannon az ember mellkasába petéző szörnyeteg ötletét a valóságból merítette, egyes darázsfajok ugyanis hernyókba vagy pókokba tojják petéiket, az utód pedig belülről, élve falja fel a gazdatestet, majd kitör belőle. Dan rémálmaiban ugyanezt látta emberekkel és ez inspirálta az arcmászó kitalálását. Továbbá sok klasszikus tudományos-fantasztikus moziból is vett át dolgokat [pl ezekből: The Thing from Another World (1951), Forbidden Planet (1956), Planet of the Vampires (1965)], emellett két novellából [az egyik a Junkyard (1953), Clifford D. Simak tollából; a másik a Strange Relations (1960), Philip José Farmertől] és néhány EC Comics horror-képregényből is emelt át részleteket. O'Bannon segédkezett a kreatív munkában, ám túlságosan szőrszál-hasogatóan viselkedett, mindenbe beleszólt és végül a teljes stáb előtt sértegette Scottot, aki a producerekkel együtt onnantól fogva ignorálta őt és ötleteit. Gigerrel is gond akadt, mert bár ő tervezte az űrlény minden fázisát, a bolygót és az űrhajót, amiben a lényt találják, de szinte mellbevágó módon szexualitást sugárzó terveit számtalanszor át kellett alakítani.

Nézzük most egy picit a végeredményt! Az Alien egy lassú tempójú, de érdekes film, a karakterek teljesen hétköznapiak, bármelyikükkel könnyedén lehet azonosulni, és a problémáik is valamennyire átlagosak. Olyan dolgok foglalkoztatják őket, mint pénz, kaja, bajtársiasság, szabálykövetés, bizalom - aztán ezekből lesz az élet-halál harc. A teljes csapatból számomra egyedül Veronica Cartwright ismeretlen, a többiekkel már mind találkoztam más mozgóképekben. Sigourney Weavert, Ian Holmot és John Hurtöt remélem senkinek nem kell bemutatnom, mindnyájan kitűnő, elsőrangú színészek, elég csak a Szellemirtókra, a Brazilra vagy az Elefántemberre gondolni velük kapcsolatban. Yaphet Kottot a Rémálom az Elm utcában 6. epizódjában láttam, Harry Dean Stantont a Kelly hőseiben, Tom Skerrittet meg a Desperationben és A mamutban. Panaszom egyikükre se lehet, de talán csak Holmnak és Weavernek volt nehezebb dolga a többieknél, a maradék figurákban semmi különleges nincs. (Ez azért egyfelől nézve pozitívum.)  Az alkotók közül még Ronald Shusettet említeném meg külön, ő a történet megalkotásán túl társproduceri feladatokat is ellátott.

Érdekességek: Az első hat percben egyetlen szó sem hangzik el. Az eredeti játékidő 3 óra 12 perc volt. Ridley Scott maga rögzített minden kézi kamerás felvételt. A Nostromoból készült egy 30 centis meg egy 120 centis változat, valamint építettek egy kis híján négy méteres és több mint 6 tonnás állványzatot a leszállási és dokkolási szekvenciákhoz. Amikor a legénységet az ablakokon keresztül látjuk, akkor a nagyobb modellt mutatják, amibe kivetítőt is szereltek, ezen pedig korábban már felvett részleteket vetítettek, ezzel sikerült elérni, hogy úgy tűnjön, mintha a szereplők tényleg a hajóban lennének. A hajtóművek keltette rázkódást úgy szimulálták, hogy a stáb tagjai rángatták a székeket, amikben a színészek ültek:D A kisbolygót, ahol leszállnak, elvileg Acheronnak hívják. Az idegen hajóban látható kék lézerfényt kibocsátó berendezéseket a The Who együttestől kérték kölcsön, akik a szomszédos stúdióban próbálták ki ezt az újonnan szerzett látvány-elemet a showjukhoz. Az Alien-tojásokat szállító hajó elpusztult utasát "Space Jockey"-nak (űrcsavargó) nevezték el. Őt teljes egészében Giger készítette saját kezűleg, ám ahogy láthatjuk, az nem a végleges változata, mert az alkotó nem tudta időre teljesen befejezni, ez zavarta is őt a későbbiekben. A modell egy los angeles-i tűzben megsemmisült - egyes források szerint egy égve hagyott cigaretta miatt kapott lángra, máshol azt írják, vallási fanatikusok gyújtották fel, mert azt mondták, hogy a sátán műve. A lény eredetét nem magyarázták meg a következő három epizód során sem, ám a rendező azt mondta, szerinte ő volt a hajó pilótája, ami egy fegyverszállító volt, a fegyverek pedig maguk a tojások, amiket ledobált volna egy adott bolygó felszínére, ezzel elpusztítva ott mindent. (Az azóta megjelent Prometheus ezt 3/4-ében megcáfolta.)

A filmhez készült reklám-anyagok közt találunk egy regényt két változatban (Alan Dean Foster írta), a Heavy Metal magazin megjelentetett egy képregény-feldolgozást (Alien: The Illustrated Story) és egy 1980-as évre szóló Alien-naptárat is, valamint a boltokba kerül a mozi látványát taglaló képeskönyv (The Book of Alien) és a koncepciós rajzokat tartalmazó Giger's Alien. Gyártottak egy 30 centis modell-készletet a szörnyből, valamint egy nagyméretű játék-figurát, egy társasjátékot és halloweeni jelmezszettet is:) A dallas-i premierről Terry Rawling vágó azt mesélte: "A legizgalmasabb díszvetítés volt, amin valaha részt vettem. Képzeljék, az emberek sikoltoztak és kirohantak a teremből félelmükben!" Készült egy csomó gagyi másolat ebből a műből, a legnyilvánvalóbb plágium az 1980-as olasz Alien 2 volt, amiben ugyanígy emberekben fejlődő űrlények szerepeltek. Ugyanakkor van egy Rendezői Változat is, ami viszont érdekes módon rövidebb a mozisnál. Ez akkor lett, amikor egy londoni filmraktárban véletlenül felfedeztek 100 doboznyi felvételt a '79-es forgatásról, amit aztán a rajongók és a stúdió nyomására Ridley Scott átnézett és néhány dolgot beletett az új "rendezői" Alienbe. Később azonban azt mondta, szerinte így is az alap változat a jobb.

A színészek a szöveg nagy részét improvizálták. A rendező mindegyik alakhoz írt egy pár oldalas háttértörténetet, hogy a szereplők könnyebben beleélhessék magukat a játékba. A kritikus Roger Ebert azt írta, hogy milyen érdekes, hogy ez a mozi az átlag thriller-hősnél idősebb szereplőket vonultat fel, ezzel is hétköznapibbá, hihetőbbé téve őket: "Ezek az emberek nem kalandorok, hanem munkások, akiket egy cég azért fizet, hogy 20 millió tonna ércet eljuttassanak a Földre." A színészeknek a hatalmas díszlet kanyargós, szűk folyosóin kellett közlekedniük, ha el akartak jutni valahová, ezzel bennük is erősödött a mű klausztrofóbiás érzése. Veronica Cartwright azt mondta szerepéről, hogy: "Én voltam a közönség félelmeinek reprezentálója, a tükörképe annak, amit a nézők érezhettek." Városi legendák szerint a híres "chestburster"-szekvencia felvételénél csak John Hurt tudta, hogy mi fog történni - valójában viszont nem így volt. Mindenki sejtette, hogy mit láthat majd, de aztán a Kane-t helyettesítő bábúból szertefröcskölő vér és az előtörő állati belsőségek látványa valódi sokként hatott a színészekre, ezt láthatjuk a filmben. Számukra a legkellemetlenebb felvételi rész mégsem ez volt, hanem amikor az űrruhákat kellett viselniük, azok ugyanis semmilyen hűtőrendszerrel nem rendelkeztek, teljes egészében nejlonból készültek és még légzőnyílásokat se vágtak rajtuk. A forró stúdiólámpák alatti munka során a színészeket bizonyos időközönként egy ápolónő oxigénnel látta el, de még így is gyakran elájultak, mert a jelmez belsejében felgyülemlett a kilélegzett szén-dioxid. A Space Jockey-jelenethez a ruhákat Scott a saját és az operatőr Derek Vanlint gyerekeire adta, hogy a szobor még hatalmasabbnak tűnjön, ám ők is elájultak az űrruhákban - csak ekkor módosítottak rajtuk.

A Nyolcadik Utas útlevele-rovat

Az ikonikus szörnyet a 218 centi magas nigériai diák, Bolaji Badejo játszotta. Rendkívüli magassága és nagyon vékony végtagjai miatt esett rá a választás, mert így a szörny egészen valószínűtlen külsőt kapott - kár, hogy sosem mutatják teljesen... Badejot tai-chi- és pantomim-tanfolyamokra járatták, hogy megtanulja lelassítani a mozgását, ezen kívül a ruhát speciálisan rá szabták és készítettek neki egy ülőkét, amin a jelmezben is helyet tudott foglalni - egy rendes székbe a farok miatt képtelen lett volna leülni. Az ő szerkója mellett volt még egy bábu és egy kaszkadőröknek készült jelmez is, ezt Eddie Powell és Roy Scammel viselte - Powellt láthatjuk, amikor a kreatúra leereszkedik a plafonról. Az Alien hangját a profi állathang-utánzó Percy Edwards adta ki. A tojás belsejében mozgó arcmászó valójában Ridley Scott két kézfeje gumikesztyűben. A tojást háziállatok gyomraival és szíveivel töltötték meg, a kiugró bestia farka egy birka beléből készült. A döglött arcmászó testét kagylókból, osztrigából és egy bárány veséjéből állították elő. A felnőtt szörnyeteg fejében körülbelül kilencszáz darab mozgó alkatrész volt, az áttetsző arcrész belsejében pedig elmosódva egy emberi koponya látható. A szörny alsó állkapcsát ma a Smithsonian Intézetben lehet megtekinteni, a jelmez többi részét egy aukción árverezték el (azt sajnos nem találtam meg, hogy mennyiért).

A Nyolcadik utas: a Halál 11 millió dollárból készült és 185 milliót hozott vissza. Bemutatásakor vegyes kritikai fogadtatásban részesült, de így is Oscar-díjat kapott a Legjobb Látványeffektek kategóriájában, Veronica Cartwrightot pedig Saturn Awarddal jutalmazták, mint Legjobb Mellékszereplőt. Ám az évek során a film megbecsülése egyre csak nőtt, többek közt az Entertainment Weekly megválasztotta a világ harmadik legijesztőbb mozijának, a Bravo 100 legfélelmetesebb jeleneteinek listáján a "chestbursting" a hetedik helyezést érte el (az Empire magazin szerint ez a legkirályabb 18 éven felülieknek szóló filmes momentum), maga az Alien pedig szintén hetedik lett az Amerikai Filmintézet Top 10 legjobb sci-fi-válogatásán. Ridley Scott művét 2002-ben beválasztották az Amerikai Nemzeti Filmarchívumba, hogy megőrizzék a jövő számára.

Ezt a filmet főként realizmusra törekvése és a különleges környezetben játszódó cselekménye miatt még ma is nagyra tartják; az Alient pedig az egyik leginkább karakteres moziszörnyként emlegetik, elsősorban biomechanikus megjelenése és a belőle áradó szexuális utalások miatt. Ha már szex, ezeket írták cikkem tárgyának erotikus felhangjairól: Az arcmászó támadása a férfi megerőszakolásának allegóriája, a "chestbursting" az erőszakos születés metaforája, a szörnyből pedig fejének fallikus alakja és a gyilkolási módszere miatt árad a szexualitás. A mozi a férfiak terhességtől és szüléstől való félelmeire és félreértéseire alapoz. Dan O'Bannon később maga is elismerte, hogy ezek az utalások direkt vannak benne: "A férfiakra akartam rátámadni. (...) Homoszexuális orális erőszak, születés. Ez az izé a tojásait a torkodba tojja, erről van szó."

Én már csak Sigourney Weaver miatt is kedvelem ezt a filmet, mert szerintem baromijól nézett ki 30 éves korában:P De ezen túl egyike azoknak a filmeknek, amiket mindenkinek látnia kell egyszer, már csak azért is, mert mérföldkő a sci-fi és a horror történetében.

Pontozás:

imdb: 8.5 (Ekkora pontszámot is régen láttam!)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Nemrég világosodott meg előttem, hogy ez a bizonyos Prometheus című sci-fi az Alien előzményének készült. Azóta viszont átdolgozták, de így is szorosan köthető a sorozathoz. Ridley Scott rendezi és pénzeli, elvileg júniusban lesz a bemutatója, engem már mindenképpen érdekel, már csak a szereplőgárda miatt is: Noomi Rapace, Charlize Theron, Patrick Wilson, Michael Fassbender, Idris Elba és Guy Pearce. (Wilson végül kimaradt, a filmet láttam és írtam róla.) 

- Ridley Scott másik érdekesnek látszó projektje a Stoker (dráma/horror), ahol szintén producerként működik közre. A történetről: "Egy tinilány éppen apja elvesztése miatt gyászol, mikor megérkezik a soha nem látott, rejtélyes nagybácsija." A főbb szerepekben Nicole Kidman és Mia Wasikowska, a cím és a műfaj alapján vámpírosdi lesz. (Ez a cím becsapós, nincsenek benne vámpírok, viszont nagyon tetszett, erről is született cikk azóta.)

- Sigourney Weaver mindenképpen szerepel majd az Avatar 2-ben, viszont a Szellemirtók 3-beli megjelenését még mindig nem erősítették meg hivatalos forrásból. (A modern Szellemirtókba [szerencséjére] nem került be.)

Várható írások: Nagy Hal.

Egyik legnagyobb kedvencem a mozivilág szörnyei közül a Predator. Minden megvan benne, hogy rajongjak érte: ronda, hatalmas, félelmetes, rendkívül erős és barbár külseje ellenére intelligens, veszélyes ellenfél. Benne ötvöződik az űrkorszak harcosa és az őskor vadásza, az ember és a hüllő/rák, egyszóval kurvajó. És ott van a másik sci-fi legenda, a Nyolcadik Utas, aki hasonló kvalitásokkal bír. Nagy, erős, ijesztő és gusztustalan, rendkívül gyors, ráadásul több száz is lehet belőle, akiket egy közös tudat irányít, aminek feje az elképesztő méretű és erejű Királynő. A Predatorban megtestesül egy fejlettebb intelligencia, az emberiség egyik régi nagy félelme, a pusztító szándékú űrlény; míg az Alien maga a sebesen közeledő halál, az ismeretlentől való rettegésünk és a világűr sötét, ijesztő mélysége rovarpáncélban. Szóval mi lehet királyabb annál, ha a Universal bevett, fél évszázados módszerét alkalmazva ezt a két fantasztikus szörnyet egymásnak eresztik? (A most következő képeket én magam készítettem, ugyanis boldog tulajdonosa vagyok négy darab, az AvP-hez kiadott figurának. Két 30 centi magas Predatorom, egy jó 70 centis testhosszú Alienem és egy kis híján 20 centis Elder Predatorom van:) Ők álltak be néhány fasza pózba, hogy illusztrálhassam velük a filmet.)

