"Remember, remember the fifth of November,

The gunpowder treason and plot,

I know of no reason

Why the gunpowder treason 

   Should ever be forgot."

A most következő bejegyzés mindenre kiterjedő lesz, úgyhogy elolvasását csak az igazán türelmeseknek, a film nagy rajongóinak ajánlom! Az Alan Moore művei alapján készült talán legnagyobb mozi ez, direkt hagytam pont mára, november 5-re. Elsőként Guy Fawkes-ról írok majd, ezután folytatom a grafikus regénnyel, és végezetül magát a filmet fogom tárgyalni. Remélem, akik vállalkoznak a végigolvasásra, azok nem fogják megbánni!

I. rész: A történelmi háttér

Ki volt Guy Fawkes?

Guy "Guido" Fawkes a 16. század végén meg a 17. század elején élt brit történelmi személyiség, az 1605-ös lőpor-összeesküvés egyik konspirátora. Hithű katolikus volt, aki 10 évet szolgált gyalogos katonaként az angol hadseregben. Kiválóan értett a robbanóanyagokhoz és tapasztalt harcos hírében állt, feljebbvalói egy kisebb csapat parancsnokságát is rábízták.

Akkoriban az anglikán egyház erős nyomást gyakorolt a katolikusokra és az összes többi vallás követőire, emiatt fogtak össze végül Robert Catesby vezetésével a későbbi összeesküvők. Ők csupán szabadon akarták gyakorolni a vallásukat, de a király meg az arisztokrácia nem engedte nekik (se). Fawkes katonai tapasztalatai miatt került a végrehajtó szerepébe. A terv az volt, hogy körülbelül 800 kilogrammnyi puskaporral felrobbantják a Parlament épületét a nyitóüléskor, mialatt a teljes kormány, valamint az uralkodó is bent van. A robbantást a Parlament alatti pincék egyikében akarták végrehajtani, a dolog azonban nem sikerült.

Valamelyik konspirátor ugyanis egy névtelen figyelmeztető levelet írt a katolikusokat képviselő Lord Monteagle-nek, hogy se ő, se kísérete ne jelenjen meg ezen a nyitóülésen. A lord azonban megmutatta a levelet a királynak, aki átkutattatta a földalatti folyosókat. 1605. november 5-én, 404 éve, a királyhű katonák elfogták Guy Fawkes-t, amint éppen abból a pincéből távozott, ahol a robbanóanyag fel volt halmozva. Napokig kínozták, míg végül vallott, de akkor is csak azokat árulta el, akiknek a nevét már ismerték, vagy akik addigra már meghaltak.

1606. január 31-én Fawkes-t három társával együtt kivégezték - felakasztották, kibelezték és felnégyelték őket. Guido - ahogy önmagát nevezte - azonban még az akasztásakor eltörte a saját nyakát, így a további kínokat már nem kellett kiállnia. Évszázadokig démoni figuraként élt az irodalomban és a köznép szemében, először 1841-ben jelent meg róla pozitív hangnemű írás. Halála óta szokás megünnepelni a Guy Fawkes Estét, vagy más néven az örömtüzek éjszakáját. Az uralkodó életben maradását ünnepelték, ez a szokás pedig még ma is él Nagy-Britannia több részén.

Ezen az estén a gyerekek a házakat járják, "penny for the guy" kiáltásokkal pénzt gyűjtenek, amiből aztán tűzijátékokat vesznek. Egy különös Fawkes-figurát végighordoznak a településen, majd éjjel elégetik és tűzijátékkal ünnepelnek. A 20. század eleje óta úgy tartják, Guy volt "az utolsó ember, aki nemes szándékkal ment a parlamentbe". Több szervezet is használta az alakját tiltakozásakor, a 2005-ös film bemutatója óta pedig az Anonymous internetes alakulat hivatalos "arca" lett (erről még lesz szó). Neveztek el róla folyót, nemzeti parkot, beválasztották a 100 legnagyobb brit közé és nevéből származik az angol "guy" szó (jelentése kezdetben: fura alak, mai jelentése: srác, ember, férfi). Az utókor büszke Guy Fawkes-ra. Az ő karaktere szolgáltatja a modellt, valamint az álcát Alan Moore és David Lloyd "V for Vendetta" című grafikus novellájának főszereplője számára is - a továbbiakban erről írok.

