Talán 1989 óta van az, hogy ha egy film sikeresnek mondható (tehát minimum a költségeinek két és félszeresét hozza be), akkor az folytatást kap; és talán úgy 2008 óta van az, hogy csak olyan mozgókép megy a mozikba, aminek már van egy meglévő rajongótábora (szóval minimum ők megnézik majd, még ha egy rakás szemét, akkor is). Ebből a két megállapításból mindkettő igaz a 2019-es Addams Family-re, ami az 1991-ben világhírnévre szert tett galád család legújabb kori animált inkarnációja volt. Addams-ék már 1938-tól jelen voltak az USA-ban, képregény formájában és a ’60-as években egy igen sikeres, élőszereplős tévé-sorozatban elevenedtek meg először; de az említett ’91-es kasszasiker ismertette meg őket a nagyvilággal. Ennél fogva valószínűleg senkinek se kell bemutatnom őket.

Bár a 2019-es verzió korántsem a legjobb, mostanában megnőtt az érdeklődés e rémisztő família iránt, ami a tavaly lement Wednesday-sorozatnak köszönhető. Én viszont nem emiatt ültem le végül a 2021-es második rész elé, hanem mert a Beetlejuice film, majd a Beetlejuice rajzfilm-sorozat után tovább haladtam a gyerekeknek szánt horrorok vonalán és végignéztem a kisiskolás koromban sugárzott 1993-as Addams Family rajzfilm-szériát, majd annak elődjét, az 1973-ast is. Utóbbi kifejezetten jól jött, mert cikkem mostani tárgya ugyanazt az alapot használja fel.

Az előző epizódból ismert famíliában újabb belső krízis üti fel a fejét, aminek kiindulópontja Wednesday (Chloe Grace Moretz hangján szólal meg); ugyanis egy hozzá illő, rendkívül furcsa iskolai kísérlet nyomán felbukkan egy ügyvéd (Wallace Shawn), aki azt állítja, hogy a rémes kislányt anno elcserélték a szülészeten, ezt pedig DNS-teszttel akarja bizonyítani. Ám Gomez (Oscar Isaac) és Morticia (Charlize Theron) nem állnak kötélnek, sőt, elhatározzák, hogy megpróbálják felmelegíteni a mostanság eléggé kihűlt kapcsolatukat a lányukkal; így hát besuvasztanak mindenkit egy óriási lakóautóba és útnak indulnak az Egyesült Államokon keresztül, családi vakáció címszó alatt. Wednesday sejti, hogy valamit titkolnak előle; a kísérlet mellékhatásaként pedig egyre aggasztóbb jeleket mutató Fester (Nick Kroll) előad egy sztorit, ami alátámasztja az ügyvéd elméletét. Lehetséges, hogy a zseniális kislány valóban nem Addams-sarj? De ha mégsem, akkor kivel cserélték össze?

A mostanság készülő animációs filmeknek van egyetlen óriási előnyük a régiekhez képest, ez pedig a computer-animáció, mert így el lehet tárolni az egyes karaktereket, helyszíneket, hangokat, így csupán be kell őket programozni és máris lehet még egy meg még egy mozit kipréselni belőlük (lásd: Gru, Nagyon vadon). Addams-ék esetében viszont két probléma van: 1. Túl sokan vannak. 2. Nem eléggé reprezentatívak. Hogy lehet ezen segíteni? Nos, az első gondot elég gyorsan megoldották a készítők, ugyanis a Nagyit (akit arra a kb. 10 mondatára és 3 jelenetére ismét Bette Midler szólaltatott meg) hátra hagyják, hogy vigyázzon a házra; Festert és a tőle csajozási tanácsokat elfogadó Pugsley-t (ezúttal Javon Walton) teljesen a háttérbe szorítják; Lurch-nek (Conrad Vernon) szinte alig van szerepe; tehát le lehet szűkíteni a kört a Wednesday-Gomez-Morticia-trióra. Meg a reprezentációs célokat szolgáló Itre (aki ismét Snoop Dogg).