Lássuk, honnan indultunk: 1979-ben Ridley Scott rendezésében a szépséges Sigourney Weaver csapott össze az űr ismeretlen szörnyetegével, akit a különös műveiről ismert H. R. Giger tervezett. A Nyolcadik utas: A Halál bankot robbantott és elkezdődött Ellen Ripley odüsszeiája, aki 1986-ban ismét összecsapott az Alienekkel A bolygó neve: Halálban, ahol a főellenséggel, a Királynővel is összemérhette erejét. A siker most sem maradt el, hat évvel később jött az Alien3, ami szerintem a sorozat leggyengébb darabja, ám még így is elég volt arra, hogy megszülje az utolsó epizódot, a kedvencemet. A Feltámad a Halált Jean-Pierre Jeunet hozta össze és keveredik benne mindaz, amit eddig szerettünk, a jellemzően európai filmek stílusával - ez rajtam kívül szinte senkinek se tetszett, de hát úgy kell nekik:D Eközben az 1987-es Ragadozó szintén hatalmas siker lett, Arnold Schwarzenegger és a lenyűgözően valóságosnak látszó földönkívüli óriás párbaja bevonult a filmtörténelembe. 1990-ben a Predator ismét lecsapott, ezúttal Los Angeles belvárosában, az ellenfele pedig Danny Glover volt - és ennek az epizódnak a végén a vadászok hajóján látható trófea-szobában megpillanthattunk egy Alien-koponyát. 1989-ben egy képregény hasábjain már összecsapott a két faj és közben megjelent az Alien vs. Predator számítógépes játék, figura-széria, kártyajáték és egy két részes regénysorozat is, így már csak a nagy film volt hátra, amit a rajongók vártak - vagy tüntetettek ellene. A végeredmény a kétes hírű, de mindenképpen diadalmas AvP lett, ami a modern kor szörnyes-kaszabolós mozijainak egyik legsikeresebb példánya! Lássuk, mi van benne:

2004-ben az Antarktisz jege alatt különös hőforrás jelenik meg, amiről a milliárdos Charles Bishop Weyland (Lance Henriksen) egyik műholdja kideríti, hogy egy piramis, mélyen a kontinens felszíne alatt. A pénzeszsák szervez egy csapatot a hihetetlen jelentőségű régészeti lelet feltárására, aminek ő is tagja, majd elindul velük a hetedik földrész mélyén rejtőző kincs felkutatására. Ám, mint kiderül, nem csak az ő céljuk a piramis, mert hamarosan megjelenik három óriás termetű humanoid földönkívüli és ha ez nem lenne elég, a folyamatosan változó belső struktúrájú építményt elárasztják a gyilkos, fekete páncélú szörnyek is. Ám az emberek váratlan megjelenése felborít egy ezredéves harci folyamatot, ami eddig zavartalanul folyt le a két faj között. A felfedezőcsapat tagjai hullani kezdenek, a Predatorok száma is fogyatkozik, mialatt az Alienekből egyre több lesz és még a Királynő is elszabadul - vajon sikerül megállítani a halál hordáját, vagy kitörnek a felszínre és övéké lesz a bolygó? És vajon ki nyeri a harcot: a Halál, a Ragadozó vagy az ember?

Ahogy az előző írásomban (Tigris és sárkány) említettem, a filmekben egyre fontosabb szempont a látvány. Az Alien vs. Predator azon művek sorát gyarapítja, amikben a látvány a legfontosabb. Éppen ezért sok benne az olyan logikai bukkanó, mint hogy mondjuk, az antarktiszi hideg ellenére senkinek se látszódik a lehelete, az évszázadok óta gyakorlatilag mélyhűtve tárolt ágyúk hőt sugároznak vagy, hogy egyetlen Predator önmegsemmisítő bombája képes elpusztítani egy ókori városnyi területet. Az emberek újfent sablonfigurák, itt még az egyébként tehetséges Lance Henriksen is unalmas. (De azért jó poén a szerepeltetése, pláne hogy a középső neve Bishop - aki látta az Alien-kvadrológiát, az érti.) Nekem a főszereplőnek kikiáltott Sanaa Lathan se volt túl meggyőző, ő is egy kliséfigurát alakít - nem értem, miért nem lehetett a regényekből átemelni Machiko Noguchit? Ezek mellé a szokásos "elindulunk-minden-rendben"-dolgot se lehetett kihagyni: gyakorlatilag ameddig belépnek a piramisba, addig az eltelt 40 percből mondjuk kettő volt érdekes, mikor a szörnyek felkészülését lehetett látni a csatára. A történet alapvetően rém egyszerű, de azért a piramis titkainak felfedése során a múlt izgalmas eseményeire derül fény - á lá Erich von Däniken. Nem baj, ha nem túl csavaros a sztori, hiszen mind azt akarjuk látni, ahogy az űrlények egymásnak esnek.

Na de ha már ez egy látványfilm, akkor legalább a bestiákra nem lehet panasz. Az Alienek minden eddiginél életszerűbbek, megnyújtott farkuk és ujjaik révén még kevésbé emlékeztetnek bármi emberire; a Predatorok izomkolosszusok, szinte érezni elképesztő súlyukat, jó a hangjuk is, mindössze az álluk túl nagy. Nekik hosszabb hajat és új fegyvereket adtak, így például az áldozatokat széttépő hálót, az újraalkotott visszatérő dobókorongot és a sokkal nagyobb csuklópengéket. Külön tetszett az utolsó jelenetben feltűnő vezér, az Elder Predator, aki fenséges látványt nyújtott.

A rendező és forgatókönyvíró a Resident Evilös Paul W.S. Anderson, a történet összeütésében pedig az Alien megalkotói, Dan O'Bannon és Ronald Shusett is részt vettek. De ha már megemlítem név szerint az egyik főszörny kitalálóit, akkor le kell írnom a másik atyjait is, tehát a Predator kitalálói: Jim és John Thomas (testvérek). A vezér Alient (Grid) ismét Tom Woodruff Jr. keltette életre, az összes Predator bőrébe pedig Ian Whyte bújt (kivéve, amikor egyszerre többen vannak a képen, ott voltak mellette statiszták). Egyetlen érdekesebb színész Henriksen mellett a Quinnt alakító Carsten Norgaard, aki anno a "fogász" Stansson volt a Kerge kacsák 2-ben.

Érdekességek: A filmjogok megszerzése elég sokáig tartott, mert hat különböző producert kellett meggyőzni. A történethez inspirációul szolgált Lovecraft At the Mountains of Madness című novellája. 2004 leggyorsabban elkészülő mozija volt ez: két és fél hónap alatt forgatták le, az utómunka négy hónapig tartott. Ez az első rész mindkét szériából, ami nem 18 éven aluliaknak tilos-besorolást kapott (kár érte, de létezik Unrated Cut). Anderson azt nyilatkozta, hogy a végső változat pont olyan, amilyennek ő akarta, az Alien 2-t rendező James Cameronnak pedig kifejezetten tetszett a mű. Eredetileg szerették volna felkérni Sigourney Weavert, hogy térjen vissza egy apró szerepben, ám ő semmiképp nem vállalta. Schwarzival egyezséget kötöttek, hogy ha elbukik a kormányzóválasztáson, akkor jön szerepelni, de mint tudjuk, megnyerte, így ő se került be.

A Predatorok nevei: Chopper (akinek egy koponya van a vállán), Celtic (aki a Griddel párbajozik) és Scar (az utolsóként életben maradó). A piramist észlelő technikusokat a trükkmesterek játsszák (Tom Woodruff Jr. és Alec Gillis). Az egyik karaktert Verheidennek hívják, ez pedig főhajtás az első AvP-művet, a képregényt megíró Mark Verheiden előtt, akinek az alkotásából néhány elemet átemeltek. Az antarktiszi helyszínt az 1979-es Vela-incidens miatt választották, amikor is egy műhold egy máig megmagyarázhatatlan kettős villanást észlelt a fagyos kontinensről. Egyik űrlényfajnak a neve sem hangzik el a játékidő alatt. A főszereplőnő ezúttal egy Aliennek mondja a Predatorokra használt szokásos leírást ("ugly motherfucker"). Kb. 20 tonnányi műhavat szórtak széjjel a filmhez. A látvány létrehozásához rengeteg makettet használtak fel, így például a jégtörő és a bálnavadász-telep is azok voltak, a látottak 70%-a makettek, bábuk és jelmezek felhasználásával készült.

(2016-os megjegyzés: A bal szélen álló Láthatatlan Ragadozónak sajnos az idők folyamán eltörött az ágyúja, amit azóta se tudtam megcsinálni, az egyébként évekig egy helyben álló, középen látható Vén Ragadozónak meg letörött a feje. Utóbbit vissza tudtam ragasztani, de azóta nem lehet mozgatni a nyakát és pózokba is csak óvatosan merem beállítani.)

Űrszörny rovat

Ez az első film, amiben balkezes Predator látható. A csuklópengék felnagyítása mellett a plazmaágyú mérete is jelentősen megnőtt, a maszkok pedig kidolgozottabbak és egyediek lettek, így a három vadászt könnyű megkülönböztetni egymástól. Azt viszont nem értettem, hogy az időzáras tárolót miért az emberi naptárhoz igazították - vagy ezt is a Ragadozók használták először, csak átvettük tőlük? Készült egy mechanikus Alien-bábú, ami gyorsabban tudott mozogni, mint egy jelmezbe bújt ember, ráadásul ettől sokkal vékonyabb és csontvázszerűbb lett a Nyolcadik Utas külseje. A lény mozgatásához hat emberre volt szükség, a vezérlőprogram pedig képes volt elmenteni a mozgását, így azt később meg tudták ismételni. Összesen hat jelenetben látható, többek közt a Celtic-Grid-párbajban, amit egy hónapig tartott felvenni. A Királynőből volt egy 120 centis makett és egy majdnem 5 méter hosszú mechanikus bábú, amit tizenketten mozgattak. Az összes Alien farkát számítógéppel rajzolták meg, mert ennyire gyors mozgást nem lehetett bábokkal létrehozni. Újabb érthetetlen dolog: A Királynő már eddig is kiszabadíthatta volna magát, nem? Vagy a Grid annyira különleges, hogy csak ő "jön rá" erre a lehetőségre? A Halál a Ragadozó ellen 60 millió dollárból készült és 172 milliót hozott vissza. Kritikusoknak nem vetítették, de amikor látták, negatív véleményt mondtak róla, bár a speciális effekteket sokan elismerték. Mindkét sorozatból ez hozta be a legtöbb pénzt.

Mivel a sok buta embert kinyírják és egy csomó fasza szörny van benne, akik rendesen széjjeltépik egymást, így nem olyan rossz, mint a folytatása, ahol a hús-vér szereplők elviselhetetlenül ostobák. Amit vártam, azt megkaptam tőle, főleg a végén az Alien-verő páros tetszett - mint a regényekben Törött Agyar és Machiko. Aki rajong a Predatorért, annak tutira tetszeni fog, a Nyolcadik Utas kedvelői viszont lehet, hogy csalódnak majd benne...

Pontozás:

imdb: 5.6 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Azóta láttam még egyszer, már nem adnék rá ennyit.)

Hírek:

- Paul W.S. Anderson producerként vesz részt a Death Race: Inferno (a Halálfutam 3. része) és a Resident Evil: Retribution munkálataiban, utóbbinál rendező is. (A Retributionről azóta írtam, akit érdekel, keressen rá!)

- Lance Henriksen az ez évben érkező két magyar szenzációban, a Thelomeris-ben és a Gingerclownban is szerepel, valamint a Bring Me the Head of Lance Henriksen című vígjátékban, ami a B-filmek hosszú ideje pályán lévő "sztárjairól", szól, és mindenki önmagát játssza benne.

Várható írások: Alien - Nyolcadik utas: a Halál.

Ja és még valami: 2013-ben lesz új Mortal Kombat-mozi! (Ez meg egy hamis információ.)

Manapság minden film a látványra megy rá, de én azon egyszerű halandók egyike vagyok, akiket könnyen le lehet nyűgözni a látvánnyal. (2016-os megjegyzés: Szerencsére már nem így van.) Sőt, egyenesen vágyom rá, hogy lenyűgözzenek vele:) Szóval, ha egy film látványos, akkor nálam már 3-asról indul. Ezen kívül kedvelem a lovagkorról meg az ókorról szóló dolgokat is, pláne ha harcolnak benne. Az akkori küzdelmek tisztességesek voltak, az nyert, aki gyorsabb, erősebb, ügyesebb volt, nem az, akinek nagyobb a stukkere... (Azért ez nagyon sokszor másként alakult a valóságban, de elvileg tényleg így volt...) Szóval adott egy film, ami látványos, kardokkal, meg egzotikus fegyverekkel vívnak benne és még jó zenék meg szép nők is akadnak a játékidő alatt - ki ne akarná ezt megnézni?

A misztikus Kína elképzelt középkorában járunk. A legendás harcos, Li Mu Bai (Chow Yun Fat) új életet akar kezdeni, ezért rábízza elképesztő erejű kardját, a Zöld Végzetet, egy harcosokat patronáló pekingi nemesemberre. Ám egy éjszaka tolvaj tör be a házba és elemeli a kardot - még a jelen lévő Shu Lien (Michelle Yeoh), Mu Bai társa (és szerelme) sem tudja megállítani. Elkezdődik a kutatás a penge és a rabló után, ám közben kiderül, hogy hőseink esküdt ellensége, az orgyilkos Jáde Róka (Cheng Pei Pei) is a fővárosban rejtőzik. Így kezdetét veszi a csata a kardért és a régen tett bosszúeskük beteljesítéséért. Ezalatt a kormányzó fiatal lánya, Jiao Long (Zhang Ziyi) fellázad a hagyományok ellen és hivatalnokfeleség helyett a mágikus kard segítségével fantasztikus erővel bíró harcművésszé válik. A halálos ellenfelek mellett mindegyik hősnek szembe kell néznie a legnagyobb kihívással, a szerelemmel is. Vajon kié lesz a Zöld Végzet és ki nyerheti el a boldogságot választottja oldalán?