II. rész: A grafikus novella

Alan Moore Dez Skinn felkérésére állt össze a Warrior magazinnál David Lloyddal, hogy közösen készítsenek egy sötét és rejtélyes képregényt. Rengeteg változtatás után aztán egy alternatív '90-es években játszódó, Moore szavaival élve "fasizmusról, anarchiáról és Nagy-Britanniáról" szóló grafikus novella lett az eredmény, melynek első, még fekete-fehér részét 1982-ben közölte a folyóirat.

Sajnos eddig nem volt szerencsém olvasni ezt a művet, így most csupán az interneten fellelhető információkból állítom össze a következőket. - Azóta ez a helyzet megváltozott, de a Vendetta nagyon nehéz, komplex olvasmány volt, túl sokat nem sikerült megértenem belőle...

Moore összetett és többrétegű karaktert alkotott, aki már különös külseje révén nagyon különbözött minden eddigi "szuperhőstől". Lloyd pedig egyszerű, mégis összetett, retro-hangulatot árasztó rajzaival adta meg a megfelelően sötét tónust ennek az erősen a Thatcher-rendszert kritizáló poszt-apokaliptikus műnek, ami azóta is megállja helyét a képregények közt. Tíz szám jelent meg 1982-től 1988-ig. Érdekesség, hogy a Warrior '85-ben megszűnt, később a DC Comics adott lehetőséget az alkotóknak, hogy folytathassák és befejezhessék művüket. A DC gondozásában a sorozat már színesben jelent meg, 1999-ben a The Comics Journal beválasztotta "az évszázad 100 legjobb angol nyelvű képregénye" közé.

Azóta készült több zenei feldolgozása - vagy csupán említése -, színpadra vitték, és V a mozivásznakat is meghódította. A már említett Anonymous-csoport ténykedésének jeléül választotta V maszkját. Szcientológia elleni tüntetéseiken ezt viselik a tagok, sőt ez év májusában V-nek öltözött aktivisták ál-lőporoshordókat halmoztak fel az angol Parlament épülete előtt, tiltakozásul a képviselők visszaélései ellen. Moore mester azt nyilatkozta, hogy ennek kifejezetten örül:)

Most pedig rátérnék a tényleges tárgyalni valóra, a 2005-ös filmre.

III. rész: Vérbosszú a mozivásznakon

Andy és Larry Wachowski (akikből 2016-ra Lana és Lilly vált...) a '90-es években megvette a Watchmen és a V jogait, utóbbihoz pedig készítettek egy forgatókönyvet is, amely nagy mértékben táplálkozott a grafikus novellából. A Mátrix 2. és 3. része között döntötték el, hogy filmre viszik Moore és Lloyd munkáját, majd 2005 elején elkezdődött a forgatás.

A teljes sztorit a jövőbe helyezték: Az eredeti a '80-as években készült és a '90-es években játszódik, ez pedig a 2030-as esztendőkben történik és ugye 2005-ös. A 400. Guy Fawkes estre akarták bemutatni, azonban jó pár hónapot csúsztak, és csak 2006. márciusában került a mozikba a Vérbosszú. Találgatások voltak, hogy vajon a londoni metrómerényletek okán csúszott-e a bemutatás, a készítők szerint azonban a vizuális effektek utómunkálatai húzódtak el. Az alapszituáció a következő:

A jövőbeli Angliát egy totalitárius, fasiszta rendszer irányítja. Egy párt, megfigyelések, szólásszabadság nuku és még sorolhatnám - nekünk, magyaroknak ismerős, nem? November 4-e éjjelén egy titokzatos, Guy Fawkes-maszkot viselő, hosszú hajú, köpenyes férfi (Hugo Weaving) megment egy fiatal lányt (Natalie Portman) a kormány embereitől. Nem sokkal később, már 5-én, az Old Bailey nevű épület Csajkovszkij 1812 Nyitányának hangjaira felrobban, amit a "szerencsés" lány, Evey végig is nézhet megmentője, V jóvoltából. 