Ezzel pedig elérkezünk egy érdekes megfigyeléshez: A 2021-es Addams Family a Wednesday előzményeként is felfogható, mindössze ezúttal írás és cselló helyett tudomány van. Mindkét műben a főszereplővé előlépő lánynak konfliktusa van a szüleivel, mindkétszer egy katasztrófába torkolló iskolai stikli indítja el a cselekményt, Wednesday mindkétszer egyetlen segítőtárssal (itt Lurch, ott Thing) indul önálló kalandra és mindkétszer nyomoz valami után (valódi származása – gyilkosság). Bár mindig is szerettem ezt a figurát, sajnos, ha belegondolunk, ő az egyetlen, aki megfelel a mai kor felvilágosult elvárásainak a családból és a szóbeszéd szerint már dolgoznak a sikeres széria második évadában azon, hogy minimum biszexuálissá is tegyék, szóval lassan „tökéletes” lesz…

Na, de vissza 2021-be! Az Addams Family 2-vel bizony vannak problémák… Az első a félrevezető plakát, amely azt sugallja, hogy valamilyen tengerparti nyaralás lesz az egészből, minimum Hawaii-on. Ebből semmi se igaz, sőt, a figurák ezekkel a virágfüzérekkel egyszer sem láthatóak, Fester sosem ég le, ezt a ruhát se viseli, és igazából engem ez a poszter visszatartott attól, hogy megnézzem a filmet. Ennél viszont sokkal nagyobb baj a „CGI-kór”, ami a fentebb említett, bármikor előhúzható karakter-modellek miatt van: Ugyanis attól, hogy egy figura úgy néz ki, mint X és X-nek nevezik, még nem lesz feltétlenül X. A modellek megvannak és azt csinálják, amit a programozók/producerek mondanak nekik; azonban kiveszik belőlük a személyiség, a lélek. Ezt tovább rontja, hogy ugyanúgy, mint mondjuk a The Loud House Movie esetében, a karakterek túl sokan vannak, ezért néhányat háttérbe szorítanak, párat kiemelnek és aztán mindenkit elvisznek a megszokott környezetükből. Bár anno mind az 1991-es, mind az 1993-as Galád család-mozgókép ugyanezzel a fogással élt, végülis csak a Nagyit és Lurch-öt ültették le a kispadra; utóbbi viszont még így is emlékezetes marad. De mi van akkor, ha a figurák elvesztik önmagukat?

Ez itt a legfőbb probléma, mert például az 1973-as sorozatban úgy tudták mindegyiket Addams-et életre kelteni, hogy a lényegük megmaradt, sőt, a paródiába hajló, TARDIS-szerű képességekkel felruházott lakókocsi révén az egész házat magukkal tudták vinni. És a ház igazából mindig nagyon fontos kellene, hogy legyen – úgymond ő is családtag. Most nagyon gyorsan otthagyjuk a házat meg a Nagyit (utóbbiért nem olyan nagy kár, sose kedveltem), viszont sajnos igazából se az eddigi legjobb Festerből, se Pugsley-ból nem marad semmi. Előbbi elkezd átalakulni, ami szerintem nála nem kellene, hogy hasson, hiszen az eddig általam látottak alapján ő az, aki mindent kipróbál, mindent túlél, semmi se tesz kárt benne. Pugsley-t lealacsonyítják arra a szintre, hogy Wednesday folyton nyilvánosan megalázza (eddig erre nem volt példa), főleg, ha lányok vannak a közelben; ráadásul ezen felül semmiféle testvéri kötelék nincs köztük és a fiúnak a szülőkkel sincs semmilyen érezhető kapcsolata. Lurch általában nincs sehol, csak akkor bukkan fel, ha a forgatókönyvíróknak szükségük van rá egy olcsó poén miatt, Thing a perifériára szorul és valamiért Szókratész, a házi polip is eltűnik. Ellenben pozitívum, hogy Gomeznek sokkal nagyobb a szerepe, viszont Oscar Isaac hiába ad bele mindent úgy, mint az előző részben, Charlize Theron fáradtnak, érdektelennek hangzik.

„Nekünk vannak a legjobb sötét titkaink… Mármint az országunknak.”

