Miután megnéztem 20-án éjjel a Retúrt, kimentem a másik szobába, mert csak ott lehet fogni a film+ot és felkészültem, hogy megnézem A mágust. Onnantól kezdett érdekelni, hogy A tökéletes trükknél írtak róla - végülis az marhajó volt, gondoltam ez se lesz rosszabb. A véleményemről kicsit lejjebb, először a történetet mutatom be:

Egy fiatal fiú és egy fiatal lány nagyon szeretik egymást, azonban bimbózásnak induló románcukba beleszól a vasszigorral betartatott társadalmi hierarchia. Ugyanis az 1800-as évek végén járunk és míg a srác egyszerű parasztgyerek, addig a leányzó arisztokrata. Végül el kell válniuk és a szabadidejében bűvész-trükköket gyakorló pelyhedző állú ifjú elindul magányosan a nagyvilágba... Évekkel később, az Osztrák-Magyar Monarchia fénykorában, Bécsben fellép a nagyon tehetséges mágus, Eisenheim (Edward Norton). Műsorainak hamar híre megy és a császár legidősebb fia, Leopold koronaherceg (Rufus Sewell) is kíváncsi lesz a mutatványokra. A nagy bemutatóra elviszi magával szépséges párját, Sophie grófnőt (Jessica Biel), aki rögtön részt vesz az egyik szemkápráztató attrakcióban. A dolgok ezek után azonban bonyolultabbá válnak, mert a herceg mindenáron meg akarja fejteni Eisenheim titkait, s a bűvész maga nem más, mint az egykori parasztfiú, a grófnő pedig a lány, akit tiltottak tőle. A kibontakozó szerelmi háromszög aztán a halál, a hatalom és a kölcsönös egymás elleni hadjáratok kusza hálójává alakul - de kié lesz a titkok kulcsa, ki nyeri el a hölgy kezét és ki az, aki végül a rövidebbet húzza? Egy varázslónál sosem lehet tudni...

A sztori Steven Millhauser novelláján alapszik, de csak nagy vonalakban. A rendező Neil Burger harmadik munkája ez. Alapvetően egy izgalmas eseményláncolatot láthatunk, de sajnos számomra valahogy mégsem volt az. Míg a The Prestige esetében óriási hangsúlyt fektettek a trükkök bemutatásának és kivitelezésének felfedésére, addig itt a titkok közül semmit sem tudunk meg. Egyedül egy gondolatolvasós mutatványról rántják le a leplet, de az összes többi trükk és Eisenheim mágus volta is csupán egy háttérszál, adalék a történethez. Mert ez valójában nem a bűvészek világáról szól, hanem a szerelem és a hatalom nevében elkövetett tettekről. Mint ilyen, hatalmas csalódás volt...

Nortont emberként nem szeretem, de az alakítása mégis meggyőző volt, csak a szakálla annyira műnek tűnik:) A másik férfi főhős, Paul Giamatti Uhl főfelügyelője egy igazán érdekes alak. A jó és a rossz közti vékony mezsgyén lépdel és csak a lojalitás segít neki egyensúlyban maradni - de ugyanakkor sokszor éppen emiatt megy a nem megfelelő irányba... Giamatti remekül alakítja ezt a kettős személyiséget, aki tulajdonképpen negatívnak kéne, hogy legyen, de mégsem az, utálnunk kéne, de mégsem utáljuk, sőt a végére már szinte neki szurkoltam, hogy derítsen fényt a zavaros eseménysor mögötti rejtélyekre. Jessica Biel ezúttal határozottan szebb, mint Abigail Whistler-korában. Nemesi külsejéhez finom viselkedés is társul, nekem nagyon tetszett a játéka. Ahogy a "főgonosz", Rufus Sewellé is, akinek Leopold hercegét a trón és minden egyéb birtoklása iránti vágy taszított az őrületbe.

Néhány érdekesség: Bár a történet teljes egészében kitaláció, sokban merített a tragikus sorsú Habsburg örökös, Rudolf sorsából, Eisenheimet pedig valószínűleg a legendás Hanussen nevű szemfényvesztő alakja ihlette. A narancsfás trükk a valóságban is kivitelezhető, egy Robert-Houdin nevű 19. századi francia mágushoz fűződik. Sophie szerepére eredetileg Liv Tylert választották - vajon ő jobb vagy rosszabb lett volna? A rendező maga is feltűnik, mint az első kísértet, akit a színpadon megidéznek. A mágus 17 millió dolláros költségvetéssel 87 milliót hozott, a kritikusok is szerették.

Nekem azért nem tetszett igazán, mert az egyetlen, óriási csavar a végén nem ütött elég nagyot, a főhősért valamiért képtelen voltam szorítani (bár Leopold ellen sikerült drukkolnom:)) és a bűvészetről sem tudhattam meg többet belőle - pedig én azért vártam ezt. Ha választani kéne A tökéletes trükk és e között, inkább az előbbit ajánlanám.

Pontozás:

imdb: 7.6 (6 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 3/5 (Kissé monoton, túl kevés a mágia, túl sok a minden egyéb, a csavar nem elég nagy.)

Hírek:

- Steven Millhauser egy másik novelláját, a The Sisterhood of Nightot másodszorra filmesítik meg

ebben az évben. Egy titkos leányszövetségről szól, ami mindig az éjszaka ülésezik és

némasági fogadalmat tesznek a tagok...

- Neil Burger rendezi majd a Frankenstein menyasszonya újráját - egyelőre dátum nélkül.

- Paul Giamattit a Bubba Nosferatuban láthatjuk majd újra.

- Rufus Sewell a The Ushers című Poe-feldolgozásban és a Zen című misztikus filmben alakít

majd főszerepeket, feltehetően mindkettőt jövőre láthatjuk.

- Eleanor Tomlinson, aki itt a fiatal Sophie-t keltette életre, főszereplő lesz a szintén

misztikus/horror műfajú The Spiderben, ami egy év múlva érkezik. (Tudtommal ezekből máig egy sem valósult meg.)

Ma este talán a Fekete dicsőség című kosaras-négeres filmet nézem majd, ha fenn bírok

maradni, valamint hamarosan várható a tegnap esti Elátkozottak című Christina Ricci-film

elemzése is.

Nem tudom, mi volt itt tegnap Fehérváron, de úgy vettem észre, elmaradt a tűzijáték. Akárhogy is, az utóbbi 2 év legrosszabb augusztus 20-ája volt ez...Mivel este nem tudtam kivel és hová menni, ezért leültem tvzni. Két filmet adtak, amit meg akartam nézni, lássuk az elsőt! 

Ritkán tekintem meg hazám fiainak/lányainak mozijait, mert a legutóbbi 10 évben a Valami Amerika-klónok és az értelmetlen, viccesnek szánt vígjátékok közül ritkán emelkedik ki olyan alkotás, ami érdemes a figyelemre. Most nem a művészfilmekről beszélek, mert abban nagyon királyak vagyunk, csak éppen ezeket nem lehet széles rétegeknek mutogatni, nem lehet velük pénzt csinálni, max. elismerést lehet bezsebelni általuk. Ebből a 10 évből a Kontroll és az Argo azok, amik szerintem a legjobban sikerültek, ugyanis ezekben igazi karaktereket valódi színészek játszanak el, nem pedig lekoppintanak valamit egy az egyben - ha már másolás, legalább magyarosítottak. 

Viszont a régi, nagy színészlegendák kora már leáldozott. Itt van még nekünk Bodrogi Gyula, Szabó Gyula, Garas Dezső, Kern András, Bárdy György, Pécsi Ildikó (hogy a hölgyeket is megemlítsem), de rajtuk kívül kit tudsz még felhozni? [2016-ra Szabó, Garas és Bárdy már nincs köztünk...] 1996-ban (vagy az imdb szerint '97-ben) Palásthy György összeszedte egy filmbe a nagy generáció utolsó képviselőit: Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Kibédi Ervin - rájuk gondolok konkrétan, és a mellettük felbukkanó, már említett Bárdy Györgyre, Gera Zoltánra (nem a focista), Lohinszky Lorándra és Sztankay Istvánra. Miről is szól a Retúr, azon felül, hogy ezeket a kiváló, idős színjátszókat egymás mellett felsorakoztatja? A válasz könnyű és egyben nehéz is...  

Hat éltes korú férfi összekerül egy közös vasúti kupéba, ahol a több órás éjszakai utazás alatt kénytelenek elviselni egymást. Mind 70 felettiek, így ingyenesen utaznak - legalább még ez megmaradt nekik. Van itt hajléktalan tanár (Sinkovits), büszke kukabúvár (Agárdy), elfelejtett hegedűművész (Kibédi), rossz sorsú nagypapa (Gera), nőbolond csaló (Bárdy) és egy jól öltözött, rejtélyes úr (Lohinszky). Mialatt végigzötykölődnek Magyarországon, megosztják egymással szép emlékeiket és rohadt jelenüket, gondjaikat és gondolataikat, tapasztalataikat és sejtéseiket, titkaikat és vágyaikat. Ezalatt számos furcsa figura téved be a kabinba, van, aki csak pár percet marad, van, aki kicsit tovább, de a vonat rendületlenül folytatja útját. Egyikőjük célja azonban nem csak a melegedés, a beszélgetés és az emlékek felidézése, hanem valami sokkal nagyszabásúbb, végzetesebb dolog. Mindenki rejteget valamit, és mégis mindnyájan ismerik egymást. Közeleg a sötét alagút, a hideg éjszaka és a vonat elindul majd visszafelé - ki lesz, aki marad és ki lesz, aki már nem jön vissza? Mi lesz a sorsa a 28 karátos nyakláncnak, a poggyásztartón alvó kisunokának, vagy a befőttesüvegben érlelődő pálpusztainak? 

Az élet, a régi idők elevenednek meg ebben a szinte csak egy helyszínen játszódó kamaradrámában. Az emberi érzelmek talán egész skálája fölvonul a kis fülkében, a boldogságtól a haragon át a megdöbbenésig.A rendkívüli mezőnyből mindenképpen a "csapatvezető", bölcs irányító Sinkovits Imrét és a számomra eddig ismeretlen Lohinszky Lorándot emelném mégis ki - szerintem mindketten egy picivel kimagaslanak a többiek közül. Szomorú apropója a mozinak, hogy az itt jelen lévők közül legtöbben később már nem szerepeltek több filmben - volt, aki már nem tehette meg. Kibédi Ervin utolsó szerepe ez, még abban az évben elhunyt, 73 éves korában. Sinkovits-nak szintén ez az utolsó olyan alakítása, ahol meg is jelent a vásznon, de pl. a mellékszereplők közt feltűnő Zana József sem játszott egyetlen mozgóképben sem azóta. Palásthy nem csak rendezte, de írta is a filmet, amin lehet nevetni, sírni, de egyvalamit biztosan nem lehet: unatkozni. Sajnálom, hogy szinte semmit nem lehet találni róla, viszont az álompontnetről, csakszexésaztántökmindegyről és társairól persze rengeteg minden van…

Bár nem látjuk konkrétan, mégis mindannyiunk előtt lelkiekben megjelennek az elmesélt anekdoták és szereplőik, felrémlenek a biciklis katonák, a velencei szálloda előtti hegedű-koncert, vagy a közértbeli kenyérlopás képei... 

A régi filmek kedvelőinek ajánlom, de akiben van egy csepp intelligencia, annak tetszeni fog! 

Pontozás: 

imdb: 7.5 (6 év alatt 0.7-et csökkent)

port.hu: 9.2 

Szerintem: 5/5 (Nem is tudom, mikor láttam utoljára ennyire jó magyar filmet!) 

Valószínűleg már csak holnap lesz időm, hogy megírjam a tegnap éjjel látott A mágust, valamint még mindig jön-jön-jön a Sziklák szeme.

Utólag még egyszer Boldog Péntek 13-at mindenkinek!

(Furcsa egy nap volt ez a mostani tizenharmadika... Érdekes dolgokat tapasztaltam meg és úgy vélem, valami tönkrement a világban, vagy csak felnyílt a szemem és kezdem látni, hogy tényleg semmi nem működik, semmi nem maradhat meg, és hogy előbb-utóbb valamiért minden jó dolog véget ér...)

A Péntek 13.-széria 12 része közül még sokat nem elemeztem ezen a blogon (2016-ra ez már, hála Istennek, nem igaz), és van néhány, ami nincsen meg, de már mindet láttam legalább egyszer. Először a Jason X-et, aztán a Péntek 13-at, később az V. részt, majd dvdn sorban a II.,III.,IV.,VI.,VII.-et. A VIII.-at és a kilencediket az internetről rendeltem, egyenesen Angliából. A Freddy vs. Jasont nem is tudom, mikor láttam először, de arra emlékszem, hogy jó ideig nálam volt kölcsönbe egy másolt lemezen, később aztán az extrák miatt megvetettem anyukámmal az eredetit. Nos, tegnap ezt néztem meg, így most a Péntek 13. 11. és a Rémálom az Elm utcában 8. része kerül górcső alá. A messzi múltból indítom bejegyzésemet...

1987: Megszülettem és ebben az évben rajtam kívül még számos nagyszerű ember jött a világra. Valamint ekkor mutatták be a Rémálom az Elm utcában 3. részét, az Álomharcosokat. 1986-ban pedig megszületett még néhány jeles ember és a volt barátnőm is, valamint abban az évben jelent meg Jason Voorhees nagy visszatérése, a "zombi-Jason-sorozat" első része, a Péntek 13. VI. rész: Jason él!

Na, de vissza '87-be: A Friday the 13th-jogokat ekkor még az eredeti tulaj, a Paramount birtokolta, de már ilyenkor megfordult néhány fejben, hogy az Álmok Urát össze kellene ereszteni a Kristály-tavi mészárossal, azonban egy normális történet hiánya és a stúdiók önzősége miatt ez a dolog nem jött létre. '89-ben kijött a Jason Takes Manhattan, ami hatalmasat bukott, és ekkor a Paramount eladta a hokimaszkos figurához tartozó jogokat a New Line Cinemanak, akik történetesen Freddy-t is birtokolták. [Érdekesség, hogy a Rémálom ötletként már 1980-ban megszületett és mind ezt, mind az első Péntek 13-at elvitték a Paramountnak, akik az utóbbi mellett döntöttek - így végülis majdnem Freddy lett az első, sőt, ki tudja, mi lett volna, ha mellette döntenek? Ezek után Mrs. Voorhees már nem lett volna igazán ijesztő, és talán Jason soha nem "születik meg"...] 

Tehát a két nagy gyilkos ugyanannál a stúdiónál volt, ráadásul Jason eredeti producere, Sean S. Cunnigham jó ideje akarta az összecsapást, így aztán az illetékesek elkezdték megtenni a szükséges lépéseket. Azonban a dolgok úgy elhúzódtak, hogy ezalatt Cunnigham összehozhatta a nagy leszámolás előzményének szánt Jason Goes To Hellt, aminek végén egyértelmű az utalás a közeledő párbajra. Mindez 1993-ban történt, vagyis már 6 éve szórakoztak az urak az ötlet megvalósításával - mialatt elkészült a Nightmare utolsó három része is... 15 év, kb. 6 millió dollár és egy tucat forgatókönyvíró fel nem használt írása után aztán 2003-ban, mikorra már kijött Jason kalandjainak hivatalos lezárása, a Jason X is, végre előrelépés történt. A 12 éve porosodó pengés kesztyű és csíkos pulóver újból lekerült a polcról, Robert Englund ismét magára öltötte Freddy maszkját, és erről az oldalról már készen állt a forgatás. Viszont a rendezői székbe ültetett Ronny Yu és a New Line fejesei nem akarták a már veteránnak számító Kane Hoddert felkérni Jasonnek (Hodder rekordtartó, mert négyszer vehette magára a hokimaszkot, a VII.-től a X. részig játszotta a machetés gyilkost), és ekkor robbant ki egy azóta is emlegetett "botrány".

A rajongói tábor ugyanis nagyon felháborodott, amiért nem Kane Hodder alakította a szerepet (pedig többen is azt mondják, hogy ő maga Jason). Míg Freddy mindössze démonibb arcot kapott, társát egészen átalakították, mivel a kanadai kaszkadőr, Ken Kirzinger vette kezébe a bozótvágót és arcára a kapus-álarcot. Először is, ő sokkal magasabb Hoddernél és kevésbé izomkolosszus-szerű - szerepelt a VIII. részben, mint áldozat és 2 alkalommal állítólag helyettesítette is a "hőst". Ráadásul Jason most minden eddiginél zombi-szerűbb lett - fekete a bőre, dülöngél és lassú.

A történetről nem mondok semmit, legyen elég annyi, hogy Freddy a Pokolból feléleszti a békésen rothadó Jasont és elküldi Springwoodba, ahol megkezdődik a mészárlás. Azonban összeégett arcú poén-gyilkosunknak hiba csúszik a számításába, mert míg kezdetben a nagydarab pengés az ő malmára hajtja a vizet, később megállíthatatlanná válik. Így végül elkerülhetetlen, hogy a tudtán kívül szolgaságra kényszerített Voorhees és a mindent magának akaró Krueger összecsapjanak!

