Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: tomzameth@gmail.com

Kategóriák

akció (152) áldokumentum (7) animációs (73) bekategorizálhatatlan (6) dokumentum (16) dráma (355) fantasy (146) háborús (20) hill (20) hírek (95) horror (204) kaland (81) katasztrófa (4) krimi (73) magyar (95) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (12) rövidfilm (14) sci fi (150) spencer (28) sport (41) szatíra (12) szuperhős (108) thriller (64) történelmi (43) vígjáték (499) western (12) zene (64)

Kék Szemek és A lány a tűzesőben Facebook Oldal

Friss topikok

2011.05.20. 18:08 Tévésámán

Druidák (Druidák alkonya, Druids - Vercingétorix, 2001)

Valamikor a hónap elején jutott eszembe, hogy de szívesen megnézném ezt újra és láss csodát, pár nappal később ott volt előttem a Sparban 499 Ft-ért, hát megvettem. Még kisebb koromban láttam legalább kétszer és tetszett, ráadásul azóta megtudtam, hogy milyen rossz híre van, így egyrészt az újranézéssel a felnőttebb önmagam előtt leteszteltem egy régi kedvencet, másrészt megfigyeltem, hogy mitől olyan rossz.

Vercingetorix (kb. Kr. e. 82 - Kr. e. 46-ig) Franciaország őslakosait (a gallokat) a történelemben egyedülálló módon egyesítő törzsfő volt, akinek majdnem sikerült térdre kényszerítenie Julius Ceasart. A franciák közt amolyan ősapa-figura, egy nemzeti hős. Ebben a filmben megnézhetjük, hogyan lesz a gondtalan gyermekből bosszúszomjas harcos, hogyan áll a rómaiak mellé és miként fordul ellenük, majd a történelembe bevonuló végzetes alesiai csatában is részt vehetünk nézőként. Közben pedig ott a gall vezérek és törzsek közti belső viszály, a teutonok fenyegetése és Vercingetorix (Christopher Lambert) gyermekkori szerelmének, Eponának (Inés Sastre) visszatérése. Caesarként Klaus Maria Brandauert, a fődruidaként pedig Max von Sydow-t láthatjuk.

Sajnos igazat kell adjak azoknak, akik kritizálják a Druidákat - hosszú évek filmnézése alatt megedződött szemmel már sok-sok olyan dolgot vettem észre, amik rontanak az egészen. Az első, amin megakadt a szemem, a kövér és visszataszító pap, Diviciac esete. Ő az elején a rómaiakkal a fő konspirátor és később is károg, hogy ez meg ez az így nem lesz jó, aztán úgy a cselekmény felétől teljesen eltűnik. Viszont ugyanez lesz Mosa törzsfőnöknővel is - szintén csak úgy eltűnik. Ezen kívül tele a film rendkívül rossz vágásokkal, pl. benne maradt az, ahogy egy lovas nekimegy egy pajzsnak; Lambert haja hol erre, hol arra áll, és még sorolhatnám.

Az imdbn olvasható everyones-a-critic hozzászólása Bostonból. Ő az alábbi dolgokat kifogásolja: rossz forgatókönyv, történelmi film vagy fantasy akar lenni?, Lambert borzasztó - Brandauer jó - a többiek csak statiszták, béna akció és effektek, rossz vágás/időzítés/hangulatkeltés. Szerinte "(...)egy szimplán unalmas és semmilyen moziból így lesz a legrosszabb 100 közé való. Az igazi Vercingetorix ennek láttán a kardjába dőlne."
A rossz forgatókönyvre ott az én példám az eltűnő szereplőkkel; azonban bennem egy pillanatra sem merült fel, hogy fantasy-ről lenne szó. Kritikusunk azt írta, hogy az elején lévő druidanős kardpárbaj során a szereplők emberfeletti gyorsasággal mozognak és hősünknek varázskardja van - tényleg ott a gyorsítás, de ezt én nem érzékeltem fantasy-elemként.

Lambert-nek kb. ugyanaz a két arckifejezése van (mikor mosolyog és mikor komoly), Mephistonk tényleg jól teljesít, de szerintem azért Max von Sydow se volt rossz, Inéz Sastre pedig szépséges mosolyával felderíti az egyébként komor eseményeket (csak ne lenne olyan hülye haja az esetek többségében). A rossz vágás szintén egyértelmű, a béna effektekből nekem az tűnt fel, hogy hol van vér, hol nincs; néha észre lehet venni egy-egy lélegző hullát, és a Litovic nevű mellékalaknak egyértelműen a hóna alá van "beszúrva" a halálát okozó dárda:) A hangulat sajnos tényleg hullámzik: egyik pillanatban együtt vigadozunk a gall törzsfőkkel, aztán jön valami véres esemény, majd ezt felváltja ismét a mulatozás és megint a dráma.

A történet adott volt, de a megvalósítás rosszul sikerült - viszont például a jelmezek, fegyverek, ruhák szerintem korhűek lettek. Akcióban nincs hiány, bár a játékidő nagy részét inkább a párbeszédek teszik ki. A leforgatott anyagból talán inkább egy több részes tv-játékot kellett volna csinálni, mert úgy több dolog fért volna bele, ki lehetett volna dolgozni minden karaktert felbukkanástól eltűnésig és a hosszabb játékidő több harcot is eredményez. A már említett színészeken kívül érdekesség, hogy a gergoviai szenátorok vezetőjét a hazánkban is ismert szerb színész, Djoko Rosic alakítja, meg kiemelném még a druidanőt életre keltő Maria Kavardjikovat, az ő játéka tetszett. A rendező Jacques Dorffmann volt - ő találta ki a sztorit, részt vett a forgatókönyv írásában és pénzével is támogatta a produkciót.

Érdekességek: Angolul és franciául is leforgatták. Az igazi Vercingetorixot Kr. e. 46-ban Ceasar nyilvánosan elítélte és kivégeztette Rómában - előtte 5 évet a Tullianum fogságában tartották. Inéz Sastre 2007 óta nem szerepelt sehol. A filmet a fent említett két címén kívül pluszban Vercingetorix: A druidák királyaként ismerik francia nyelvterületen, 2003-ban regény is készült belőle. Bár pontos adataim nincsenek, az biztos, hogy kritikailag és pénzügyileg sikertelen volt, viszont Európában jobban teljesített, mint a tengerentúlon.

Összességében egy közepes történelmi kalandfilm, amit azért mégis lehet élvezni - nem tudom, vajon van-e még AKÁRKI, akinek ez a véleménye:)

Pontozás:

imdb: 2.7

Szerintem: 3/5

A dvdről: A kép nem valami tiszta, az animált menüvel legalább próbálkoztak, a kapus megoldás jó, de míg a várban az eredeti kapu kifelé nyílik, addig ez szétcsúszik. A trailer tetszetős, a képgaléria jó és van még egy reklám is (az Ördögi színjáték című filmé). Sajnos viszont minden extra után leáll a dvd... Kivéve a filmográfiákat, de onnan meg lehetetlenség visszajutni a főmenübe. Viszont legalább lejátszási gondok nem voltak, csak egy jelenetnél akadt meg egy nagyon picit. 500 Ft-ot az én szememben megért, de talán inkább a 200-as papírtokos kategóriába kéne forgalmazni.

Hírek:

- Christopher Lambert az alábbi filmekben lesz látható: Blood Shot (horror-akció-komédia, terroristák vs. vámpír-rendőr-páros, benne Brad Dourif és Lance Henriksen, érdekesnek hangzik), Ghost Rider: Spirit of Vengeance, Dark Star Hollow (horror, Ron Perlmannel, Lambert csak állítólag szerepel benne).

- Max von Sydow a The Elder Scrolls-játékszéria ötödik részéhez, a Skyrimhez szinkronizál mostanában.

Várható írások: A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken.

Szólj hozzá!

Címkék: dráma történelmi


2011.05.18. 18:42 Tévésámán

Superman/Batman: Közellenségek (Superman/Batman: Public Enemies, 2009)

Újabb, egyből videóra készült, DC-szuperhősökről szóló animált kaland az HBO-n. Ezúttal az Igazság Liga két legismertebb tagja, Batman és Superman fog össze Lex Luthor és egy világűrből érkező csapás ellen. A címet pedig az magyarázza, hogy Luthort megválasztják az USA elnökévé, majd miután rendbe teszi a gazdaságot és felbérel magának pár "hőst", elhiteti a világgal, hogy Superman rossz útra tért, ezért vérdíjat tűz ki a fejére! Batmant is ugyanez a veszély fenyegeti, mindkettejükre elkezd vadászni a többi emberfeletti erejű harcos.

Mi az ami tetszett benne? A rajzok stílusa tök jó, mindössze Power Girl és a titkosszolgálatos asszonyság néznek ki kicsit furán (utóbbi NAGYON furán), viszont a férfiak ábrázolása marhajó, itt még az egyébként aligha érdekes külsejű Superman is jól néz ki, fekete köpenyes társa pedig még inkább! A főgonosz remekül fest, mellette pedig pár pillanatra megjelenik még Gorilla Grodd, Giganta, Cheetah, Copperhead, Mongul, Grundy, Átok, Marvel Kapitány, Hawkman és egy pofa, aki nagyon úgy fest, mint Mr. Fagy. Az első nagyobb ellenfél Metallo (rohadtjó lett), a kormány által alkalmazott hősök között pedig újból találkozhatunk az előzőleg megírt Justice League-moziban szereplő Black Lightninggal és a sorozatból ismert Atom Kapitánnyal. Szóval rengeteg már ismert rosszfiú (és lány:D) van itt újra, a rajzok stílusa kicsit komolyabb, picit sötétebb, a történet pedig szintúgy kicsit nyomasztóbb. Az alapot Jeph Loeb és Ed McGuinness képregénye szolgáltatta, amit azonban pár helyen  megváltoztattak.

Most pedig jöjjenek azok a dolgok, amik nem tetszettek. Az első, hogy a Major Force nevű pofa gyakorlatilag teljesen ugyanaz, mint Atom Kapitány, csak más a színük (a képességeik megegyeznek). A legtöbb megjelenő ismertebb arc nem jut szöveghez, ráadásul az olyan szupererős ellenfeleket, mint Bane, Mongul és Grodd nagyon gyorsan kiütik a címszereplők. A következő dolog, amiről muszáj beszélni, az Superman gyengéje, a kriptonit. Mikor az elején Metalloval harcol (akinek tudvalevőleg ez a hajtóanyaga), akkor rohadtul gyenge, később Luthor ellen pedig mintha akaraterővel és dühvel legyőzné ezt a hátrányát - ilyen azért nincs... Plusz, az említett katasztrófának nagyon is köze van ehhez az adottsághoz, viszont ez semmilyen módon nem befolyásolja Clark Kentet. A befejezés az eredeti sztoriban egész másmilyen, itt pedig már-már a nyálas, szirupos irányba megy el - ez egy kicsit erőltetett volt.

A készítőknek egyébként sikerült összehozniuk a figurák eredeti rajzfilmes szinkronhangjait: Tim Daly-t (Superman a '96-os rajzfilm-sorozatban), Kevin Conroy-t (Batman a '92-es szériából) és Clancy Brownt (Luthor, szintén a '96-os animált szériából). Ismertebb színészek, akik még megszólaltattak figurákat: Ricardo Chavira (Major Force - ő a Született feleseggekben a törpe nő pasija), John C. McGinley (Metallo - pl: Nekem 8, Azonosság), LeVar Burton (Black Lightning - a Star Trek Új Nemzedékének Geordija) és a producer Bruce W. Timm (Mongul, de ő nem is beszél, csak nyög:D). A rendező pedig az a Sam Liu, aki a Két Földi válság társrendezője volt.

Érdekességek: A szinkronszínészek a közös jeleneteik alatt egy stúdióban voltak mind, így lehetőségük nyílt a valódi interakcióra. A Public Enemies nem tartozik a DCAU (DC Animated Universe) világába, csupán a szinkronhangok egyeznek - ez látszik, de ettől lesz végülis olyan jó! A Superman/Batman: Közellenségek 3 és fél millió dollárból készült, majdnem 8 milliót hozott. Nagyon kevés kritikát kapott, így nem lehet megmondani egyértelműen, hogy szerették vagy támadták. De pénzügyileg mindazonáltal sikeres volt, így elkészült a folytatása, a Superman/Batman: Apocalypse - ezt is szívesen látnám!

(A képen Power Girl, a filmben sajnos máshogy néz ki:P) Ha túltesszük magunkat azon, hogy tulajdonképpen semmilyen magyarázat nincs arra, hogy miért pont Batmannel (és csak vele) fog össze Superman, valamint a néhány furcsa apróságon (pl. a befejezésen), akkor egy remek szuperhős-kalandot láthatunk! Nem volt annyira jó, mint a Crysis on Two Earths, de tetszett!

Pontozás:

imdb: 7.2 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Sam Liu rendezte a legújabb Marvel animációs filmet is, a Thor: Tales of Asgardot, ami a Thor-film szereplőit mutatja be.

- Clancy Brownt hamarosan láthatjuk a mozikban, a Cowboyok és űrlényekben; valamint két készülő horrorban is játszik majd - a Hellbenders-ben, Dan Foglerrel és a John Dies At The Endben Paul Giamattival. (Utóbbiról írtam cikket, akit érdekel, keressen rá!)

Várható írások: Druidák.

Szólj hozzá!

Címkék: szuperhős animációs


2011.05.16. 18:24 Mozsárágyú

Fater élve vagy halva (Father Hood) 1993

fater.jpg

     Gyermekkorom egyik nagy kedvence, szóval nekem mindegy, hogy valójában nem olyan jó film, szerintem akkor is az. És a magyar címe mindig tetszett.

     Patrick Swayze, mint egy kisstílű bűnöző jelenik meg a történetben. Jack menő járgánnyal vágtat, kovbojcsizmája és bőrjakója van, és nem mellesleg kínosan ügyel a frizurájára, melyet Elvis is megirigyelne ( a barkóját meg festi:)). Nagymenőnek akar látszani és ehhez mérten szeretne anyagilag is nagyágyú lenni. De nem az, épp ezért egy sok pénzt ígérő meló után ered New Orleans-ba, de valamivel, illetve valakikkel nem számol; van egy tini lánya és egy kisfia, akik szintén vele tartanak. Nem látta őket ezer éve, azt se tudta, hogy milyen rossz soruk volt az intézetben, és kezdetben a háta közepére kívánja a kölyköket. De ahogy egyre közelebb ér a célállomáshoz és egyre több veszélyes helyzetbe kerül gyermekeinek köszönhetően, kénytelen ráeszmélni arra, hogy nélkülük egy igazi senki. Esélye nyílik, hogy végre valami értelmeset is tegyen az életében, azaz édesapává váljon. Mindeközben azt se feledjük el, hogy ki tudja hanyadszorra, de börtönbe kell vonulnia... merthogy azt még nem említettem, hogy gyakorlatilag elrabolta a srácokat. :)

    

     Nem lehet nem szeretni ezt a Jack fickót, annyira nagy hülye. Swayze igazán lubickolhatott ebben a szerepben. Halle Berry még ismert arc, ő egy elszánt újságírót alakít, aki mindenáron nyilvánosságra akarja hozni a nevelőintézet viselt dolgait, de ehhez Jack segítsége kell. A gyerekek önmagukhoz képest jók, Sabrina Lloydról és Brian Bonsallról van szó. Kiskoromban mindig drukkoltam hármójuknak, nagyon beleéltem magam a történetbe, most meg marha jól szórakoztam ("Láttátok a marhát?"). Michael Ironside is feltűnik, meg jó sok régi rock 'n roll nóta. Jack kedvencei, gondolom.

     Manapság nem hinném, hogy kasszasiker lenne, a maga idejében visszahozta az árát meg még egy keveset. (Kevés alatt úgy 1 millió dollárt értek). Szerintem ez egy jó kis délutáni film, amin lehet nevetni és izgatottan figyelni. Számomra nosztalgikus értékkel bír és vagy hatszor láttam már.

Patrick Swayze rajongóknak tudnám ajánlani. És ez amolyan ródmúvi, ha valakit érdekel.

Szólj hozzá!

Címkék: akció vígjáték


2011.05.16. 15:33 Tévésámán

Mr. 3000 (2004)

Már 3 éve lesz, hogy a kitűnő komikus, Bernie Mac mindössze 50 évesen elhunyt. Annak idején, mikor meghallottam a halálhírét, arra gondoltam, hogy ezt a filmet kellene megnézni az emlékére, de azóta sem adták. Nemrégiben beígérték, de akkor meg Liz Taylor távozott közülünk és az ő tiszteletére sugározták az Öreg díva, nem vén dívát (kérdés: nézte valaki?). Most viszont végre megnézhettem újra a Mr. 3000-et, ez a bejegyzés pedig megkésve ugyan, de legyen Bernie Mac emlék-írás!

Baseball-mozi ismét. Tudnunk kell, hogy néhány évvel ezelőtt még az volt a szabály, hogy aki pályája során 3000 pontot üt, az bekerül Cooperstownba, a baseball halhatatlanjai közé. Nos, hősünk, Stan Ross (Mac), eléri a legendás pontszámot, de a szakírók és a komplett média utálja, ezért nem szavazzák be őt a legnagyobbak sorába. Stan viszont egy kisebb üzleti birodalmat épít fel a Mr. 3000 névre és éli világát, de képtelen túltenni magát ezen a "kudarcon". 9 évvel ezek után, mikor visszavonják a mezét, mégis megcsillan előtte a remény, de aztán hamarosan elképesztő dolog derül ki: egy 1982-es meccset kétszer játszottak le annak idején, ezért három ütése érvénytelen! Az így Mr. 2997-re ledegradált Ross felkapja a vizet és úgy dönt, 47 évesen visszamegy egykori csapatához, a Brewers-höz, hogy megszerezze azt a három ütést. Itt szembesül saját felkészületlenségével, rossz erőnlétével, a csapatban uralkodó széthúzással és egy ifjú titánban felfedezi egykori nagyképű önmagát. Így tehát segítenie kell magán, a fiatal tehetségen, a csapaton és ennek tetejébe még felbukkan régi szerelme, Mo (Angela Bassett) is - őt pedig vissza kell hódítania! Inenntől egy kérdés foglalkoztat mindenkit: legenda lesz Stan Ross-ból vagy sem?

Ebben a filmben a sport inkább csak háttér, valójában egy férfiről szól, aki elér valamit, amit csak kevesen; de ez túlságosan büszkévé és dölyfössé teszi. Lenéz és kihasznál mindenkit, csak a saját érdeke vezérli, de egy új akadály rádöbbenti, hogy mennyire elvesztegette az életét és az erejét. Van valamije, de sok minden hiányzik a mindennapjaiból - például a szerelem. És nem egy Nagy csapat-szerű, már bejáratott "elsőkből lesznek az utolsók" klisét kapunk, hanem valami egészen mást...

Bernie Mac kiváló itt, főleg az elején mond remek poénokat és már pusztán a vigyora elég ahhoz, hogy a néző is elmosolyodjon:) Partnernője Angela Bassett, aki egy dögös újságírónőt alakít; akit még ismerhetsz, az Amauri Nolasco (pl. A szállítmány, Max Payne) és Chris "Mr. Big" Noth. Mellettük feltűnik még egy-két tévés híresség, akik önmagukat alakítják: Larry King, Jay Leno, Tom Arnold és a stáblistában nem jelezve Carmen Electra is. Érdemes megjegyezni, hogy a káromkodni képtelen Fukudát a legújabb Mortal Kombat-sorozat Scorpionje, Ian Anthony Dale kelti életre. A rendező egyébként egy Charles Stone III nevezetű számomra ismeretlen pasas.

Néhány érdekesség: A forgatásra rekordszámú nézősereg gyűlt össze többször is a Miller Park-stadionban. A Baseball Hírességek Csarnokába valójában 1947 óta minden visszavonult, legalább 2800 pontot elérő játékost beválasztanak - a filmnek azonban annyi valóságalapja van, hogy a szakírók szavazzák be a játékosokat Cooperstownba, így érthető, hogy Stan miért nem kerül oda. Viszont az is igaz, hogy legalább 5 éve abba kellett hagynia a játékot, hogy megfeleljen a kritériumoknak és mivel ő éppen most tért vissza a "nyugdíjazásból", ezért ez a való életben akadályt jelentene. A Mr. 3000 30 millió dollárból készült és csak alig 22 milliót hozott, ezen kívül a kritika sem volt egyértelműen pozitív irányába.

El kell ismernem, hogy vannak benne unalmas részek és a játékot sem mutatják olyan sokáig, de vicces és Bernie Mac-ért megéri megnézni - plusz ha szereted a baseballos mozikat, biztosan ez is tetszeni fog!

Pontozás:

imdb: 5.5 (5 év alatt 0.3-at csökkent.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Angela Bassettet jelenleg a Vészhelyzetben láthatjuk, valamint nemsokára benne lesz a Zöld Lámpásban és a This Means War című romantikus akciófilmben, ahol két CIA-ügynök küzd ugyanazon nő (Reese Witherspoon) kegyeiért.

- A feltörekvő tehetséget, T-Rexet életre keltő Brian J. White Chris Hemsworth mellett játszik a Cabin in the Woods-ban (horror).

- Tom Arnold valami nemtudomhanyadik Beethoven-filmben (a bernáthegyis) lesz a kutya hangja (?!). Ezúttal a méretes blökinek a Télapó egyik bajbajutott manóját kell kisegítenie. [A Garfield tele van az ilyen filmeket kifigurázó képsorokkal. Tényleg nem tudnak már mit kitalálni?]