Szerintem van valami lenyűgöző a távol-keleti harcművészeti filmekben, főleg a már-már anime-i határokat súroló wuxia-mozik tetszenek, mint amilyen ez, a Hős, vagy az általam látott legextrémebb példa, A Zu legendája. A névvel bíró fegyverek, a varázslatos mozdulatsorok, a hihetetlen gyorsaság és a fizika törvényeinek meghazudtolása mind-mind sajátjai ezeknek a mozgóképeknek, ám káprázatos látványa mellett a Tigris és sárkány érdekes, fordulatos történettel is szolgál. Egyrészt láthatjuk, hogy lesz egy 18 éves nemes kisasszonyból tömegeket elverő nagymester, és hogy ugyanez a lány hogyan találja meg a szerelmet egy sivatagi rabló fiúban (Chang Chen). Tanúi lehetünk, hogy az óriási hatalommal bíró Li Mu Bai és a hagyománytisztelő Shu Lien az égető vágy ellenére saját morális akadályaik miatt nem lehetnek egy pár, vagy, hogy milyen sors vár egy nőre, aki nem hajlandó elfogadni a férfiak világa által rá szabott sorsot.

A harcok nagyon izgalmasak, a hősök háztetőkön ugrálnak, fenyőerdők lombkoronáin vívnak, ám a legjobb jelenet egyértelműen a fogadóban van, amikor az a sok-sok harcos odavonul, hogy megküzdjön Jiao Longgal, aki egymaga eltángálja mindet. Ugyanígy izgalmas látni, hogy Li Mu Bai egy szimpla bottal képes felvenni a harcot a Zöld Végzetet forgató lánnyal; vagy, ahogy amaz egy kézzel, ülve megver egy rá támadó férfit. Ezen kívül elhangzik rengeteg keleties bölcsesség, de szerencsére a komoly alaphangot néha megtöri a szerencsétlenkedő városőr, akin nevethetünk. A történet alapját egyébiránt Du Lu Wang öt híres regénye adja, amik 1938 és 1942 között jelentek meg, a rendező-producer pedig a Jégvihart jegyző Ang Lee volt.

Érdekességek: A regényekből már 1959-ben készült egy Luo Xiao Hu and Yu Jiao Long című harcművészeti film, ami a kor nagy színésznőjének, Hsiao Yan-Chiounak utolsó munkája volt. Ez a mozi azonban az elveszett filmek sorát gyarapítja, mára nem maradt fent egyetlen kópia sem belőle. Bár Du Lu Wang írását nem fordították le angol nyelvre, a belőle készült mangát igen, így mégiscsak el lehet olvasni. Elvileg 1778-ban vagy 1779-ben járunk. A hősök által gyakorolt különleges harcművészet neve Wudang. Az eredeti cím (Lapuló Tigris, Rejtőző Sárkány) egy kínai mitológiából származó mondás, aminek jelentése: rejtsd el az erődet a többiek elől/az átlagos külső alatt rejtőzködő titkok. A Zöld Végzet eredeti neve lefordítva Zöld Sötét Világ Kard, ami azt a helyet jelenti, ahová az elhunytak lelke távozik. Li Mu Bai nevében a Mu arra utal, hogy vágyik valamire, amit soha nem kaphat meg; Jiao Long eredeti neve Pompás Sárkányt, a szerelméé Kis Tigrist jelent. A sztori fő pilléreit a nemi szerepek és a kötelezettségek vállalása, meg a testi/lelki megmérgezés adja.

Ugyanakkor Rong Cai a Duke Egyetemről azt írta, hogy a Zöld Végzet a rengeteg férfi használója miatt fallikus szimbóluma a férfiasságnak és az uralkodásnak - ez szerintem elég vicces:) A játékidő első felében a szereplőket egy rend és fegyelem által uralt társadalomban láthatjuk, a második részben pedig az egyéniségek világában mindegyikük felfedi valódi arcát. A sivatagi rabló Sötét Felhőről mintázták Perzsia hercegét a videojátékokhoz. A film létrehozásához négy különböző ország stúdiói fogtak össze. A forgatás a Góbi-sivatagban kezdődött, ahol a nehezítő körülmény a folyamatosan hulló eső volt - bizony, a sivatagban:D Mivel a Wo hu cang long nemzetközi piacra készült, így angol felirattal került mozikba, amit személyesen Lee készített. A színészek maguk hajtották végre a legtöbb kaszkadőr-mutatványt. Mind a négy főszereplő másféle akcentusban beszéli a filmen a mandarin nyelvet: Chow Yun-Fat kantonival, Michelle Yeoh malájjal/angollal (neki egyébként fonetikusan írták le a szöveget), Chang Chen tajvanival, és egyedül Zhang Ziyi beszélte tökéletesen. Utóbbi egyébként nem ismert semmilyen harcművészetet, viszont felhasználta táncosi tudását a mozdulatok tanulásához; ez pedig különösen jól jön a filmiparban, mert a mozgóképek csatái tényleg inkább a tánchoz állnak közel. Cikkem tárgyából gyártottak egy videojátékot is, ez viszont nem nagyon nyerte el a közönség tetszését.

A Tigris és sárkány 15 millió dollárból készült és 213 milliót hozott be. A nyugati világ kritikusai nagyra értékelték, negyven (!) különböző díjat nyert, köztük négy Oscart: Legjobb Nem Angol Nyelvű Film, Legjobb Művészeti Rendezés, Legjobb Zene és Legjobb Fényképezés. Máig ez a legtöbb Oscarra jelölt nem amerikai film (tíz jelöléssel), az egyetlen harcművészeti mozgókép, amit Legjobb Filmnek javasoltak, és a legnagyobb USA-beli bevételt hozó nem angol nyelvű mozi. A Hongkongi Filmes Díjátadón 10. lett a Legjobb 100 Kínai Film listáján, az Empire magazin 66.-nak választotta a 100 Legjobb Mozi A Világ Minden Tájáról összeállításában és 497.-nek a Minden Idők 500 Legjobb Filmjeinek toplistáján. Ennek az alkotásnak a sikere vezetett a wuxia-filmek iránti érdeklődés jelentős mértékű növekedéséhez, nyomában született meg a Repülő Tőrök Klánja és a Hős; valamint ez indította be Zhang Ziyi karrierjét is.

Nekem nagyon tetszett, pedig már legalább ötödszörre láttam. Gyönyörű színhelyeken fantasztikus csatákat vívó szép hősök és hősnők epikus története a Tigris és sárkány. Azon kevés mozik egyike, amit annak ellenére, hogy két órás, még sokkal tovább el tudnék nézni.

Pontozás:

imdb: 7.9 (4 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 6/5 

Várható írások: Alien vs. Predator.

     Monty Python Repülő Cirkusza - a világ legnagyobb kincseinek egyike. E sorozatnyi agyszülemény 1. és 2. évadjának legendássá vált jelenetei kerülnek levetítésre a film során. Főként az amerikai piacra szánták és mégis hazájukban, brit földön lett nagy siker igazán, holott a nagy részét már látták ezeknek a "szkeccseknek" az Egyesült Királyságban.

     Maga a cím onnan, abból a "láncszem-jelenetből" ered, melyben John Cleese bemondóként elmondja ezt a mondatot és jöhet a következő viccesség, amolyan részeket összekötő feladata volt ennek a villámhülyeségnek. Mindenféle nevetséges és lehetetlen helyen hangzott el, már önmagában nagy poén. És máig egyik védjegye Cleese-nek meg a MP-nak. Maguk a jelenetek pedig más helyszíneken, egy kicsit megcsavarintva, egy pici plusz furmánnyal játszódnak, tényleg ötletesen egymás után fűzve. A "Dead Parrot" jelenet váratlanul csap át abba a szösszenetbe, melyben Michael Palin tudatja a nézővel, hogy mindig is favágó szeretett volna lenni - mindezt dalban mondja el, a transzvesztita favágók természetességével.

    Az éttermi epizódban Graham Chapman indítja el tragédiák sorozatát egy piszkos villa felemlegetésével - totális katasztrófa a köbön és hisztérikus hahota. Eric Idle egyszerűen bájos a pearl harbouri ütközetet "eljátszó" nőegylet vezetőjeként. Terry Jones talán az egérzenekar feltalálójaként a legemlékezetesebb, a grínpíszesek szemében inkább borzasztónak hathat. Mindezt pedig kitűnően egészíti ki a másik Terry, a Gilliam, abszurd és fantasztikus animációinak segítségével.  

    Amiket itt felsoroltam, azok csak töredékét képezik a csodálatos baromságnak, amelyet ezek a tanult emberek készítettek. Egész más egyébként a megvalósítás jellege, a kameramozgás, a jelenetek közti folytonosság megteremtése, mint a félórás epizódokban. Nagyobb mozgásterük is volt, mégiscsak ez az első filmjük, de nem igazi film azért, inkább egy válogatás. De ugyanolyan fura és meglepő meg nagyon vicces, mint a Repülő Cirkuszos izék.

És még nem említettem, hogy egyszerűen kurva jó színészek egytől egyig.

And now for something completely different:

BOLDOG 2012-T!:)

Eddig még sosem néztem újévi filmet újévkor, most ezt is kipróbáltam. Gondolom a többségnek a fent olvasható cím semmit nem mond, de mivel nekem Christina Ricci a(z egyik) kedvenc színésznőm, így anno memorizáltam egy csomó alkotást, amiben szerepel, hogy aztán mindet megnézhessem. Ez is egyike volt azoknak, amiket azóta sem láttam, de a címe megragadt bennem, szerintem tök jó, figyelemfelkeltő. Két dolgot tudtam a 200 szál cigiről: Ricci és az egyébként nem túl szimpatikus Dave Chappelle játszanak benne -  semmi egyebet nem sejtettem. Aztán 2012.01.01-én, pontban hajnali 2.50-kor felcsendült az I Want Candy, aztán kiírták, hogy MTV Films és sorra jöttek az ismert nevek a stáblistán - egyszerűen tudtam, hogy ez baromijó lesz, és nem is csalódtam benne!

1981. szilvesztere, New York. Egy csomó ember (akiknek látszólag semmi közük egymáshoz) próbál meg elvegyülni az éjszakában, párt találni és jól szórakozni az év utolsó napján. Az első páros Lucy (Courtney Love) és Kevin (Paul Rudd), akik már régóta barátok, ám most, hogy a srácot kirúgta a barátnője, talán közelebb is kerülhetnek egymáshoz - már ha túlteszik magukat a másik elviselhetetlen tulajdonságain. A következő csapat Val (Christina Ricci) és Stephie (Gaby Hoffmann), akik egy állítólagos rockbandával készülnek tölteni az estét, ám végül egy rossz hírű környéken, különös alakok közt kötnek ki - de ha megtalálják Val unokatestvérének házát, talán sikerülhet egy jót mulatniuk.

Aztán ott van még Caitlyn (Angela Featherstone) és Bridget (Nicole Ari Parker), akik legjobb barátnők és mindenképpen fel akarnak szedni valakit, mert állítólag aki a szilvesztert facéran tölti, az az egész hátralévő évben átkozott lesz a szerelemben. És még jelen van Cindy (Kate Hudson), a kétbalkezes, határozatlan lány, akit a szerencse (?) éppen Jackkel (Jay Mohr) hoz össze, és míg elsőre úgy tűnik, minden rendben lehet köztük, hamarosan kiderül, hogy a férfi egyáltalán nem olyan, mint amilyennek látszik. Ezt a díszes társaságot színesíti még a szexuális problémákkal küzdő művész Eric (Brian McCardie), két punk srác (Casey Affleck és Guillermo Diaz), a rendkívül jóképű pultos (Ben Affleck), Kevin exe Ellie (Janeane Garofalo) és maga Elvis Costello. A szálak pedig összefutnak a diszkó-taxiban, ahol az élet nagy kérdéseiről és a szilveszter megünneplésének legfontosabb tudnivalóiról oszt tanácsokat a sofőr (Dave Chappelle); meg a szerencsétlen Monica (Martha Plimpton) buliján, ahová látszólag senki se akar elmenni. Vajon mi fog kisülni ebből a káoszból?:)

Minden adott egy király mozihoz: az alaptéma a bulizás, a szerelem és a szex, amit egy adag humor, jó zene és remek színészek színesítenek. A rengeteg hős közül mindenki kiválaszthatja a saját kedvencét, a neki legjobban tetsző lányt/fiút, hogy aztán szurkoljon neki és még egy csomó fasza dumát is hallhatunk.

"A szilveszteri csajozás három fő szabálya: 1. Mosolyogj! 2. Ne beszélj a halálról! 3. A jó zenétől megmozdul a nők popója."

Rengeteg esemény történik, és annyi szálon fut a cselekmény, ám mindben az a lényeg, hogy a férfi összejöjjön a neki való nővel és fordítva. A párok felbomlanak, új párok alakulnak, senki sem marad egyedül és végül "Mindenki megtalálta, amit keresett".

"A cigi pajzs, hogy elkerüljük a komoly beszélgetéseket."

A címről annyit, hogy a szereplők túlnyomó többsége folyamatosan dohányzik - ha jól vettem ki, akkor mindössze Cindy és Jack nem gyújtottak rá egyszer sem, de lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet, amikor ők voltak a soros füst-eregetők. Különben saját megfigyelésem, hogy a cigaretta összehozza az embereket, ami tényleg így van, de itt nem ez a fontos, az elszívott 200 szál cigi csak érdekesség.

"...utálom ezt a kötelező jókedvet..."

Meglepő módon itt éppen a kevésbé tehetséges színészek nyújtják a legjobbat. Dave Chappelle például általában minden szerepében igazi seggfej, most viszont egy laza, bölcs és vidám fickó, aki egyfajta kapocs, összeköti az összes többi szereplőt. Ugyanígy Jay Mohrról is elsőként a Maffia!-beli borzalmas alakítása ugrott be, de ezúttal egészen más, sokkal komolyabb, éppen ezért vicces:) A többiek közül Gaby Hoffmann és Paul Rudd játéka tetszett még, bár a hölgynél elsősorban a karaktere fogott meg. Kate Hudson nagyon aranyos, Ricci pedig újfent a kissé kurvás csajt kelti életre. Ben Affleck viszont csak kirakatszereplő, ahogy Janeane Garofalo és Guillermo Diaz is. Nekem a legjobban Cindy, Stephie és a Lucy/Kevin-páros sztorija tetszett, meg a diszkó-taxi:) A történet vége persze kitalálható, de így is óriási lesz, hatalmas poén, hogy ki ki mellett ébred másnap! A rendezőnő Risa Bramon Garcia volt, aki elsősorban szereplőválogatóként keresi a kenyerét, emellett csak egy egész estés mozija van; Costello pedig zenei konzultáns volt és több száma is felhangzik a játékidő alatt. Érdekességeket nem találtam, így térjünk rá a készítési költségekre! A 200 Cigarettes 6 millió dollárból készült, ennél valamivel többet, 6 800 000-et hozott be. A kritikusok utálták.

