Még az év elején összeírtam (némileg a VOX Magazin segítségével) azokat a mozikat, amiket meg akarok nézni 2012-ben és ez rajta volt a listán. De jelen írásom tárgyát mindenképpen látnom kellett, mert Tim Burton, Johnny Depp, Eva Green, Chloe Moretz meg Jackie Earle Haley neve is vonzóvá tette számomra a Dark Shadows-t. Ugyanakkor benne volt a pakliban, hogy a visszanézve nem igazán nekem való Sweeney Todd és a fura Alice Csodaországban után Burton úr újból mellényúl, de szerencsére másként alakult. A véleményemet viszont majd később, először ismertetem a történetet: 

Barnabas Collins (Johnny Depp) szerencsésnek mondhatja magát. Családja nagyon gazdag, mindene megvan, szerelmes egy szép lányba és előtte áll az egész élet. Ám ő sem makulátlan, mert képtelen ellenállni a formás cseléd, Angelique (Eva Green) csábításának... Viszont nem hajlandó a szolgáló szeretőjévé válni, és sejtelme sincs arról, hogy amaz sátáni erőknek parancsol és bosszúból romlást, halált, meg szenvedést hoz a Collins-házra. Így Barnabas-ból vámpír válik, aki kénytelen elviselni szíve választottjának halálát és aztán az ellene uszított városlakók haragját. Bezárják az élőholttá lett férfit egy koporsóba és elföldelik, ám megölni nem tudják... Eltelik 200 év és egy csapat munkás véletlenül rátalál a koporsóra, amiből vesztükre kiengedik Barnabas-t, ő pedig elindul, hogy felderítse 1972. különös korszakát és megismerje régi-új családját (Michelle Pfeiffer, Helena Bonham Carter, Chloe Moretz, Jackie Earle Haley, Jonny Lee Miller és Gulliver McGrath). Bizony, sok minden megváltozott az elmúlt két évszázad alatt, így vérszívó főhősünk kezébe veszi az irányítást és elhatározza, hogy ismét gazdaggá és előkelővé varázsolja a Collins nevet. De arra még ő sem számít, hogy újfent szembe kell néznie ősi ellenfelével, Angelique-kel és hogy felbukkan a nevelőnőnek jelentkező Victoria (Bella Heathcote), aki kiköpött mása a férfi elvesztett Josette-jének. Vajon a két természetfeletti erejű lény összecsapásából melyikük kerül majd ki győztesen - és mi lesz a jutalma? 

Tim Burtonnek megint sikerült tökéletes összhangban elegyítenie a vígjátékot a horrorral; ezen felül pedig nagyszerűen hozta vissza a '70-es évek mozijainak hangulatát a zenékkel, a stáblistával (van stáblista az elején, emberek!) és a látványvilággal. Ehhez hozzájön még a XVIII. század összeütközése a rock aranykorával, mindez megspékelve a Burtonre olyannyira jellemző túlságosan élénk színekkel, őrült karakterekkel és eszement poénokkal. A Dark Shadows alapjáraton vígjáték, amiben a múltból jött ember megpróbál beilleszkedni a furcsa jelenbe, de ott van még a természetfeletti faktor és a film egy pillanatra sem felejtkezik meg saját horror-mivoltáról - vagyis Barnabas nem csak egy kirakat-vámpír, mint amilyenek a tvájlájtban meg (sajnos) az Underworldben vannak, hanem gyilkos, vérivó szörnyeteg, aki képtelen elkendőzni valós természetét. 

Minden szereplőben van valami igazán egyedi, ami humorossá teszi őt. Depp például a Jack Sparrow-pofavágások mellett az Ed Woodban látható Lugosi Béla-féle kézmozdulattal hipnotizálja áldozatait, Láthatatlan Ember-napszemüvege és London After Midnight-kabátja van; az "őskori" dumája pedig baromijó:D Eva Green most is szép és szexi, ráadásul (ahogy Mozsárágyú később rámutatott) tényleg jól áll neki ez a gonosz, romlott szerep. Michelle Pfeiffer és Helena Bonham Carter a tőlük elvárható szokásos szintet hozzák, Jackie Earle Haley pedig az egyik leginkább valóságos alak, a részeges inas, szerintem óriási volt:) Jonny Lee Miller és a vicces nevű Gulliver McGrath nem sok vizet zavarnak (jó, hát a kisfiú aranyos szereplő, de ezt így bárki más eljátszhatta volna), Chloe Moretz viszont remek, ő szolgáltatja a zenéket és kitűnően alakít egy szinte ott sem lévő, szétcsúszott karaktert (figyeljétek, amikor a háttérben táncol!).

Új arc a palettán Bella Heathcote, akinek mindössze ötödik mozija ez - szép, szép, de semmi különleges nincs benne, Mozsárágyú szerint nagy szemével olyan, mintha maga A halott menyasszony lenne hús-vér alakban, szerinte az Isten is arra teremtette, hogy Tim bácsi munkáiban szerepeljen:) Kiemelném még a pár percig látható Christopher Lee-t, aki nélkül nincs Burton-film, és Alice Cooper mestert (bizony ám!), aki személyesen jelenik meg, hogy előadja a No More Mr. Nice Guy-t és a Ballad of Dwight Fry-t. Az egyik legviccesebb figura az eddigi egyetlen szerepében látható, szöveg nélküli Ray Shirley, vagyis Mrs. Johnson - aki látta az Éjsötét Árnyékot, az tudja, mire gondolok:D Még egy kis mellékszereplőt meg akarok nevezni, ő pedig Hannah Murray, aki az egyik hippilány, őt a Trónok Harcában láthattuk a dagi „varjúnak” tetsző Szegfűként. Depp producer is volt, a zenét újból Danny Elfman szerezte. 

Az eddig felsorakoztatott pozitívumok mellett azonban akad negatívum, ez pedig a végső csata. Amikor a boszorkány ismét a város lakóinak haragját készül Barnabas nyakába zúdítani, akkor úgy tűnik, mintha a történet kiötlői nem tudták volna, mivel zárják le a cselekményt. Egyértelmű, hogy mi lesz a vége, de előtte viszont olyan kliséhalmazt ontanak ránk, amilyet az első hatvan perc után korántsem vártunk volna. Leginkább a modernizált The Haunting köszön vissza, de a Moretz figurájával történő dolog mindent egybevéve is szörnyen erőltetett. Magyarul az első kb. hetven perc jó, a vége pedig közepes... 

Érdekességek: A mozi alapját az 1966-tól 1971-ig sugárzott Dark Shadows tv-sorozat adja, melyet Dan Curtis talált ki. 1970-ben és 1971-ben már készült film a sorozatból (House of Dark Shadows és Night of Dark Shadows). A happeninges részben vendégként két alkalommal is megjelennek az akkori főszereplők: Kathryn Leigh Scott (Maggie Evans/Josette), Lara Parker (Angelique), David Selby (Quentin Collins) és Jonathan Frid (Barnabas). Egyszer akkor vannak jelen, mikor a főhős az ajtóban köszönti őket, majd később Pfeiffer tőlük fordul el, hogy a többiekhez szóljon. Jonathan Frid alig egy hónapja, április 13-án hunyt el, 87 éves korában, így ez lett az utolsó munkája. Kathryn Leigh Scott azt mesélte, hogy a felvétel során úgy bántak velük, mintha egy királyi család tagjai lennének. Burton, Depp és Pfeiffer nagy rajongói a sorozatnak, utóbbi telefonon kérte a rendezőt, hogy hadd szerepelhessen; Tim bácsit pedig Johnny beszélte rá a rendezésre. Deppnek gyerekkori álma volt eljátszani Barnabas-t, egy speciális diéta segítségével 70 kilóra fogyott a szerep kedvéért. A producereknek sehol nem sikerült találniuk egy megfelelő halászfalut, így az egészet fel kellett építeni. A szellem-Josette-et víz alatt vették fel. A betétdalok közt a két Alice Cooper-szám mellett elhangzik a Nights in White Satin a The Moody Blues-tól, a Season of the Witch Donovantől, a Superfly Curtis Mayfieldtől, a Paranoid a Black Sabbath-tól (igaz, ezt nehéz észrevenni, mert halk és végigbeszélik), a You're the First, the Last, My Everything Barry White-tól és a Get It On a T-Rextől - hogy csak a legjobbakat említsem. Pár vicces név: Mayo Oliver (Majonéz Olivér), tűzoltó volt; Ian Floodgate (a neve Gátat jelent), gyári dolgozót keltett életre; és Benjayx Murphy (ez meg csak simán hülye név), építőmunkás volt. 

Az Éjsötét Árnyék 150 millió dollárból készült, eddig 192 milliót hozott vissza; az alacsony bevételt sokan az Avengers sikerének tudják be. Vegyes értékeléseket kapott: negatívakat a szétesőnek ítélt történet miatt, pozitívakat a látványért; de volt, aki a lapos poénokat (nem is laposak), a rosszul megírt karaktereket vagy a műfaji kevertséget szidta. Sokan megkérdőjelezték, hogy hasonlít-e a sorozatra, és hogy akar-e egyáltalán hasonlítani rá vagy sem? A pozitív értékelők szerint sikerült visszahozni az első Dark Shadows hangulatát, Pfeiffer és Depp játékát dicsérték és kiemelték, hogy milyen jól idézik meg a '70-es éveket. 

Nekünk nagyon tetszett, kitűnő poénok, jó színészek, szép nők, isteni zene, igazi vámpír és valódi Tim Burton-hangulat jellemzi. Akit ebből csak egy is érdekel, az mindenképp menjen el rá, bátran ki merem jelenteni, hogy az utóbbi 10 év talán legjobban sikerült Burton-filmje ez. 

Pontozás: 

imdb: 6.2 (Hiába, ami tényleg jó, az nem kaphat többet hatnál...) (5 év alatt 0.3-at csökkent.)

Szerintem: 5/5 (Csak azért nem mentem feljebb, mert a vége kicsit barmóság.) 

Utólagos szerkesztés: Másodszorra, angolul nézve már nem ütött akkorát, mert emlékeztem az összes poénra, de az eredeti szinkron sokkal jobb, mint a magyar! Depp ezúttal érthetően és szépen beszél, Moretz-nek meg tök jó hangja van. Most még a lezárásnál is volt egy részlet, ami jobban tetszett, mint elsőre, ám például Jackie Earle Haley angolul már kevésbé meggyőző, mint magyarul, ami baromi fura. A zenék pedig isteniek mindenhogy:) Ha most kellene értékelni, akkor 1 pontot talán levonnék, de valószínűleg több időnek kell eltelnie ahhoz, hogy igazán értékelni tudjam az újranézést. 

Hírek: 

- Egyesek rebesgetik, hogy a Dark Shadows nyitott befejezése folytatást sugall, de ezt egyelőre mindenütt elutasították. Burton szerint a sorozatra való utalásként olyan a vége, amilyen. 

- Lesz Karib-tenger kalózai 5... Johnny Depp ismét felszáll a Fekete Gyöngyre, de vajon marad-e mellette valaki a régi csapatból? Már a negyedik is gyengébb az előzőeknél, így kérdéses, hogy van-e értelme ezt tovább folytatni? 

- Helena Bonham Carter az új Nyomorultak-feldolgozásban szerepel legközelebb (meg persze Tim Burton munkáiban). 

- Eva Green lesz a címszereplő a 300: Battle of Artemisiaban. Ebből még készül majd egy külön Xerxész-mozi is, de a rendező már nem Zack Snyder és el sem tudom képzelni, hogy ennek ténylegesen mi köze a 300-hoz... Abban a világban játszódik majd, oké, de ezen kívül? (Ebből lett a 300: Rise of an Empire, amiről azóta írtam, a Xerxész-mozi pedig mégse valósult meg.)

- Jonny Lee Miller megint vámpíros horrorban bukkan fel, mégpedig a Byzantiumban, Gemma Arterton és Saoirse Ronan oldalán. (Ez remek volt, szintén írtam róla azóta.)

- Danny Elfman következő munkája az Epic című animációs családi kalandfilm zenéjének megalkotása. 

- Chloe Moretz testesíti meg az új Carrie-t, Stephen King regényének harmadik adaptációjában. Emellett biztosan visszatér Hit-Girlként a Ha/Ver 2-ben, ha az valaha elkészül; és állítólag főszerepet kap a Maggie névre hallgató zombis horrorban. Rebesgették, hogy készül az Emily the Strange, ami az azonos nevű goth reklám/képregényfigura vászonra lépése lenne, ha ez beindul, akkor itt is Chloe-t láthatjuk a címszereplőként. (Az első elkészült, a mozis változata nem jó, a Rendezői picit jobb, mindkettőről írtam már. A Kick/Ass 2-ről szintén készült bejegyzés, sajnos ez se kiemelkedő... A Maggie elkészült, de Abigail Breslinnel, az Emily-t meg leállították, még a munkálatok elején.)

Lezárásul hadd küldjem el a kurva anyjába a Film+-ot, amiért tegnap a meghirdetett időponthoz képest 1 órával korábban (!) kezdték a Dűnét, amiről így lemaradtam. Ilyet azért nem lehet csinálni, mert az oké, ha 10-20 perccel előbb-később kezdik, de egy teljes óra már rohadtsok! Ja és még valami: Az új Batman-mozi Székesfehérváron bemutatott trailerje ultraszar, semmi nincs benne, amitől izgalmasnak látszódna, ez alapján meg nem nézném. Már csakis Juno Temple miatt érdekel... 

Várható írások: Prometheus, Hófehér és a Vadász.

Muzsika rovat:

Mióta először olvastam a Watchmen-képregényt, minden évben újból eszembe jut, hogy végigvergődjek rajta ismét, mert annyira jó. Most, hogy befejeztem a Pasolini életéről szóló könyvet, felötlött bennem, hogy elővegyem Alan Moore és Dave Gibbons korszakalkotó képregényét, ehhez pedig pluszban megnéztem a 2009-es filmhez készült két kiegészítő művet, a Tales of the Black Freightert meg az Under the Hoodot és a fémdobozos Watchmen-kiadványom extrás lemezét. Szóval még egy kis Watchmen-őrület a Filmrajongó hasábjain, ezúttal harmadszor! (Ekkor ment tönkre a laptopom dvd-meghajtója, attól, hogy egy éjszakára benne hagytam a lemezt...)

A dvdről: Fogalmam sincs, hogy eddig miért nem írtam erről, pedig már 2009 vége óta megvan. Igaz, hogy mióta beszereztem a Director's Cutot, azóta a mozis változat aligha érdekel, ám most, hogy ismét végigolvastam az alapul szolgáló művet és megnéztem a filmet, elővettem a dvdt is, ami tele van extrákkal. A Watchment kétféle kiadással jelentették meg itthon: az egylemezes változathoz csupán egy-két extra van; a kétlemezes pedig három különböző külalakban került a boltokba. Van egy Rorschach-fejes és egy Dr. Manhattan-fejes doboz, valamint a az, ami nekem van meg, a limitált fémdobozos pakk, ami mindössze a tok formátumában különbözik a másik kettőtől. A doboz egyébként nagyon szép, a fém alapanyag mellett a hideg színek miatt még hűvösebb hatást kelt, a hátulján lévő kép (amin Edward Blake zuhan ki az ablakon) pedig egészen érdekes, majdhogynem 3D-snek tűnik.

A két lemez közül az egyiken maga a film található, a másikon pedig csak extrák, most ezeket veszem számba. A legelső egy kb. félórás dokumentumfilm a képregény keletkezéséről és hatásáról, ebben a mozi és a grafikus novella alkotói is megszólalnak (kivéve Alan Moore-t, persze). A következő kisfilm a valós önbíráskodókról szól, akik saját kezükbe vették az igazságosztás fegyverét - ilyenek tényleg léteznek, közülük szólalnak meg páran. Van még egy vírus-videó, amit a neten terjesztettek reklámfogásként, ebben a régi idők tévéhíradóit idézik fel a Watchmen világában létező NBS Night News Dr. Manhattannel foglalkozó kiadásával. Aztán videonaplók következnek, az alábbi dolgokról (és készítésükről): a Percrekészek, a helyszínek (tényleg megépítették a kereszteződést és Karnak belsejét), a jelmezek, a Bagolyhajó elkészítése (11 ezer fontot nyomott, érdekes technikával mozgatták), Dave Gibbons látogatása a helyszínen (el volt ájulva:D), a lángoló rab életre keltése, a felvételek színei/megvilágítása, Dr. Manhattan megvalósítása, a kellékek, Sally és Laurie kapcsolata (Malin Akerman egy csomó kaszkadőrmutatványt maga hajtott végre) meg Rorschach maszkjának létrehozása. Utoljára még megnézhetjük a záró stáblistában hallható Bob Dylan-feldolgozás, a Desolation Row klipjét - előadó a My Chemical Romance, rendező: Zack Snyder.

Tény, hogy ez a kiadás nem volt olcsó, ám mivel már három év eltelt, mióta megkaptam és ajándék volt, így dunsztom sincs, mennyibe kerülhetett. Viszont ha jól emlékszem, a vaterán olyan 2-3000 Ft-ért kapható a két említett figurafejes tokok valamelyikében. Akinek tetszett a mozis verzió, az mindenképpen szerezze be ezt, de mivel a Rendezői itthon nincs forgalomban, ha mégis megszerezzük valahonnan, akkor ahhoz is méltó kiegészítésül szolgál az extrás-lemez. Bár sem mennyiségben, sem érdekességben nem éri utol a Karib-tenger kalózai 2-3 díszdobozos verzióit, azért egy korrekt csomag, nyugodt szívvel ajánlom. (Megjegyzés 2016-ból: Tavaly megvásároltam az Ultimate Cutot, így ezt a magyar nyelvű képregényem 3 kötetével együtt eladtam 7000-ért.)

A filmhez néhány érdekesség: A mozgóképpé változtatási folyamat 1986-ban indult meg; Alan Moore-t felkérték forgatókönyvet írni, de ő visszautasította a munkát. '91-ben leállt a gyártás, Lawrence Gordon producer az eredeti jogokkal a Foxtól átment a Universalhoz, ahol Terry Gilliam rendezett volna (az de beteg film lett volna:D), ám nem jött össze elég pénz, így mindketten továbbálltak. Az újabb próbálkozás a Revolution Studios-nál még az előkészítési fázisban megbukott, így Gordon és Lloyd Levin (a másik pénzelő) újabb nagy céget kerestek meg, hogy segítséget nyújtson. A Paramountnál már előrébb jutottak, de a pénzkérdés és az elnökváltás miatt a félig elkezdett munkálatok abbamaradtak. Ezek után Levin és Gordon felkeresték a Warnert és így 2005-ben valóban megindult végre a Watchmen-film előállítása.

Snyder azért egyszerűsítette le az összeesküvést, hogy több idő legyen a karakterek bemutatására. A rendező a forgatókönyv helyett elsősorban a képregényből dolgozott. Alan Moore az első próbálkozásnál még bizakodó volt (1987-et írunk, sehol sincs még A Szövetség vagy a Swamp Thing), de amikor a jogok már a Paramountnál jártak, elkezdte hangoztatni, amit később Gilliam is, miszerint a Watchmen megfilmesíthetetlen. Mivel Alan bácsi kiszállt a buliból, így minden bevétel Dave Gibbons-é lett - jól járt, az tuti:) Dave-nek tetszett Alex Tse forgatókönyve és segítséget nyújtott az apróbb simításokban Snyderéknek. Gibbons többféle marketing-tevékenységet folytatott, például megírta a Watching the Watchmen című könyvet, amiben a comics készítéséről mesél. A Paramount utólag beperelte a Warnert, mondván nekik még így is sok közük van a filmhez, magyarul évtizedekkel korábbi szerződésekre hivatkozva be akartak szállni a buliba, de minimum le akarták húzni a riválisról a sápot. Végül ez sikerült, a logójuk felkerült a kész kópiákra és több mint 10 millió dollárt kaptak úgy, hogy gyakorlatilag semmit sem segítettek a megvalósításban... 

"A könyvem képregény. Nem film, nem regény. Képregény. Egy bizonyos módon készült és egy bizonyos módon kell olvasni: karosszékben, kényelmesen és nyugodtan, a tűz mellett ülve, kezedben egy csésze forró kávéval." - Alan Moore 

Pár extra info a karakterekről: Jon testét a filmben Greg Plitt fotómodelléről mintázták. Patrick Wilson 11 kiló hájat szedett magára, hogy látszódjon, Dan mennyire elhagyta magát a Keene-törvény óta eltelt idő alatt. Ozymandias a Forbes 15 leggazdagabb fiktív karakterei közül a 9. lett 2008-ban. A filmes Adrian Veidt német akcentussal beszél a többi szuperhőssel, de amerikai kiejtéssel szól a nyilvánossághoz. A mozis verziója 45 helyett 35 éves; Matthew Goode saját ötlete szerint Adrian szülei náci kollaboránsok voltak és innen származott a rengeteg pénzük. Laurie-t választották a Képregényvásárlók Könyvében a 100 legszexisebb rajzolt hölgy közül a 24.-nek. Rorschach-ot sok helyen a legkirályabb képregényhősnek szavazták meg. A fiatal Walter Kovacsot Eli Snyder, a rendező fia alakítja; a felnőtt karakter Veidthez hasonlóan 10 évvel "megfiatalodott". 

Tales of the Black Freighter (2009)

Tudni kell a Watchmen-képregény világáról, hogy mivel ott a valóságban léteznek szuperhősök, a megítélésük pedig nagyon rossz, ezért az alternatív 1985-ös képregények főszereplői a kalózok. Az egyik leghíresebb kalóz-comics A Fekete Hajó meséi, amiről csak annyit árulnék el, hogy a Moore-Gibbons-képregényen belül egy külön történet, amit az egyik szereplő olvas és így összeolvad Az Őrzők sztorijával. Néhány szóval a Black Freighterről:

A Kapitány (hangja Gerard Butler) túléli a félelmetes Fekete Hajó támadását, legénységéből egyedüliként, ám partra vetődése után rájön, hogy a tengeri rablók bizonyosan otthona, Davidstown felé vették az irányt, ezért felkerekedik és a legbrutálisabb eszközök bevetésével próbál meg a gyilkosok előtt odaérni. De vajon sikerrel jár és ha igen, meg tudja majd állítani őket? 

A grafikus novellán belüli különálló, "gagyibb" stílusban rajzolt al-képregény abban a kontextusban nem tűnt annyira durvának, a képei helyett inkább a narratívája volt érdekes, ami tényleg egyfajta mellékzöngeként egészítette ki az egyes panelekben történő dolgokat. Zack Snyder olyan mértékben ragaszkodott a részletekhez, hogy bele akarta tenni a mozis verzióba a Black Freightert, de az amúgy 2 és fél órás játékidő már alapvetően túl sok volt, ezért a kalóz-sztori külön, egy 25 perces animációs filmként kelt életre. 

A rajzok szépek, a figurák pedig direkt csúnyák, a hangulat és a színvilág igazán horrorisztikus. A Kapitány kalandját néhány helyen megváltoztatták és pár újítást is tettek bele, például a halott társat, Ridley-t, akivel a főhős beszélgethet út közben. (Bizony, egy halottal.) Mindössze a cápás részt siették el egy picit, a többi viszont remek lett, a hullák és az erőszak ábrázolása kifejezetten durva. A narrátor és egyben a főszereplő Butler mellett egyetlen ismert színész a Ridley-t megszólaltató Jared Harris, akit többek közt a Lost in Space idős Willjeként vagy Sherlock Holmes nagy ellenfeleként láthattunk. A rendezők egyike az animátor Daniel DelPurgatorio (micsoda név:O), a másik a karaktereket tervező Mike Smith volt. A forgatókönyvet Snyder és a Watchmenen dolgozó Alex Tse írták, a producerek közt Zack bácsi mellett a nejét, Deborah-t is megtalálhatjuk. 

Pár érdekesség: Leonidász egykori megformálója azért kapta meg ezt a szerepet, mert a nagy filmből kimaradt. Ő és Harris közösen rögzítették soraikat, így tudtak egymásra reagálni. A Ridley-re rátekeredett vitorlavásznon egy érdekes, ismerős ábrát fedezhetünk fel. Eredetileg a Black Freighter a 300-hoz hasonló látványvilágú, élőszereplős rövidfilm lett volna, de az ehhez szükséges 20 millió dollárt Snyder nem tudta előteremteni. A Watchmen: Ultimate Cutban a Rendezői Változatba sikerült beépíteni ezt, a teljes játékidő így 215 percre bővült; egyébként ez a kisfilm a Blu-Ray kiadás extrái között kapott helyet. A stáblista alatt Nina Simone előadásában meghallgathatjuk a Koldusoperából Kalóz Jenny dalát, amiből a képregény alkotói a címet vették (nekem nem tetszett).

Mindent egybevéve a Tales of the Black Freighter nagyon közel áll a nyomtatott lapokon úszó Fekete Hajó meséihez, az apróbb változtatások csak jót tettek a sztorinak. Az animációs horrorok kedvelőinek ajánlom és azoknak, akik olvasták Az Őrzők eredetijét. 

Pontozás: 

imdb: 7.1 (5 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (18 éven aluliaknak nem ajánlott!) 

Under the Hood (2009) 

Az Őrzők története a nyomtatott lapokon egészen az 1920-as évekig nyúlik vissza, amikor Hollis Mason, az eredeti Éji Bagoly gyerek volt még és az apjával dolgozott autószerelőként. Mason könyve, A lepel alatt (ami a filmben pár pillanatra feltűnik) Moore és Gibbons alkotásában sokkal nagyobb szerepet kap, ahogy az eredeti szuperhős-csapat, a Percrekészek is. Annyit kell még tudni, hogy a könyv valamennyire tényleg létezik, ugyanis a képregényhez a DC nem tudott reklámfelületeket eladni, így Moore megtöltötte a számonként fennmaradó 3-4 oldalt valamilyen háttéranyaggal. A volt bűnüldöző életrajzi munkája az 1-3. számokhoz tartozik, így miközben lassan beindul a sztori, megismerhetjük az amerikai szuperhősök közös múltját. Miután Snyder a lehető leginkább szeretett volna hű maradni az alapanyaghoz, így pénzével támogatta az Under the Hood leforgatását, ami a Black Freighterhöz hasonlóan az Ultimate Cuthoz tartozó extra lett. Lássuk, mi is ez:

A The Culpeper Minute című műsor 1985-ös adását nézhetjük meg, amiben a házigazda, Larry Culpeper (Ted Friend) felidézi nekünk tíz évvel korábbi interjúját Hollis Masonnel (Stephen McHattie), a visszavonult szuperhőssel, A lepel alatt névre hallgató önéletrajzi írásának megjelenése okán. A kb. 40 perces adásidő alatt szinte minden fontosat megtudhatunk a Percrekészekről, a korszakukról és a szuperhősök jelenlétének az amerikai társadalomra gyakorolt hatásáról. A kérdés egyszerű: jót tesz a maszkos igazságosztók jelenléte vagy sem? Larry, Hollis és a többi megszólaló erre keresi a választ... 