Visszatérve a részletekre: Kirzinger karaktere egyszerűen isteni, van benne valami alapvetően szimpatikus, mégis ijesztő. Baromi jók a szétrohadt ruhái, a kesztyűje, az a néhány hajtincs a feje hátulján, az egész feje, a szeme, szerintem kolosszális! Egy idő után tényleg elkezdesz neki szurkolni, pedig több embert ölt meg, mint Freddy - ez nem véletlen. Az alkotók azt szerették volna, hogy ismerjük meg a hokimaszkos "érzékeny" oldalát, merthogy neki ténylegesen van/volt valami motivációja, mikor elkezdett gyilkolni. Sem Freddy-nek, sem pl. Michael Myers-nek nincs egy elfogadható indoka, csak az, hogy őrültek. Voorhees-t azonban gyerekkorában sok kínzás, csúfolás érte, ráadásul elvették tőle az egyetlen szeretett személyt is, az édesanyját. Ő egy nagyon nagyra nőtt gyerek, aki nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól, csak bosszút akar állni mindenkin, aki valaha ártott neki vagy az anyjának. Vagyis bizonyos szempontból szánni való; érthető, hogy miért tette ezt a sok szörnyűséget. Érdekesség, hogy Glenn Ennis-t, aki K.K.-t helyettesítette pár rázósabb kaszkadőrmutatványnál, korábban láthattuk a Watchmen Csuklyás Bírájaként - mellette még pár részletben, amit utólag forgattak, Douglas Tait alakította a Kristály-tavi szörnyet, vagyis összesen hárman játszották el őt. Újdonság, hogy mindkét gonosz kapott egy-egy gyenge pontot, azt a valamit, ami a halálukat okozta: Freddy-nél a tűz, Jasonnél a víz az - viszont a megvalósításban ez konkrétan annyi, hogy utóbbi egyszer megijed a víztől, de például az esőtől nem fél, ami érdekes.

A címszereplőkön kívül is van pár figyelemreméltó figura, például Katharine Isabelle, akit leginkább a Ginger Snaps-sorozatból ismerhetnek a horror-imádók. Egyrészt jól néz ki, másrészt sikoly-királynő, szóval ideális választás volt:) Aztán ott van Chris Marquette, aki a Fanboys haldokló sráca volt, valamint a főhősnő, Monica Keena, aki pedig a Szemtelen szemtanúkban játszott. De meg kell említeni nagyon nagy sztár Kelly Rowlandet is, aki a bijonszé kilépése után megsemmisült Desztöníz Csáld másodhegedűseként kereste kenyerét valamikor. A fennmaradó, nagyrészt ismeretlen arcok közül kiemelném a hosszú hajú, füves komát életre keltő Kyle Labine-t és a halott bátyót, Jack Wardot - szerintem mindketten tök jók.

Érdekességek: Ahogy a Jason Goes To Hellt és az eredeti, első Pénteket, ezt is Sean S. Cunnigham pénzelte, valamint az egyik jelenetben benne van az akkor még ismeretlen színésznőcskének számító Evangeline Lilly - valamelyik suliban játszódó részben, zöld hosszú ujjú pólót visel, de én magam se vettem észre. Isabelle a meztelenkedős jelenetben nem volt hajlandó részt venni, ezért helyette egy másik nőt láthatunk. Ez a szekvencia egyébként összezördülést eredményezett közte és Yu között. Rengeteg a hiba cikkem tárgyának imdb-adatlapján, hihetetlen mennyi mindent találtak benne a rajongók.

Az FvsJ 30 millió dollárból készült, 114 milliót hozott, mind a Nightmare-, mind pedig a Friday the 13th-szériák eddigi legsikeresebb darabja lett. Sokan szidták, sokan üdvözítették, de mindenki egyetértett abban, hogy a harcjelenetek baromi jók, és ez így is van. Bár sajnos a buta tinihorror-elemek rontják az összképet; mind a démoni álomgyilkost, mind a gigászi hokimaszkost remekül eltalálták! Sokat szerepelnek, sokat harcolnak, sokat ölnek, mindkettejükből kihozták a legtöbbet. A hibák és szánalmas pillanatok ellenére nekem mindig is tetszett és a mai napig azt mondom, hogy a Freddy vs. Jason tök jó film.

Ha szereted Jasont, tetszeni fog, ha Freddy-ért vagy oda, akkor se maradsz hoppon. És hogy végül ki nyer? Hát azt nem árulom el:)

Pontozás:

imdb: 5.7 (14 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5 - Péntek 13-ként is elsőrangú.

Hírek:

- Robert Englund a 2012-ben jövő The Gathering című horrorban lesz látható.

- A főszereplő srác szőke haverját, Markot életre keltő Brendan Fletcher a BloodRayne kitudjahányadik folytatásában, az ez év végén megjelenő The Third Reich-ban játszik majd. (Érdekes, hogy az első Rayne-mozi óriási bukta volt, mégis ez már lassan a negyedik folytatása. Vajon ki nézi őket?)

- Lochlyn Munro - ez egy pasi, a szőke zsaru volt - a szintén borzongatós Xtinctionben tűnik majd fel, ott is sheriff lesz.

A dvdről: Az én kiadásom egylemezes, de mégis remek. A filmet érdemes angolul nézni, Englund hangja nagyszerű és a hazai szinkron különben is ótvar. A Sajtó-konferencia című extra hihetetlenül jó, tulajdonképpen emiatt vetettem meg a dvdt. Szerintem minden rajongónak látnia kell, ahogy Freddy-t és Jasont nyilvánosan lemérik a sajtó előtt, mint a bokszolókat, kérdéseket tesznek fel nekik, stb:) A mozi betétdalául szolgáló How Can I Live nagyon béna, a klipből csak a leányzó tetszik. A rengeteg alternatív és kimaradt jelenet közül kiemelném Mark bátyjának halálát, az alternatív harcot és a fel nem használt befejezést. Azért sok szar van köztük, ajánlom, hogy miután megnézitek őket, hallgassátok meg a rendező magyarázatát hozzájuk; ugyanis elmondja, melyik miért maradt ki. Végül van még egy előzetes és egy audiokommentár, de utóbbit sosem hallgattam még meg. A film jó, az extrák jók és elegendő van belőlük, csak ajánlani tudom - bár kétlem, hogy még lehet kapni valahol...

Következik hamarosan: Sziklák szeme. (Ez a bejegyzés sosem készült el, a lemezt megnézés nélkül visszaadtam.)

Belefutottam egy érdekes listába a neten: egy blogger top 25 kedvenc színésznője. Érdekes módon az ízlése sok ponton egyezik az enyémmel, akinek van kedve, nézze meg!

     Lengyel barátaink alkotása egyszerű történet egyszerű emberekről, a végén a csattanó pedig sokkoló és megrázó.

     A főszereplő Antoska (Anna Seniuk), egy özvegyasszony, akinek felnőtt fia a mindene, érte gürcöl naponta a gazdaságban. Egyáltalán nincs könnyű életük, egyszer viszont a fiú, Marek (Janusz Andrzejewski) reménykeltő ötlettel áll elő: el kell adni a földet, a házat. Majd arra is rábeszéli anyukáját, hogy végre utazzon ki Kanadába a nagybátyjához, hátha még több pénzhez jutnak, és végül megvehetik álmaik házát. Antoska szeme előtt nem is a majdani gyönyörű birtok meg a gazdag veteményes lebeg, hanem egyetlen gyermeke arca, aki kitervelte ezt az egészet. Csakis miatta vállalkozik a nagy útra át az óceánon, a szürke valóságból egészen a csodás nyugatig.

     A kinti élet azonban nem úgy alakul, ahogy Antoska elképzelte. Eleinte a nagybácsinál (Henryk Bąk) és annak feleségénél, a kedves Zośkánál (Zofia Saretok) lakik. Hamar felfigyel rá egy jómódú francia, Pierre (Leszek Herdegen), és nem telik el sok idő, össze is házasodnak. Mondani sem kell, hősnőnk ebben az esetben is csak a fiára gondolt, aki folyamatosan fényképeket és köszönőleveleket küld édesanyjának, cserébe a hazaküldött dollárokért. Ez tartja a lelket a nőben, meg a gondolat, hogy egy nap visszatér Lengyelországba, ahol a kemény munka eredménye, a háza várja. Valójában semmi mást sem tesz, csak minden nap férjének engedelmeskedik meg ő végez szinte minden tennivalót az állatokkal, a birtokkal. Egy nap meglátja, hogy férjura kisebb vagyont rejteget a falon lévő kép mögött, és itt jön a puska-a-falon effektus, azaz elveszi a pénzt. Ennek nem várt következményei lesznek...

     A történetben két ellentét rajzolódik ki: a falu és a város viszonya, illetve az idős és a fiatal generáció közti szakadék. A régi értékek mindinkább elveszni látszanak, a pénzszerzés a fő cél az emberek szemében, és saját érdekeik vezérlik őket. (Ez harminc éve aktuális volt, ma is az.) Szereplőink pedig szülőhazájuktól sok ezer kilométerre ugyanúgy szembesülnek ezzel, és nem tudnak mit kezdeni a helyzettel. Antoska is beletörődik sorsába, ami kis híján tragédiával végződik Kanadában, és amikor hazarepül... nos azt nem árulom el, mert spoiler, ahogy a művelt orosz mondaná.

     Az a vonzó a filmben, hogy a felbukkanó karakterek szerethetőek, reálisak, maga a történet rendkívül életszerű, nem kell aggódnunk, hogy egy habkönnyű hepiendbe botlunk bele. A szereplők mintha csak saját ismerőseink volnának, a lengyel lagzi egészen hajaz a magyarra, semmi sem mesterkélt vagy túljátszott. Egyszerű de nagyszerű. Legalábbis nekem tetszett. Az elején megjelenő Moszkvics meg olyan jól mutat!

    Hát, jó.

     Más téma. Elvis 33 éve halt meg. Hangulatemelés céljából idehelyezek tőle egy dalt, amit mindenki ismer, mert a csapból is ez folyt néhány éve. Viszhall. 

A videót levették.

Dávid barátom két hete a kezembe nyomott 2 dvdt, mondván nézzem meg ezeket a filmeket. Az egyik a Sziklák szeme 1-2 (közös lemezen), a másik pedig ez volt. Mind ő, mind egy másik kedves barátom azt mondta, hogy ez valami ormótlanul szar, említettek külön gagyi jeleneteket is, így hát azzal a tudattal ültem le elé tegnap késő este, hogy egy újabb Gyilkos cápa vs. óriáspolipot láthatok. Ez nem így lett, de előbb lássuk a sztorit pár mondatban:

Egy balul sikerült múzeumi betörés során az egyik tettes, Morgana (Holly Fields) véletlenül eltör egy drágakövet, amit egy ősi szoborban talált és ezzel kiszabadítja a Dzsinnt (Andrew Divoff). A halhatatlan szörnyeteg pedig rögtön megkezdi pusztító kívánság-teljesítő akcióját. Egyet kívánhatsz - bármit, ő teljesíti! Viszont nem biztos, hogy úgy, ahogy akartad, plusz utána a lelked az övé... 1001 lélek összegyűjtése után már csak három kívánságot kell teljesítenie: annak a vágyait, aki kiszabadította. Morgana így a több ezer éves jóslat részesévé válik: ha három kívánsága teljesül, a Dzsinn elhozza az Apokalipszist. De vajon hogyan állíthatja meg hősnőnk és segítőtársainak bandája ezt az elpusztíthatatlan, szinte korlátlan erővel bíró lényt?

Ugye ennyi alapján talán nem is tűnik baromságnak? A történet talán tényleg nem az, de a megvalósítás miatt mégis rossz film a Halálmester 2. Rögtön elárulom a legfőbb okot, hogy miért nem jó: rémesen unalmas. Az elején, főleg a börtönös rész alatt, a készítők megpróbálták kiemelni a kívánságosdi fekete humorral teli, pokoli viccességét, de ezek a kísérletek szánalmas jelenetek tömkelegét eredményezik. Konkrétan itt az "ügyvéd saját magát seggbe dugja", a "megdermedni" és aztán a végén lévő kaszinós mészárlás-jelenetekre gondolok, de még lehetne sorolni.

Az események kitalálhatóak, mindössze a végső harcban van egy rész, amire nem gondoltam volna. De például egyértelmű, hogy amikor az egyik hapsi kettőt akar kívánni, akkor az lesz, hogy eléri, hogy valaki más kívánja ezt neki (végülis ez történik), vagy, hogy az internet és a könyvtárak tökéletes leírást tartalmaznak mind a Dzsinnről, mind a jóslatról, mindenről. (Ezt különben észrevettétek? Minden ilyen jellegű filmben mindig van legalább 1 könyv, ami a legapróbb részletig tartalmazza a főgonosz teljes biográfiáját és elpusztításának pontos módját...)

A  színészekről pár szót: Divoff valóban őrültnek látszik, az a nézése szerintem tök jó, és a fura szája még érdekesebbé teszi a külsejét - az egyetlen gond az, hogy emberi formában a gonosz csak ugyanazt a vigyort használja, semmi mást nem képes csinálni az arcával. Démoni alakjában deréktól felfelé nagyon eltalálták, csak a fején lévő két kinövés lett bugyuta, mert képtelenség egyértelműen eldönteni, hogy azok most csápok vagy szarvak? Viszont deréktól lefelé tök béna, még szerencse, hogy alig látszik. Holly Fields jó kis nő volt akkoriban, ez a rockeres külső nekem tetszik, viszont nem nevezném jó színésznőnek. A papot életre keltő Paul Johansson viszont kifejezetten rossz... Ismertebb arcként megjelenik Tommy "Tiny" Lister Jr., aki pl. a Sátánkában volt az egyik bátyja a címszereplőnek. A többiek szót se érdemelnek.

A gusztustalannak és/vagy ijesztőnek szánt speciális effektek megmosolyogtatóak, ráadásul sokszor indokolatlanul sok a vérontás. A ritka számítógépes animációk színvonalon aluliak, viszont a maszkmesteri munkába láthatóan beleöltek egy rakás pénzt - az eredmény "magáért beszél"... Az író-rendező Jack Sholder dirigálta a Rémálom az Elm utcában 2. részét, a karaktereket kitaláló Peter Atkins pedig részt vett majdnem minden Hellraiser forgatókönyvének elkészítésében. A Wishmaster 2. egyenesen videóra készült, kábeltévék viszont még mostanában is szokták adni. Az eredetivel együtt még 3 része van - na, AZOK milyenek lehetnek, bár az első még talán jó...

Röviden: '90-es évekbeli, elpusztíthatatlan szörnyes gyilkolás, de az alsó kategóriából. Ugyanezzel a speciális effekt-csapattal, drágább komputer-animációval, jobb színészekkel és egy picit jobban megírt forgatókönyvvel irtó jó mozit lehetett volna összehozni belőle! Ajánlani nem ajánlom senkinek, max. annak, aki látta az elsőt.

Pontozás:

imdb: 5/10 (Én határozottan jobban szórakoztam a Kegyetlen játékok 2-n, mint ezen, pedig az csak 4.1...) (6 év alatt 0.6-ot emelkedett.)

Szerintem: 2/5 (Divoff Dzsinnje, Holly Fields külseje és Mr. Lister miatt.)

A dvdről: Ez a kiadás konkrétan trágya, de mivel magáról a filmről is alig van info a neten, ezért nem csodálkozom, hogy kimaradt jelenetek, audiokommentár és a szokásos szarságok nincsenek rajta. Van egy ronda menü, 2 magyar és egy angol hangsáv, meg egy magyar felirat. Én szinkronnal néztem, és az oroszul beszélő jelenetekben csak angolul van kiírva, amit mondanak, magyarul nem, így aki pl. nem érti az eredeti nyelvet, az itt baszhatja. Nem elég, hogy a film rossz, a dvd alulmúlja még azt a színvonalat is. Ne vegyétek meg!

Hírek:

- Andrew Divoff legközelebb a Cowboys from Hell 3D-ben lesz látható.

-  A börtönbeli főizomagyat alakító színész, Rhino Michaels adatlapján találtam rá az ígéretesnek tűnő Nephilim című horrorra, ami ennek az évnek a végére már talán elkészül.

Ma este 90%, hogy az FvsJ-t nézzük majd. Egyébként egyre több jel mutat arra, hogy 2010-ben a nők mind megbolondulnak és elhagyják a pasijaikat...

Boldog Péntek 13-at! (A valódi Péntek 13-ai film elemzése később jön.)

Kb. egy éve (de inkább régebben) láttam a Kegyetlen játékok első részét a volt barátnőmnél. Azt hiszem úgy gondolta, hogy nekem nem fog tetszeni, és én is azt hittem, hogy ez valami szar, de meglepően jó volt. Lehetett rajta nevetni, izgulni, stb. Most, hogy adták a 2. részt, és semmi dolgom se volt, gondoltam megnézem, és nem csalódtam benne! 