Nekem viszont tetszett. Ahogy már írtam, minden benne volt, ami egy jó filmhez kell és tökéletes az év első mozijának:) Akit meggyőztem és szeretné látni, az még ma este elcsípheti az m2-n 22.00-kor (ha igaz). Ajánlom mindenkinek, aki egy remek, több szálon futó vígjátékra vágyik!

Pontozás:

imdb: 5.9 (4 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Christina Ricci nemsokára látható lesz a Bel Amiban Uma Thurman és Rábört Pettinszn oldalán.

- Gaby Hoffmann következő munkája a The Surrogate Mary című rejtélyes horror/dráma.

- Casey Affleck szinkronizál a ParaNorman animációs filmben és szerepel a Paradise Lost fantasy-ben.

- Jay Mohr egy igencsak izgalmasnak hangzó vígjátékban mellékszerepel legközelebb, ez pedig a Burt Wonderstone: "Miután különválik fellépőtársától, a híres, de megcsömörlött las vegas-i mágus a színpadon maradásért küzd, mikor feltűnik egy új, menő utcai bűvész." Főbb szereplők: Olivia Wilde, Jim Carrey, Steve Carell és Steve Buscemi. (Azóta ezt láttam és írtam róla.)

- Brian McCardie adatlapján találtam rá a Titanic ötezredik feldolgozására, ami egy filmsorozatnak készül. Nem unalmas ez még? Ki kíváncsi rá, mindig ugyanaz a vége, a hajó így is, úgy is elsüllyed...

Várható írások: Tigris és sárkány.

Végül jöjjön a három legjobb szám a filmből. Ja és még valami: "James Brown a legnagyobb arc a showbizniszben!" (Az első videót azóta levették.)

Újabb megbízatás a cinegore-tól:) Mexikói horror, a rendezői székben Guillermo del Toro, az egyik főszereplő Ron Perlman, a cselekmény újévkor játszódik, és ahogy a cím sugallja, valami idővel kapcsolatos dologról van szó benne - ennyi elég, hogy érdekes legyen, vagy folytassam?

A középkor végén egy alkimista rájön az örök élet titkára és bezárja azt egy aprócska szerkezetbe, a Cronos-ba. 400 évvel később Mexikóban összedől egy ház és az áldozatok közt van egy félelmetes külsejű, nagyon öregnek tűnő férfi, aki után egy villa és rengeteg műkincs marad hátra. Mindent elárvereznek és így kerül két arkangyalt ábrázoló szobor az antikvárius Jesus Gris-hez (Federico Luppi), aki éppen a kisunokájával játszik, mikor észreveszik, hogy az egyik szoborból csótányok másznak elő. Kiderül, hogy az angyal talapzata üreges és egy tenyérnyi, aranyszínű tárgyat rejt. Mikor Jesus felfedezi a kis szerkezeten lévő óraművet és felhúzza azt, a tárgyból karmok bukkannak elő és szétszaggatják a tenyerét. Az idős férfi ezek után különös események részese lesz, amiknek középpontjában ez a valami áll - de sejtelme sincs, micsoda csapást jelent a Cronos a használójára nézve, ráadásul egy haldokló milliomos (Claudio Brook) és annak agresszív unokaöccse (Perlman) is a nyomába erednek, hogy megszerezzék az alkimista találmányát. De vajon tényleg működik az örök életet adó szerkezet és ha igen, akkor ki nyeri el a halhatatlanságot?

SZPOJLER ITT

A koncepció nagyon egyszerű: a Cronos belsejében van egy bogár, ami tulajdonképpen örökké él, vérszívó és akire a szerkezet rákerül, azt ez az ízeltlábú megmarja/megmérgezi és ettől vámpírrá lesz. Hogy mi ez a bogár, honnan származik, és milyen módon működteti a szerkezetet, az nem derül ki, de annyira nem is fontos.

SZPOJLER VÉGE

A férfi, az unokája, a milliomos és az unokaöcs négyese uralja a történetet. Mindenki akar valamit: Jesus az újonnan elnyert fiatalság után megrémül attól, amivé vált és meg akarja szüntetni ezt a szörnyű nem-létet; a kislány meg szeretné menteni szeretett nagypapáját; a gazdag férfi az évek óta őt szorongató betegséget akarja legyőzni; Perlman rosszindulatú meg iszákos karaktere pedig az örökségére és egy új orra vágyik:) Viszont valójában a Cronos nem erről szól, hanem az örökléttel járó fájdalomról és szenvedésről. Emiatt Az éhségre emlékeztetett és kb. ugyanott vagyok, mint annál: dunsztom sincs, mit mondjak róla.

Sajnos Perlman helyett a főszereplő Federico Luppi - nem mondom, hogy rossz lett volna, csak nekem antipatikus. Ezen kívül érthetetlen a motivációja: először örül, aztán megretten, azt mondja, ki akar szabadulni ebből a helyzetből, de amikor a milliomos megpróbálja megölni, vagyis megszabadítani őt, akkor nem hagyja magát. És különben miért kell neki még azok után is a Cronos szerkezet, hogy tudja, mit okoz? Miért nem adja oda csak simán a gazdag kriplinek? Aztán talán azt is furcsának találhatjuk, hogy a kislány hogyan viselkedik a nemrég még halott nagyapjával - erre viszont magyarázat lehet, hogy Mexikóban egészen másképpen viszonyulnak a halálhoz, mint itthon. Viszont Pokolfajzat úr rendesen odateszi magát, ő a legjobb közülük.

A gyorsan kitalálható történetért kárpótolnak az effektek, amik igen gusztustalanok, elég csak arra gondolni, ahogy Jesus letépi a saját bőrét. Remek kis adalék, hogy a hullaházas jelenetekbe sikerült becsempészni néhány poént, amiken hangosan nevettem - ebben rejlik del Toro nagysága, mert még a komoly mondanivaló és a szörnyek felvonultatása közben is tud humoros lenni, úgy, hogy az alapszínvonalat nem rontja el poénkodással. Nagyon tetszett még a szakadékba lezuhanó autó, ami nem robbant fel - elkerülték az amcsi klisét. A rendező egyébként író is volt, a költségek egy részét maga teremtette elő (banki kölcsönökkel), a maszkokat pedig saját cégével készítette el. Emellett egy pillanatig láthatjuk, a legelején a főhős háza előtt megy el a feleségével, kutyát sétáltatva. Egyébként a film nagy részében spanyolul beszélnek, így aki nem érti a nyelvet, az csak felirattal tudja megnézni - én is így voltam vele.

Érdekességek: Federico Luppi a direktor minden spanyol nyelvű filmjében szerepelt. Claudio Brook, aki a nagybeteg milliomost játszotta, a bemutató után két évvel, rákban hunyt el - különös véletlen... Ron Perlman a költségcsökkentés érdekében gázsija jelentős százalékáról lemondott. A Jesus Gris név jelentése Szürke Jézus, az Angel De La Guardia (R.P. figurája) pedig őrzőangyal. Angel a nagybátyját őrzi, Jesus-nak pedig szürke a haja és később a bőre is beszürkül. A történet szerint az alkimista neve Fulcanelli, ő pedig tényleg létezett, a XX. század elején élt, írt két könyvet és állítólag sikerült aranyat csinálnia - ám a mai napig nem tudjuk, ki volt valójában és azt sem, hogy hová tűnt el az 1960-as években. A Cronos 2 millió dollárból készült, de csak alig 600 000-et hozott be, ennek oka viszont az, hogy nagyon kevés helyen mutatták be. Viszont legalább a kritikusoknak tetszett:)

Irtó fura film ez, amit csak tovább bonyolít a kétértelmű befejezés. Azért jobb volt, mint a The Hunger, elsősorban Perlman játéka és del Toro rendezése miatt. Nem az én műfajom, de csak emiatt mégse pontozom le. Aki szereti az öröklét negatívumait taglaló műveket, az mindenképpen nézze meg!

Pontozás:

imdb: 6.7 (5 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Guillermo del Toro pénzeli a Mama című horrort ("Annabel és Lucas arra vállalkoznak, hogy felnevelik unokahúgaikat, akiket az anyjuk magára hagyott, ezért öt évig egyedül voltak egy erdőben. De vajon tényleg meg tudtak élni ketten a vadonban, vagy valaki/valami segített nekik?") és a Rise of the Guardians animációs filmet ("Télapó, a Húvéti Nyuszi, a Fogtündér, Zúzmara Jack és a Homokember összefognak, hogy együtt vegyék fel a harcot a Mumussal.":)). Írója és producere a Pinocchionak, ami az ismert mese sötétebb világú animációs feldolgozása; valamint ő készíti a Hobbit 1-2 forgatókönyvét. Ezeken felül még rendezője a Pacific Rimnek (akció/sci-fi - "Amikor egy idegen faj megtámadja a Földet, az emberek hatalmas robotokat építenek, amiket ők maguk vezetnek és így veszik fel a harcot a megszállókkal."). (Utóbbit megnéztem, cikket is írtam róla.)

- Ron Perlman az egyik főhőse az utóbb említett Pacific Rimnek, ezen kívül a The Gatekeeper című horrornak (aminek producere is), valamint Hóruszt alakítja majd a The Scorpion King 3: Battle for Redemptionben - ez azonban csak videóra jön ki. (A magyarul Tűzgyűrűnek nevezett robotos bunyóban végül csak egy emlékezetes mellékszereplő lett.)

Várható írások: Tigris és sárkány, 200 szál cigi.

Sajnos a UPC kitalálta, hogy az új filmeket már nem adja az HBO (vagyis csak egy részüket), a többi már az ondimend-kínálatból tölthető le (így járt az Álomháború is). Viszont talán emiatt elkezdték előszedegetni az archívumból az ős-HBO-filmeket, így került például felszínre ez a gyöngyszem. Legalább 10 éve nem adta a tv, viszont gyerekként sokat láttam, rengeteg részlet megmaradt belőle, így örültem, hogy megint megnézhetem:) Aki nem tudná, miről van szó, ez a világ első, igazán nagy sikerű filmje, amiben élő szereplőket hagyományosan animált karakterekkel együtt szerepeltettek. Konkrétabban:

Egy alternatív 1947-ben járunk, amikor Hollywoodban a rajzfilmsztárok ugyanúgy léteznek, mint a hús-vér színészek. Még külön negyedük is van a városban, amit a vicckirály Acme ural. A rajzfilmfigurákat firkáknak nevezik és elsősorban a Maroon Stúdió foglalkoztatja őket, köztük az első számú sztárok egyikét, Roger nyulat (Charles Fleischer hangján szólal meg), akivel viszont az utóbbi időkben egyre nehezebb együtt dolgozni. A stúdió feje észhez akarja téríteni a nyulat, így felbéreli a firka-gyűlölő magánnyomozót, Eddie Valiantet (Bob Hoskins), hogy nyomozzon Roger szemrevaló felesége, Jessica (Kathleen Turner szinkronizálja) után. Az akció sikerrel jár, ám az asszony leleplezett "csalfasága" feldühíti és elkeseríti a hosszú fülű mozisztárt, aki elrohan az éjszakába.

Másnap az újságok tele vannak a hírrel, miszerint Acme urat meggyilkolták, a tettes pedig Roger! A magát viszont ártatlannak valló nyuszi ezalatt Eddie-nél keres menedéket, az ideges és sokat vedelő magánkopó pedig kénytelen-kelletlen segítő kezet nyújt neki és lassan kiderül, hogy egy óriási összeesküvésbe csöppentek! Ám hőseink dolga nem egyszerű, mert nyomukban vannak a firka-igazságszolgáltatók, az őrült Menyétek, és a félelmetes külsejű Doom bíró (Christopher Lloyd), aki meg van győződve Roger bűnösségéről. Szerencsére Valiant és különös társa számíthat a többi rajzolt lény és a kocsmáros Dolores (Joanna Cassidy) segítségére, de vajon elég lesz-e ez a vérszomjas ellenfelekkel szemben? Hiszen a tét a Firkanegyed sorsa! És ahogy az eredeti cím is kérdezi: Vajon ki csalta tőrbe Roger nyulat?

Ez a mozi azért tök jó, mert gyerekként a kedves figurák, az izgalmas részletek és a vicces események élvezhetőek; felnőttként pedig a parodisztikus krimi-szál, a kétértelmű poénok és a rajzolt alakok valóssá tétele nyerheti el a tetszésünket. Itt minden van, ami egy jó filmhez kellhet: látványos, humoros, egy pillanatra sem unalmas, meg aztán emlékezetet a régi jó rajzfilmekre (Bolondos Dallamok, Droopy, Kacsamesék, stb.).

Roger Rabbitről annyit kell tudni, hogy először egy regényben kelt életre, 1981-ben, mégpedig a Gary K. Wolf által írt Who Censored Roger Rabbit?-ben, ez nagyon kevés dologban egyezik a filmmel. Az alapvetően sci-fi író Wolf összehozott egy érdekes krimi-paródiát, ami már a megjelenése évében felkeltette a filmesek figyelmét. A rendezéssel a kezdetektől fogva Robert Zemeckis-t akarták megbízni, a produceri székben pedig Steven Spielberg ült. Ám sokáig tartott, hogy meggyőzzék a Disney-t a direktor alkalmasságáról (a Vissza a jövőbe sikere volt az, ami bebiztosította Robert bácsit), összehozzák a pénzt, és még a rengeteg híres rajzfilmszereplő copyright-jogait is megszerezzék. Például a Warner csak úgy engedte meg Dodó kacsa és Tapsi Hapsi szerepeltetését, ha ugyanannyi ideig láthatóak, mint a Disney-figurák - ezt úgy oldották meg, hogy mindig együtt vannak a két stúdió sztárjai - a mozik történelmében ez először fordult elő! Ez nagy lehetőség volt, amivel felvonultathatták a rajzfilm aranykorának óriásait, de pluszban ott volt még a kihívás, hogy az élő szereplőket az animált alakokkal együtt, hihető, valóságos módon keltsék életre. Itt ugyanis a firkák hatással vannak a környezetükre, a tárgyakra és az emberekre is, mindezt számítógép felhasználása nélkül, 23 évvel ezelőtt elképesztően nehéz feladat volt megalkotni.