Szeretem az ehhez hasonló áldokumentumfilmeket, ennek pedig külön varázsa, hogy visszahozza a '80-as éveket, igaz, félig-meddig alternatív formában. A felépítése nagyon király, hiszen egy tv-műsort látunk, amiben van kommentár, megkérdezik az utca emberét és még reklámok is akadnak benne:D Elsősorban a Watchmenhez felépített díszletek közt rögzítették a felvételeket, plusz felhasználtak pár olyan, nyilvánvalóan háttéranyagnak készült dolgot, mint mondjuk a Hollis falán lévő fotók, a Minutemen csoportkép vagy éppen a moziban látott Dr. Manhattanes jelenetekből kivágott részletek. A montírozás-technika segítségével a szereplők tényleg ott lehetettek az '50-es években készült fényképeken és az újonnan készített képsorokat utólagosan öregítették, így minden autentikusnak tűnik. Meg kell jegyeznem, hogy azért vannak baklövések, például az egyik címlapon Jon a Marson áll; a Hollis gyerekkorában készült képekről lerí, hogy fotósoppoltak; és azért eléggé nevetséges, hogy pont azt a pszichiátert és azt az újságost kérdezik meg, akik Rorschach "bűvkörébe" tartoznak. 

Ted Friend teljesítménye jó, de nem kiemelkedő. Steven McHattie szimpatikus fickónak formálja meg Masont, de valahogy mégsem az ő jelenetei a legérdekesebbek. Carla Gugino csodaszép mindenütt, az ő rajongói mindenképpen nézzék meg ezt, tele van jobbnál-jobb képekkel róla:) Külön tetszett a mellék-mellékszereplők felsorakoztatása, akiknek a könyvben nagyobb szerep jut. Megjelenik és megszólal Bernard, az újságárus (Jay Brazeau); Lawrence Shexnayder, Sally férje és ügynöke (Frank Cassini); Moloch, alias Edgar Jacobi (Matt Frewer); William Long, Rorschach pszichiátere (William S. Taylor); Wally Weaver, Dr. Manhattan volt kollégája (Rob LaBelle) és a Nagy Figura, az egykori maffiavezér (Danny Woodburn). Ezen kívül felbukkan a többi Percrekész: A Komédiás (Jeffrey Dean Morgan), Csuklyás Bíró (Glenn Ennis), Molyember (Niall Matter), Dollárbankó (Dan Payne), Metropolis Kapitány (Darryl Scheelar) és Sziluett (Apollonia Vanova). Itt most ők a főszereplők, az ő tetteikről/életükről van szó, amikről (Sally, Komédiás és Hollis kivételével) a mozifilmből talán nem sok derült ki; a beszélgetésekben, sztorikban pedig utalásokat találhatunk Az Őrzők főbb történéseire. 

Érdekességek: A rendezésre a hasonló extra-filmek dirigálára szakosodott Eric Matthies-t kérték fel; a producerek pedig ugyanazok, akik a Black Freighternél. A pszichiátert a könyvben Malcolmnak hívják, ezt nem igazán értettem, hogy miért kellett megváltoztatni. A reklámok közül a Nostalgiát kivéve mindegyik valódi, korabeli tévéreklám, csupán a narrációt cserélték ki alattuk. A színészek szabadon improvizálhattak a felvételek alatt. Az Under the Hood 5 millió dollárból készült. 

Nekem tetszett, ajánlom minden hárdkór Watchmen-rajongónak, amilyen én is vagyok, nekik biztosan tetszeni fog! 

Pontozás: 

imdb: 7.2 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 4/5 (Van egy pár hiba benne, ahogy elmondtam.)

Egy rövid összefoglalás az egészről: A kétlemezes kiadású Watchmen-dvd annak ellenére jó vétel, hogy nem tartalmazza a Rendezői Változatot; az Ultimate Cutot pedig biztos, hogy baromira megérné beszerezni, hiszen nem csak a Director's Cutot, de a Tales of the Black Freightert és az Under the Hoodot is megkapjuk benne. (Igaz, a Tales... csak a nagy filmbe beleépítve van benne, külön nincs...) A Fekete Hajó meséit a horrorok (és főként az animációs rémtörténetek) rajongóinak ajánlom, A lepel alattot pedig tényleg csak a nagyfilm és a képregény szerelmeseinek. 

Hírek: 

- Ebben az évben jelenik meg a Watchmen előzmény-története, a Before Watchmen képregénysorozat. Elvileg 35 szám lesz, amelyben mindegyik főszereplőnek (és a Percrekészeknek is) bemutatják a múltját. Az alkotók közt van a Babylon 5 atyja és a Thor egyik forgatókönyvírója, J. Michael Straczynsky; a Moore-Gibbons-féle verzió színeiért felelős John Higgins; valamint Len Wein, aki az eredeti Az Őrzők szerkesztője volt. Dave Gibbons áldását adta a projektre, de hozzátette, hogy az általuk létrehozott sztori már így is teljes; Alan Moore pedig tiltakozott az új széria ellen. Én mindenesetre kíváncsi leszek rá... (Azóta elolvastam, vannak benne nagyon jó és marhára unalmas részek is...)

- Daniel DelPurgatorio Harlan Ellison híres művét, az A Boy and his Dogot viszi animációs filmre legközelebb. 

- Alex Tse írja az izgalmasnak tűnő Ninja Scroll című démonos/harcművészetes fantasy forgatókönyvét. 

- Gerard Butler ismét szinkronizál, az Így neveld a sárkányod második részében.

- Jared Harris megint egy horroron dolgozik, ez pedig a The Quiet Ones, amiben tudósok egy kopogó szellemet akarnak létrehozni. 

- Darryl Scheelar kaszkadőrként vesz részt a Man of Steel, Az emlékmás és a Percy Jackson 2 forgatásain. (Az elsőt láttam, írtam is róla.)

- Stephen McHattie egy természetfeletti thrillerben játszik legközelebb. A Haunter egy meggyilkolt tini szelleméről szól, aki visszatér a Földre, hogy megmentsen valakit ugyanettől a sorstól - a főszereplőt Abigail Breslin kelti majd "életre":) 

- Jeffrey Dean Morgan megint Rob LaBelle-lel (Wally Weaverrel) dolgozik együtt a The Possession névre hallgató megszállásos horrorban; valamint állítólag felbukkan a The Wizard Hunter: The Hunt for Evangelion Crowley-ban is, amiben pedig Aleister Crowley elveszett evangéliuma után nyomoznak. (Előbbiből lett a Démoni doboz.)

Várható írások: Éjsötét Árnyék, Hófehér és a Vadász. 

Pusztulás Útja rovat:

Nagy mennyiségben szoktam ezeken a hasábokon horrorokról értekezni, ezért úgy sejtem, az a 200 ember, aki olvas, szintén kedveli ezt a műfajt, tehát nem hiszem, hogy ismeretlenül cseng előttük a Magyar Fangoria Magazin neve. A 2004 és 2008 között, összesen 20 számmal megjelent folyóirat a borzongató mozik hazai rajongótáborát szólította meg, tele volt érdekességekkel, humorral és az alkotók igyekeztek minket megismertetni a legújabb filmekkel, meg kedvet csinálni a klasszikus alkotásokhoz. A Fangoria viszont nem csak írt a mozgóképekről, hanem többet meg is jelentetett közülük, elsősorban olyanokat, amiket korábban hivatalos forrásból itthon nem lehetett beszerezni. (Milyen jó lenne, ha lenne valaki, aki segítene, hogy a magyarországi közönséghez legális formátumban eljussanak az olyan remek, de itthon ismeretlen művek, mint mondjuk a Dirty Girl vagy a Super…) A lap fennállásának csúcsán meg lehetett vásárolni a legfrissebb példányt dvd-melléklettel vagy anélkül, ám a rosszabb hónapokban csak a drágább kiadást választhattuk. Mivel én mind a 20 számot megvettem, így enyém lett dvdn a Pumpkinhead; az Aki bújt, aki nem és a Kukorica gyermekei 3; mostanra pedig rajtuk kívül már csak az Elveszett gyerekek városa van az eredeti dvds listámon, amiket még nem örökítettem meg ide. Tegnap éjjel aztán gondoltam egyet és megnéztem A bosszú démonát, a Children of the Cornról pedig lemondtam, mert nem érdekel. Ezen a héten megpróbálom végignézni a fennmaradó többi filmet - na, de most már tényleg rátérek Tökfejre:

A '80-as évek végén járunk, valahol Amerika poros, sivár vidékén, ahol tökéletes nyugalomban éli egyszerű életét Ed (Lance Henriksen), a kisfiával. Egy nap azonban a gyermeket baleset éri, amit a városból érkezett tinik okoznak, és hiába próbálnak segíteni rajta, már túl késő. Az összetört és bosszúra szomjazó apa pedig kiskora visszatérő rémképéhez, a helyi legendák szörnyéhez fordul, akivel állítólag az erdő mélyén élő ősöreg boszorkány képes kapcsolatba lépni. Edet már semmi más nem érdekli, csak hogy fia "gyilkosai" megbűnhődjenek, ezért pokoli egyezséget köt a banyával és rajta keresztül a démonnal. Pumkinhead pedig ismét életre kel és elindul, hogy borzalmas véget vessen a hat fiatal életének. Vajon sikerül véghezvinnie ördögi küldetését vagy lesz, aki útját állja? Egyáltalán lehetséges legyőzni ezt az istentelen lényt? 

Végtelenül egyszerű sztori, amit a megvalósítás miatt érdemes megnézni. Nem a történet érdekes, hanem a szörny, ami jön, lát és arat. Stan Winston első rendezése volt ez és érdekes módon bár az eseménysor kitalálásában szintén részt vett, ezek mellett nem maradt ideje a trükkökkel meg a bestia megvalósításával foglalkozni (aki nem tudná, Winston az egyik legnagyobb szörny-gyártó volt, ő csinálta többek közt az eredeti Predatort). Szerencsére Pumpkinhead így is jó kezekben volt, hiszen Tom Woodruff Jr. (Alien-filmek) hozta létre és alakította őt. A szereplők nagy része szót sem érdemel, mindössze hárman vannak, akiket kiemelnék. Az első Lance Henriksen, akit ritkán lehet főszerepben látni, itt viszont megmutatja, hogy remekül érti a szakmáját - kérdés, hogy miért éppen őrá építettek egy egész mozit, ahelyett hogy egy A-kategóriás sztárt választottak volna? A második Cynthia Bain, Tracy alakítója, aki a három lány közül a legszebb; a harmadik pedig a boszorkány Haggis kosztümjében rejtőző Florence Schauffler. A B-mozik ismerőinek feltűnhet még egy szereplő, az öreg Wallace, nos, ő pedig Buck Flower, akit a Halálmester 2-ben láthattunk és neki köszönhetjük a Kerge birkák forgatókönyvét. Van még valaki, akit ugyan felismerni nem fogtok, de a horror-rajongóknak mégis kötelező ismerniük: ez az illető Dick Warlock, akit a nyitó szekvenciában láthatunk Pumpkinhead első áldozataként. Warlock volt a Halloween II-ben Michael Myers életre keltője. 

Érdekességek: A történetet Ed Justin verse inspirálta, amiből pár sort mondókaként hallhatunk a Wallace-gyerekek szájából. A költemény eredete egyébként ismeretlen, vagyis nem lehet tudni, hogy Justin honnan vette a lény alakját. Stan Winston mind a banya, mind a démon figuráját sötétebbre alakíttatta a forgatókönyvírókkal. Lance Henriksent az a jelenet győzte meg a szereplésről, mikor Billy "feltámad" a kocsiban. A főhőst alakító színész maga szerezte be a ruháit és a kellékeit, így a puskát, a sapkáját meg az ezüst dollárokat, amiket Haggis-nek ad; ezeken felül készítettek neki néhány pár műfogsort a hitelesebb redneck-külső eléréséhez:D Florence Schauffler jelmeze kb. 30 kilót nyomott. A kész film bemutatóját több alkalommal elhalasztották, ráadásul a terjesztő De Laurentiis Entertainment Group becsődölt, ezért a United Artists-nak kellett átvennie a forgalmazást, de ők csak szűk körű bemutatót tudtak szervezni neki.

A Dark Horse elindított egy négy részes képregény-minisorozatot, a Pumpkinhead: The Rites of Exorcismöt, amiből viszont csak két rész jelent meg. A folytatásokat később összeollózott darabokban a GEOmetric Design által kiadott második Pumpkinhead-figurához mellékelték - ez a 17 inches (kb. 40 centi magas) modell a szörnyet szárnyakkal ábrázolta, amint egy kőlépcsőn áll és 120 dolláros ára ellenére elég sokat adtak el belőle, a cég figuráinak azóta sem sikerült megdönteniük Tökfej bevételi rekordját. A szörny története inspirációt nyújtott a Misfits együttesnek, van egy daluk, amiben elmondják a film eseményeit:) Egy vicces név a mellékszereplők közül: Chance Michael Corbitt (a gyerek Ed), ez pedig azért vicces, mert a Chance esélyt jelent és szerintem női név (bár ugye Amerikában bárkit nevezhetnek Taylornak, például). A bosszú démona 3 és fél millió dollárba került, saját korában 4 milliónál valamivel többet hozott vissza, kritikai fogadtatása vegyes volt, ám a rákövetkező években kultmozivá nőtte ki magát.

A dvdről: Induljunk ki abból, hogy egy független kiadó terméke, ami ráadásul egy újsághoz járt mellékletként. Nos, ebben az esetben már a kemény műanyag tok is extra szolgáltatásnak számít:) A film minősége jó, most angolul néztem, a magyar szinkronra nem emlékszem, szóval azt se tudom, hogy megfelelő-e. Az extrák közt egy semmitmondó trailert és egy Lance Henriksen életrajzot kapunk, az utóbbi egész érdekes. Egész jó kiadás, a Fangoriától, ami elsődlegesen nem filmkiadó, pedig tökéletes. Antikváriumokban könnyen beszerezhető, aki szereti a szörnyes (értelmetlen?) horrorokat, az adjon neki egy esélyt! 

A Pumpkinheadhez visszatérve, a címszereplő leginkább egy olyan Alien, ami kicsit lassabb, de rondább, ijesztőbb és hitelesebb, ráadásul a tevékenységének helyszíne a "szomszéd kertje", ami valóságosabb a jövő űrhajóinál. Egyfajta városi legenda-feldolgozás, ami egyszerű, de nem is akar több lenni egy jó horrornál. A szörny remek, Henriksen jó, a gyilkosságok véresek és a játékidő néző-barát (mindössze 83 perc). Elsősorban a démonos mozik és a '80-as évek borzongatós alkotásai iránt érdeklődőknek ajánlom. 

Pontozás: 

imdb: 6.2 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 

Hírek:

- Lance Henriksen továbbra is hazai pályán játszik, vagyis csupa ijesztgetős-gyilkolászós filmben: Gingerclown (a régen várt magyar horror külföldi sztárokkal), Aliens: Colonial Marines (videojáték, ebben szinkronhang), Sin Reaper 3D és mindössze egy cím van, ami kilóg a sorból, ez pedig a Bring Me the Head of Lance Henriksen, amiben a B-kategóriás sztárok világába pillanthatunk bele (avagy hogyan maradj a szakmában olyan sokáig, mint Lance bácsi). 

- Tom Woodruff Jr. következő mozijai közt szerepel az Ender's Game című sci-fi/kaland Harrison Forddal, Abigail Breslinnel és Ben Kingsley-vel, ahol az űrlények megalkotása a feladata; ezen kívül maszkmesterként vesz részt az Odd Thomas-ban és karakter-tervezőként a Jack the Giant Killerben. A legnagyobb szerepe viszont a Percy Jackson és az Olimposziak - A tengerek szörnyeiben lesz, ahol az Agrius nevű karakter bőrébe bújik, valamint a szörnyek egyik tervezője is. 

Várható írások: Aki bújt, aki nem. 

A The Runaways óta bírom Kristen Stewartot. Akárki akármit mond, abban a filmben nagyon jó volt és nekem egyébként is tetszik, szép lány. Hamarosan jön a Hófehér és a Vadász meg az On The Road, amikkel kibújhat végre a Bella Swan-skatulyából, úgyhogy valamennyire az előbbire való felkészülés jegyében néztem meg ezt tegnap éjjel. (2016-ra elismert színésznővé vált, mostanra senki sem emlékszik már a borzasztó twilightra vele kapcsolatban...)

Meg (Jodie Foster) nemrég vált el tehetős férjétől, és tizenéves lányával (K.S.) új lakásba készülnek költözni. Az ingatlanos elviszi őket egy már-már palotának is beillő házba, amit aztán megvesznek maguknak a volt férj számlájára. Az épületben rengeteg különleges extra van, a legérdekesebb azonban a pánikszoba, ami egy betörésbiztos búvóhely rablók és gyilkosok elől. Hamarosan kiderül a két nő számára, hogy mennyire hasznos ez a helyiség, mikor három ismeretlen férfi (Forest Whitaker, Jared Leto és Dwight Yoakam) tör rájuk az éjszaka közepén. Meg és gyermeke a pánikszoba biztonságában készülnek átvészelni a rablótámadást, ám gyorsan világossá válik számukra, hogy hiába a vastag betonfalak és az áttörhetetlen acélajtó védelme, ha a betörőknek valami olyasmi kell, amit az előző tulaj éppen abban a szobában rejtett el... 

Régen láttam már ezt egyszer, de nem emlékeztem belőle túl sok dologra, most viszont tök jó volt újranézni, mert szinte minden szereplő ismerős volt valahonnan. Jodie Fostert és Forest Whitakert remélem senkinek sem kell bemutatnom, Jared Leto a 30 Seconds to Mars frontembere (és Mr. Nobody:)), Dwight Yoakam pedig a Dirty Girlben Clark apja. A történet leegyszerűsítve annyi, hogy egy nagy dobozban van egy kis doboz, amibe be van zárva két nő, a nagy dobozba meg három férfi. A nők a nagy dobozból akarnak kijutni, a férfiak meg a kicsibe bemenni:D - avagy ezúttal a széf egy szoba, a kasszafúróknak pedig a benne lévő emberekkel kell megküzdeniük a zsákmányért. David Fincher (Hetedik, Alien 3, Harcosok Klubja) újfent egy izgalmas thrillert hozott össze. A feszültség végig megmarad, mindig van kiért izgulni, ugyanis Meg mellett szoríthatunk a kislányának, aki külön veszélyben van; sőt, még a Whitaker által életre keltett Burnhamnak is, aki dacára annak, hogy bűnöző, jó ember és nemes cél vezérli. Vele szemben áll az abszolút gonosz Raoult megtestesítő Yoakam és ott van még Leto kétbalkezes menőgyereke, aki inkább vicces, mint veszélyes. Mindenki nagyszerűen alakít, bár szerintem igazán a Raoul-Burnham-konfliktus teszi érdekessé az egész mozit. A három tolvaj közti ellentét egyébként az elején elég humoros, ahogy egymást szidják, az nagyon tetszett:D 

Érdekességek: Az író-producer az a David Koepp volt, akinek többek közt a Jurassic Parkot és a Mission: Impossible-t köszönhetjük. Eredetileg a főszerep Nicole Kidmané lett volna, ám ő egy a Moulin Rouge! forgatása során elszenvedett, kiújult térdsérülése miatt nem vehetett részt a készítésben. A kislányt sem Stewart alakította volna, hanem Hayden Panettiere, őt azonban a rendező azzal utasította el, hogy "irritáló":D A két hősnő cseréje miatt a direktor ki is akart szállni az egészből, azt tanácsolta a stúdiónak, hogy hagyjanak fel a forgatással, ám ők ragaszkodtak a Panic Roomhoz - ami érthető, révén pusztán a forgatókönyvért 4 millió dollárt pengettek ki Koeppnek. Az írót egy a biztonsági szobákról szóló újságcikk inspirálta, meg az, hogy sikeresen bennragadt egy liftben. A felvétel ideje nagyon hosszúra nyúlt és szörnyen megterhelőnek bizonyult mindenki számára. Külön problémát jelentett a helyszín bevilágítása a pánikszoba kameráinak, emellett pedig Jodie Foster terhessége miatt a szülése után jó pár jelenetet újból fel kellett venni. Az elnyúló forgatást talán leginkább azzal lehetne jellemezni, hogy Kristen kb. 10 centit nőtt alatta:) - a kezdetekkor még alacsonyabb volt Fosternél, a végén meg már magasabb. A belső térben játszódó szekvenciákat mind sorban rögzítették, a nyitó stáblista egy éven át készült. Nicole Kidman van egy apró beugró-szerepe, ő a Meg telefonjában hallható női hang, a szemben lakó szomszédot pedig a forgatókönyvíró Andrew Kevin Walker (Az Álmosvölgy Legendája, Hetedik) keltette életre. Az ajtóba szerelt zöld lézert Kidman magasságához tervezték, így a nála jóval kisebb Fostert mindig elvakította, mikor ki- vagy belépett, mert pont szemmagasságban volt neki. A Pánikszoba 48 millió dollárból készült és világszerte 196 milliót hozott vissza, a kritika átlagosnak ítélte, se igazán jót, se igazán rosszat nem írtak róla. 

Ez egy izgalmas thriller, amiben több szereplőért is lehet szorítani, egy nézést mindenképpen megérdemel. 

Pontozás: 

imdb: 6.8 

Szerintem: 5/5 (Azért a játékidő kicsit hosszú, most egy jó darabig nem ülnék le elé újból.) 

Hírek: 

- Jodie Foster az eddig ismeretlen történettel rendelkező Elysium című sci-fiben fog szerepelni, William Fichtner oldalán. 

- Kristen Stewart utoljára játsza el a "vámpírok kurváját" (lásd: True Blood) a tvájlájt ötödik részében. 

- A Stevent alakító Patrick Bauchau adatlapján találtam rá a készülő Mega Spider nevű tudományos-fantasztikus állatságra, amiben egy 50 láb magas pók indít támadást az emberiség ellen - vivá la '50-es évek! 

- Nicole Kidmant legközelebb a Stoker névre hallgató horrorban láthatjuk, partnernője Mia Wasikowska lesz, az író pedig Wentworth "Szökés" Miller. (Láttam, írtam róla.)

Talán megnézem ma a Toy Story-t a tévében, de nem biztos. Este 8-kor Álomháború az HBO-n, akinek van ilyen csatornája és még nem látta, az ki ne hagyja!

Bevallom, nem vagyok igazán egyetlen filmes műfaj szerelmese sem, talán az egyetlen kivételt a szuperhősös mozik jelentik. (Hála Istennek, ez a helyzet 2016-ra megváltozott és inkább a kis költségvetésű, érdekes mozik felé fordultam.) Azonban tény, hogy jobban érdekel a fikció, mint a valóság, ezért a horrorok, a fantasy-k és a tudományos-fantasztikus alkotások közelebb állnak hozzám. A cinegore-os kollégáim mindegyike sokkal járatosabb az ijesztgetős mozgóképek világában nálam, éppen ezért örülök, hogy a mostani különleges, gyereknapi akciónk keretében adtak nekem egy filmet, mert nem jutott eszembe egy sem az adott témakörben. Hogy pontosan mi volt ez, azt majd csak a spoiler-részben mondom el, de akit bővebben érdekel, az látogasson el a horroroldalra vasárnap - link jobb oldalon található:) Szóval szinte semmit nem tudtam erről a moziról, de kellemes meglepetésben volt részem, mert a Bloody Birthday jó és valahogy még szórakoztató is. Néhány szót a történetről: 

Meadowville egy amerikai kisváros, ahol 1970. június 9-én teljes holdfogyatkozás következik be, és éppen ezen a napon születik három gyermek... Tíz évvel később a városkát megrázza egy kettős gyilkosság: egy fiatal szerelmespárt öl meg valaki a helyi temetőben. Miközben a lakosság az azonos napon született három gyerek ünneplésére készül, egyre több rémes esemény történik, az ifjú Timmy (K.C. Martel) és nővére, Joyce (Lori Lethin) pedig kezdenek biztosak lenni abban, hogy a félelmetes történéseknek közük van a kilencedikei trióhoz (Elizabeth Hoy, Billy Jayne és Andy Freeman). De vajon ki a tettes, mi az indítéka és ki lesz a következő áldozat?

SZPOJLER ITT 

A megoldás rém egyszerű és kb. úgy a harmincadik percben meg is mutatják: a három gyerek kezd el gyilkolni. Még egy egészen jó magyarázatot is kitaláltak, miszerint a Nap-Hold-együttállás kitakarta a Szaturnuszt 1970. június 9-én, ezért a három gyereknek nem lett lelkiismerete (kicsit Halloween-utánérzete van a dolognak, elvileg abban van valami ilyesmi). A rémület éjszakája mellett a Péntek 13-ra (íjjal történő lövöldözés, "álarc" viselése, szeretkező párocska kinyírása) és a thriller műfajra jellemző motívumok tűnnek fel (megfojtás, lelövés, autóval elgázolás). 

SZPOJLER VÉGE 

A sztori korántsem bonyolult, de a megvalósítás tetszett. A néző elég gyorsan megtudja, ki a rosszfiú, de a hősnőnek magától kell rájönnie ugyanerre. A gyilkos motivációja is minden esetben teljesen logikus, így gyakorlatilag nincs mibe belekötnöm. Azért feltűnt a kb. tizenötödik percnél lévő ordító 7UP-reklám és felmerült bennem, hogy a golyóálló üvegű, biztonsági rendszerrel ellátott házban vajon miért nincsen elzárva a papa stukkere? A borzalmakon túl azért a Bloody Birthday-ben benne van az átlagos amerikai gyerekkor érzése is baseballozással, faházzal, szülinapi zsúrral, játékkala roncstelepen és ezen túl még ott a találkozás A Nővel (a vetkőző csajos rész), ami óriási poén:D Ezen kívül meg kell említenem, hogy ellentétben a többi '80-as évekbeli horrorral, itt a borzongató események java része nappal játszódik - de ez talán betudható a szereplők fiatal korának is, magyarul nem akartak éjszaka forgatni velük. Lori Lethin szép, egy kicsit Betsy Palmerre emlékeztetett, így szimpatikus volt; mellette a főjócsaj Julie Brown (Beverly), a három gyerek közül a kislányt játszó Elizabeth Hoy meg olyan, mint egy angyalka. K.C. Martel szimpatikus kissrác, Billy Jayne igen visszataszító, Andy Freeman meg csak háttérszereplő, teljesen lényegtelen. Ismertebb arc a mellékalakok közt a kb. összesen két percet szereplő Michael "Akciófilm" Dudikoff és a '84-es Dűne császára, José Ferrer; az író-rendező a leginkább a B-kategóriás ijesztgetős mozikon dolgozó Ed Hunt volt. 

Pár érdekesség: Lori Lethin maga csinálta meg az összes kaszkadőrmutatványát. A srácok közül a később az E.T.-ben is szereplő K.C. volt a legidősebb (13), a többiek kb. tényleg 10-11 évesek voltak. A gyerekszínészek közül mindössze Billy Jayne aktív a mai napig, társai legtöbbje még a '80-as évek végén abbahagyta a színjátszást. Sem a Bloody Birthday készítési költségeit, sem a bevételét nem sikerült megtudnom, de biztosan elég olcsó volt. A kritikai fogadtatása úgyszintén ismeretlen, talán az imdbs pontszámmal kárpótolhatlak titeket érte. 