A történet valahogy egyszerre érdekes és unalmas, mert van a kirándulás (itt kellene lennie a humornak, ami sajnos legtöbbször nem működik), van a Wednesday-a-mi-lányunk-e-főszál (ez tényleg érdekes, drámai), a Pugsley-csajozna és a Fester-átváltozik apró mellékszálak (humorosnak szánták, szerintem nem jók) és ennyi. Sehol a halál-kultusz, sehol a kellemetlen dolgok imádata, és ezeket nem váltják ki a kissé erőltetett utalások a klasszikus horrorokra (kivétel ez alól az útjelző tábla, amin jót nevettem, igaz, sok helyre nem városok vannak felírva, mert azt már a közönség nem értené). Az érdekes szál végül érdektelenségbe fullad, hiszen kitalálható mind az, hogy a gonosz átveri a jót, mind az átalakulás, a váratlan csavaroknak szánt dolgok pedig oda nem illőek. Az egész mentségére szóljon, hogy a látványvilág tényleg nagyon szép.

Szpojler itt

A csúcsjelenet az egyértelműen nem annak szánt, egyszeri poénként megjelenő gondolatolvasás, amely viszont minden szinten tökéletes. Horrorisztikus, vicces, irtó menő és olyan igazán Addams Family-jellegű. Ilyenek kellettek volna még!

Szpojler vége

Engem legjobban mégis az elviselhetetlenül fos zene zavart. Ezek a hányadék latinos hip-hop-akármik meg a rengeteg néger rap hihetetlenül elüt az Addams-világtól, semmilyen szinten nem illik ide és egyszerűen hallgathatatlan. A jó zenék csak akkor szólnak, amikor Thing az autórádiót hallgatja (vicces, hogy vajon miért nem állítják meg azt a kocsit, amelyikben gyakorlatilag nincs sofőr a volánnál), illetve a több szempontból emlékezetes motoros résznél. A stáblistában, amikor már a feliratok mennek, meglepően jó, nagyzenekari muzsika megy, olyan, amilyennek a játékidő alatt is lennie kellett volna. Szerintem a zeneszerző testvérpár Jeff és Mychael Danna igazából összehoztak egy teljesen korrekt kísérőzenét, amit viszont a producerek nem akartak felhasználni, hiszen nem trendi.

Ellenben a trendek jegyében a háttérben látható fekete bőrű szereplők számát az előző részhez képest minimum a háromszorosára emelték, ez főleg akkor feltűnő, amikor a texasi szépségversenyen a hat induló lányból négy fekete. Texasban!? Plusz ugye az egykori Hogyishívják kuzin, aki a ’73-as rajzfilmben egyetlen jelenettel bír, a ’93-asban szuperkém, a két élőszereplős moziban meg csupán fura rokon, most Snoop Dogg, de nem csak hangban. Emiatt folyton megjelenik, folyton Snoop Dogg-számok szólnak nála és valamiért konfliktusba keveredik Festerrel, aki még a beszédét se érti. Ez teljesen érthetetlen, mert például a ’93-as rajzfilmben oda vannak egymásért. Aztán pedig ott a már említett motoros jelenet, aminél ellövik ugyanazt a Lurch-poént, ami az első részben még vicces volt, ezúttal viszont már nem az, mert nem váratlan. És mert már nem is viccként van jelen, hanem hogy tulajdonképpen egy pillanat alatt megteremtsék nekünk a Kék Osztriga Bár hangulatát – erősen ügyeltek rá, hogy a táncoló párok 90%-a nő-férfi legyen, ám a rózsaszín hajú néger nő és a majdnem kopasz, szőke nő együtt táncolnak az I Will Survive dallamaira, amely a meleg közösség egyik himnusza. Korántsem annyira finom utalás… Még egy fárasztó baromság a főgonosz, aki Steve Jobs és Dr. Moreau keveréke, a hozzá fűződő átverés kilométerekről látszik, aztán meg jön egy korántsem vicces poénnal letudott párbaj, ami pedig óriásszörny-csatába torkollik – valamiért. Ez is jól mutatja, hogy a készítők nem tudták, mit kell csinálniuk, nem értették, mi az Addams-család humorának forrása: A furcsaság.