Az első rendezője és írója, Roger Kumble, a sikeren felbuzdulva belefogott egy, a film folytatásául szolgáló sorozat, a Manchester Prep forgatásába. A három elkészült rész azután nagyon nem tetszett a Fox csatorna góréinak, úgyhogy végülis a széria mégsem indult el, de Kumble csinált még pár jelenetet, aztán fogta és összeollózta a három epizódot egy egész estés filmmé - ez viszont már egyből videóra jött ki. Az eredeti történet szerint a Cruel Intentions előtt járunk néhány évvel, vagyis itt kéne megismernünk a szereplőket, meg hogy mi történt velük, mielőtt először láttuk őket. De mégsem egészen ez történik - na mindegy, rátérek a lényegre.

Sebastian (Robin Dunne) éppen elhagyja régi iskoláját és apjához költözik Manchesterbe. Ott aztán megpróbál régi életét, régi énjét elfeledve tiszta lappal indítani, azonban nem számol a helyi nagymenők bandájával, akiket saját mostohanővére, Kathryn (Amy Adams) vezet. A pénzeszsákok ugyanis minden évben kiutálják és/vagy tönkreteszik azokat az új diákokat, akik nem tetszenek nekik... Plusz bonyolításképpen feltűnik a szerelem Danielle (Sarah Thompson) képében, hősünknek pedig sok kísértés és kétes kimenetelű szituáció keresztezi útját - vajon sikeresen veszi az akadályokat vagy elbukik?

Már az elején volt pár tök jó poén, és sokáig azt hittem, hogy ez a vígjátéki módi elviszi az egészet az előzmény paródiájának irányába. A sok nevetés mellett van persze pár izgi jelenet is (értitek?:)), plusz szerintem Sarah Thompson tök jól néz ki benne. Aztán a 3/4-edénél, amikor már elkönyveltem egy könnyed, 16-os karikás vígjátéknak, akkor jött egy rohadtnagy fordulat. Soha a kurva életbe (hogy egy főiskolai tanáromat idézzem) nem jöttem volna rá, hogy ez fog következni és onnantól hirtelen irtó nyomasztó lett az egész. Lehet, hogy csak én reagáltam furán, de az a fordulat odabasz.

A szereplők rosszabbak, mint a Kegyetlen játékokban, de itt elsősorban sorozatszínészekről van szó, így ez érthető. Mi sem példázza ezt jobban, mint hogy mind S.T., mind a butus lányt alakító Keri Lynn Pratt szerepelt a House 1-1 epizódjában. Roger Kumble írta egyébként nagyon nagy kedvencemet, a Töketleneket is, valamint itt felbukkan a film végén, mint Sebastian limuzinsofőrje. Ismertebb névként pedig Mimi Rodgers szerepel, de csak pár percet. És egy érdekes név a stábból: a manchesteri suli igazgatóját életre keltő színész neve: Clement von Franckenstein - erős, mi?:) 

Röviden: Aki szerette az első részt, annak tetszeni fog, de tessék végignézni, mert úgy üt igazán! Aki az elsőt nem látta, annak is bátran ajánlom, mert mint vígjáték, szerintem megállja a helyét. 

Pontozás: 

imdb: 4.3 (Hát, lehet velem van a baj, hogy tetszett:D)  (6 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Viszont egynél többször biztosan lehetetlenség megnézni.) 

Hírek: 

- Amy Adams lesz majd a két év múlva jövő Janis Joplin: Get It While You Can címszereplője. 

Megnéztem a Halálmester 2-t, hamarosan várható az elemzése, este pedig az HBO adja a 2009-es Péntek 13-at. De mivel azt néztem a múltkor is, ezért inkább vagy a Freddy vs. Jason vagy valamelyik régebbi rész kerül majd terítékre. (2016-ra már az összes Friday-filmről lett cikk a blogon.)

A férfi - megnéznétek egy filmet, aminek ez a címe? Én nem... Persze, ha tudnám, hogy Samuel L. Jackson és Eugene Levy a főszereplők, akkor már talán. De ha az a címe, hogy Ki a faszagyerek? akkor a válasz egyértelműen: igen, megnézném, pláne ha ismerem a főszereplőket is!

Vann ügynök (Jackson) keménykötésű, mocskos szájú, igazi utcai zsaru. Most éppen egy gyilkosságba torkolló fegyverrablási balhét próbál felgöngyölíteni. Szépen megtervezett akciójába belecsöppen a szószátyár, együgyű fogkefe-ügynök, Andy (Levy); a dolgok pedig csak tovább bonyolódnak, mikor mind a belső elhárítás, mind Vann főnökei, mind pedig a gazemberek azt hiszik, hogy Andy egy török Al Capone, tele pénzzel és puskákat akar venni. És hogy ki lesz a faszagyerek és kié lesz a lé meg a fegyver? Azt hiszem nem nehéz kitalálni:)

Ez egy nagyjából ismeretlen mű, viszont néha adja a Film+. Ismeretlenségére jellemző, hogy összesen alig négy mondatnyi érdekességet találtam róla a neten, köztük volt az is, hogy rosszul teljesített a pénztáraknál (konkrét összegeket nem írtak) és az, hogy a kritikusoknak se tetszett. Sokan a 48 órához és az Éjszakai rohanáshoz hasonlították, mondván, azok béna kopírozása, az én véleményem viszont az, hogy tucatfilm, de nézhető. Van pár jó pillanat, és se Jacksont, se Levy-t nem lehet rossz színésznek nevezni. A rendező nevéhez a Flubber fűződik, a rosszfiút játszó Luke Goss pedig a Hellboy II. Nuada hercege!

A legutolsó poén valami isteni, összességében viszont maga a teljes mű csak egy nézést érdemel - többre nem is hívatott, egy könnyed esti agykikapcsolásra kitűnő. Mindössze a két ostoba fingós jelenet az, ami tök szar benne.

Szerintem egyszer mindenki adhat esélyt neki.

Pontozás:

imdb: 5.5 (6 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 3/5

Hírek:

- Luke Goss-t 2012-ben az Extinction című sci-fiben láthatjuk majd (állítólag).

- Samuel L. Jackson négy érdekesnek tűnő filmben is felbukkan hamarosan. A Captain America: The First Avengerben Nick Fury-t kelti életre jövőre, és ugyanazon évben a xXx: The Return of Xander Cage-ben is szerepel majd. Valamint még két, egyelőre dátum nélküli moziban is benne lesz: az egyik a The Last Dragon, a másik pedig a Sympathy for the Devil - sajnos ezekről a címükön kívül mást nem tudok... (Az Amerika Kapitány meglett, cikk is van már róla, a többi szerintem mégsem készült el.)

     Igaz történeten alapuló film, mely, az itt kelet felé általában érthetetlennek tűnő amerikai fociról (is) szól.

     A helyszín Alexandria, Virginia, az évszám 1971. A világ már ismeri Martin Luther King nevét, de a faji szegregáció továbbra is él. Az USA-ban mindenhol külön iskolák vannak fehér és fekete diákoknak, egészen addig, amíg a T. C. Williams nevű intézményt átalakítják ebből a szempontból. Természetesen ennek a sulinak is van focicsapata, ami viszont új edzőt kap az idényre; ő Herman Boone (Denzel Washington). Nem elég, hogy "elorozta" Yoast edző (Will Patton) helyét, de még fekete is. Radikális változásoknak néz elébe a csapat, köszönhetően Boone-nak, aki bevallottan diktátorként vezeti a fiúkat, rákényszeríti őket egymás megismerésére, és bőrszíntől függetlenül mindenkit egyenlőnek tekint. A kőkemény edzőtáborban tehát összebarátkoznak a régi "ellenségek", ám a rózsaszín köd szertefoszlik szeptemberben, amikor ténylegesen együtt kell élnie a sok száz diáknak.

     Megkezdődik a szezon, és meglepően jól működik a gépezet, a szurkolók számára is szimpatikus a csapat. De egy jó meccsel nem lehet eltörölni az ellentéteket, Boone kapitány viszont mindenre felkészült, őt nem akadályozhatják lefizetett bírók meg a feketéket csak majmoknak tekintő szaktekintélyek. Ő csakis a győzelmet fogadja el, így korántsem meglepő, hogy az iskolás srácok a kupadöntőbe jutnak. De mi lesz ott?

     Denzel Washington remek a szerepében; egyszerre taszító meg diktatórikus, ugyanakkor szimpatikus a hozzáállása. Nem a tutujgatás a módszere, hanem az okádásig menő edzés, és a feltétlen tisztelet megkövetelése. Nem csak saját maga iránt, hanem a csapattársakkal szemben is. Mivel nem vagyok amerikai, számomra helyenként már nagyon ömlengőek és giccsesek a mester buzdító beszédei, de ez kellett a filmbe. Szóval ő ötös. Will Patton bennem nem hagyott mély nyomot, gyakorlatilag ugyanazzal az arckifejezéssel viszi végig a szerepet, viszont a lányát alakító Hayden Panettiere egész jó, pedig csak 9 éves volt. Egy másik női mellékszereplő Kate Bosworth, aki egyszerűen béna, de nem vészes, mert lényegtelen. A csapattagok közül megemlíteném Ryan Hurst alakítását, ő volt Bertier, aki talán a legnagyobb változáson megy át a szereplők közül. Üde színfolt volt Ethan Suplee (gondolom mindenki nézi rajtam kívűl az A nevem Earlt), meg Earl Poitier alakítása. Utóbbi egyébként harsona- és szaxofon-művész. Kip Pardue, Donald Faison, Ryan Gosling még, akik az ismertebb nevek közé tartoznak. 

     Szerves része a filmnek a korszak ismert előadóinak zenéje, úgy mint Marvin Gaye, a Temptations, a Creedence Clearwater Revival, a Hollies, stb. A már említett giccses pillanatokhoz a túlságosan emelkedett zene is hozzájárul egyébként, szóval ezt kellőképpen ellensúlyozzák a fent említett remek muzsikák. A sport valójában "csak" mellékszál a történetben, a csapat az előítéletektől mentes látásmód jelképe. Az üzenet egyértelmű: az ember jellemétől független a bőrének színe.

     A fő nóta pedig két tragikus sorsú énekes nevéhez fűződik. Tammi Terrell és Marvin Gaye előadásában az Ain't No Mountain High Enough.

Ha azt mondanám, minden érdekel, ami Star Wars, akkor hazudnék. Láttam mind a 7 részt és őszintén bevallom, hogy nekem az újabbak jobban tetszenek. Bár Darth Vader minden idők legkirályabb filmes főgonosza, de egyszerűen utálom Luke Skywalkert. Nem tudok szurkolni neki, mindig a rosszfiúkért szorítok a 4-6. részekben (az újabbakban is persze és ott az a rohadtjó, hogy végül ők nyernek!).

Viszont mégis Star Wars-rajongóként tekintek magamra, bár már az összes Star Trek-filmet (nem sorozatot, FILMET) láttam és volt olyan is, ami tetszett. [Személyes megjegyzés: Nagy poén, hogy a Trekkereket nem csak a Csillagok Háborúja-őrültek, de a Babylon 5-imádók is utálják. Márpedig ha már két, egymástól független tábor teszi ezt, akkor mégiscsak valami gond lehet az Enterprise háza táján...] Vagyis nem vagyok ebben a tekintetben szemellenzős fajta, de azt hiszem, ha választani kéne Lucas bácsi eposzának bármelyik új része és egy Trek-mozi között, akkor inkább az előzőek közül választanék. Na, de kanyarodjunk vissza a Fanboys-hoz. Egy film a filmrajongóknak - végülis kis hazánkban melyik "lúzer" ne szeretné a Star Wars-t? Épp ezért érdemes megnézni, mert fanatikusok készítették a többi fanatikus és a messzi-messzi galaxis történeteinek kedvelői számára.

1998: Eric (Sam Huntington - Detroit Rock City, Ottalvós buli) egy halloween-partin összeakad régi cimboráival, akikkel anno maga is a vesztesek közé tartozott. Azonban míg neki sikerült "kiemelkednie", a többieknek nem. Így aztán Linus (Chris Marquette - FvsJ), Windows (Jay Baruchel - Trópusi vihar) és Hutch (Dan Fogler - Balls of Fury) nem néznek rá jó szemmel. Főleg Linus haragszik, amiért anno a legjobb barátok voltak, de Eric egyik napról a másikra otthagyta őt... A kissé részeg srácok később azért jókedvükben előadják rég nem látott ismerősüknek, hogy szeretnének betörni a Skywalker Ranch-re, hogy vetítés előtt láthassák a Baljós Árnyakat. Amikor pedig kiderül, hogy Linus-nak végstádiumú rákja van, Eric összeszedi a kis társaságot és meggyőzi őket, hogy hajtsák végre az őrült tervet! Furcsa és veszélyes alakok, motorosok, Star Trek-rajongók, prostik és zsaruk keresztezik az útjukat, ám váratlan segítőtársaik a kellő időpontokban mindig kihúzzák őket a bajból. De még ha sikerül is bejutniuk, vajon tényleg megtalálják és megnézhetik az I. Epizódot, mielőtt a világ is láthatná? És vajon súlyos beteg barátjuk kihúzza-e addig?

Régóta meg akartam nézni ezt, mert egy kicsit (sőt, talán nagyon) rólam is szól. Mozsárágyú viszont nem tétovázott, kinézte magának, letöltötte és aztán leültünk együtt megtekinteni. Kezdjük a főszereplőkkel! Sam Huntington szerintem remek vígjátéki hős, itt viszont megmutatja, hogy ért a drámához is. Dan Fogler amilyen béna volt a Balls of Fury-ben (nem saját hibájából!), annyira jó itt - Hutch mindent visz:) A többiek közül Kristen "Veronica Mars" Bellt említeném meg, nekem tetszett a játéka. A mellékszereplők közt ott van Danny Trejo, Christopher McDonald (nagyon barna a bőre:O), Seth Rogan (3 különböző karaktert játszik), Ethan Suplee, valamint Jay és Néma Bob - azaz Jason Mewes és Kevin Smith. A Star Wars-ból felbukkan Billy Dee Williams (Lando Calrissian), Carrie Fischer (tudnotok kell - piros pont annak, aki felismeri, nekem csak utólag sikerült) és Ray Park (Darth Maul). A Trek-szériából pedig egyenesen a legnagyobbat hozták el: James T. Kirk kapitányt, azaz William Shatnert. A producerek közt pedig megtalálhatjuk Kevin Spacey-t is. Végül van még egy a magyaroknak vicces nevű színész, akiről viszont nem tudom pontosan, kit is alakít: KATT IDE. 

Talán meglepő tény, hogy e film végül megbukott. Hogy hogyan? Nos, mint anno a Grimm esetében, itt is a Weinstein-fivérek voltak a ludasok. Kyle Newman rendező ugyanis inkább dráma-irányba tartó művet akart összehozni, aminek középpontjában Linus gyógyíthatatlan kórja állt volna, ám a filmcéges urak inkább egy gusztustalan poénokkal teli vígjátékot szerettek volna. Így 2006-ban, mikor az első változat már nagyjából kész volt, fogták és kivágták belőle a rákos részeket és összeeszkábáltak valamit a helyére. Tesztvetítések során azonban kiderült, hogy a nézőknek jobban tetszett a lélekkel és valódi motiváltsággal teli eredeti ötlet... Nem elég azonban, hogy ezt megtették. Úgy tették meg ugyanis, hogy Newman helyére beültették Steven Brill forgatókönyvírót, akinek fogalma sem volt róla, hogy mit és miért tesz: csak utasításokat követett. Brill "munkássága" később az internetenes rajongói fórumokon történő mocskolódásban teljesedett ki - így mind ő, mind Weinsteinék nagy szerepet játszottak a későbbi negatív fogadtatásban.

Az eredeti rendező aztán mégiscsak hozzáférhetett a filmjéhez, kapott némi pluszpénzt is, hogy leforgathasson pár dolgot, amit azelőtt nem bírt. 36 órája volt, hogy rendbe szedje, amit a többi készítő elbaltázott, azonban a végeredmény még így se az lett, amit ő akart. (Terry Gilliam hasonlóképp járt a Grimm-testvérek esetében...)  A 2006-ra tervezett bemutató végül 2 évvel kitolódott, az összeeszkábált film pedig mindenütt negatív kritikát kapott. A Fanboys 8 millió dolláros büdzséjéhez képest kevesebb, mint 1 milliót hozott vissza...

Én azonban kijelentem, hogy a Fanboys jó film. Minden kis Csillagok Háborúja-; és Star Trek-utalás nagyon jó helyen van, a sok-sok rajongóknak szóló poén, a fanatikusok végletekig menő kifigurázása és a szerethető főszereplők miatt kellemes élmény volt megnézni. Az 5 hős közül mindegyiket kedveltem, egyikük se volt irritáló, sőt, nem tudnék mondani egyetlen zavaró szereplőt se! Az izgalom és a jókedv végig kitart, a drámai részek mégse nyúlósak és nyálasak, a játékidő se túl hosszú. Plusz szeretem az ehhez hasonló road movie-kat, így nálam már jó helyről indult:)

Nagyon nagy Star Wars-osoknak KÖTELEZŐ darab, kockáknak is ajánlom megnézésre, meg azoknak, akik szeretnének egy jó kis vígjátékot látni:) Azt susogják Hollywoodban, hogy terveznek egy folytatást neki, szóval addig nézze ám meg mindenki, akinek ajánlottam!;) [Ez a folytatás sajnos nem készült el, ám a VII. Csillagok Háborújánál az élet ugyanazt a helyzetet idézte elő, mint amit cikkem tárgyában láthatunk.]