Röviden összefoglalva ez egy jó kis horror/thriller, amiben ott van a '80-as évek nagyszerű hangulata; ráadásul a sztorija izgalmas, a megvalósítása remek, vagyis nekem tetszett. A slasherök és a szokatlan gyilkossal operáló borzongatós mozik rajongóinak biztosan tetszeni fog! 

Pontozás: 

imdb: 5.7 (Nem valami kiemelkedő...) (De 4 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 

Várható írások: Pánikszoba.

Újabb régi vígjátékot húztak elő a tarsolyból az HBO-sok, ezúttal az általunk itthon sokat emlegetett Buborék srácot, ami példa rá, hogy számomra antipatikus színésszel (Jake Gylenhaal) és rossz poénokkal is lehet csinálni egy jó vígjátékot:) 

Jimmy (J.G.) egészen kicsi kora óta egy speciális burokban él, merthogy nem fejlődött ki az immunrendszere. Begyöpösödött, bigott nézeteket valló édesanyja (Swoosie Kurtz) pedig csupa butasággal tömi meg a fiú fejét. Ám a szomszédjukba új család költözik, köztük egy helyes lány, Chloe (Marley Shelton), akibe Jimmy azonnal beleszeret, a két fiatalt aztán lassan már csak az a fránya burok és a srác félénksége választja el... Chloe viszont megpróbál továbblépni az esélytelen kapcsolatból, így a helyi menő csávó karjai közt keres menedéket. Amikor pedig kitűzik az esküvő dátumát, buborékban élő hősünk rádöbben, hogy eljött a cselekvés órája, így gyárt magának egy védőruhát és útra kel, hogy megakadályozza szerelme házasodását. A világ viszont teli számára ismeretlen veszélyekkel és ellenségekkel, de szerencsére új barátokra is akad. Vajon sikerül odaérnie a Niagara-vízeséshez, vagy kudarcot vall és Chloe végleg elkötelezi magát a rossz férfival? 

Imádom a road movie-kat, ez pedig mindent egybevetve egy baromi nagy állatságokkal teletűzdelt road movie, így máris kedvemre való. Itt aztán megkapják a magukét a zsidók, a keresztény fanatikusok, a szekták, az indiaiak, a motorosok, az ázsiaiak, az öregek, a fiatalok, szóval minden célcsoport felé ellőnek egy-egy offenzív tréfát; de azért sokszor néhány igazán remek dumát ("Miben lehetek segítségedre szatyor barátom?") és jó vicceket is hallhatunk. Gylenhall úr ebben az esetben nem zavart, viszont szerintem ezt a szerepet akárki el tudta volna játszani. Marley Shelton (Sin City, Grindhouse/Terrorbolygó) cuki, Swoosie Kurtz és az apukát alakító John Carroll Lynch pedig nagyszerű párost alkotnak:) Utóbbit külön is kiemelném, mert a játékidő legnagyobb részében csöndben van, csak az arcával játszik és nagyszerűen csinálja! Ismertebb mellékszereplők: Danny Trejo (Slim, a motorosbanda főnöke), Verne Troyer (Nyomi doki:D), Zach Galifianakis (buszmegállós ember, nem lehet felismerni) és a Nagy Hal óriása, Matthew McGrory. Az öreg sofőrt/pilótát alakító Patrick Cranshaw-nak igen emlékezetes mellékszereplése volt anno a Nekem 8-ban, a trendi Markot életre keltő Dave Sheridan pedig a Reneszánsz szerelem című rémdrámában formálja meg az idegesítő bolondot. A rendező a jóformán ismeretlen Blair Hayes, az írók hasonló kvalitásúak. 

Érdekességek: A filmet az 1976-os The Boy in the Plastic Bubble ihlette, amit pedig valós események - bizony, még napjainkban is vannak Jimmy-hez hasonló immunrendszerrel bíró embertársaink, akik kénytelenek egy szobába zárva élni... A cirkuszi rémek közül valójában csak egyikük "torzszülött", az apró termetű néger, Lester Green, akit Amerikában Beetlejuice néven ismernek. Ő mikrocefáliában szenved (a feje és agya túlságosan kicsi). Néhány vicces név a háttéralakok közül: Boti Bliss (a "pénztáros"), Cinco Paul (az egyik szektás Todd) és Bianca Butthole (aki tud angolul, fordítsa le:D; ő pedig a lángoló gitáros lánybanda egyik tagja). A Bubble Boy 13 millió dollárból lett és csak 5 milliót hozott vissza, a kritikusok leszólták, minden szempontból bukásnak bizonyult. 

Tény, hogy vannak benne fájdalmas pillanatok, de ennyi jó színész még egy rossz sztorit is remek vígjátékká változtat. Egy nézést mindenképpen megérdemel, főleg azok a lányok üljenek el elé, akik odavannak Jake Gylenhaalért:)

Pontozás: 

imdb: 5.6 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Főleg "legendás" mivolta miatt:)) 

Hírek: 

- Jake Gylenhaal következő mozija elég érdekesnek tűnik. A címe An Enemy, és a sztori szerint egy férfi egy filmben meglátja a tökéletes hasonmását, akit utána elkezd keresni - a műfaj pedig thriller. 

- Danny Trejo az alábbi mozgóképekben bukkan fel hamarosan: The Insomniac (krimi - egy kóros álmatlanságban szenvedő férfi az ellene elkövetett bűntény után kezd rádöbbenni, hogy a környezetéből senki sem az, aminek látszik), The Cloth (akció/sci-fi - démonok vs. egyház) és Haunted High School (horror/sci-fi). 

- Verne Troyer állítólag szerepelni fog a szintén borzongatós Judge Ice-ban. 

- Dave Sheridan a White Space névre hallgató tudományos-fantasztikus moziban játszik legközelebb, valamint pénzel egy horrort, amiről már a címe is mindent elmond: Granny (Nagyi). 

- A Csirkeembert alakító Steven Spinella szintén egy ijesztgetős filmben vállalt szerepet, ez pedig a House of Dust lesz, amiben egy sorozatgyilkos szelleme kiszabadul a hamvait rejtő urnából és megszáll embereket, hogy újra gyilkolhasson. 

Akinek van HBO-ja, az figyelje a műsorújságot, mert most vasárnap lesz az Álomháború magyar tv-premierje! Ha lemaradnátok róla, a jövő héten még háromszor ismétlik majd:) Várható írások: Pánikszoba és talán éjjel megnézem A légy 2-t, de ezt nem ígérem biztosra. A cinegore hétvégén újabb akcióra készül, ennek keretében minden bizonnyal a '81-es, eddig számomra ismeretlen Bloody Birthday lesz majd az enyém, ezen kívül talán még megjön a kedvem a hasonló Kukorica gyermekei 3-hoz is.

Itt pedig az első fél órában hallható egyik kitűnő betétdal, amihez a Team Fortress 2 Engineerjének főszereplésével új klipet forgattak:

Na, ez volt az a film, amire már az első Jerry Lee óta vártam. 

Dooley (James Belushi) és hűséges négylábú társa (ezúttal Mac alakítja) az utóbbi időben nincsenek formában. A nyomozó pocakot eresztett, Jerry Lee pedig kezd öregedni, éppen ezért a kapitány a nyakukba varr egy társat, vagyis két társat: a csípős nyelvű Welles-t (Christine Tucci) és erőtől duzzadó kutyáját, Zeuszt. A négyes elég nehezen jön ki egymással, de félre kell tenniük az ellentéteiket, hogy közösen kapcsolják le a Dooley-ra vadászó őrültet (Wade Williams). Vajon sikerül egy csapattá válniuk? És mi lehet a rejtélyes merénylő indítéka? 

Az első K-9 nem tudott egyszerre vígjáték és krimi lenni, túlságosan az utóbbi irányába ment el a sztori, ráadásul az eltelt 23 év alatt már a poénok is megkoptak benne, de a legnagyobb baja az unalmas történet. A hangsúly Dooley-n volt, Jerry Lee pedig csak mellékszereplőként jelent meg. A harmadik részben ismét egy kevésbé izgalmas főszálat hoztak össze, a viccek meg túlzottan erőltetettek lettek. A K-9: P.I. átesett a ló túloldalára, mert annyira komédia akart lenni, hogy elsikkadt benne a nyomozósdi. A Kutyám, Jerry Lee 2. viszont tökéletes esszenciája az előzménynek és a folytatásnak, ez az egyetlen igazán jó epizód a trióból. Itt tényleg a kutyus a főszereplő, Belushi poénjai óriásiak, Christine Tucci szimpatikus, a krimi-vonal izgalmas és még egy cseppnyi dráma is akad benne (a "gyilkos" motivációja és kapcsolata Dooley-val). Míg az események pörögnek, egyenlő arányban adagolják az akciót meg a humort, plusz bepillantást nyerhetünk az eb és a gazdi életének minden percébe. Welles szinte teljesen ellentéte a pasasnak, Zeusz pedig mindig jobban teljesít Jerry Lee-nél, de vannak olyan trükkök, amiket csak az utóbbi tud:) 

Néhány érdekesség: A K-911 videóra készült, a rendezője a felejthető filmekkel kapcsolatba hozható Charles T. Kanganis. Christine Tucci elsősorban sorozatszínésznő, Wade Williams-et pedig a legtöbben szintén egy szériából, A szökésből ismerhetik. Bár elvileg Welles hollandul beszél Zeuszhoz, szerintem német szavakat mond neki. A stáblista elején láthatunk még néhány buta pluszjelenetet, egy-két "és boldogan éltek..." felirattal tarkítva. Végül egy hülye név: Timo Flloko (valami Johnson volt). 

Összefoglalva: A krimi-vonal itt sokkal érdekesebb, mint a többinél; a poénok ezerszer jobbak; a hölgy és az új kutya is nagyszerűek, röviden: marhajó kis vígjáték a Jerry Lee 2! Eb-imádóknak kötelező darab:) 

Pontozás: 

imdb: 5.6 (4 év alatt 0.5-öt emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Szívesen látnám újra, ellentétben a másik kettővel.)

Megújult a blog.hu, ezért át kellett állni egy flash-alapú, leginkább a wordpress-re hajazó szerkesztőfelületre. 

Ez nagyon szép, de sajnos innentől fogva nem működik a régi linkblog, ami annyit tesz, hogy ameddig valaki nem mondja meg nekem, mik az új kódok, vagy hogy hogyan lehet oldaldobozba linket csinálni, addig A héten a tévében nem fog működni...

Aki segítséget tudna nyújtani ebben, az kérem tegye meg, írjon kommentet, vagy nyugodtan emailezzen a megadott címre! Előre is köszönöm....

Szerkesztés: Sikerült megoldani a problémát. Írtam a blog.hu-nak és már másnap válaszoltak, így ismét működik A héten a tévében, mint láthatjátok:) És egyébként sokkal egyszerűbbé is vált, így most már nem kell majd annyi időt eltölteni vele. [Csak sajnos az admin-keresőből már nem lehet normálisan linkelni, úgyhogy a keresgélésnél elmegy a visszakapott idő, de hát semmi sem tökéletes, ez van:)]

2016-ra még több probléma és marhaság halmozódott fel a rendszerben, de megtanultam alkalmazkodni hozzájuk.

Amikor ezt bemutatták, azon gondolkodtam, hogyan adhattak ilyen ostoba címet neki:D Aztán most, hogy az HBO elkezdte vetíteni és láttam a bemutatóját, megjött a kedvem hozzá, mondván ez akkora állatság, hogy látnom kell. Egyáltalán nem csalódtam, sőt, meglepően jó volt, de a véleményemről később, előbb egy kis történet-ismertető. 

A semmiből bukkan fel éjfekete sportkocsiján John Milton (Nicholas Cage), aki bárkit szétver, szétlő vagy másféle módon intéz el, ha az illető az útjába áll. Keres valakit, miközben őt is többen keresik. Egy kávézóban megpihenve figyel fel a szexi Piperre (Amber Heard), aki nem fél kiállni magáért, csábos külseje pedig egy igazi amazont rejt - ráadásul van egy szuper Dodge Chargerje:) Milton kisegíti őt technikai tudásával, mikor a dögös járgány lerobban, aztán később ismét a csaj segítségére siet, aki ezért társul vele. Ám Pipernek foglama sincs arról, hogy mibe keveredett, mert John gyilkos túrája egyenesen a Pokolba vezet, nyomában zsaruk és kultisták járnak, plusz ott van még  egy különös férfi, A Könyvelő (William Fichtner), aki szintén el akarja kapni őt. A cél azonban nemes, egy ártatlan gyermek élete forog kockán, a szentesített eszközök sorába pedig pisztolyokat, puskákat és egy mágikus erejű mordályt is felvesz a főszereplő páros, akiket senki sem állíthat meg! De vajon mi vár rájuk az út végén: megváltás vagy kárhozat? 

Már a nyitó akciójelenetben kiderült, hogy a Drive Angry istenkirály lesz, utána pedig jöttek a természetfeletti motívumok és a hangulat egyre jobb lett! Fasza kocsik, jó csajok, puskaropogás, verekedés és néhány fantasy-elem alkotja ezt a mozit, ami felülmúlta az elvárásaimat, és abszolút megértem, miért csak este 10 után lehet adni... Bár tény, hogy Nicholas Cage-dzsel az utóbbi években aligha ajánlatos forgatni, mert vonzza a bukásokat, ebben az esetben sikerült A szellemlovassal a karrierjén ejtett csorbát kiköszörülnie - legalábbis az én szememben. Amber Heard jól mutat a feszes cuccokban és óriási, ahogy verekedik:D, viszont William Fichtner viszi a pálmát, az ő karaktere a legkirályabb az egész filmben, bár a motivációja nekem még a végére is kicsit homályos maradt. A főgonosznak szánt Billy Burke (Maffia!) a Penge rosszfiújára emlékeztetett, egy igazán tenyérbemászó alak, szóval a néző könnyen szurkolhat a jófiúknak, ha egy ilyen pali áll a másik oldalon. Két ismertebb arc van a mellékszereplők közt: David Morse (pl. House, Atlantisz gyermekei, stb.) és Pruitt Taylor Vince (Kutyám, Jerry Lee; Azonosság). Az író az a Todd Farmer, akinek többek közt a Jason X-et köszönhetjük (Piper pasijaként láthatjuk is őt); a rendező-vágó és a másik író pedig Partick Lussier volt, aki B-kategóriás horrorokkal keresi a kenyerét, elsősorban vágóként. 

Érdekességek: Cage karaktere nagy valószínűséggel Az elveszett Paradicsom írójáról kapta a nevét. A Könyvelő mágikus érméje egy obolus, amivel az ókoriak a halottakat készítették fel a túlvilági útra. Az elhunytak ezzel fizették ki Khárónt, hogy átvigye őket a Styx-folyón - ez a tárgy és az, hogy Milton az eredeti szinkronban egyszer Anubisznak csúfolja Fichtner karakterét, utalás arra, ki ő valójában. Az Istengyilkos golyójára latinul az van írva, hogy "Isten gyors (erőszakos) halála". John három különböző autót vezet a játékidő alatt: egy 1963-as Buick Rivierát, egy 1969-es 440-es Dodge Charger R/T-t és egy 1971-es 454-es Chevrolet Chevelle SS-t. A Féktelen Harag kb. 55 millió dollárból készült, ám kevesebb mint 29 milliót sikerült csak visszahoznia. A kritikusoktól hideget is, meleget is kapott; gyenge bevétele miatt ez tartja a 2000-nél több moziban bemutatott 3D-s filmek közül a legalacsonyabb haszon rekordját.  

Nekem mégis tetszett, a Machete jutott róla eszembe és bár a végére elveszik a remek hangulata, de így se mondanám rossznak. Ha nem annyira fontos számodra, hogy mi miért történik és szereted a féktelen száguldásos, jó zenével meg lövöldözéssel tarkított akciómozikat, akkor ez a te filmed! 

Pontozás: 

imdb: 5.5 

Szerintem: 5/5 (A befejezését kitaláltam, de akkor se vonok le belőle:)) 

Hírek: 

- Patrick Lussier rendezi és vágja majd a Rob Zombie kezéből kikerült Halloween III-at, aminek az írója Todd Farmer lesz. (2016-ig nem készült el.)

- Todd Farmer ezen kívül a Heavenly Swordnak (animációs film) és a The Monkey's Paw-nak (horror) készíti a forgatókönyvét, valamint szerepelni fog a Compound Fracture névre hallgató borzongatós moziban, aminek főhősei közt találjuk Leslie Easterbrookot, Tyler Mane-t és Derek Mears-t. (A gyengébbek kedvéért Callahan hadnagy, Michael Myers és Jason Voorhees:D). Mane íróként is közreműködik. 

- Nicholas Cage harmadszor ered A nemzet aranyának nyomába; valamint kedvenc színésznőm, Juno Temple és Johnny Knoxville oldalán játszik a Drive Angry-hez hasonlítható száguldós akciófilmben, a Wild Side-ban. (Utóbbi szintén csak ötlet maradt...)

- Amber Heard ugyanígy ebben a műfajban marad, mégpedig a Machete Kills-szel. (Láttam, írtam róla.)

- William Fichtnert Danny DeVito rendezi majd egy egyelőre cím nélküli horrorban (ez mekkora:D) és láthatjuk még őt az Elysiumban (sci-fi, a sztoriját még nem ismertették), a The Lone Rangerben (egy klasszikus kalandtörténet Johnny Deppel) és a The Stupidest Angelben (erre meg keressetek rá idézőjelben a keresővel, mert egyszer már leírtam, miről fog szólni). 

- Billy Burke negyedszer is erősíteni (?) fogja a tvájlájt szereplőgárdáját (bvüeee). 

- David Morse felbukkan a World War Z-ben (remélem erről mindenki hallott már) és a hasonló műfajú The Prisonben. 

Várható írások: Kutyám, Jerry Lee 2.

Ismét itt. Most, hogy a youtube-ra készült Edes videót kivéve mindennel készen vagyok, sokkal több időm maradt filmeket nézni, az egyetlen dolog, ami gátol, az a saját lustaságom. Mindössze arról van szó, hogy azokat a mozikat, amiket meg kéne néznem, már sokszor láttam és valahogy nem vagyok annyira kíváncsi rájuk, de talán majd megerőltetem magam és mégis belevágok. Az itt tárgyalt művet pedig azért akartam megnézni, mert remek időpontban adták, érdekesnek tűnt és ráadásul egyik nagy kedvencem, Tim Robbins a férfi főhős. Térjünk is rá! 

Cínéma Verité, franciául "az igazság mozija". Ezzel a jelmondattal indította útjára 1973-ban Craig Gilbert producer (James Gandolfini) az Egy amerikai család című valóságshowt, ami a műfaj tulajdonképpeni megteremtőjének tekinthető. A nézők anno a Long-család életébe nyerhettek bepillantást, ez a történet pedig arról szól, hogyan készül(hetet)t a sorozat. A főhős az anya, Pat (Diane Lane), akinek öt gyermeke van (a leglényegesebb köztük Lance, vagyis Thomas Dekker) és egy látszólag tökéletes férje, Bill (Robbins). Ameddig a családfő munkája folytán úton van, a feleség próbálja összetartani a családot és támogatni a gyerekeket álmaik elérésében, legyen szó zenekar alapításáról, színészetről vagy az első szerelem élvezetéről. Azonban a felszín alatt titkok és tragédiák rejtőznek, amiket a róluk szóló sorozat lassan felszínre hoz. Vajon sikeres lesz a műsor? És mi lesz a család(tagok) sorsa? 

Mindig érdekes olyan drámákat nézni, amik egy valós dologról szólnak, még ha az a dolog nem is valami jó. Ez itt félig-meddig életrajzi történet Patricia Longról; másrészt film a filmben, hiszen az elevenedik meg előttünk, hogyan készül egy mozgókép/tv-show. A tévés "kukkolda" megszületésekor a gátlástalan producer szembekerül az erkölcsös operatőrrel; a család tagjai egymással és a többi emberrel; az ország pedig rendületlenül figyeli az eseményeket a képernyők előtt ülve. Talán leginkább az a Cinema Verite fontos mondanivalója, hogy milyen nehéz elfogadni egymást olyannak, amilyen, és hogy mennyire káros az, ha valaki megjátssza magát a szerettei előtt. Sokszor egy vágószobában láthatjuk a történéséket, amiket fejezetekre osztottak. Gyakran egymás mellett mutatják a valóságos személyeket és az őket alakító színészeket, több alkalommal pedig úgy érezhetjük, mintha a készítők egyikeként ülnénk a sötét moziteremben, ahol csak nekünk vetíti le az aznapi anyagot a gépész. Ezek mellett a zenéje tök jó, pl. több Rolling Stones-sláger is felcsendül benne.  

Az anyukát alakító Diane Lane már a Jackben bizonyította, hogy nagyszerűen hozza a különös családdal bíró anya figuráját, itt pedig megmutathatja, hogy szenvedő feleségként is remek. Robbins sajnos csak mellékszereplő, szerintem főként azért alkalmazták, mert jól cseng a neve és valamennyire hasonlít az igazi Bill Longra, de azért így is a tőle elvárt magas színvonalon teljesít. James Gandolfini remek, ráadásul az ő karakterénél mindenki elgondolkozhat, hogy vajon Craig a "rosszfiú" vagy csak egy szituációba kerülve megpróbál "objektív" lenni? A többiek közül az operatőrt játszó Patrick Fugitot emelném ki. Igaz, hogy elég keveset szerepel (mármint, mikor nem a kamera mögött áll), de a Majdnem híres óta nagyon kedvelem, szóval örültem, hogy újra láthatom. Thomas Dekker pedig a Kaboom! után ismét egy meleg szerepben tündököl, ami saját kétes nemi beállítottsága mellett igencsak érdekes. A rendező a Shari Springer Berman-Robert Pulcini-páros voltak, akik együtt csinálták az Egy bébiszitter naplóját, Pulcini a vágást is elvégezte.  

(A képen a valódi Long-család, Lance a jobb oldali legszélső fiú.) Érdekességek: Az eredeti sorozat 1973-ban ment, 12 rész készült és kb. 300 órányi nyersanyagból vágták össze. Egy átlagos (vagy egy tökéletes?) amerikai családot akartak bemutatni, de ahogy a filmből is kitűnik, egészen más lett a végeredmény. Az Egy amerikai családot 10 milliónál többen nézték, ám a mai napig rendkívül ellentmondásos a megítélése, mert sokan azt állítják, a kamerák jelenléte befolyásolta a szereplőket, nem volt minden teljesen igaz/spontán, stb. A Long-családból eddig egyedül Lance hunyt el, 2001-ben, 50 évesen, HIV-fertőzés és hepatitis c következtében. Máig őt tartják az egyik első nyíltan homoszexuális tévés karakternek és a melegek egyik példaképe lett. A Cinema Verite az HBO saját gyártású filmje, egyenesen tévére készült, pozitív kritikákat kapott és Emmy-díjat nyert a vágásért. 

Nekem tetszett, mert érdekes volt, párszor lehetett nevetni és szurkoltam, hogy minden jóra forduljon. Lane, Gandolfini és Robbins hármasa pedig együtt remek, már csak értük érdemes megnézni. A reality-műfaj és a drámák kedvelőinek ajánlom! 

Pontozás: 

imdb: 6.5 

Szerintem: 5/5 

Hírek: 

- Diane Lane lesz Superman "anyukája" a Man of Steelben. (Láttam, írtam róla.)

- James Gandolfini szinkronhangként működik közre az Escape from Planet Earth című animációs sci-fiben. 

Várható írások: Kutyám, Jerry Lee 2, Féktelen harag.

Amikor a K-9-ról írtam, tettem egy apró megjegyzést a cikk végére, mondván a folytatásai közül az egyik jobb és azt hittem, ez az. Hát nem, sajnos a második epizód az a jeles film, amit látni szerettem volna, ehhez a bizonyos harmadikhoz pedig még sosem volt szerencsém eddig. Most végigültem és annyit tudok mondani, hogy jobb lett volna a Jerry Lee 2... 

Szóval 2002-t írunk, Dooley (James Belushi) és hűséges négylábú társa hosszú évek után nyugdíjba vonulásra készülnek. Ám mivel az utolsó szolgálati napján a páros belekeveredik egy FBI-os nyomozásba, így zárolják a járadékukat, a csekkeket viszont fizetni kellene, de ezek szerint (hogy Polgárjenőt idézzem) nincs mibűl. A rafkós Dooley ezért magánnyomozói irodát nyit a házában, ahol máris megbízást kap egy szemrevaló hölgytől, akinek eltűnt a vőlegénye; aztán Jerry Lee-nek köszönhetően hozzákerül egy mikrochip, aminek az elrablásával őket vádolják meg a szövetségiek. Ha a férfi és az eb együtt bebizonyítják, hogy nem ők akarták elcsórni a chipet, talán még a nyugdíjukat is visszakapják, de sikerülhet-e ez a rendőrség közreműködése nélkül? 

Ez a mozi igencsak unalmas, érthető, hogy egyből videóra jött ki, de azért a pici ostoba poénok megnevettettek. Viszont az első K-9 hangulatából itt már semmi sincs meg, ezúttal a kutyusnak csupa fingós (szó szerint) poént adtak, ami nem lenne baj, de az alap konfliktus ezúttal se túl érdekes. A megbízót alakító Kim Huffman tényleg csinos, ő egy jó pont; a másik pedig a rendőrfőnök Blu Mankuma, aki bár aligha nevezhető érdekesnek, de ő szólaltatja meg Hardrockot az Extreme Dinosaurs-ban, így kíváncsi voltam rá:) A négylábú főhőst ezúttal a King nevű eb keltette életre, a rendező pedig a tv-sorozatokat dirigáló Richard J. Lewis volt. Mindössze két érdekességet találtam: Az első, hogy a direktor úr játszik a kísérőzenékben hallható akusztikus gitáron; a második meg, hogy Dooley eredetileg Mike volt, de itt valamiért átkeresztelték Thomas-ra. A film angol címe egyébként annyit jelent, hogy kutyás magánnyomozó (P.I. = private investigator, magánnyomozó). Végül egy vicces név: a Pete-et alakító színészt Gary Basarabanak hívják:) 

Bár a Kutyám, Jerry Lee 3 lapos és gyenge, még így is sokkal inkább vígjáték-szerű, mint az első, azonban a sorozat legjobb része a második lesz, mármint nagyon remélem... 

Pontozás: 

imdb: 5.7 (4 év alatt 0.5-öt emelkedett!)

Szerintem: 3/5 (Nem nézném meg újra...) 

Várható írások: Kutyám, Jerry Lee 2.; Féktelen Harag.