Furcsa, de nagyon kevés alkalommal találkozhattunk gyerekkorunkban a rajzolt figurák halálával. Nekem például nagyon erősen megmaradt a Tom & Jerry-ből a muskétásos epizód, amikor a macskának egy hatalmas terített asztalt kell megvédenie a két egértől, ami nem sikerül neki és az utolsó jelenetben (igaz csak árnyékként, messziről mutatva) lefejezik. A Roger nyúl a pácbanban újból találkozhatunk ezzel a jelenséggel, sőt, nem csak hogy ezek a figurák meghalnak, de ők is képesek gyilkolni. Ez a dolog teszi még nagyon érdekessé ezt a művet, és a már említett, számítógép használata nélkül, tradicionális animációval megalkotott, rendkívül jól kinéző látvány-effektek. Nagyszerű apróság, hogy az eredeti szinkronsávban megőrizték a legendás hangokat, akik megszólaltatták mindenki kedvenc hőseit. A teljesség igénye nélkül, csak a legismertebbeket sorolom fel itt: Mel Blanc (Dodó kacsa, Csőrike, Szilveszter, Tapsi Hapsi, Cucu malac), Tony Anselmo (Donald kacsa), Wayne Allwine (Mickey egér), Mae Questel (Betty Boop) és Frank Welker (Dumbo). Mellettük pedig egy rövid ideig, az Éneklő Kardként Frank Sinatra is hallható.

Az igazi színészek közül egyértelműen Christopher Lloyd viszi a pálmát. Doom bíró gyerekszemmel nézve hihetetlenül ijesztő volt, hiszen mindenki másnál magasabb, fekete köpenyt visel, a szeme alig látszik, az arca sápadt és nagyon gonosz, szadista figura. A végén lelepleződik, akkor pedig emlékezetes, kissé hátborzongató jeleneteket is láthatunk, amik talán a kisebbeknek nagyon félelmetesek lehetnek. Bár Chuck Jones, a Looney Tunes egyik atyja azt nyilatkozta, hogy ebben a műben a hús-vér főhős szimpatikusabb, mint a rajzolt, ezzel én nem értek egyet. Bob Hoskins olyan, mintha csak odatették volna a sok firka közé - persze a szerepe szerint olyannak kell lennie, de én inkább Rogernek szurkoltam, mint neki. Nem mondom, hogy antipatikus volt, vagy ilyesmi, csak mégse annyira jó. Ismertebb arc a kocsmában lévő törpe, Mike Edmonds, aki Og volt az Időbanditákban és Logray a Star Wars-ban; valamint a legelején, csupán pár percig látható producer, Joel Silver, aki a nyúl filmjét dirigáló rendező.

Érdekességek: A történet alapját Wolf regénye mellett a Kínai negyed című mozi harmadik részének szánt sztori adja - a tömegközlekedési vállalatok felvásárlásával az autózásra kényszerítő konzorciumok működése és az ezzel járó rombolás/sztrádaépítés, stb. Ez az eseménysor egyesek szerint a valóságban is megtörtént: a '40-es, '50-es években sok cég próbálta ilyen felvásárlásokkal felfuttatni az autóipart. A Firka Klub a régi Cotton Clubra utal, ahol csak fehéreket szolgáltak ki, és a feketék csak alkalmazottak lehettek; Doom terve a pusztításról pedig Hitler végső megoldását idézi fel. A címet elég sokáig tartott kitalálni, de annak ellenére, hogy kérdés lett, az eredeti címben nincs kérdőjel, mert azt balszerencsét hozónak tartották. A film költségvetési határát 30 millió dollárnál húzták meg, ám még így is ez lett az akkori világ legdrágább animációs filmje. Ez az összeg azonban egyre csak nőtt, a forgatás elhúzódott, és a stúdió vezetőségéből néhányan le akarták állítani a gyártást, ám a többség bízott Spielberg szimatában, így kitartottak mellette.

326 animátor dolgozott a Roger nyúlon és 82 080 képet rajzoltak: a storyboardokkal és a tervekkel együtt több mint egymillió rajz készült. Az animált figurák interakcióit a környezetükkel robotkarok és bábmozgatási technikák segítségével valósították meg, de pantomimesek és életnagyságú műanyag figurák is segítették a karakterek életre keltését, hogy a színészeknek könnyebb legyen az elképzelt figurákkal együtt játszani. A szinkronhangok a felvételek során a helyszíneken mondták el szövegeiket, hogy ezzel könnyítsék a kamera előtt álló társaik dolgát. Bob Hoskins a három éves kislányát figyelte meg, amikor amaz a képzelt barátaival játszott, hogy inspirációt kapjon, milyen lehet nem létező alakokkal dolgozni:) A színész kisfia a forgatás ideje alatt nagyon berágott az apjára, amiért az megtiltotta neki, hogy elmenjen vele és megismerkedjen a rajzfilmfigurákkal, akikkel Hoskins együtt játszott:) Állítólag Eddie megformálója annyira beleélte magát a helyzetébe, hogy később hallucinációk is gyötörték emiatt.

Jessica énekhangja nem Kathleen Turner, hanem Amy Irving. Amikor Doom a Firkanegyedben elmenekül Valiant elől, az nem Christopher Lloyd, hanem Ken Ralston effektmester. Ugyanígy a taxis jelenetek némelyikében sem Hoskins-t láthatjuk, hanem egy rajzolt Eddie-t. Charles Fleischer nem csak Rogert, hanem Benny taxit és két menyétet is szinkronizált, Roger szövegét pedig a nyusziéhoz hasonló jelmezben adta elő. Ennek folyományaként mikor ebédszünetben az egyéb mozikon dolgozók meglátták, azt hitték róla, hogy így szerepel és suttogni kezdtek, hogy mennyire bénák a Who Framed... effektjei:) Christopher Lloyd szinte alig pislog a filmben, a róla készült kilapított modellt pedig a rendező máig az irodájában tartja. Ha képről-képre nézzük azt a részletet, amikor a rajzolt vonat elüti a Löttyös kocsit, akkor a vonat minden egyes ablakában valamilyen halált vagy gyilkosságot láthatunk - ez azért elég durva, vajon miért csinálták ilyenre? A címszereplőt úgy írták le a készítői, hogy "Warner arca van, Disney teste és a személyiségét mintha Tex Avery (Bolondos Dallamok) tervezte volna", ezen kívül Goofy nadrágját, Mickey egér kesztyűjét és Cucu malac nyakkendőjét hordja. A piros-fehér-kék színei miatt pedig az amerikai zászlóra emlékeztet, így "tudat alatt mindenki kedvelni fogja".

Az egyik legtöbb munkát a kocsma titkos szobájában játszódó szekvenciába fektették, ahol a mozgó lámpa fényeit rendkívüli precizitással keltették életre Roger felszínén, ám az átlagos nézőnek ez fel se tűnik. Azóta az ilyen feladatokat (sok munka valami olyanért, ami felett a néző valószínűleg átsiklik) a Disney-nél "Bump the Lamp"-nek (nekimenni a lámpának) nevezik. Eddie rajzolt fegyverét a doboz felirata szerint Yosemite Samtől kapta - ez magyarázat a Golyók külsejére. Eredetileg a nyomozó szerepére Billy Murray-t akarták, ám nem tudták elérni őt, amikor pedig ez kiderült, Murray önmagából kikelve ordítozott valami nyilvános helyen, mert annyira dühítette, hogy mást kértek fel - pedig ő elvállalta volna. Tim Curry jelentkezett Doom bírónak, ám a próbafelvétel során a frászt hozta a készítőkre, így elhajtották:D A rajzfilmfigurákat megölő Lötty három alkotóeleme a terpentin, a benzin és az aceton, ezeket pedig a valóságban is arra használják, hogy eltüntessék az animátorok rajzait. Az első tesztközönség főként 18-19 évesekből állt, akiknek nem tetszett a mozi, ám ezen a reakción felbuzdulva Zemeckis semmit sem változtatott rajta. Az 1999-es Közlekedési Fejlesztők Országos Ülésén Amerikában megtárgyalták a film konspirációs mellékszálát és arra a következtetésre jutottak, hogy a valós egybeesések ellenére ilyesmi ténylegesen nem történt. Végezetül egy vicces név: Pat Buttram (butt=hátsó, ram igeként=belegyömöszöl, szóval ez kb. Farbatoszt jelent:D), ő az első számú Golyó hangja volt.

A Roger nyúl a pácban végül 70 millió dollárt emésztett fel, ám 349 milliónyit hozott vissza. A kritikusok pozitívan értékelték, három Oscar-díjat nyert (Legjobb Hangvágás, Legjobb Látványeffektek, Legjobb Vágás), ezzel az 1964-es Mary Poppins óta az első rajzfilm lett, ami több Oscart is megnyert. Richard Williams, az animáció feje pedig még külön kapott egy Special Achievement Awardot a karakterekért és a rajzolt figurák rendezéséért. Két Saturn Awardot adtak neki: a filmnek a Legjobb Fantasy-nek járót, Robert Zemeckis-nek pedig a Legjobb Rendezőét. A 42. Brit Filmakadémiai Díjkiosztón a látványáért ismerték el e művet, a Hugo Awards-on pedig a Legjobb Dráma és a Legjobb Gyerekfilm díjait söpörte be. A Who Framed Roger Rabbit a '80-as évek legdrágább filmje és ennek a leghosszabb stáblistája is. Jessica védjegyévé vált mondatát („Nem vagyok rossz, csak ilyennek festettek.”) a Premiere mozimagazin a 100 Legjobb Filmes Szövegek Toplistáján a 83.-nak választotta. Roger nyúl első kalandja megindította az amerikai rajzfilmgyártás aranykorának reneszánszát, megalapozva a későbbi modern animációs filmek útját, elsősorban a Disney stúdió alkotásait.

Bár a mozgókép gyakorlatilag egyáltalán nem hasonlít a regényhez, Gary K. Wolf mégis jelentős hányadot kapott a bevételből. 2001-ben viszont az író így is beperelte a készítőket, mondván a későbbi haszonból és a reklámozásból nem kapta meg a neki járó százalékot. Először elutasították, aztán mégis igazat adtak neki, a pereskedésnek elvileg ma sincs még vége. Wolfnak azonban biztosan tetszett a mozi, vagy lehet, hogy csak a sikeren felbuzdulva, de megírta a második Roger nyulas regényét, a Who P-P-Plugged Roger Rabbit?-et, ami a mozgókép folytatása, nem az eredeti írásé. A nagy bevétel miatt kiadtak egy rövid életű képregény-szériát, két játékot (PC-re és Nintendora), meg egy rajzfilm-sorozatot, a Roger Rabbit's Toontownt, amiben a címszereplő mellett Jessica, Baby Herman, Benny taxi és a Menyétek is szerepet kaptak. Azonban a botrány sem kerülte el a nyúl háza táját, ugyanis már a bemutatása idején tiltakoztak ellene a benne található bújtatott szexualitás miatt, az 1994-es dvd-kiadásakor pedig a Variety magazin kiderítette, hogy ha kockáról-kockára nézünk egyes jeleneteket, akkor láthatjuk Jessicát meztelenül. Azóta sem derült ki, hogy ezeket a szabad szemmel nem látható kis részleteket az animátorok milyen szándékkal tették bele…

Who Discovered Roger Rabbit - Toon Platoon, avagy a máig el nem készült folytatásról

Mivel cikkem alanya elváráson felül teljesített, így egyértelművé vált, hogy kell neki folytatást készíteni. Az első forgatókönyv a Toon Platoon címet viselte, ami egy 1941-es, náci-ellenes, háborús rajzfilm-vígjáték lett volna, amiben Roger és társai a világháborúba keverednek - ez azonban arra késztette Spielberget hogy kilépjen, mivel a Schindler listája után nem akarta nácis szatírához adni a nevét. Ekkor alakult át a történet és lett belőle a Who Discovered Roger Rabbit, ami a nyuszi színészi pályafutására, sztárrá válására és későbbi feleségével való megismerkedésére koncentrált volna. 2009-ben azt mondták, hogy Zemeckis lesz a rendező, a figurákat tradicionális, 2D-s animációval keltik életre, a többi szereplőt motion capture-technikával rögzítik. 2010-ben már azt mondták, hogy nem használják a motion capture-t, de bevetnek helyette némi számítógépes animációt és megerősítették, hogy a mozi készül. Bob Hoskins először azt nyilatkozta, nem lesz benne, később azt, hogy mégis. (Azóta szegény Bob meghalt, így már semmiképp se lehet főszereplő...) Tény, hogy készültek 3D-s Roger animációk, és forgatókönyvek is, de ennél előbbre a mai napig nem jutottak. Az imdbn látható egy Who Framed Roger Rabbit 2 oldal, de ebből gyakorlatilag semmit sem lehet megtudni. Végülis 23 éve egy helyben toporognak, így vehetjük úgy, hogy ez a folytatás valószínűleg sosem készül el…

Aki végigolvasta ezt a rengeteg szöveget, az most már biztosan tudja, hogy ez egy különleges alkotás, amit már csak a nosztalgia miatt is érdemes látni. Aki szerette a régi rajzfilmeket, annak biztosan tetszeni fog!

Pontozás:

imdb: 7.7 (5 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Azért vannak benne fura részek...)

Hírek:

- Robert Zemeckis rendezi majd az egyelőre dátum nélküli Sárga Tengeralattjáró-újrát.

- Bob Hoskins-szal hamarosan találkozhatunk a mozikban, hiszen szerepel a Hófehér és a Vadászban. (Láttam, írtam róla.)

- Christopher Lloyd a Piranha 3DD és a Dead Before Dawn 3D című horrorokon, valamint a Time, the Fourth Dimension névre hallgató sci-fin dolgozik jelenleg - utóbbiban biztosan főszereplő lesz.

Várható írások: Cronos, Tigris és sárkány.

Utólag Boldog Karácsonyt minden kedves olvasónak:)

Gondoltam, mivel a második részről szóló cikket már megírtam, így legyen meg az első is - meg aztán néha jól esik valami felhőtlenül buta, de aranyos vígjátékot nézni a sok horror és szuperhősfilm közepette. Nem hinném, hogy oldalakon át kéne ugatnom róla, a lényeg az, hogy a mára már nagyon híressé vált Anne Hathaway karrierjét ez indította el, de vannak még egyéb jó kis dolgok benne. Lássuk a történetet:

Mia (Hathaway) 15 éves lány, aki egy san franciscoi gimiben a vesztesek táborát gyarapítja. Vagy észre sem veszik, vagy csúfolják, kiröhögik; ő pedig közben a suli leghelyesebb (bvüee) srácáról, saját (működő) kocsiról meg ilyesmikről álmodozik. Aztán egy napon megtörténik vele mindaz, amire (elvileg) bármelyik lány vágyhat: kiderül, hogy nemrég elhunyt apja révén Mia egy aprócska ország, Genovia trónörököse! Így aztán a jelenlegi királynő, Clarisse (Julie Andrews), aki hősnőnk sosem látott nagymamája, eljön hozzá és megpróbál európai hercegnőt faragni az átlagos amerikai tizenévesből - de vajon sikerrel járhat? És ha igen, Mia vállalja a kötelezettségeit vagy meghátrál a felelősség elől? (Meg aztán, vajon rátalál-e az igaz szerelem?)