Várható írások: Fater élve vagy halva, Druidák.

Szólj hozzá!

Címkék: sport vígjáték dráma


2011.05.15. 21:55 Tévésámán

Penge (Blade, 1998)

Általában érdekelnek a szuperhősös filmek, persze van egy-két kivétel (pl. Hihetetlen Hulk, Ha/ver, Spirit, stb. - a legutolsó kivételével azóta ezeket is láttam, megírtam róluk a véleményemet). Nem emlékszem, hogy a Penge-trilógiából melyik részt láttam először, de az megmaradt, hogy a kettő a legjobb - és ezt még mindig így gondolom.

Mit kell tudnunk Blade-ről? A Marvel-univerzum szülötte, 1973-ban bukkant fel először egy képregény, a Tomb of Dracula hasábjain, mint mellékszereplő. Eredetileg csak egyetlen szuperképessége volt (nem lehetett vámpírrá változtatni), nagyon gyűlölte a vámpírokat, fegyverként pedig késeket használt. Bátor és hősies szereplő volt, de ugyanakkor nehezen jött ki csapattársaival és a vámpír-gyűlölete már-már átcsapott fanatizmusba. Mindez egészen addig tartott, amíg meg nem harapta egy másik képregényhős, a vérszívó Morbius. Pengét Marv Wolfman író és Gene Colan rajzoló kreálta.

Itt és most pedig Penge (Wesley Snipes) a Fényben Járó, aki félig ember, félig vámpír. Társával, a sánta Whistlerrel (Kris Kristofferson) a legkülönfélébb és leghatásosabb módokon gyilkolják a vérszívókat - Blade az anyja halálát, idős haverja pedig a családja kiirtását akarja megbosszulni... Egy alkalommal hősünk megment egy csinos hematológust (vérszakértőt, N'Bushe Wright), aki aztán segíteni akar neki(k). De az ellenfél a vámpírok új nemzedékének feltörekvő vezére, Deacon Frost (Stephen Dorff), aki Erebus könyvének (a vámpír-biblia) ősi tudását felhasználva akarja leigázni az emberiséget és a tisztavérű nosferatukat. Penge és segítői még a legnagyobb túlerővel szemben is felveszik a harcot, így látszólag semmi sem állíthatja meg őket - de vajon versenyezhetnek egy évezredes hatalommal?

Ez a film jó lenne HA:
1. Állandó jelleggel jönnek ezek a marhára fura és nevetséges felgyorsítások, amik tönkreteszik az atmoszférát. Ezek és a béna számítógépes animációk nagyon nem kellettek volna.
2. Megint itt a „mindenki mindent tud és mindent megmagyaráz-effektus”: pl. Whistler helyből lefordít egy több ezer éves szöveget ránézésre, miközben Frostnak hetek kellettek hozzá, a tisztavérűek pedig azt állítják, hogy lefordíthatatlan; mind Penge, mind öreg cimborája simán kifecsegik legféltettebb titkaikat a csajnak (meg a nézőnek) és még sorolhatnám. Ezek vontatottá teszik az egész cselekményt - jó, persze, meg kell ismerni a figurákat és meg kell érteni a motivációikat, de ha valaki látta a következő két részt, akkor tudhatja, hogy a címszereplő már ennek a filmnek a végén elveszti a motivációját; Whistler pedig hazudott a családjáról...
3. Frost egy fehér képű, nyálas kis buzi. Tenyérbemászó seggfej, egyszerűen semmi ijesztő, nagyszerű vagy karakteres nincs benne - és EZ a mozi legnagyobb hibája.

Viszont még így is vannak benne jó dolgok: Az akció igazán látványos és még szemmel követhető. A gusztustalansági faktor megfelelő (gondoljunk csak az Eric Edwards által játszott Gyöngyre), a vér hordószámra fröcsög és ott van király gonosznak Donal Louge Quinnje, aki őrült, barom és vicces - ráadásul a külseje sokkal királyabb, mint a főnökéé. Whistler kurvanagy arc és Penge is laza, bár itt még nincs olyan vicces kedvében, mint a folytatásban. N'Bushe Wright egész jó nő, meg ott van még Sanaa "AvP" Lathan és a kezdő részben Tracy Lords (ex)pornószínésznő:P És hogy ne csak a külső alapján emeljek ki, megjelenik még a színjátszás német nagymestere, Udo Kier is, egy mellékszerepben. A sztori végülis oké, a megvalósítással vannak csak bajok, de ez még így elég jó. Nekem elsősorban a béna főgonosz miatt nem tetszik annyira ez a rész, a többi dolog viszont nagyjából működik.

A rendező Stephen Norrington effektmester, aki az Alien 2-3, valamint a Penge és a Hellraiser 4 szörnyeinek kreálásában vett részt, a harmadik Pengénél pedig storyboardokat rajzolt. Színészként benne van ebben a filmben, ő az a vámpír, aki egy utcasarkon beleharap egy lány nyakába, mialatt Penge és Karen kocsival elhajtanak mellettük. Rendezőként jegyzi A szövetséget, amit rajtam kívül mindenki utál - ez érthető, mert tényleg rossz film. A forgatókönyvet David S. Goyer írta, aki a Penge 2. rendezője, a harcolós jelenetek koreográfusa pedig maga Snipes volt. A producerek közt találjuk Stan Leet és Avi Aradot (ő a Marvel igazgatója).

Néhány érdekesség még: Vezli Snájpszot azért alkalmazták, mert már régóta tervezték egy másik fekete Marvel-hős, a Black Panther történetének megfilmesítése - ez lett volna ő, de a filmből ugye nem lett semmi, így jött szóba a Blade. A kézi kamerás jeleneteket egy különleges lencsékkel felszerelt, önálló hangrögzítő rendszerrel rendelkező kamerával vették fel - a világon ebből csak egyetlen darab van (vagy volt, akkoriban még). La Magra spanyolul és olaszul azt jelenti: a vékony. Penge valódi neve Eric Brooks (a filmből a keresztneve mindenkinek kiderül, a figyelmesebbek a vezetéknévre is rájöhetnek). Az egyik jelenetben Frost lakosztályában a tévében a Mortal Kombat-mozi megy:) Cikkem tárgyának eredeti verziója csúnyán megbukott a tesztvetítéseken, így rengeteg vágást eszközöltek és egy csomó új jelenetet forgattak hozzá (például Frost és Penge kardpárbaja is ilyen utólag hozzátoldott részlet). A rituálé során látható 12 tisztavérűből egy meghal, de mégiscsak megtörténik ami megtörténik - ezt hibának hittem, de éles szemű nézők megírták, hogy a beterelési résznél meg lehet számolni őket és 13-an vannak - tehát még elegen maradnak. Marv Wolfman a bemutató után 50 millió dollárra perelte a Marvelt és a New Line-t, de vesztett - itt még feltüntették a nevét, a későbbiekben viszont már nem. Egy vicces név így a végére: Marcus Aurelius (rendőrt alakított). A Blade 45 millió dollárból készült, több mint 131 milliót hozott. A kritikusoktól hideget és meleget is kapott, viszont ennek a sikere eredményezte az olyan későbbi kasszasikerek létrejöttét, mint az X-Men és a Pókember-mozik.

Nem volt rossz, de inkább ajánlanám a Penge 2-t.

Pontozás:

imdb: 7.1 (5 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 4/5 (Azért a Szentháromságnál sokkal jobb!)

Hírek:

- Stephen Norrington írja a legújabb The Crow forgatókönyvét. (Ez már asszem az ötödik lesz?) A címszereplőt állítólag Bradley Cooper kelti életre - remélem nem...

- Kris Kristofferson következő érdekesnek tűnő munkája a Blackbird lesz, egy dráma Olivia Wilde-dal, Sissy Spacekkel, Eric Banaval és Treat Williams-szel.

- Stephen Dorff az Immortals című mitológiás fantasy-ben egy Stavros nevű karaktert alakít.

- Donal Louge az elkövetkezendőkben a Vengeance névre hallgató akciófilmben játszik Danny Trejoval és Ötven Centtel.

- Udo Kier benne lesz a Night of the Templarban és egy német horror/drámában, a Die Blutgräfinben - A vérgrófnő, Báthory Erzsébet története alapján készül, Tilda Swinton lesz Erzsébet.

- Arly Jover (a szőke vámpírcsaj, Frost embere) A tetovált lány amerikai újrájában bukkan fel legközelebb.

Várható írások: Mr. 3000, Fater élve vagy halva, Druidák

Szólj hozzá!

Címkék: szuperhős


2011.05.15. 14:47 Tévésámán

Péntek 13. VIII. rész: Jason Manhattanben (Friday the 13th Part VIII: Jason Takes Manhattan, 1989)

Utólag is boldog péntek 13-at mindenkinek!

Nekem nagyon jól telt a mostani péntek, hosszú ideje az első igazán jó Jason-nap volt. Mint minden ilyen napon, ezen is megnéztem az idevágó Friday the 13th-széria egyik epizódját - mivel a VI., VII.X, 11, 12 már szerepel itt, ezért úgy döntöttem, a köztes hiányzó két részből az elsőt tekintem meg, a VIII.-ast.

Annak idején, amikor még tetűlassú netem volt, nem tudtam semmit sem letölteni - ellenben nagyon kíváncsi voltam sok filmre, így innen-onnan mégiscsak beszereztem őket. Létezett egy magyar weboldal, valami könyvesbolté, ahonnan külföldi dvdket lehetett rendelni, rajtuk keresztül hozattam Angliából a Péntek 13. VIII. és 9. részeit. A VIII.-kal úgy voltam, hogy anno csak egyszer láttam, nem sok maradt meg belőle, de úgy emlékeztem, hogy szar. Aztán most megnéztem és tök tetszett! Lássuk, ezúttal milyen helyszínen mészárol kedvenc hokimaszkos gyilkosunk!

Sok évvel a hetedik részben történtek után járunk. A Kristály-tavon hajó úszik, amiben szerelmes fiatal pár élvezi a nyári éjszakát, édeskettesben. A srác elmeséli barátnőjének a rettegett Jason Voorhees meséjét és még rá is ijeszt a lányra egy autentikus hokimaszkkal. De arra egyikőjük sem számít, hogy járművük horgonya beleakad egy elektromos kábelbe és a keletkező víz alatti sokk feléleszti a tó mélyén szunnyadó elpusztíthatatlan szörnyet (Kane Hodder, immár másodszor). A párocskától rövidesen búcsút vehetünk, az elszabadult hajó pedig útnak indul...

... és megérkezik egy kikötőbe, ahol a méretes Lazarus nevű tengerjáró egy csapat érettségizős diákkal a fedélzetén New Yorkba készül. Jason szintén felszáll a hajóra és az osztálykirándulás terror-túrába torkollik! A tehetséges író-növendék Rennie (Jensen Daggett), a kapitány fia (Scott Reeves) és két tanáruk 
(Barbara Bingham és Peter Mark Richman) együtt próbálja meg túlélni az utat, de a belső konfliktusaik, a hajó és később New York barátságtalan utcái nem könnyítik meg a dolgukat - és Jason csak jön, jön, bármit is tesznek. Vajon ki lesz az utolsó szerencsés túlélő, vagy ikonikus antihősünknek ezúttal sikerül mindenkit kiirtania?

Aki már látott régi Péntek 13-filmet, az tudja, mit várhat a szériától: míg az első rész a maga idejében igen komoly és véres horrornak számított, addig az elkövetkezendő, eredetileg be sem tervezett folytatások már egyre csökkenő színvonalat mutatnak - ám nagyon jó szórakozási lehetőséget biztosítanak a nézőnek! Jason lassú "evolúción" megy keresztül: először csak csúnya kisfiú, majd szörnyen torz felnőtt és a VI. résztől indul az általam zombi-Jasonnek nevezett harmadik stádium, amikortól a machetés kaszaboló igazi természetfeletti gonosszá válik. A VIII. résznél Voorhees már a harmadik alkalommal tér vissza a tényleges halálból, továbbra is rothadó, gusztustalan és nagyon erős - immár szinte semmi nem árthat neki!

Sajnos azonban innentől kezdve a mindig új alkotók egyre hajmeresztőbb ötletekkel hozzák vissza őt az életbe, és ugyanilyen módszerekkel juttatják el a helyszínekre, sőt újra is értelmezik a figurát. A Jason él!-ben elektromosság élesztette fel, itt megint ugyanezt az aduászt lövik el a készítők, viszont már a legelején, az alapötlet hibás: az a hajó, amire a hokimaszkos először felkapaszkodik, az hogy jutott be a tóra és ami még nagyobb őrültség, hogy jut ki az óceánra?! Na, de ez még csak a blődlik és sokszor látott klisék sorának kezdete... Ezek ellenére valami miatt a Jason Takes Manhattannek van egy remek hangulata, és ha túltesszük magunkat az első 20-30 percen, akkor egy nagyon jó kis Péntek 13-mozit kapunk! Ezúttal ugyanis az áldozatoknak nincs hová menekülniük a hajóról - akik pedig mégis kijutnak, azok sem lehetnek biztonságban, sem a társadalom söpredéke, sem Jason miatt.

Kane Hodder az előző epizódban szerzett tapasztalatait használta fel itt, magabiztosan, erőteljesen alakítja a tizenharmadikai gyilkost, aki - ha elvonatkoztatunk a forgatókönyv különös gyerek-átlényegítésétől - nagyon jó, karakteres főgonosz. Azonban megmagyarázhatatlan módon mindig tetőtől talpig vizes és az eddig csak finoman érzékelhető "teleportálása" itt már rohadt durva (magyarul másodpercek alatt tesz meg óriási távolságokat).

A női főszereplő Jensen Daggett szép és egészen jól játszik, szimpatikus központi figura. Mellette viszont csak Peter Mark Richman az, aki bármit is letesz az asztalra - egyébiránt az ő karaktereik közt rokonsági viszony van és a lány kezdetektől fennálló víziszonyát a közös múltjuk egyik pontja okozza. Rennie és Jason közt szintén létezik valamiféle kapocs, de míg a VII. részben megmutatták nekünk, hogy a főhős hölgyikének természetfeletti ereje van, addig itt nem derül ki, hogy a lány miért és honnan tudja azt, amit tud; miért látja a látomásokat; stb. Nekem szimpatikus mellékszereplők még: a videokamerás srác (Martin Cummins) és a rockercsaj (Saffron Henderson - a figura monogramja J.J., nekem akaratlanul beugrott, hogy esetleg Joan Jett?). De van itt még egy érdekes figura, a hajón szolgáló őrült pasas (Alex Diakun), aki egyértelműen az első két epizód Ralph-ja előtti tisztelgés - vagy újabb "már láttuk"-klisé? Az ázsiai lányt nem más játssza, mint Kelly Hu (az X2 Lady Deathstrike-ja); a new yorki étkezdében a szakács pedig Ken Kirzinger kaszkadőr, aki később az FvsJ-ben maga is Jasonné vált:)

A filmet egyébiránt szinte teljes mértékben Rob Heddennek köszönhetjük, ő írta és rendezte - az első filmje volt. Neki lehetett valami elképzelése arról, hogy mit akar megmutatni a nézőnek, de ez nem sikerült. A legnagyobb gond az értelmetlen jelenetek megkoronázásaként a teljesen logikátlan, már-már a misztikus rejtélyek 
körébe sorolható befejezés - erre a mai napig nincs elfogadható indoklás a készítőktől. Viszont ugyanígy elég fura az, hogy miként kerül a látszólag teljesen új kábel a vízben Jason alá, valamint van két rendkívül buta halál-jelenet, a bokszolós (az legalább vicces) és Kelly Hu karakterének eleste. Néhol még megpróbáltak behozni a sok mínusz pont mellé egy-két pluszt, így itt van a film két legnagyobb poénja, a hirdetőtáblás és Jason találkozása a punkokkal; valamint a jó kis '80-as évekbeli rockzene. Kár, hogy a látványt nem sikerült eltalálni, a maszkok és a holttestek nagyon bénák lettek...

Egyéb érdekességek: Jensen Daggett A nagy csapat 3-ban volt a főhős barátnője és '99 óta nem szerepelt semmiben. Peter Mark Richman a Csupasz pisztoly 2 és félben játszott és még énekelt is benne. A fiatal Rennie-t életre keltő Amber Pawlicknek ez volt az egyetlen szerepe, ugyanígy a kávézóban látható pultosnőnek, Peggy Heddennek is - ő Rob Hedden testvére. A gyerek Jasont alakító Tim Mirkovich-nak szintén ez az egyedüli színészi alakítása, de azóta vágó lett belőle, pl. dolgozott A sötétség leplén.

Az eredeti posztert (lásd a bejegyzés elején) valamint a következő verziót, amin véres kés van, leszavazta a New Yorki Turisztikai Hivatal, mondván hogy rontják a város hírnevét. A kezdő stáblista alatt látható összes helyet a szereplők később bejárják. A metrós üldözés alatt az egyik kocsiban látható a falra felsprézve a "Jason Lives" felirat. Amikor Jason betöri az ablakot és próbálja megfojtani Rennie-t, akkor Jensen Daggett arcán valódi félelem látható, ugyanis az üveg olyan szerencsétlen módon tört ki, hogy egy hatalmas, éles darab pontosan közé és Hodder közé került - Kane pedig ezt nem vette észre és az ablak felé húzta Jensent - ezt a szilánkot egyébként én is kiszúrtam, tényleg nagyon feltűnő. Az első verzió több mint két órás volt. Eredetileg több jelenet játszódott volna a Nagy Almában, de a költségvetés ezt nem engedte meg. A direktor később elnézést kért a rajongóktól az általa elkövetett hibák miatt - pl. az egyik legfeltűnőbb a címválasztási baki, ugyanis a játékidő alig negyede játszódik ténylegesen New Yorkban.

What's a hockey mask?-rovat

A forgatókönyv szerint Jasonnek bele kellett volna rúgnia Rennie kutyájába, de Kane Hodder azt mondta, hogy Jason nem tenne ilyet és nem volt hajlandó megcsinálni. Néhány rövid pillanatig Ken Kirzinger játszotta a hokimaszkost. Hodder azt mesélte, hogy a Times Square-i forgatáson jelentős tömeg gyűlt össze, hogy lássák a karakterét, ő pedig az illúzió fenntartására magán hagyta a maszkot és néha-néha kitekintett a tömegre, akik ujjongtak és sikoltoztak neki:) Az utolsó jelenetben látható vízköpést maga Kane csinálta meg: rengeteg vizet megivott és aztán felöklendezte, tehát nem trükkfelvételről van szó. A szörnyű gyilkossági részek rögzítése után a hangulat oldására Jason alakítója mindig valami vicceset csinált, pl. diszkó-táncolt:) Hodder mindent megtett, hogy a tervezett befejezést változtassák meg, de leszavazták, így az általa legjobban utált jelenet mégis benne maradt a végső verzióban - ez az a bizonyos elképesztő metamorfózis, amire nincs magyarázat. A figura ruházata nem egyezik a VII. részben látottal - jobb állapotban van és a fekete kesztyűje a semmiből lett. A maszk, amit pedig az elején a szerelmespár fiú tagjától szerez, tökéletesen úgy néz ki, mint az, amit az előzményben megsemmisítenek - még a baltanyom is rajta van a III. epizódból.

A Friday the 13th Part VIII. 5 millió dollárból készült és kb. 19 milliót hozott vissza (világszerte). A sorozat második legkisebb bevételt hozó darabja volt, a Paramount emiatt a hozam miatt eladta a szériát a New Line Cinemanak. A kritikai fogadtatásról annyit, hogy az Entertainment Weekly Top 25 Legrosszabb Folytatások-listáján a 8. helyet szerezte meg. Ezt írták róla: "Egyik Kristály-tavi tábori öldöklés-folyam sem nevezhető jónak, de ez nézhetetlen. Még a gyilkossági módok sem túl kreatívak, kivéve, ha kreatívnak nevezzük a nyílpuska használatát... és azt hiszem ezt már felhasználták a III. részben. Egy csapat tini New Yorkba hajózik, a fedélzeten Jasonnel. Ahogy a hajó elkezd süllyedni, a túlélők partra evickélnek, Jason pedig utánuk úszik. (Várjunk, nem azért halt meg az első részben, mert nem tudott úszni?!) Nem is jutunk el Manhattanbe, csak a film második felében. És mikor odaérünk, akkor ez a Manhattan marhára úgy néz ki, mint Vancouver."

Való igaz, bőven van benne mit kritizálni, de ugyanakkor egy igazi Péntek 13-rajongónak biztosan tetszeni fog! A többieknek inkább ajánlom a VI. részt vagy az újrát.

Pontozás:

imdb: 4.5

Péntek 13-filmként: 4/5

Átlagos filmként: 4/5 (A sok furcsaság és a befejezés miatt, de az újranézés mindenképpen jót tesz neki.)

A dvdről: Ez az angol kiadás nem tartalmaz magyar nyelvű feliratot és semmilyen extra nincs rajta. A film viszont nagyon jó minőségben jelent meg, így ez legalább kárpótol. Ugyanakkor létezik egy deluxe-kiadás, azon nyilván vannak extrák. Azt hiszem, aligha érte meg ezt megvenni, akit érdekel és tud angolul, az nyugodtan töltse le! (Ha létezik magyar kiadás, én nem tudok róla, de nyugodtan világosítsatok fel:))

Hírek:

- Kelly Hu következő filmje az egészen érdekesnek tűnő The Wizards Hunter: The Hunt for Evangelion Crowley című drama/sci-fi/fantasy, amiben egy elátkozott nyomozó kutat Aleister Crowley "Bibliája" után - az ismert mágust Franco Nero alakítja majd!