Pár saját észrevétel: Az első résznél az MGM-logó átalakult Kitty-vé, most ezt kihagyták. A főcím mögött megjelenő szobor az előző részbeli pap-rokont ábrázolja, szárnyakkal. Wednesday fonatai már nem fojtóhurkokban végződnek, hanem egyszerű fonások, nagy, ezüst csatokkal. Gomez zakóján már nincsenek koponya alakú gombok, a szövegében viszont szerepel két olyan becézés a felesége felé, amit a régebbi inkarnációi gyakran használnak (Tish és „kerída”, nem tudom, hogyan kell leírni), ezeket valamiért az elő részben egyszer sem használta. A motorosbanda egyik tagjának a fejére ráesik egy szarvas-trófea a bárban, ám a pasas ezek után valamiért magán hagyja a preparált állatfejet, még vezetés közben se veszi le. Vajon ez hiba vagy vicc?

Újabb szpojlerek itt

Három jelenet van, amit ismert mozikból vettek át: Carrie – a vörös festék (ez benne van a Wednesday-ben is, ráadásul Chloe Moretz eljátszotta Carrie-t), Cápa – a hátuszony a parton, V mint Vérbosszú – a Grand Canyonban. A finoman szólva is érdekes külsejű ügyvéd nem élheti túl a zuhanást, ahogy Steve Jobs is elvileg meghal a végén, ebben az esetben itt ténylegesen van két halál, ráadásul Fester is haldoklik egy ideig és szóba kerül Gomez halála. Viszont a jegyespár, akik háromszor jelennek meg, túlélik azt, amit végülis lehetetlenség túlélni; ám ha ők élnek, akkor talán az ügyvéd is, viszont akkor Steve se halott. De mi lesz vele? Gomez magyarázata a parókáról nem magyarázza azt, hogy a nyálmintája vagy az orrszőr-mintája miért nem egyezik Wednesday-ével. Pugsley csaja, a disznóból létrehozott lány eléggé félreérthető… Néztem, hogy mi lehet az értelme a lakóautó rendszámának – esetleg erre rájött valaki?

Szpojlerek vége

Pár szót a készítőkről: Négy rendező volt, az előző Addams Family-t elkövető Greg Tiernan (2009 óta rengeteg Thomas, a gőzmozdonyos dolgon dolgozik) és Conrad Vernon (producer, Lurch és a Ház Szelleme hangja), illetve Laura Brousseau (fővilágosító az 1. résznél) és Kevin Pavlovic (vágó az 1. részben, szintén Thomas kalandjain munkálkodik 2009 óta). Illetőleg mindnyájukat összeköti a Virsliparti című borzadály, aminek Nick Kroll is oszlopos tagja. Érdemes megnézni, kik voltak az írók, mert talán itt keresendő annak a sok szarságnak a gyökere! A Dan Hernandez-Benji Samit-írópáros főként mexikói jellegű sorozatokra és filmekre specializálódott, de ők írták a Pikachu, a detektív nevű méltán elfeledett, élőszereplős Pokémon-izét is. Ben Queen a Verdák 2-3 révén ért az animációs filmekhez és a folytatásokhoz, Susanna Fogelnek viszont ehhez a műfajhoz semmi köze nincs. Felmerül a kérdés, hogy Queen mellé csak azért vették fel Hernandezt, mert ő mexikói és mivel Gomez révén a család félig az, ezért kellett a reprezentáció? Ugyanez a kérdés Fogel asszonynál, ő meg a nőket képviseli? Az előző rész szinkronjai közül csak Finn Wolfhard hiányzik, aki azóta mutált és így már nem eléggé kisfiús hangzású, illetve meg kell említenem, hogy a Steve Jobs-ot megszólaltató Bill Hader volt Harag az Agymanókban.