Ez a film nem nekem szól, mert 14 éves lány helyett 25 éves fiú vagyok, de azért nevetni még én is tudok rajta. A történet végülis egy valóra váló tündérmese, ami Meg Cabot írónő (Jéghercegnő) 2000-es könyvén alapszik, a kitűnő Garry Marshall rendezésében. Mivel sok jó és számos rossz aspektusa van, ezért külön-külön felsorolom őket, aztán mindenki eldöntheti, hogy jó-e vagy nem.

Pozitívumok: Anne Hathaway már magában az, hiszen nagyon édes és szép, ráadásul a karaktere is aranyos, szimpatikus leányzó. Aztán Julie Andrews, aki csodálatos színésznő, nagyszerűen alakít és mellette van a szintén óriási Hector Elisondo. És lehet sokat nevetni, a hercegnői leckéken vagy a fergeteges díszvacsorán:)

Negatívumok: Sandra Oh, akit rühellek. Heather Matarazzo, aki a folytatásban nem ilyen idegesítő; meg a két szépfiú, a zsidó és a szőke. Az összes jelenet, amiben ez a két srác benne van, egyszerűen szar. Más is észrevette, hogy Mia szívszerelme a folytatásban eltűnik? Ja és még nem is említettem nagyonnagysztár Mandy Moore-t, kompániájával együtt. A tipikus, tehetségtelen, színjátszó klisé jócsajokat, akik a méltán népszerű Megön Fáksz és a vivatvn mutogatott bármelyik kis kurva kitűnő másolatai. Értem én, hogy ezek sztereotip figurák (végülis itt mindenki az), de miért kell idegesítőnek lenniük? Ja és még valami: NAGYON utálom, hogy a vesztesek mindig szemüvegesek....

Ezt a filmet akkor lehetett volna igazán elrontani, ha másik főszereplőt választanak, nem hívják meg Julie Andrews-t vagy ha a poénok a 2000-es évek Eddie Murphy-mozijainak szintjén lettek volna - szerencsére másként lett.

Érdekességek: Az egyik producer Whitney Houston volt. Clarisse és Joseph egymás iránti érzéseit Andrews és Elizondo találták ki, direkt így formálták meg a figurákat. A szereplőválogatáson Anne Hathaway kiesett a székéből és azonnal megkapta az ügyetlen Mia szerepét - plusz nagy segítség volt számára a rendező egyik unokája, aki a jelentkezők közül őt választotta, mert neki volt a leginkább "hercegnős a haja":) Anne az átalakítás előtti külsejéhez egy méretes póthajat viselt, amit a stábtagok Bestiának neveztek el, a bozontos szemöldökét pedig szálanként ragasztották fel az arcára. A hercegnő apjának képe és a visszaemlékezésben látható herceg a színésznő valódi apja. Két, előre meg nem tervezett jelenet is benne maradt a végső verzióban: Amikor a részeg férfi karja kigyullad, a tűznek el kellett volna aludnia a jégkockák közt, ám nem így lett, Hathaway ezért ráöntötte az italát - a reakciója valódi. Amikor pedig az esős időben Mia megcsúszik a lelátón és fenékre esik, az is véletlen volt, de Marshallnak tetszett, ezért bent hagyta.

Állítólag a stáb nagy része kipróbálta a lecsúszást a főhősnő házában lévő tűzoltó-csövön. Genovia címerében a latin mondat jelentése: Az egész test működik. Dagi Louie-t négy különböző cica játszotta. A díszvacsorán a pincér, aki azt mondja: "Gyakran megesik." ugyanaz, aki a Micsoda nő!-ben Julia Roberts-nek mondja ezt:) (A rendező mindkétszer Marshall úr volt.) A diplomáciai mentesség az itt ábrázolttal ellentétben nem jelent kibúvót a közlekedési büntetések alól. Az estélyen ott van Garry bácsi és húga, a szintén rendező Penny Marshall; Clarisse asszisztense Kathleen Marshall (Gary lánya), az autogram-kérő kislányok pedig a direktor unokái. A miniszterelnök kislánya Elizondo unokája. A vége stáblista elején láthatunk még egy utolsó poént - vagyis láthatnánk, ha nem a kereskedelmin menne... A Neveletlen hercegnő 37 millió dollárból készült és 168 milliót hozott be. A kritikától vegyes fogadtatásban részesült, ám a sikere miatt elkészült a folytatása - oldalt tessék rákeresni, akit érdekel;) 

Ez a filmecske nem olyan rossz, még az idegesítő pillanatok/karakterek dacára sem. Nagyon sarkítva mondatnám, hogy ez a Bridget Jones kislányoknak:)

2023-as megjegyzés: Több mint egy évtizeddel a cikk születése után ismét megnéztem és elmondható, hogy mára inkább klisészerű, kissé unalmas izé, ami viszont egy karácsonyi szünet ideális filmje. Feltűnően sok a fekete háttérszereplő, illetve nem értem, miért van az ázsiai igazgatónőnek indiai neve? A fentebb említett folytatását és a Jéghercegnőt ajánlom helyette, de azért pontlevonást mégsem érdemel.

Pontozás:

imdb: 6.2 (5 év alatt 0.3-at emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Anne Hathaway az új Macskanő. Amennyi képet láttam róla, az alapján nem tetszik a jelmeze, de persze lehet, hogy sokkal jobban néz majd ki a moziban. Én mindenesetre már várom a The Dark Knight Rises-t, már csak azért is, mert Juno Temple szerepel benne:) (Láttam, írtam róla.)

- Mandy Moore a Tron: Uprising sorozatban szinkronizál éppen.

Holnap kezdi el adni az AXN A katedrálist, aki anno a tv2-n kihagyta, az mindenképp nézze meg, mert baromijó! Erre a hétre még mindenképpen várható a Cronos, a Joe és a vulkán, meg még ki tudja, mi minden egyéb... (A másodikként említettet 2016-ig nem néztem meg...)

     Alternatív cím: Jóóóóóóóóóóóóóó reggeeeeeeeelt Vietnaaaaaaaaaaaaaaaaaam!!!!!!!

     Az igazi Adrian Cronauer saját bevallása szerint hadbíróság elé kerül, ha csak a felét megteszi annak, amit filmbéli megtestesítője, Robin Williams. De valószínűleg unalmas is lett volna a történet, ha követi az igazi pofa életét.

     Így viszont sikerült egy mára klasszikussá vált produkciót létrehozni. Cronauert Vietnamba vezénylik 1965-ben, ahol a saigoni rádió bemondójaként kell szolgálnia. Egy nagyvilágot megjárt, oltári humorú, jó kedélyű fickóról van szó, akinek a felettese egy roppant idegesítő, mocskosul antipatikus seggfej (J. T. Walsh) lesz, így már van is egy alapkonfliktusunk. De a legtöbben imádják, sőt a hallgatók egyenesen istenítik Adriant, akiből csak úgy dől a hülyeség és nem mellesleg rock and roll nótákat játszik, a sablonos, szolid szalonzenék helyett. És természetesen van egy jófej segítője is, ő Garlick (Forest Whitaker). Neki köszönhetően egyre jobban eligazodik ebben a fura országban, melybe szinte vendégként érkezik, a pénz meg a szórakozás vezérli; gyakorlatilag észre se veszi, hogy a hazája megszállóként van jelen és a legtöbb vietnami család franciák vagy amerikaiak keze által csonkult. Egy nap viszont meglát egy gyönyörű lányt az utcán (Chintara Sukapatana), és ahogy próbál egyre közelebb férkőzni hozzá - ez mondjuk nem olyan könnyű a helyi szokások miatt -, egyre jobban megismeri ezt a délkelet-ázsiai népet. Főleg a lány öccse van segítségére, Tuan (Tung Thanh Tran). És a bolondozás mellett egyre inkább fontossá válik számára, hogy az országban zajló dolgokat is ismertesse a hallgatókkal, de a Cenzné meg az ura, a Cenz ura ezt rossz szemmel nézik... (Ezt Hofitól loptam.)

     A film nyilván háborúellenes akar lenni, hát mondjuk, hogy ez kipipálva. Az én véleményemet inkább senki ne kérdezze a vietnami háborúról, meg az általános megjelenítéséről az AMERIKAI filmekben, mert ideges leszek. A lényeg, hogy amint felcsendül az örökzöld Armstrong-sláger, a What a wonderful world, és az aláfestő képekben bomba robban a sikátorban, a földművelők közt, és hullákat cipelnek odébb, a leggonoszabb ember is rádöbben arra, hogy a háború értelmetlen és borzasztó. Összefoglalva: a film hatásvadász.  Szerintem végig fenntartja a figyelmet a történet, valóban olyan, mintha mi is ott lennénk a szereplők mellett, Robin Williams pedig csöppet sem meglepően nagyon vicces gyerek. Kiskoromban ezért imádtam ezt a filmet: a maratoni pofázás miatt, aminek akkoriban mondjuk valószínűleg a 90 százalékát se értettem, de egyszerűen magával sodorja az embert. A drámai része ugyanolyan jól kidolgozott, van benne ugyebár egy fordulat, ami sokadszori nézésre is meglepő és olyan szomorú.

     Elsősorban a vicces dolgokra asszociálok, ha meghallom a címet, de a megnézetel után azért mindig az a gondolat férkőzik az agyamba, hogy el van cseszve rendesen ez a világ. 1965-ben is így tűnt (már nem nekem, mert akkor még nem éltem én hahaha), most is, és valószínűleg újabb 45 év múlva is olyan lesz. És ez elég szörnyű.

Viszont.

Nem ezzel kell foglalkozni, pláne nem karácsonykor. Boldog karácsonyt egyébiránt kedves olvasók!

Tehát, ott tartottam, hogy viszont. A film csordultig tele van remek zenékkel, ki is ömlenek a filmből, annyira sokan vannak és egy egészen idáig elfolydogált, hogy beilleszthessem ide.

És. Ha már az élet szörnyűségeiről esett szó...

:) (Ez itt valószínűleg az említett Louis Armstrong-sláger volt, de levették.)

Még régen, amikor készülőben volt ez a film, itthon nagy felhajtás volt körülötte, ami érthető, hiszen azért Christopher Lambert neve még ma is jól cseng, mellette pedig hazánk lányai/fiai mutathatták meg tehetségüket. Jómagam nem tudtam, miről szól, csak azt, hogy a középkorban játszódik és a francia sztár mellett benne van az egyik legjobb magyar színész, Bicskey Lukács, akit az Argo óta nagyon kedvelek - ennyi alapján már látnom kellett. Kb. két hónapja volt először a Film+-on, akkor leültem elé, de olyan fél óra után elment az adás és nem jött vissza, így lemaradtam a Day of Wrath nagy részéről. De most bepótoltam, és azt mondom, megérte! Erről van szó:

Az 1400-as évek legvégén járunk, egy kis spanyol városban. Főhősünk a részeges bíró, Ruy (C.L., ejtsd: Rui), akitől felesége (Oroszlán Szonja) elhidegült és mivel a férfi sok időt tölt az ivóban, az emberek suttognak róla a háta mögött. Egy napon az egyik ismert főnemest meggyilkolják a nyílt utcán kíséretével együtt, ám a hullák eltűnnek és dacára a sok szemtanúnak, mindenki váltig állítja, hogy a herceg él. Néhány nappal később újabb főúr hal szörnyű halált, ám az ő maradványai ugyanúgy felszívódnak, a bíró pedig bizonyítékai birtokában hiába remél segítséget, senki sem áll mellé, még a legközelebbi segítői sem. Minden lakos egyre gyanúsabbá válik, főként az inkvizítor Anselmo (James Faulkner), és felbukkan egy rejtélyes orgyilkos (Bicskey Lukács), aki mindig a bíró előtt jár egy lépéssel. De vajon ki akarja megöletni a város elitjét és miért tüntetnek el minden nyomot a tettesek?

SZPOJLER HÍR

Csodálkozom, hogy ez a film mégse világsiker, se Oscar-díjas és nem mutogatták mindenütt, merthogy zsidókról szól. Bizony...

SZPOJLER ÁFF

Az elején jön az első gyilkosság és onnantól máris nagyon érdekes lesz a sztori. Az áldozat mellkasára valaki egy D betűt vés, aztán eltűnnek a hullák és még aki nyilvánvalóan ott volt, az is tagadja, hogy látott valamit. Mintha meg sem történt volna a dolog... Aztán a mészárlás folytatódik, a bíró egyre dörzsöltebb módszereket használ, ám még ha megdönthetetlen bizonyítékokkal szolgál, az se érdekel senkit. Ráadásként ott a zsidózó pap, a megszállott feleség, a barátja ellen dolgozó segéd, a nemtörődöm kormányzó és az inkvizítor körül gyülekező összeesküvők hada. Ahogy halad előre a sztori, egyre jobban érdekelt, hogy mi áll a háttérben, mert tényleg izgalmas ez az "egyedül a világ ellen"-helyzet, ahol az igazság keresése hiábavaló időpazarlássá degradálódik... Mellékszálként ott van Ruy szerelmi élete, aki a szép, de fanatikus felesége és a régi párja, a gyönyörű grófné (Blanca Marsillach) között őrlődik; meg ugye a mindent átható félelem; az elvakult vallásosság és egy évtizedes (talán évszázados?) titok. Egy dolog azért akadt, amit nem értek: Bicskey karaktere azt mondja, hogy ő egy magyar zsoldos, viszont a stáblista szerint Miguel de Alvaradonak hívják, akkor most hogy van ez?

Lambert megöregedett, az egész feje annyira sima, mint egy tekegolyó, még a haja is, szóval a külseje egy kissé nevetséges, de hozza a tőle megszokott színvonalat. A legjobb egyértelműen Bicskey úr, akit jégkék szeme és markáns vonásai igazán félelmetes rosszfiúvá teszik. Marhajól kardozik, elegáns, érzelemmentes gyilkos, egyszerűen mindenki mást lejátszik a vászonról. Brian Blessed vicces figura, de valójában megfontolt, ravasz és előrelátó, csupán e mögé a joviális, érdektelen élvezethajszoló külső mögé rejtőzik el, ő is tök jó volt. Ugyanígy tetszett James Faulkner alakítása, mert annyira gonosznak látszik, hogy ha bármi rossz történik a filmben, egyből rá gondol majd a néző és ez óriási! Oroszlán Szonja jól néz ki ezzel a rézvörös hajjal, de az ő karaktere a legellenszenvesebb mind közül. Az utolsó jelenete egyszerűen elképesztő állatság - valódi reakció, ami tényleg megtörténhet, de az összes ilyen embert úgy utálom, basszus, hogy lehet valaki ennyire elvakult barom... Őt ellensúlyozza a szép Blanca Marsillach, akinek figurája sokkal szimpatikusabb és a hölgy jobban játszik hazánk agyonsztárolt kancsal lányánál (elnézést). Egyébként a szereplőgárda nagy része magyar, hiszen itt forgatták A harag napját. A teljesség igénye nélkül néhány ismerhető név: Gryllus Dorka (a segéd felesége, nem ismertem fel), Zakariás Eszter (valami Mónika, szinkronszínésznő), Trokán Nóra (Ruy szobalánya, mostanában elég felkapott), Bordán Irén (Santa Fe hercegné, ő elvileg külföldön élő magyar színésznő), Fridel Fruzsina (a grófné szobalánya, a Jóban-Rosszban egyik szereplője) és Elek Ferenc (fiatal szerzetes a bitófás részben, ő volt Kozma Jocó a Szomszédokban:D). Ezen kívül gondolkoztam és lehet, hogy a mostanában futó Jägermeister-reklámban látható pofa a pap, de ebben nem vagyok biztos.