Ismét itt vagyok, tizenkét nap telt el az utolsó írásom óta, de ez nem is csoda, mivel a múlt hét keddjétől kezdve intenzíven foglalkozom valami mással, egy nagy projekttel, így se időm, se kedvem filmeket nézni. Viszont örömömre szolgál, hogy az oldal látogatottsága így sem csökkent látványos mértékben, a napi 200-at továbbra is tartjuk és ennél jobb hír nem kell. Egyébként a bejegyzéseknek most már legalább a felét felújítottam, de ez elég monoton és unalmas munka, így egyelőre ezzel is leálltam, viszont a 65 bejegyzésnél kevesebb cikket magukban foglaló kategóriák naprakészek, azokban már nincs hiba. Ennyit az általános dolgokról, most pedig térjünk rá a konkrét tárgyra: 

Ahogy már más moziknál előfordult, az Indiana Jones-kvadrológiával is megtörtént, hogy a folytatásokról előbb születtek írások az oldalon, mint az eredeti filmről. Ennek az oka igen egyszerű, ugyanis 2008-ban, mikor utoljára sugározták a szériát, lemaradtam az első epizódról, de most ezt a hiányosságot bepótoltam, úgyhogy következzenek Az elveszett frigyláda fosztogatói! (Ja és elöljáróban köszönet a tv2-nek, amiért a műsorban meghirdetett időponthoz képest negyed órával korábban kezdték a sugárzását... Viszont az szintén fura volt, hogy egyetlen reklámot sem adtak közben, ez hogyan lehetséges egy kereskedelmin, főműsoridőben?) 

A második világháború idején a híres régészprofesszort, Indiana Jones-t (Harrison Ford) az amerikai titkosszolgálat felkéri, hogy eredjen a nyomába egy legendás kincsnek, amire Hitlernek is fáj a foga: ez a Szövetség Ládája, amiben az Istentől kapott törvénytáblákat helyzeték el 3000 évvel korábban. Az ereklye állítólag egy Tanis nevű városban van elrejtve, de eddig még a várost sem sikerült megtalálniuk a merész vállalkozóknak. Most azonban Indy ősellensége, a gaz Belloq (Paul Freeman) rálel az elveszett településre és már csak egy bizonyos csúcsdíszre volna szüksége, hogy rábukkanjon a Lelkek Kútjára és benne a frigyládára. Jones azonban ezt nem hagyhatja annyiban, így oldalán a csinos Marionnal (Karen Allen) és a jó kedélyű Sallah-val (John Rhys-Davis) útnak indul Kairóba, hogy az ősi Egyiptom földjén szálljon szembe a nácikkal! Vajon sikerül megtalálniuk a felbecsülhetetlen értékű kincset? És ha igen, mit rejthet a láda? 

Ezt a filmet szerintem már mindenki látta, így nem akarok sokat locsogni azokról a tulajdonságairól, amikkel tisztában vagytok. Röviden annyit róla, hogy izgalmas, vicces és a korabeli látványeffektek még ma is nagyon jól mutatnak benne; ha pedig tudjuk, hogy az alapját régi sorozatok és képregények képezik, akkor talán a valóságtól elrugaszkodott aspektusait sem fogjuk majd kifogásolni. Ford szimpatikus, jó szöveget lök, irtó laza; Allen nagyon szép, és egy szerethető alakot kelt életre; Rhys-Davis meg humorizál, plusz érdekes pofákat vág. A legkirályabb gonosz a Gestapo vallatótiszt Toht, akit Ronald Lacey játszott - baromi visszataszító, sötét lelkű figura, akit ha másért nem, de az utolsó jelenetéért biztosan mindenki megjegyez majd, aki csak egyszer is látja a Raiders...-t. 

Most pedig jöjjenek az érdekességek, amikből kismillió van, úgyhogy tényleg csak azoknak ajánlom a továbbolvasást, akik már látták ezt a mozit! 

Indy megszületése elsősorban George Lucas érdeme, aki még 1973-ban gondolta ki a karaktert, akit a kutyájáról nevezett el és eredetileg Smith volt a vezetékneve. A stáblistában mellette feltüntetik Philip Kaufmant is, aki annak idején segített George bácsinak kifundálni a történetet, pl. az ő ötlete volt a Szövetség Ládája. Lucas az Új Hollywood-generáció egy másik tagjával, Steven Spielberggel lépett szövetségre Az elveszett frigyláda fosztogatóinak tető alá hozásához, akivel 1977-ben, Hawaiin, homokvárépítés közben beszélték meg a filmtervet:) Steven egy James Bond-szerű mozit akart forgatni, George pedig a '30-as és '40-es évek tévés kaland-sorozataihoz hasonlító mozgóképet szeretett volna. A duót Lawrence Kasdan forgatókönyvíró egészítette ki trióvá és aztán az urak régi Dagobert bácsi-képregényekből, filmsorozatokból és saját kútfőből rakták össze a sztori alapját kb. egy hónap alatt.

A forgatókönyv fél évig íródott, a felvételek pedig a tunéziai helyszín ádáz körülményei és a spórolási szándék miatt rekordgyorsasággal készültek el. Spielberg a rendezői széket foglalta el, Lucas producerként, vágóként és second unit direktorként segítette őt, a zenét John Williams szerezte. Különös, de annak ellenére, hogy Steven és George egy igazi álomcsapatot toboroztak az első Indiana Jones-hoz, a nagy stúdiók mégsem akartak nekik segíteni, mondván a történet túlságosan elrugaszkodik a valóságtól, ráadásul borzasztóan sokba fog kerülni. A Paramount végül hosszas győzködés után állt csak be a pénzelők közé, Lucas pedig a Star Wars-hoz hasonló, számára rendkívül előnyös szerződést kötött velük, ami később jó nagy összeget hozott be a konyhájára, de ne szaladjunk ennyire előre.  

A hangeffekteket a Star Wars-on is dolgozó Ben Burtt hozta létre. Az ütéseket úgy csinálta, hogy egy halom bőrkabátot és baseballkesztyűt csapkodott baseballütővel; a láda felnyílásához saját otthoni szennyvízaknájának tetejét mozdította el; a guruló kőszikla hangja pedig egy kavicsos töltésen leguruló Honda Civic-é:D A kígyók sziszegéséhez végigfuttatta az ujjait egy sajtreszelőn, a csúszásuk effektjét vizes szivacsokkal hozta létre, amiket egyes források szerint cementen, mások szerint egy gördeszka gumírozott részén húzott végig. A csapdákat ihlető két Dagobert bácsi-képregény a "The Prize of Pizarro" (1959. június-augusztus, 26. szám) és a "The Seven Cities of Cibola" (1954. szeptemberi, 7. szám). Az elveszett frigyláda fosztogatói Alfred Molina első filmszerepe, mellette meg kell említenem a szereplők közül még az állathangokat utánzó Frank Welkert is. A hatalmas kőgömb a kezdő szekvenciában üvegszálas műanyagból készült, az átmérője hét méter volt. Indy kalapja vadiújan került a készítőkhöz, a jelmeztervező összegyűrte, aztán ő és Harrison Ford is ráültek, hogy régebbinek tűnjön:D

A láda kinyitásakor látható lények fotómodellek, akiket lassított felvétellel, víz alatt vettek fel egy különleges lencsével. A Lelkek Kútjában támadni készülő kobra valódi, ám egy láthatatlan üvegfal választotta el őt a színészektől - ennek ellenére a félelmetes hüllő így is mérget köpött Jones alakítójának irányába, tudomást sem véve az üvegről, de az szerencsére megvédte a színészt. A kígyók között felfedezhetünk lábatlan gyíkokat és rengeteg gumicsövet, amiket kígyónak álcáztak. A majmocska náci karlendítését úgy csinálták meg, hogy a kamera látószögén kívül egy horgászbottal szőlőt lógattak feléje és azt próbálta elkapni, de így is legalább ötvenszer kellett megkísérelni, amíg autentikus lett:) A hangját Frank Welker adta. A hüllőkkel még volt némi baj a felvételek alatt, például az egyik piton elpusztult, mert megmarta egy kobra; egy másik piton pedig megharapta a segédrendező David Tomlint, de sem neki, sem a méretes állatnak nem lett komoly baja:) Egy imdbs magyarázat szerint a bálványt védő csapda azért indul be, mert Indy hiába teszi oda a helyére a méretben azonos homokkal telt zsákot, ugyanis ha a szobor színarany, akkor tízszer olyan nehéz, a súlykülönbség pedig működésbe hozza a görgő követ. 

A teherautó alatt végrehajtott kaszkadőrmutatványhoz a kocsi alját megemelték, az út közepére ástak egy vájatot és gyorsítva vették fel az egészet, vagyis a jármű korántsem mozgott olyan sebességgel, mint ahogy láthatjuk. Az ostor végén tényleg Ford kapaszkodott, aki elég csúnya véraláfutásokat szerzett a produkciótól. Ebben a jelenetben egyébként Harrison mindhárom dublőrével elbánik: Terry Leonard a sofőrt játssza, Vic Armstrong és Martin Grace pedig a teherautó oldaláról potyog le. Ford később is megsérült, amikor az "elszabadult" repülőgép ráment a térdére, elszakítva az ínszalagjait, de a színész inkább nem kért a tunéziai egészségügyi ellátásból, így mindössze némi jegelés után folytatta a munkát. A Kairó helyettesítésére szolgáló helyszínen 54 fokos meleg volt, az embert próbáló környezetben a rendezőt kivéve szinte mindenki más vérhast vagy kolerát kapott. Spielberg a Tunéziában már korábban dolgozó Lucas tanácsára csak a magával vitt konzervételeket fogyasztotta, így maradt egészséges. Azonban ennek a járványnak köszönhető az egyik legviccesebb jelenet, amikor felbukkan a handzsáros arab harcos, akit Indy azért végez ki úgy, ahogy, mert a betegségtől legyengült Ford képtelennek bizonyult végrehajtani az eredetileg megírt mutatványt.

Szintén egy félresikerült kaszkadőr-akció eredménye a felboruló teherkocsi, ami egy darabig két keréken gurul, ugyanis meg kellett volna fordulnia a levegőben, de a mozgatásért felelős robbanás túl gyengére sikerült, újraforgatni pedig nem maradt idő. Egy apró belső poénként (meg az inspiráló sorozatokra utalva) a főhős sosem veszti el a kalapját, történjék bármi:) Bár a nácik németül beszélnek, a kiejtésükben nagyon erőteljes az amerikai akcentus, sok mondatuk pedig helytelen, így annak idején a német nyelvű közönség számára ezeket újraszinkronizálták - a ma beszerezhető verziókban már minden mondat helyes. Fordnak tíz alkalommal kellett lefutnia a nyomában "száguldó" követ, mert mindent öt különböző kameraállásból rögzítettek. Toht nevét Todnak kell ejteni, ami így németül halált jelent, de egyetlen alkalommal sem nevezik meg őt. Különös hiba, hogy a képzett harcosokat alakító színészek rosszul fogják az MP-40-es géppuskákat (a tárnál tartják), míg a képzetlen utcai lövöldöző helyesen használja a fegyvert.

Az elveszett frigyláda fosztogatóiból készült regényben megmagyarázták, hogy Indy onnan tudja, hogy be kell csukniuk a szemüket, hogy a térképteremben használt amulettre rá van írva. Anglia és Tunézia mellett Hawaiin, Kaliforniában és a franciaországi La Rochelle-ben forgattak, utóbbi helyszínen egy eredeti, második világháborúból megmaradt tengeralattjáró-dokkban. A csupaszárny repülő pilótáját a producer Frank Marshall alakítja, a hatalmas termetű kopasz nácit pedig a birkózó Pat Roach, akit még a nepáli részletben újból láthatunk, óriás-serpaként:) Roach azon színészek egyike, aki egy filmben kétszer hal meg:D A Nepálba tartó repülőgépen az újság mögül hősünket figyelő alak látszólag Toht, de valójában az nem ő, hanem egy náci kém, akit a speciális effekteket felügyelő Dennis Muren játszott. A teljes elszabadult repülős részt és a Belloq sátrában ivós jelenetet improvizálták a színjátszók. Jones kengurubőrből készült ostorát 1999-ben a Christie's aukciós ház 43 ezer dollárért értékesítette, a kalapja és a dzsekije a Smithsonian múzeumban van kiállítva. A hős karakterből és társaiból többféle formátumú akciófigurát is kiadtak, a folytatások mellett egy előzmény-sorozat (Az ifjú Indiana Jones kalandjai), tizenöt különböző videojáték, képregények, könyvek és számos egyéb gyűjtenivaló készült a rajongóknak. A forgatókönyvhöz fel nem használt ötletek a következő epizódban, a Végzet Templomában landoltak.

Három gyerek 1982 és 1989 között leforgatta a saját verziójú Raiders of the Lost Arkját az USA-ban. Chris Strompolos, Eric Zala és Jayson Lamb hét évig dolgozott a Raiders of the Lost Ark: The Adaptationön, ami azonban 2003-ig dobozban pihent, majd Eli Roth-hoz, tőle pedig Spielberghez került, aki személyesen gratulált az azóta felnőtt ifjaknak szép teljesítményükért. A három amatőr filmes élettörténetét a Paramount megvásárolta és Scott Rudin vezetésével állítólag mozgókép készül majd róluk. Tök jó nekik:) 

A Steven Spielberg, A filmvászon legnagyobb varázslója című életrajzi könyvből néhány egyéb érdekesség: "A forgatáson Spielberg gyakran hordott olyan kalapot mint Indiana." A szerelmi szálat Spencer Tracy és Katherine Hepburn-románcok ihlették. A sorozatokon kívül az ötvenes évek kalandfilmjeit használták alapul, pl: Utazás a Föld középpontja felé, Salamon király kincse, ezeken kívül James Bond-mozikat is, Sean Connery figurája inspirálta Harrison Fordét. Lucas akcióhőssé váló Cary Grantnek, Spielberg A Sierra Madre kincsének Humphrey Bogartjának látta Indy-t, belőlük és Bondból lett végül. Az angol Elstree stúdió olcsó mivolta mellett az amerikai kollégáiknál kevesebb pénzért dolgozó stábtagok és színészek is vonzóvá tették a ködös Albiont. Meg aztán Hollywoodban éppen forgatókönyvíró-sztrájk volt, így ha akartak volna, akkor se tudtak volna ott dolgozni. A brit szakszervezetek segítették a produkciót, a kormány adókedvezményt adott a külföldi filmeseknek. Először Tom Selleck-et akarták, nekiadták a szerepet, annak ellenére, hogy Fordot többször is visszahívták és ő azt hitte, övé a munka. A forgatókönyv nem illett hozzá, Lucas se akarta alkalmazni, mondván nem szeretne Harrisonból egy "a fickó, aki minden filmemben benne van"-t csinálni. Selleck kiválasztását a sajtó azelőtt kiszivárogtatta, hogy Lucas közölte volna Forddal, aztán Magnumot a sorozata miatt visszatartotta a CBS, később mégis elvállalhatta volna a sztrájk miatt, de addigra már végülis az egykori Han Soloval kötöttek szerződést. Ő meg bosszúból átíratta a forgatókönyvet és hét százaléknyi részesedést harcolt ki a profitból.  

Spielberg összejött Karen Allennel, de sem a közös munka, sem a kapcsolatuk nem volt felhőtlen. A rendező minden szabadidejét az Asteroids videojáték előtt ülve töltötte. Paul Freemant az első megbeszélésen jelentősen megváratták, amíg Lucas és Spielberg az újdonságnak számító walkmanükkel szórakoztak. Az Elstree-ben a nagy fokú biztonsági intézkedéseknek köszönhetően szinte senki sem tudott semmit sem a Lost Ark Productions név mögé rejtőző készítőkről vagy a sztoriról. A színészek csak a saját forgatókönyv-oldalaikat láthatták, Allen például nem ismerte a teljes történetet, de Freeman a szerepe folytán igen. Ford fizikailag vonzó volt, de lelkileg nagyon bizonytalan. Mivel Indy egy konkrét cél felé halad rendületlenül, ezért senki sem kötött bele a valóságtól elrugaszkodott forgatókönyvbe. (Az egyik legirreálisabb részlet a térképterem, ami egyrészt hogy a bánatba maradt meg ilyen szép állapotban 3000 évig, másrészt a könyv felteszi a kérdést, hogy Tanis lakóinak miért kell egy élethű makett saját városukról, hogy megtalálják benne a Lelkek Kútját?)

"Az Indiana Jones-filmekben egy gyerek szemével látjuk a világot, az elbeszélés logikája alárendelődik a pillanatnyi képnek. (...) Indy (...) amolyan sebezhetetlen Peter Pan, félig isten, félig gyermek. Belloq a felnőtt. Ő az, aki megérti a frigyláda jelentőségét (...). Marion Indy számára nem annyira szerető, inkább rakoncátlan lánypajtás. Csak Belloq reagál a lány nőiességére (...)."  A Paramountos szerződés szerint ha csak egy nappal is túllépték volna a forgatási időt, súlyos büntetést kellett volna fizetniük, ráadásul a Birodalom visszavág késése akkoriban nagyon megterhelte a Lucasfilmet, George bácsinak elfogyott a pénze, ezért a Raiders... költségeit a lehető legnagyobb mértékben le kellett faragni. "Megkurtították az akciók egy részét és a dialógust, szerényebbre vettek sok díszletet." Lucas előre megmondta: "Az elveszett frigyláda fosztogatói a nyár legnagyobb filmje lesz." Spielberg sokszor a legbonyolultabb felvétel közepén is bekiabálta az instrukciókat. Lucas rengeteg időt töltött Spielberg mellett, hivatalosan felügyelte a produkciót, nem hivatalosan pedig a készítők közti feszültséget levezető villámhárítóként funkcionált. Harrison Ford akkoriban elhidegült a feleségétől és összejött az éppen Francis Ford Coppolának dolgozó forgatókönyvíróval, Melissa Mathisonnnal. Melissa szintén sok időt töltött a forgatáson, ahol összeismerkedett Stevennel és ezek után szabadidejükben közösen finomították a Harmadik típusú találkozások folytatásának szánt Night Skies-t, amiből végül az E.T. lett.  

A tizenegy perces nyitójelenet (amiről a tv2-nek köszönhetően lemaradtam) főhajtás a sorozatok előtt, ahol mindig az előző epizód legizgalmasabb részeinek visszaidézésével kezdenek. Spielberg minden jelenetnek felvetette a kamerapróbáját is, hátha az improvizáció jól sikerül, a kellemes légkör fenntartására pedig heti egyszer filmvetítéssel egybekötött bulit rendezett az egész stábnak. 2000 kígyót hozattak Dél-Amerikából, amiket fürdőkádakban helyeztek el, nagy részük ártalmatlan csíkos sikló volt, további 4500 jött Dániából. A kobrák ellen beszerzett indiai ellenanyag akkorra már elmúlt ezer éves. A csúszómászók közül sok megsérült, mert vagy rájuk tapostak, vagy lezuhantak a Lelkek Kútja padlózata alatti kétméteres mélységbe. A szomszédos épületben forgató Stanley Kubrick lánya, Vivian, aki nagy állatbarát volt, ezt látva feljelentette a bandát az állatvédőknél, emiatt a forgatás egy napra leállt. Utána viszont minden kígyó külön műanyag dobozt kapott fűvel és salátalevelekkel, a veszélyesebb példányokat terráriumokban helyezték el és még több orvost állítottak készenlétbe.

Allen nagyon haragudott Spielbergre, aki egyrészt előző barátnőjéhez, Amy Irvinghez hasonlóvá akarta őt formálni, másrészt megtiltotta neki, hogy a saját módszerével dolgozzon, vagyis nem próbálhatott, elmondása alapján így képtelenné vált arra, hogy eléggé átérezze, megértse a figuráját. A Lelkek Kútjában legtöbbször kaszkadőrnő helyettesítette Karent, de amikor Marion kénytelen szembenézni a kígyókkal, azt neki kellett megcsinálnia és borzasztóan utálta. A rendező pedig nem találta őt elég ijedtnek, ezért kígyókat dobált rá és pókokkal ijesztgette. Tovább nőtt a feszültség köztük a megkötözős jeleneteknél, amik rendkívül kifárasztották a színésznőt. Allen szerint Spielberg "Úgy néz a színészekre, mintha a díszlethez tartoznának." Az elkészült nyers verzió három órás lett. A direktor a határidő előtt egy héttel, a költségvetés határain belül be tudta fejezni a filmet és ez elsősorban az ő érdeme. "Ez az a film, amibe Spielberg a legkevesebbet adta önmagából és a legnagyobb sikere lett." Az első díszbemutatóról Steven húsz perc után pánikszerűen elmenekült:) Indy a gonosz erői ellen küzdő és diadalmaskodó, magányos hős jelképévé vált; az Indiana Jones-filmek utánzásából pedig kisebb iparág nőtt ki.  

A Raiders of the Lost Ark 18 millió dolláros költségvetése mellett 384 milliót hozott be, ezzel 1981. legnagyobb mozisikere lett, a kritikától óriási elismerésben részesült. Öt Oscart nyert (Legjobb Művészi Rendezés, Legjobb Vágás, Legjobb Hang, Legjobb Látvány és Special Achievement Award a Legjobb Hangvágásért), bekerült az Amerikai Nemzeti Filmarchívumba és az USA-ban a mai napig a Top 20 legtöbb bevételt hozó film között foglal helyet. Számos egyéb díjat is kapott, többek közt Grammy-t a zenéjéért és a Legjobb Filmnek járó kitüntetést a People's Choice Awards-on. Az Amerikai Filmintézet minden idők 66. legjobb és 10. legizgalmasabb mozijának választotta, Indy-t pedig a második legérdekesebb hősnek. Az Empire magazin szerint ez a valaha készült második legjobb mozgókép, a Channel 4 nézői a 20. legjobb családi filmnek szavazták meg. Az Entertainment Weekly filmes újság harmadik kedvenc hőse szintén Indiana Jones lett.

Ez az első igazi fantasy-kalandfilmek egyike, amiből később pl. a Múmia-sorozat nőtt ki. Igazi klasszikus, egy felnőtteknek szóló mese, amin viszont kisebbek és nagyobbak ugyanolyan jól szórakozhatnak. Az én kedvenc részem Az utolsó templomos lovag, de ezt is nagyon bírom:) 

Pontozás: 

imdb: 8.5 (4 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5 

Hírek: 

- Lesz Indiana Jones 5. Egyelőre címe még nincs, viszont Spielberg bácsi rendezi, Harrison Ford lesz a főhős, Lucas papa pedig pénzével száll be a buliba. Kíváncsi vagyok, meddig lehet ezt még folytatni... 

- Steven Spielberg társproducerként működik közre egy egyelőre még cím nélküli, 2014-re bejelentett Transformers-folytatásban és a Hugh Jackmannel fémjelzett, bokszolós robotról szóló sci-fi következő epizódjában, a Vasököl 2-ben. Rettegjünk együtt, Alakváltó-rajongó társaim! Vajon kit fog most Michael Bay a kedvenceink közül ledegradálni? Unikront, Prímuszt, Triptikont, Szuper Omegát vagy Maximus-t? (A helyes válasz Galvatron.)

- George Lucas a tízezredik bőrt is lehúzza saját univerzumáról egy újabb tv-sorozat,a Star Wars: Underworld formájában. 

- John Rhys-Davies nem lesz újból Gimli, de helyette visszatér a Nílus földjére, ahol egy piramisból kiszabaduló istenekkel harcol majd társai oldalán a Prisoners of the Sunban. 

- Alfred Molina szinkronizál a Heavenly Sword és a Justin and the Knights of Valour animációs filmekben, ezen kívül meglovagolja az aktuális trendet a Poe névre hallgató horrorral, amit a gótikus irodalom legnagyobbjának művei alapján készítenek. Most ez a divatos, mivel nincs új a nap alatt, ezért Edgar Allan úr írásait dolgozzák át az ezüst vászonra... 

Ezen a héten még több írással jelentkezem majd, de rendkívül terhelés alatt állok, mert a cinegore-nak is tartozom egyel, a nagy projekt sincs még teljesen kész, ráadásul a youtube-os feliratkozóimnak erre a hónapra ígértem egy új videót, amiből még csak az ötletek vannak meg. Ezek ellenére biztosra ígérhetem a Kutyám, Jerry Lee 2-3-at és a Féktelen haragot.

Gyerekkorom egyik kedvence ez, hiszen mindig oda voltam a robotokért:) Most megnéztem újra és bár a látványvilága még ma is megállja helyét, meg aranyos mozi, de már korántsem olyan szórakoztató... Mert mind felnövünk ugye, változik az ízlésünk, stb. Na, de akkor térjünk a tárgyra: 

A Nova laboratórium az új évezred mechanikus harcosait fejleszti. Ezek a fantasztikus gépek óriási pusztító erőt képviselnek, ugyanakkor finom, precíz, apró műveletek végrehajtására is alkalmasak. Éppen a bemutatójukat tartják, amikor a közelgő vihar miatt egy villám belecsap a generátorba és az arra kapcsolódó Ötös robot (Tim Blaney mozgatta és szólaltatta meg) váratlanul öntudatra ébred! Az immár élő gépnek a világ egy csodás, megismerni való helynek tűnik, így kiszabadul a laborból és felfedezőútra indul, amiben segítségére lesz egy csinos büfésnő, Stephanie (Ally Sheedy). Ám a fejesek, akik súlyos pénzeket invesztáltak az Ötös létrehozásába, nem akarják, hogy szabad legyen, ezért mindent elkövetnek, hogy elfogják. Talán ha sikerül a fő programozót (Steve Guttenberg) meggyőznie a robotnak, hogy él, akkor ő esetleg segíthet rajta. Vajon mi lesz a kedves fémlény sorsa: szétszerelik vagy szabad - és boldog - lehet? 

Ez a családi sci-fi az E.T. hátán mászott fel, ugyanakkor benne van a "robot is csak ember"-motívum, amit a Star Wars-ban, az Alien 4-ben vagy később a WALL-E-ben láthatunk. (Egyébként az utóbbi cuki kis sárga szemét-rakodót éppen a Short Circuit ihlette.) Az egész Rövidzárlat a nagyszerűen megépített főhős fémvállain nyugszik, semmiféle panasz nem lehet rá, még így 16 évvel a bemutató után sem. Ahogy azt már sokszor említettem, egy valóságos filmbeli kreatúra, akit tényleg felépítettek/megalkottak sokkal jobban helytáll még 2012-ben is, mint egy számítógéppel rajzolt akármi. Éppen ezért sosem fogom tudni félelmetesnek találni a Legenda vagyok zombijait, ám annál inkább irtózom majd mindig is A holtak napja járkáló hulláitól, de ezt a felsorolást a végtelenségig lehetne folytatni, inkább vissza a filmünkhöz: A történettel nincs baj, csupán gyerekes, butuska, ám ennek ellenére igen sokat lövöldöznek és robbantgatnak benne, ami elég különös egy családi filmben. Azért emlékszem, hogy gyerekként mennyire tetszett, így biztos vagyok benne, hogy a kisebbek (főleg a fiúk) megtalálhatják benne a szórakozást. 

