Boldog Péntek 13-at Minden Kedves Olvasónak!:) 

Újabb dokumentumfilm, ami itt azért ritkaságszámba megy. Még talán tavaly láttam a bemutatóját az HBO-n és az alapján érdekesnek tűnt, pláne mivel ugyanarról a témáról van szó benne, mint a nagyszerű Super Size Me-ben. Eddig sosem tudtam megnézni, mert mindig éjjel adták, ebből pedig arra számítottam, hogy eléggé sokkoló és gusztustalan - igencsak meglepő volt, hogy ma délelőtt nézhető időpontban sugározták. Lássuk, konkrétabban, miről is van szó benne:

Az amerikai életforma egyre inkább átterjed a világ többi részére és ennek egyik folyománya a gyorsétkezde- meg a szupermarket-láncolatok térhódítása az egész bolygón. Robert Kenner, Emmy-díjas dokumentumfilm-rendező két igazi szakértővel, Eric Schlosserrel, a Megetetett társadalom szerzőjével, és Michael Pollannel, a The Omnivore's Dilemma írójával társulva igyekezett bemutatni a mezőgazdasági munkából ipari termeléssé módosult élelmiszer-gyártás árnyoldalait. A két író narrációjával és rengeteg ilyen-olyan módon érintett ember véleményének bemutatásával megismertetik velünk a "modern" csirketenyésztést; bepillantást kapunk a világ leghatalmasabb vágóhídjának működésébe és az ott uralkodó elképesztő körülményekbe; rádöbbenthetünk, hogy mennyi mindenre "jó" a kukorica; szörnyülködhetünk a szarvasmarhák borzalmas tartási módján; szembesülhetünk a nagyvállalatok mindent felülmúló hatalmával és láthatjuk mindezek ellenkezőjét is, azt, hogy hogyan kéne az egészet normálisan csinálni. De váratlan akadályokba ütköznek azok, akik megpróbálnak a józan ész, az egészség és a Föld érdekeiben fellépni. Vajon megállíthatatlan az ipari termelésű, olcsó "szemétkaják" áradata, vagy van kiút a kórokozóktól mentes, finom és tápláló ételek irányába? 

(A képen sorban: Michael Pollan, Robert Kenner és Eric Schlosser.) Bevallom, valami sokkolóbbra számítottam. Tény, hogy durva dolgokról rántják le a leplet, de korántsem annyira ijesztő vagy gusztustalan, hogy éjjel kelljen adni. Sajnos a lényeg itt is a pénz: amíg a gazdagok kizárólag saját érdekeiket tartják szem előtt, addig nem számít, hogy hányan halnak meg vagy mennyire megy tönkre a világ... A bemutatott dolgok közül a legdurvább egyértelműen a mutáns e. coli-vírus és annak származásának bemutatása, ott vannak a legfélelmetesebb tények; de legalább ennyire rémisztő a cukorbetegség fenyegetése, az illegális bevándorló alkalmazottak kizsákmányolása vagy a pusztán proteinforrásnak tekintett állatok sorsa. Az "összeesküvés" szálai a lehető legmagasabb körökbe vezetnek, a tények pedig magukért beszélnek, elég csak a nagykutyáknak behódolni nem akarók megbüntetésére és a gigakonszernek védelmére hozott törvényekre gondolni (amiket egyébként saját embereik szavaztatnak meg a szenátussal...). Minden étel valakinek a fennhatóságába tartozik, például nem lehet csak úgy akármilyen szóját tenyészteni az USA-ban, mert ezt is a multik törvényei és érdekei határozzák meg. Néhány ezek közül név szerint: Monsanto Company ("vetőmagosok"), Tyson Foods ("húsosok"), Smithfield Foods ("mega-vágóhídasok"), Perdue Farms ("csirkések"), McDonald's, Kellogg's és így tovább... Egyébként tényleg érdekes a Food Inc., akkor is, ha elvonatkoztatunk a tényektől, mert magában a látvány többet mond ezer szónál. Az elején például van egy nagyon ötletes szupermarketes stáblista és a későbbiekben rengeteg szép beállítást láthatunk, a mondanivaló és annak képekkel történő alátámasztása együtt pedig külön hatásos. 

Érdekességek: A film három évig készült, az egyébként ismeretlen készítési költség java része Robert Kenner bírságainak megfizetésére ment el, amiket az esetleges beperelések ellen fizetett be. Az itt látható dolgok ellenére sem Kenner, sem Schlosser (aki pluszban társproducerkedett), de még Pollan (aki pedig kreatív konzultánsként segédkezett) sem lett vegetáriánus:) Nagy promóciós kampányt kreáltak a mozihoz, például kiadtak egy ugyanilyen című könyvet; az organikus joghurtok nagyágyúja, a Stonyfield Farm pedig 10 millió pohárnyi készítményének zárófóliáján reklámozta. A kritizált cégek közül többen összefogtak és élükön az Amerikai Hús-Intézettel létrehozták válaszképpen a SafeFoodInc.org weboldalt, amiben saját termékeiket védik meg - a Monsanto tőlük függetlenül ugyanígy tett. Robert Kenner azt mondta, nem akarta megtámadni az ételt termelő rendszert művével: "Csak annyit akartunk, hogy átláthatóvá váljanak ezek a tények és hogy beszélhessünk róluk." Viszont ugyanitt azt is mondta, hogy "... az egész rendszert az állami támogatás működteti, amit néhány hatalmas mértékben termelt árura adnak, mint mondjuk a kukoricára. Ez egyfajta szocializmus és ez tesz minket beteggé." Az Élelmiszeripar Rt. készítési költségei, mint mondtam, nem ismertek, de az bizonyos, hogy kb. 4 és fél millió dollárt hozott be, meg hogy a kritikusoktól egyöntetű elismerést kapott.  

Borzasztó dolog látni, hogy a világ egyik vezető nemzetének tartott Egyesült Államokban ilyen méreteket ölt az ipari konglomerátumok hatalma, de szerencsére ez minket (ennyire) még nem fenyeget. Bár a dolog egyre nyilvánvalóbb, de alig változik valami, a szakértők viszont a rendszer összeomlását jósolják. A helyzet azért korántsem reménytelen, a biztonságosabb ételek egyre jobban terjednek és a mi véleményünk is számít, hiszen mi vagyunk a fogyasztók, mi vásárolunk és ez formálja az egészet. Szóval érdemes megnézegetni, milyen ételnek látszó akármikre adunk ki pénzt, mert ahogy a mondás is tartja: "Az vagy, amit zabálsz megeszel." (És itt van ez a kép, alátámasztandó, hogy milyen fontos elolvasni az összetevőket.) 

Pontozás: 

imdb: 7.9 

Szerintem: 5/5 (Azért egynél többször nem érdemes megnézni, mert nem szórakoztató.) 

Hírek: 

- Eric Schlosser újabb ételekről szóló dokumentumfilmben fog szerepelni, ennek címe Food Chain (Táplálkozási Lánc) lesz. 

Ma este szokás szerint egy Péntek 13-filmet nézek majd, ezúttal a széria elindítója, a legendás 1980-as Friday the 13th kerül sorra. A jövő héten elvileg több írás várható, mert lesznek érdekes mozgóképek a tévében, de még mindig valami mással foglalkozom elsősorban, így még egy darabig kevesebb filmet fogok nézni.