Kiemelném még a látványt, hiszen szépek a jelmezek, csupa élénk, erőteljes színt láthatunk, talán csak az hibádzik, hogy külső megjelenésükben alig lehet elkülöníteni a szegényeket a gazdagoktól. A film háromnegyedénél jön a fordulat, amit lehetetlenség kitalálni, ám miután kiderül a titok, még mindig van értelme tovább nézni, mert aztán következik az utolsó felvonás, a "bosszú", és aztán a remekül komponált lezáró jelenet. Az író, rendező és főproducer Adrian Rudomin volt, akinek emellett csak egyetlen másik filmje van. Christopher Lambert és Blanca Marsillach társproducerek voltak, de több magyar is befektette a pénzét e vállalkozásba. Érdekességek nincsenek, egyetlen extra adat akadt, hogy kb. 12 millió dollárnak megfelelő összegből készült, viszont az nem derült ki, mennyit hozott vissza.  

Nekem tetszett, mert a sztori tényleg lekötött, érdekelt, mi a megoldás. Külön jó volt benne a történelmi alap: a valóságban lejátszódott események keretként szolgálnak a fikcióhoz. A harag napjának világában nincs igazság, nincs valódi gonosz és senki sem harcolhat benne a Sors ellen - még Ruy sem. Aki szereti Christopher Lambert filmjeit meg a történelmi-rejtélyes alkotásokat, annak biztosan tetszeni fog és ott van benne ez a sok-sok magyar színész - Bicskey Lukács játéka miatt megéri megnézni.

Pontozás:

imdb: 5.6

port.hu: 5.9 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Christopher Lambert három különböző horror-közeli filmben szerepel jövőre: a horror/akció/vígjáték Blood Shotban, a vérfarkasos Dark Star Hollow-ban és a démoni szuperhős, a Szellemlovas legújabb kalandjában, A bosszú erejében.

- Brian Blessed valami királyt alakít majd A hobbit 1-2-ben.

- A Lord Garciát (nem tudom ki volt) játszó Székely B. István adatlapján találtam egy érdekes mozit, ez pedig a Styria. Műfaját tekintve fantasy/horror/rejtélyes, azt írják róla: "Az intenzív kapcsolatot mutatja be egy magányos tinédzser és egy szépséges ismeretlen között." A főbb szerepekben Eleanor Tomlinson (A mágusban a fiatal hercegnő), Stephen Rea és Marozsán Erika.

Várható írások: A kétszáz éves ember. (Ezt 2016-ig nem néztem meg...)

Láttam egy képet a műsorújságban, amin a poszteren legalul látható színésznő szerepelt és még a neve is ismerős volt, de nem tudtam hova tenni. A sztori ismertetése és a kép alapján viszont tudtam, hogy ezt érdemes lesz megnézni és egy valóban különös élményben volt részem.

A történet (ahogy az eredeti címe is sugallja) három különálló részből áll, három nő életéből láthatunk egy-egy pillanatot, de közben megismerjük a múltjukat, a jelenüket és elgondolkodhatunk, hogy vajon mi lesz velük a jövőben. 

Az első Delia (Kyra Sedgwick), aki három gyermeket nevel egy erőszakos férj árnyékában sínylődve, ám képtelen szabadulni a kapcsolatból, mert szereti a férfit. De nála is betelik a pohár egy napon és elhatározza, hogy otthagyja urát és új életet kezd valahol... 

A második Greta (Parker Posey), aki hosszú ideje monoton, egyszerű boldogságban él házastársával, szinte semmi sem történik velük. Ám mikor egy fantasztikus lehetőség adódik a munkahelyén az előrelépésre, akkor a nőben mélyen eltemetve ott élő sikerorientált, hódításokra vágyó, ambiciózus személyiség előtör. De mi lesz így a házasságával? 

(Ez volt a kép, ami miatt meg akartam nézni.) A harmadik Paula (Fairuza Balk), aki pedig egy megfoghatatlan cél felé tart autójával, egy ismeretlen, fiatal stoppos fiú társaságában. Paulát rengeteg gond nyomasztja, és azok elől próbál menekülni, miközben mindenütt jeleket keres, amikkel a döntései helyességét szeretné alátámasztani. De mi van, ha eddig mindent rosszul csinált és most kell változtatnia a sorsán? És vajon kicsoda az útitársa - milyen titkokat rejteget?

Már a legelső pár percben kiderült, hogy ez valami egészen nyers, valóságos dolog lesz. A narrátor és a szereplők is eléggé szókimondóak, főleg az első történetben. Delia sztorija nekem nem tetszett, mert a hozzá hasonló múlttal rendelkező nők taszítanak, de ezen felül Kyra Sedgwick játéka nagyon meggyőző volt és a befejezés a semmilyen mivolta ellenére valahogy mégis vidám. A következő eseménysortól sem vártam túl sokat, mert nekem Parker Posey-ról a Josie és a Vadmacskák jutott eszembe, de pozitívan csalódtam benne. Greta története igen különös, mert a biztos, nyugodt életet felcseréli a kockázatos, ám bizonytalan létezésre, de kénytelen ezt megtenni, mert máshogy nem lehet boldog. Pluszban ott van az apa-lánya ellentét: a nő kiskorában olyan akart lenni, mint az apja; később ellene volt; aztán mégis ugyanolyanná lett - sőt, a szekvencia vége azt sugallja, hogy éppen azt a lépést készül megtenni, amit apja is megtett és amiért annyira meggyűlölte őt...  A kedvencem egyértelműen a befejező részlet, Paula sztorija. Fairuza Balk jelmeze és külseje is nagyon tetszett, meg az egész eseménysor road movie-szerű hangulatot áraszt. Bár szinte semmi nem történik, megtudhatjuk, hogy a hősnő csodával határos módon menekült meg a halál karmai közül, mialatt méhében már ott növekszik egy új élet. A teremtés és a pusztulás határvonalán álló főszereplő keres valamit/valakit, ami/aki utat mutathat neki és időre van szüksége, hogy eldöntse, mi a helyes ösvény számára. Azért lett számomra annyira kedves ez a rész, mert itt kivételesen nem jelent meg a hűtlenség/kurválkodás, hanem inkább az anyaság, az anyává válás bemutatása került előtérbe rendhagyó formában.

A három sztorit egyetlen dolog köti össze: a hír egy balesetről, amiben egy norvég férfi életét vesztette. Míg Gretánál csak észrevettem, hogy "jé, ez ugyanaz a hír, amit Delia is hallott", addig Paulánál tudtam, hogy majd fény derül ennek az eseménynek a részleteire és hogy miért fontos a film szempontjából. Ahogy haladunk előre, úgy tudunk meg egyre kevesebbet a soron következő hősnőről: Deliát gyakorlatilag születésétől figyelemmel kísérhetjük, Pauláról viszont már az se derül ki, hogy hol dolgozik, honnan jött, ki ő egyáltalán. Ezen kívül egyik történetnek sincs befejezése, valójában csak sejthetjük, hogy mi lesz a szereplőkkel. Greta esete az egyetlen, ahol a lezárás negatív, bár ez is csak nézőpont kérdése. Még egy közös vonás: mind a három nő életében van egy abszolút pozitív figura, aki valamilyen módon segíteni akarja őket. Deliánál Fay, aki befogadja; Gretánál Lee, a férj (aki egyébként személyiségében kicsit hasonlít rám, meg én is éppen úgy jártam, ahogy ő fog); Paulánál pedig az édesanyja.

Érdekességek: Az író-rendező Rebecca Miller saját könyvét dolgozta át a vászonra. Fairuza Balkot a Majdnem híresben láttam, de nem onnan volt ismerős, hanem abból a klipből, amit a bejegyzés végén nézhettek meg. Ismertebb mellékszereplő Wallace Shawn (pl. A Jáde Skorpió átka), a Paula anyjának pasiját játszó David Patrick Kelly-t pedig a K-PAX-ben és a Gépállat SC-ben láthattuk. Greta anyját Maroushkának hívják, az őt játszó színésznőt pedig Kaluskának:) Egy vicces név: Dean Strange (kb. Furcsa Dénes, asszem ő a norvég fickó). A Personal Velocity: Three Portraits 125 ezer dollárból készült és 811 ezret hozott, ami független filmtől egészen jó teljesítmény.

Azt mondom, érdemes volt megnézni, főleg az utolsó történetet. Aki szereti a független, kis költségvetésű drámákat, annak ajánlom.

Pontozás:

imdb: 6.6

Szerintem: 5/5 (Másodszor nem biztos, hogy végignézném, de a harmadik rész elé szívesen leülnék újra.)

Hírek:

- Kyra Sedgwick a The Possession című szellemes horrorban lesz Jeffrey Dean Morgan partnere, elvileg ők ketten harcolnak majd az entitás ellen, ami a gyermekük életére tör. (Ez lett a Démoni doboz.)

- Parker Posey következő érdekesnek tűnő munkája az And Now a Word from Our Sponsor (dráma/vígjáték), amiben egy reklámcég igazgatója egy kórházban ébred és kiderül, hogy csak reklámszlogeneket képes mondani.

- Fairuza Balk a Dose of Reality névre hallgató drogos-rejtélyes thrillerben bukkan fel legközelebb.

- A Delia körül legyeskedő fiatal srácot játszó Leo Fitzpatrick benne van az általam már nagyon várt Jack and Diane-ben. (Láttam, írtam róla.)

Itt pedig az ígért klip, amiben Fairuza Balk mellett Christina Ricci is látható (egyik kedvenc számom):

Ki ne ismerné Joghurtot Mel Brooks-ot? Sajnos nagyon sokan vannak így, mert ugye akik a tvájlájt korában szocializálódtak, azok nem ismerik az igazi vígjátékokat, a valódi komédiázás nagyjait. Most pedig róluk van szó, konkrétan a mára már hajlott kora miatt visszavonult Brooks-ról. Ő színész, rendező, producer, író, szövegíró és még ki tudja, mi minden volt pályafutása során. Ez az alkotás a nagy, kosztümös történelmi mozik paródiája, az ő jellegzetes szájíze szerint. Lássuk, miről szól: 

A film maga egy sor kisebb történet, amiket az fűz össze, hogy mindegyikben szerepel a rendező és mind a múlt jelentős eseményeit karikírozzák ki. Elsőként az ősemberek kezdetleges világába pillanthatunk bele; aztán láthatjuk, hogyan boldogul egy vándorkomikus az ókori Rómában; meg hogy hogyan buliznak a spanyol inkvizítorok. Végezetül pedig kiderül, hogyan lehet egy "pisilős fiúból" francia király és hogy milyen nagy ereje van a filmeknek!

Brooks rendezései mindig tele vannak a valóság kifordításával és zsidóviccekkel. Ezek a jellemzők saját korában biztosan eléggé polgárpukkasztóvá és humorossá tették, de mára már nem annyira az. Az elején van néhány jó poén, a római rész viszont elsősorban csak a rengeteg szép nő miatt érdekes, a spanyol pedig unalmas volt. A többi  elmegy, de igazán érdekessé a sok ismert színész teszi ezt a filmet. Az alábbi emberek bukkannak fel a direktor mellett: Madeline Kahn, Dom DeLuise, Cloris Leachman, John Hurt, Art Metrano (a Rendőrakadémia Mausere), Gregory Hines (Lou a Reneszánsz emberből), Pamela Stephenson (a Superman 3 jócsaja) és Hugh Heffner:) A narrátor pedig egy igazi hollywoodi legenda, Orson Welles. Kiemelném még az elsőfilmes Mary-Margaret Humes-t (Miriam), aki cuki, és Diane Day-t (Caladonia), aki nagyon szexi:) Brooks nem csak rendezte, de írta és pénzelte is a History...-t, valamint a két elhangzó dal szövegét és zenéjét ő szerezte. Ezen kívül öt különböző figurát játszott, ami rekordnak számít az életművében.

A sztorik és a humorzsák elsősorban a szexre vannak kihegyezve, de a modern világ vívmányainak ősi időkbe helyezése (kőkori műkritikus, ókori használt-szekér kereskedő, stb.), a sztereotípiára épülő poénok (korrupt politikusok, füves négerek) és a közismerten héber meggyőződésű főszereplő szájából elhangzó zsidóviccek is megnevettethetik a nézőt. Mindennek a tetejébe jönnek az énekes/táncos számok, sőt, még egy szinkronúszási jelenetnek is szemtanúi lehetünk. A látványvilág egyébként szép, a jelmezek/díszletek jól mutatnak és plusz pozitívum még a férfinézőknek a számtalan gyönyörű nő szerepeltetése. Mint kiderül, az ismert történelmi hősök (Néró, XVI. Lajos vagy Mózes) korántsem voltak olyan nagyszerű figurák, sőt, szinte mindegyikük az élvezetek rabjaként élt. Ja és még valami: Észrevettem egy fura hiányosságot! A jointos részletnél ki gyújtja meg a hatalmas cigarettát és hogyan?

Néhány érdekesség: A film címe egy középkori könyv címén alapszik. Sir Walter Raleigh az 1600-as évek elején, börtönévei alatt kezdte el írni Angliában a The Historie of the World névre hallgató munkáját, ám csak az első kötetet tudta befejezni, mert kivégezték. Ugyanígy a Világtörténelemnek sincs második része, bár a stáblista elején látható egy fiktív trailer a közelgő folytatásból (ezt ugye a kereskedelmik nem adják le, így lemaradtam róla). A legtöbb helyszínen a háttér festmény, az ezeket elkészítő Albert Whitlock pedig látható Rómában, mint a már említett használt-szekér eladó. Mary-Margaret Humes mellett Gregory Hines-nak szintén ez volt az első szerepe. Ő Richard Pryor helyére ugrott be, akivel Brooks már a Fényes nyergekben is együtt akart dolgozni, de most se sikerült neki, mert a fekete komikus éppen akkor gyújtotta fel magát drogmámorában, így kórházban kellett ápolni és nem lehetett ott a forgatáson.