Evey másnap pedig a munkahelyén, az állami tv-nél botlik V-be, aki éppen elfoglalja a tévétornyot, bombatámadással fenyegetőzve, majd saját beszédét is adásba küldi, melyben kéri a lakosságot, hogy egy év múlva, ugyanezen a napon csatlakozzanak hozzá a Parlament épületének felrobbantásakor. Sutler kancellár (John Hurt) rögtön megindítja a hadjáratot a "hős" ellen, aki közben földalatti rejtekében, az Árnygalériában rejtőzik, ahol fogva tartja Evey-t - a lány saját érdekében. Maszkos bosszúállónk a hátralévő egy év alatt nem ül tétlenül, hanem sorra gyilkolja le a párt fő embereit, akik ráadásul a saját múltjához is kapcsolhatóak. Mialatt a nép napról-napra jobban szimpatizál a "terroristával", Finch főfelügyelő (Stephen Rea) egyre közelebb kerül a szörnyű igazsághoz, amely felderíti, hogy is került Sutler és bandája a hatalomra - milyen áron...

Vajon összeegyeztethető a nép felszabadítása a személyes bosszúval? És sikerülhet egyetlen ember terve egy egész rezsim megdöntésére? Lássuk a főbb szereplőket részletesebben, innentől tényleg csak azoknak, akik már látták:

V: Rejtélyes, elegáns, kegyetlen és őrült is. Szabadságharcos a nép szemében, terrorista az elnyomókéban, de sokkal több, mint egy ember. Teljes testét szörnyű égési sebek borítják, ezért bújik maszk és köpeny mögé. Igazi arcát sosem mutatják meg, ami egyedülállóvá teszi a többi szuperhős közt. Igen, szuperhőst írtam. Bár maga Moore sem tartja V-t annak, igenis az. A rajta elvégzett kísérletek miatt sokkal gyorsabb és erősebb, mint egy átlagos ember, ezen felül jóval intelligensebb is, és ha hihetünk a saját szemünknek, akkor nincs szeme, de mégis lát. (Szerkesztés: A "nincs szeme"-motívumban már nem vagyok olyan biztos. Valószínűleg van szeme, csak félreértettem a dolgot. Rejtély azonban, hogy Valerie "önéletrajzát" hogyan tudja megmenekíteni a tűzből, ha ő maga ennyire csúnyán összeég?) Körülbelül 50 éves lehet, de nem emlékszik arra, ki volt a kísérlet előtt. Új személyiségében pedig csak a bosszúnak van helye - később azonban a szerelem is befészkeli magát a szívébe. Egy idea a maszk mögött, ahogy saját magát írja le. A szabadság ideája, a bosszúé és a végzeté.

Érdekesség, hogy 4 különböző színész/kaszkadőr alakította őt. Hugo Weaving volt sokszor a teste és mindig a hangja, övé a szerep megnevezése is. James Purefoy volt az eredeti választás, azonban hat hét után kilépett, mert nehezen tudott lélegezni a maszkban - ennek ellenére a filmben van olyan jelenet, ahol még mindig ő játssza V-t. A harci jelenetek nagy részében David Leitch kaszkadőr bújt meg a maszk alatt, a larkhilli megégett V-t pedig Chad Stahelski alakította.

" - Ki volt ő?

  - Ő volt Edmond Dantés....és az apám. És az anyám....a testvérem...a barátom. Maga volt... és én voltam. Ő volt minden ember."

Evey Hammond: Egyszerű titkárnő a tvnél, azonban múltja sötét titkot rejteget. A szüleit, mint politikai aktivistákat, a rendszer kivégeztette, ő maga pedig félelemben élte az életét, egészen addig, amíg útja keresztezte V útját. Kezdetben fél tőle, majd kedveli, később gyűlöli, végül beleszeret. Ő V örökségének hordozója és egy villanásból állítólag a jövője is megállapítható. Natalie Portman fantasztikus, mint mindig. Nála jobbat nem is találhattak volna. Különlegesség, hogy hagyta, hogy leborotválják a haját egy jelenetben, amiből később nagy felháborodás lett.

" ....Én nem egy ideát hiányolok, hanem egy embert.... Egy embert, aki megtanított, hogyan emlékezzek november ötödikére. Egy embert, akit soha nem felejtek el. " 

Eric Finch főfelügyelő: Sutler megbízásából nyomoz V után, de ahogy egyre mélyebben beleássa magát, kiderül, miszerint a "terrorista" múltja összefügg a pártéval, és hogy a jelenlegi államvezetők milyen iszonyatos dolgok elkövetésével kerültek hatalomra. Finch-nek meginog a hite a rendszerben, amit mások is észrevesznek, végül pedig a megfelelő oldalra áll, vagy csak nem állítja meg az eseményeket - pedig megtehetné. Stephen Rea abszolút hiteles ebben a már megcsömörlött, de elszánt ember szerepében, aki az Igazságot, a valódi Igazságot akarja tudni.