Pontozás:

imdb: 6.6 (6 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Kyle Newman legközelebb egy eddig cím nélküli Brigitte Bardot életrajzi filmet fog rendezni.

- Dan Fogler a jövőre érkező Number 13-ben alakítja majd Alfred Hitchcockot, valamint egy érdekesnek tűnő Spanky Johnson: Monster Hunter című moziban is feltűnik.

- Jay Baruchel a beszédes című Pigben fog játszani, valamint Seth Rogannel közösen lesz címszereplője a Jay and Seth vs. the Apocalypse-nek (hűha...). [Ebből lett az Itt a vége.]

- Danny Trejo állítólag benne lesz a Gyerekjáték újrájában. (Ez, és a többi feljebb említett film 2016-ig nem valósult meg.)

Előkészületben: Halálosztó 2. és Sziklák szeme 1-2. (Utóbbiakról máig nem született írás...) Hamarosan olvashatjátok írásainkat a sorozatportal.neobase.hu oldalon is! (Szerkesztés: Ez az oldal már nem létezik.)

     Súlyos szerepben a neveletlen hercegnő.

     Kym (Anne Hathaway) drogfüggő. Sokadik elvonója után tér haza a családi házba. Ez a legutóbbi 9 hónapos volt, és utána a lány azonnal belecsöppen egy számára nem túl kedvező közegbe, ugyanis az egész família a nővére, Rachel (Rosemarie DeWitt) esküvőjére készül, ami pár nap múlva lesz. Tehát mindenki ideges, siet ide-oda, sok a tennivaló, stb. És természetesen a legkisebb apróságon is képes bárki összeveszni a másikkal. Ez megszokott ilyen alkalom előtt, de tovább növeli a feszültséget, hogy Kym legszűkebb rokonsága - azaz a tesója és elvált szülei - már régesrég nem funkcionál családként. A múltban történt tragikus eset ugyanis örökre megpecsételte sorsukat, és a lényeg, hogy Kym volt gyakorlatilag ennek az okozója. Szóval hazatér a fekete bárány, akinek nem elég, hogy saját démonaival kell megküzdenie, most minden és mindenki arra emlékezteti, hogy milyen szörnyű ember. Rachel szembesíti őt összes múltbéli sérelmével, amit neki okozott, és ez gyakorlatilag a cselekmény.

     Igazából Anne Hathaway-jel minden rendben van, bár kissé erőltetett néhány mondat, amit a szájába adtak. És szemkibökően rossz színészt sem találunk. Azzal volt baj, hogy a készítők ugyebár egy óriási családi hepajt próbáltak meg összetákolni. Azon túltehetjük magunkat, hogy ez Amerika, tehát giccses pohárköszöntők kellenek meg hasonlók, de rendkívül sok és idegesítő percet vett igénybe ez a hepaj. Valószínűleg ez abból is adódott, hogy maga az esküvő hindu vallás szerint ment végbe (asszem), mellette rockzenébe átültetett nászindulóval. De később jöttek szambatáncosok, akik reggae-zenére táncoltak - totál zavaros. (Persze ez esküvő, és annak ilyennek kell lennie, de nem a filmvásznon.) És a film egésze alatt lehangoló nyivákolás a zenei aláfestés, amit egyébként hangszerekkel adtak elő, pedig inkább tűnt elromlott magnószalaghangnak. És mivel maga a cselekmény erről az összeröffenésről szól, elég idegesítő, hogy idegesítő.

     Egyébiránt maga a történet jól kidolgozott szerintem, A.H. alakításáért még Oscar-jelölést is kapott. Tehát ha nem lenne olyan tenyérbemászóan szörnyű a film nem drámai része, még tetszett is volna. Talán. Egy pszichológus élvezettel nézné, az tuti.

     És az biztos, hogy most már nem A neveletlen hercegnő fog beugrani Ms. Hathawayről.

Kevés néger szuperhős van. Én most kapásból csak az Igazság Ligás Green Lanternt, Black Panthert és Spawnt tudom felsorolni. Ezt a listát erősíti a félig ember, félig vámpír Blade, aki a vérszívók esküdt ellensége. És itt jön Wesley Snipes - az ő csillaga már leáldozott… A ’90-es évek nagy akciósztárja volt, mára viszont kiöregedett ebből a szerepkörből, de megcsinálta a nagy filmet, mert azóta is mindenki Pengeként emlékszik rá. A trilógia első része nem volt rossz, mindössze a rémesen béna főellenség maradt meg, mint gyenge láncszem. A másodikban benne volt Ron Perlman és mint az Alien-sorozatnál, itt is az ő nevével fémjelzett epizód a legkirályabb! Aztán következik a Szentháromság, aminek már a címe is béna. A „trinity” tényleg Szentháromságot jelent, de mitől lennének ők szentek? Mindegy, szóval a magyarok hülyén fordították – de nem ez az egyetlen gond vele…

A vérszívók vezetője megkeresteti a popkultúra Drakulájának ihletőjét, az első vámpírt, Drake-et (szörny alakban Brian Steele, egyébként Dominic "Szökött" Purcell), aki Irakban van egy zikkurat padlója alatt.  Penge közben csapdába sétál és felkelti az FBI figyelmét – sorozatgyilkosnak titulálják és lecsapnak rá… Szótlan, napszemüveges hősünk végül elveszti idős barátját, Whistlert (Kris "Gumikacsa" Kristofferson) és főhadiszállását, azonban váratlanul szövetségesekre lel az Éjcserkészek (a Nightstalkers nagyszerű fordítása…) nevű amatőr vámpírvadász-banda képében! Megismerkedik a megtért Hannibal Kinggel (Ryan "mostanában minden szuperhőst eljátszó" Reynolds), Whistler lányával (Jessica "Nagysztár" Biel) és „bájos” haverjaikkal (köztük egyik kedvenc színésznőmmel, Natasha Lyonne-nal, aki egy vak kutatónőt kelt életre). De vajon elegen vannak és elég erősek, hogy legyőzzék a fővámpírt és arrogáns bandáját?

Már itt bajok vannak. A csapda és a film első 20 perce tök jó, de utána elindul ez a Drakulás marhaság. A szörny nem rossz, de valamiért minden egyes jelenetben máshogy néz ki. Az azóta a süllyesztőben eltűnt Dominic Purcell meglepően jól alakít, annak ellenére, hogy előttem Vlad bácsi semmiképp nem egy rövid hajú izomagyként jelenik meg. A képességeivel nincs gond, csak egy bibi van: Miért táncol úgy, ahogy a többi vámpír fütyül, és hogyhogy nem tudja lazán, fél kézzel lenyomni Pengét? [Azért a World of Darkness-ben, mikor a Ravnos Ősatya feléled (kb. ugyanannyi idős, mint a jó Karóbahúzó Vlad itt), akkor egy fél kontinenst elpusztít, mielőtt végül legyőzik…] És hogy lehet, hogy szörnyként erősebb, mint emberi alakban? Nem ugyanaz mindkét esetben?

Most nézzük a logikai bukkanókat! Még a kettőből megmaradt, hogy Penge hű társa, Whistler maga is vámpírrá vált – itt viszont már semmi baja. (Lehet, hogy csak én nem emlékszem, hogyan gyógyult meg...) Ezen kívül Kristofferson egy alkalommal mindenfajta magyarázat nélkül felbukkan a film közepén – Drake az öregember alakját ölti magára, hogy lecsapjon hőseinkre, ez viszont ostobaság, mert Abigailt (Biel) kivéve semmi nyoma nincs annak, hogy a Nightstalkers-ből akárki is találkozott volna vele valaha. Ha pedig mégis, akkor is mindenki tudja, hogy halott, így Drakula még nagyobb feltűnést kelt, mintha saját alakjában menne oda… Hannibal King (aki maga is képregényhős) meg úgy gagyi, ahogy van. Egy poénja sem vicces, béna dolgokat csinál, szóval irritáló – de engem nem zavart, mert bírom Reynolds-ot, szerintem ideális képregényfilm-mellékszereplőnek. (Jövőre kiderül, hogy boldogul a Green Lanternben…) [Megjegyzés: Nem valami jól. Akit érdekelnek a részletek, az keressen rá a Zöld Lámpásról szóló cikkemre!]

Jessica Bielről most se tudom eldönteni, hogy jó nő-e vagy sem. Bizonyos jelenetekben tök jól nézett ki, máskor meg egyszerűen ronda volt – viszont maga a karaktere nagyon tetszik! Natasha Lyonne üdítő színfolt, csak kár, hogy olyan keveset szerepel. A vámpírfőnök Parker Posey egészen hiteles (olyan Vampire: The Masquerade-beli Ventrue-nak látszik), Paul Levesque (alias Triple H), a profi pankrátor pedig igazi verőlegény-jobbkéz karaktert kelt életre, szerintem ő is tök hihető volt. Nagy, erős, de buta (az említett szerepjátékból ismert Gangrelnek tűnik). Levesque egyébként a készítők szerint is nagyszerű munkát végzett, ugyanis látva a teljesítményét, sokkal több szerepet kapott, mint amennyit egyébként szántak neki. Vezli Snájpsz viszont sajnos ripacskodik. Erőltetett, izzadtságszagú amit csinál, szerintem csak ott nevezhető jónak, ahol kihallgatják, mert ott erőtlen és kezd belőle előtörni a vámpír. Külön gagyi részlet még a "kutyák" nyelve, aki megnézi, az látja majd…

Érdekességek: Guillermo del Toro azért nem vállalta a rendezést, mert inkább a Hellboy-t választotta – az eredmény ismert, de biztos vagyok benne, hogy ő jobban csinálta volna. Snipes és Kristofferson nem voltak megelégedve se a sztorival, se a Stanley Tuccira emlékeztető direktorral, David S. Goyerrel. Penge megformálója pedig később még be is perelte mind őt, mind a stúdiót, mondván annak ellenére, hogy producer volt, sok dologba nem engedték beleszólni, elvettek tőle a képernyőn töltött idejéből és állítólag a pénze nagy részét se fizették ki neki. A per máig húzódik… Snipes szerint a sok veszekedés és összetűzés okozta a csúfos kritikai bukást – az ítészek utálták, bevételben pedig lekörözte a 2. rész. Goyer maga viszont nagyon elégedett volt a művével, olyannyira, hogy belefogott egy Blade: The Series című széria legyártásába, ami viszont egy évad után megbukott… Ezen felül tervezett egy Éjcserkészek-központú 4. részt is, ami a már említett bukás miatt lehetetlenné vált – én pl. nem is lettem volna kíváncsi rá… A Trinity-nek háromféle befejezése van, az unrated-verzió tűnik a legjobbnak; amit pedig mi is láthatunk a tvben, az a legbénább megoldás.

Összegzés: Másodszorra láttam, de nem igazán tetszett. Van benne pár jó karakter, vannak benne izgalmas harcok, de túl sok barmósággal nyakon öntve, és még a főhősökért sem lehet szurkolni, mert bénák, antipatikusak. Aki szerette az első részt, az nézze meg a másodikat, aki szerette a másodikat, az inkább nézze meg az Alien 4-et, aki pedig oda van a ’90-es évek horrorral és szuperhősökkel kombinált akciófilmjeiért, az nézze meg ezt! Ugyanis ez a legnagyobb baja: túlságosan akciófilm, nem eléggé horror-képregény-mozi.

Pontozás:

imdb: 5.9 (6 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 3/5 (Limonádé-kategória.)

Hírek:

- David S. Goyer producerként az alábbi mozgóképek gyártásán dolgozik: Ghost Rider: Spirit of Vengeance (A bukott Cage-féle Szellemlovas folytatása. Én reménykedek egy újraértelmezésben, mert különben a figura baromijó.) és The Invisible Man (Tán Wells mester örök klasszikusa éled újjá?). 

Íróként pedig ezekben vesz részt: X-Men Origins: Magneto (Ha egy fokkal jobb lesz, mint a Wolverine, akkor imádni fogom! Remélem nem Eric Lensherr zsidóságára hegyezik ki az egészet…) Superman: Man of Steel, Untitled Batman Project (Lásd őket: A tökéletes trükk hírek-részében). [Ezek közül a Láthatatlan Ember kivételével mindegyik megvalósult. A második Szellemlovast még nem láttam, az Origins: Magnetoból lett Az elsők, a Man of Steelt ne kell magyarázni, az utolsó meg a The Dark Knight Rises. Ezekről van már cikk a blogon.]

- Vezli Sznájpszot most sittelik le adócsalásért, de ez nem jelent akadályt abban, hogy mozikba kerüljön a 2011-re várható Gallowwalker című vadnyugati zombi-horror, amelynek elátkozott főszereplőjét játssza majd. Év elején egyébként az úriember kijelentette, hogy szívesen lenne megint Penge – nyilván már nem hívják sehova szerepelni, lásd a bejegyzés elejét. (Ez a film asszem nem készült el.)

- Mint mondtam, Ryan Reynolds lesz a Green Lantern-film címszereplője – ha jól vettem ki! És én már nagyon várom a Deadpool-mozit is! (Előbbiből van már cikk, utóbbiból még nincsen.)

Hamarosan várható írások: Fanboys, Halálmester 2., új Sziklák szeme.

     "Csá, mizu?"

     A Diszkópatkányok nem más, mint egy oltári nagy hülyeség, érzésem szerint annak is szánták. Will Ferrell és a magyar ember számára vicces nevű Chris Kattan nemcsak főszereplők, hanem írók is a produkcióban.

      A Butabi bratyók (Doug és Steve) legnagyobb és egyben egyetlen életcélja, hogy egyszer ők legyenek a legmenőbb partiarcok. Saját klubról álmodoznak, de közben apjuk (Dan Hedaya) művirágboltjában "dolgoznak", minden csajnál bepróbálkoznak - teljesen reménytelenül, mert végtelenül béna szövegük és megjelenésük van. Azonban van valami, ami meghatározó életükben: az, hogy tesók. Így minden nehézségen átjutnak, kezdve az orrszőrtépkedés fájdalmától egészen a megfelelő hajzselé megtalálásáig. Rájuk kacsint egy nap a szerencse is, Richard Grieco személyében. Őt szinte istenként tisztelik, és neki köszönhetően bejuthatnak az addig elérhetetlennek tűnő Roxbury klubba. (Na, nem azért, mert olyan nagy haverok, hanem, mert Mr. Grieco közúti balesetet okozott a Butabi-autó kárára, és el szeretné kerülni a pereskedést, ami az idióták fejében meg sem fordult.) Ott pedig összeismerkednek Zadirral (Chazz Palminteri), a tulajjal, akinek megtetszik a tesók klubötlete, szóval fényesnek látszik a jövő. Ugyanakkor két dögös hölgy is kiveti rájuk hálóikat. Lehet, hogy sorsuk jobbra fordul?

      Tényleg egy vicc az egész film, de ha így közelítjük meg, hibátlan. Egyébként a nagy része unalmas, viszont vannak mára már szállóigévé nemesedett mondatfoszlányok, melyek segítik a nézőt, hogy ne aludjon el. Remekül kidolgozták a két lüke figurát, olyan elcseszettül néznek ki, hogy az már művészet. Az Albán doktor-jellegű zenék passzolnak a filmbe, minden szereplő hibbant, kivéve persze Grieco urat, akit Richard Grieco alakít meglepő hitelességgel. :)

      A Butabi-szülőket említeném meg elsőként a mellékszereplők közül. Loni Anderson és Dan Hedaya keveset szerepel, de akkor kitűnőek, és tényleg. Pedig a vígjátékokban, pláne az ilyen balga példányokban nem szoktak színészi teljesítménnyel foglalkozni. Egyébként a két főszereplő is sikeresen elhiteti magáról, hogy gyagya. Molly Shannon számomra szinte mindig idegesítő, így itt is. Feltűnik Eva Mendes, így volt ürügye a tévégettónak, hogy kiírjon főszereplőnek valami nagy nevet, aki igazából 5 percet se szerepel. Chazz Palminteri viszont kiváló, meg Gesztesi Károly, a hangja is. Egy poénja van, de az valahogy mindig üt.

     Szóval ez egy bugyuta és legendás film, ami csak egyszer nézhető. Viszont számtalanszor idézhető. "Emilio!!!!!!!!!!!"

Ha Diszkópatkányok, akkor vátízláv. Nyakakat készíteni!

Először is, köszönetet szeretnék mondani a Half Pécs Squadnak, hogy egyáltalán megtudtam, hogy ez a remekmű létezik:) Úgy is mondhatnám, hogy a két éves kapcsolatom hirtelen megszakadása mellett ez a másik tragédia, ami júliusban ért:D

Mindenki látott már szörnyes filmet, amiben valami gigászi méretű, általában ijesztőnek szánt állat pusztít el mindent, ami az útjába kerül. Ha mást nem, az agyonismételt amcsi Godzillát vagy az újrázott King Kongot ti is láttátok, igazam van? [2016-ra már mindkettő kapott még egy filmet...] Maga a műfaj már több mint 50 éves, és olyan óriások képviselik, mint a fentebb említett számítógéppel rajzolt monszták elődei, valamint Mothra (óriás moly), King Gidorah (sokfejű sárkány), a Cloverfield szörnye, vagy egy jó pár B-kategóriás mozi óriáspókjai, hangyái, gyíkjai, stb. Tavaly pedig egy Jack Perez nevű pasas ezt a hullámot próbálta meglovagolni, mikor az általában nagy filmek koppintásából és a gagyiból élő The Asylum nevű stúdiónak rendezte a Mega Shark...-ot.

Mi lehet "jobb" egy óriásszörnynél? Hát két óriásszörny, akik egymás ellen harcolnak és közben mindent tönkretesznek - a vs.-filmek nemcsak a gigászokkal működnek, lásd AvP, FvsJ, de vannak negatív példák, mint ez meg a Boa vs. Piton... Szóval az őskorban tényleg létezett Megalodon (egyéb nevei: Carcharodon, Carcharocles megalodon) és az állítólag a mai napig élő, rejtélyes óriás tintahal (az Architeuthis-faj tagjai) párharcát mutat(ná) be ez a valami. 

Az első 10 percben már totál érthetetlen, unalmas és gagyi dolgok jönnek, a történet mégis annyira JÓ, hogy muszáj leírnom. Tehát, valakik (a műsorújság szerint terroristák) bevetnek a sarkvidéken egy betiltott szonárt, ami miatt szétdőlnek a jégtáblák és megvadulnak a bálnák. Az állítólagos terrorista folyamatosan egy admirális úrnak jelent, aztán a kísérlet közben tök érthetetlen okokból belerepül egy jéghegybe és felrobban. Kérdéseim: Miért egy totál néptelen, stratégiailag lófaszt se jelentő területen robbantanak, ha terroristák? Ha meg nem, akkor is, miért hal meg a pilóta, meg egyáltalán mi értelme van ennek? A bálnákat nem lehet bevetni hadi célokra, jéghegyek se nagyon vannak ott, ahol olaj van, szóval értelmetlen. Kutatónőék (Deborah Gibson, aki állítólag valami énekesnő volt) persze éppen ott filmezik a vízi óriásokat, egy elkötött apró tengeralattjáróban, és mialatt összedől az egész hóbelevanc és a bálnák ész nélkül úsznak mindenfelé, a csaj tök nyugisan egy szál botkormánnyal ellavírozgat a buli közepén. Aztán az egyik lerobbanó jégfalból csak úgy kijön egy bazinagy polip meg egy kurvanagy cápa.

Ezek után a cápa kettéharap egy utasszállító repülőgépet (ez egy filmtörténeti jelenet, komolyan mondanom ilyen állatságot még sose láttam), majd még két hajót is, közben a polip lecsap egy vadászrepülőt meg szétszed egy olajfúró tornyot. Kutatónő pedig talál pár bálnatetemet, amik közül az egyikben van egy fura, csontszerű izé. Elviszi öreg barátjához (Sean Lawlor, akinek egyik utolsó filmje volt ez a szenny), majd abszolút értelem nélküli kameraeffektek és szép színű löttyök lötybötölése után megmondja róla, hogy: 

"Hű, egy Megalodon."

"De az kihalt!"

"Nem, úgy tűnik mégse."

Tehát, ez a cápa akkora, hogy kettéharap egy Boeingot, simán szétszed egy baszottnagy hadihajót, de a hozzá képest aprócska bálnákba épp csak belekóstol. A foga se egészben törik le, ahogy a rendes cápáknak, hanem csak a széle - jujj az a kőkemény cethús! És miért kellenek azok a fura effektek, egy olyan részhez, ahol semmi izgalmas nem történik - valamint azt se értem, hogy miként mondják meg a fogról, hogy az mi, mikor hozzá se nyúlnak a vizsgálat alatt?! Ezalatt láthatunk még pár részletet Japánból, ahol egy szemüveges muki (Vic Chao) a polip után nyomoz.

Nem sokkal később a három kutató (a nő, az öreg, meg a szemüveges sárga) találkoznak Amerikában, egy videofelvétel segítségével összeteszik, amit tudnak és kiderül, hogy két szörny van. Ekkor bejön három katona és elviszik őket Trezsör Ájlendre, az amerikai haditengerészet és légierő főhadiszállására. Ezt azért tudom ilyen pontosan, mert legalább hatszor kiírják. Ugyanis az X-aktákban nagy sikerrel alkalmazott feliratozás itt is megy, de olyan ostoba és következetlen módon, hogy az valami nonszensz. A Tájfun nevű tengeralattjáró egyszer a japán főtengeralattjáró, egyszer meg csak egy a sok közül; Trezsör Ájlend (direkt írom így) előtt MINDIG ugyanaz a napszemüveges faszikám áll egy géppisztollyal; és még sorolhatnám. Nem csak a feliratok, hanem a helyszínek is folyton ismétlődnek, de úgy, hogy minden esetben az adott díszlet valami más helyet reprezentál. Pl. a műszerekkel teli szoba három különböző hajó parancsnoki hídja; a japán börtön pedig ugyanúgy néz ki, mint az a hely, ahonnan a ferde szeműek a polipot próbálják levadászni.

Az összes repülőgépes rész olyan, mintha egy 5 éves gyerek tervezte volna meg a koreográfiát. Volt a már említett jégfalnak csapódó helikopter, aminek semmi értelme. A sztratoszférába felugró Megalodon is szóba került már, és futólag érintettük a polip által megsemmisített vadászgépet. Na, de ezt szeretném kicsit részletesebben kitárgyalni. Szóval megy a röpcsi a tenger felett és pásztázza radarral a vizet. A képen kirajzolódik két csáp és a kutatók azon tanakodnak, hogy vajon ez most melyik szörny, hiszen mindkettő kb. ugyanakkora... Lorenzo Lamas (róla még lesz szó) azt mondja a pilótának, hogy ereszkedjen le annyira, amennyire csak tud, hogy pontos képet kapjanak. A tudósok és maga az utasított is ellenkezik a döntés ellen, mire Lamas azt mondja: "Ezredes, tegye meg, vagy lefokozom magát!" Ezredes vezeti a repülőt, tök egyedül?! És aztán a nyolckarú persze hogy végez vele, annyira nyilvánvaló...

A másik hihetetlenül kitalálható, „kötelező-hogy-ellőjék-poén": a cápa beleharap a Golden Gate-hídba. Ez a film mélypontja. Előtte ugyanis kijelentik, hogy olyan helyre csalják a dögöket, ahol azok az emberektől a lehető legtávolabb, bizonyos víz alatti barlangok közelében lesznek. És a cápát hova terelik? A san francisoi öbölbe, ahol mi is van? Golden Gate + Alcatraz... Áááá, nem lakott, egyáltalán, a madár se jár arra. A híd maga pedig össze se dől, meg se mozdul, hiába harap bele egy ilyen irtózatos súlyú és erejű teremtmény... A szekvencia végén a kb. 10-15 autó után, amit a szörny elnyel, az egyik szereplő ingerülten megjegyzi, hogy "a városban ezrek haltak meg". Mostantól előre-hátra ugrálok a sztoriban, ahogy előjönnek az abszurd részletek, szóval ez időben nem egészen így jön ám:) (Nehogy megnézzétek csak azért, hogy belém kössetek, Isten ments!)

Lássuk akkor Lorenzo Lamas-t! Világ életében B-kategóriás akciósztár és latin szívtipró volt, itt pedig azért ő a legjobb, mert neki van EGYETLEN poénja az egész filmben ("Esélyegyenlőségi rasszista vagyok."). Az összes többi dolog, amit humorosnak szántak, mind-mind szánalmasan gyenge, ennél már csak az erőltetett, elnagyolt szerelmi szál rosszabb. Mert hogy amikor szívdöglesztő japán dokink megjön, máris nagyon tetszik neki a szintén húdecsinos kutatónő. Később aztán hoz neki egy kávét, majd elbeszélgetnek, így valahogy:

- "Imádom a tengert.

- Én is.

- Sose féltem a víztől.

- Én se." 

Csók, aztán kimennek a szertárba dugni egyet. Ha nekem ilyen gyorsan összejönne, akkor fele ennyit se búsultam volna a volt barátnőm után... És amikor még nem dugnak - meg amikor már nem - akkor úgy kutatnak a két lény gyengesége után, hogy foszforeszkáló, rémesen élénk színű trutymókat öntöznek egyik kémcsőből a másikba, mialatt a fejüket rázzák és rásimulnak az asztalra. A csali, amivel az öbölbe hívják a lényeket, az pedig feromon. Na most, a cápákról köztudott, hogy rendkívül jól érzékelik a szagokat (állítólag 1 km-ről megérzik a vért), de ugyanezt én nem tudom a polipokról. Náluk is így van? Mindenesetre ez itt az egyetlen dolog, ami úgy-ahogy hitelesnek tűnik...

Aztán az utolsó fél órában már csak az van, hogy tengeralattjárók jobbra-balra, amiket az állítólag 500 csomóval úszó cápa NEM ér utol; egyszer csak mind megsemmisül, de úgy, hogy egy mellékszereplő bejelenti, hogy az eddig sehol a közelben nem látott polip megjelent és szétszedte őket. NINCS egy robbanás, akármi is pusztul el: se az olajtorony, se a tengeralattjárók, se a hadihajók, de még a torpedók se durrannak. Na és a vége az, hogy a japán hapsi egyedül túléli egy szábmárínban a polip fojtó szorítását; megmentik, mialatt a két szörny harcol. A Megalodon két karját is leharapja lábasfejű ellenfelének, de azok nem tűnnek el, ugyanaz a három-négy kép ismétlődik, végül kész, meghalnak. Elsüllyednek, ennyi volt. Sehol egy vérfolt, egy sérülés, semmi. Aztán a három hős kutató nagy boldogan visszamegy, hogy megkeressék a méretes tetemeket és mindenki nagyon örül. 

Azt meg nem is mondtam, hogy a Mega Shark...-nak van ám pozitívuma is! Mégpedig az, hogy nagyon szép naplementék és pár szintén látványos víz alatti felvétel van benne, amiket gondolom természetfilmekből lopkodtak össze. Ahogy azt az egyetlen képsort is, amit folyamatosan

ismételnek a bálnákról. De nem csak a lopott jelenetek ismétlődnek, hanem a számítógéppel rajzolt dolgok is. Mind a cápa, mind a polip nagyon béna, kb. 2000-es videojátékok szintjén álló külsőt kapott - a polipnak pedig a Heroes IV vízelementáljának a sérüléshangját adták, ami MINDIG van, ha felbukkan. A legbénábbak azonban a járművek. A hadihajók valódi, II. Világháborúból itt maradt, muzeális értékek, amikre úgy rajzolták oda a torkolattüzet; amikor viszont nem így mutatják őket, hanem interakcióban a leviatánokkal, akkor mindig csak egyszerű, 3ds testek - kb. hasábok... Mindről folyton ugyanazt a képet láthatjuk, főleg a búvárhajóról, amit már az elején említettem. BÁRMI, amit cgi keltett életre, az mind szörnyen béna. Anno '98-ban elnéztük a Babylon 5-sorozatnak, hogy többször van ugyanaz a grafika, de még azok is ezerszer szebbek voltak annál, mint amit itt mutogatnak nekünk. 

Lássuk akkor újra, hogy mi volt rossz: A rajzolt elemek összessége, a színészi játék, a viccek, a történet, az akció, a szerelmi szál, az akció-szál, a tudományosnak látszani akaró dolgok, a katonák, a kutatók, minden jármű, és sajnos a két szörny is. Amit még meg kell említenem, az a fantasztikus űber-tengeralattjárók irányítása. Mindegy, hogy egy atommeghajtású harci gépről, vagy egy kis merülőegységről van szó, mindkettőnek az irányításához elég egy joystick. Igen az...

Jó dolgok: Egy poén, a természetfilmes lopások és az egész egyfajta "el sem hiszem, hogy ezt valaki megcsinálta"-érzése:)

Néhány plusz adat, hogy kedvet csináljak hozzá:D

- A rendező eddig olyan eget rengető filmekhez adta legtöbbször álnevét (Ace Hannah), mint az Omen-másolat 666: A gyermek. Uncredited szerepben megjelenik az egyik felügyelőként az olajtoronyban egyébként, de hogy hol és melyik ő, azt se nem tudom, se nem érdekel.

- A Gyilkos cápa... egyenesen videóra készült, de valahol bemutatták moziban is - a The Asylum történetének első filmje, ami elérte ezt a magasságot, pedig már '95 óta nyomják...

- Deborah Gibson nemcsak énekesnő, hanem zeneszerző is - állítólag. Élete első filmszerepe egy uncredited mellékes a Szellemirtókban - azért ez nem rossz:)

- Szerepel benne egy Conrad Lihilihi nevű muksó - ezt csak azért mondom, mert marhára vicces a neve:)

- Az elején a kutatónő társát játszó hájas pasas, Jonathan Nation eddigi szerepei is megmutatják a film szintjét. Az alábbi világsikerekben vett részt: Világok harca 2. (!), 2012 világvége vagy mi, Mega Piranha (ez milyen lehet...), Cataclysmo and the Time Boys (már ennyiből is rémes).

- A The Making of Mega Shark vs. Giant Octopus című dokumentumfilmből pedig megismerhetjük a készítés kulisszáit - ez már maga a horror!

- Nem is tudom miért, de gyakorlatilag csak negatív kritikát kapott - ezek a hülye kritikusok nem értenek a művészethez...

- FOLYTATÁSA KÉSZÜL!!! Jézus, Mária, Szent József! Perez rendező úr kijelentette, hogy a franc tudja, mi van még az óceánban, ezért aztán bármi jöhet még...

- Érdekesség, hogy a botrányos trélere napok alatt milliós nézettséget produkált, így egyfajta kult szerveződött köré - és ennek immár akkor én is részese vagyok:)

Jó szívvel senkinek nem ajánlom, de aki imádja a ZS-filmeket, az mindenképpen nézze meg! Meg az is, aki szerint az rtlklub és a tv2 által sugárzott moziknál nincs rosszabb és unalmasabb - garantáltan alulmúlja bármelyiket.

Pontozás:

imdb: 2.5 (Ez rekord itt, talán csak A bosszúálló vetekszik vele.) [6 év alatt 0.4-et csökkent.]

Szerintem: Mínuszba nem lehet lemenni, úgyhogy akkor legyen 1/5

Hírek:

- Deborah Gibson hamarosan újból egy hasonló kaliberű moziban csillogtatja meg óriási tehetségét (talán ez már maga a folytatás?): Mega Python vs. Gatoroid - készüljetek, jövőre eljön értetek!:) [Ilyen végülis nem lett, de van helyette Mega Shark vs. Mecha Shark és Mega Shark vs. Kolossus.]

Azon gondolkodom, hogy egy nő 2 évnél tovább nem tud szeretni egy férfit? És ha nem, akkor miért nem? Hogyhogy a szerelem csak úgy egyik percről a másikra elmúlhat? Olyan egyedül érzem magam....

     Talán már lehet klasszikusként emlegetni ezt a filmet, mely parádés szállóige-jellegű mondatokkal ugyanúgy szolgál, mint gyomorforgató jelenetekkel.

     A címszereplők (Jim Carrey és Jeff Daniels) nomen est omen címszó alatt valóban tök hülyék. Dumb sofőrködik, Dumber pedig kutyákat szépítget. Azonban e foglalkozások nem számukra jöttek létre, és ezt egy nap mindkettejükkel tudatja a kegyetlen sors; kirúgják őket. Dumb azonban utolsó munkanapján megismerkedik Mary Swansonnal (Lauren Holly), akibe azonnal beleszeret, és aki elhagyta aktatáskáját. Dumb óriási lehetőséget lát a dologban, úgy gondolja amint beállít a nőhöz a táskával (Aspenbe), az azonnal elhalmozza szerelmével, és satöbbi. Így hát felkerekedik a két jó barát, és az útjukon bárki, vagy bármi tönkretételére képesek butaságuknak köszönhetően, és mindezen lehet röhögni. Egy valamit azonban nem tudnak hőseink: A táska direkt volt ott, ahol, és néhány rejtélyes alaknak kellene. Vagy az, ami benne van. Szóval krimibe illő képi- és hanghatásokra készülhet a néző.

     Jim Carrey neve garancia volt a kilencvenes években a kasszasikerre meg a jó hangulatra, ő hozza is a formáját. Jeff Daniels már kevésbé a vígjátékok okán lett ismert, viszont az ő esetében elég, ha csak ránézünk a karakterére, máris mocorog a rekeszizmunk. A néhány undorító résztől eltekintve igazi, humoros jelenetek alkotják a produkciót. Hihetetlen, mennyi hülyeséget gyömöszöltek a filmbe az alkotók, és immár sokadszorra nézve is találtam benne új részleteket. Pompás. Az ugatós koktél, a TaHó, a csodás szmokingok és a Dear Gas Man mellett nem mehetünk el szó nélkül. Mike Starr alakítja Mentalt, őt még érdemes megemlíteni.