Néhány érdekesség: Nekem is feltűnt, hogy az egyetlen, ténylegesen a tengerparton játszódó részben a szülők Bermuda-háromszög feliratú faragott kókuszdiókból isznak, de azt már elfelejtettem, hogy a ’91-es mozi szerint Fester a Bermuda-háromszögben tűnt el anno. Az egyik állomás az úton Sleepy Hollow, vagyis Álmosvölgy, de itt a néven kívül semmi sincs, ami utalna a Fejnélküli Lovas történetére. Amikor Fester felébreszti a nagyon cuki babákat, akkor a dal, ami szól, ugyanaz, mint amit az előző részben elénekel a városlakóknak. A malaclányt Opheliának hívják, amely talán utalás a ’60-as évekbeli szériára, ahol ez volt Morticia nővérének neve, aki egyébként névtelen mellékalakként látható az előző részben, a Mazurkára összegyűlők között. Ez az első alkalom, hogy egy egész estés Addams-moziban férfi a főgonosz – a ’91-es filmben „Gordon” anyja, a ’93-asban Fester felesége, a 2019-esben pedig Margaux (Bár ő egy Donald Trump-paródia, szóval… De hát 2021-ben már csak akkor lehet nő a gonosz, ha minden más szereplő is nő [asszem], másként muszáj középkorú, fehér férfinak lennie). Ebben a részben semmilyen utalás nincs az előző helyszínül szolgáló Assimiliation kisvárosra, de az imdbn többen is azt találgatták, hogy talán Parker, Wednesday barátnője, elköltözött az apjához, ezért nincs ott az elején a suliban. Az Addams Family 2. 120 millió dollárt hozott be, a készítési költségét nem hozták nyilvánosságra, mind a közönség, mind a kritika részéről negatív fogadtatásban részesült. bidish14 írja az imdbn: „Texas kivételével egyetlen helyszín sem adja vissza az adott hely érzését, ez nagy csalódás. (…) A nyomasztó/sötét tónus, amely jellemző az Addams-családra, hiányzik. (…) A popzene a háttérben jópofa (főleg Snoop Dog [sic!]), de sajnos ez nem az a fajta zene, amit az Addams Family rajongói várnának.”

Igen, ez a legfontosabb: nem az, amit a rajongók vártak, mert az alkotóknak sikerült kiölniük a lelket a galád családból. A történet végülis ugyanaz, mint az előző résznél: „nem tartozom közétek” és bár ez lenne az Addams-ek lényege, hogy ők annyira mások, mint mi, nem tartoznak közénk (miközben mégis); mindkét esetben a gyerekek jutnak el oda, hogy „nem tartozom ebbe a családba”. Szerencsére a két film végül ugyanúgy jól végződik, a srácok pedig igazi Addams-ek, a maguk módján. Az üzenet tehát annyi lenne, hogy nem tagadhatod meg önmagad – csak sajnos ott az igencsak érezhető mellékzönge, miszerint „nem a tudomány mondja meg, hogy ki vagy”.  És még egy megjegyzés a végére: A wikipedián lévő egyik idézet szerint ez a humor nem a felnőtteknek szól. Még ha ez igaz, akkor is, ez egy tipikusan olyan film, amin csak akkor fogsz igazán röhögni, ha tömött moziban együtt nevetsz másokkal. Ha viszont egyedül nézed, akkor mutatja meg az igazi arcát…

Pontozás:

imdb: 5.4 (Sajnos teljesen jogosan.)

Szerintem: 3/5 (Elsősorban a Wednesday-fókusz miatt érdemel ilyen "magas" pontszámot.)

Hírek:

- Hála Istennek, Conrad Vernon révén lesz Virsliparti 2…

- Oscar Isaac Francis Ford Coppolát alakítja majd a Francis and The Godfatherben (amit valamiért nem lehetett tavaly megcsinálni, A Keresztapa 50. évfordulójára), illetve teljesen logikusan ő alakítja majd Solid Snake-et a Metal Gear Solid-moziban (ami legalább annyira jó lesz majd, mint az Áncsártid).

- Charlize Theron most a kitüntetett női akciósztár, ebben a mivoltában szerepel a 10. Dö Feszt end dö Fjúriüszben hamarosan.