John Hurt azért vállalta el Jézus szerepét, mert az előző két munkája komor hangvételű volt és valami kellemes, humoros forgatáson akart részt venni. A Veszta-szüzek életre keltői mind playmate-ek:) A szinkronúszónők kiemelkedését a vízből fordítva vették fel. A francia korszak kezdetén a kocsma ajtaján az áll, hogy 300 éve szolgálják ki itt a söpredéket, mindez pedig 1789-ben van - a spanyol inkvizíciós szekvencia, amit ez előtt láthatunk, éppen 300 évvel korábban játszódik. A Világtörténelem - 1. kötetből származik a "Királynak lenni jó!" című szállóigévé vált kifejezés, amivel találkozhatunk például még a Robin Hood: A fuszeklik fejedelmében, sőt hip-hop dal is készült belőle, amit Brooks énekelt:) Végül két vicces név: Robert Zappy (zap=elektromos kisülés, római polgár) és Geoffrey Larder (Éléskamra György, francia katona). A History of the World - Part 1. 11 millió dollárból készült, 31 és fél milliót hozott vissza, a pontos kritikai fogadtatásáról nem találtam adatokat.

Mára eléggé eljárt fölötte az idő, de azért néhányszor még így is lehet nevetni rajta, sosem unalmas és végülis elszórakoztatott. Aki kedveli a rendező munkáit, annak biztosan tetszeni fog!

Megjegyzés 2016-ból: Bizony, ma már tilos Isten választott népének tagjaival viccelődni, úgyhogy ez a film ezért máris kuriózum-számba megy!

Pontozás:

imdb: 6.9 (5 év alatt 0.3-at emelkedett.)

Szerintem: 4/5 (A Men in Tights jobb nála.)

Befejezésül pedig a Senki sem számít a spanyol inkvizícióra-rovat:

Ezt a filmet gyakran adják, de sose volt kedvem megnézni, valószínűleg mert gyerekként többször láttam már. A Gilliam-trilógia (Időbanditák-Brazil-12 majom) harmadik része, és mivel az előző kettő szerepel itt, gondoltam, itt az ideje, hogy megírjam a lezáró epizódot.

A jövőben az emberiség a föld alá kényszerült, mert a bolygó lakosságának 99%-át elpusztította egy rejtélyes, halálos vírus. A mocskos és ijesztő 2035-ben a tudósok létrehoznak egy időgépet, amivel elítélteket küldenek vissza a múltba, hogy információt gyűjtsenek a ragály eredetéről, tulajdonságairól. A sor most James Cole-ra (Bruce Willis) kerül, aki azonban tévedésből 1990-ben landol 1996 helyett, ott rögtön háborodottnak bélyegzik és bezárják egy elmeosztályra, ahol megismerkedik az őrült Jeffrey Coines-szal (Brad Pitt) meg a jólelkű pszichiáternővel, Dr. Kathryn Railly-vel (Madeleine Stowe). Cole új barátja segítségével próbál megszökni, ám elkapják, de aztán eltűnik a bezárt szobából... Hat évvel később pedig ismét felbukkan és elrabolja Dr. Railly-t, hogy segítsen neki adatokat gyűjteni a Tizenkét Majom Hadseregéről, akik állítólag a vírus elszabadításáért felelősek. Mialatt ezen a kaotikus utazáson vesznek részt, Kathryn egyre több jelet fedez fel, amik alátámasztják James meséjét, miszerint a jövőből jött. De vajon tényleg így van? Ha igen, sikerül-e a párosnak megállítania a Tizenkét Majmot és ezzel megmenteni 5 milliárd életet, vagy elbuknak, pusztulásra ítélve az emberiséget?

A Twelve Monkeys hangulata már az első pillanatoktól a szívemnek oly kedves Brazilra emlékeztetett, így engem már itt megvettek. A jövő borongós, tele olyan dolgokkal, amik látszólag totál fölöslegesek, pl. a felfelé mozgó szék és a képernyő-gömb (ami egyébként a Transformers-képregények Unikronjának agyára hasonlít:)), ráadásul a világ is hideg, barátságtalan. De a múlt (a mi jelenünk) se vidámabb. Az utcák tele vannak szeméttel, az ember bárhol erőszakkal találkozhat, a gazdagok és a szegények közti ellentét óriási - nem csoda, ha a Majmokhoz hasonló szervezetek alakulnak.

A Terry Gilliamre jellemző sötét látvány mellett az érdekes, szövevényes, az időben előre-hátra ugráló történet szintén megfogott. Minden jel arra utal, hogy James "jövője" valóság, ám egy idő után ő maga is kezdi elhinni, hogy őrült és az egészet csak képzeli - sőt, korántsem lehetetlen, hogy a harmadik időutazás alkalmával már valóban megbomlik az elméje. Kathryn már az első pillanattól sejti, hogy Cole nem való a diliházba, de racionális énje képtelen elfogadni a tényt, hogy ez a férfi időutazó, így megpróbálja őt és saját magát meggyőzni arról, hogy mindez csak képzelgés. Jeffrey motivációi viszont egyértelműek - nála semmi nincs rendben a felső szinten:) Mellettük az egyik legérdekesebb figura a "reszelős hang" (Harry O'Toole), aki később egy fogatlan, öreg hajléktalan képében ölt alakot. Semmilyen kapaszkodót nem kapunk ahhoz, hogy rájöhessünk, ki lehet ő, sőt, még a többi szereplő sem tudja, de mind a jövőben, mind a jelenben fel-felbukkan James körül.

Az őrült fiatal képviseli azokat, akik meg akarják váltani a világot, ám amit és ahogyan elérnek, az semmire nem elég, ráadásul a jövőre nézve még félrevezető hatású is. A nő próbálja elfogadtatni ezt a romlott világot a "renitensekkel", de közben maga sem tudja, hogy mit védelmez, később ő válik a küldetés végrehajtójává. Az időutazó a múlt, a jelen és a jövő talán soha meg sem történt emlékeivel teletömött fejjel érkezik és minél több időt tölt itt, annál kevésbé tudja megállapítani, hogy mi a valóság. Egy különös játszma foglya, amit tudósok játszanak, és hiába próbálkozik bármivel, folyton elbukik - amikorra viszont sikerrel jár(na), addigra már késő lesz. James fejében játszódik a végig jelen lévő mellékszál, ahol egy kisfiú emlékképei peregnek le, amik az idő előrehaladtával egyre tisztulnak, ám végül éppen Cole az, aki nem fogja megtudni, hogy mit jelent, amit lát(ott). És ezek mellett a 12 majom még a fogyasztói társadalomnak, az egymástól elidegenedő embereknek meg korunk többi rákfenéjének pellengérre állítása is.

A főhősök mellett ismert arc a csupán két jelenetig szereplő Christopher Plummer, és David Morse hosszú vörös hajjal. Érdemes még megemlíteni a költőnőt, ő Irma St. Paul, akit a Sorvadj el!-ben az ügyvéd elüt; és a taxisnőt, ő pedig Annie Golden, a terhes lány a Hairből! Rajtuk kívül egy rövid pillanatig "cipőjét kötő férfiként" a film vezető operatőre, Roger Pratt is látható. Pratt egyebek mellett a Brazil, a Brian élete és Harry Potter-mozik fényképezésével vált világhírűvé. A Twelve Monkeys alapja a La jetée - Chris Marker meghatározó 1962-es sci-fi rövidfilmje, aminek ez a feldolgozása, kiterjesztése egész estés alkotássá.

Érdekességek: A La jetée-t a Szédülés ihlette, itt pedig az egyik jelenetben a szereplők egy moziban bújnak el és éppen az a részlet megy az említett amerikai műből, ami aztán később a francia rövidfilmben felbukkant. Terry Gilliamnek nagyon rossz emlékei voltak a Universal stúdióval kapcsolatban, mert marhára megnehezítették a Brazil kiadását/létrejöttét, ám miután megtudta, hogy az akkori ellenséges társaságból már senki nincs ott, jelentkezett rendezőnek. Ki is választották, és így második alkalommal készített olyan mozit, aminek nem saját maga írta a forgatókönyvét. A történethez az vonzotta, hogy azokról a témákról szólt, amiket már bemutatott a Brazilban: "A sztori nyugtalanító. Az idő és az őrület kérdéseivel foglalkozik, meg azzal, hogy milyennek érzékeljük a világot. Tanulmány a megbomló elméről, az álmokról, a halálról és az újjászületésről, mindez egy széteső világban." Bár nyilvánvaló volt, hogy Chris Marker munkáját fogják itt kiteljesíteni, Gilliam akkoriban mégsem látta az alapul szolgáló rövidfilmet.

Terry bácsi alakította ki a látványvilágot és azt is, hogy mit hogyan láthatnak majd a nézők. A rögzített költségvetés miatt a stáb nem használhatott díszleteket, így mindenütt ténylegesen létező épületekben forgattak. Mivel a 12 majmot télen vették fel, így rengeteg problémát okozott az időjárás, de gondok voltak a futurisztikus kellékekkel is. A non-lineáris történetvezetés miatt több helyen érthetetlenné vált a történet, ezért egyes jeleneteket újra kellett forgatni. A legtöbb színész az előre meghatározott büdzsé miatt fizetésének jókora részéről lemondott, csak hogy együtt dolgozhassanak a legendás rendezővel. Bruce Willis például gyakorlatilag ingyen szerepelt, pénzt csak akkor kapott, mikor a film sikeres lett. Gilliam a forgatás kezdetén átadott Willis-nek egy saját maga által összeállított listát a színész leggyakoribb kliséiből és megkérte rá, hogy azok közül egyet se használjon:) Brad Pitt ideges, gyors beszédéhez az inspirációt legfőképpen az adta, hogy a direktor elvette tőle a cigaretta-készletét, így a színész valóban feszültté vált:) Pitt heteket töltött a Temple University elmeosztályán, tanulmányozva a betegeket és a környezetet, így készült szerepére.

Amikor Cole vért vesz magától, akkor a falon kirajzolódik egy mókuskerékben szaladó hörcsög árnyéka. A forgatás emiatt az apró részlet miatt egy nappal hosszabbodott meg, ennyi kellett ugyanis ahhoz, hogy az apró állatkát rávegyék, hogy fusson a kerékben, a rendező ugyanis elképesztő mértékben ragaszkodott ehhez a kis pluszhoz - a többiek el is nevezték a tökéletességre való hajlamát "hörcsög-tényezőnek". Gilliam a forgatás ideje alatt majdnem életét vesztette egy lovas balesetben, aztán attól félt, hogy ez a tehetsége rovására megy - szerencsére nem így alakult. A Twelve Mokeys kész verziója a tesztvetítéseken megbukott, ám a rendezőé volt az utolsó vágás joga és míg a többi érdekelt változtatni akart a filmen, ő ragaszkodott az alapanyaghoz, szóval ez került a mozikba. Lebbeus Woods amerikai építész és művész alig egy hónappal a bemutató után beperelte a Universalt, mert állítása szerint egyik művéről koppintották a már említett mozgó vallatószéket és azt akarta, hogy a filmet vonják ki a forgalomból. Még jó, hogy sikerült vele peren kívül megegyezni, miután a stúdió fizetett neki egy hat számjegyű összeget... A 12 majom 29 és fél millió dollárból lett, kis híján 169 milliót hozott vissza. A kritikusok dicsérték, megnyerte a Saturn Awardot Legjobb Sci-Fi kategóriájában, Brad Pitt pedig Golden Globe-ot kapott Legjobb Mellékszerepléséért.

Nagyon különös film ez, nehezen emészthető, árad belőle a káosz, a tehetetlenség érzése és az őrület. De mindenképpen ajánlom, mert elgondolkodtató, nyomot hagy a nézőben.

Pontozás:

imdb: 8.1

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Hamarosan bemutatják nálunk is A tetovált lány USA-beli újrázását, ebben láthatjuk majd újra Christopher Plummert. (Láttam, írtam róla, olvassa el, aki erre jár!)

     Az egykori Mennyi? 30! című kiváló humorgyülem egyik fellépője volt Vadon János, tőle tudjuk, hogy létezik a Malánya szervezet. Na ez meg pont ennek az ellenkezője, a Mafia.

     Vincenzo Armani Blézer Cortino (Lloyd Bridges - az ő emlékének szentelték ezt a vígjátékot), olasz bevándorlót csak egy cél vezérelte Amerikában; a családja boldogulása. Ennek érdekében mindenre képes volt, a főtt Martens bakancs meg ugye nem kerül magától az ünnepi terítékre. Egy nap pedig megoldódnak filléres gondjai, ő lesz a Keresztapa, élet és halál ura. Képes talpra állni 47 halálos lövés után, képes egy fél görögdinnyét a pofájába tömködni, képes kisebbik fiára, Anthony-ra (Jay Mohr) hagyni az üzletet. Mindezek következményeként testvérháború, olajbogyófesztivál, leszámolás, szerencsejáték, hülyeség, baromság, igazságszolgáltatás, izé, családi értékek és mittudoménmi tanúi lehetünk.

     Sok-sok híres mű paródiája ez a film, de az alapot az eredeti Il Padrino adja. Visszaköszönnek a híres képsorok, mint az éttermi gyilok, az esküvő, a fater kezdeti szárnypróbálgatásai és satöbbi. Végtelenül nagy marhaság, ugyanakkor vicces dolgok jellemzik, de azt hiszem első nézésre üt igazán, meg azért kell hozzá némi erős idegzet is. Sokadszorra nézve meg már nem olyan nagy szám, de a mai napig legurulok a székről, annyira hahotázok a családi ebéd-jeleneten. Például.

     Én kedvelem az ilyen jellegű filmeket, amikre mindenki azt mondja, nulla színészi képességekkel eljátszhatók, pedig nem így van. Mert Karinthy óta tudjuk, hogy a humort, azt komolyan kell venni, és Lloyd Bridges meg Olympia Dukakis összesen nincs 10 percet a képernyőn, de világbajnokok. Ismert név még Christina Applegate, szerintem nagyon jó ő is. Nincs szemétdombra való alakítás, nem úgy, mint egyes, manapság agyonsztárolt unalmas és semmitmondó kasszasikerekben.

     Na jó. Luca Brasinak nyilván tetszene, mert ő egy jó humorú fickó. Volt. Én meg azt mondom, unaloműzőnek bármikor jól jön, vagy csak simán háttérzajnak. pápá

Ja, és szerepel benne Andreas Katsulas, aki G'Kar megtestesítője. Ide helyezek egy képet, lehet találgatni, melyik megnyerő földönkívűli lehet G'Kar.