     Több szót nem is érdemes fecsérelni, látni kell a filmet, amitől rosszul is van az ember, meg jókat is kacarászik.

A magyar szinkron pedig isteni, erről meggyőződhet mindenki itt alább.

https://www.youtube.com/watch?v=SRiZOqwlaiY&feature=related

     Jó alakítások, nem túl jó film.

     Julia (Astrid Veillon) és Christopher (Didier Flamand) épp barátaikhoz tartanak valami isten háta mögötti helyen, legalábbis nekik ez olyan. Franciaország egy kis falujában járnak, amikor se szó, se beszéd, óriási vihar kerekedik, mindenfelé faágak röpködnek, be is sötétedik, orkán erejű szél tombol. Egy rossz mozdulat és máris fölborul az autó, velük együtt. Julia, miután magához tér, egymaga elindul segítséget keresni a kietlen tájon, mivel férje mozgásképtelen. Talál is egy szófukar férfit, Thomas-t (Bruno Madinier), aki végül elszállásolja a házaspárt ódon, kastélyszerű házában. Julia mindentől elzártan kénytelen boldogulni, nincs áram, meleg víz, se telefon, se internet. Ő pedig ehhez nincs hozzászokva, ő a nagyvárosi lét megszállottja.

     A történet lényege, hogy egy ilyen kiszolgáltatott, számára ismeretlen helyzetben miként viselkedik. Amiről addig úgy hitte, az az ő igazi énje, arról kiderül, valójában csak "álarc", teljesen más ember. Múltja kis szeleteiből megtudjuk, miért is vette fel ezt az álarcot, milyen a viszonya a férjével, és a kezdetben gyűlölt szállásadóra is másként kezd tekinteni. És nem mellesleg megedződik a vidéki létben.

      Az ilyenekre szoktam mondani, hogy Anyukámnak való, ő kedveli a lelki folyamatokat bemutató történeteket, meg az európai filmeket. Utóbbiakat én is szívesen megtekintem, de ez számomra olyan fele-fele arányban volt érdekes és unalmas. Valahogy leköti az ember figyelmét olyan dolgokkal, mint  például a még vihar tépte állapotában is csinos kis falu képei, meg az a helyes póni az elején, vagy éppen a középkori épületek. Egyszóval hiteles a helyszín, meg az alakítások is azok egyébként, de ahogy halad előre a cselekmény, egyre kitalálhatóbbá válik, viszont a vége nincs lezárva. Szerintem a pillanatnyi hangulatunktól függ, hogy tetszik-e majd, szóval vevőnek kell rá lennünk.

     Mindenesetre szerintem tűrhető. Egyébként úgy néz ki, eleve tévére készült, így szinte magától értetődik, hogy kép, az nincs róla túl sok. A fönt látható kis lény viszont istenien néz ki, szóval ő reprezentálja a filmbéli pónit.

     És. Boldog születésnapot kívánok Mick Jagger és Roger Taylor uraknak, utóbbitól egy '74-es nótát pedig elhelyezek itt.

Megint itt. Az utóbbi pár napban két ember is kommentelt a blogra negatív kritikák miatt, ami annyiban jó dolog, hogy két olyan filmhez írtak, amikről máshol tutira nincs bejegyzés. Így tudom, hogy bár soha nem reklámoztam sehol a blogot, azért mégiscsak egyediek vagyunk és olvasnak minket - egyes esetekben magyarul csak mi írtunk meg bizonyos műveket. A tökéletes trükköt már hosszú ideje meg akartam nézni, de most, hogy szinte csak úgy tengek-lengek az életben, volt rá lehetőségem is. Egy mágusokról szóló film nem lehet rossz, pláne nem Hugh Jackmannel! És hogy így tényleg van-e? Olvass tovább és megtudod!

Angier (H.J.) és Borden (Christian Batman Bale) mindketten egy idős színpadi varázsló segédei. Egy veszélyes, víz alatti szabadulási trükknél segédkeznek neki - és Angier feleségének (Piper Perabo). Borden viszont úgy gondolja, meg kéne változtatni a "varázslat" menetét, ezért egyik este másmilyen csomót köt, mint megszokott - az események pedig tragikus fordulatot vesznek... A két mágus ezután egymás halálos riválisa lesz, mindkettő azért él, hogy tönkretegye a másik műsorát, és hogy ellopja a titkait ellenlábasától. Amikor pedig egyikük kitalálja "A teleportáló ember" nevű trükköt, vérre menő hajsza kezdődik a rejtély megoldásáért és a mutatvány tökéletesítéséért. És hogy végül kié lesz a dicsőség és ki marad alul? Elárulom, hogy nem az, akit vártok!

Christopher Nolan nem is olyan régen igazi bombát robbantott a mozikban, mikor bemutatták a The Dark Knightot, ami a rendezőnek örök hírnevet hozott és biztosította a halhatatlanságot Heath Ledgernek - átvitt és nem átvitt értelemben is, ha vágjátok, mire célzok... Nolan ez előtt olyan filmeket tett le az asztalra, mint az általam sosem látott kult-klasszikus Memento vagy A forrás - mindkettőről ódákat zengenek azóta is. [Közben a Mementoról szóló cikkem már megjelent a blogon.] A The Prestige pedig szintén a direktor úrra jellemző sötét, végzetes, lebilincselő alkotás lett! Irodalmi alapanyagból készült, Christopher Priest regényéből. A forgatókönyvet a Nolan-tesók (Christopher és Jonathan) éveken keresztül írták, az eredmény magáért beszél; a fordulatok és nem várt események, a bonyolult összefüggések és a misztikummal vegyes fantasztikum egészen egyedivé teszik. A híresebbik fivér pedig még producerként is részt vett az egészben, így 3 feladatkörben állta meg egyszerre a helyét.

Bale és Jackman mindketten fenomenálisak, mellettük pedig még felbukkan Michael Caine, Scarlett Johansson és David Bowie (!) is. Utóbbi valami óriásit alakít... Ismertebb színész a Bowie karakterének asszisztensét életre keltő Andy Serkis, aki Gollumként vonult be a filmtörténetbe. Meg kell még említenem a Borden feleségét alakító Rebecca Hallt, szerintem szép és jól játszik.

Visszatérve a sztorira, mindkét illuzionista elveszti a szeretett asszonyát, testileg és lelkileg belerokkannak a harcba, személyiségüket is feláldozzák. A végén pedig nem marad el a "jutalom", azonban ezek után feltehetjük a kérdést: vajon megérte-e? (Van most valaki, akitől egyébként én is megkérdezném ezt a kérdést, de félek, hogy mit válaszolna...) Voltak pillanatok, amiket sikerült kitalálnom, de nagy többségben meglepő, általam egyáltalán nem várt események következtek be - szóval garantáltan senki sem fog unatkozni, ha leül megtekinteni ezt a művet!

Érdekesség, hogy Priest regénye a Drakulához hasonlóan napló-regény, és ezt a filmben is sikerült visszaadni, ami még érdekesebbé teszi az egészet. Maga Priest egyébként legalább háromszor megnézte a kész mozgóképet és nagyon tetszett neki - végre egy elégedett író:) Az egyik jelenetben látott Chung Ling Soo pedig valóban létezett - egy William Ellsworth Robinson nevű amerikai mágus volt, a 20. század elején, aki saját magát kínainak adta ki, soha nem lépett ki nyilvánosan a szerepéből és óriási sikere volt. Igazán híressé viszont a filmben is bemutatott golyófogó trükkje tette, ugyanis élete utolsó előadásán ez okozta a halálát... 2006 egyébként 3 varázslós filmet is hozott: az itt tárgyalt mű mellett Woody Allen Fülese (Scoop) és A mágus (The Illusionist) voltak azok. [Már mindegyikről olvasható cikk a Filmrajongón.] A The Prestige 40 millió dollárból készült és 109 milliót hozott vissza, a kritikusok szinte mind nagyon jónak értékelték.

Sötét, nyomasztó, ijesztő, de mégis varázslatos alkotás ez, ajánlom mindenkinek, akinek a jó film kategóriája nem a háj szkúl mjúzikelnél és a megön fáksz-moziknál indul.

Pontozás:

imdb: 8.5 (6 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Bár nyilvánvaló, hogy egynél többször értelmetlenség megnézni.)

Hírek:

- Nolan úr ugyanazt a három feladatot látja majd el a 2 év múlva elkészülő, egyelőre cím nélküli Batman-folytatásban, mint itt, valamint producere lesz egy, ha jól számolom 5. vagy 6. Superman-filmnek, a Superman: Man of Steelnek, amit szintén 2012-ben mutatnak be. [Mindkettőt láttam és megírtam a róluk szóló bejegyzéseket.]

- Jonathan Nolan íróként segíti tesóját a gothami igazságosztó új kalandjának kivitelezésében. [Ez lett A Sötét Lovag: Felemelkedés.]

- Hugh Jackman hamarosan ismét eljátssza Rozsomákot/Farkast a jövőre látható X-Men Kezdetek: Farkas 2.-ben. [Ebből lett a Farkas, aminek hamarosan érkezik a folytatása is.]

- Christian Bale megint Bruce Wayne lesz, valamint a Megváltás csúfos bukásával mit sem törődő stúdióknak hála szerepelni fog az ötödik Terminátorban. Emellett pedig egy egyelőre homályba burkolózó, de ígéretesnek tűnő The Revenant című alkotásban is benne lesz. [A Terminator: Genisys-be végülis mégsem került be, ahogy A visszatérőbe sem.]

- Megint Michael Caine kelti életre az új Alfredet a már említett következő Denevéremberben, valamint hangját adja egy biztosan vicces animációs filmhez, a Gnomeo and Juliethez:) [Ezt nem láttam, de most jön majd a második része.]

- Rebecca Hallal hamarosan a The Awakening című világháború után játszódó, kísértetes horrorban találkozhatunk.

- Scarlett Johansson a Vasember 2.-ben eljátszott Fekete Özvegy karakterébe bújik majd a 2012-es Nick Fury-ben és a szintén abban az évben elkészülő Avengers-ben is. [Az önálló Nick Fury-mozi 2016-ig nem készült el, a Bosszúállókról pedig már van cikk itt az oldalon.]

- Andy Serkis legújabb mozijában Ian Dury-t kelti életre, a film címe Sex & Drugs & Rock & Roll. Valamint egy sírrablókról szóló fekete komédiában, a Burke and Hare-ben alakítja az egyik címszereplőt. Ezeken kívül feltűnik még a Tintin-filmben, a Rise of the Apes nevű Majmok bolygója előzményben és A hobbit mindkét részében is.

Elbaszták a google képkereső-rendszert... Nem tudom, miért jó ez így, aki szerint jobb, mint volt, az nyugodtan szóljon be:) Továbbá egyedülálló hölgyek leveleit is várom, akik hozzám hasonlóan kedvelik a filmeket;)

Meg nem mondanám, mikor láttam először ezt a filmet, de emlékszem, hogy egy kedves barátom ajánlotta, aki középiskolában volt osztálytársam. Miután megnéztem, nekem is nagyon tetszett, úgyhogy így utólag kösz a tippet Dávid!:) Most viszont lemaradtam az első 5-10 percről, mert a pompás, finom tv2 jóval előbb elkezdte. De azt hiszem nem is az ő hibájuk, hanem inkább a nagyszerű Pannon Lapok Társasága tv-műsor mellékletéé, ugyanis pl. a múlt vasárnap esti Lehetetlen küldetés is azért maradt ki, mert nem volt beírva, hogy adják… Na, de térjünk rá A flúgos golfosra, hiszen ezért vagyunk itt!

Happy Gilmore (Adam Sandler, aki íróként is közreműködött) jégkorongosként tengeti mindennapjait. Nagyon erős lövései vannak és borzasztóan agresszíven játszik, de nem egy Wayne Gretzky. Úgyhogy egyik csapatnak sem kell, szóval a profi hokis karriernek befellegzett… Ugyanakkor a nagymami (Frances Bay) már jó ideje nem fizetett adót, ezért elveszi a házát az apeh. Happy-nek ebben a helyzetben valahogy kamatoztatnia kell „tehetségét”, hogy visszaszerezze a házat – ekkor jön a képbe (sajnos nem emlékszem hogyan) Chubbs (Carl „Apollo Creed” Weathers), az egykori élvonalbeli golfozó, aki felismeri Gilmore barátunk kétes adottságaitJ A páros felkészül az első megmérettetésre és főhősünk hamarosan üde színfoltjává válik egy golfversenynek – amit meg is nyer! Chubbs tanácsa ellenére Happy benevez a profi turnéra, ahol rátalál a szerelem a píárfőnök Virginia (Julie Bowen) személyében és a nagy rivális is felbukkan, az évek óta erre a versenyre készülő Shooter (Christopher McDonald) képében! Ha ehhez még hozzátesszük a főhős segítőjeként dolgozó hajléktalant, a verekedéseket és Richard Kielt, akkor egy igazi agyatlan vígjáték az eredmény – de olyan, amit szívesen nézek meg akárhányszor, a maga bugyutasága ellenére is!

„Az élet olyan, mint a golf: unalmas, értelmetlen, drága.” Vagyis a golfnál kevés unalmasabb sport van (ide tartozik pl. a snooker). Mennyivel izgibb és látványosabb egy jégkorongmeccs, mint az, ahogy millió forintos cuccokban virító vén faszok a seggüket riszálva ütlegelnek egy kis labdát végig valami nagy pusztán? Ha azonban egy vérbeli hokis bekerül ezek közé a karót nyelt milliomosok közé, abból óriási nevetés lehetJ Happy káromkodik, ordibál, verekszik és emellé 400 métereseket üt. Shooter egy igazi féreg, olyan tenyérbemászó pasi – érdekes módon azonban végülis neki lenne joga megszerezni a győzelmet, mert hosszú ideje készül rá, tényleg tehetséges és minden megvan benne, ami ehhez a sporthoz kell. Emberként viszont már egészen más a véleményem róla…

A mellékszereplők kitűnőek. Richard Kiel, az óriás, az egyik nagy kedvencem ebben a filmben, mellette ott van még Ben Stiller bazi motorosbajuszával, de felbukkan még cowboy törpe, félszemű aligátor és a rendező, Dennis Dugan is. Sok, mára már nem igazán jó poén látható/hallható a játékidő alatt, vannak idegesítő dolgok is – szóval kissé már eljárt filmünk felett az idő. Mégis, egy szerethető alkotás, Sandler egyik korai szárnypróbálgatása, amiben kevés toalett-humor és gagyi poénparádé van – sajnos mára ezek a védjegyévé váltak bárminek, amihez a nevét adja. 

Nem lehet nem észrevenni olyan dolgokat benne, mint a Chubbs – Hook kapitány párhuzam, vagy a Subway nevű, itt Székesfehérváron becsődölt szendvicsgyártó étteremlánc orrba-szájba reklámozása. Vagy ott van pl. Carl Weathers műkeze – jóval hosszabb a másik rendesnél! Egyébként Weathers ugyanebben a szerepben bukkan fel a Sátánkában az angyalok tánctanáraként – szerintem. Ha már Sátánka – a hajléktalant oly remekül hozó Allen Covert abban Nicky látens homokos szobatársát alakította. Másik érdekes figura a gyakran feltűnő, fejét csóváló fickó. Nos, ő Lee Trevino, profi golfosJ

A Happy Gilmore-t a kritikusok lehúzták, viszont 42 millió dollárt termelt – azt nem tudom, mennyi volt a készítés költsége, így ez az adat csalóka… (12 millió dollár volt a készítési költség.)

Röviden összefoglalva: Ha szereted Sandlert, szeretni fogod, ha nem szereted, akkor is érdemes megnézned, mert ez még nem olyan rossz, mint amiket manapság tesz le az asztalra!

Pontozás:

imdb: 7/10 (6 év alatt 0.1-et növekedett, talán a többi Sandler-film miatt?)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- A. S.- nél találtam egy filmcímet, ami kíváncsivá tett: Take Me To Your Leader – egyelőre semmit nem lehet tudni róla, de ez a címe elég sokat sejtet, biztosan valami „jó” lesz! (Ez nem készült el.)

- Ben Stiller egyik producere a számomra mindenképpen nagy durranásnak ígérkező Megamindnak – már alig várom, hogy láthassam! (Erről van cikk is már.)

A tvm 3 napig nem működött, de ez alatt legalább úgyse adtak semmi érdekeset, így nem maradtam le semmiről. A munkahelyemen kezd a fejemre dőlni az aktahalom és egyelőre barátnőm sincs – de mindkét ügyön dolgozom!;)

     Aki a Beatlest szereti, rossz ember nem lehet.

     Főszereplőnk, Sam (Sean Penn) így következésképpen nagyon jó ember. Erről környezete is meg van győződve. Van egy kislánya, akit a híres dal után Lucy Diamondnak nevezett el (Dakota Fanning). Van rendes állása, lakása, jó barátai, segítőkész szomszédja (Dianne Wiest). Viszont korának megfelelő értelmi képességei nincsenek. Állítólag egy hétéves szintjén van, Lucy pedig épp mostanában tölti be a hetedik életévét, azaz lassan lehagyja apját okosság terén. De minden rendjén van így is, mármint viszonylag. Egészen addig, amíg a hatóság rájön, hogy mi a helyzet a kéttagú családdal.