Térjünk rá a színészekre: Kellett valami, ami becsalja a nézőket a filmszínházakba, ezért szerződtették az akkoriban igazi hollywoodi csillagnak számító Steve Guttenberget és mellé "rosszfiúnak" Rendőrakadémiabeli ellenlábasát, G.W. Bailey-t. Ally Sheedy aranyos, de nem valami tehetséges; a programozó úr haverját alakító Fisher Stevens pedig egyenesen idegesítő; de ezeket megbocsátom, a nosztalgia miatt. Egyeseknek még Austin Pendleton, a Nova feje is ismerős lehet, pl. a Kelekótya karácsony című rémdrámából:D A rendezéssel azt a John Badhamet bízták meg, aki többek közt a Szombat esti lázat hozta tető alá - ennek nyilvánvaló jele, amikor az Ötös ezt nézi a tévében, majd erre táncol Stephanie-val. A címszereplőt mozgató és megszólaltató Tim Blaney-ről azt kell tudni, hogy elsősorban báb-mester, ám gyakran szinkronizál is, a lánctalpas robot melletti legismertebb szerepe a Men In Black Frankje (a kutya).  

Érdekességek: Az ötlet akkor pattant ki a készítők fejéből, amikor legyártottak egy oktatóvideót iskolák számára, amiben egy robot szerepelt és ez nagyon tetszett a fiataloknak. Ezek után megvizsgáltak egy-két olyan mozit, amiben a főbb szereplők közt voltak robotok (pl. a már említett Csillagok Háborúját), majd eldöntötték, hogy realisztikus módon közelítik meg az "élő robot"-jelenséget - vagyis feltették a kérdést, hogy vajon miként reagálna egy hétköznapi ember egy ilyen lénnyel való találkozásra? Furcsa módon viszont sötét tónusú sci-fi/thrillernek szánták, amiben az Ötös lett volna a gonosz, de az átírások után végülis komédia vált belőle - még szerencsére:) Az egész forgatás alapvetően olcsónak számított, a trükköket a lehető legegyszerűbben oldották meg, hogy minél több pénz maradjon a címszereplő megalkotására. Az Ötöst Syd Mead, a Szárnyas fejvadász és a Tron látványtervezője álmodta és alkotta meg, a hangját pedig azért a mozgatásért felelős Blaney-re bízták, mert így a színészek a helyszínen tudtak reagálni a dialógusaira, ezért természetesebben tudtak együttműködni a modellel. A legtöbb trükk, amit az Ötös végrehajt, valami nagyon egyszerű optikai megoldással jött létre: a könyveket például egy levegőt fújó csővel lapozták, az "érmét" (amit fel-le dobál) pedig damillal mozgatták. Ezek az effektek nem csak olcsóak, de látványosak is lettek:) Amikor Stephanie-t megrohanják a tévések, a kamera mögött maga a rendező látható. Készült Short Circuit-játék a korabeli platformokra (ennek a borítója látható plakátként az írásom elején), valamint a film zenéjét BMI Music Awarddal jutalmazták. Végül egy vicces név a mellékszereplők közül: Marguerite Happy (Boldog Margaréta), ő volt a bárpultos. A Rövidzárlat készítési költségei ismeretlenek, viszont több mint 40 millió dollárt hozott be és még a kritikusok is kedvelték.  

Nekem elsősorban a nosztalgia miatt tetszik, így felnőtt fejjel kissé hosszú és unalmas, de a gyerekes szülőknek bátran ajánlom, a lurkók biztosan kedvelik majd! 

Pontozás:

imdb: 6.6 (4 év alatt 0.3-at emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Csak mert régen nagyon tetszett.) 

Hírek: 

- A Rövidzárlatnak készült egy folytatása, ezt valószínűleg a jövő héten adják majd, úgyhogy nagy valószínűséggel megnézem. Azonban meg kell említenem, hogy még 1989-ben megírták a harmadik rész forgatókönyvét, ami a mai napig fiókban maradt. A sztori jelenleg a Dimension Films tulajdona, állítólag már dolgoznak rajta, de az is lehet, hogy nem folytatás, hanem újra lesz belőle - ha egyszer legyártják... 

- Austin Pendleton az Omphalos című sci-fiben játszik legközelebb, ami egy detektívről szól, aki egy gyilkossági ügyben azzal szembesül, hogy az áldozat ő maga. Ezek után kiderül, hogy több "másolata" létezik és nem mind barátságosak - szerintem jól hangzik.

Messze van még július 19, amikor a The Dark Knight Rises jön, addig pedig az akut Juno Temple-hiányomat kénytelen vagyok olyan mozikkal kielégíteni, amik alapvetően kevésbé érdekelnek. Viszont a múltkor a Glorious '39-ról kiderült, hogy tök jó, így A három testőr legújabb feldolgozásának már nagyobb lelkesedéssel álltam neki. Eddig a Milla Jovovich-Paul W.S. Anderson-párosban nem kellett csalódnom, szóval ők egyfajta garanciát nyújtottak a jó szórakozáshoz, és már a nyitó akciójelenettel sikerült megnyerniük, de a véleményemről később, először inkább a történetről ejtenék pár szót: 

A legendás muskétások legnagyobbikai Athos (Angus Macfadyen), Porthos (Ray Stevenson) és Aramis (Luke Evans). A kardforgatás és az ivászat bajnokai ők, de az utóbbi időkben rájuk jár a rúd. A trónon ülő ifjú XIII. Lajos (Freddie Fox) Richelieu bíboros (Christoph Waltz) bábja, a vörösbe öltözött egyházfő pedig titokban hosszú ideje munkálkodik azon, hogy átvegye a még gyerekkorú király helyét. Ezúttal a fondorlatos mesterkém és csábító, Mylady de Winter (Jovovich) segítségét veszi igénybe, hogy együtt besározzák Anna királynőt (Juno Temple), ezzel háborút kirobbantva Lajos és esküdt ellensége, Buckingham herceg (Orlando Bloom) között. De nem számolnak azzal, hogy Párizsba érkezik az ifjonti hév által hajtott, fantasztikus vívási tehetséggel megáldott D'Artagnan (Logan Lerman), aki újra rádöbbenti a három testőrt, hogy vannak még dolgok, amikért érdemes harcolni. A csata tehát kezdetét veszi, a tét Franciaország trónja, sok ember élete és D'Artagnan számára a szép Constance (Gabriella Wilde) keze - vajon ki nyeri meg végül a titkos háborút? És mi lesz az újonc muskétás sorsa: dicsőség vagy halál? 

Az alapul szolgáló Alexandre Dumas regény valamelyik filmes feldolgozásával már biztosan mindenki találkozott, elég csak A vasálarcosra gondolni; de itt most Anderson rendező/producer úr azt a "szentségtörést" követte el, hogy modernizálta az egész történetet és kicsit elvitte a fantasy irányába. Szerintem ez egy remek ötlet volt, mert így sikerült új életet lehelni ebbe a majdnem 160 éves történetbe. Az akciók nagyon izgalmasak, az alapkonfliktus egy remekül megalkotott összeesküvés, az egyetlen apró hiba, hogy valójában a címszereplők szinte háttéralakokká degradálódnak. A hangsúly olyannyira a harcra terelődik, hogy minden figura egysíkúvá válik - nekem mindössze D'Artagnan, a király és persze a királynő emelkedett ki. A színészek közül a legjobb egyértelműen Jovovich, aki kicsit Resident Evilös, kicsit UltraViolás, de így is fantasztikus - és baromijól néz ki:) Juno Temple nagyon cuki királynő, ugyanakkor tetszett, hogy milyen remekül érzékelteti, hogy Anna mennyire képes uralkodni az érzelmein és sokkal több, mint amennyinek látszik. Orlando Bloom és Freddie Fox viccesek, a muskétások közül Ray Stevenson viszi a pálmát, Logan Lerman szimpatikus, de nem nyújt annyira látványos teljesítményt. A poénok kitűnőek, a harcok adrenalin-emelőek és még a rosszfiúk közt is vannak megnyerőek (pl. Buckingham, meg most a bíboros se maga az ördög). Külön tetszettek a makettszerű átvezető animációk, főleg az elején, amikor úgy tűnik, mintha két ólomkatona-sereg lőné egymást; de ugyanígy kedvemre valóak voltak a Mylady "hitech" kémcuccai meg a speciális fegyverek. A "hajós" csatánál pedig rohadtul elrugaszkodunk a valóságtól, az egész szekvencia annyira képtelen, hogy lehetetlenség nem szeretni. De a készítőknek még ezt is sikerül űberelniük a befejező képsorral, amire szavakat is nehéz találni:D 

Érdekességek: Dumas regénye 1844-ben jelent meg először nyomtatásban, az első filmfeldolgozása 1911-es. Matthew Macfadyen A katedrálisban alakította a perjelt, aki mindenben ellentéte Athos-nak; a többiek közt pedig csupa "isteni" alakot találhatunk: Luke Evans Apollo volt A titánok harcában; Mads Mikkelsen (Rochefort) ugyanitt egy Drákó nevű úriembert keltett életre; Logan Lerman maga Percy Jackson, aki az olimposziakkal találkozik; Ray Stevenson meg a mennydörgés istenének egyik társát, Volstaggot játszotta a Thorban. A szőke hajú/szakállú rosszfiú Carsten Norgaard, aki Stansson edző volt a Kerge kacsák 2-ben; Juno Temple, Gabriella Wilde és Freddie Fox pedig mind együtt szerepeltek a St. Trinian's 2-ben, még közös jelenetük is van, ahol mindhárman ott vannak (Juno - Celia, Gabriella - Saffy, Freddie - a fiúiskolai fiúk vezetője).

Versailles-t a würzburgi Fürstbischöfliche Residenz nevű kastély helyettesítette, a forgatás nagy része Németországban zajlott, a költségvetés jelentős százalékát német forrásból kapták a készítők. Mads Mikkelsennek ez a harmadik filmje, amiben félszemű vagy fél szemét elvesztő karaktert játszik (lásd még: Casino Royale, Valhalla Rising). Milla Jovovich erőteljesen kritizálta a terjesztő Summit Entertainmentet, amiért szerinte nem úgy reklámozták A három testőrt, mint egy családi mozit, a stúdió viszont cáfolta ezt, sőt, kikérték maguknak a szép színésznő vádjait. Quentin Tarantino azt nyilatkozta, hogy ez az egyik mozgókép, ami a legjobban tetszett neki 2011-ben. A The Three Musketeers készítési költsége 90 millió dollár volt, 132 milliót hozott be, de a kritikusok utálták.  

Nekem nagyon tetszett. Egy kitűnő, izgalmas sztori, sok harccal, humorral, elképesztő látvánnyal, szimpatikus férfi-hősökkel és csodás szépségű hölgyekkel:) Egy kis Karib-tenger kalózait, némi Mátrixot és egy csipetnyi Resident Evilt csempésztek Dumas regényének világába - leginkább így tudnám összefoglalni. Akinek ez alapján megtetszett, az nézze meg, de akik történelmi/irodalmi hűséget akarnak látni, azok messzire kerüljék el!

Pontozás: 

imdb: 5.8 

Szerintem: 5/5 (Szívesen látnám újra!) 

Hírek: 

- A három testőrben benne van a folytatás lehetősége (látva a befejezését, naná), ám a stúdió azóta sem erősítette meg, hogy készítenék a következő részt. 

- Juno Temple ismét királyi személyt testesít majd meg a Girls' Night Outban, ahol II. Erzsébet nővérét, Margaret hercegnőt fogja megformálni. (Külön poén ez úgy, hogy előtte feltehetőleg pornószínésznőt alakít Amanda Seyfried oldalán a Lovelace-ben:D) (Megjegyzés: A Lovelace-ben a címszereplő barátnőjét, egy teljesen hétköznapi lányt alakítja; a Girls' Night Outból pedig végül kihagyták...)

- Orlando Bloom A hobbit 1-ben ismét Legolas bőrébe bújik. 

- Luke Evans szintén benne lesz A hobbitban, ám ő mindkét részében - egy Bard nevű fickóként. Ezen kívül még láthatjuk a No One Lives névre hallgató horrorban. 

- Ray Stevenson másodszorra is pocakot ereszt Volstagg megformálásához a Thor 2-ben és beszáll még egy kis lövöldözésbe Bruce Willis, Dwayne Johnson meg a többiek oldalán a G.I. Joe: Megtorlásban. 

- Logan Lerman újból Percy Jacksonként domborít jövőre a vásznon, ezúttal a Percy Jackson és az Olimposziak - A tengerek szörnyeiben. (Ez biztos kell?) 

Aki látta a Vágy és vezeklést és/vagy az Egy botrány részleteit, az nyilatkozzon, hogy melyik a jobb, melyiket lenne érdemes megnézni, mert már csak ez a két olyan Juno Temple-mozi maradt, amikben jelentősebb szerepet játszik és még nem láttam. Azóta elkészült a Jack and Diane meg a Small Apartments is, de mire ezek elérhetőek lesznek itthon, addigra lehet, hogy a világnak már vége lesz... (Ezt azért írtam anno, mert akkoriban mindenki imádta ezt a maja naptáras apokalipszis próféciát, ami szerint 2012-ben vége a világnak. AZóta egyébként mindegyik említett alkotásról írtam.)

Szombaton Budapesten voltam, ahol a magyar horroroldal, a cinegore szerkesztőségének kemény magja összeült egy kis délutáni mozizásra:) Egyetlen hölgykollégánk, DeerWoman jóvoltából megnézhettünk egy csomó jó horrort egy remek helyen és ehettünk finom muffint:D Én összesen négy filmet néztem végig, aztán eljöttem, de így is majdnem 23 órára értem haza. Mivel emiatt két olyan műről lemaradtam, amit megnéztem volna (Érzéki csalódás, Féktelen harag), plusz megint nem jutott idő a The Three Musketeers-re sem, ezért úgy döntöttem, a tegnap esti horrorokról egy ömlesztett bejegyzést készítek, amiben rövidítve kitárgyalom azt a hármat, ami még eddig nem szerepelt a Filmrajongó hasábjain (a negyedik az Ed Wood volt, de arról már írtam). Vágjunk is bele - csak 18 éven felülieknek! (2016-os megjegyzés: Az említett alkotásokat, amikről azt állítottam, hogy lemaradtam róluk, az elkövetkezendő években mégiscsak sikerült megtekintenem és cikkeket készítenem róluk.)

1. John Carpenter - Vámpírok (John Carpenter's Vampires, 1997-98) 

John Carpenter neve egyet jelentett a régi idők király akcióival és borzongatós műveivel (Halloween, A 13-as rendőrőrs ostroma, Menekülés L.A.-ből, stb.), majd a 2000-es években megtört a karrierje a sorozatos bukások miatt (pl. A Mars szelleme). '97-ben viszont még tudta, mitől döglik a vámpír, így megcsinálta saját horrornak álcázott westernjét. Félreértés ne essék, a Vampires ízig-vérig egy Drakula utódairól szóló rémisztgetős alkotás, de az alapja a rendező vágya, hogy egyszer westernt hozhasson létre. 

Jack Crow (James Woods) azon kevés ember egyike, akik tudják, hogy vámpírok márpedig léteznek. Ő viszont nem elég, hogy tudja, de azon van, hogy ezt a helyzetet megváltoztassa - magyarul: vámpírvadász. Csapatával Róma megbízásából keresi és irtja a vérszopókat, ám az utolsó akció rosszul sül el. A kilenc hosszúfogú megölésének alkalmából tartott ünneplésen ugyanis megjelenik az eltűntnek hitt Mesterük, aki kis híján mindnyájukat lemészárolja. A túlélők közt van maga Crow és jobbkeze, Montoya (Daniel Baldwin), valamint egy szerencsétlen prosti (Sheryl Lee), akit a szörnyeteg megharapott. A két bátor vadász az egyház segítségével rájön, hogy mostani ellenfelük nem csak egy egyszerű Mester-vámpír, hanem A Mester, az első mind közül, a félelmetes erejű Valek (Thomas Ian Griffith), akit már 600 éve üldöz az egyház. Ő azonban nem találomra gyilkolászik, hanem keres valamit - de mi lehet az, mire kell neki és vajon hőseink meg tudják-e állítani célja elérésében? 

Akinek az etalont a vámpíros akció-horrorban a Penge vagy az Alkonyattól pirkadatig jelenti, az mindenképpen nézze meg a Vámpírokat, ugyanis ez az igazi nagy durranás. Benne van minden, ami a legjobb akciófilmekhez kell (csöcsök, lövöldözés, káromkodás, durva poénok), emellett marhára véres, látványos, brutális és szórakozató. A szereplők remekelnek, nekem legjobban Griffith alakítása tetszett, de Woods is rendesen odateszi magát, Sheryl Lee (a Twin Peaks-es csaj) pedig szexi. Az egyetlen ismertebb arc a többiek közül a csupán az elején, apró mellékszerepben lévő Cary-Hiroyuki Tagawa (pl. Mortal Kombat, Tekken), egy apró cameoban pedig megpillanthatjuk a rendező Frank Darabontot (tőle lopja el Montoya a kocsiját:)). Baldwinnal kevésbé vagyok elégedett, nem volt borzasztó, de ezt más is eljátszhatta volna legalább így. Az effektek viszont királyak, hiszen Tom Savini csinálta őket, a zenét pedig ismét maga Carpenter szerezte (őt hallhatjuk a gitáron és a szintetizátoron játszani).  

Érdekességek: John bácsi az írásban is részt vett, a történet alapjául John Steakley Vampire$ című regénye szolgált, a cselekményt a direktorral együtt hárman alakították át (ő, Don Jakoby és Dan Mazur, de csak Jakoby-t tüntették fel íróként). Steakley később azt nyilatkozta, hogy a dialógusait megtartották, de a cselekményét már nem - ebben azonban közrejátszott, hogy a forgatás kezdete előtt megnyirbálták a költségvetést, így az alkotók az eredeti összeg egyharmadából voltak kénytelenek dolgozni. A rendező ezt nyilatkozta a Vampires-ről: "A történet úgy épül fel, mint egy western. Bérgyilkosokról szól, akik western klisék. Ebben a filmben azért fizetik őket, hogy vámpírokat öljenek." James Woods-ról azt rebesgetik, hogy nagyon nehéz vele együtt dolgozni, ám Carpenter és ő baromijól kijöttek a munkálatok során. Megállapodtak, hogy úgy veszik fel a szekvenciákat, hogy egyet a forgatókönyv szerint, egyet pedig úgy, hogy Woods improvizálhat - mint látható, ez a módszer remekül bevált. És hogy miért éppen őt választotta Ács úr a főszerepre? Erre válaszoljon ő maga: "James Woods az a pali, akiről elhinnéd, hogy leharapná, sőt, le is tudná harapni egy vámpír lábát." Különös egybeesés, hogy mind a Blade, mind a Buffy-sorozat rengeteg dologban hasonlít a Vámpírokhoz. (A vadászok elnevezése mindenütt slayer, a Buffy-ban Mesternek hívják a vezér-vérszívókat; a Pengében pedig még a szereplők meg az alapkonfliktus esetében is akad hasonlóság.) Végezetül egy vicces név a stábból: John Casino (a hármas számú férfi Mester alakítója). A Vampires 20 millió dollárból készült és kb. ugyanennyit hozott vissza. Alapvetően vegyes fogadtatásban részesült, az eltelt évek alatt viszont kult-státusz kapott és még pár folytatása is lett.  

Nekem tetszett, hiszen egy első osztályú akció-horror, remek poénokkal, szanaszét repkedő testrészekkel és literszámra fröcsögő vérrel. Ilyennek kell lennie egy vámpírmozinak. 

Pontozás: 

imdb: 6.1 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Szívesen látnám újra.) 

2. A holtak napja - Rendezői Változat (Day of the Dead, 1985) 

Aki nem ismeri George A. Romerot, az ne nevezze magát horror-rajongónak! A Mester még anno 1968-ban teremtette meg a zombifilmek műfaját Az élőhalottak éjszakájával - bár már előtte is készültek hasonló témájú alkotások (pl. sokan a Dr. Caligarit tekintik az első zombi-mozinak), mégis a Night of the Living Dead hozta létre a ma ismert emberi húsra (agyra) éhes élőholtat, akivel könnyen összefuthatunk a rémisztgetős művek kavalkádjában. Ami még Romero mellett szól, az a társadalomkritika, ugyanis minden egyes "of the Dead" című munkájával görbe tükröt állít az emberiség, a fogyasztói világ és az amerikai életstílus elé is. A holtak napja sorban a harmadik ebben a szériában, lássuk, mi van benne: 

A Föld felszínét hosszú ideje a zombik uralják. Helyszínünk ezúttal egy földalatti tároló-létesítmény, amit titkos dokumentumok őrzésére hoztak létre még régen. Most egy maroknyi katona, néhány civil és pár tudós lakja. A kutatók, élükön Logannel (Richard Liberty) azon kísérleteznek, hogy rájöjjenek, vajon mi okozta az emberiség zombifikálódását - a Frankensteinnek csúfolt idős professzor pedig konkrétan meg akarja szelídíteni/a hatalma alá akarja hajtani az élőholtakat. Azonban az összezártság és a félelem őrületet szül, a rangidős katona halálával pedig a helyét átvevő Rhodes (Joe Pilato) miatt még jobban kiéleződnek a fehér köpenyesek meg a zöld kabátosok közti ellentétek. A szörnyek száma napról-napra nő, a parancsnok türelme pedig fogy, így már csak idő kérdése, mikor szabadul el a pokol - hacsak a doktorok közt dolgozó Sarah (Lori Cardille) és társai nem találnak ki gyorsan valamit... 

Oldalakat lehetne írni arról, hogy mi minden bújik meg ebben a filmben a rothadó felszín alatt, ám mivel nekem most pont a rövidség a célom, így erre ezúttal nem vállalkozom - talán egy másik cikkben. A lényeg, hogy míg az első részben házban, a másodikban plázában, addig itt földalatti bunkerben/bányában vannak az emberek, akik képtelenek kijutni, mert nincs hová. Az ellenség viszont ezúttal is inkább belül van... A színészek gyakorlatilag egytől-egyig ismeretlenek, de egészen jól játszik mindenki. A csúcs a Logan "háziállataként" tartott Csöpp (Bub), akit Sherman Howard kelt életre. Ő a legjobb, a film ikonikus alakja, aki ismét "a szörny emberibb az embernél" motívum megtestesülése. Mellette az élők közül Gary Howard Klar, a hústorony Steel alakítója emelkedik ki, aki egy gazember, de mégis megkedveltem:D Romero író és rendező volt, valamint az egyik jelenetben ő a lábán kendőt viselő zombi, aki egy kiskocsit tol és csak térdtől lefelé látható. A különleges effekteket itt szintén Tom Savini készítette, Joe Pilato pedig a színészkedés mellett a maszkmesteri munkában segédkezett neki. A zene nagyon király, amit főként a Modern Man nevű banda szolgáltatott.  

Érdekességek: Romero szerint A holtak napja egy "tragédia arról, hogy az emberi kommunikáció hiánya káoszhoz vezet és még ebben a társadalom-szeletkében is összeomlást okoz". Mikor Sarah-t a "pasija" felpofozza, akkor a színésznő megkérte a partnerét, hogy tényleg üsse meg a hitelesség kedvéért. Richard Liberty-t (aki leginkább Dr. Caligarira hasonlít) Bud Spencer és Terence Hill filmjeiben láthatjuk mellékalakként - a Szuperhekusokban, a Rabló-pandúrban meg az Én vagyok a fegyverben. A rendező kijelentette, hogy Sherman Howard az egyik legjobb zombi-színész, akivel valaha együtt dolgozott - ő csak tudja:) A Day of the Dead és a Resident Evil: Extinction sokban hasonlít egymásra - úgy tűnik, a Vampires-hez hasonlóan ez sem kerülhette el a kopírozást. Viszont minőségi feldolgozásai is születtek, például egy képregény (Day of the Dead: Desertion), ami Csöpp élettörténetét meséli el. Egy vicces név a stábból: Mike Trcic (az egyik járó hulla).  

"Ők mi vagyunk." 

Az élőholtakat elsősorban pittsburgi lakosok alakították, akik önként jelentkeztek szereplőnek. Minden egyes zombi-színész kapott egy dollárt, egy példányt az ominózus újság-címlapból (THE DEAD WALK!) és egy sapkát, amire rá volt írva, hogy "Zombit játszottam 'A holtak napjában'":) Többek közt stábtagokat és zenészeket is fel lehet fedezni a szörnyek sorában, például a The Granati Brothers (vagy G-Force) és az NRBQ együttesek tagjait. Az egyik szereplő haláljelenetéhez disznók belsőségeit és vérét használták fel, azonban valaki véletlenül áramtalanította a hűtőt, amiben tárolták őket, ezért elkezdtek rothadni. Emiatt abban a bizonyos szekvenciában az összes résztvevő megbetegedett... A helyszín nem egy stúdióban volt, hanem a pittsburgi Wampum nevű település közelében lévő bányában, amit a mai napig földalatti tároló-létesítményként használnak. Bár kellemes hőmérséklet uralkodott lent, a magas páratartalom rémálommá tette a forgatást. A mechanikus és elektromos eszközök sokszor felmondták a szolgálatot, gyakran az effektek sem működtek. A közlekedést is nehéz volt megoldani, mert ez a hely a semmi közepén van, így nagyon sokat kellett utazgatniuk az alkotóknak meg a szereplőknek. Sokan közülük éppen ezért ott aludtak, a föld alatt.  

A Day of the Dead 3 és félmillió dollárból készült, saját korában a magas korhatári besorolás miatt csak néhány helyen mutatták be, ezért pénzügyileg megbukott. Az évek folyamán azonban óriási hasznot termelt a videokazettás, dvds és blu-rayes verzióival; végső bevétele így 34 millió lett. Készült egy újrája és egy folytatása, valamint most csinálják a legújabb részét - az utóbbi kettőhöz Romeronak már nincs köze.  

Aki látott már Romero-féle zombis filmet, az tudja, mire számíthat: baromi brutális, undorító, néhol vicces, de ha a felszín alá tekintünk, súlyos mondanivalókat tartogat számunkra. Az eltelt évek ellenére A holtak napja még most is megállja a helyét, csak ajánlani tudom, igazi, minőségi horror-mozi! 

Pontozás: 

imdb: 7.2 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Kíváncsi vagyok az újrára is.) 

3. Night of the Hell Hamsters (2006) 

Az imdbn írta valaki, hogy "a címe nagyon is lefedi, mi ez". Nos, aki nem tud angolul, annak elárulom, hogy ez a név annyit tesz, hogy "A pokoli hörcsögök éjszakája":D A kollégák előre röhögtek, mert ők már látták és talán mégis erre volt a legnagyobb érdeklődés - korántsem véletlenül. Ekkora marhaságot még sosem láttam - végülis arról van szó, hogy kis pénzből forgattak egy vicces, ultra-komolytalan, de véres horrort. Sztori van, nem is akármilyen: 

Hősnőnk Julie (Stephanie Ratcliff), aki bébiszitter egy háznál. Azon a viharos éjszakán eljön hozzá a pasija, Karl (Paul O'Neill) és hoz magával egy boszorkány-táblát, amit a lány már régen ki akart próbálni. A szellemidézés azonban a fiú marhulása miatt ijesztő fordulatot vesz, amikor egy Spozgar nevű túlvilági szellem megszállja a ház gyermekeinek két kis hörcsögét és vérszomjas, apró bestiákat hoz létre belőlük. Julie mindent megtesz, hogy életben maradjon, de vajon sikerrel jár? Vagy a hörcsögök martalékaként végzi? 