- Kane Hodder állítólag harmadszor is eljátssza majd a Hatchet púpos, csúnya sorozatgyilkosát - akit egyébként Jasonről mintáztak.

Jön: Penge, Mr. 3000, Fater élve vagy halva.

Szólj hozzá!

Címkék: horror


2011.05.14. 20:33 Mozsárágyú

Nowhere boy (2009)

 

    

     "He's a real nowhere man,
Sitting in his Nowhere Land,
Making all his nowhere plans
for nobody."

     Énekelte John Lennon (saját magáról) 1965-ben a Rubber Soul nevezetű korongon. A film szerint - meg nyilván így is volt - felnőtté válása során hasonlóan érezhette magát, csak akkor még nem tudta igazán dalban megfogalmazni.

     Az 50-es évek derekán Lennon (Aaron Johnson) szigorú, ám őt nagyon is szerető nagynénjével, Mimivel (Kristin Scott Thomas) él Liverpoolban. A sztori szerint nagybátyja temetésén találkozik akkor már évek óta nem látott anyjával, Juliával (Anne-Marie Duff). Egy nap meglátogatja és innentől kezdetét veszi életének egyik legvidámabb, de túl rövid időszaka. Miközben Mimitől csak azt hallja, amit Lenin elvtárs is gyakran ismételgetett (Tanulni, tanulni, tanulni!), és mindent megtilt számára, addig anyja gyakorlatilag legjobb barátjává válik. Megismeri Elvist, a rock 'n rollt, és egyszerűen elvan az anyjával, akit mindenki imád, mert vibráló és vidám személyiség. Épp ezért került annak idején a kis John a nagynénjéhez, ám ezekről a régi családi titkokról ő mit sem sejt. Miközben beleveti magát a csinos lányokkal és az őrületes zenekari fellépésekkel teli új életébe, lassan ráeszmél arra, hogy ő maga a Nowhere Boy, nem tartozik senkihez és semmihez.

    

     Tehát egyértelműen az anyjával való kapcsolatára helyeződik a hangsúly, a zene valójában másodlagos szerepet tölt csak be. A főszereplő gyerek hihetetlenül hasonlít Lennon haveromra, vagy csak sokat gyakorolt a szerepre. A szarkasztikus poénokhoz vágott feje, meg a hangja, a mozgása, minden klappolt. Szóval jól néz ki, mint az eredeti. (Ezt pedig észrevette a rendezőnő Sam Taylor-Wood is, mert azóta összeházasodtak és született egy lányuk.) Kristin Scott Thomas szerintem a kisujjából rázta ki Mimi néni alakjának megformálását. Azt hiszem a Lennon iránt rajongók szeretnek úgy gondolni Mimire, mint valami szörnyeteg hárpiára, de tuti, hogy inkább olyan lehetett, mint a filmbéli. Julia esetében már nem vagyok olyan jó véleményen, nála fordult elő leginkább, hogy forgattam a szemeim, mondván, jaj de bénuska. Volt benne valami idegesítő.

     A filmnek egész jó hangulata van, helyenként előbukkannak unalmas részek, de nem vészes mennyiségben. Jól eltalálták a valódi Lennon tinédzserkori "báját", amitől a tanárok kifutottak volna a világból, meg aminek jó sok kicsapásközeli élményt köszönhetett.

     A kicsi McCartney-t játszó Thomas Brodie-Sangstert említeném még meg, ő is tűrhető. Az Igazából szerelem nevű izében volt ő az a kissrác, akitől szerintem minden normális ember azonnal rosszul lett, annyira idegesítő volt. Egyébként Johnson és a kicsi George Harrisont alakító Sam Bell énekli a dalokat. Meglepően jól. Bár a Quarrymen (ez volt Lennon első bandája, ha valaki nem tudná) nótái mégsem bonyolult éneklést igénylő művek, de kit érdekel, mikor jó kis nóták. Akkor most mindezt minek írtam le? A megfelelő zenei aláfestésről ezen kívül még Screamin' Jay Hawkins, Jerry Lee Lewis, meg Elvis gondoskodik, többek között.

     Köszi Dávidkának, aki lehetővé tette számomra a film megnézeletét!

     Én ennél sokkal rosszabbra számítottam, jó kis film ez. Aki meg kíváncsi, mit érezhetett John Lennon életének nagy részében szüleivel kapcsolatban, annak ezt a dalt ajánlom:

https://www.youtube.com/watch?v=eDVkkwl6aJo

Szólj hozzá!

Címkék: zene dráma


2011.05.10. 20:51 Tévésámán

Thor (2011)

Baráti társaságom kitalálta, hogy menjünk moziba és nézzük meg ezt. Engem nem annyira érdekelt, de senki se volt biztos benne, hogy igazán jó lesz - azért biztosítéknak ott volt Natalie Portman, Anthony Hopkins és a 3D által ígért lenyűgöző látványvilág. Hogy ebből mennyi jött be? Olvass tovább és a sztori ismertetése 
után megtudod;)

Egy másik dimenzióban, egy messzi világban hatalmas harcosok élnek, akik sokszor meglátogatják a Földet - az ősi vikingek isteneknek tekintették őket. Királyuk, a Mindenek Ura, Odin (Hopkins) már nagyon-nagyon öreg és lassan készül hogy átadja trónját egyik fiának. Vajon kit választ majd? A rendkívül erős, ám arrogáns, dölyfös 
Thort (Chris Hemsworth), vagy a látszólag békésebb, diplomatikusabb Lokit (Tom Hiddleston)? A mérleg nyelve elvileg Thor felé dől, ám ő nem várja meg, hogy az ölébe hulljon a dicsőség - inkább elindul négy bajtársával és testvérét is magával viszi, hogy betörjenek az ősi ellenség, a jötün jégóriások birodalmába... Tette viszont váratlan következményekkel jár, Odin ugyanis közbelép, és súlyos büntetést mér rá: elveszi tőle a hatalmát és fegyverét, a Mjölnirt, majd száműzi fiát a Földre... És itt kezdődik a történetünk, aminek során az egykori istennek bizonyítania kell, hogy megfelelő lenne királynak; meg kell védenie újdonsült barátait és szerelmét (Portman); közben pedig számolnia kell az otthonára leselkedő belső és külső veszélyekkel is! De Thor most már csak egy gyarló ember, vajon képes lesz helytállni így?

Thor az egyik leghíresebb amerikai képregényhős, aki már több mint 40 éve harcol a gonosz erőivel a nyomtatott képkockákon. Alapvetően nekem az volt a gondom a figurával, hogy olyan mint Superman: a külseje nem valami érdekes, túlontúl erős - nincs méltó ellenfele. Érdekes persze, hogy egy ennyire közkedvelt figurát az északi mitológiából vettek kölcsön és nem maguk találtak ki, de ezen kívül semmi különleges nincs a mennydörgés urában... A mostanság elsősorban a Pókember-szériával azonosított Sam Raimi már 1990-ben meg akarta filmesíteni ezt a karaktert, és ezek után még jó 21 évet kellett várni, mire elkészült a Thor-mozi. Gyártótól-gyártóig, rendezőtől-rendezőig, forgatókönyvírók során haladt végig a történet - hol túl drága lett volna, hol elutasították, volt akinek épp akkor járt le a szerződése, így nem is foglalkozhatott vele, stb., és ez így ment hosszú-hosszú ideig...

Az itt tárgyalt 2011-es filmben az alkotók egészen eltalálták és kissé érdekesebbé tették ezt a szuperhőst. A filmben Thor kezdetben úgy viselkedik, ahogy az elvárható valakitől, aki addigi élete során bárkit vagy bármit legyőzött - és aztán később ebből adódnak majd a konfliktusok, mert ugye elveszti az erejét, de az önhittsége megmarad... A Földön töltött idő alatt van pár remek poén, a legjobb talán az étkezdében a bögrés:) - ugyanakkor a fényes Asgardban van valami megfoghatatlan hidegség, komolyság, ami szöges ellentétben áll világunkkal. Ahogy azt már kitalálhatta az olvasó, a 3Ds látványvilág az utóbbi helyszínen tényleg monumentális, ezen kívül a jó egy évtizede bevett "kék színnel ijesztgetnek minket"- motívumot maximálisan kihasználhatták a jégóriások hazájának megjelenítésénél - a térhatás ott is nagyon jól mutat.

A rendező nem más, mint Kenneth Branagh, az angol színjátszás egyik mestere - különös választás egy Marvel-filmhez. Branagh gyermekkora óta rajong Thorért, ezért kitűnően helytállt - Anthony Hopkins szavaival élve "ezt az istenekről szóló képregény-történetet átszőtte shakespeare-i atmoszférával". Elsősorban az V. Henrik című dráma szolgált alapul, hiszen az egy fiatal királyról szól, aki megmérettetéseken és büntetéseken megy keresztül, háborút vív, egy másik földről való lányba lesz szerelmes, és ott van még a legendás szerző utánozhatatlan karakter-fejlesztése is - ezeket mind megpróbálták belenyomni a meglévő keretbe. A megvalósult filmben tényleg van valami magasztosság, az itt felvonuló isteni figurák túlmutatnak a képregények világán.

A címszereplőt játszó Chris Hemsworth-t eddig sorozatokban láthattuk, meg az új Star Trekben ő volt Kirk apja, de most biztosan elindul a világsiker felé. Külsejében igazán harcoshoz méltó és simán elhihető róla, hogy északi férfi; a játéka sem rossz. Natalie Portman most is gyönyörű, egy tőle egész szokatlan kutatónő-szerepben - 
azért nem egy hűdekomoly tudósról van szó, a karaktere inkább egy okos, de mégis bájos, kislányos nő:) Anthony Hopkins fantasztikus Odinként, remek döntés volt őt felkérni. Szerintem Tom Hiddleston se rossz, már valahogy a megjelenése is vészjósló, a tekintete jeges, az egész figurája a játékidő során egyre inkább visszataszítóvá válik. A mellékszereplők közt találjuk Stellan Skarsgardot (A Karib-tenger kalózaiban Bocskor Bill), Rene Russot, Clark Gregget (Vasember 1 óta a S.H.I.E.L.D. ügynöke, Coulson), valamint felbukkan még Stan Lee (tudtam, hogy hol fog jönni:D) és az író J. Michael Stranczynski (aki a Babylon 5 atyja is). Kiemelném még az Idris Elba által alakított Heimdallt, ő egy marhajó karakter; Colm Feore Laufey királyát (a legfőbb jégóriás), aki igazán ijesztő; na meg Ray Stevenson Volstaggját, mert vicces és az egyetlen igazán vikinges külsejű alak. Meg még ott a Destroyer nevű animált szörny, az is rohadtjó lett!

A történettel végülis semmi gond, bár rengeteg kitalálható dolog van benne, plusz ugye ha ismered a Marvel világát, akkor nem fognak meglepetések érni. (De egyébként sem...) Ha már történet: aki teheti, az várja meg a stáblista végét, mert ott van még egy jelenet, egy olyan, ami egészen megváltoztatja az addig látottakat! Ja és van egy kérdésem: Ha a jégóriások tudnak bármilyen fegyvert létrehozni jégből (a puszta levegőből), akkor miért nem csinálnak maguknak páncélzatot is?

Érdekességek: Chris Hemsworth-nek könnyedén ment a kalapács forgatása, mert egy időben építőmunkásként dolgozott. Ahhoz, hogy elérje azt a külsőt, amit a filmben is láthatunk, hat hónapos kimerítő edzéstervet hajtott végre, amihez speciálisan előírt óriási kalóriamennyiséget fogyasztott minden nap. Natalie Portman elsősorban 
Branagh miatt vállalta a szerepet, azt nyilatkozta, hogy egy képregény-film az ő rendezésében egészen őrült ötlet, így nem hagyhatta ki:) Colm Feore maszkját öt órába tellett felrakni. Tom Hiddleston három legendás filmest választott inspirációul Loki eljátszásához: Peter O'Toole-t, Jack Nicholsont és Clint Eastwoodot. Ez Anthony Hopkins első képregényen alapuló munkája - egy interjúban elmondta, hogy semmit sem tudott a sztoriról, mikor elvállalta a feladatot; az apa-fiú kapcsolat ábrázolása és ennek központi szerepe miatt volt vonzó számára az ajánlat.

Mikor Odin és Thor alakítói először látták meg egymást teljes páncélzatban, Hopkins állítólag azt mondta Hemsworth-nek: "Istenem, itt nincs is szükség a játékunkra, igazam van?" Idris Elbát több támadás érte, amiért őt választották Heimdallnak, ugyanis egyesek nem nézték jó szemmel, hogy legyen egy néger az asgardi istenek közt - a színész erre csak annyit mondott: nevetséges. Stan Lee mindig is szerette volna eljátszani Odint, de látva a választott színész teljesítményét, meg volt elégedve - saját aprócska szerepéről pedig viccesen azt nyilatkozta, hogy "meghatározó a filmben":) Elba négy produkcióra szóló szerződést kötött a Marvellal, Russo pedig szintén szerződött az esetleges folytatásokra - azonban egyikük sem lesz benne a Thor legközelebbi felbukkanását jelző Avengers-ben. A fegyvertárban látható egy rövid ideig a képregény-univerzum egyik nagy erejű mágikus tárgya, az Eye of Agametto  - ez az a különös színű szemgolyó, ami az őrök után néz. Emellett az egyik leghíresebb, szintén óriási hatalmú fegyvert, az Infinity Gauntletet is elkészítették, ennek viszont (eddig) nem volt szerepe a mozi(k)ban. Végezetül két vicces név: Dale Godboldo (egy ügynök) és Dakota Goyo (a fiatal Thor). A Thor 150 millió dollárból lett, eddig 242 milliót hozott, de mivel még bőven vetítik, így sokkal több haszonra számíthatnak még az alkotók. A kritikusok nagyrészt pozitív véleménnyel vannak róla.

Egy kora nyári kasszasiker - elszórakoztat, de nem igazán nagy szám, valószínűleg egyszer bőven elég megnézni.

Pontozás:

imdb: 7/10 (5 év alatt 0.6-ot csökkent.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Kenneth Branagh legközelebb ismét színészként dolgozik majd, a My Week with Marilyn című drámán, Emma Watson és Judi Dench partnereként.

- J. Michael Straczynski írja a World War Z névre hallgató zombis apokalipszis-mozit, aminek a főszereplője Brad Pitt.

- Chris Hemsworth az alábbi filmekben szerepel hamarosan: The Cabin in the Woods (horror), Avengers (ismét Thorként) és állítólag benne lesz a Snow White and the Huntsmanben (fantasy). (Utóbbi kettőről azóta írtam cikket.)

- Tom Hiddleston szintén újra eljátssza Lokit az Avengers-ben.

- Stellan Skarsgard ugyanígy felbukkan a szuperhősöket egyesítő alkotásban, valamint Martin Vanger bőrébe bújik A tetovált lány amerikai verziójában - mostanság pedig Lars von Trier legújabb állatságában, a Melancholiaban nézhetjük meg. (Az amerikai The Girl With The Dragon Tattoo-ról is írtam már.)

- Idris Elba a Prometheus-ban (sci-fi) és a Ghost Rider: Spirit of Vengeance-ben játszik az elkövetkezendőkben.

- Ray Stevenson lesz A három muskétás 3D Porthos-a. (Most ez komoly? Azért csinálnak egy ezredik Három testőrt mert most lehet 3dben?!) (Viszont ez korántsem lett rossz film, sőt!)

- Az itt megismert figurákkal készült el a Thor: Tales of Asgard című rajzfilm, ami mostanában jön ki.

- Bár nem igazán ide tartozik, de az egyik kaszkadőr adatlapján találtam meg, hogy tévére készül élőszereplős Wonder Woman-film Cary Elwes-szel és Liz Hurley-vel! (De nem utóbbi lesz a Csodanő.)

Várható írások: Excalibur, Druidák. (Az Excaliburt 8 éves pályafutásom alatt nem sikerült megnéznem...)

1 komment

Címkék: szuperhős


2011.05.09. 11:13 Tévésámán

Kőkemény igazság (Jury Duty, 1995)

Pauly Shore neve a "mai generációnak" semmitmondó - ez az úriember volt a '90-es évek Ben Stillerje/Adam Sandlerje. Nem túl jó filmeket csinált és nagyjából mind egy kaptafára ment: a középpontban mindig az által alakított fura srác áll, aki akarva-akaratlanul bekerül egy számára totál idegen, személyiségével teljesen ellentétes környezetbe, amit aztán saját képére formál és nagyon is megfelel mindenféle elvárásnak, vagyis ő lesz majd a végén a nagy király. És amit még mindenképpen meg kell említeni: az ÖSSZES Pauly Shore-film magyar címében szerepel a "kő" szócska (Kő egy csapat, Kőbunkó, Kasza-kő, stb.).

Emberünk ezúttal kedves mamájának köszönhetően elveszti otthonát és mivel sztriptíztáncosként képtelen karriert befutni, ezért kénytelen valami új állás után nézni. Szerencséjére behívják törvényszéki esküdtnek, ő pedig kibulizza magának, hogy a lehető leghosszabbnak ígérkező tárgyaláson kapjon szerepet - nevezetesen a gyorséttermes gyilkos eseténél. Az élelmes főszereplő azt is eléri, hogy jobb szobát és kiszolgálást kapjon társainál, innentől fogva pedig már csak annyi a dolga, hogy az egyébként elképesztően hosszúra nyúló tárgyalást még inkább elnyújtsa valahogy. Azonban egy nap felmerül benne a kétség, hogy a megvádolt személy mégsem a keresett őrült gazember - de vajon meg tudja-e győzni a többi esküdtet igazáról, képes-e változtatni a szörnyű ítéleten és fel tudja-e göngyölíteni az ügyet egyedül?

Aki egy kicsit jártasabb a régi filmek témájában az már ennyiből rájöhetett, hogy a Jury Duty a legendás Tizenkét dühös ember (rosszul sikerült) paródiája. Persze, az "Another..." kezdetű akármicsodák és a Horrorra akadva-széria után az embereknek már mást mond a paródia szó, de jelentem, hogy tizenöt éve se mindig tudtak ebben a műfajban jó filmet csinálni.

Az első tíz percről lemaradtam, mert még az előző bejegyzéssel foglalkoztam, de a szobámba beszűrődő hangok alapján nem maradtam le semmiről - sőt. Odáig, hogy elkezdődik a tárgyalás, gyakorlatilag ez az izé nézhetetlen. Shore egy igazi tenyérbemászó hülyegyerek, a kutyája egy ronda patkányszerű dög és a legtöbb mellékszereplő se szimpatikus. A poénok mára már nagyon kopottak, de asszem saját korukban sem ütöttek igazán. Én konkrétan két jó viccet tudok felsorolni a filmből (ha nagyon akarom, akkor hármat). Onnantól fogva, hogy hősünk tényleg az igazságért kezd küzdeni, jó lesz az egész, de ez csak az utolsó fél óra, tehát a teljes mű háromnegyede értékelhetetlen. 

A mellékszereplők közt ott az akkoriban szexbálványnak számító Tia Carrere, a valahogy idekeveredett Stanley Tucci és a maffiózószerepeiről híres Abe Vigoda (Keresztapa, Balhé), aki ezúttal a törvény másik oldalán álló karaktert alakít. A többi esküdt közül ismerős lehet még Billie Bird, akit a Rendőrakadémiában láthattunk Tackleberry idős hölgy-másaként; Richard T. Jones, a Reneszánsz ember Leroy-a; Siobhan Fallon, akit pl. a Totál káoszban vagy a Négybalkézben nézhettünk meg, és Brian Doyle-Murray, az Idétlen időkigben a fő mormota-mester vagy mi:)

Néhány egyéb érdekesség: Stanley Tucci karakterét angolban Franknek nevezik, magyarul valamiért Tednek. Shore első szobatársát, a Richard Riehle által alakított Baisley-t angolban igazgató úrnak, magyarban tanár úrnak szólítják - Riehle egyébként jelenleg 11 filmen dolgozik. Egy vicces név a stábból: Y. Hero Abe (ő volt a japán riporter). A Kőkemény igazság 17 millió dollárt hozott, a költségeiről nem tudok. A neves kritikus, Roger Ebert úgy fogalmazott: "Pauly Shore ebben a moziban olyan, mintha hosszúra növesztett körmökkel nagyon lassan és rendkívül hangosan karmolásznának egy hatalmas táblát" valamint hogy "az ő humora azoknak az embereknek tetszhet, akiknek a magabiztossága és a szociális érzéke annyira a mélyponton van, hogy humort vagy kielégülést találnak abban, ha egy még náluk is sikertelenebb karaktert nézhetnek". A Rotten Tomatoes filmkritika-weboldalon 0, azaz nulla százalékot kapott a 100-ból:) Pauly Shore-t anno a Legrosszabb Színész Arany Málnájával jutalmazták ezért az "alakításáért".

Összefoglalva: Két-három poén, sok unalom, sok faszság, Tia Carrere, Stanley Tucci - ennyi az egész. Igazából nem ajánlom, viszont én magam is szívesen megtekinteném az ennél ezerszer jobb Kő egy csapatot, csak azt meg sosem adják...

Pontozás:

imdb: 4/10 (5 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 2/5

Hírek:

- Stanley Tuccit legközelebb az Amerika Kapitányban és a Jack the Giant Killerben nézhetjük majd meg.

- A vádlottat alakító Sean Whalen benne lesz a Vs. című készülőben lévő szuperhősös moziban, ahol is egy csapat hőst elrabolnak nemeziseik és egy halálos kihívás-sorozat elé állítják őket - szerintem jól hangzik!

Várható írások: Thor.

Szólj hozzá!

Címkék: krimi paródia vígjáték


2011.05.08. 13:54 Mozsárágyú

Detroit Rock City (1999)

     Gene Simmons ugyebár hazánkfia, szóval ha megkérnénk, hogy magyarul mondja el a véleményét a filmről - amelynek producere is volt - , nyilván kijelentené, hogy kurvajó.

     Egészen egyszerű, mégis nagyszerű a történet, és tele van kiaknázható lehetőségekkel: 1978-ban 4 középsulis Kiss-őrült a banda detroiti koncertjére készül, de egyikőjük bigott anyjának köszönhetően a 4 jegy lángok martalékává válik. Utolsó esélyként tekintenek egy menő rádióműsor nyereményjátékára, aminek segítségével mégis eljuthatnak az eseményre... és mivel ez még csak a film első negyed órája, valószínűleg ez se jön be nekik.

     A srácok totál különbözőek, csak a határtalan szerelmük a 4 festett bácsi zenéjéért egyezik bennük. Meg persze, ha valami hupákolásban való részvételről van szó, akkor is egy véleményen vannak. Hawk (Edward Furlong) saját zenekaruk énekese, jelentős lámpalázzal. Jam (Sam Huntington) anyja árnyékában éli mindennapjait, ő a kedves, udvarias gyerek. Trip (James DeBello) nevéből már kitalálható, hogy egy rohadt narkós, aki nélkül viszont egész unalmas lenne a film. Lex (Giuseppe Andrews) pedig a diszkópatkányoknak fájdalmas halált kívánó egyén. Ahogy az lenni szokott, több akadály gördül eléjük, de barátságuk kiállja a próbát és végül még a szerencse is rájuk kacsint.


     És természetesen csajok is feltűnnek, és megannyi hülye jelenet. Aki valaha érzett el nem múló imádatot egy zenekar iránt és volt tizenéves, az mind együtt érez majd a 4 jófej marhával, felidéződhetnek lelkének legbelsőbb bugyraiban a középiskolában eltöltött évek. Végül pedig mindenki rájön majd, hogy a rockzene örök és halhatatlan, de ez egyértelmű. Amúgy a fel-felhangzó diszkónótáknak igen nagy rajongója vagyok. Igazán sajátos elegyet alkot a filmben felcsendülő T-Rex után mondjuk egy Hot Chocolate-szerzemény. Aztán van még Thin Lizzy, Golden Earring, Sweet; igazi nagyágyúk, mint a Black Sabbath meg az AC/DC; Ramones, Santana, ELO, még Bowie úr is tiszteletét teszi, szóval van miből válogatni. És egészen véletlenül helyenként egy bizonyos Kiss nevű társulás nótái hallhatóak. Mert lényegében a zene a fő alkotóelem, meg persze a röhögés.

     Így leírva, látom, hogy semmi értékelhetőt nem osztottam meg az olvasókkal, egy póknak is száz a térde; ez egy szórakoztató film.

     Na most akkor, idehelyezek egy érdekes linket, amelyből kiderül, hogy Gene Simmons egy remek fickó. Kicsivel lejjebb található majd maga a lényeg, Demon fejét kell keresni az oldalon.

A link már nem él, de az anno a Sláger Rádióban készült Gene Simmons-interjúra vezetett.

1 komment

Címkék: zene vígjáték


2011.05.07. 16:46 Tévésámán

Igazság Ligája: Két Földi válság (Justice League: Crisis on Two Earths, 2010)

Valami van a blog.huval, az tuti. A múltkor egy 40 perces rémálom volt összerakni a Vasember 2-bejegyzést, se 8-as, se 9-es Explorerrel nem működött - remélem most már megcsinálták. Tudom, persze, mindenki FireFoxot meg Operát használ, csak én vagyok ilyen elmaradott, de hát ez van, én meg vagyok elégedve az Explorerrel. Na, de térjünk a tárgyra! Ismét szerencsém volt az HBO-n megtekinteni egy egész estés DC Universe-rajzfilmet, a másodikat, ami az Igazság Ligájáról szól. A véleményemet majd később, előbb lássuk a sztorit:

Mialatt az Igazság Ligája (Superman, Batman, Wonder Woman, Green Lantern, Flash és Martian Manhunter) új főhadiszállásukat építik a világűrben, a Földön megjelenik Lex Luthor. Azonban ő nem az a Lex Luthor, akit mi ismerünk, hanem egy párhuzamos dimenzióból érkezett szuperhős! A különös jövevényről kiderül, hogy tényleg az, akinek mondja magát és szüksége van a segítségre, otthonát ugyanis a Szindikátus néven ismert szuperbűnözők csoportja tartja rettegésben - akik történetesen a Liga tagjainak alternatív verziói. Hőseink fontos döntés elé kerülnek: Segítsenek a furcsa idegennek és hagyják itt planétánkat? Egyáltalán rájuk tartozik egy másik dimenzió harca? És ha elvállalják a feladatot, vajon van esélyük a rettentő erejű Szindikátussal szemben?

Ez a rajzfilm rohadtjó. Egyrészt az ismert figurákat új külsővel láthatjuk (főleg a marslakó néz ki istenien az új alakjában), másrészt fordulatos, izgalmas sztorit rittyentettek nekik és még egy igen érdekes gonoszt, Owlmant is megismerhetünk - ő Batman őrült változata. Superman most nincs annyira előtérben, Batman ismét remekül kiismeri az ellenfeleket és nagyban hozzájárul a győzelemhez, Wonder Woman és Green Lantern háttérben maradnak, Flash poénkodik, J'onn pedig reflektorfénybe kerül - még a szerelem is rátalál! Sőt, az új Luthor szintén jó arc, külön tetszik a páncélja. Lássuk az ismertebb eredeti szinkronhangokat! Superman: Mark "NCIS" Harmon, Batman: William Baldwin, Luthor: Chris "Mr. Big" Noth, Superwoman (Wonder Woman gonosz mása): Gina Torres [Firefly-Serenity], Owlman: James Woods, az elnök: Bruce Davison (az X-Menben a szétfolyó szenátor:)).

Néhány érdekesség: A Crisis on Two Earths a Justice League rajzfilm-sorozat első és második évadját összekötő, el nem készült Justice League: Worlds Collide-ból lett. Ez azért se valósult meg, mert nem volt elég ember, hogy az új sorozat és a film egyszerre készülhessen. Dwayne McDuffie, az író 49 évesen ez év februárjában hunyt el - szívműtétje közben komplikációk léptek fel. Owlman nevét a magyar szinkronban Olmennek ejtik. James Woods szövegét műholdas kapcsolat segítségével vették fel - Woods maga ott se volt a stúdióban. A Két Földi válság egyenesen dvdre jött ki, de a rajongóktól nagyszerű elismeréseket kapott.

Én is csak megerősíteni tudom ezt, ez a film rendkívül jó. A régi kedvencek új köntösben tálalva; egy remek sztori, király akciók, karakteres mellékszereplők és amit még nem is mondtam: egy csomó fasza poén! Aki szereti a JL-t, az mindenképpen nézze meg, de aki egy igényes animációs akciófilmet vagy egy nagyszerű szuperhős-kalandot akar látni, az sem fog csalódni benne!

Pontozás:

imdb: 7.3 (5 év alatt 0.3-at emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- A rendezőpáros, Sam Liu és Lauren Montgomery jelenleg Frank Miller kultikus képregényét, a Batman: Year One-t öntik animációs formába. 

- William Baldwin a High Midnight című vámpíros horrorban lesz legközelebb látható (is).

Várható írások: Kőkemény igazság, Detroit Rock City.

3 komment · 1 trackback

Címkék: szuperhős animációs


2011.05.05. 18:37 Tévésámán

Vasember 2. (Iron Man 2, 2009)

A Vasember az utóbbi évek egyik legjobb szuperhősös filmje lett. Van benne minden, ami kell: A hamvából feltámadó főnixmadárként szárnyaló Robert Downey Jr., aki Tony Starkként nagyszerű dumát lök és tök szimpatikus, vicces főhős; a kopasz és szinte felismerhetetlen Jeff Bridges, aki kitűnő, karakteres főgonosz; a gyönyörű és vörös hajjal nagyon cuki Gwyneth Paltrow és mindez megspékelve látványos akcióval, poénokkal, háborúellenes felhangokkal és rockzenével - mi kellhet még? Nos, pár évvel később elkészült a folytatása, amiben mindent meg akartak duplázni, ami az előző részben volt, de ez valahogy nem jött össze... 

Miután Tony Stark felfedte a nyilvánosság előtt, hogy ő a Vasember, rengeteg dologgal kell számolnia. Egyrészt médiasztársága mellett igazi hőssé válik, így még több figyelem vetül rá; másrészt a szenátus és a katonaság el akarja venni tőle páncélzatát. A bajokat tetézi a tehetségtelen, de gazdag Justin Hammer (Sam Rockwell), aki megpróbálja lemosni Tony-t a technológiai versenypályáról; a rejtélyes Ivan Vanko (Mickey Rourke), aki valahogy képes volt saját otthonában lemásolni a miniatűr ARK-reaktort és még egyéb meglepetéseket is tartogat; na meg az ismét mindenáron a "helyes" utat követni akaró Rhodey (Don Cheadle). És mellettük hősünknek meg kell küzdenie az őt fenyegető súlyos palladium-mérgezéssel és a cége is kezd a fejére omlani... Vajon ki tud majd mászni Vasember a csávából, vagy a fémruha lesz a koporsója?

 

 

Itt jönnek SZPOJLEREK, úgyhogy csak az olvassa el, aki már látta.

 

Mi az, ami jó volt benne? Mickey Rourke, Scarlett Johansson, a War Machine és a Hammer-robotok. Az akció is tetszett, pláne amiben az előbb említett szereplők benne voltak. A holografikus tervező-részleg, Stan Lee felbukkanása és a sokszor lehengerlő látvány szintén ott volt a szeren. De mégsem jó az egész. Valahogy elcseszett, a sztori nem klappol, hiába a jó karakterek és a jó színészek; hiába a szép képi világ és a látványos csaták, az egészben nincs lélek...

 

 

Az "igazi", képregénybeli Starknak is meg kell küzdenie démonjaival, de itt valahogy nem tudtam együtt érezni Downey Jr. karakterével. Paltrow-nak leginkább idegesítő jeleneteket adtak, Pepper korántsem olyan cuki, mint az előzményben és szinte teljesen lényegtelen. Don Cheadle-nek annyira fura arca van, de sokkal jobb színész, mint Terrence Howard, szóval én örülök a váltásnak, bár az szar, hogy egy ilyen pofából lesz a tök király War Machine... Scarlett Johansson abszolút mellékes, szép és elver jó pár bunkót, de ha nem lenne benne, annyira nem hiányozna:) Sam Rockwell mindig seggfejeket játszik, ez itt sincs másként, valamelyik vasöklűnek jól képen kellett volna törölnie... Az abszolút favoritom Mickey Rourke. Olyan csúnya, laza, nyugis, rejtélyes - egyszerűen király! Nálam ő viszi a pálmát. Mellékszerepekben még feltűnik ismét maga a rendező-producer, Jon Favreau, aki ezúttal jóval több szerepet íratott magának; valamint Samuel L. Jackson mint Nick Fury.

 

Az eseményeknek sajnos nincs egy összefüggő főszála: Van a titkos kór, ami rágja hősünket - ehhez a vonalhoz kapcsolódik Jackson és Johansson. Van Hammer, aki az elején csak úgy lóg a levegőben, később meg üvöltözik, és végül ugye lefőzik. Van Vanko, aki jön, odabasz, elkapják, aztán mozgósít egy robot-sereget és megint jól odabasz, de megint lenyomják. Nagyon a háttérben még a Pepper-Tony szerelmi szál is játszik, ami végül finoman előremozdul, de egészen addig semmi értelme nincs. És adott még a magánéleti válság + apa-fia-kapcsolat, ami meg a nagy áttöréshez vezet. Ezeket kis akció-részek választják el egymástól, meg egy csomó pici utalás az érkező Avengers-mozira.

 

 

A komolykodás és a sok probléma együtt nem jönnek ki túl jól, ezen kívül az eredeti szinkron negyede oroszul és franciául van - tudom, lehetett volna felirattal nézni, de ha lehet, elkerülöm a feliratot... Valahogy ez mind együtt már túl sok, ennek a fele is elég lett volna egy mozira. Gondoljunk csak bele, az Iron Manben szinte végig a terroristák jelentik a fenyegetést - ők döbbentik rá Tony-t a sok rosszra, amit a cége okozott és aztán végül ők vezetnek el Obadaiah Stane-hez. Mindez szépen felépítve, jól jelent meg. De a 2-ben már nincs ilyen - ha akarom, akkor a mérgezés-szál a fő sztorivonal, amibe bekapcsolódnak az Avengerek és Tony apja a múltból, de akkor meg a Vanko-Hammer-vonal nem kéne bele és még ott az "add át a páncélod, mert így helyes", ez már tumultus az eseménysorban. Ugyanezt le lehet vezetni visszafelé, ha a másik irányzatot tekintjük a főárnak. Szerintem úgy lehetett volna ezt jól megcsinálni, ha arra hegyezik ki az egészet, hogy Iron Man és War Machine rivalizálnak, aztán összefognak egy nagy ellenség ellen, aki lehetett volna Vanko és a társa Hammer - igaz, hogy ez egy klisé, de egy jól bejáratott klisé és sokkal élvezetesebb lett volna a mozi, mint így. Talán az egész mögött a forgatókönyvíró Justin Theroux (Trópusi vihar) áll, akit Downey Jr. javasolt, lehet, hogy az ő írása tette ilyenné az alkotást végül...

 

 

Whiplash-rovat

Ivan Vanko a képregénybeli Crimson Dynamo és Whiplash összetétele - Anton Vanko az eredeti Crimson Dynamo, a hamis iratokban szereplő Boris Turgenev név pedig a második Dynamot jelöli. Rourke a felkészüléshez az orosz Butyrka nevű büntetés-végrehajtási intézetet látogatta, ezen kívül ő találta ki az orosz szövegeket, a rengeteg tetkót (maga választotta őket), az aranyfogakat, és a madarat is - utóbbiakért saját maga fizetett. Elmondása szerint a szerep legnehezebb része a számítógép-zseniség eljátszása volt, mivel Rourke maga egyáltalán nem ért ehhez:) Ivan szlovák akcentussal beszél, azonban az imdb megfigyelői szerint többször rosszul ejti ki a szavakat.

 

SZPOJLER: Elvileg Rhodey nem tudta volna beindítani a Mark II-es páncélzatot, hiszen az összes Vasember-ruha a Tony mellkasában lévő reaktorról üzemel, magától nem megy egyik se! Utalások az Avengers-re (amit én is észrevettem): főhősünk egy Amerika Kapitány-pajzs prototípusával támasztja ki a részecskegyorsítóját, meg ott a stáblista utáni jelenet. 

 

Egyéb érdekességek: Samuel L. Jackson kilenc (!) filmre szerződött a Marvellel, eszerint még legalább hat alkalommal el kell játszania Nick Fury-t (Iron Man 1-2-ben és a Thorban szerepelt már). Ez a film Jon Favreau első folytatása mind rendezőként, mind színészként. Scarlett Johansson hat hétig tréningezett a forgatás előtt és a teljes féléves munkaidő alatt is, hogy formába kerüljön. A szülinapi partin a dj DJ AM, alias Adam Goldstein, aki nem sokkal a forgatás után túllőtte magát és meghalt - a Vasember 2-t az ő emlékének dedikálták. Cikkem tárgyából készült regény-feldolgozás (az író Alexander C. Irvine), valamint két rövid képregény-sorozat, az Iron Man vs Whiplash (4 részes) és az Iron Man 2: Public Identity (3 részes). A Vasember 2-t 200 millió dollárból hozták össze; több mint 623 milliót termelt, a kritika is dicsérte. 

 

Összefoglalva: Kurvajó látvány, remek akciók, jó zene (Queen, AC/DC, stb.), fantasztikus robotok, karakteres főgonosz (Rourke), jó színészek és egy csomó apró király kis dolog - de az egész nem áll össze, nekem nem tetszett.

 

Pontozás:

 

imdb: 7/10 (5 év alatt 0.1-et csökkent.)

 

Szerintem: 4/5 (Azért láttam már sokkal-sokkal rosszabbat is és talán egy újranézés javíthatna az eredményen.)

Utólagos szerkesztés: Javított is! Másodjára már csak Hammer idegesített.

 

Hírek:

 

- Stark kalandjait három részesre tervezték, a következő epizódot jövőre láthatjuk, a rendező elvileg Shane Black lesz, a főgonosz pedig talán a képregénybeli nagy ellenség, a Mandarin lehet. (Ebből minden így lett.)

 

- Jon Favreau rendezte a most jövő nagy durranást, a Cowboyok és űrlényeket, amiben Sam Rockwell is játszik; valamint pénzeli a The Avengers-t, amit elvileg még idén bemutatnak majd - ebben újra láthatjuk Robert Downey Jr.-t Vasemberként és Scarlett Johanssont Black Widow-ként. (Előbbi megbukott, utóbbi szép summát termelt.)

 

- Don Cheadle és Scarlett Johansson megint együtt szerepelnek a 2014-es Under the Skin című sci-fiben.

 

- Mickey Rourke királyt alakít az Immortals-ban és állítólag szerepelni fog a The Expendables 2-ben. Ezek mellett a Mississippi Wild névre hallgató thrillerben láthatjuk még Dakota Fanning és Robert Duvall oldalán; valamint az érdekesnek ígérkező The Blind Bastard Clubban, ami a tönk szélén, a társadalom peremén élő vakokról szól. Ebben Rosario Dawson és Lenny Kravitz lesznek Rourke partnerei.

 

- Samuel L. Jackson Nick Fury-t hamarosan az Amerika Kapitányban és a Nick Fury-ben is megint életre kelti -hű társa, Clark Gregg elkíséri majd az utóbbiban. (Szerencsére 2016-ig mégse lett önálló filmje ennek az egyébként unalmas és érdektelen karakternek...)

 

- Stan Lee alábbi művei kerülnek megfilmesítésre az elkövetkezendőben: The Amazing Spider-Man (a fiatal Peter Parker kalandjai - valami baromság), Deadpool (ez tutira jó lesz!), Doctor Strange [ezekben producerként részt is vesz majd] valamint az Ant-Man (2014-ben, ennek csak írója). 

Várható írások: Az Igazság Ligája - Két földi válság.

1 komment

Címkék: szuperhős


2011.05.02. 17:54 Tévésámán

A ház hideg szíve - The Haunting (1963)

 

Még kisebb koromban láttam az HBO-n a '99-es Az átok trailerjét és akkor úgy gondoltam, milyen ijesztő film lehet. Évekkel később megnéztem és tetszett. Aztán az 1001 film amit látnod kell mielőtt meghalszban olvastam az eredeti, '63-as The Hauntingról, aminek az a '99-es az újrája és egy csomó tök jó dolgot írtak róla (legfélelmetesebb horror, nem ajánlatos egyedül nézni, stb.). Tehát már kétszeresen is érdekelt. Aztán teltek az évek és lassan az 1001 filmből összeállított listán maradt másik utolsó névvel, a Vijjel együtt valami legendás magasságba ért nálam A ház hideg szíve, bár még sosem láttam. Nos, most végre sor került rá, lássuk mi ez!

 

Anglia egy eldugott csücskében áll a pompázatos, ódon Hill House, amelyről köztudott, hogy elátkozott, kísértet-járta hely. A paranormális esetek megszállott kutatója, Dr. Markway (Richard Johnson) megegyezik a ház tulajdonosnőjével arról, hogy egy időre beköltözik néhány "kutatóval" az ingatlanba, hogy utánajárjanak a hely rossz hírét okozó jelenségeknek. A csapat összeáll: a doki; a félénk, elgyötört, nincstelen Eleanor (Julie Harris); a különös Theo (Claire Bloom) és a ház jövendőbeli örököse, Luke (Russ Tamblyn). Miközben megismerik a Hill House történetét és a hozzá kapcsolódó rejtélyes tragédiákat, egymással is ismerkednek. Ámde ez a kísérlet korántsem valami vicc vagy egy kellemes kikapcsolódás - a terror jeges keze hőseink szívét szorongatja, miközben egyre több időt töltenek el a gonosz épületben, ami valami érthetetlen módon külön "vonzódik" Eleanorhoz. Vajon meddig fognak kitartani és mi lehet a rémség, ami fogva tarja őket?

 

Mit kell tudnunk erről a filmről? A rendező-producer az a Robert Wise, aki a The Day The Earth Stood Still eredetijét is csinálta, a mű alapját pedig Shirley Jackson 1959-es The Haunting of Hill House című regénye szolgáltatta. Az írónő tanácsokkal látta el a rendezőt a sztori kapcsán, amely az ember egyik nagy félelmét, az elátkozott házat jeleníti meg. Hiszen - pláne manapság - az emberek visszahúzódnak otthonaikba a társadalom elől, otthonról élik a mindennapjaikat az internetes világokban, stb. Képzeljük el, milyen lenne, ha az egyetlen hely, amit biztos menedéknek gondolnánk, ellenünk fordulna - mégis hogyan veheti fel az ember a harcot egy épülettel, de ami még égetőbb kérdés, miként küzdhetünk meg a természetfeletti erővel?

 

 

A természetfeletti - ez a történet kulcsa. Dr. Markway ezt kutatja, állítása szerint az általa kiválasztott és meghívott embereknek mind van valamilyen élményük a megmagyarázhatatlannal; aztán ott a kétkedő Luke, majd jön az abszolút hitetlen karakter, a doktor felesége (Lois Maxwell) – mindketten szembesülnek azzal, hogy attól, hogy nem hisznek valamiben, attól az még nagyon is létezhet. És ott van még az őrültnek tűnő gondnok és felesége (Valentine Dyall - Rosalie Crutchley), akik tudják az igazat és maguk módján megpróbálják figyelmeztetni a karaktereket a veszélyre, de ők rájuk se hederítenek...

 

 

Mindegyik hős szimpatikus valamiért. Eleanor olyan, mint egy fészkéből kiesett kismadár, aki a rá leselkedő vadállatot hiszi az anyjának - Julie Christie fantasztikusan alakít, a nagyon hosszú haja miatt pedig még tetszett is, a külseje egy kedves ismerősömre emlékeztetett, ezért még inkább szurkoltam neki. Theo maga a rejtély: mindent tud vagy legalább sejt, mintha belelátna a többiek fejébe - Claire Bloom gyönyörű, vonzó, de egyben mégis taszító. (Egyébiránt elvileg a karaktere médium és leszbikus, mindkettő kicsit érezhető, de egyik sem biztos.) A doktor mindenek feletti pozitív hozzáállása és nyugalmat árasztó személyisége miatt volt szimpatikus, plusz közte és Eleanor közt már a kezdetektől fennáll valami vonzódás, van köztük valami kis feszültség a levegőben. Luke pedig a laza, gazdag srác, aki próbálja jól érezni magát - kicsit tapintatlan, kicsit bunkó, de aztán ő néz a legnagyobbat, mikor szembesül a szörnyűségek valódiságával.

 

 

A majdnem két órás játékidő alatt egy pillanatra se fogunk unatkozni, hiszen míg éjjel az ijesztgetések miatt izgulunk; addig nappal a karakterek közti kölcsönhatásokat és kapcsolataik alakulását követhetjük figyelemmel. Emellett a Hill House története is érdekes - az elején a narrációból megismerjük a sok különös halálesetet, amik mind ide kapcsolódnak, majd a főszereplőkkel együtt újabb és újabb részletek birtokosai lehetünk. A félelmet hangokkal, a sötét látványvilággal és a kitűnő színészi játékkal indukálják a nézőkben - tényleg elég ijesztő, sokszor megrémültem, főleg az első éjjeli dübörgős résznél. Egyébként a film fekete-fehér, de ez csak még jobban erősíti a baljós hangulatot; ugyanezt a célt szolgálja az is, hogy hallhatjuk Christie karakterének gondolatait, amolyan Hitchcock-stílusban.

 

 

Érdekességek: Még mind a négy főszereplő él - Julie Harris 85 éves, Claire Bloom 80 (jelenleg is részt vesz egy forgatáson), Richard Johnson 84, Russ Tamblyn pedig 77. A film címét az írónő találta ki. Robert Wise egykori mestere, Val Lewton emlékének ajánlotta az elkészült művet. Julie Christie-nek elmondása szerint nagyon nehéz volt ez a munka, mert mind ő, mind a rendező teljesen más irányból akarta megközelíteni Eleanort, így végül a saját gondolatainak ellenében kellett játszania. Ennek ellenére jól kijöttek Wise-zal és még sokáig barátok maradtak. Claire Bloom viszont azt nyilatkozta, hogy partnernője valamilyen érthetetlen okból az egész forgatás során kerülte őt, szóba se állt vele, stb. és nem értette, miért. Amikor a mozi elkészült, Christie meglátogatta őt, vitt neki ajándékot is, majd elmesélte, hogy azért volt végig olyan rideg vele, mert benne akart maradni a szerepében. Russ Tamblyn nem szerette volna eljátszani Luke-ot, de az MGM megfenyegette, hogy szerződést bontanak vele - később úgy emlékezett vissza, hogy ez volt az egyik legjobb szerepe:) Egyébként az ő lánya a mostanság a House-ban látható Amber Tamblyn. A külső felvételekhez az Ettingtonban álló Ettington Hall nevű villát használták, az éles, sötét kontrasztok eléréséhez pedig infravörös filmre rögzítették ezeket a képeket. Ettington Hallt ma Ettington Parknak hívják és elegáns szálloda lett belőle - '63-ban még magánkézen volt. A belső részeket stúdióban vették fel. Cikkem tárgya 1 400 000 dolláros költségvetéssel bírt, a behozott haszonról nincs adat; kritikailag viszont mindenképpen nagyon sikeres volt. A mai napig az egyik legjobb valaha készült horrornak tartják, és én is azt mondom, hogy érdemes megnézni!

 

Szimpatikus karakterek, akiket kitűnő színészek keltenek életre, baljós hangulat, félelmetes jelenetekben sincs hiány - minden a helyén, minden működik és üt. Mestermunka.

 

Pontozás:

 

imdb: 7.6 (5 év alatt 0.1-et csökkent.)

 

Szerintem: 5/5 (Kíváncsi vagyok, vajon érdemes-e újranézni? Akkor is ilyen ijesztő lenne?)

 

Várható írások: Vasember II.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: horror


2011.05.01. 18:43 Tévésámán

Kelly hősei (Kelly's Heroes, 1970)

 

Aki látta az eredeti Piszkos tizenkettőt, az tudhatja, hogy a '60-as évek végén és a '70-esek elején mennyire értettetek az akcióba/kalandba/drámába oltott vígjátékok készítéséhez. A helyszín a II. világháború, ami tökéletes táptalaj a mozikhoz, hiszen még ma sem ismerjük minden részletét, és talán örökre valami misztikus homály fogja borítani az egészet. Végülis, akármi megtörténhetett akkoriban... A Dirty Dozen néhány szereplőjével (Telly Savalas, Donald Sutherland) és a spagettiwesternek legendás névtelenjével, Clint Eastwooddal most egy kevésbé komoly, inkább vígjátékibb háborús kalandfilmet kapunk, amiben a jól megírt sztorit a remek színészek, a jó helyszínválasztás és a szinte a legapróbb részletekig pontos korhű cuccok tesznek még inkább élvezetessé!

 

A sztori végtelenül egyszerű: 1944-ben, Franciaországban, a legelső fronton harcoló fáradt, elcsigázott amerikaiak elfoglalnak egy apró német helyőrséget és elfognak egy tisztet. A nagyon kíváncsi Kelly közlegény (Eastwood) pedig talál nála egy rúd aranyat és kideríti, hogy óriási rakás kincs van a frontvonal mögött 30 mérföldre egy bankban. Hamarosan megjön a parancs a visszavonulásra és lassan mindenki szedelődzködni kezd, de Kelly ezalatt elkezdi megszervezni a saját buliját az arany megszerzésére. Viszont egyre több embert be kell vennie a siker érdekében, így kénytelen osztozkodni a pénzsóvár ellátmányozó Vaskalappal (Don Rickles), a veterán Bazi Joe-val (Savalas) és embereivel, valamint a gyagyásnak tűnő páncélos-parancsnokkal, Csodabogárral (Sutherland) és különös kompániájával. A banda elindul áttörni a német frontot és hamarosan már a fél hadsereg benne lesz az akcióban akarva-akaratlanul - de vajon kié lesz a végén a mesés kincs?

 

 

Ez egy nagyon jó film, izgalmas, vicces és a karakterek is szimpatikusak. Plusz ugye ki az az elvetemült állat, aki egy hasonló felállásban a náciknak szurkol?! Egyébként maga a konfliktus, a háború csak körítés: a lényeg a kincs megszerzése és a bonyodalmak, amiken át kell vergődni. Az egyetlen baj a sztorival az eleje, ami kicsit zavaros - pl. én nem is emlékszem, hogy jut hozzá címszereplőnk az első aranyrudakhoz. Röviden bemutatják nekünk a kezdetekkor a főbb szereplőket, a kincset és az akadályokat. Kelly-ről magáról nem sokat tudunk meg, ő csak egy a névtelen tömegből, aki viszont kiválik, és esze révén összefogja a kincsvadászok társaságát. Bazi Joe igazi vérbeli katona, azonban mivel itt, Európa szívében, távol az Államoktól kell küzdenie, ezért nem is igazán érti, miért vannak itt, miért kell pont nekik és pont most csatázniuk - szeme előtt az emberei érdeke áll és hogy teljesíteni kell a parancsot, bármilyen baromságnak tűnik. Csodabogár pedig a legjobb pofa közülük, komolytalan, vicces és nagyon nyugis, mosollyal az arcán megy a legnagyobb ütközetekbe is. Külön poén az egyik beosztottjával való folytonos vitája a "negatív hullámokról":D Végül még ott van az aktatologató Vaskalap, akit pedig nem igazán harcra képeztek ki, ezért állandóan nyivákol, panaszkodik, stb.

 

Ezeket a nagyszerű színészeket nem kell külön méltatni, hiszen a nevük önmagában garancia - mondjuk Don Rickles-t egyébként manapság leginkább a Toy Story-sorozat Krumplifej uraként ismerik az emberek. A mellékszereplők közt az elején tüzértisztként látható George Savalas (Telly Testvére, a Kojak-sorozat Starvros-a), a francia kisvárosban vonuló három apáca közül az egyik a későbbi rendező John Landis (aki produkciós asszisztens volt a forgatáson) és valahol egy német vezetőként látható Yves Montand. A végső harcnál a karizmatikus náci tank-parancsnokot, Karl-Otto Alberty-t pedig a Piedone Egyiptombanban láthattuk, ahol ő volt a bérgyilkos. A történettel sincs semmi gond, mert ugye sokszor úgy tűnik, hogy minden rendben megy, aztán történik valami gebasz és új akadály gördül a hősök elé. Izgalomban sincs hiány, gondoljunk csak az aknamezős részre, vagy a kisváros centiről-centire történő elfoglalására. Az állandóan ordítozó tábornok mellékszála pedig biztosít egyfajta kifigurázási lehetőséget a hadseregről: az amcsik hónapok óta nem tudták áttörni a német vonalat, de amint dohány a tét, máris megtörténik a dolog napok alatt:)

 

 

Néhány érdekesség: Az eseményeket a valóság ihlette. A Nazi Gold: The Sensational Story of the World's Greatest Robbery - and the Greatest Criminal Cover-Up című könyvben leírták, hogy anno egy csapat szövetséges és náci renegát végrehajtott egy ilyen rablást. A '60-as évekig ez a bűncselekmény volt a Rekordok Könyve szerinti legnagyobb rablás. Vaskalap angol neve Crapgame, amit leginkább szarjátéknak fordíthatnánk:) A forgatás Jugoszláviában zajlott, mert akkoriban a jugoszláv seregben még szolgáltak igazi, működő Sherman tankok és rengeteg amerikai gyártmányú felszerelésük volt. Ezen kívül az ott vetített külföldi filmek hasznát nem lehetett kivinni az országból, így a felhalmozódott pénzt visszaforgatták a Kelly's Heroes költségeinek fedezésére.

 

Donald Sutherland súlyosan megbetegedett a forgatás alatt, már-már attól tartottak, hogy életét veszti, de szerencsére nem így lett. A film betétdalát Clint Eastwood énekelte anno, a felvétel egy másik általa énekelt dallal együtt megjelent kislemezként. A főszereplő emellett évekkel a bemutató után azt nyilatkozta, hogy a rendező, Brian G. Hutton eredetileg nem így képzelte a filmet, de az MGM még a bemutató előtt megvágatta az egészet, így a karaktereknek mélységet adó jelenetek eltűntek. Az itt látható Tigris-tankok valójában átalakított T34-es orosz harckocsik. A lövegtornyaik mozgása közben hallható elektronikus hanghatást később felhasználták az Alien-filmeknél a rakodógépekhez. A katonákra támadó amerikai vadász pedig egy jugoszláv Ikarus 522-es. A végső szembenállásnál egyértelmű főhajtást láthatunk/hallhatunk Eastwood westernjei felé: A Jó, a Rossz és a Csúf zenéje szól, mikor a három főhős szemben áll a Tigrissel. Az 1975-ös Inside Out című mozit a Kelly hősei ihlette, ebben egy volt náci háborús bűnöst üldöz egy csapat egykori világháborús veterán, hogy megtudják tőle egy titkos aranykincs rejtekhelyét. Utólagos számítások alapján a 14.000 rúd arany nem 16 milliót, hanem 196 milliót érne; ráadásul több mint 16 tonnát nyomna az egész és legalább 1100 db ládából állna a teljes kincs (egy láda 12 rudat tartalmaz)! A Kelly's Heroes 4 millió dollárból készült és legalább 5.2 milliót hozott. A kritikusoknak tetszett, főként a háború-ellenes felhangjai miatt. A Channel 4 100 legjobb háborús filmjének listáján a 34. lett.

 

Szerintem baromijó, vicces, izgalmas, látványos, szerethető karakterekkel, akikért lehet szorítani. Aki kibírja a majdnem három órás játékidőt, az bátran nézze meg!

 

Pontozás:

 

imdb: 7.5 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

 

Szerintem: 6/5 (A kedvenc háborús filmem!)

 

Hírek:

 

- Clint Eastwood újabban ismét rendez. A J. Edgar című dráma az amerikai hírszerzés legendás főnökének életét mutatja be, a címszerepben Leonardo DiCaprioval. Eastwood producer is lesz.

 

- Donald Sutherland a Kincses sziget legújabb feldolgozásában szerepel legközelebb Eddie Izzarddal és Elijah Wooddal.

 

Várható írások: A ház hideg szíve.

2 komment

Címkék: vígjáték háborús


2011.04.29. 17:29 Tévésámán

A gyűrűk ura (Lord of the Rings, 1978)

 

Van az M2-n (amit ugye alapból szinte senki nem néz) az EZT VEDD FEL!-rovat vasárnaponként (hogy minden héten-e, azt nem tudom). Ebben általában mindig valami érdekes mozit adnak, mindenképpen olyan műveket, amiket nem láthatsz máshol. Sajnos a legtöbbször a helyi újság programfüzete mégsem ajánlja az ekkor vetített mozikat, így lehet, hogy egy csomó jó dologról maradunk le. Marhára meglepődtem múlt héten, mert egy igazi legendás animációs film került terítékre, az 1978-as, befejezetlen Lord of the Rings!

 

Első találkozásom ezzel még kiskoromban volt, amikor a gyűjthető Tudás Fája-sorozat egyik részében olvastam róla. Csak egy kép volt és egy aláírás, de tök megmaradt - a kép maga a poszter volt, ami szerintem nagyon jól sikerült, igazán figyelemfelkeltő lett. Gondolom mindenki látta már a Peter Jackson-féle Lord of the Rings-trilógia valamelyik részét (kivéve Mozsárágyút:)), úgyhogy a sztoriról szükségtelen írnom, aki tudja, az tudja; aki nem tudja, annak pedig sok bepótolnivalója van. Persze nincs ez így rendjén, hogy csak a filmből ismerjük a könyvet és mondjuk én sem olvastam Tolkien regényeit, de akkor is, örülnünk kell, hogy legalább így eljut a néphez!

 

A gyűrűk ura "elődjét", A hobbitot már 1966-ban filmre vitték, egy amerikai-csehszlovák rövid animáció formájában. Egy hónap alatt készült el, egyetlen egyszer vetítették abban az évben. Csak a narrátor beszélt a látottakhoz, mást nem is lehet tudni róla, gyakorlatilag nincs nyoma a világhálón...

Ugyanebből a regényből 1977-ben egész estés rajzfilm született és ennek sikerén felbuzdulva páran elhatározták, hogy elkészítik a Lord of the Rings-et ugyanilyen módon. Kezdetben ment a huzavona a készítők/készítés/pénz/egyebek miatt, de aztán nagy sokára a film készítésének joga végül eljutott a felnőtteknek szóló animációs mozikkal hírnevet szerző Ralph Bakshihoz. Bakshi óriási Tolkien-rajongó, így nagyon szerette volna megcsinálni a mozit, azzal a jelszóval, hogy "a nagy író legendás művéhez méltóan".

 

Sajnos a körülmények (idő-pénz-technika-producerek) közbeszóltak, így a kész rajzfilm nem lett valami jó - de érezhető benne egy hihetetlen potenciál. Rengeteg formabontó újdonságot találtak ki a stábtagok hozzá és már ránézésre is erősen inspirálta évtizedekkel későbbi élőszereplős utódját!

(A következő elemzésem alapja, mint már kiderülhetett, az élőszereplős A gyűrű szövetsége és A két torony. Ha valamit rosszul tudok/írok, akkor javítsatok ki!A mozit a Fellowship of the Ring és a The Two Towers regényekhez készített, eredetileg két különálló filmből szerkesztették össze, ezért lett olyan, amilyen - a The Return of the King sohasem készült el. (A legtöbb szinkronszínész régi, ismeretlen név, így mellőzöm őket.)

 

Az első pár percben árnyjáték és narráció segítségével ismerjük meg a régmúltban történt Szauron-féle háborút, Gollam és Bilbo történetét, majd a jelenbe jutunk, a Megyébe, ahol megérkezik Gandalf és elindulnak az események. Egészen a Bríben játszódó jelenetek végéig ez a mű valami hihetetlen jó! A főhős félszerzetek mind különböző magasságúak, a külsejük sokkal inkább olyan, mint azoké, akik a szerző által leírt életmódot folytatják és maga Gandalf is elég „varázslósan” néz ki. Az egyetlen apróság, ami nem tetszett, az Bilbo - gyakorlatilag lehetetlenség róla megmondani, hogy mennyivel öregebb Frodónál és a többieknél.

 

 

Aztán jön az első Gyűrűlidérc és ott leesett az állam. Nagyon egyszerű, szürke lepel alatt éjfekete testű szörny. Vékony, sánta, alig bír menni, olyan zombiszerű: nekem baromira tetszett! Semmi extra díszítés nincs rajta, még a lován sincs nyereg, de különleges képességei demonstrálására a későbbiekben egyszer megduplázza magát - tényleg kurvajó lett! A fogadóban a mulatozó népség elsőre minden nézőnek különösnek tűnhet - nos, itt vetették be először a későbbi perceket uraló rotoscoping nevű eljárást. Ennek során valódi szereplőkről készített felvételekre utólag rajzolnak rá, így a színészek teste lesz a figurák teste és minden apró részlet nagyon aprólékosan kidolgozottá, életszerűvé válik. Az ezen a helyszínen (vagyis Bríben) történő eseményeket egyébiránt sokkal jobban részletezik, mint A gyűrű szövetségében, így például hallhatjuk Frodót énekelni és a kocsmáros is több szerephez jut. Felbukkan az új hős: Aragorn (akit az itt felsorolható kevés ismert színész egyike, John Hurt szinkronizált), hát, neki elég érdekes külseje lett, konkrétan úgy néz ki, mint egy indián harcos - az arcvonásai tök olyanok. És innentől a mozi furcsává és hiányossá válik...

 

Először is, nincs meg az út Lothlorienbe, aztán az eddigi tök király lovasokat lecserélik rotocastoltakra, amik a nyomukba sem érnek. Galadrielnél nem történik semmi látványos, viszont ahogy ő adja elő a királynő-leszek-dumát, az tetszett. Elrond tanácsát narrációként halljuk, Gimli kb. akkora, mint az emberek és szinte semmi jelentősége; Legolas-nak elég fura szövegeket adtak (a hangja Anthony Daniels); Boromir pedig olyan, mint egy viking - de ő is egész jó. A bányáig gyakorlatilag megint nincs semmi, ott aztán a színvonal még inkább esik, mikor megjelennek az orkok. Ők is valódi színészek, de van köztük olyan, aki konkrétan gorilla-maszkot visel, és egyébként szinte mind teljesen egyformák - kiemelt, megkülönböztethető troll pedig nincs is. A mélypont a ritkaszar balrog feltűnése, aki leginkább egy vörös emberre hasonlít, oroszlánfejjel és szárnyakkal - ráadásul "kicsi" és szinte semmit se csinál...

 

 

Innentől pedig már csak töredékek maradtak meg a végső verzióban: Boromir megkísértése és hősi halála kitűnő, Szilszakáll viszont tök nevetséges. A Banyapókig el se jutnak a hősök, Gollum egy az egyben mintha a Jackson-filmek valamelyikéből lépett volna ki. Még nem is mondtam Szarumánt, pedig tök jól néz ki és Gandalffal egyetemben mindketten botorkálva járnak, ami szintén tetszik, mert így érzékeltették a korukat. Theoden még megjelenik, fontos figuraként, viszont a többi rohani mellékhős nem kapott szöveget, csak néha felbukkannak és néznek - kivéve Kígyónyelv, de ő ronda és gagyi:D A végső csata aztán mai szemmel nézve elég humoros: egy csomó duplikált figura csak áll; a furcsa rotoscope-eljárás miatt a harc marhára valószerűtlen és az egész olyan semmilyen. Sokszor vannak még értelmetlenül hosszú vagy totál zavaros jelenetek: ilyen pl. Frodó menekülése a lovasok elől a gázlónál, az orkok táborában zajló veszekedések sora vagy a főhobbit és az öreg mágus párbeszédei.