     Samtől ideiglenesen elveszik Lucy-t, de ő nem adja fel, a legjobb ügyvédet keresi. A véletlennek köszönhetően egy menő ám idegileg labilis jogásznő, Rita Harrison (Michelle Pfeiffer) ingyen "vállalja" az ügyet. Eleinte idegesíti őt újdonsült ügyfele, de ahogy telik az idő, egyre okosabbnak és nagyon is jó apának látja Samet. Nem valami könnyű felkészülniük a végső tárgyalásra, a tét pedig természetesen Lucy, aki egy nagyon kedves nevelőanyához (Laura Dern) került időközben. A befejezést gyakorlatilag a nézőre bízzák, de mindenképpen van katarzis.

     Elsőre nézve nem valami jó ez a sztori, de a megvalósításon van a lényeg. A közreműködők nevéből is látható, hogy nem valami zámolyi búcsú-jellegű dologról van szó. Véleményem szerint tényleg beleadtak apait-anyait, a filmvilág által csak szuperlatívuszokkal jellemzett Dakota (ekkor annyi éves kábé, mint Lucy), korához képest valóban jó alakítást nyújtott. A főhős figurája nemcsak értelmi fogyatékos, de "autistaszerű" és elég kényszerbeteg is szerintem - Penn mindezt remekül összehangolva játszotta el.

     Helyenként már kissé túl érzelgős lesz a film, de nem fordul át a giccsbe. A bírósági jelenetekre üdítően hatnak a Sam és barátai által összehozott gegek. Összességében az aranyos jelzőt akaszthatnám erre az alkotásra. És hogy miért jó film igazából? Mert tele van Beatles-szel, igaz nem az eredeti verziókat halljuk, de azért ezek is jók. Sok utalás található Lennonékkal kapcsolatban, mivel Sam hatalmas rajongójuk, ezekre az apróságokra érdemes odafigyelni. Továbbá kiemelt szereplői a filmnek a különböző plüssállatkák is. Gyermeteg lelkecském csak úgy kacagott! :)

     Egy barátném mindig sír a filmen, de annyit elárulok, nem azért, mert oly borzasztó lenne.

u.i.:

A filmben elhangzott ez a dal is.

Mióta elhagyott a barátnőm, sajnos az időm nagy részét a tv előtt ülve töltöm, vagy itt rohadok a monitornál... Túl sok fölös időm lett, de legalább így meg tudok nézni olyan mozikat, amiket amúgy is látni szerettem volna.

1951-ben készült egy nálunk nem annyira ismert, de mára már kultikussá vált sci-fi, a The Day The Earth Stood Still. A hidegháborús időkben a nukleáris fegyverek szörnyűséges pusztító erejére akarta felhívni a figyelmet, egy érdekfeszítő, a kor technikai megoldásai ellenére látványosnak mondható külsővel. A pusztán embernek látszó Klaatu üzenetet hozott számunkra egy másik világból, de mi rögtön támadásra, veszélyre asszociálunk, félünk a mássága miatt (nem úgy értem, ti perverz disznók) és főleg termetes robot kísérőjének, Gortnak a pusztító erejétől tartunk. Azonban Klaatu nem támadni jött, csak figyelmeztetni... Majdnem 60 évvel később a mára már klasszikussá vált történet újból megelevenedik, most már a XXI. század mozilátogatójának címezve!

Egy gigászi, fénylő energiagömb landol New York szívében, a Central Parkban, majd ebből egy furcsa, zselészerű idegen és egy 8 méter magas, éjfekete robot lép elő. A különös földet érés majdnem baljós véget ér, azonban szerencsére a kisebbik látogató megállítja társát, mielőtt az rombolni kezdene. Ő maga viszont fogságba esik, és miután lekerül róla "űrruhája", kiderül, hogy pontosan olyan, mint egy ember. Azazhogy pontosan olyannak látszik, mint egy ember. Klaatu (Keanu Reeves) azonban egyáltalán nem közülünk való... Mialatt a magukat mindenkinél felsőbbrendűnek tartó főamcsik (köztük Kathy Bates) kérdésekkel bombázzák a jövevényt, egyre több gömb jelenik meg a Föld különböző pontján. De vajon mire készülnek a kétségkívül rendkívüli erővel bíró idegenek? Talán csak a kutatónő Helen (Jennifer Connelly) és mostohafia (Jaden Smith) tudják kideríteni az igazságot - vagy megállítani őket...

Bevallom, az eredetit angolul néztem, még jó régen, késő éjjel és a felét nem értettem meg, de a mondanivalója eljutott hozzám. Vigyázz magadra ember, mert nem csak a tied ez a planéta! Ha tönkreteszed, nemcsak magadnak ártasz, hanem ezer és egy különböző másik, csodálatos teremtménynek - amilyen te magad is vagy. És különben hová mennél, ha már itt nem tudnál élni?

Anno a tömegpusztító fegyverek jelentették a legnagyobb gondot, most pedig a környezet szennyezése, pusztítása, bolygónk tönkretétele. A Michael Rennie által játszott űrbéli főhős 60 éve ugyanolyan ember volt, mint te vagy én. Nem voltak különleges képességei, nem tudott repülni, vagy gondolatokat olvasni, ezért volt szüksége egy földi asszony védelmére. Reeves Klaatuja azonban egyáltalán nem szorul segítségre. Képes manipulálni az áramot bármilyen formában, így irányíthatja a gépeket; rendkívül intelligens; érzelemmentes, egyáltalán nem emberi.

Mindkét film sarkpontja a leginkább sci-fi elem, az óriásrobot. 1951-ben a 231 centis Lock Martin öltözött be egy ezüstszín ruhába, és így játszotta el az elpusztíthatatlan űrfegyvert, amely akár egy bolygó kiirtására is képes. Mai szemmel nézve nem olyan ijesztő, de mégis tiszteletet parancsol - a popkultúra egyik megbecsült alakja. Most pedig alapvetően sokkal nagyobb, sokkal ijesztőbb és aztán jön a csavar, ami egy kicsit gagyi. Mert erre nem gondoltam volna, hogy tulajdonképpen mi is ő... Amíg viszont jelen van, addig uralja a vásznat! A rajongóknak leginkább az azóta legendássá vált szállóige, a "Klaatu Barada Nikto" maradt meg, amely ebben is kétszer elhangzik - állítólag, merthogy a magyar szinkronban vagy kivették, vagy egyáltalán ott se volt. Én ugyanis nem hallottam...

És hogy mennyire rimék az Amikor megállt a Föld? A rendező, Scott Derrickson szerint inkább egyfajta újramesélésről van szó, mint rimékről, vagyis inkább feldolgoztak egy már meglévő, remek történetet, hogy megálljon a mai korban is. Például ezt támasztja alá az, hogy Reeves szerint Klaatu régen idegen volt emberi testtel, itt pedig idegen emberi testben - nem ugyanaz... A forgatókönyv nagyban merített Edmund H. North eredeti szkriptjéből, amely egyébiránt Harry Bates Farewell to the Master című 1940-es novellájából készült. Sajnos nem fog jót tenni a mű hírnevének, ha elárulom, hogy Derrickson rendező úr nevéhez eddig olyan munkák fűződnek, mint: 2000-es Hellraiser (nem tudom pontosan melyik), Rémségek könyve 2., Ördögűzés Emily Rose üdvéért. Ezekből kettőt írt, és kettőt rendezett is, a háromból kettőt láttam és megvan a véleményem róluk... Jaden Smith egyébként Will Smith fia, egy mellékszerepben pedig felbukkan John Cleese, aki ezúttal drámai alakítást nyújt. Akit pedig még érdemes megemlíteni, az Ken Kirzinger - egy apró szerepben tűnik fel - bevallom, én nem ismertem fel őt. Az úriember a Freddy vs. Jasonben alakította az utóbbit, valamint a Péntek 13. VIII. részében egy szakácsot játszott, akit a hokimaszkos kinyír!

Bár úgy tudtam, hogy a The Day... megbukott anno, a rá fordított pénzt rendesen visszahozta (80 misi->230 misi), a kritikusok viszont nem szerették. Ezt sem tudtam megnézni moziban, pedig nagyon vártam rá... És hogy mi a véleményem róla? Kétségkívül izgalmas és érdekfeszítő. Gort óriási (a film közepéig), Klaatu egészen ijesztő, Jennifer Connelly szimpatikus hősnő, meg a veteránok, Bates és Cleese is hozzáteszik a maguk részét a nagy egészhez. A látványvilág, ahogy egy mostanában készült hálivúdi produkciótól megszokható, lehengerlő, a veszély, amire fölhívja a figyelmet, az pedig nagyon is aktuális! A gond viszont az vele, hogy Gort "eltűnése" után a dolog egyfajta béna fordulatot vesz, az események sötét tónusa ellenére a végkimenetel túl "rózsás" és egyáltalán az egészből valahogy nem érezni ki, hogy mit akartak mondani a készítők.

Aki '51-ben beült a moziba, az vagy a robotra, vagy a globális pusztulás fenyegetésére emlékezett később, pedig egyáltalán nem erőszakos filmről volt szó. Aki pedig most beül, annak sok minden megmaradhat - például a szerintem erőltetett "halott háborús hős apa" szála - de az, hogy "Jé, a világunk a pusztulás felé halad miattunk?" az nem... Összesítésben azért tetszett az Amikor megállt a Föld, kb. olyan volt, amilyennek elvártam, de ha láttátok ezt, vagy látni szeretnétek, nézzétek meg az eredetit is, mert az az igazi mérvadó!

Pontozás:

imdb: 5.5

Szerintem: 4/5 (A robot eltűnése miatt...)

Hírek:

- Scott Derricksont a Hyperion című sci-fi rendezésére kérték fel - egyelőre nem sokat lehet tudni róla, állítólag 2013-ban lesz kész. Íróként pedig a szintén készülőfélben lévő Hercules: The Thracian Wars-on dolgozik - vajon e két film fröccsöntött műszórakozás lesz, vagy valami elképesztő mestermű? A "mester" munkáit ismerve a mérleg nyelve inkább az előbbi felé leng ki... [Utóbbi elkészült és megbukott.]

- Keanu Reeves-nek hamarosan az anime rajongók örülhetnek, hiszen készül a Cowboy Bebop sorozat egész estés mozifilmje. Ezen felül pedig egy Jekyll című, ezidáig semmilyen konkrét ponttal nem rendelkező műben is benne lesz... [Ezekből egyik se valósult meg 2016-ig.]

Ma sikerült leejtenem a tvmet, ami most elromlott, így asszem egy darabig nem tudok már tvzni se... Tehát marad a végtelen Age of Empires III és UT2004 - bizony, én a Szplintör Szell

száznemtoménhány és a Krájszisz 4. korában ezekkel játszom...

Ja és ha egyedülálló, filmrajongó hölgy vagy, akinek tetszenek az írásaim, ne habozz, vedd fel velem a kapcsolatot;D

     Már önmagában szentségtörés, hogy Elvis után Miley Cyrus-ról írok. A Király egyébként még "szerepel" is e remekműben, egy dísztányér formájában.

     Nem tudom, hogyan lett Miley Stewartból Hannah Montana, mert egy évtized választ el a minimaxtól, de a lényeg, hogy a két személy egy és ugyanaz. És aki esetleg oly műveletlen, hogy nem tudja, azzal tudatom, hogy Ms. Cyrus alakítja mindkettőt.

     Tehát ő egy hatalmas "rocksztár" - csak néhány millió zeneszerető ember érzéseit sérti ez a kifejezés -, aki normális élettel is rendelkezik, van neki egy legjobb barátnője, Lily (Emily Osment), meg egy apukája, aki az igazi faterja, Billy Ray Cyrus. (Azért az valamit elárulhat rólam, hogy én Miley szerinti időszámításunk előttről ismertem már a palit, de nekem a country az egyet jelent Johnny Cash-sel, szóval mindegy is.) Viszont egyre inkább úgy tűnik, hogy Miley egy beképzelt fruskává válik (mégsem írhatom le azt, hogy ribi :)), így az apa elszállítja őt egy isten háta mögötti helyre, ami természetesen a leány szülővárosa. Hogy megváltozzon, azért. Mert mindegyikőnk egyből rájön, hogy milyen szar ember is valójában, ha ellátogat egy poros kisvárosba. És mivel ez egy kalandos tinifilm, kell bele jó pasi (hahahahaha), egy gonosz ellenlábas újságíró, sok giccses dal és táj, meg szánalmas poénok. És persze meg kell őrizni a titkot, hogy Hannah valójában Miley. Belezavarodik az ember a sok történésbe.

      Azt gondoltam, ez a világ legrosszabb filmje lehet, de nem az. Igaz, hogy unalmas, tele van teljes mértékben irreális jelenetekkel, óriási klisékkel, kliséhalmokkal, de azt gondolom, hogy a maga nemében jól sikerült; a tizenéves rajongók valószínűleg imádták, és az hozta a bevételt. Mert az volt, bőven. Annyit azért mindenképpen megemlítenék pozitívumként, hogy látszik a csajócán, hogy imádja ezt a közeget meg az éneklést. Az már más kérdés, hogy nem ért hozzá. Meg, hogy rosszul vagyok tőle.

      Olyan emberek égetik magukat a produkcióban, mint Tyra Banks, vagy Vanessa Williams. És, ha lehet még valaki idegesítőbb Miley kisasszonynál, az nem más, mint Taylor Swift. Megértem a kedves olvasót, ha fogalma sincs arról, ki ez a bige. Sajnos én viszont tudom, és a hideg futkos a hátamon, akármikor meghallom a sipítozását. Mert a főszereplőnek legalább mélyebb hangocskája van, de ezt a gyengus hanghordozást még a mega#ztárban sem értékelnék. És ő állítólag egy country énekesnő. Ez meg Dolly Partonra nézve bántó. Na, abbahagyom a fröcsögést.

     Szóval közel sem volt annyira fájdalmas a megnézetel, de ha lehet választani, inkább megyek fogászatra, mintsem még egyszer végignézzem.

     Elvis a Király. De a zenében és nem mint színész, mert az ugyebár kicsiny hazánk zseniális művésze, Latinovits, a Színészkirály. Na, ha már rögtön a bevezetőben eltértem a tárgytól, akkor szinte biztos, hogy napszúrást kaptam.

     Ki ne ismerné a címadó dalt? Már csak köré kellett építeni egy eladható sztorit. Elvis barátom Vince Everettként jelenik meg a színen, aki egyszerű életet él, hirtelen haragú, de udvarias a hölgyekkel. E két utóbbi tulajdonságának köszönhetően már a film 5. percében kialakul az alapkonfliktus; börtönbe kerül emberölésért. Odabenn megismerkedik Hunkkal (Mickey Shaugnessy), aki maga az atyaúristen a börtönhierarchia szerint. Ért a zenéhez és az üzlethez, így nem csoda, hogy apjaként tiszteli őt Vince, akinek egyetlen vágya a hatalmas hírnév, ami meg sok pénzzel jár. Még a büntetés-végrehajtási intézmény falai közt bemutatkozik, mint előadó. "You're so young and beautiful' - énekli, és az egész ország a lábai előtt hever, mert ezt egy tévés műsorban teszi. Csak hát, amikor szabadul, ezt a "heverést" nem igen látni sehol. Összehozza azonban a sors, meg saját heves természete egy szép és megfelelő kapcsolatokkal rendelkező nővel, Peggy-vel (Judy Tyler). Együtt nekivágnak a zenei piac meghódításának, ám - ahogy az lenni szokott - különböző akadályok gördülnek eléjük, meg egymásba is szeretnek. De a pénz vagy a szerelem a fontosabb?

     Mint a fentiek is mutatják, a film nem szól semmi szokatlanról, de én látom lelki szemeim előtt, ahogy 53 éve a moziban fiatalok ezrei néznek, mint a moziban (ó de béna poén), amikor Elvis táncra perdül csíkos pólóban. Akkoriban sok mindenki álmodozott olyan életről, amit ő élt. Ez a vonzó a Jailhouse Rockban. Meg persze a zene. Valójában két dal közt leginkább uncsi, de vannak jó pillanatok. Véleményem szerint azonban azért olyan jó ez mai szemmel nézve, mert Elvis lénye hatja át az egészet. Ahogy Lennon mondta, Elvis sosem volt már ugyanaz a katonai szolgálat után. Ez meg még az előtt volt, és tényleg a valódi személyisége érezhető a figurán. Igaz, hogy Vince egy balhés fazon, de legbelül ugyanolyan jóravaló gyerek és kedves, mint Elvis volt. Ő is egyike azoknak a tehetséges emberkéknek, akiket a mocskos sóbiznisz tett tönkre.

     A film tele van jó öreg sablonjelenetekkel, Elvis-nek viszont elég csak egy pillanatig néznie szép szemeivel és el is felejti az ember, hogy milyen bénák a szövegek. Partnernője szerintem egyáltalán nem illik hozzá, már úgy alkatilag. Egyébként Judy Tyler sajnos nem érte meg a prömiert, autóbalesetet szenvedett, pedig ígéretes karriert futhatott volna be. Nekem érdekes módon Lauren Bacall ugrott be róla, pedig igazából nem is hasonlítottak.