Rövidfilmről van szó, a játékideje kb. annyi, mint ahány perc alatt a végére érsz ennek a cikknek. Nagyon agyament, szörnyen komolytalan, de rendkívül humoros - már annak, aki vevő az ilyesfajta viccekre. A létrehozásáért elsősorban Paul Campion felel, aki civilben vizuális effekteken szokott dolgozni, ezúttal pedig kipróbálta magát forgatókönyvíróként és rendezőként is, valamint a Julie által nézett nyulas horrorban ő az egyik óriás zombi-nyúl:D Annyit érdemes tudni a Night of the Hell Hamsters-ről, hogy alig 10 ezer fontból készült, de hat különböző rövidfilmes díjat nyert, szóval nagy sikernek könyvelhető el.  

Fent van a youtube-on, akinek van egy fölösleges negyed órája és kedveli a szó szerint agyatlan állatságokat, az adjon neki egy lehetőséget, megbánni biztosan nem fogja:D Én remekül szórakoztam rajta, a trash-műfaj ilyen alsó szintjeivel még sosem találkoztam ezelőtt:) 

Pontozás: 

imdb: 6.4 (4 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5 

Hírek: 

- Elektronikus postán kaptam a hírt, hogy megkezdődtek az Interkozmosz című magyar sci-fi rövidfilm előkészületei. Az írója, rendezője, és zeneszerzője Bánhegyi Béla, főszereplője pedig Szőke András. A történet egy használaton kívüli űrtávközlési állomás karbantartójáról szól, aki éjszakánként egyetlen barátjával, egy földönkívülivel beszélget. A fekete-fehér filmet főként a zene és a képi világ fogja meghatározni, tervezett hossza pedig 15-20 perc. A forgatás ősszel kezdődik, addig is folyamatos információk Bánhegyi Béla blogján lelhetőek fel. (Azóta láttam, írtam róla, a stáblistában pedig én magam is szerepelek ezzel a bloggal, a Köszönet-rovatban.)

- Hallottam egy érdekes belső infót, miszerint éppen kezd felélénkülni a magyar horrorfilm-gyártás. Egy konkrét ötletet hallottam is, de nem tudom, mennyire publikus, ezért csak annyit mondok, ha ez a terv valaha megvalósul, marhajó lesz, én biztos megnézem:D (Bárcsak emlékeznék rá, hogy mi volt...)

- Daniel Baldwin rengeteg mozi elkészítésében vesz részt mostanság, ezek közül kiválogattam a legérdekesebbeket. Az egyik a The Removed (akció-horror egy kísérletről, aminek önként jelentkező fiatalok esnek áldozatul), a másik pedig a Soulmates (fantasy két fiatal dalszövegíró-énekesről, akik gyerekkoruk óta egymásról álmodnak). 

- A holtak napjában Johnt, a pilótát életre keltő Terry Alexander a legújabb rémisztgetős zombi-paródiában, a Dave of the Deadben ugyanezt a szerepet fogja eljátszani. 

Várható írások: A három testőr 3D.

Talán nem túlzás, ha azt állítom, hogy a világ legjobban várt szuperhős-mozijáról írok most. Amióta ugyanis a Marvel-képregénybirodalom önálló, független filmstúdiót hozott létre 2005-ben, azóta jöttek sorban a '60-as évek óta milliók kedvenceivé vált, legnagyobb amerikai szuperhősök mozgóképes feldolgozásai (Vasember 1-2, A hihetetlen Hulk, Amerika Kapitány, Thor és még jó pár másik). Az Iron Man óriási sikerének hatására 2008-ban elkezdődött az Avengers-csapat összeállítása: mindegyik film stáblistája után egy-egy kis lezáró-szekvenciában megjelent a Samuel L. Jackson által éltre keltett Nick Fury vagy a Coulson ügynök bőrébe bújt Clark Gregg és felajánlotta a címszereplőnek, hogy csatlakozzon a S.H.I.E.L.D. békefenntartó csapatához. Egyértelmű igent persze egyikük sem mondott, de már évek óta mindenki tudta, hogy előbb-utóbb jönnek a Bosszúállók... 

Azonban, bár a képregények emberfeletti erejű bajnokainak kalandjai Tim Burton 1989-es Batmanje óta slágernek számítanak, mégis óvatosan kell bánni ezzel a témával, mert sokszor csúnya nagy bukások csúsznak be (A szellemlovas, Spirit, Elektra). Külön elrettentő példa a hazánkban Az ötödik hős címen ismert Justice League-mozgókép, ami valami elképesztően rossz - ez volt az egyik első próbálkozás arra, hogy sok hőst egy helyen, közös kalandban szerepeltessenek, és nem jött össze... Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy ha egy filmben benne van Hulk és/vagy Robert Downey Jr., a készítők közt pedig helyet foglal Jon Favreau, akkor az már aranybánya. Ezekhez adjuk hozzá Thort, Captain Americat, Scarlett Johanssont vörös hajjal és a legkitűnőbb sci-fi/kalandmozik atyját, Joss Whedont - helyben is volnánk, ebből lett az Avengers. 

Ki tudja, mennyi idő telt el, mióta Asgard dimenziójából a Tesseract nevű iszonyatos energiájú mágikus kocka a Földre került. A S.H.I.E.L.D.-ügynökség mindent elkövet, hogy biztonságos helyen tartsák, ám nem számítanak arra, hogy a tárgy egy szép napon létrehoz egy létsíkok közti kaput, amin keresztül ismét bolygónkra lép a bajkeverés istene, Loki (Tom Hiddleston). A hatalommániás kitaszított ezúttal egy rejtélyes földönkívüli néppel, a Chitaurival paktál le, hogy együtt foglalják el az emberek világát és minden lakóját rabszolgasorsra kárhoztassák. Nick Fury így összehozza a Föld legnagyobb hőseit ("Earth’s Mightiest Heroes"): a nemrég még az Antarktisz jegében fagyoskodó Amerika Kapitányt (Chris Evans), a szuperkém Fekete Özvegyet (Scarlett Johansson), a milliárdos feltaláló Vasembert (Robert Downey Jr.) és a civilizációtól elszigetelten élő dr. Bruce Bannert (Mark Ruffalo), aki sokkal több, mint aminek látszik. Az ő feladatuk lenne megtalálni a meglovasított nagy hatalmú varázstárgyat és semlegesíteni a rosszfiúkat, Loki azonban varázslattal a saját oldalára állítja az ötödik tagot, a fantasztikus mesterlövész Hawkeye-t (Jeremy Renner) és a tudós Selviget (Stellan Skarsgard) is, majd együtt próbálnak meg átjárót nyitni a Chitauriknak a világunkba. Szerencsére megjelenik Thor (Chris Hemsworth), így Fury irányítása alatt létrejön egy csapat, ami készen áll, hogy felvegye a harcot a legújabb fenyegetéssel! Feltéve, ha le tudják győzni saját démonaikat, felülemelkednek a viszálykodáson és közös nevezőt találnak. Vajon a Bosszúállók kódnevű társaság összekovácsolódik és útját állja a földönkívüli hódítóknak, vagy világunk pusztulásra ítéltetik a tehetetlenségük miatt? 

Igen nagy elvárásokkal ültünk be tegnap este a moziba a barátaimmal, ugyanis már baromi régóta kecsegtettek minket ezzel a hatalmas szenzációnak ígérkező mozival. Ráadásul hosszú ideje semmi igazán jót nem láttunk a filmszínházban, az utóbbi néhány alkotás (A titánok haragja, Az éhezők viadala, stb.) ugyanis aligha nevezhető kiemelkedőnek. Ha ehhez hozzávesszük, hogy Tony Stark két vászonra lépése mellett az itt felsorakoztatott Marvel-figurák közül mindössze csak Thor mozija volt értékelhető, akkor pedig pláne elvártuk, hogy a Bosszúállók kurvajó legyen. Mindent megkaptunk, amit csak szerettünk volna.  

Egyrészt a hat hős mindegyike valódi személyiséggel/motivációval bír (a személyiség azért a csajnál meg az íjásznál kérdéses), másrészt a körülöttük sürgölődő segítőik és még a negatív szereplők is érdekessé váltak. Minden egyes Bosszúállónak megismerhetjük kicsit a hátterét, a lelki világát, a gondolkodásmódját, meg ami talán a legfontosabb, megtudhatjuk, hogy miért harcolnak. Egyénileg szintén kapcsolódnak egymáshoz, pl. Stark és Banner tök jól kijönnek, mivel mindketten tudósok; ám a szabadelvű milliárdos már koránt sincs ilyen jó viszonyban a szabályokat tisztelő, régimódi erkölcsökhöz ragaszkodó Kapitánnyal. Ugyanakkor az alapvető konfliktusban plusz egy csavar, hogy Fury és bandája sem éppen angyalokból áll; éppen ezért egy idő után a címszereplők mindannyian felteszik magukban a kérdést, hogy megéri-e ez az egész? 

Az Avengers viszont nem csupán egy újabb látványos képregény-akciómozi (lásd Transformers...), hanem ízig-vérig Joss Whedon filmje, átitatva az író-rendező olyannyira jellegzetes humorával, ami anno sikeressé tette a Firefly-sorozatot meg a Serenity-t (csak hogy az egyik legismertebb művét említsem). A Banner/Hulk-páros, a "turisták" (Thor és a Kapitány) meg kedvenc Vasemberünk óriási poénokkal szolgálnak, tényleg rengeteget lehet rajtuk/velük nevetni, ez pedig nagyon fontos, hiszen így a Bosszúállók azok számára is szórakoztatóvá válik, akik nincsenek annyira oda a szuperhősökért. A moziiparnak pedig ez (lenne) a lényege, hogy szórakoztassa a nézőt. Azért ne higgyük, hogy egy ilyen kaliberű alkotás nem látványos! A 3D-s párbajok, mikor a formálódó liga tagjai összemérik erejüket, hihetetlenül jók; a végső csata pedig az elképesztő ellenfelek megjelenése mellett sem vált olyanná, mint a Transformers 3 - vagyis gagyivá.  

SZPOJLER ITT 

Mindössze egyetlen dolog van, amit nem értek: Miért kell az anyahajónak repülnie? Nem elég nagy az óceán, hogy ott elbújjanak? Félnek a vihartól? Hát az fönt is van... Szóval ez a motívum egy kicsit túlzás, de azt hiszem, belefér. 

SZPOJLER VÉGE 

A forgatókönyvet alapvetően Zak Penn írta (A hihetetlen Hulk, Elektra, X2), Whedon pedig később alakította át saját szájíze szerint. A producerek közt találjuk a Vasembereket rendező Jon Favreaut, társproducerként és a vége felé önmagát alakítva pedig újból beugrik az elmaradhatatlan Stan Lee:) Egyetlen lényegesebb visszatérő szereplő Coulsonon kívül Pepper Potts, vagyis Gwyneth Paltrow, aki újfent nagyon cuki, kár, hogy nem szerepelt többet; Hulk első visszaváltozásánál pedig a biztonsági őr ismerős lehet pl. az eredeti Alienből, ő Harry Dean Stanton.  

Érdekességek: Az első Avengers-képregény 1963 szeptemberében jelent meg. Eredetileg öten voltak: Thor, Iron Man, Hulk, valamint az itt kimaradt Ant-Man és felesége, Wasp. A Marvel-univerzum rengeteg másik hőse is tagja volt a ligának, ám őket jogi akadályok miatt nem lehetett bevenni, mert a karaktereket másik stúdiók birtokolják (pl: Quicksilvert és Scarlet Witch-et, akik mutánsok [Fox], az ellenségek közül pedig Dr. Doomot [szintén a Foxé] és Green Goblint [Sony]). Viszont a készítők megígérték, hogy egy esetleges folytatásban megpróbálják őket szerepeltetni. (2016 végén már a harmadik Avengers-mozi jön, amiben benne van a Pókember, így a Sony-társulást sikerült tető alá hozni.) Az említett első képregényben Loki akciója hozza össze a csapatot, ahogy a filmben is. A Marvel-mozik terjesztési jogát nemrég megvásárolta a Disney a Paramounttól, ám az utóbbi stúdió még mindig részesedik a profitból és a logója feltűnik szinte minden Avengers-cuccon. A filmhez készült egy négy részes előzmény-képregény, valamint egy korlátozott kiadású, Black Widow Strikes című miniszéria és az Avengers Assemble, ami a filmben látható karakterek újabb közös kalandja. Készülőben volt egy videojáték, ám a fejlesztő THQ-t bezárták, ezért nem lett belőle semmi, de talán még a jövőben befejezhetik a fejlesztését. 

"Majdnem ez volt Budapesten is." 

Edward Norton visszatért volna Hulkként, ám elbocsátották, leginkább arra hivatkozva, hogy nem csapatjátékos - Norton képviselői ezt az állítást cáfolták. Az 1978 óta mindenütt a zöld óriást életre keltő testépítő/színész, Lou Ferrigno ezúttal is kapott egy aprócska szerepet: ő az átalakult Banner szinkronja:) Mark Ruffalo a harmadik "modern kori" Hulk, ám egyben az első, aki valóban eljátszhatta a figurát, az Avatarban használt rávetítő-technika segítségével - magyarul, a szörny úgy mozog, ahogyan ő, Ruffalo van az animáció alatt. Robert Downey Jr. figurája Black Sabbath-pólóban parádézik, AC/DC muzsikára lép be és egy kizárólag a forgatás számára elkészített, speciális Acura sportkocsit vezet, amiből egyetlen példány létezik. Elvileg a páncélzata is más, de nekem ez fel se tűnt:D Downey Jr. négy filmre szerződött a Marvellel, ebből három már megvan. Chris Hemsworth-nek a Thorhoz felszedett izomzat megtartásához nagy mértékben meg kellett változtatnia az étrendjét - saját bevallása szerint naponta kb. a saját súlyát fogyasztja el proteindús ételek formájában! Chris Evans-nek sokkal több jelenete volt, ám ezekből rengeteget kivágtak a három órás első verzióból - de a Captain America-rajongók megnézhetik majd ezeket a DVD-kiadáson, ahol összesen fél órányi kimaradt jelenetet csodálhatunk meg.

Hawkeye-nak nincs szuperereje (bár ezt vitatnám), Jeremy Rennernek ez tette szimpatikussá a karakterét. Scarlett Johansson azt nyilatkozta, hogy "(a Fekete Özvegy) nem csak egy szerelmi szál miatt van ott, vagy, hogy jól nézzen ki, hanem ő is fontos tag, ezért sosem éreztem úgy, hogy én vagyok a kötelező lány". A felkészülésről ezt mondta: "A Bosszúállókra rengeteget készültem a kaszkadőrcsapatunkkal, meg harcoltunk a többi színésszel, őrületes volt. Az időm nagy részében semmi mást nem csinálok, csak harcolok." Samuel L. Jackson saját forgatókönyvét ellopták és feltették az internetre, miután 2011 áprilisában véletlenül benne hagyták digitális formátumban egy nyomtató memóriájában. Nick Fury életre keltője kilenc filmre szerződött - eddig hatban volt benne. A színészek a hosszú együtt töltött idő alatt összehaverkodtak, úgyhogy ha olyan jelenetük volt, amiben mindenki egyszerre szerepelt, akkor utána együtt is mentek lazítani:) A Manhattan ostrománál megjelenő katonák mind hivatásos fegyveresek, a 391. Katonai Rendőr Zászlóalj tartalékosai. Az egyik főproducer, Kevin Feige azt mondta a készülő műről, hogy "szeretnénk a Transformers 3-ban látott áll-leelejtős látványosságot és méreteket meghaladni" - ez bőven sikerült. Joss Whedon így foglalta össze a Bosszúállókat: "Alapvetően ezek az emberek nem tartoznak össze és az egész film arról szól, hogy megtalálják magukat egy közösségben. És rájönnek, hogy onnantól fogva nem csak hogy összetartoznak, de nagyon is szükségük van egymásra." "Ezek a karakterek nem férnek meg egy csapatban, de még egy szobában se - és ez a család definíciója." A Bosszúállók 220 millió dollárból készült. A díszbemutatója április 11-én volt, a magyar premier tegnap, az amerikai viszont csak májusban lesz. Eddig valamivel több, mint 17 milliót hozott be, de ez az összeg csak nőni fog - a kritikusok egyelőre pozitívan reagáltak rá.  

Nekem és a barátaimnak (köztük szerzőtársamnak, Mozsárágyúnak és a Contagion-írásunkat elkövető SickRatnek) nagyon tetszett az Avengers. Akciódús, látványos, izgalmas, vicces és ami a lényeg: szórakoztató! Kis híján két és fél órás játékideje fel sem tűnik, annyira magával ragad ez a fantasztikus, futurisztikus technikával és ősi mágiával átitatott világ. Vasember-, Chris Hemsworth- és Scarlett Johansson-rajongóknak kötelező darab, de aki szereti a szuperhősös/képregényeken alapuló mozikat, az se hagyja ki! Ki merem jelenteni, hogy a 2012-es év eddigi legjobb filmje ez. 

Pontozás: 

imdb: 8.1 (4 év alatt 0,8.at esett.)

Szerintem: 5/5 (Újranézéssel talán még nőhet a pontszám.) 

Utólagos szerkesztés: Másodjára, angolul nézve is remek volt, az egyetlen gond vele az, hogy a poénok nagy része ekkorra már nem üt, vagy nem akkorát, mint először. Nagyon király, hogy az eredeti szinkronban ugyanúgy Budapestet mondanak annál az ominózus jelenetnél, és hogy a stáblista leges legvégén van még egy utolsó kis vicces pillanat. A pontszámot nem fogom feljebb vinni, de továbbra is fenntartom, hogy az Avengers kitűnő film, amit bárki élvezhet, függetlenül attól, hogy látta-e az előzményeket/ismeri-e a karaktereket korábbról. (2016-os megjegyzés: A folytatása viszont csak 3/5...)

Hírek: 

- 2011 végén megerősítették, hogy a Vasember 3-mal indul a Bosszúállók második szériája, így miután elkészülnek az elkövetkezendő Marvel-mozik (lásd lejjebb, Stan Lee-nél), akkor várhatjuk az Avengers 2-t, amit állítólag szintén Joss Whedon rendezhet. (És ahogy feljebb írtam, közepes minőségű lett...)

- Zak Penn írja a Karate kölyök 2 forgatókönyvét - az elsőt ki látta?:D 

- Stan Lee producerként és a karakterek kitalálójaként vesz részt az alábbi szuperhős-mozik készítésében: A csodálatos Pókember, Vasember 3, Doctor Strange, Nick Fury, Thor 2, Deadpool, Amerika Kapitány 2, valamint kizárólag kitalálóként az Ant-Manben. (Ezek közül 2016-ra csak az önálló Nick Fury-mozi nem készült el...)

- Robert Downey Jr. és Gwyneth Paltrow negyedszer is eljátsszák Tony Starkot és Pepper Potts-ot az Iron Man 3-ban. (Erről írtam azóta.)

- Hivatalosan még nem erősítették meg, hogy Chris Evans lesz-e másodszor is a Kapitány megformálója, de nagy valószínűséggel őt kérik majd fel. (Így is lett, erősen túlértékelt izé lett a Winter Soldierből, akit bővebben érdekel a véleményem róla, az keressen rá jobb oldalon!)

- Mark Ruffalo a bankrabló bűvészekhez csatlakozik a Now You See Me-ben. (2016-ra ennek már kijött a folytatása is.)

- Chris Hemsworth, Tom Hiddleston és Stellan Skarsgard visszatérnek a Thor 2-ben, Chris pedig Kristen Stewart partnere lesz a Hófehér és a Vadászban. (Mindkettőről született írás az elmúlt 4 évben.) 

- Scarlett Johansson következő munkája az Under the Skin névre hallgató sci-fi, amiben "egy űrlény emberi formában járja be Skóciát". Ezen felül Scarlett lesz Janet Leigh a Hitchcockban, ami a legendás rendező életéről szól, akit Anthony Hopkins testesít meg. 

- Jeremy Renner a Hansel and Gretel: Witch Hunters-ben alakítja a modern Jancsit, testvérét, Juliskát Gemma Arterton játssza majd:) (Ezt szintén láttam, az eddigiek közül az egyetlen, ami tetszett.)

- Samuel L. Jackson karaktere önálló mozit kap; a Nick Fury-ben Clark Gregg is visszatér.  

Holnap cinegore-os találkozó lesz Budapesten, ahol egy csomó horrort megnézünk (elvileg), ezekből majd egy ömlesztett írást fogok produkálni. Továbbra is várható még A három testőr 3D. 

Ja és még valami: tessék maradni a stáblista elején! Utólagos szerkesztés: Meg a végén is!

A múlt héten a tv leadta a hazánkban látható mindkét Juno Temple-filmet (St. Trinian's + A másik Boleyn lány), ehhez kapcsolódóan pedig megnéztem még a Dirty Girlt és a St. Trinian's 2-t is újra, aztán megjött a kedvem ahhoz, hogy valami újat lássak tőle. Egy interjújából kiderült, hogy az eddig számomra nem túl érdekes Glorious '39-ban többé-kevésbé főszereplő, és ha ő az egyik, a másik meg Bill Nighy, akkor már kíváncsi lettem rá. (Szerkesztés 2016-ból: Egyébként majdnem ugyanez a felállás az Egy botrány részleteiben, ezen kívül mostanra már elég sok Juno-alkotás elért hozzánk, szerencsére, de például az említett Dirty Girlt azóta se sugározta egyetlen hazai csatorna sem...) Úgyhogy tegnap este megtekintettem és azt mondom, érdemes volt! Lássuk a történetet: 

1939-ben járunk, Angliában, azon belül is Norfolkban. A befolyásos Keyes-család tagjainak története elevenedik meg előttünk (apuka - Nighy, fiú - Eddie Redmayne, nagylány - Romola Garai, kislány - Temple), akiknek gondtalan életét egyre jobban beárnyékolja a közelgő második világháború. A három gyerek közül Anne-t (a nagylányt) örökbe fogadták, de azért mindenki vér szerinti Keyes-nek tekinti; ám egy napon valami olyanra bukkan, amire nem szabadna. Belép az apja dolgaival teli fészerbe, ahová addig sohasem ment be senki és ott talál két lemezt, amiket meg akar hallgatni, ám azokon a címke szerinti zene helyett beszélgetések vannak. A többiek is furcsállják a dolgot, az apa pedig elmondja, hogy azokat a cuccokat a kormány emberei halmozták fel ott, mert így akarták biztonságban tudni őket. Másnapra elvitet onnan mindent, de Anne megtartja a két lemezt és ezek után elindul a lavina, ami lassan maga alá temeti őt. Egyre több lesz a megmagyarázhatatlan esemény, a láthatatlan ellenség mindenütt ott lapul és hősnőnk lassan rájön, hogy talán senki sem az körülötte, akinek látszik. Közben pedig Anglia két nagy párt álláspontja között őrlődik: szálljanak be a háborúba vagy próbáljanak meg békét kötni Hitlerrel? Vajon mi lesz végül az állami vezetés döntése és hogyan érinti majd ezt az Anne-nél lévő titkos dokumentum? Egyáltalán akad majd lehetősége a lánynak beszélni vagy elhallgattatják? 

Mivel Juno az első képeken feltűnt és szinte majdnem minden jelenetbe bekerült, így már meg voltam elégedve a Dicső '39-cel, de ezen felül egy idő után magával ragadott a fordulatos, izgalmas sztori meg a remek színészek játéka. A felvezetés úgy egy fél órát tart, ezalatt megismerjük a főbb szereplőket és az alaphelyzetet, majd következik a konfliktus, megkerülnek a lemezek - innentől pedig beindul a sztori. Kirajzolódik előttünk az összeesküvés, ami nem csak hogy magas körökbe vezet, hanem egyenesen a Keyes-család legbelsejébe... Néha azért akad okunk nevetni is, vannak felemelő pillanatok, közben az angol táj szépségét ötvözik a nyugtalanító eseményekkel, és ez egészen különös hatást kelt.  

Nézzük a színészeket! Romola Garaival kezdetben nem nagyon voltam megelégedve, de ahogy haladt előre a cselekmény, úgy bontakozott ki. Az egész film leginkább az ő teljesítményére épít, és végülis szerintem jól teljesít. Juno Temple most is nagyon csinos minden alkalommal, a Cracks-hez hasonlóan rövid, barna hajat kapott és csupa színes, elegáns ruhát. Ő a kis üde színfolt a sok szürke között, de sajnos ami a végére kiderül a karakteréről, az kifejezetten ellenszenvessé tette. Bill Nighy hozza a tőle elvárt magas színvonalú színjátszást, és nagyon érdekes, hogy az ő alakja egyáltalán nem olyan antipatikus, mint Junoé vagy Eddie Redmayne-é. Utóbbi szintén remek, főleg a vége felé abban a részben, mikor Garaival kiabál. Ismertebb arc még a keretet nyújtó "Napjainkban"-rész Winstonja, a kitűnő Christopher Lee; egy epizódszerepben a remek David Tennant; a hölgyek vonalát pedig Julie Christie erősíti. Feltűnik még Toby Regbo, a Mr. Nobody-ból, aki szintén a mostanában játszódó szekvenciákban látható, ezúttal szőkén. Az író-rendező Stephen Poliakoff volt, aki elsősorban tévéfilmek munkálataiban szokott részt venni, főleg íróként. 

Érdekességek: A forgatás nagyrészt ott zajlott, ahol a történet játszódik. Juno Temple másodszor dolgozott együtt Bill Nighy-val (Egy botrány részletei), Eddie Redmayne-nel (A másik Boleyn lány), David Tennanttal (St. Trinian's 2) és Toby Regboval (Mr. Nobody); Nighy pedig mind itt, mind a másik esetben Ms. Temple apukáját alakította. Romola Garai szintén volt "Nighy-lány" az I Capture the Castle-ben (magyarul ezt Enyém a várnak fordították, 2016-ban látható volt a tévében.). Muriel Pavlow, aki az idős Anne, mindössze egy évvel öregebb csak Lee-nél, pedig a sztori szerint legalább tízzel többnek kell lennie. A Glorious '39 3 700 000 euróból készült, ám mindössze csak 300 ezret hozott vissza. Kritikai fogadtatásáról annyit, hogy a wikipedián található idézetek a The Daily Mailből és a The Guardianből eléggé elmarasztalóak vele szemben, lassúnak, rosszul megírtnak nevezik, külön rászállnak benne a rendezőre is. 