Adam Sutler főkancellár: A rezsim arca, a hatalom megtestesítője. Elegyedik benne Hitler és Lenin, a Nagy Testvér maga, aki mindenhonnan figyel, minden házban ott van. A tulajdonképpeni hatalom azonban nem az ő kezében összpontosul. John Hurt kelti életre - aki anno az 1984-ben áldozat volt, most diktátorrá válik.

Peter Creedy, titkosszolgálati főnök: Ő a valódi "gonosz", a tényleges hatalommal a kezében. A legrosszabb, legvéresebb dolgok mind hozzá vezetnek. Saját hatalma később a végzetévé válik. Tim Pigott-Smith jeges pillantása és erőteljes játéka igazán maradandóvá teszik ezt az ellenszenves figurát.

Gordon Dietrich, talk-show vezető: A tv egyik legnézettebb műsorát produkálja, azonban csak a cenzúra által engedélyezett dolgokat mutathatja be. Evey-t magához hívja éjszaka, de csak a látszat miatt, mert egy hozzá hasonló rangú személytől elvárják hogy fiatal lány legyen a szeretője. Gordon azonban homoszexuális. Ezen kívül tiltott műkincseket is rejteget. Elbújtatja Evey-t és segít neki, amiben tud; ő az egyetlen ember, akiben a hősnő igazán megbízhat V-n kívül. Egy a kancellárt kiparodizáló adás után Creedy emberei elviszik és kivégzik. Stephen Fry mintha önmagát alakítaná, én simán elhiszem róla, hogy egy diktatúrában így csinálna. És jó néhány poén is köthető hozzá, szóval a tőle megszokott maximumot nyújtja.

Lewis Prothero, "London Hangja": Volt katona, mostanra pedig a rendszer állandó, véresszájú éltetője a tvben. Egoista, nárcisztikus és egy villanás alapján hozzá köthető a közvetlen vírus-elszabadítás. Roger Allam nagyon hihetően adja vissza ezt a karaktert, ahogy társai, ő is jó munkát végzett.

Alan Moore természetesen itt sem vállalt szerepet a filmben, mivel olyan szinten megváltoztatták a művét, hogy az már egyáltalán nem tetszett neki. V eredeti motivációja az anarchia, itt pedig a szabadság. Az író szerint túlságosan amerikanizálódott a Vérbosszú, ezért aztán minden befolyó pénzt és egyéb jogot átadott David Lloydnak - a tanulság az, hogy megéri Moore-ral együtt dolgozni hosszú távon:) Megjegyzem még, hogy V szájából elhangzik egyszer a már az I. részben említett "penny for the guy", amit a magyar fordítók "Kakukk!"-nak fordítottak (A szinkronban azt mondja: Itt vagyok!), valamint a titokzatos Rookwood Guy Fawkes egyik társának nevét kapta.

Összesítésben: Egy hihetetlen film, ami megállja a helyét politikai krimiként, sötét jövő-vízióként és szuperhős-moziként is. Csodás színészek, nagyszerű zene, óriási látvány: tökéletes.

imdb.com felhasználói szerint: 8.2/10  A szavazók 32,7 %-a szerint 10/10. A Top 250. 163. helyezettje.

Szerintem: 6/5

Hírek:

- A V-t rendező James McTeigue állítólag a jövendőbeli X-Men Origins: Magnetoban és egy ígéretesnek tűnő, The Raven nevű moziban is dolgozni fog. (Előbbiből lett Az elsők, utóbbit nem láttam, de állítólag nem valami jó.)

- John Hurt és David Leitch is szerepel majd a jövőre érkező Tron Legacy-ban, ami a Tron folytatása lesz. (Bevallom, nem emlékszem rájuk belőle.)

- Tim Pigott-Smith pedig játszik Tim Burton következő nagy durranásában, az Alice Csodaországban-ban, amit egyébként a Filmrajongó szerkesztőgárdája nagyon vár már:) 

Most pedig a film "betétdala", az egyik legjobb komolyzenei mű, Csajkovszkij 1812 Nyitánya, egy nagyszerű, a komponistáról szóló videóval: