A tv mostanában ritkán ad jó filmet, vagy olyat, ami érdekelne, ha pedig mégis, akkor olyan időpontban, ami nem jó. Tehát marad a gyűjteményem nézegetése. Tegnap éjjel erre esett a választás, szerintem már mindenki látta. Aki esetleg mégse találkozott volna vele, annak egy kis sztori:

A Dark Horse nevű képregénykiadó még elég régen publikálta egy őrült, legyőzhetetlen lény kalandjait, aki halomra gyilkolta az embereket a nyomtatott oldalakon. 1994-ben a New Line úgy döntött, hogy a megvett megfilmesítési joggal nem egy véres, sötét horrort készít (bár ez volt az eredeti szándék), hanem egy nagyszerű komédiát. Így felkérték rendezőnek Chuck Russelt, akinek a nevéhez olyan filmek fűződnek, mint az Áldott a gyermek, vagy a Rémálom az Elm utcában 3, főszereplőnek pedig az Ace Venturaval befutott stand-upos Jim Carrey-t. Valamint egy szőke szépséget, Cameron Diazt, akit addig senki se ismert. (Fura, hogy horror-rendezőt szerződtettek a vígjátékhoz.)

Adott egy igazi vesztes, Stanley (Carrey), a banktisztviselő, akivel mindenki kiszúr. Ahol lehet, nyerészkednek rajta és szerencsétlensége folytán mindig valami rosszba keveredik. Egy napon szintén pórul jár (mert az autónak nevezett valami, amivel közlekedik, szétesik alatta), de ennek köszönhetően rátalál egy különös, zöld maszkra. Az újonnan szerzett kincset otthon poénból felpróbálja, mire az ráragad és átváltoztatja őt egy igazi, élő rajzfilmhős-szerű alakká, aki sérthetetlen, bármit megtehet, bármivé átváltozhat és bármit megszerezhet magának. Stanley a szemrevaló Tinát (Diaz) akarja magának Maszkként, de egyúttal bosszút áll mindenkin, aki keresztbe tett neki. Sajnos viszont megbízik olyanokban is, akikben nem kéne és nem számol Doriannel (Peter Greene) sem, aki a helyi alvilág vezére akar lenni. Szerencsére hűséges kutyusa, Milo, Stanley mellett áll, Tina is segíti ahol tudja, de újabb nehézségként felbukkan Kellaway hadnagy (Peter Riegert), aki meg van győződve róla, hogy hősünk a Maszk, és mindenáron el akarja kapni.

Az imdbn Spleen írja, hogy ez a tökéletes szerep Jim Carrey-nek, hiszen kamatoztathatja színészi képességeit, és használhatja (minden valószínűség szerint ebből a filmből kapott elnevezésű) gumiarcát is. Valóban így van, az átváltozott főszereplő óriási pofa, mintha egy hús-vér rajzfilmfigura lenne.

Van lövöldözés, de csak módjával; a játékidő alatt mindössze ketten halnak meg (érdekes egybeesés, hogy a színészek közül máig szintén ketten haltak meg). A hangsúly nem az akción van, hanem a komputeranimációval felturbózott szuperhősön. Mert a Maszk végülis szuperhős, bár bankot rabol, és kárt is okoz sok helyen. A zene jó, Carrey dalra fakad, és a szereplők micsoda táncokat lejtenek:) A mellékalakok közül csak Stanley idióta haverja zavar, a többiek jók, a maffiózókat például igazi tahó külsejű pasik játsszák, szóval totál hitelesek. Összesen 3 figura változik át az álarctól: főszereplőnk, Dorian és Milo:)

Anno tervbe vették egy folytatás elkészítését, amiből végül nem lett semmi, később pedig videóra készült egy A Maszk fia című borzalom (az HBO adta, de egyszerűen lerí róla, hogy egy rakás trágya, így nem néztem meg).

Végeredményben ez egy jó kis esti kikapcsolódás, a magyar szinkron remek (bár a trailer alapján angolul is megnézném), a poénok ütnek (pedig klisék) és a főhős egy marhajó arc.

imdb.com felhasználói szerint: 6.ö/10 (8 év alatt 0.4-et növekedett.)

Szerintem: 5/5

Hatalmas kár, hogy a The Mask remek zenei alaptémáját sehonnan nem tudom megszerezni, pedig borzasztóan tetszik... Ma este lesz a Legyőzhetetlen, amit már egy ideje meg akarok nézni, de asszem most is kihagyom. (Szerkesztés: Az írás már kész, nem vesztettem sokat azzal, hogy anno kihagytam.) Pont ebben a pillanatban megy a tvgettón a Blues Brothers, remélem mindenki nézi, aki még nem látta:) Majd még jelentkezem...