Márpedig nincs igazuk! A Dicső '39 óriási, izgalmas és felkavaró film, ami egy pillanatra sem válik unalmassá. A történetben maximum a befejezést lehet kifogásolni, ami egy picit butaság, de nagyon-nagyon hatásos! Ráadásul, ha utána átgondolod az egészet, minden részlet egészen más színezetet kap, ami elég durva. A filmdrámák és az angol mozik kedvelői biztosan értékelni fogják, nekem tetszett, pedig alapvetően nem vagyok oda ezért a műfajért. Csak ajánlani tudom, de készüljön föl a néző, mert több mint két órás! 

Pontozás: 

imdb: 6.5 (Legalább 7-est érdemelt volna.) (4 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Újranézéssel talán még emelkedhet a pontszám.) (Szerkesztés: Másodjára már a fordulatok nem működnek...)

Hírek: 

- Juno Temple az A Girl and a Gunban lesz címszereplő, partnerei közt Christopher Walkennel, a mozi maga egy Hollywoodban játszódó romantikus thrillernek készül. Ezen kívül egy újabb drámában, a Truck Stopban fog mellékszerepelni, ez pedig egy különös barátságról szól majd. (Az első sajnos sosem készült el, a másodikból lett a Safelight, aminek végülis a női főhősévé avanzsált, erről írtam is.)

- Romola Garai az űrbe indul, ahol Liev Schreiberrel töltik majd az utolsó napokat a vörös bolygón a Last Days on Mars névre hallgató sci-fiben. 

-  Eddie Redmayne újabb történelmi tárgyú, irodalmi alapú mozgókép megvalósításában vesz részt, ez pedig a Les Misérables, Victor Hugo klasszikusának egymilliomodik feldolgozása. 

- Christopher Lee ismét fehér köpenyt ölt a A hobbit 1-2-ben, valamint Tim Burton keze alatt játszik a hamarosan bemutatásra kerülő Dark Shadows-ban és szintén ennek az úriembernek szinkronizál a Frankenweenie-hez. (Utóbbi kettőről azóta értekeztem a Filmrajongó hasábjain.)

- A színész Gilbertet életre keltő Hugh Bonneville adatlapján találtam meg az érdekesnek tűnő The Return of Captain Nemot, amiben ő bújik a címszereplő bőrébe. A történetről: "A kalandor Némó kapitány összefog Ulysses Grant elnökkel, hogy közösen szálljanak harcba egy gonosz zsenivel, aki tengeri katasztrófákat idéz elő." Plusz vonzó tényező a női főhőst alakító Hayley Atwell jelenléte:) 

Szerintem egy-két héten belül végzek a másik projektemmel és utána ismét nagyobb odaadással foglalkozom majd az oldallal. Az utóbbi időkben inkább a régebbi bejegyzések felújításán munkálkodtam, de még bőven van hátra mozi, amit meg kellene néznem. (Ezek szerint 2016-ban legalább másodszorra futottam neki a javításnak.)

Várható írások: A három testőr 3D, Avengers.

Itt egy szép példa rá, hogy jó marketinggel el lehet adni egy rossz filmet is. Az RTV Tipp ezt írta: "Mac, a keményöklű zsaru egy nap új társat kap egy meglehetősen nehéz ügyben. Ellis páratlan detektív, ám van néhány kisebb hibája: állandóan híres tévészereplőket utánoz." Ez alapján megnéznéd, nem? Miközben az első képkockák peregtek (és apám végigbeszélte őket), kezdtem úgy érezni, hogy már láttam ezt, aztán, mikor kiderült, miért is folyik a küzdelem, akkor biztos lettem benne. Ettől függetlenül megnéztem, de aligha szórakoztatott... Na mindegy, erről majd később, először itt a sztori: 

Az RTV által keményöklűnek nevezett Mac-et (Gene Hackman) én inkább öntörvényűnek hívnám: bárkivel kiáll, megmondja a véleményét, helytáll bármilyen harcban - remek zsaru, akit a kollégái kedvelnek, csak éppen társulni nem akarnak vele. Így aztán a rendőrfőnök a legújabb gyilkossági esethez kirendeli mellé a különösen viselkedő, de fantasztikus megfigyelőképességgel megáldott Ellis-t (Dan Aykroyd). A két fickó leginkább tűz és víz, ráadásul kiderül, hogy Ellis tudathasadásban szenved. De ez sem gátolhatja meg őket, hogy a végére járjanak egy több évtizedes ügynek, amiben neonácik, izraeli titkosügynökök és a pornóipar jeles tagjai (köztük Dom DeLouise:D) keverik a szalámit. A tét egy különleges filmszalag, ezen valami olyan látható, ami egyesek szerint nem kerülhet napvilágra - vajon kié lesz végül? És Ellis felett vajon melyik személyisége veszi át véglegesen az irányítást? 

Az alapötlet annyira elképesztő, hogy le se írom, de az a legjobb benne, hogy a végén, mikor bemutatják a szalagot, nem is az van rajta, amit mondanak... Fantasztikus, hogy hogyan lehetett valami ennyire ostobát összehozni a vígjátékok nagyágyúival, ráadásul ugye meglátszik rajta az eltelt több mint 20 év. Az egyetlen igazán nagy hibája az, hogy az események valójában nincsenek összefüggésben egymással: Ellis őrültsége totál mellékes és elsikkad a főszál mellett, ami meg kitalálható és semmiféle meglepetést nem tartogat. A hülyén megcsinált karakterek és a béna sztori ellenére azért Hackman egészen jó, DeLouise-t mindössze a külseje miatt vették fel, Aykroyd utánzásait pedig csak az ismerheti fel, aki tisztában van a régi idők mozijaival - ráadásul biztos, hogy eredeti nyelven sokkal inkább beazonosíthatóak az általa megszemélyesített karakterek. Azért pár elhangzó poén még ma is üt, de a legtöbbről ez nem mondható el. 

A film színvonalát mutatja a rendező, Bob Clark egyéb munkáinak listája - a teljesség igénye nélkül néhány cím: Karate kutya, Énekes izompacsirta, ám itt van még a '74-es Black Christmas (igaz, hogy nem láttam, de ez egy egészen híres horror). Clark egyébként író is volt, Richard Matheson és testvére, Richard Christian Matheson mellett. Akad még pár ismertebb mellékszereplő, pl. egy jelenetben látható Tobin "Fűrész" Bell, a női főhősnek a '90-es években ismert Nancy Travis tekinthető, valamint a stáblistából kimaradt lövöldözőként valahol felbukkan benne Mel Brooks. Két vicces nevű mellékalak: Robert Dickman (a "nyúl") és Susan Peretz (valami hölgy lakó vagy ki). A Loose Cannons 15 millió dollárból lett, ám alig 5 és felet hozott vissza, semmilyen érdekességet nem találtam róla a neten.  

Nem valami jó mozi ez, bár biztos vagyok benne, hogy angolul jobban érvényesülne. Csak fanatikus Aykroyd-rajongóknak ajánlom:) 

Pontozás:

imdb: 4.8 (Na ugye.) (4 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 3/5 (A három főhős miatti tiszteletből.) 

Hírek: 

- Richard Matheson munkái is inspirálták a készülőben lévő 2054: The Last Man című sci-fit, ám ha jól vettem ki, ő maga személyesen nem vesz részt a munkálatokban.  

- Dan Aykroyd írója, producere és egyik főszereplője lesz a nagy durranásnak ígérkező Szellemirtók III-nak; valamint még a Dorothy of Oz animációs musicalben szinkronizálja a Madárijesztőt. (Az előbbi végül másként valósult meg.)

Mikor észrevettem, hogy lesz ez, gondoltam megnézem és totál kiment a fejemből, hogy egy Louis de Funes-komédiáról van szó. De ha már belevágtam, végigültem, és oké volt, csak mégsem az én műfajom - sőt, talán nem a korosztályom műfaja, mert mondjuk 67 éves édesapám nagyszerűen szórakozott rajta, én meg csak egyszer-kétszer nevettem fel. A véleményemet szokás szerint később, előbb jöjjön a sztori ismertetése: 

Párizst rettegésben tartja az ezerarcú, elkaphatatlan bűnöző-zseni, Fantomas. A legutóbbi fondorlatos rablása után az újságíró Fandor (Jean Marais) a siker reményében összedob egy ál-interjút a gonosszal, amit aztán címoldalon hoz a másnapi hírlap. A szenzáció óriási, de a tollforgató hamarosan nagy bajba kerül, mert az igazi Fantomas felháborodik a róla állított rosszindulatú vádakon és elrabolja őt. Fandor számára a megpróbáltatások pedig csak ekkor kezdődnek, mert elrablója felölti az arcát és nemcsak a menyasszonyát (Mylene Demongeot) próbálja meg elcsábítani, de még egy újabb rablást is végrehajt! A rendőrséget, főként Juve felügyelőt (de Funés) pedig meggyőzik a bizonyítékok, hogy Fandor a fantom (ez rímel), de pár órával később a rém újból lecsap, ezúttal a felügyelő arcát viselve! Juve-ot és az újságírót becsukják, ám ez nem fogja megállítani Fantomas-t. Az ügyefogyott rendőr, az igazságot követelő firkász és annak barátnője pedig a félelmetes ellenfél után indulnak, de vajon van esélyük arra, hogy elkapják/leleplezzék? 

Az izgalmas bevezető után leszögezném, hogy ezt a mozit még véletlenül sem kell komolyan venni. A tömeggyilkosnak kikiáltott maszkos rém ugyanis a teljes játékidő alatt senkit se öl meg, mindössze verekednek és lövöldöznek a szereplők (egy hulla elvileg van, de az ő halála sem egyértelmű). Vicces, hogy az alapvetően véresen komoly címszereplőt a komolynak látszó újságíró és a végletekig komolytalan felügyelő üldözi, ráadásul Fandorról hamar kiderül, hogy bizony közel áll hozzá a hülyeség. Éppen ezért a Fantomas-os jelenetekben tényleg ügyesen végrehajtott rablásokat láthatunk, a fennmaradó időben meg humort, néha pedig a kettő keveredik.  

Jean Marais háromféle szerepet alakított: ő a firkász, a maszkos Fantomas és a Fandor arcát viselő gaztevő. Figyelemreméltó fizikumát remekül kihasználták az alkotók, róla azért el lehet hinni, hogy meg tudja védeni magát, ha akarja. A kék álarcos gazember talán kicsit megmosolyogtató külsőt kapott, de nekem tetszik, picit macskaszerű "arccal" bír, így olyan sunyinak tűnik:) De Funés az de Funés, róla többet nem érdemes mondani, maximum még azt említeném meg, hogy ezúttal Balázs Péter helyett Haumann Péter szólaltatja meg, de hasonlóan kitűnő módon. Egy korabeli nagy filmhez méltón sok szép mellékszereplő hölgyet vonultatnak fel, a női főhős Mylene Demongeot nagyon csinos (és egyetlen egyszer sincs rajta melltartó:D). 

A címadó figuráról azt kell tudni, hogy eredetileg egy regénysorozat főgonosza, Pierre Souvestre és Marcel Allain találták ki őt, először pedig 1911-ben jelent meg Fantomas-regény. A két író közösen 32 kötetet jelentetett meg, Souvestre halála után Allain még 11-et írt egyedül. Az ezerarcú gazember jelentette az átmenetet a gótikus regények negatív alakjaiból a modern sorozatgyilkosokba - valójában egyáltalán nem olyan humorosak ezek a történetek, mint ahogy ebben a '64-es francia műben tálalják nekünk. A karakter egyébként számtalan mozgókép, tv-sorozat és képregény inspirálójává vált, az ezüst vásznon először 1913-ban jelent meg. André Hunebelle rendező műve viszont inkább egy francia James Bond-trilógia első része, mintsem Souvestre és Allain "hősének" legújabb életre keltése (erre utalnak a különböző bizgentyűk, amiket a bűnöző-zseni használ, pl. a boldogság-szérum). 

Érdekességek: Jean Marais 1913-ban született, pont amikor az első Fantomas-film a mozikba került. A rendező szerepel saját filmjében, ám nem tudni, hol. A maszkos gonoszt Raymond Pellegrin szólaltatta meg. Bár a készítési költségeit és a bevételét sem ismerem, tény, hogy a Fantomas órási siker lett, nem csak Európában, hanem az akkori Szovjetunióban, Japánban, meg még az USA-ban is. Két folytatása készült, a Fantomas visszatér és a Fantomas a Scotland Yard ellen, ezeket szintén Hunebelle rendezte és a három főszereplő ugyanaz bennük. (Sorban mindegyiket adni fogja a Film+, de ez annyira nem tetszett, hogy megnézzem őket.) Egyébként három dolog volt a teljes játékidő alatt, ami számomra homályos maradt: 1. Az autós részben miért énekelve beszél Fandor szinkronja?:) 2. Fantomas mért nem veszi le az álruháját, mikor leugrik a vonatról? Sose találnák meg, hiszen senki sem tudja, hogy néz ki. 3. A felügyelő és az újságíró honnan tudja, hogy a rosszfiú leugrott a mozdonyról? Persze ezek csak apróságok, az alapvetően vicces légkör miatt lényegtelenek. 

Egy a fontos: a Fantomas-ban keverednek a Louis de Funés-vígjátékok a James Bond-akciómozikkal, így ha van olyan, akinek éppen ez a kettő a kedvenc műfaja, akkor ezt a filmet ne hagyja ki:) 

Pontozás: 

imdb: 7/10 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 4/5 

Jövő csütörtökön mutatják be az Avengers-t, ezt mindenképpen megnézem, valamint hétvégére várhatjátok még A hetedik pecsétről szóló írást Mozsárágyútól.

Nemrég anyukám kapcsolgatás közben belefutott ebbe az HBO-n. Nézem, Alexis Bledel meg Michael Keaton, el is döntöttem, hogy ezt megnézem majd, ha újra adják. Ma volt az alkalom, úgyhogy nem hagytam ki és remekül szórakoztam rajta - de erről majd később, most jöjjön a sztori: 

Ryden (A.B.) most jön ki a fősuliról, kezében a diplomájával és eddig minden a tervei szerint alakult. Még kiskorában előre kitalálta, hogy hová akar eljutni az életben és már csak egy lépés hiányzik, hogy felvegyék a nagy new yorki könyvkiadóhoz, ahol mindig is dolgozni akart. Ám az égiek összeesküdnek ellene és az állást az ő régi nagy "ellenfele" ("magándarthvadere":D) kapja meg, Ryden pedig hoppon marad. Ezután mindent megtesz, hogy állást találjon, és nem törődik szinte semmi mással, elfelejti legjobb barátját, a belé nyíltan szerelmes Adamet (Zach Gilford), meg a családot (Keaton, Jane Lynch, Carol Burnett és Bobby Coleman). Vajon milyen munkát talál majd (ha egyáltalán sikerül neki) és boldog lesz tőle? Vagy végre megtanul az esze helyett a szívére hallgatni és észrevenni a sok-sok kis lehetőséget az örömre? 

"A herpesz nem piknik." 

Szerettem volna egy jót nevetni és ezt megkaptam a Post Gradtől, ami egy primitív vígjátékocska, ám a felszín alatt sokkal több van benne. Például az engem is érintő "hiába van egy csomó iskolád, nem tudsz elhelyezkedni"-helyzet, az előre megtervezett élet összedőlése (sajnos a hősnőhöz hasonlóan ilyen tervezgetős vagyok) és újabb példát kapunk, hogy valójában fiú meg lány között lehetetlen a barátság:) A poénok jók és így első nézésre mindegyik működött, ráadásként a mellékszereplők között ott van J.K. Simmons, akivel egyszerűen képtelenség rossz filmet csinálni, szóval minden adott egy kellemes koradélutáni kikapcsolódáshoz. 

Alexis Bledelt a volt barátnőmnek köszönhetően ismertem meg - mert hát melyik lány ne imádná A szívek szállodáját (Mozsárágyú az egyik, akit hidegen hagy, de a kivétel erősíti a szabályt:D) - és gyakran kénytelen voltam vele együtt nézni. Aztán láttam Bledelt a Sin City-ben, ahol a különleges színkeverési technikával kihasználták egyedi szemszínét. Máig nem tudom, hogy lehet valakinek ennyire kék szeme és mindig elcsodálkozom, hogy ő már 31 éves - olyan kortalannak látszik... Michael Keaton még mindig kitűnő komikus, vele is nehéz rossz mozit összehozni, de a filmbeli család többi tagjára sem lehet panasz. Zach Gilfordnak egészen kellemes énekhangja van, viszont ahogy megláttam a figuráját, felmerült bennem, hogy mi a fene? Ez az új trend? Hogy a filmbeli tinilányok pasijai csakis gitározós-éneklős csontsovány srácok lehetnek? Lásd: Juno, Hajrá Bliss!, stb. Ennek kapcsán ismét el lehetett lőni a "dalt írok neked" meg a "nem megyek el a koncertedre"-kliséket, de szerencsére néhány egyéb, már megszokott romantikus húzással sikerült leszámolni. A rendezőnő, Vicky Jenson egyébként animációs szakember, így különös választás volt; a producerek közt pedig megtalálhatjuk a szellemirtó Ivan Reitmant.  

Csupán annyi érdekességet találtam a Diploma utánról, hogy 15 millió dolláros költségvetése ellenére csak alig 6 és félmilliót hozott be; ráadásul se a kritikusoknak, se a közönségnek nem tetszett. Meglepő módon viszont a fő véleményformálók egyike, Roger Ebert négyből három csillagot adott rá, mondván " Ha cinikus vagy megcsömörlött vagy, akkor nyilván nem fogod értékelni. De hosszú ideje ez az első film, amiről ténylegesen azt gondoltam, hogy szívesen megnézném egy esetleges folytatását is." Fura:) És végül egy viccesen hangzó név: Dempsey Pappion - a kosaras fiúk egyike.  

Nekem tetszett a Post Grad, mivel vicces volt, a főszereplő jó csaj és Keaton remekelt benne, meg tudtam rajta sokat nevetni. Ajánlom a romantikus vígjátékok és a Gilmore Girls rajongóinak:) 

Pontozás: 

imdb: 5.3 (Négy év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Azért másodjára már biztos nem lenne annyira jó.) 

Hírek: 

- Alexis Bledel hamarosan kedvencemmel, Juno Temple-lel szerepel együtt a The Brass Teapot című fantasy-drámában; valamint egy őrületről szóló horrorban, a The Letters-ben fogja a női főszerepet játszani. A legutóbbi filmje, a Violet & Daisy pedig elvileg már kint van, engem nagyon érdekelne, merthogy Alexis és Saoirse Ronan alakítják a címszereplőket, akik bérgyilkoslányok; a mellékszereplők közt pedig ott van Danny Trejo. Jól hangzik, nem? (Az elsőről meg a harmadikról már írtam azóta.)

- A szomszéd úriember bőrébe bújt Rodrigo Santoro volt a 300-ban Xerxész, ami igencsak hihetetlen, de mégis igaz. Olyannyira, hogy a készülő folytatásban, a Battle of Artemisiaban is ő lesz a perzsa isten-király. (Erről szintén értekeztem az eltelt 4 év alatt.)

- Michael Keaton ismét a Barbie baba párját, Kent szinkronizálja a negyedik (!) Toy Story-ban. Andy-nek itt már saját gyerekei lesznek, másra nem tudok tippelni:D

Mint minden péntek 13-án, most is egy Friday the 13th-filmmel ünnepeltem, ezúttal a videós listáról utoljára megmaradt első résszel. Ez volt az, ami elindította Jason Voorhees-t a világhír felé, de (ahogy a Sikoly-sorozat rajongói jól tudják) itt még nem ő volt a gyilkos. Később majd leírom a szpojlerek közé, hogy ki ölt helyette, de először egy pár szót a történetről: 

1958-ban a Crystal Lake városka határán álló Kristály-tavi Táborban megölnek két kisegítőt, egy fiút meg egy lányt. A gyilkos sosem került elő, ahogy az a személy sem, aki a későbbi években ezen a helyen történt rejtélyes tűzesetekért felelős. De nem csak ezek a tragédiák zajlottak le itt - egy évvel a kettős gyilkosság előtt egy kisfiú a tóba fulladt, az esetet szerencsétlen balesetnek könyvelték el... Majdnem három évtized múlva egy vállalkozó kedvű úriember fejébe veszi, hogy ismét megnyitja a helyiek által csak Véres Tábornak nevezett létesítményt, ehhez pedig fiatalokat fogad fel, akik segítenek neki rendbe hozni az infrastruktúrát meg a pár hét múlva érkező gyerekek felügyeletéből is kiveszik majd a részüket. A Crystal Lake lakosságától érkező többféle figyelmeztetés és a baljós előjelek ellenére senki nem hajlandó feladni a tervet. Aztán valami történik azon az esős, teliholdas június 13-án: valaki megfigyeli a táborban serénykedő ifjakat és módszeresen nekiáll kiirtani őket. Vajon ki lehet ő, miért teszi ezt és marad-e túlélője az esetnek? Mi lesz a tábor meg a benne rekedt fiúk és lányok sorsa? 

Rendkívül sok dolgot lehet elmondani erről a filmről, pedig a sztorija végtelenül egyszerű - mégis, A texasi láncfűrészes mészárlás, a Halloween és a Rémálom az Elm utcában mellett ez minden idők egyik legnagyobb sorozatindító horrorja. Annak idején, mikor megismertem a szériát, végignéztem az akkor meglévő összes részt, így ezt is. Mivel még betárcsázós internetem volt, ezért letölteni nem tudtam, úgyhogy kénytelen voltam videotékából kivenni a széria epizódjait. Mivel pár éve még a videokazetta volt az általános filmrögzítési mód, ezért a dvdről átvettem a filmeket kazettára, ám az összes közül csak ez az egy felvétel nézhető - azt hiszem nem volt megfelelően levédve:) Rögzítettem a mozi mellé az extrákat, így ezekről is lesz szó. A Péntek 13-at saját korában technikai megoldásai és látványeffektjei tették nagy számmá, a történet pedig a Halloweenben már nagy sikerrel alkalmazott suspense-elem (nem látjuk, ki a gyilkos) meg a véres erőszak ábrázolása miatt lett izgalmas. Sajnos az idő már jócskán eljárt felette, a benne látható effektek elavulttá váltak, de legalább ellentétben A rémület éjszakájával, itt megmagyarázzák, mi miért történik, így a mai kor nézőjének is élvezhetővé válik. Én már túl sokszor láttam, ezért általában unatkozni szoktam alatta, de most elég sok idő telt el az utolsó megtekintés óta, így valamennyire újszerűnek tűnt, volt egy csomó rész benne, amire nem emlékeztem - bár ezek általában az unalmasabb pillanatok:)  

"Nem is úgy gondolok rá, mint egy horrorra. Nekem inkább egy kis költségvetésű független film pár nagyon felelőtlen tiniről, akik jól szórakoznak egy nyári táborban, ahol történetesen dolgoznak is. Csak éppen valaki megöli őket." (Jeannine Taylor, Marcie alakítója) 

(A képen a fiatal Betsy Palmer.) Lássuk a készítési körülményeket: 1978-ban John Carpenter bankot robbantott Michael Myers első „kalandjával” - ennek sikere ösztönözte az addig családi filmeket rendező Sean S. Cunninghamet, hogy kitaláljon egy saját borzongatós történetet. Mert ebben volt a nagy pénz lehetősége és Sean bácsi mottója szerint a filmkészítés színtiszta üzlet, mindössze egyfajta pénzkeresési módszer. A rendezőnek nem jutott eszébe jó sztori, de rájött egy nagyszerű címre: Péntek 13 ("Egy ilyen című filmet megnéznék."), így gyorsan el is készíttette a Friday the 13th-logót, amit levédetett. A promócióval megbízott reklámügynökség feje, George Mansour viszont később elárulta, hogy volt már korábban egy ilyen nevű mozgókép (Friday the 13th: The Orphan), ám ez "nem volt nagy siker. Valaki így is megfenyegetett minket egy perrel. A producerek talán lefizették őt vagy ilyesmi történt, de az ügy elrendeződött." Az ötletes címhez már csak egy megfelelő történet kellett, amit pedig Victor Miller (és a stáblistából kihagyott Ron Kurz) írt meg. Cunningham pénzével is beszállt a produkcióba, a zene összehozását Harry Manfredinire bízták, a speciális effektekhez pedig a Romero-féle Holtak hajnalával bizonyított Tom Savinit szerződtették. Az ifjú szereplőgárda vezetőjének az egykori Burger King-lányt, Adrienne Kinget választották, a többiek közt pedig ott volt a kezdő Kevin Bacon és a legendás énekes-színész, Bing Crosby fia, Harry Crosby. A hölgyek közül az Annie-t játszó Robbi Morgant és a Marcie-t életre keltő Jeannine Taylort emelném ki, mert ők jól néztek ki:D Külön szót érdemel még a legendás hokimaszkos első alakítója, Ari Lehman, aki néhány másodperces szereplésével beírta magát a horror-történelembe. Az idősebb generációt az elsősorban tévéshowkból ismert Betsy Palmer és a vicces mellékszerepben látható Walt Gorney képviselte.  

(A képen Adrienne King.) Érdekességek: Victor Miller elismerte, hogy Carpenter sikerét lovagolta meg ötletével. Eredetileg Josh-nak akarta nevezni Jasont, de ez nem hangzott elég ijesztően, így megváltoztatta, az új név egy a rendezőt gyerekként rettegésben tartó iskolai rosszfiútól ered. A Péntek 13 csakis pénzügyi okokból készült: a direktornak a gyerekei iskoláztatására, Betsy Palmernek új autóra kellett a lé:) Helyszínül a Blairstownban (New Jersey) található Camp No-Be-Bo-Sco szolgált - ez a tábor még ma is működik és van benne egy Friday the 13th-emlékfal. Elég durva időjárási viszonyok közt forgattak, a szkript napról napra alakult ki. A stáb néhány tagja ott lakott a táborban, köztük Tom Savini, aki felpakolt pár videokazettát az unalmas estékre és vetítéseket rendezett a többieknek. Mivel igen kevés filmet vitt, ezért folyton ugyanazok mentek, az effektguru állítása szerint máig pontosan fel tudja idézni bármelyiket. Harry Manfredini egyes részek alá direkt nem tett zenét, így a közönség a nyugalom hamis illúziójába ringatja magát a beálló csöndben, azután pedig az ijesztések még jobban hatnak. Különös egybeesés, hogy a Halloween színhelyéül szolgáló várossal megegyező nevű new jersey-i Haddonfieldtől nem messze van egy Voorhees nevű település - a két név közösen szerepel egy hírhedt útjelző táblán:) 1987-ben regényként is testet öltött az öldöklésbe fulladó táborozás története, Simon Hawke tollából; 2007-ben pedig a WildStorm megjelentette a Friday the 13th: Pamela's Tale című kétrészes képregény-minisorozatát, amiben jó pár jelenet visszaköszön a moziból. Létezik egy Vágatlan Változat a Péntek 13-ból, ám ez mindössze 10 másodperccel hosszabb a filmszínházasnál.  