 

Senki ne értsen félre, NEM SZIDOM A FILMET, csak sajnálom. Sajnálom, hogy nem adtak tízszer vagy százszor ennyi pénzt rá; sajnálom, hogy az elején látott fél óra szép animációját lehetetlenséggé vált végigvinni a teljes játékidőn, és ami a leginkább fáj, az egy normális befejezés hiánya. A rohirok és a Fehér Mágus belovagolnak a képbe, amit elfed a por és a narráció azt mondja: "Ezzel a harccal Frodó barátai legyőzték az ellenséget és így ér véget a Gyűrűk Ura első története" - vagy valami ilyet és The End….

 

Néhány egyéb érdekesség: A valódi figurákat játszók közt volt a híres aprócska színész, Bill Barty; mellette pedig egy vicces név: Aesop Aquarian, és egy ismeretlen színész: John L. A szinkronszínészek némelyike szintén részt vett a karakterek eljátszásában, az egyik animátor pedig a fiatal Tim Burton volt. A rotoscope-eljárás révén realisztikus animációt sikerült létrehozni, pl. minden addiginál szebben tudták ábrázolni a szélben fodrozódó ruhákat, maguk a karakterek valósághűbb testarányokkal és mozgással rendelkeztek és a költségeket is sikerült így lefaragni. Ez volt az első egész estés rajzfilm, amit ezen a módon készítettek. A végső csatajelenetben több száz animált alak mozog egyszerre, ilyet addig sosem sikerült alkotni - egy ilyen képkocka megrajzolása egy animátor egy heti munkájába került. A rendező titokban lefilmezte és becsempészte a végső verzióba az egyik szakszervezeti forgatási szünetben a büféasztalokhoz vonuló "orkokat":) Az összecsapások egy részét Spanyolországban vették fel és a nyersanyagot a spanyolok kis híján megsemmisítették, mert kiderült, hogy a felvételeken autók, telefonkábelek és repülők is látszanak.

 

A gyűrűk ura korának leghosszabb animációs filmje volt - két és fél órás. Készült belőle egy három füzetes képregény, amit csak Európában adtak ki, angol nyelven sosem jelent meg. Szarumán nevét a stúdiófőnökök meg akarták változtatni Arumánra, mert szerintük a néző túl könnyen összekeverhette őt Szauronnal - az eredeti szinkronban így is benne maradtak részek, ahol Arumánnak nevezik. Aragorn, Boromir, Legolas és a gonosz varázsló ruhája teljesen eltér a könyvben leírtaktól, de ennek nagyrészt technikai oka volt. Ralph Bakshi azt nyilatkozta, hogy ha előre tudja, hogy ez fog történni a művével, akkor bele se kezdett volna az egészbe. Azt mondta, hogy bár későbbi munkáinál is használta a rotoscopingot, azóta úgy gondolja, hogy jobb lett volna az élőszereplős anyagokat mindössze alap helyett vázlatnak használni. Mind ő, mind Peter Jackson azt állítja, hogy nem látta a másik filmjét:)

 

 

A Lord of the Rings 4 millió dollárból készült és több mint 30 milliót hozott, ráadásul sok kritikus elismerte - igaz, sokan le is hordták. A Time Out magazin olvasói minden idők 36. legjobb rajzfilmjének választották, az Online Filmkritikusok Szövetsége pedig a legjobb 90.-nek. Hatására később készült egy A király visszatéren alapuló animációs tv-adás és az egész regényciklust elkészítette és sugározta rádiójáték formájában a BBC.

 

Cikkem tárgya a filmtörténet egy érdekes darabja, ami miatt ajánlom; a Tolkien-rajongók is biztosan találnak benne nekik tetsző dolgokat. Azért csak az üljön le megnézni, aki tudatában van a befejezetlenségének, és aki kibírja a két és fél órát!

 

Pontozás:

 

imdb: 6.2 (5 év alatt 0.3-at emelkedett.)

 

Én nem adnék rá pontot.

 

Hírek:

 

- John Hurt szerepel majd az egyik készülő, ismét a görög mitológiára alapuló filmben, az Immortals-ban.

 

Várható írások: Kelly hősei, A ház hideg szíve.

Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: fantasy animációs


2011.04.28. 19:30 Mozsárágyú

Gettómilliomos (Slumdog millionaire) 2008

     Ha egy film manapság 8 Oscart kap, az igen gyanús. A világon mindenki agyba-főbe dicsérte ezt - és nem mondom, hogy nem érdekes -, de számomra igen nagy rejtély, hogy miért.

     Jamal (Dev Patel) egy csapásra véget vethet szűkös hétköznapjainak, ugyanis egy kérdés választja el az indiai Legyen Ön Is Milliomos! fődíjától, ami annyi rúpia, amit ő még álmaiban sem látott. Mumbai, vagy ha így ismertebb, Bombay utcáin nőtt föl, anyját hamar elveszítette. Tesójával rákényszerült a legkülönbözőbb pénzkeresési és -találási módokra, és míg előbbi összecsókolózott a maffiával, addig Jamal mindig becsületesen, a mesebeli szegénylegényhez hasonlatosan élte életét. És szüntelenül kereste gyerekkori szerelmét (Freida Pinto), akit szintén nem kímélt a sors. De most talán éppen a sors az, aki kiszemelte magának Jamalt és lehet, hogy minden jóra fordul. Említettem már, hogy minden szempontból hasonlít egy mesére a történet? Na és a mesék hogy érnek véget?

       Az időben ide-oda cikázva tárulnak fel előttünk főhősünk szomorú és vidámabb pillanatai, melyeknek 10 millió rúpiát köszönhet, de a cél egy 20-as. India csodás tájai és fura zenéi mellett meggyőződhetünk az egyszerű utcagyerekek színészi képességeiről (mindhárom főszereplőt 3-3 ember játssza) és szembesülhetünk a nyomorral hálivúdi szemszögből. Igazán leköti a figyelmet a film, izgalmas és feszültséggel teli egyaránt, de ez csak egy jó kis mese, semmi több. Az embereknek évezredek óta ez a kedvence; szegény fiú, akit az ág is húz, végül elnyeri jutalmát, helyre áll a világ rendje. Ha Lúdas Matyi nem magyar földre "születik" akkor őt imádnák úgy, mint Jamalt. Egyébként mennyire jó kis film az, Soós Imrével...

     Szóval én tényleg nem értem mire föl jönnek egyesek kilométeres elemzésekkel, melyekben kiemelik, hogy ennél jobb filmet talán még sosem hordott hátán a föld. A színészekben semmi egyedi nincs, csak teljesítik a feladatukat, talán csak a felnőtt bátyót alakító Madhur Mittalt tudnám kiemelni. Nem is tudok egyebet írni, most minek?

     Nézd meg kedves olvasó, ha szeretnéd!

     Most pedig következzék egy Indiában nevelkedett úriember kitűnő szerzeménye, amely címében e film címéhez hasonlít. És k.rva jó dal.

https://www.youtube.com/watch?v=rHhdVPLN-Aw

Szólj hozzá!

Címkék: dráma bekategorizálhatatlan


2011.04.24. 17:41 Tévésámán

Fergeteges forgatás (Bowfinger, 1999)

 

Tegnap nemgépezek-napot tartottam, úgyhogy egy csomót tévéztem. Kora este adta ezt a Cool és tudtam, hogy nagy állatság, de már évek óta nem láttam, úgyhogy megnéztem.

 

Bobby Bowfinger (Steve Martin) a nevével fémjelzett, gyakorlatilag csak papíron létező filmcég egy személyben. Van pár ismeretlen és tehetségtelen színésze, nincs pénze, nincs felszerelése; de mindezt lelkesedéssel pótolja! A könyvelője és portása ír egy forgatókönyvet, ami aztán Bowfinger szemében a nagy kiugrás lehet, ezért összetrombitálja kompániáját és megpróbál szerezni egy nagy nevet a szakmából a műhöz. Azonban a sztárok mind elutasítják, így eldönti, hogy az éppen pályája csúcsán álló Kit Ramsey-t (Eddie Murphy) mégiscsak szerepeltetni fogja - úgy, hogy az nem tud róla. A hazugságkirály rendezőt kiegészíti a hírnévért bármire képes vidéki széplány (Heather Graham), egy csapat mexikói illegális bevándorló és egy vesztes srác, aki a megszólalásig hasonlít Ramsey-re (ő szintén Eddie Murphy). Az átverések sokasodnak, a hazugságok árja pedig bármelyik pillanatban hősünk fejére zúdulhat - de lehet, hogy közben a film mégiscsak elkészül!

 

Ez egy ostoba film, de ha az ember igazán fáradt és kikapcsolja az agyát, akkor jól tud szórakozni rajta. Frank Oz rendezte, az író pedig Steve Martin volt. A Fergeteges forgatás nagyon erős szatíra, amit egyértelműen el kell ismerni, ugyanis bemutatja nekünk az álomgyár veszteseit és lerántja a leplet a nagy sztárokról is. Külön meg kell említeni az AgyÁgyú-vonalat (MindHead), ami a kritikusok szerint egyértelműen a manapság Hollywoodban oly divatos "vallást", a szcientológiát parodizálja - Martin persze tagadta ezt...

 

 

A legtöbb szereplő nagyjából névtelen. Azért akadnak ismerős arcok: a stáb egyik tagja Christine Baranski (pl. A Grincsben és a Furcsa pár 2-ben láthattuk), az AgyÁgyú vezérét Terence Stamp alakítja, pár jelenetig pedig egy igazi főseggfejként megnézhetjük még Robert Downey Jr.-t is. A marháskodásban mindig első Martin mellett Heather Graham dob még nagyot a film színvonalán szépségével és vicces figurájával, de most még Eddie Murphy is tök jól játszik, mint Kit - a hasonmáséban már a szokásos kliséit pufogtatja. Érdekesség még, hogy Kit egyik testőrét az Underworld atyja, Kevin Grievoux alakítja. A történet frappáns, de bugyuta; a szereplőket nem igazán lehet kedvelni, mert mind hülyék és gátlástalanok; de azért a végére mégiscsak szurkolunk, hogy összejöjjön a mozijuk!

 

Néhány dolog, amit még érdemes tudni: A fergeteges forgatás a valóságban is lezajlott. 1927-ben a korszak nagy sztárja, Mary Pickford Oroszországba utazott, ahol Szergej Komarov rendező felvette őt és férjét, majd egy egész filmet komponált köréjük (A Kiss From Mary Pickford, 1927). Egyesek szerint Pickford nem is tudott erről az egészről, mások szerint pedig direkt akart részt venni ebben a projektben, így téve egy barátságos gesztust a szovjetek felé. Eddie Murphy azért vállalta el a szerepet, mert rajong Steve Martinért és örült, hogy végre együtt dolgozhatnak. Kit abban a házban lakik, ahol az 1966-os Batman-sorozatban Bruce Wayne. A forgatáson a híres aprócska színész, Gary Coleman biztonsági őrként vett részt:) A stáblista végén hallhatjuk még egyszer Murphy karakterét, amint azt mondja: "Megmentem a világot!" Egy vicces név: Hope Wood (Remény Erdő), ő az egyik Laker-lány volt. A Bowfinger 55 millió dollárból készült és több mint 98 milliót hozott, a kritikusok nagyon jó véleménnyel voltak róla - elsősorban a Hollywood-paródia és a szcientológia-kifigurázás miatt zengtek ódákat.

 

Szerintem egyszer-kétszer meg lehet nézni, nem igazán jó, de lehet rajta nevetni.

 

Pontozás:

 

imdb: 6.4

 

Szerintem: 3/5 (Rengeteg béna szarság van benne.)

 

Hírek:

 

- Robert Downey Jr. újra eljátssza Sherlock Holmes-ot a Sherlock Holmes: A Game of Shadows-ban és megint magára ölti a Vasember páncélját a The Avengers-ben. (Ezekről azóta született cikk a Filmrajongón.)

 

- Kevin Grievoux megírta az Underworld 4. részét, a New Dawnt, amit már elkezdtek forgatni. A női főszerepbe visszatér Kate Beckinsale! 

 

További várható írások: Kelly hősei, A gyűrűk ura 1978-as legendás rajzfilm-verziója és A ház hideg szíve.

Szólj hozzá!

Címkék: vígjáték


2011.04.19. 19:40 Tévésámán

Vij (Вий, Viy - The Spirit of Evil, 1967)

 

Anno, mikor megkaptam az 1001 film amit látnod kell mielőtt meghalsz című könyvet, nagy érdeklődéssel olvastam végig, majd összeírtam egy listára belőle azokat, amiket tényleg meg akarok nézni. Pár év alatt eljutottam oda, hogy már csak két alkotás maradt a listán: A ház hideg szíve és ez.

Tegnap aztán gondoltam egyet és letöltöttem a Vijt, amit eddig soha, sehol nem tudtam megtalálni - most egy orosz oldalon leltem rá. Lássuk, mi is ez:

 

Egy meg nem nevezett időpontban, Ukrajnában vagy Oroszországban járunk, kb. a 19. században. Egy bentlakásos papneveldéből a leginkább gazembereknek tűnő fiatalokat kiengedik nyári szabadságuk idejére és közülük hárman együtt indulnak útnak. Rájuk esteledik, szóval döntenek, megszállnak egy közeli házban, ahol egy nagyon csúnya öregasszony befogadja őket éjszakára. Innentől főhősünk Khoma Brutus (Leonid Kuravlyov) lesz, akit a rémes banya éjszaka megbűvöl és a hátára ülve repülő seprűnek használja őt. Mikor végre leszállnak, a rémült férfi egy bottal elveri a boszorkát, akiből nagy meglepetésére gyönyörű fiatal lány válik (Natalya Varley). Hősünk elmenekül és otthagyja őt - visszatér a papneveldébe. Onnan azonban hamarosan akarata ellenére el kell mennie egy csapat vénemberrel a világ végére, ahol egy gazdag földbirtokos haldokló lányáért kellene imákat mondania. Mire odaér, a leány már halott - de Khoma így sem menekülhet a feladata elől: három éjen át virrasztania kell a holttest mellett, hogy imádkozzon érte. Rémületére kiderül, hogy az elhunyt ugyanaz a boszorkány, akit ő maga vert meg és hamarosan természetfeletti jelenések jönnek, hogy az életére törjenek - az őrzésére kirendelt idős szolgák pedig nem hagyják meglépni. Minden éjjel új borzalmak várják a bezárt templomban - vajon túléli a harmadik naplementét is vagy a lelkét elragadja a sötétség?

 

Nem tudtam, mit fogok látni. Ez előtt három orosz filmhez volt szerencsém: A kétéltű ember nagyon tetszett, szórakoztató, érdekes és izgalmas; Az éjjeli őrség egy összevissza marhaság, de a folytatása, a Nappali őrség állati jó volt! Szóval ezek alapján azt mindenképpen elmondhatom, hogy az egykori szovjetek érdekes mozikat csinálnak. A Viy Gogol novellája alapján készült, aki egy kísértet-históriát vetett papírra. Európai néptörténetekből merített az íráshoz, az elkészült mű az 1835-ös Mirgorod elbeszélés-gyűjteményben jelent meg először. Maga a cím a filmben is felbukkanó démon neve. A történet később még több filmest megihletett, Mario Bava legendás 1960-as Fekete vasárnapja ezen alapszik; a '90-es jugoszláv Sveto mesto szintúgy. Tavaly elkészült egy feldolgozása az itt tárgyalt műnek, valamint a folytatásnak szánt Viy. Vozvrashchenie (a kettő elvileg nem ugyanaz). Szintén folytatásnak készítették a 2006-os The Power of Fear (The Witch) című orosz filmet, ami állítólag sokban hasonlít A körre.

 

 

Nézzük azonban most a '67-es Vijt! Az első pár percben vicces dolgokat láthatunk, majd, ahogy a mindössze alig több mint egy órás játékidő alatt többször is, orosz dalokat hallhatunk. A repülési jelenet a kor technikájához mérve annak idején fantasztikus látványt nyújthatott, ma inkább furának/groteszknek hat. Miután a nagyon jellegzetes külsejű öreg parasztok eljönnek Khomáért, onnantól indul igazán a sztori. Továbbra is vicces marad, már ezeknek az idős fickóknak a külseje nevetésre ingerel (főleg az, amelyik leginkább egy török harcosra hasonlít a fura sérójával, vastag bajszával meg az övén lógó óriási pisztollyal). A boszorka földet érésétől a templomba való első bezárásig gyakorlatilag a szlávajkú parasztság mindennapjaiba pillanthatunk be. A már többször említett agg mellékszereplők nagyon jó fejek, vicces külsejük, énekelgetéseik és iszogatásaik különösen kedvesek lehetnek olyanok számára, mint én, akiknek vannak/voltak igazi falusi rokonai:)

 

A mai néző számára szinte letaglózóan hathat a Viy nagyon élénk színvilága, ami a mostani, elsősorban fémes, sötét külsejű mozikhoz képest igazi látványorgia. A tájak szépek, mondjuk az éjszakai felvételeknél érezhető, hogy festményekből áll a háttér, viszont ez egyáltalán nem ront rajta. Érdekes technikai megoldások egész sorát nézhetjük meg, ami a hatvanas évek végén, pláne itt Európában biztosan nagy durranásnak számított. Ilyenek például az egyik öreg megháromszorozódása, a lehetetlen helyekről felbukkanó galambok, a repülési részek és a nagy finálé. Alapvetően egy halottaiból többször visszatérő boszorkányról és az általa kísértett fiatalemberről szól az egész. Az első néhány ijesztgetős jelenet ma már nem túl félelmetes, azonban a harmadik éjjelen látható sátáni gyülekezet marhajól sikerült - bár rémisztőnek nevezni mégse lehet őket, de az akkoriban lehetséges legtöbbet kihozták belőlük és az egyszeri nézőre biztosan a frászt hozták velük!

 

 

Leonid Kuravlyov "filozófusa" szimpatikus, léhűtő figura, inkább nevezhető gazembernek, mint szent életű papnak, de azért ő se szolgált rá arra, ami a filmben történik vele. Natalya Varley szerintem nagyon szép volt akkor, főleg a legelső jelenetében az, szellemként mégis néhol sikerül egészen őrültnek, ijesztőnek hatnia. Az öregek közül a fura hajú (sajnos a karaktere nevén átsiklottam, így az ő nevét se ismerem) és a Stepan Shkurat által életre keltett Yavtukh érdekes figurák, ők mindketten remekül alakítottak. (De különben egyetlen hiteltelen karaktert sincs.)

 

 

Néhány érdekesség: Ez volt az első orosz horror. Az egyik rendező-író, Konstantin Yershov mindössze 49 évet élt, '84-ben hunyt el. Leonid Kuravlyov most 75 éves, még mindig dolgozik, eddig 159 filmben szerepelt. Natalya Varley most 62 éves, ő is forgat néhanapján. Az ocsmány boszorkát egy férfi játszotta (az arcából könnyedén rá lehet jönni) és van egy színész a stáblistán, akinek a mai napig nem tudjuk a teljes nevét: G. Sochevko (ha minden igaz, ő volt az egyik öreg). A Viy zenéjét maga Hacsaturján szerezte és ő is vezényelte a zenekart a felvételeken. A film létrejöttét segítette, hogy a rendezők meggyőzték a nagyon szigorú bizottságokat, hogy egy ukrán folklór-történetet visznek filmre, ezért egyes szabályokat áthághattak. Ennek ellenére mind a boszorka, mind a démoni sereg jelenetei visszafogottabbak lettek, mint amit a készítők akartak, egyrészt a végül elkerülhetetlen szabályozásnak, másrészt a technikai limitáltságnak "köszönhetően".

 

Összesítésben: szórakoztató, érdekes, vicces, szép, de mégis groteszk, kiszámíthatatlan és különös volt... Az élményt pedig még inkább megfejelte, hogy eredeti nyelven jutottam hozzá, így angol felirattal és orosz szinkronnal néztem - tök jó volt:) Örülök, hogy végre láthattam.

 

Pontozás:

 

imdb: 7.5 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

 

Szerintem: 4/5 (Kicsit fura és egynél többször valószínűleg nincs értelme megnézni.)

 

Várható írások: The Haunting - A ház hideg szíve.

2 komment

Címkék: horror bekategorizálhatatlan


2011.04.16. 16:56 Tévésámán

Avatar (2009)

 

Na, eljött az ideje, hogy én is megnézzem a "kötelező", "legendás", "klasszikus" Avatart. Nyilván tök fölöslegesen ugatok itt, mert MINDENKI látta, mivel kötelező megnézni... Én speciel se a Mátrixot, se az egyéb ehhez hasonló korszakalkotó filmet nem láttam és megvan a véleményem az Oscar-díjazásokról is. És hogy miért érdekes mégis számomra az Avatar? Mert James Cameron (írta, rendezte, pénzelte és vágta) egy évtizeddel a Titanic című nyálas pénznyelő után újfent beledurrantott a nullás lisztbe és összedobott valamit, ami 2 billió (!) dollárt hozott be. Ez egy kurvanagy összeg, de ha hozzávesszük, hogy maga a film 237 millió dollárból készült és a reklámkampányra elment még 150 millió, akkor már nem annyira hihetetlenül nagy.