     Hunk éneklős része a film egyik legjobb jelenete, oltárian szól. Feltűnik egy-két menő kocsi, a járművek szerelmeseinek, jazz muzsika szól a műfaj kedvelőinek és van bunyó! Az a lényeg. Egy póknak is száz a térde, érdemes megnézni a filmet, mert összességében nagy élmény.

     Hangposta: Börtönrock. Küldöm H. Mikinek, H. Gyurinak, Z. Janinak és haverjaiknak!

Még gyerekként láttuk ezt a filmet több alkalommal is, és valahogy úgy maradt meg, hogy jó. De furcsa, mert a mondanivalójából, az eseményekből egy gyerek nem hinném, hogy sokat felfogna... Így, felnőtt fejjel nézve pedig egyes részeiben egészen ijesztő volt.

Az '50-es évek New Yorkjában a multimilliomos Waring Hudsucker (Charles Durning) egy vezetőségi ülés közben fogja magát és kiugrik a 44. emeletről. Senki sem tudja miért öli meg magát, de a könyörtelen cégvezetők tanácsa, élükön Mussburgerrel (Paul Newman) rögtön kidolgoz egy tervet, hogy csellel magukhoz ragadják a Hudsucker Iparvállalat óriási hatalmát. A ravasz üzletemberek terve, hogy egy idiótát ültetnek a vezérigazgatói székbe, a részvények árai lezuhannak, ők pedig felvásárolnak mindent! Norville (Tim Robbins) éppen kapóra jön. Emberünk egy nap alatt a levelezési osztályról a cég első emberének irodájába jut, ahol aztán különös stílusa és manipulálhatósága miatt Mussburgerék malmára hajtja a vizet... Azonban egy pergő nyelvű újságírónő (Jennifer Jason Leigh) felfedezi, hogy Norville nem is olyan hülye, mint amilyennek látszik - ezek után a Nő és a Férfi egymásba szeret és együtt próbálják meg legyőzni a tőzsdecápák konglomerátumát!

Ezt a sötét tónosú, de mégis vicces filmet a Coen-tesók rendezték és írták, kiegészülve az írásban segédkező Sam Raimivel. Még 1985-ben elkészítették a forgatókönyvet, de a mozgóképet majdnem 10 évvel később sikerült csak megcsinálni - pénz és hírnév akadálya volt:) Aki bármelyik Coen-filmet látta, annak van fogalma Ethan és Joel rendezéseiről, ehhez jön hozzá Raimi mesteri fekete humora, valamint Paul Newman és az általam igencsak kedvelt Tim Robbins nagyszerű játéka! A mellékszereplők közt ott van Bruce Campbell, Peter Gallagher, Anna Nicole Smith, Steve Buscemi és csak hangjában John Goodman is.

Az imdbn írták, hogy ez a mű egyes jeleneteiben mennyire hasonlít a Brazilra, és valóban így van. Leginkább a levelezési osztály olyan, mintha maga Terry Gilliam tervezte volna. Az indító öngyilkossági jelenet szerintem nagyon ijesztőre sikeredett, és még borzongatóbbá teszi, hogy Waring Hudsucker halálát a valóság ihlette. 1975-ben Eli M. Black, wall streeti pénzember cége összeomlása és egy kirobbanóban lévő megvesztegetési botrány elől menekült az örök vadászmezőkre, kivetve magát a new yorki Pan Am épület 44. emeletéről. További érdekesség, hogy A nagy ugrás hatalmasat bukott a jegypénztáraknál - 25 millió dolláros költségvetésével csak valamivel több, mint 2 milliót hozott vissza... Állítólag a készítés ennél még többe, 40 millióba került, a bukta így még nagyobb lett:) A kritikusoktól jót és rosszat is kapott, de összesítésben leszerepelt.

Most, sokadszorra látva azt kell mondjam rá, hogy kissé unalmas, és talán túl hosszú. A látványvilág nagyon eredeti, a színészek is jók, de a történet nem túl izgalmas, az események közt nincs igazán nagy fordulat. Viszont a meseszerű részek (merthogy sok olyan van benne) bájossá és szerethetővé teszik. Nem hűdejó film, de mégse olyan rossz, egyszer meg lehet nézni, már csak Paul Newman miatt is.

Pontozás:

imdb: 7.4 (6 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 4/5 (Ennél kevesebbet azért nem akarok adni rá.)

Hírek:

- Tim Robbins-t legközelebb a jövőre elkészülő Green Lanternben láthatjuk majd. (Ami szerintem a "kitűnő" főszereplő-választás miatt megbukik.) [A jós szólt belőlem, a Zöld Lámpás tényleg megbukott, akit érdekelnek a részletek, az keressen rá a róla szóló cikkre!]

- Az idős "órásmestert", Moses-t alakító Bill Cobbs-nál fedeztem fel egy érdekes filmet, a forgatás végén járó The Arcadian című sci-fit, amiben Lance Henriksen lesz a főszereplő. (Sajnos a sztoriról semmit nem tudok, de a címe mindenképpen figyelemfelkeltő.)

- Bruce Campbell a már említett Gonosz Halott 4. részében lesz főhős, valamint a madarak azt

csicsergik, hogy a The Gatekeeper nevű, jelenleg is készülő horrorban is benne van, Lea Thompson és John Goodman oldalán. Emellett Ash legendás életre keltője rendezői babérokra is tör: 2011-ben érkezik a Bruce vs. Frankenstein című ijesztgetős-paródia!:) [Az Evil Deadnek végül nem lett negyedik felvonása, helyette egy rendkívül véres, de nagyon sikeres újrázást készítettek hozzá.]

- Sam Raimi (aki egyébként a Hudsuckerben felbukkan valahol egy rövid jelenetben) producere lesz a Warcraft (!!!) című filmnek, valamint folyamatban van egy újabb Némó kapitány és Az Árnyék újrája is. [A Warcraft-film elkészült, sok pénzt hoz majd be, de én nem fogom megnézni.]

- John Goodman hamarosan ismét a melegszívű szőrmók, Sully hangja lesz a Szörny Rt. 2-ben. [Vagyis a Szörny Egyetemben, amit még mindig nem láttam...]

Jim Carrey legutóbb két filmmel is megostromolta a székesfehérvári filmszínházat. Az egyik volt ez, a másik a Christmas Carol. Ezt szerettem volna anno megnézni, de senki nem jött el velem rá, és annyira nagyon mégsem érdekelt, de nem tettem le róla, hogy látni fogom. Most, kb. 1 hónappal a tévés bemutatója után végre megtekinthettem és nagyot csalódtam benne, de pozitívan:)

Carl (J.C.) lehetetlen alak. Mióta a felesége lelépett, azóta senkivel sem beszél, mindenkinek

mindenre nemet mond, állandóan egyedül van és még a barátaival se törődik (megértem szegényt...).

Egyik flúgos cimborája viszont elviszi őt egy agymosással egybekötött jelszóharsogásra, ahol a karizmatikus főagymosó (Terence Stamp) fogadalmat tétet vele. Attól a naptól fogva Carlnak mindenre igent kell mondania, mindent el kell fogadnia, mindent meg kell tennie, amit csak kérnek tőle! És hogy ez még ne legyen elég, hősünk életét nemcsak a totális felfordulás és a káosz teszi lehetetlenné, hanem felbukkan a nagy szerelem (Zooey Deschanel) is!

Tudtam, hogy ez a mű nem aratott nagy sikert nálunk, de a férfi főhős kilétén és a nagy vonalakban felsejlő sztorin kívül semmit sem tudtam róla. Elkezdtem nézni és a nagy Igen-fogadalomtól kezdve baromijó lett! A poénok ütnek, Carrey remekel, az idióta Bradley Cooper által életre keltett főnök zseniálisan irritáló, Zooey Deschanel pedig csodás.

A történet alapjául Danny Wallace humorista Yes Man című könyve szolgált, amiben azt írja le, hogy mennyire megváltozott az élete, mialatt 6 hónapig mindenre igent mondott. Az író maga a film végén pár pillanatra látható, pont úgy, mint kollégája a Stanley, a szerencse fiában:)

Az igenember sokkal jobb volt, mint amire számítottam. Pozitív és negatív kritikákat is kapott, azonban pénzügyileg mindenképpen sikeres volt (70->225 millió dollár). A Gumiarcú utolsó pár filmje elkerülhetetlenül megbukott, de a neve nekem még a mai napig garancia arra, hogy megéri megnézni azt, amiben szerepel. Ezt a filmet azoknak ajánlanám, akik még hisznek Jim mesterben, de azoknak is, akik az utóbbi években csalódtak benne. Szerintem senki nem bánja meg, ha megnézi!

Pontozás:

imdb: 6.8 (6 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5 (Kitűnően elszórakoztatott az érzelmi viharok közepette is!)

Hírek:

- Deschanel kisasszonyt legközelebb a Your Highness című fantasy-mesefilmben láthatjuk Natalie Portman és James Franco oldalán. (Ez inkább drogos ökörség lett...)

- Bradley Cooper a nemrég elkészült Szupercsapat-moziban látható mostanság, jövőre pedig jön a Másnaposok 2. (Utóbbiból sajnos lett egy harmadik rész is.)

- Terence Stamp jelenleg az Ultramarines animációs filmben dolgozik, ami a címe alapján feltételezhetően egy Warhammer 40 000-rajzfilm lesz - ez esetben engem pedig marhára érdekel:) [Azóta megnéztem és meg is írtam!]

Újra itt vagyok. A blog elvileg az ember életéről szól, ezért ejtek néhány szót arról, hogy mi is

történt, miért nem olvashatta az a néhány ember az írásaimat mostanában itt. Nem sokkal a két éves évfordulónk előtt a barátnőm itt hagyott, elvitte magával a szívem nagy részét és a boldogságomat... Az utóbbi két hetem maga volt a pokol, soha életemben nem éreztem még ennyire rosszul magam és még mindig nem múlt el. Most megint itt vagyok, mert mióta megtörtént ez a dolog, azóta nem bírok sok olyan dolgot csinálni, ami eddig elvette az időmet, de pl. most már felszabadult néhány órám, amit

felhasználhatok filmek nézésére. Ahogy a mondás is tartja, a padlóról csak fölfelé vezethet az út, így legyen! Ennek szellemében lássuk első visszatérő írásomat ami a harmadik a tini-kaland-fantasyk sorában.

Stanley Yelnets (Shia "Transformers" Lebeouf) ártatlanul kerül be egy büntető-táborba, ami kb. a fiatalkorúak börtönének feleltethető meg. A sok különös figura és látszólag értelmetlen esemény közt felsejlik egy évszázados szerelmi történet, egy családi átok és a Sors kifürkészhetetlen útjainak térképe. Egy történet, ami fontos dolgokat mesél el a Végzetről, a barátságról, a szeretetről, és emellett

vicces, érdekes és izgalmas!

Most is irodalmi alapanyagból forgattak hálivúdék, ahogy a már sokat említett három másik mozgókép (Spiderwick, Lemony Snicket, Narnia) esetében is. Amit nem mondtam, az a könyv/film címét adó gödrök ásása. Nos, a gyerkőcök (akik egyébként echte börtöntöltelékként viselkednek álá Életfogytig) minden nap kénytelenek ásni egy jó nagy lukat. Keresniük kell valamit, amiről senki sem tudja, hogy mi az...

A történet az elején nem volt túl érdekes. Amint felismertem Adj Hálát A Marhahúsértot, rögtön arra gondoltam, hogy hú de szar lesz ez; viszont kb. 10 percen belül megjelent Jon Voight, aki egy az egyben Johnny Halliday-re hasonlít: ekkor már kezdett megváltozni a véleményem. Utána pedig Moby Honey-jára beszáguld a képbe Sigourney Weaver vörös hajjal és az események is egyre érdekesebbek lesznek! Patricia "Médium" Arquette-et pedig fel se ismertem, amíg a sorozatáért rajongó húgom fel nem világosított:)

Kezdetben elég zavaros a sztori, néhol vannak benne bugyutaságok, amik idegesíthetnek bizonyos nézőket, de engem nem zavartak. Lassan-lassan aztán elkezdjük érteni, hogy a múltban több szálon futó események hogyan függnek össze egymással és a jelenbeli történésekkel, de a nagy katarzisok elmaradnak. A cselekmény vége kitalálható, de valahogy az egész egyáltalán nem irritáló, sőt, mint már említettem, izgi - szóval jó. Az eddig megismert, erősebben fantasy-vonalra gyúró mozikkal ellentétben itt kevesebb gyerekes és ostoba esemény van, a főszereplők szimpatikusak, még LeBeouf is sokkal jobb, mint manapság. Azt mondom, egy esélyt érdemes neki adni, tulajdonképp vajmi kevés köze van a Spiderwick-Lemony Snicket-Narnia vonalhoz - talán épp ezért olyan szórakoztató, mert más.

És néhány érdekesség a végére: Az alapot szolgáltató regény írója, Louis Sachar írta a

forgatókönyvet, és egy pillanatra feltűnik az egyik múltbéli jelenetben is. A Zerot játszó Khleo Thomas a House-ból az eltorzult fejű néger srác. Az ügyvédnőt életre keltő színésznőt Roma Maffiának hívják (erős mi?:)). Stanley anyukáját Siobhan Fallon játssza, aki a Totál káoszban a Mindenki John Smith-jelenetben szereplő repülőtéri jegykiadó. Stanley nagypapája Nathan Davis, a Holes-t jegyző rendező/producer Andrew Davis apja; Madame Zeronit pedig Eartha Kitt, az első Macskanő életre keltője alakítja.

A Stanley, a szerencse fia 20 millió dollárba került, 71-et hozott vissza, nálunk csak dvdre adták ki, 2004-ben.

Pontozás:

imdb: 7.1/10

Szerintem: 4/5 (Az egy levonás azért jár, mert egynél többször nincs értelme megnézni.)

Hírek:

- Jon Voight A Nemzet Aranya 3. részében játszik majd. (Már az egy is szar volt, Nicolas Cage

csillaga rég leáldozott, a kettőről azt se tudtam, hogy volt, akkor meg minek?) [Ez hála Istennek, mágsem készült el.]

- Shia LeBeouf jövőre harmadszor is eljátssza a Transformers férfi főszerepét. Nagyon nem várom ezt a filmet, mert biztosan csúnyán elcseszik majd a legendás robotistent, Unikront benne - remélem nem ő lesz majd az antagonista... [Szerencsére nem ő lett, hanem a számomra addig ismeretlen Őrszem Fővezér.]

     Totál véletlenül akadtam erre a filmre. Félig-meddig magyar alkotás egy számtalanszor feldolgozott témáról, gyermeki nézőszögből.

     Főszereplőnk Bruno, aki 8 éves és apja (David Thewlis, azaz Lupin prof.) egy katona, akire ő nagyon büszke. Egy nap a család elköltözik Berlinből. Az anya (Vera Farmiga) és idősebb tesója (Amber Beattie) nem nagyon vannak oda az új házért, hát még Bruno. Sehol egy hasonszőrű kisfiú, akivel labdázhatna, minden tök szürke és uncsi, plusz még a felfedezésre váró területek mennyisége is csekély, mivel a ház hátsó kertjénél tovább nem mehet. Egy-két katona néha feltűnik, meg fura, pizsamás emberek, akik elég fáradtnak tűnnek, velük sem szabad szóba állni. Otthon tanítja a gyerekeket egy öreg pali, aki zsidókról meg dicső birodalomról beszél és a 8 éves gyerkőc nem nagyon érti ezeket.

     Egy nap mégiscsak átszökik a tiltott területre és egy jó kis mezőt talál, aztán meg egy elkerített részt, ahol találkozik egy kopasz, szintén pizsamás gyerekkel, ő Shmuel. Végre barátra lelt. Minden nap találkoznak, és ezzel együtt Bruno fejében egyre nagyobb a zűrzavar, mert a kisfiú arról beszél, hogy nem érzi jól magát a drótkerítésen belül, B. viszont saját szemével látta egy filmen, hogy ott vígan kávéznak az emberek és beszélgetnek egymással, satöbbi. A sok érthetetlen történés hatására meg, mert a gyerek tök hülye, szörnyű fordulatot vesz a történet.

     Érdekes film egyébként, de eléggé hatásvadász. Nem hiszem, hogy teljesen hű a történelemhez, de mindegy. Ha már hasonlítgatni kéne, akkor a Schindler listájához képest ez mondjuk nem egy nagy szám, de a vége sokat lendít a filmen. De sok a nem túl életszerű párbeszéd, meg a történet helyenként eléggé klisészerű. Viszont a szülőket nagyon jól hozza a két színész, minden elismerésem, rajtuk kívül nem is nagyon emlékszem senkire. A Brunót alakító Asa Butterfield korához képest egész tűrhető, de szerintem inkább a szép szeméért választották ki. Sok magyar színész is feltűnik, és egészen véletlenül nem a saját hangjuk a szinkronhang.

     Azt mondom egyszer meg lehet nézni. De a vége túl van spilázva, meg hát kissé borzasztó nézni.