Betsy Palmer elsőre azt mondta a filmről, hogy "Egy rakás szar. Ezt senki nem fogja megnézni.", majd évekig negatívan nyilatkozott róla. Ám amióta rájött, hogy a kritikusok támadásai ellenére (Gene Siskel például publikálta Palmer lakcímét és arra biztatta olvasóit, hogy írják meg neki a véleményüket, szerencsére rossz címet adott meg) a közönség nagyon megkedvelte a figuráját, azóta pozitívan nyilatkozik róla. Tíznapi munkájáért 10 ezer dollárt kapott, ő volt a húzónév. A "harci" jelenetek első próbáin Palmer tényleg megütötte Kinget, mert színpadi színésznő volt és ott így volt szokás:) Ari Lehman négy napot dolgozott, a film elkészülte után felhagyott a színészkedéssel és zenésznek állt. Adrienne Kinget a bemutató után sokáig egy megszállott rajongója üldözte - a fickót azóta már hál' Istennek, lefülelték.

SZPOJLER INNENTŐL 

A legendássá vált zenei téma a közhiedelemmel ellentétben nem "chi chi chi ha ha ha" hanem "ki ki ki ma ma ma". A szerző Mrs. Voorhees szövegéből vette az ötletet ("Kill her mommy!"), majd a kezdőszótagokat (ki, ma) belemondta egy különleges visszhangot kreáló gépbe, így jött létre ez a híres motívum. Június 13-án járunk, ez Jason születésnapja. A gyilkost 70 percen át nem látjuk, ekkor Tom Savini helyettesítette; de ő lőtte ki a nyílvesszőt, ami megijeszti az egyik lányt és ő az ablakon bedobott hulla is:) A kígyós jelenetet Tom bácsi találta ki, miután egyik este a szállásán rálelt egy ilyen állatra - a felvételen látható hüllő igazi, ráadásul tényleg megölték. Amikor a Bill nevű komát Alice az ajtóra felszegezve találja, akkor, ha jól megnézzük, a színész fiú szempillái remegnek - ez a maszktól volt, ami nagyon irritálta a szemét. Különös, de a menekülő lány elbarikádozza a kifelé nyíló ajtót - mondjuk ez szerintem betudható a pániknak meg aztán, ha ki is nyitná a mészáros az ajtót, akkor átesne a sok cuccon:D  A Péntek 13 Kevin Bacon negyedik mozifilmje, a haláljelenetéhez bárányvért használtak. Victor Miller szerint ő találta ki, hogy a "halott" fiú jöjjön ki a tóból a végén, a neten viszont két helyen is Savinit írják ötletgazdának. Még egy dolog: Ahogy ígértem, elárulom, ki a gyilkos: Mrs. Pamela Voorhees (Palmer), Jason anyukája - az ő halála lesz az ok, amiért a fiacskája "visszatér a túlvilágról" és maga is ölni kezdi a kempingezőket. 

SZPOJLER VÉGE 

Felvett extrák a lemezről: Van egy trailer, ami mai szemmel nézve elég vicces, de különben nem rossz. Tizenháromig számolnak az áldozatok és baljós események mutatásával (de mindent csak sejtetnek), végül jön a film főcíme. Valamint van még egy kisfilm, a Return to Crystal Lake: The Making of Friday the 13th, amelyben 22 percben visszaemlékeznek a Péntek 13 készítésére. Többek közt King, Palmer, Cunningham, Miller és Manfredini is megszólalnak benne; mialatt beszélnek, láthatunk egy csomó képet a kulisszák mögül, meg a mondandójukat sokszor nagyon viccesen összevágták a filmmel, mintha a színészeknek válaszolnának a karakterek:) Egy dolgot találtam furcsának, miszerint a mozi indulásakor a Warner logója jelenik meg, de aztán utánaolvastam és kiderült, hogy a külföldi forgalmazásért ez a cég a felelős. Szerintem ez egy jó kis dvd, aki szereti a filmet, az vegye meg - külföldi kiadásról van szó, így nem tudom, a magyar milyen. 

A Friday the 13th megközelítőleg 550 ezer dollárból készült és kis híján 40 milliót hozott vissza! Alapvetően független film volt, amíg a Paramount meg nem vette másfél millióért - a stúdió még 1 milliót költött reklámozásra, de amint látjuk, megérte. Hiába jöttek a kritikusok negatív reakciói, a közönséget halálra rémítette, vagyis a nézők körében hatalmas siker lett. A hatása olyan elképesztő volt, hogy sokan a vetítés közben sikoltva rohantak ki róla:) Tom Savini a bemutató első pár hetében mindig beült a premierekre, hogy lássa, hogyan reagál a nagyérdemű a befejező sokk-jelenetre - sosem kellett csalódnia. A Péntek 13 1980 18. legtöbb bevételt hozó filmje lett, saját műfaján belül az első volt, amit függetlenként egy hatalmas stúdió megvásárolt. Ezen kívül a mai napig az egyik legnagyobb hasznot hozó kaszabolós moziként tartják számon. A befejező szekvencia a Bravo 100 legijesztőbb mozis pillanatának listáján a 31. lett, a filmet magát pedig a Channel 4 100 legijesztőbb mozgóképe közül a 15.-nek választották. 

Ironikus, hogy az azóta 12 folytatást (ebbe benne van az újra és az FvsJ is) szült történetnek eredetileg senki se akart következő részt csinálni, Victor Miller visszatetszőnek találta, hogy Jasonből gyilkos válik, a hokimaszkhoz pedig már semmi köze nem volt. "Jason a kezdetektől fogva halott volt. Ő áldozat, nem gyilkos." Azt hiszem a stáblistáról lefelejtett Ron Kurz-ot "hibáztathatjuk" a ma ismert Jason Voorhees megszületéséért, de én speciel mégse haragszom rá:) 

A Péntek 13 a Halloweenhez hasonlóan olyan nagyon elavult módokon próbál ijesztgetni, hogy a mai kor nézőjére már nem biztos, hogy hatással van. Én borzasztóan sokszor láttam, így az alapvető reakciómra nem emlékszem vele kapcsolatban, de így is azt mondom, hogy inkább ezt válaszd, mint a Halloweent, ha egy retro-horror-élményben akarsz részesülni. (2024-es megjegyzés: Már nem értek egyet önmagammal, lásd itt.)

Pontozás: 

imdb: 6.4 (8 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5 (Kizárólag a kult-státusza meg a sorozatindító mivolta miatt.) 

Hírek: 

- Victor Miller színészként bukkan majd fel a CarnieVille című bohócos horrorban. 

- A mára már szinkron-színésznővé vált Adrienne King pár éve visszatért a vászonra, legközelebb a Tales of Poe névre hallgató ijesztgetős filmben lesz látható (ez már a harmadik Poe-mozi, ami most készül...), valamint szinkronizál is, az azonos műfajú Silent Night, Bloody Night: The Homecomingban. 

- Tom Savini egy Ozirisz nevű karakter bőrébe bújik a Machete Kills-ben, ami a nagyon király Machete folytatása lesz - én biztosan megnézem majd:) [Láttam, nem volt rossz, írtam is róla.]

- Harry Manfredini több mozgóképen dolgozik komponistaként, ezek közül a legérdekesebbnek a Legend of the Red Reaper (fantasy/romantikus) tűnik. 

"IT'S GOT A DEATHCURSE!"

Boldog Péntek 13-at Minden Kedves Olvasónak!:) 

Újabb dokumentumfilm, ami itt azért ritkaságszámba megy. Még talán tavaly láttam a bemutatóját az HBO-n és az alapján érdekesnek tűnt, pláne mivel ugyanarról a témáról van szó benne, mint a nagyszerű Super Size Me-ben. Eddig sosem tudtam megnézni, mert mindig éjjel adták, ebből pedig arra számítottam, hogy eléggé sokkoló és gusztustalan - igencsak meglepő volt, hogy ma délelőtt nézhető időpontban sugározták. Lássuk, konkrétabban, miről is van szó benne:

Az amerikai életforma egyre inkább átterjed a világ többi részére és ennek egyik folyománya a gyorsétkezde- meg a szupermarket-láncolatok térhódítása az egész bolygón. Robert Kenner, Emmy-díjas dokumentumfilm-rendező két igazi szakértővel, Eric Schlosserrel, a Megetetett társadalom szerzőjével, és Michael Pollannel, a The Omnivore's Dilemma írójával társulva igyekezett bemutatni a mezőgazdasági munkából ipari termeléssé módosult élelmiszer-gyártás árnyoldalait. A két író narrációjával és rengeteg ilyen-olyan módon érintett ember véleményének bemutatásával megismertetik velünk a "modern" csirketenyésztést; bepillantást kapunk a világ leghatalmasabb vágóhídjának működésébe és az ott uralkodó elképesztő körülményekbe; rádöbbenthetünk, hogy mennyi mindenre "jó" a kukorica; szörnyülködhetünk a szarvasmarhák borzalmas tartási módján; szembesülhetünk a nagyvállalatok mindent felülmúló hatalmával és láthatjuk mindezek ellenkezőjét is, azt, hogy hogyan kéne az egészet normálisan csinálni. De váratlan akadályokba ütköznek azok, akik megpróbálnak a józan ész, az egészség és a Föld érdekeiben fellépni. Vajon megállíthatatlan az ipari termelésű, olcsó "szemétkaják" áradata, vagy van kiút a kórokozóktól mentes, finom és tápláló ételek irányába? 

(A képen sorban: Michael Pollan, Robert Kenner és Eric Schlosser.) Bevallom, valami sokkolóbbra számítottam. Tény, hogy durva dolgokról rántják le a leplet, de korántsem annyira ijesztő vagy gusztustalan, hogy éjjel kelljen adni. Sajnos a lényeg itt is a pénz: amíg a gazdagok kizárólag saját érdekeiket tartják szem előtt, addig nem számít, hogy hányan halnak meg vagy mennyire megy tönkre a világ... A bemutatott dolgok közül a legdurvább egyértelműen a mutáns e. coli-vírus és annak származásának bemutatása, ott vannak a legfélelmetesebb tények; de legalább ennyire rémisztő a cukorbetegség fenyegetése, az illegális bevándorló alkalmazottak kizsákmányolása vagy a pusztán proteinforrásnak tekintett állatok sorsa. Az "összeesküvés" szálai a lehető legmagasabb körökbe vezetnek, a tények pedig magukért beszélnek, elég csak a nagykutyáknak behódolni nem akarók megbüntetésére és a gigakonszernek védelmére hozott törvényekre gondolni (amiket egyébként saját embereik szavaztatnak meg a szenátussal...). Minden étel valakinek a fennhatóságába tartozik, például nem lehet csak úgy akármilyen szóját tenyészteni az USA-ban, mert ezt is a multik törvényei és érdekei határozzák meg. Néhány ezek közül név szerint: Monsanto Company ("vetőmagosok"), Tyson Foods ("húsosok"), Smithfield Foods ("mega-vágóhídasok"), Perdue Farms ("csirkések"), McDonald's, Kellogg's és így tovább... Egyébként tényleg érdekes a Food Inc., akkor is, ha elvonatkoztatunk a tényektől, mert magában a látvány többet mond ezer szónál. Az elején például van egy nagyon ötletes szupermarketes stáblista és a későbbiekben rengeteg szép beállítást láthatunk, a mondanivaló és annak képekkel történő alátámasztása együtt pedig külön hatásos. 

Érdekességek: A film három évig készült, az egyébként ismeretlen készítési költség java része Robert Kenner bírságainak megfizetésére ment el, amiket az esetleges beperelések ellen fizetett be. Az itt látható dolgok ellenére sem Kenner, sem Schlosser (aki pluszban társproducerkedett), de még Pollan (aki pedig kreatív konzultánsként segédkezett) sem lett vegetáriánus:) Nagy promóciós kampányt kreáltak a mozihoz, például kiadtak egy ugyanilyen című könyvet; az organikus joghurtok nagyágyúja, a Stonyfield Farm pedig 10 millió pohárnyi készítményének zárófóliáján reklámozta. A kritizált cégek közül többen összefogtak és élükön az Amerikai Hús-Intézettel létrehozták válaszképpen a SafeFoodInc.org weboldalt, amiben saját termékeiket védik meg - a Monsanto tőlük függetlenül ugyanígy tett. Robert Kenner azt mondta, nem akarta megtámadni az ételt termelő rendszert művével: "Csak annyit akartunk, hogy átláthatóvá váljanak ezek a tények és hogy beszélhessünk róluk." Viszont ugyanitt azt is mondta, hogy "... az egész rendszert az állami támogatás működteti, amit néhány hatalmas mértékben termelt árura adnak, mint mondjuk a kukoricára. Ez egyfajta szocializmus és ez tesz minket beteggé." Az Élelmiszeripar Rt. készítési költségei, mint mondtam, nem ismertek, de az bizonyos, hogy kb. 4 és fél millió dollárt hozott be, meg hogy a kritikusoktól egyöntetű elismerést kapott.  

Borzasztó dolog látni, hogy a világ egyik vezető nemzetének tartott Egyesült Államokban ilyen méreteket ölt az ipari konglomerátumok hatalma, de szerencsére ez minket (ennyire) még nem fenyeget. Bár a dolog egyre nyilvánvalóbb, de alig változik valami, a szakértők viszont a rendszer összeomlását jósolják. A helyzet azért korántsem reménytelen, a biztonságosabb ételek egyre jobban terjednek és a mi véleményünk is számít, hiszen mi vagyunk a fogyasztók, mi vásárolunk és ez formálja az egészet. Szóval érdemes megnézegetni, milyen ételnek látszó akármikre adunk ki pénzt, mert ahogy a mondás is tartja: "Az vagy, amit zabálsz megeszel." (És itt van ez a kép, alátámasztandó, hogy milyen fontos elolvasni az összetevőket.) 

Pontozás: 

imdb: 7.9 

Szerintem: 5/5 (Azért egynél többször nem érdemes megnézni, mert nem szórakoztató.) 

Hírek: 

- Eric Schlosser újabb ételekről szóló dokumentumfilmben fog szerepelni, ennek címe Food Chain (Táplálkozási Lánc) lesz. 

Ma este szokás szerint egy Péntek 13-filmet nézek majd, ezúttal a széria elindítója, a legendás 1980-as Friday the 13th kerül sorra. A jövő héten elvileg több írás várható, mert lesznek érdekes mozgóképek a tévében, de még mindig valami mással foglalkozom elsősorban, így még egy darabig kevesebb filmet fogok nézni.

Mivel egy jó ideje nem írtam, most már aktivizálnom kellett magamat és pont kapóra jött ez a Jack Nicholson-film. 

Harry (J.N.) hatvanas évei elején járó tipikus hollywoodi agglegény, akinek rengeteg pénze és korát meghazudtoló vonzereje van, ezeket pedig 30 év alatti nők becserkészésére használja fel. A legújabb választottja Marin (Amanda Peet), akiveé egy romantikus hétvégét készülnek együtt tölteni a lány családjának hétvégi házában. Ám váratlanul beállít az anya, Erica (Diane Keaton) és nagynéni, Zoe (Frances McDormand); aztán pedig a kínos pillanatokat megkoronázandó Harry szívrohamot kap a barátnőjével való incselkedés közben. A férfit orvosa (Keanu Reeves) betegszabadságra küldi, ráadásul megtiltja neki, hogy messzire utazzon, így a többiek hazatérése után Erica és Harry egy házban rekednek néhány napra. A zárkózott írónő és a saját korosztályával sosem próbálkozó playboy pedig az összezártság alatt lassan megismerik/megkedvelik egymást - de vajon lehet-e köztük valami? És ha igen, mit fog ehhez szólni Marin és az Ericára pályázó doki?

Ha a főszereplő pár két jó színész, akkor a film már nem lehet rossz, itt pedig a kitűnő Nicholsonról és az általam mindig is kedvelt Keatonről van szó, akik együtt vicces duót alkotnak:) McDormand, Reeves és egy kis szerepben Jon Favreau már csak ráadások, ám Amanda Peetet sohasem szerettem. [Neki egyetlen dolog hozta meg a sikert: mindig a legfelkapottabb férfiszínészek mellé osztották be - pl. Jack Black. Itt valamivel jobb, mint máskor, de még így se volt szimpatikus.] Mindenki a lehető legjobban teljesít és az összebogozódó szerelmi szálak sok humoros meg drámai pillanatot szülnek, de sajnos vannak elég hosszú üresjáratok, az eleje pedig igencsak unalmas. Még annyit kell tudni, hogy az író-rendező és producer egy személyben Nancy Meyers volt (Mi kell a nőnek?, Örömapa 2).

Érdekességek: A film címe egy ötvenes évekbeli dalból származik. Erica és Harry figuráit speciálisan Keaton és Nicholson számára írta Meyers. A szerepeik a valóságban felcserélődnek: Nicholson az, aki elvált és Keaton nem házasodott meg soha. Ez a mozi tartalmazza Diane első teljesen meztelen jelenetét (igaz, alig látható belőle valami); Jack pedig felénekelte a La Vie en Rose-t betétdalként, ami egy kivágott jelenetben szerepel és a stáblista alatt is hallani (lehetne, ha leadnák). A mellékszereplők közt a piacos jelenetben ott van Lorraine Nicholson, Jack egyik lánya; a kezdetben felvonuló szép lányok egyike pedig feltehetőleg magyar származású, mert Kristine Szabonak hívják. Ráakadtam egy vicces névre: Marjie Gum (a francia eladónő), a hölgy vezetékneve Gumit vagy fogínyt jelent:) A Something's Gotta Give 60 millió dollárból készült és nagy meglepetésre teljes összbevétele 266 milliónál több volt! A kritikusok kedvelték, Diane Keatont Golden Globe és Satellite Awarddal jutalmazták alakításáért. 

Ez egy könnyed kis vígjáték, aminek legfőbb mondanivalója az, hogy a szerelem nem korhoz kötött, de talán könnyebb a saját korosztályunkban megtalálni az igazit, mint a sokkal fiatalabb vagy a sokkal idősebb nemzedék tagjai között. A főhős "nagy öregek" miatt érdemes igazán megnézni, de inkább ajánlanám a szintén Jack bácsi filmográfiáját erősítő Lesz ez még így se!-t, ami viccesebb, meghatóbb és izgalmasabb. 

Pontozás:

imdb: 6.7 

Szerintem: 4/5 

Hírek: 

- Frances McDormand szinkronizál a harmadik Madagaszkárban (ki látta a másodikat?). 

- Jon Favreau az egyik ember, aki pénzeli az Avengers-t; valamint J.J. Abrams producerkedése mellett rendezi a Revolution című tévére készülő sci-fit. (Előbbiről azóta írtam már.)

Ahogy előző írásomban is említettem, 2012 az Örkény István-emlékév és ő a kedvenc íróm, ezért most örülök:) Az egyperceseit még középiskolás koromban kedveltem meg és emlékszem, ahogy magyar órán a tanárnő meg én jól szórakoztunk a sajátos humoron, ám a többiek nem tudták értékelni. Hiába, ezekhez sajnos ész kell, Örkény nem sztefáni mejer meg dzsé ké róling... Na, de a lényeg az, hogy az író műveiből többet is filmre vittek, így például a már olvasható Tótékat (Isten hozta, őrnagy úr!) és az emlékév kapcsán tegnap este sugárzott dokumentumfilmecskéhez hozzácsapott Az ember melegségre vágyikot. 

Négy történet elevenedik meg előttünk, négy Örkény-novella.

Az első a Meddig tart a háború?, ami tulajdonképpen mindössze egy telefonbeszélgetésből áll, ahol egy 27 éve az orosz fronton eltűnt katona édesanyja (Sulyok Mária) és "az író" (Benkő Gyula) párbeszédét hallhatjuk. Talán a reményvesztett anya új nyomra lelhet fia hollétét illetően...

A második Az utolsó vonat, amiben a frontra készülő fiatal hadnagy (Kozák András) beszélgetni kezd egy szép lánnyal (Piros Ildikó) a vasútállomáson, miközben mindenki az utolsó szerelvényt várja. A katona és a leány talán együtt megszökhetnének a háború rémségei elől...

Harmadszor a Jégárpa elevenedik meg előttünk, ebben egy gyári irodista (Őze Lajos) makacs szembetegségét egy idős, már visszavonult professzorral (Rajz János) szeretné kezeltetni az isten háta mögött. A férfi feltétlen tisztelettel közelít az öreghez és arra vágyik, hogy részesüljön a gyógyítás ama szentségéből, amit az édesapja évtizedekkel korábban élhetett át...

Utolsóként pedig a címadó történet következik, amelyben az élet dolgaival nem igazán törődő pszichiáter (Kállai Ferenc) egy idős kályhakészítő mester (Bilicsi Tivadar) "ajándéka" révén megtapasztal valami egészen új érzést: az otthon melegét. Szó szerint... 

Először részleteiben értékelem a filmet, aztán összesítek.

Az első novella érdekes választás volt, mert egyfelől megadja az alaphangot, másfelől viszont egyáltalán nem humoros és a telefonbeszélgetés-mivoltából fakadóan vizuális elemekben sem bővelkedik. Aligha valószínű, hogy én emellett döntöttem volna. A megvalósítás egyébként jó, a két idős színész játéka emlékezetessé teszi, bár Benkőnek csak a hangját halljuk. Ami nagyon érdekes volt, hogy egy angol nyelvű dallal indul, ami a főcímet átvezeti az első "felvonásba": a zene addig szól, amíg az asszony belép a telefonfülkébe a kávéházban és becsukja az ajtót. Szóval ez a részlet kevésbé kiemelkedő, de nem a megvalósítás, hanem az alap miatt, ami önmagában se túl érdekes, de ha az ember belegondol, akkor súlyos dolgok vannak benne... 

Az utolsó vonat életre keltése viszont tökéletes. Kozák András jóképű, fiatal, ereje teljében van és hihetően formálja meg a naivnak tűnő Ott hadnagyot, aki csak valami kellemes emléket szeretne magának, mielőtt talán a halálba indul. Képtelen rávenni magát, hogy megszegje a szabályokat, pedig megtehetné, ő is elszökhetne - különös elmorfondírozni rajta, hogy vajon miért nem teszi? Piros Ildikó nagyon szép, vonzó teremtés volt akkoriban, együtt megtestesítik a háború sújtotta fiatalságot, a plátói szerelem eszményét és van bennük valami tragikusan magyar. Bár itt is alig történik valami, mégis az egész olyan szép. A mellékalakok közt felbukkan egy ismert arc: Gera Zoltán (nem a focista), a csendőrparancsnokként. Az átvezetés az utolsó kép kimerevítve, ami aztán hirtelen eltűnik - nekem ez a szegmens a kedvencem. 

A harmadik "mesét" csak azok érthetik igazán, akik abban a korban éltek. Nekem nem igazán esett le az alap mondanivaló - persze arra rájöttem, hogy ifj. Poprádi részese akar lenni a családi legendának, ő is az istenített Löwenstein professzor kezétől akar meggyógyulni. Ám a dolog odáig fajul, hogy a férfi mindent át akar élni, amit anno a szülei átéltek: szeretné, ha a tanár úr ordítozna vele, szidná a cigarettázása miatt és így tovább. Az idős úr pedig egyszerű "paraszti" létét fokozatosan feladja a mániákus beteg miatt és lassacskán visszavedlik mindenható szemorvossá - saját házában, egy nyugdíjas ápolónő segítségével ismét gyógyítani kezd. Édesanyám azt mondta, hogy itt a lényeg az akkori orvosokkal szembeni túláradó tisztelet visszaidézése: a beteg és a mamája szemében a tanár úr minden szava szentírás, személye örök megbecsülést élvez; a doktor pedig érzékeli mindenhatóságát és ki is használja azt. Sajnos az egyetlen, igazán ismert arcot, Komlós "Lenke néni" Jucit nem ismertem fel, pedig ő volt Irénke, a főnöknő... (Megjegyzés: A novella egészen más, mint a filmváltozat.) 

A negyedik egy igen különös darab lett. Írott változatában Az ember melegségre vágyik (ismét pszichiáter édesanyám szavaival élve) tökéletesen adja vissza azt a folyamatot, aminek végén egy normális ember megtébolyul. Hiába viszont a remek Kállai Ferenc és a nagyszerű mellékszereplők (Bilicsi mellett Csányi János [az olimpiai bajnok] és Balázs Péter [az egyik beteg]), valahogy nekem ez mégse volt annyira meggyőző, mint az eredeti. Viszont meglepő látni, hogy mennyire hatalmas egy ilyen kályha, gyakorlatilag egy normál méretű szoba egyik falát elfoglalja. Csányi megjelenése mellett az egyetlen igazán jó mozzanat a barátnő kidobása, ami tényleg nagyszerű lett:D Ebbe a történetbe is zenés átvezetővel kerülünk (ha jól emlékszem) és A tanúhoz hasonlóan tele van narrátori feliratokkal. Az őrület érzékeltetésére a rendkívül mélyen játszott Örömóda, majd annak angol nyelvű változata szolgál, amik közül főleg a második egészen ijesztő hatást kelt.  

Szerintem a legjobb Az utolsó vonat, ott egyszerűen nincs mibe belekötnöm. Örök dolgokról szól (a háborúról, a szerelemről, a vágyakról, az álmokról, az életről, a halálról és így tovább), amik minden korban, bármilyen néző számára érthetőek, átélhetőek. A fiatal színészpár kitűnő és mindketten szépek is, egyszerűen jó nézni őket. A másik három pedig mind olyan, amihez bizonyos tapasztalat szükségeltetik, hogy az ember átérezhesse őket - vagy elmeorvosi előképzettséggel kell bírnia vagy elég idősnek kell lennie, hogy emlékezzen a korra, amiről szól. Az első két sztori fő vonulata értekezés a háború borzalmairól: mi más késztethetné egy szerető anyát, hogy 27 év után hazavárja a fiát? Mely másik időszakban lehet egy beszélgetéssel meg sétával együtt töltött negyed óra örökre szóló szép emlék? Ez a téma egyébként Örkény szinte minden művét áthatja. A másik két szegmens pedig lehet, hogy a társadalom orvosokról alkotott képét igyekszik megváltoztatni (vagy megerősíteni?). Az orvos mindentudó, mindenható, de aztán ő is könnyen válhat beteggé - talán itt azért van egy kis rejtett szocialista propaganda, bár lehet, hogy túlzás ezt állítani:) 

A filmet Esztergályos Károly rendezte, aki Esztergályos Cecília testvére. Az angol nyelvű számok a kezdésnél és a végén keretet alkotnak; mindegyik sztorinak saját kis stáblistája van, a befejezés után pedig jön egy egyesített stáblista. Összesítésben az egész nagyon furcsa, hullámzó elegyet alkot, amit viszont érdemes megnézni a szépirodalmi alapanyag meg a kor néhány legjobb színésze miatt. Nekem tetszett, de azt hiszem, Az utolsó vonat rövidfilmként önmagában megállná a helyét a másik három nélkül is. Nem csak Örkény írásait kedvelőknek ajánlom - nagy szégyen, hogy csak éjféli kezdéssel lehetett adni és hogy kép gyakorlatilag nincs is fent belőle a neten... 

Pontozás: 

port.hu: 9.7 (A 10-ből[!], imdbs pontszáma nincs.) (4 év alatt 0.2-t csökkent.)

2016-os imdb pontszáma: 8.6

Szerintem: 4/5