 

Elmondjam nektek, miért volt ez akkora siker? Mert bemutatója előtt mindenhol azt hangoztatták, hogy ilyen látvány még nem volt, ezt mindenkinek meg kell néznie és ugye pénz beszél, az a 150 millió nagyon jól szólt. Ami ennyire folyik a médiából, azt minden laikus beveszi. Akkor, teszem azt, a kopasz a barátnőjével, akiknek az együttes IQ-ja akkora, mint az enyém, ők is beülnek, mert ugye pénzük van, és akkor mondhatják, hogy látták a kék embereket meg a repülő gyíkokat. Ülnek, nézik és mondjuk, álmélkodnak meg röhögnek és mondják, hogy ilyen nincs, meg hogy ők ilyet még sose láttak. És ha egy hozzám hasonló, populáris kultúrában jártas egyén megteszi ugyanezt, neki már korántsem olyan lenyűgöző az egész.

 

 

Az ellenségemből lesz a barátom/testvérem motívumot sci-fi környezetben már megnézhettük a remek Kedves ellenségemben; az itt megjelenő bármelyik lényhez hasonlót, vagy még cifrábbat láthatunk akármelyik Magic: The Gathering-kiadásban; az emberek futurisztikus gépeit pedig szintúgy 1000 és 1 helyen felvonultatják nekünk, mondjuk példaként a Warhammer 40.000 univerzumot vagy a Mechwarriort említeném. Azt pedig, hogy beülünk egy masinába és egy másik testet irányítunk, a pc-játékok nagy többsége képes szimulálni. Végülis egy már ismert sztorit kapunk fényes köntösben: én vagyok én, te vagy te; én és te ellenségek vagyunk; megismerlek téged és azt amit képviselsz/amiben hiszel; összebarátkozunk - ha ellentétes neműek vagyunk, szerelmesek leszünk egymásba; a te törzsed/családod/fajod és az enyém rossz szemmel nézi ezt; döntenem kell, hogy veled maradok vagy a törzs/faj/család útmutatását követem - és aztán találjátok ki, hogy hogy döntök. Egyszer úgy megnéznék valamit, ami arról szól, hogy mondjuk, a végén a srác azt mondja, hogy „a vér kötelez” és otthagyja a csajt... Ha akarom, mondhatom azt, hogy a fehér, hátrányos helyzetű Rómeó és a kék, óriási Júlia története az Avatar.

 

Végignéztem és nem mondom, hogy rossz volt. Voltak jó poénok, voltak ötletes megoldások (pl. az összekapcsolódás meg a fluoreszkáló mindenség nagyon tetszett), nézhettünk jó színészeket (Sigourney Weavert mondjuk) és még a nekem tetsző Michelle Rodriguez is benne van. Plusz a sztori izgalmas (persze sejthető a vége) és a főhős egész szimpatikus. Azonban, ahogy anno a rosszul sikerült D&D központi alakja, a Sam Worthington által alakított Jake szintén túl gyorsan tanul és alig van pár dolog, amit elszúr; ráadásul ugye véghez visz századok óta lehetetlennek tartott dolgokat, lenyom mindenkit és túlél mindent. Szerintem az események se túl fordulatosak. Az antagonistákat életre keltő Stephen Lang és Giovanni Ribisi gyorsan kiismerhető, így tudni fogjuk, hogy mit tesznek majd, éppen ezért szerintem a nagy csapás, amit a kék bőrű na'vikra mérnek, korántsem annyira mellbevágó, mint amennyire az alkotók szerették volna. A furfang/lelemény/önfeláldozás/hit/stb. pedig persze hogy akármilyen gonosz legyőzésében segítenek.

 

Még valami: Azt olvastam, hogy egy csomóan azzal húzták le és kritizálták a Sucker Punch-ot, hogy "olyan, mint egy videójáték". Hát ne mondja nekem senki, hogy itt a Jake-et a mozi elején megtámadó hiéna-szerű izék nem olyanok, mintha valami Doom-klónból másztak volna elő - plusz ott van még a végén a rohamkéssel hadonászó robot, amit eléggé nevetségesnek éreztem... Jó-jó, igaz, hogy Cameron és társai egy egész bolygót, egy ökoszisztémát, flórát/faunát, lakosságot, kultúrát, nyelvet álmodtak meg nekünk, de ha az ötletek egy jó nagy része lopott, akkor senki se csodálkozzon, ha olyan elvetemült állatok, mint én azt merik mondani, hogy ezt már láttuk!

 

 

A keletkezésről azt kell tudni, hogy a rendező úr már 1994-ben írt egy Avatar című 80 oldalas forgatókönyvet, és 1999-re be is akarta mutatni a kész alkotást, de az akkor minimum 400 milliósra rúgó költségvetés és a digitális technika fejletlensége miatt nem lett belőle semmi. A fiókban porosodó írás akkor került ismét napvilágra, mikor A Gyűrűk Urában látott kreatúrák, elsősorban Güllem:D megjelenése meggyőzte Cameront, hogy most már lehetséges lesz életre kelteni az álomvilágát. Az iszonyatos költségvetés miatt sokáig semmilyen stúdió se volt hajlandó elvállalni a finanszírozást. 2006-ban aztán az Ingenious Media nevű cég biztosította a 20th Century Foxot, hogy anyagilag támogatják a forgatást - ekkor döntöttek úgy, hogy engedélyt adnak az Avatar elkészítéséhez.

 

Az inspirációt egyrészt Cameron édesanyjának egy álma szolgáltatta, amiben egy 4 méter magas, kék bőrű nővel találkozott; másrészt pedig egy halom sci-fi írás és film. Maga a cím egy szanszkrit szó, aminek jelentése: megtestesülés, hús-vér isten. (Megjegyzés: Aki BÁRMILYEN szerepjátékot játszott, az már találkozhatott avatárokkal, például ők egy külön lényfaj a magyar HKK-ban, de előfordulnak a Magic-ben, a Forgotten Realms-ben és még sorolhatnám.) A na'vi szó héberül prófétát, Istennel kommunikáló látnokot jelöl. És most a lopott ötletekről: A fákban élő elhunytak szellemei megtalálhatóak Orson Scott Card Ender regénysorozatában, főként a Speaker for the Deadben; az egész bolygót behálózó tudat, maga a Pandora név és az Avata (ami ugye majdnem avatar) is benne van Frank "Dűne" Herbert és Bill Ransom Destination: Void-univerzumában (a The Jesus Incident és a The Lazarus Effect című regényekben). De felemlegethetjük még Az Alapítvány atyját, Isaac Asimovot is, akinek Foundation's Edge című novellájából származik az Eywa/Gaia-koncepció.

 

A főhősnek azért Sam Worthingtont választották, mert anno totál ismeretlen volt, ezért egy átlagos fickónak tűnik a néző számára, egy akárkinek. Weaver mellett ismerős arc lehet Joel Moore (a vézna kutató srác), őt pl. a Kidobósban láthattuk, a már említett Giovanni Ribisivel a Tolvajtempóban, Stephen Langgel pedig a Folt a zsákjátban találkozhattunk (ő volt Dipsy, aki meg akarta öletni Abe-et:)). Az Omaticaya-törzset vezető Eytukan modellje és hangja Wes Studi volt (pl. Mystery Men), a lovas törzs vezérében pedig Peter Mensah-t fedezhetjük fel (Jason X, 300).

 

 

Néhány érdekesség: A film 40%-a élő felvétel és 60%-a számítógéppel animált. Jake videonaplójából kiderül, hogy 2154-ben járunk. A na'viknak négy ujjuk van és nincs szemöldökük, az avataroknak van szemöldökük és öt az ujjaik száma, plusz valamivel izmosabbnak tűnnek a pandorai bennszülötteknél. A történet színhelyéül szolgáló bolygó az Alpha Centauri csillagrendszerben található Polyphemus gázóriás egyik holdja. Worthingont állítólag költség-lefaragásból is választották - naná, majd az a pár ezer dollár számít:D A rendező hangja hallható a végső támadásnál, mikor először mutatják a Sárkány nevű hajót. A na'vi nyelv kb. 1000 szóból áll, nagy részüket Paul R. Frommer nyelvész alkotta meg, 30-at maga Cameron talált ki. A forgatás során a direktor egy szögbelövővel a falhoz szegezte azon munkatársak mobiljait, akiknek rosszkor szólalt meg a készülékük:) A felvételekhez egy egészen egyedi technikát alkalmaztak, a virtuális kamera-rendszert, aminek segítségével a zöld háttér előtt mozgó színészek úgy jelentek meg a kamera mögöttiek számára, mintha a CGI-világban járnának - így a rendező már a helyszínen láthatta, hogy hogyan fog kinézni a végső látvány és aszerint instruálhatta színészeit. Az animációt az ausztrál Weta Digital stúdió készítette, ahol 900 ember dolgozott az Avatar megjelenítésén. A végső verzió minden egyes percnyi felvétele 17.28 gigabájtnyi helyet foglalt el. A digitalizáláshoz a Weta felépített egy 930 négyzetmétert elfoglaló szerverfarmot, ahol 4000 szerveren 35 000 processzor futott Ubuntu Linux alatt. Ez a rendszer a világ 500 leggyorsabb számítógépeinek listáján a 193. helyet foglalja el.

 

Az Avatar készítési költségének valamivel több, mint tízszeresét hozta be, és ez az első mozi, ami átlépte a 2 billió dolláros bevételi határt. A 2010. január 26-án megállapított 2,779,404,183 dolláros hozamával bekerült a Rekordok Könyvébe, mint a valaha legnagyobb hasznot termelő mozgókép. A kritikusoknak is tetszett. Három Oscart kapott: Legjobb Fényképezés, Legjobb Látvány, Best Art Direction (nem tudom, hogy lehetne ezt magyarra fordítani). Az Avatar blu-ray szintén rekorder az eladások terén. A tavaly év végén megjelent Avatar Three-Disc Extended Collector's Edition dvdn és blu-ray-en tartalmazza a film három különböző verzióját (mozis, speciális verzió, bővített gyűjtői verzió), valamint 45 percnyi kimaradt jelenetet és egyéb extrát.

 

Ez egy trilógia első része elvileg, a következő részt 2014 végén láthatjuk, a harmadikat pedig 2015-ben - bár, ha 2012-ben megsemmisül a világ, akkor nem:) [Ebből aztán semmi sem lett, 2016-ban még mindig nincs folytatás - a világ viszont még áll.A '14-esben várhatóan a Pandora óceánjait derítik fel és még jobban bejárhatjuk az őserdőt, ahol továbbra is az újjászületett Jake és Neytiri (vagyis Zoe Saldana), a na'vi hercegnő vezet bennünket - újból az emberek lesznek a gonoszok, talán Weaver és Lang visszatérnek.

 

Szóval nem rossz film az Avatar, de nem akkora szám, mint amekkora feneket kerítettek neki.

 

Pontozás:

 

imdb: 7.9 (Túlzásnak érzem...) (5 év alatt 0.3-at csökkent.)

 

Szerintem: 5/5 (Azért egyszer épp elég volt.)

 

Hírek:

 

- James Cameron írója-producere és rendezője lesz a már említett Avatar 2-nek és 3-nak, valamint a manga-feldolgozáson alapuló Battle Angelnek - utóbbit 2016-ban mutatják majd be. (Eddig nem került rá sor és már augusztusban járunk...)

 

- Sam Worthington a The Fields című horrorban és a Wrath of the Titans-ben jelenik meg újból.

 

- Sigourney Weaver a Red Lights című thrillerben játszik Robert De Niroval, amiben pszichiáterek és paranormális tevékenységek lesznek:)

 

- Stephen Lang következő szerepe a Conan, a barbár egyik figurája.

5 komment

Címkék: sci fi


2011.04.14. 18:14 Mozsárágyú

Lugosi Béla, a bukott vámpír (Le vampire déchu) 2007

     Kis hazánk nagy büszkesége Lugosi Béla, akiről azonban nem sokat tudunk. S ahogy az lenni szokott nemzetünk jeles képviselőivel, leginkább csak halála után ismertük/ismerték el igazán.

     A románok azért őt még nem tudták románként eladni, mint ahogy tették azt mondjuk Mátyás királlyal. Ugyanis azt senki sem tagadhatja, hogy Erdély egészen a múlt század elejéig Magyarországhoz tartozott, a filmvászon Drakulája ezért még magyar földön született. Egészen pontosan 1882-ben, Blaskó néven. A dokumentumfilm a hihetetlen népszerűséget hozó Drakula gróf szerepével inkább csak kötelező köröket fut le, a lényeg ezen túl van; ki is volt igazából Lugosi Béla, hogy alakult az élete az amerikai állampolgárság megszerzése előtt? Miként hatottak rá a születése idején még bőven élő erdélyi hiedelmek, népszokások a vámpírokkal kapcsolatban? Mi lehetett a titka az elegáns gyilkos megformálásban? Miként alakult magánélete? Ezekre és még sok más felmerülő kérdésre kapunk választ a játékidő során. Vagy nem kapunk, mert stílszerűen Lugosi maga volt a misztikum.

     Drakula örök - mondta egy interjú során Lugosi. Sok jót, de talán még több rosszat köszönhet a vonzó grófnak, akinek a szerepéért megküzdött és mégis véletlenül lett az övé. Meghozta számára a hírnevet, a pénzt, a fényűző élet lehetőségét, mégis a temetését Frank Sinatra fizette. Kiváló színész volt, (még idehaza eljátszott mindenkit Hamlettől kezdve III. Richardig,) mégsem kapott Amerikában Oscart. Ami viszont megadatott Martin Landaunak, aki éppen őt, Bélát alakította a remek Ed Wood c. filmben. A nők bomlottak utána - ami nem meglepő -, ő mégis ötször nősült, az igazi párját sosem találta meg. A szerep, ami miatt elvonón is járt, olyannyira végigkísérte életén, hogy a saját koporsójában Drakula ruháját "viselte".

     Sok egyebet megtudhatunk róla többek között Müller Pétertől, Szabó Istvántól, pályatársaktól, filmkritikusoktól, megspékelve korabeli felvételekkel, csupa érdekességgel.

     Külön ajánlom ezt a jó kis  dokumentumfilmet azoknak, akik azt gondolják, a vámpírok csillognak, nyálasak és Pattinsonnak hívják őket.

     Én már nem az Első Emelet-rajongó generációba születtem szerencsére, de sokaknak tetszeni fog a következő nóta, melynek főszereplője nem más, mint Drakula.

https://www.youtube.com/watch?v=QryiQvCyDC0

Szólj hozzá!

Címkék: dokumentum


2011.04.14. 15:53 Tévésámán

Darkness Falls (A sötétség leple, 2003)

Régen a középiskolában volt egy pár srác, akik azt csinálták, hogy mindenféle filmet és zenét összegyűjtöttek, függetlenül attól, hogy szeretik-e vagy tetszik-e nekik, és azokat osztogatták - volt, aki pénzért... Egyiküktől szereztem ezt a filmet még akkor és emlékszem, hogy tetszett, meg is írattam magamnak cdn. Most nemrég rendet raktam és megtaláltam ezt, de sajnos nem játszotta már le a gép, mert olyan régi volt. Gondoltam, letöltöm: meglett, de aztán Mozsárágyút is érdekelte és sose tudtunk egy közös időpontot kijelölni hozzá, hogy együtt nézzük. Szerencsére tegnap adta a tv (Micsoda véletlen, nem? Pont mikor meg akarom nézni, akkor adják...), úgyhogy immár másodszor vagy harmadszor láthattam újra.

 

Kyle (Chaney Kley) fél a sötétben. Ez nem lenne gond, ha gyerek lenne, de ő már elmúlt 30... Szülővárosát, Darkness Falls-t régen elhagyta, mert az anyját megölték - a helyiek egy része őt magát gyanúsítja a gyilkossággal, hősünk pedig hosszú évek során megtanulta, hogy az emberek úgysem hisznek neki, ezért meg se próbálja megmagyarázni az esetet. Egy nap aztán megcsörren a telefon és 12 éve nem látott, gyerekkori szerelme Caitlin (Emma Caulfield) hívja, hogy segítsen kisöccsén, aki ugyanettől a fóbiától szenved - a két félelemben élő ember pedig hamarosan rádöbben, hogy mindkettejüket egy legendának tartott szörnyeteg, a Fogtündér kísérti. Kyle visszatérése felingerli a lényt, ami innentől fogva sorra gyilkolja az embereket, akik meglátják őt - egyedül a fény tarthatja vissza. A férfi, a nő és a kissrác együtt megpróbálják legyőzni a természetfeletti borzalmat, ami most már egész Darkness Falls számára valódi veszélyt jelent - de hogy lehet megölni valamit, ami már halott?

 

Ez a film egy klasszikus B-horror. Gyakorlatilag nincs sztori, az első 6 percben mindent megtudunk és mindenkit megismerünk, a szörnyet is azonnal megmutatják, és a teljes játékidőt az előle való menekülés és az általa elkövetett gyilkosságokon való rémüldözés teszi ki. Színészi játékról nem beszélhetünk, a főszereplőket akárki el tudta volna játszani, a mellékszereplőket szintúgy.

 

 

Egyetlen ismert arc a most nagyon felkapottá vált Emily Browning (Sucker Punch, Lemony Snicket), aki az első 15 percben a fiatal Caitlint kelti életre. A rémből alig látszik valami, a hangja viszont végig kísért. Tulajdonképp egy maszkot viselő árny, ami sikolt, nyög, hörög. A teste egy bábu volt, a hangért pedig Gary Hecker a felelős (ő készítette többek közt a Resident Evil Tyrantjének, a 300 Über-Immortaljának és a Sucker Punch kreatúráinak hangjait is). A rendező az a Jonathan Liebesman, aki olyan, ennél sokkal jobb filmeket tett le az asztalra, mint a Texasi láncfűrészes mészárlás: A kezdet, valamint a most futó Csata: Los Angeles (ezt nem láttam, de biztos jobb A sötétség leplénél). (Utólag az utóbbi megjegyzést már csak "talán jobb"-nak írnám...)

 

 

Néhány érdekesség: A Fogtündér eredetileg nem így nézett volna ki, ahogy most láthatjuk, hanem úgy, ahogy a McFarlane Toys figurája ábrázolja (lásd a képet). Ezt a lényt Doug Jones (Hellboy 1-2, A faun labirintusa) játszotta volna és csak a film legvégén rántják le róla a leplet - talán jobb lett volna így... A szellem hangját egy idős nő alvás közbeni nyögéseiből csinálták. Van egy ugyanilyen című dráma, ami 1999-ben készült - a kettő nem összetévesztendő. A stáblista egy ilyen rövid filmhez mérten rendkívül hosszú - 11 perc -, ez azért van így, hogy bemutathassák mozikban, mert csak eképp lett megfelelő hosszúságú. Chaney Kley 2007-ben, alvási apnoéban hunyt el, mindössze 34 évesen...

A Darkness Falls 11 millió dollárból készült, több mint 47 milliót hozott - a pénzügyi siker mellett viszont kritikailag megbukott.

 

Alapvetően egy szörnyes horrorral van dolgunk, ahol a főgonosz nem látható módokon öli meg az áldozatait, a hősök pedig menekülnek előle, majd végül megpróbálják legyőzni. A szellemes filmekhez elengedhetetlen suspense (meglepetés?) egyáltalán nincs meg, a főszereplőkért lehetetlenség szurkolni, a Fogtündér maga pedig korántsem olyan nagy szám. Mégis valami van ebben a filmben, mert ha elsőre nézed és kikapcsolod az agyad, akkor még tetszhet is - ezért gondoltam azt sokáig, hogy jó. Egyszer meg lehet nézni, de többször nem érdemes, valószínűleg a király angol címe nélkül sose kelti fel a figyelmem...

 

Pontozás:

 

imdb: 4.9 (5 év alatt 0.3-at emelkedett.)

 

Szerintem: 3/5 (Azért láttam már sokkal rosszabbat is.)

 

Hírek:

 

- Állítólag Jonathan Liebesman fogja dirigálni a készülő Wrath of the Titans-t. 

 

Ha minden igaz, ma elkészül az írás a Lugosi Béla-dokumentumfilmről, én pedig megpróbálom megnézni az Avatárt.

Szólj hozzá!

Címkék: horror


2011.04.13. 19:18 Tévésámán

Whip It (Hajrá Bliss!, 2009)

 

Hétfő este újfent nem volt semmi a tvben, úgyhogy arra gondoltam, letöltök valamit az általános filmlistámról. A választás a Hajrá Bliss!-re esett, aminek egyrészt nagy kedvencem, Ellen Page a főszereplője, másrészt ez Drew Barrymore első rendezése. Ezek mellett még annyit tudtam, hogy valami korizásról szól - de ennél sokkal-sokkal több:)

 

Texas-ban van egy apró városka, ahol nincs semmi érdekes. Itt él a 17 éves Bliss (Page) különös családjával: anyja (Marcia Gay Harden) a szépségversenyek megszállottja és egy letűnt kor erkölcseiben hisz; apja (Daniel Stern) egész nap meccseket néz és sörözik; kishúga pedig anyjukat utánozza. Hősnőnk egy kajáldában dolgozik legjobb barátnőjével (Alia Shawkat) és mindketten jobb életre vágynak, szeretnének pasit találni és elhúzni a városkából... Aztán egy napon Austinban járva Bliss megpillant egy csapat tetovált, rengeteg make-upot viselő görkoris csajt, akik szórólapokat osztogatnak - elolvasva a kis hirdetményt, úgy dönt, megnézi a Roller Derby-t, ahol csupa vad és szexi nő küzd egy elhagyatott raktárban felépített pályán egy különös, de rendkívül izgalmas játékban! Az az este pedig örökre megváltoztatja az életét, mert eldönti, hogy elmegy a válogatásra, hogy ő is beállhasson a játékba - és hamarosan a mindig vesztes Hurl Scouts (lefordíthatatlan szójáték) csapatban találja magát, immár Babe Ruthless-ként! Babe és csapattársai pedig egy idő után megunják, hogy mindenki packázik velük, ezért bekeményítenek - közben pedig Bliss életét tovább komplikálja a felbukkanó első szerelem, a szüleivel való összetűzés és lassan kezd kicsúszni a lába alól a talaj. Még szerencse, hogy görkori van rajta, így talán könnyebb lesz talpon maradnia;)

 

 

Igazából nem számítottam semmire, de már az elején volt pár jó poén és gyorsan kiderült, hogy remekül fogok szórakozni! Ez a film összetett: egyrészt egy kicsit hasonlít a Jéghercegnőre (csak egy kicsit!), mert az "én szeretném" és a "muszáj" összeütközéséről van szó benne; másrészt kicsit Juno - a szerelmi szála mindenképpen - és van benne egy hangyányi a tinifilmekből. Viszont (és itt jön Barrymore remek húzása) a játékidő többi részét egy izgalmas és látványos sport tölti ki, amiben benne vannak azok az elemek, amik miatt a Whip Itre mint sportfilmre is tekinthetünk. Tehát: izgalmas, laza, király, vicces, megható és tele van olyan dolgokkal, amikre kezdetben nem számítasz. Persze korántsem mentes a kliséktől, de sokszor a dolgok másként történnek benne, mint a hozzá hasonló alkotásokban - azért úgy a játékidő közepére már sejted, hogy na ez most így és így lesz és aligha lepődsz majd meg, ha tényleg.

 

 

Page megint egy zenekedvelő, az átlagtól eltérő lányt alakít, de ezúttal még az elnyomással is szembe kell néznie, hiszen nem csinálhatja azt, amit akar, csak ha hazudik. Cuki, jó szövege van és szerethető karakter, engem megnyert:) Marcia Gay Harden A ködhöz hasonlóan itt is remek, bár egy teljesen más alakítást láthatunk tőle - szerintem csak azért nem lett iszonyatosan nagy sztár, mert aligha mondható szépnek, viszont nagyon tehetséges! Daniel Sternt jó volt újra látni, hosszú évek után, ő is egy kedves figurát kelt életre. Alia Shawkattal találkoztam már a múltkor a The Runaways-ben, de ott annyira háttérben van, hogy szinte fel sem tűnik. Pedig nagyon aranyos csajnak látszik, olyan édes arca van:) Bliss szerelmét a vicces nevű Landon Pigg játssza, aki a valóságban is zenél (az elhangzó dalok közül kettőt ő írt/ad elő), de a srác egy olyan tipikus mai hűdevonzómindencsajőtakarja-gyerek, szóval nekem marhára ellenszenves volt.

 

 

A Hurl Scouts tagjai: Smashley Simpson - Drew Barrymore (a verekedős), Rosa Sparks - Eve (a kötelező néger), Maggie Mayhem - Kristen Wiig (Bliss "pótanyukája"), Bloody Holly - Zoe Bell (már csak amolyan mellékszereplő) és a süket Manson-nővérek (Rachel Piplica és Kristen Adolfi - róluk még lesz szó). Minden lány neve valamilyen szójáték, aki érti érti, aki nem, az tanuljon meg angolul!

A főellenfél, Iron Maven pedig Juliette Lewis - nagyon nagy választás erre a szerepre, mert ő alapból is kemény, szexi, laza csaj:) Kiemelném a versenyszervező-bemondót játszó Jimmy Fallont, aki rohadtjó szöveget lök és a játéka nagyon vicces; valamint meg kell még említenem Andrew Wilsont, ő a Hurl Scouts edzője, Razor - szintén kitűnően alakít, láthatóan az egyetlen karakter, aki ezt az egészet komolyan veszi. Barrymore a rendezés mellett a produceri feladatokat is ellátta, a forgatókönyvet pedig Shauna Cross írta saját regényéből (Derby Girl). Cross roller derby-játékos volt, az igazi Maggie Mayhem.

 

 

Néhány érdekesség: Hősnőnk neve azt jelenti: boldogság, gyönyörűség:) A 17 éves Bliss azt hazudja, hogy 22, Ellen Page pont ennyi idős volt a forgatás idején - Lewis karaktere pedig azt mondja magáról, hogy 36, és a színésznő valóban ennyi volt akkoriban. A vicces nevű Eulala Scheel, aki Marcia Gay Harden kisebbik lányát játssza, a valóságban is a színésznő gyermeke. A bemutatott csapatok közül kizárólag a Holy Rollers létezik. A Manson-nővéreket játszó Rachel Piplica és Kristen Adolfi tényleg roller derby-játékosok, és a Scouts-ot inspiráló Tough Cookies-ban játszanak - előbbi a valódi Iron Maven, utóbbit Krissy Krash-nek nevezik. Andrew Wilson már többször dolgozott együtt Barrymore-ral, de csak aprócska mellékszerepekben, egyébiránt ő rendezte Mozsárágyú egyik leginkább utált filmjét, a Wendell Baker-balhét. Befejezésül még egy poénos név: a Fight Attendants edzőjét alakító (egyébként szintén zenész) úriember művészneve Har Mar Superstar. Akit bővebben érdekel a Roller Derby világa, annak ajánlom a Rollergirls című 2006-os reality-showt.

 

 

A Whip it 15 millió dollárból készült, de csak 16 600 000-et hozott - viszont a kritikától csupa-csupa jót kapott! Egyetértek velük, nagyon jó film, csak ajánlani tudom! Aki pedig szeretné tudni, mit is jelent az eredeti cím, az nézze meg angolul, mert úgy kiderül!

 

Pontozás:

 

imdb: 6.9 (5 év alatt 0.1-et csökkent.)

 

Szerintem: 5/5 (Szívesen megnézném újra, de magyarul biztos, hogy nem tudják visszaadni a csapatok és a lányok neveinek szójátékait...) 

 

Hírek:

 

- Drew Barrymore producere lesz egy újabb Charlie Angyalainak - ez azonban már csak tévéfilmnek készül és ő nem is szerepel benne.

 

- Ellen Page következő mozija a Freeheld című dráma lesz - és most tudtam meg, hogy eredetileg ő lett volna a Jack and Diane-ben Jack, de mégse ő lesz - kár érte, hú de durva párosítás lett volna Juno Temple-lel:D

 

- Zoe Bell jelenleg a The Reapers című horroron dolgozik.

 

- Kristen Wiig az Így neveld a sárkányod 2-ben ismét szinkronizál.

 

- Juliette Lewis az A Single Shot című thrillerben játszik, a már említett Juno Temple-lel és William H. Macy-vel. (Ebből nem lett semmi.)

 

Ma éjjel végre adják a Darkness Falls-t a tévében (pont egy héttel azután, hogy meg akartam nézni), ezen kívül tegnap láttunk egy Lugosi Béláról szóló dokumentumfilmet, amit Mozsárágyú talán megír majd.

Szólj hozzá!

Címkék: sport vígjáték


2011.04.11. 20:02 Tévésámán

Frequency (2000)

 

Most láttam másodszor. Amikor elsőnek leültem elé, akkor a remekül hangzó címe fogott meg - itt jól tették a magyarok, hogy nem fordították le és nem adtak neki alcímeket se, mert sokszor a kevesebb több.

 

A sztori egyszerű és egyben bonyolult: Egy férfi (James Caviezel), aki nyomozóként keresi a kenyerét, rendkívül rossz napján véletlenül rábukkan harminc éve elhunyt apja CB-rádiójára és megengedi a szomszéd kissrácnak, hogy játsszon vele. A gép bekapcsolva marad és aztán este, a sarki fény ragyogása alatt valaki hívja őt - a hívóról pedig bebizonyosodik, hogy nem más, mint hősünk apja (Dennis Quaid), aki harminc év távlatából most valahogy képes lett kapcsolatot teremteni fiával a jövőben! Éppen másnap van az a nap, amikor az apa meghal egy tűzesetben (ugyanis tűzoltó) és a fiú ennek tudatában a távoli jövőből figyelmezteti őt, hogy másfelé forduljon a lángoló épületben - és láss újabb csodát, másnap este újra tudnak beszélni, de hirtelen megváltozik a múlt. Hamarosan kiderül, hogy egy ember szerencséje több másik tragédiájává válik, ezért 1969-ben Frank (az apa), 1999-ben pedig John (a fiú) veszik fel a küzdelmet egy rejtélyes idegennel, aki nem csak a jövőt, de a múltat is fenyegeti!

 

 

Nekem James Caviezel nem volt túl szimpatikus, a magyar hangja se, így vele alig tudtam azonosulni, Dennis Quaiddel annál inkább - végig neki szorítottam! Az anya szerepében Elizabeth Mitchellt, a Lost Julietjét láthatjuk, ismertebb arc még Andre Braugher (A köd), Noah Emmerich (Truman Show) és felbukkan a tízéves Michael Cera is - de tök fel lehet ismerni. Ki kell még emelnem Shawn Doyle-t, aki a rosszfiút alakítja, baromi jól:) (Csak mellékesen jegyzem meg, hogy ő meg verőlegény volt a Darkman III-ban.) A rendező és az egyik producer Gregory Hoblit, akinek például a szintén remek Törést köszönhetjük, a másik producer és az író pedig Toby Emmerich, a New Line produkciós vezetője.

 

Az alapötlet kitűnő: mi lenne, ha egy alkalommal újra beszélhetnél egy régen elhunyt rokonoddal/ismerősöddel és/vagy szólhatnál múltbeli önmagadhoz? Mit mondanál el neki, mit tanácsolnál, hogyan segítenéd őt azokkal az infókkal, amiket nem tudhat még? Ha elfogadod, hogy múlt és jövő kommunikálhat így, akkor izgalmas másfél órának nézhetsz elébe, ha viszont már az elején leragadsz annál, hogy hogyan lehetséges ez, akkor ez nem a te filmed. Nekem azért tetszett, mert tök jól megoldották az időparadoxont: ha a múltban megváltoztatsz valamit, akkor a jövő is megváltozik. Frank és John minden egyes lépésükkel elérnek valami jót, de közben mindig valami galibát okoznak - és persze ott a külvilág, akiket nem avathatnak be, és akikkel elkerülhetetlen a konfrontáció. Van egy pár remek effekt is, de a legkirályabb jelenet a közös harc, mikor az apa '69-ban, fia pedig '99-ben harcol egyszerre ugyanazzal a gonosszal, az valami fantasztikus, főleg a vége. Nem nagyon tudok mibe belekötni, még a zene is jó!

 

 

Néhány érdekesség: A New York Mets és a Cincinnati Reds baseballcsapatok 2000 áprilisában 1969-es uniformisaikat viselve játszottak egymás ellen, a Frequency promóciós kampányának keretében. Amikor John először hívja fel az édesanyját, a tévében a Zsarublues című sorozat egy epizódja megy, amit Hoblit rendezett '81-ben:) Az egyik múlt-jövő jelenetben apa és fia ugyanazt a tv-műsort nézik harminc év különbséggel: az interjút Dick Cavett készíti, az interjúpartner pedig Brian Greene mindkét időben. Greene volt a film tanácsadója az időutazásos és egyéb tudományos dolgok területén, és ezt a kis részletet egyébként olyan könnyű észrevenni (és tök vicces:)). A Frequency 31 millió dollárból készült és több mint 68 milliót hozott - a kritikától nagyrészt pozitív értékeléseket kapott, meg néhány semlegest.

 

Az elgondolkodtató mozik kedvelőinek ajánlom; ha szereted az olyan alkotásokat, amiken utána még lehet agyalni, akkor tetszeni fog, mert például egy csomó kis részlet van benne, amire csak utólag jön rá az ember. Az izgalmas filmek/krimik kedvelői se fognak csalódni benne, szóval szerintem nyugodtan nézd meg, ha még nem láttad!

 

Pontozás:

 

imdb: 7.3

 

Szerintem: 5/5 (Azért ha egyszer láttad, akkor az említett harcos részlet vége beleég az agyadba és utána már másodszor korántsem annyira élvezetes - de azért így se volt rossz.)

 

Ma éjjelre letöltök valamit és azt nézem majd, ha végre odaférek a nethez. Ezen kívül továbbra is várható A sötétség leple.

Szólj hozzá!

Címkék: akció dráma sci fi


2011.04.10. 20:32 Tévésámán

The Runaways - A rocker csajok (2010)

 

Van, aki nem ismeri Joan Jettet? És ha azt mondom, hogy I Love Rock and Roll? Ugye, hogy ismeritek. Ez bizony az ő száma (vagyis hát feldolgozta, de ő tette ismertté), nem britni spriccé és nem a többi mocskosé, aki ellopta az évek során. Szóval, ezek után egyértelmű a kérdés, hogy ki az, akit nem érdekel a rockzene egyik legendás nőjének az élete - vagyis inkább a karrierjének kezdete? Engem nagyon érdekelt, pláne úgy, hogy a főszerepben Dakota Fanning, Joanként pedig Kristen Stewart - bizony, a tvájlájtos csaj... Úgy gondoltam, kezdetnek írok egy kis áttekintést a valódi Runaways-ről (nevük otthonról elszökött gyerekeket jelent - végülis mind 18 éven aluliak voltak...), hogy azért képbe kerüljünk, kik is voltak ők. Most ez következik:

 

1975-ben alakultak és 1979-ig léteztek. A bandát Joan Jett és Sandy West alapították Kim Fowley segítségével, mellettük volt még Lita Ford, Cherie Currie és Jackie Fox (őt a filmben Robinnak hívják, mert nem járult hozzá a neve használatához). Négy stúdióalbumuk jelent meg és egy élő koncertfelvétel - az Egyesült Államokban közepes sikert értek el, viszont Japánban óriási favoritok lettek, mivel akkoriban ők voltak a negyedik banda, akiknek a zenéje eljutott a Távol-Keletre.

 

 

Az első felállásban csak hárman voltak (Jett gitáros/vokál, West dobos és Micki Steele basszusgitáros/énekes), aztán négyen lettek (Steele kivált és a Bangles tagja lett, helyére Peggy Foster jött, de csak egy hónapot maradt), végül aztán Ford szólógitárosként, Currie énekesnőként és Fox basszusgitárosként csatlakozott, így alakult ki a filmben is látható ötösfogat. Az Edgeplay című dokumentumfilm szerint mindegyik lány a saját kedvenc zenészét utánozta külsejével és viselkedésével: Currie David Bowie-t, Jett Suzi Quatrot és Keith Richards-ot, Ford Richie Blackmore-t, West Roger Taylort, Fox pedig Gene Simmons-t (azért arcfestés nélkül:D). Csak Joan, Sandy és Lita voltak végig jelen a fennállás alatt, a többiek folyamatosan cserélődtek. Játszottak a Van Halen előzenekaraként és hamar megtalálták a közös hangot az akkoriban ismert punk-bandákkal (Blondie, Ramones, Sex Pistols) és ők is hasonló irányzatot kezdtek követni. (Többek közt a "kitűnő" Taylor Momsent és a "csodálatos" Courtney Love-ot is ők inspirálták állítólag...)

 

 

A nagy fordulat a Runaways életében a '77-es japán turné volt (ebből készült a Live in Japan című album, ami aranylemez lett). Addig sosem látott rajongói had ostromolta meg őket és erre nem voltak felkészülve (ezt jól visszaadja a film). Ottlétük alatt saját tv-showt kaptak és rengeteg egyéb műsorban is szerepeltek, ekkor vált ki Jackie Fox a csapatból. Először Jett helyettesítette, később pedig Vicki Blue érkezett a helyére. Cherie hamarosan szintén otthagyta a zenekart, Joan ekkor átvette az énekesnői szerepet, a Runaways pedig a Ramones-szel együtt indult turnéra. 1978-ban pénzügyi viták miatt megváltak a producer Kim Fowley-tól, Vicki Blue pedig betegsége miatt lépett ki, a helyére Laurie McAllister lépett. Ekkorra már elég erős lett a széthúzás a lányok között, amit főként az táplált, hogy nem tudtak dűlőre jutni a követendő zenei irányzat kérdésében. Joan punkot akart játszani, Lita és Sandy viszont heavy metalra szavaztak. A három fő tag közti feszültség végül a The Runaways megszűnéséhez vezetett: 1978 szilveszterén játszottak együtt utoljára San Franciscoban és 1979 áprilisában hivatalosan is feloszlottak.

 

Joan Jett megalakította saját bandáját, a Joan Jett & The Blackhearts-ot és mivel senki nem akarta kiadni a lemezüket, ezért létrehozta a Blackheart Records-ot, és saját maga szponzorálta lemezei megjelenését. Ő érte el a legnagyobb sikert a lányok közül: az egyik első nő volt, aki lemeztársaságot alapított; színészkedett is és a Rolling Stones-magazin beválasztotta minden idők 100 legnagyobb gitárosa közé. Érdekesség, hogy a filmben bemutatott leszbikus kapcsolatait hivatalosan sosem ismerte el, így a mai napig nem lehet róla tudni, hogy valóban saját neméhez vonzódik-e, vagy csak biszexuális.

 

Sandy West megalapította saját zenekarát, a Sandy West Bandet és egészen a '90-es évekig zenélt. 2005-ben tüdőrákot diagnosztizáltak nála, és a rengeteg kezelés dacára a betegség 2006-ban legyőzte őt. Emlékére 2006-ban koncertet szerveztek Los Angeles-ben, amin másokkal együtt a Sandy West Band, a Bangles és Cherie Currie is felléptek.

 

Lita Ford jelenleg is aktív, bár volt egy 14 éves kihagyása. 2009-ben pl. a Queensryche-csal turnézott.

 

Jackie Fox visszaváltoztatta nevét az eredeti Fuchs-ra, summa cum laude-val végzett a UCLA egyetemen, majd a Harvardot is elvégezte és ügyvéd lett, aki elsősorban médiaügyekkel foglalkozik. Emellett amatőr fotósként dolgozik, fényképezte például George Clooney-t. Producere és szereplője volt az Edgeplay dokumentumfilmnek, mely a Runaways-ről szól. (Erről azóta írtam egy cikket.)

 

Cherie Currie 1978-ban megjelentette szólóalbumát, a Beauty's Only Skin Deepet és 1980-ban nővérével együtt a Messin' With the Boys-t. Ő is színészkedett, majd drogtanácsadó és fitness-edző lett. Manapság láncfűrész-szobrászattal keresi a kenyerét, a Kaliforniában található Chatsworth-ben saját múzeuma van - és szerződéses jogviszonyban áll a Blackheart Records-szal.

 

 

Vissza a filmhez. Egy kis ízelítő a történetből: 1975-ben járunk. Cherie (Fanning) furcsa családban él, szülei elváltak, apja iszákos, anyja pedig nem igazán törődik vele és nővérével (Riley Keough). A lány meglehetősen egyedi ruháival és megjelenésével pedig csak további ellenszenvet vált ki kortársaiból...

Joan (Stewart) hasonló korú, szinte egész napjait az utcán tölti, rajong a rockzenéért és maga is elektromos gitáron akar játszani egy bandában - de akkoriban ez még elképzelhetetlen volt. Viszont egy este megpillantja a híres zenei producert, Kim Fowley-t (Michael Shannon) és jelentkezik nála, mint gitáros. Szerencséje van, ugyanis éppen akkor próbálkozik ugyanott a dobos lány, Sandy West (Stella Maeve). Fowley agyában megszületik a zseniális ötlet: egy csak tizenéves csajokból álló rockbanda! Jön még Lita Ford (Scout-Taylor Compton) gitáros és Robin (Alia Shawkat), a basszusgitáros, már csak az énekesnő hiányzik - és egy klubban megpillantják Cherie-t, aki extravagáns megjelenésével és szőke hajával éppen ideálisnak tűnik. A lányok elkezdik a próbákat egy lepukkant lakókocsiban és az első házibulis fellépés után jön az első turné, aztán a siker. Ezzel együtt pedig a drogok, a szex, a piálás, az éjszakázás, és minden, ami a '70-es években egy rockzenész életének velejárója volt. Az élvezeteket hajszoló Joan és az egyre jobban széteső Cherie között romantikus szálak szövődnek, a The Runaways pedig lassan egyre több problémával kell, hogy szembenézzen. Vajon meddig tarthat ki a sikerszéria - és meddig élhet a két lány közti törékeny szerelem?

 

 

Bevallom, eddig sosem tudtam, hogy Jett karrierje a Runaways-ből indult, de mindig is kedveltem a zenéjét, így érdekelt, hogyan kezdte a „szakmát”; aztán közben rájöttem, hogy a gitáros Lita Fordot szintén ismerem, mert van egy tök jó közös száma kedvencemmel, Ozzy-val. Dakota Fanning a generációja (egyik) legtehetségesebb színésznője, aki itt az eddig ismert édes kislányból egy érett(ebb) nővé válik szinte a szemünk előtt. Kristen Stewart meg érdekes volt számomra - végülis Vanessa Hudgens jó volt a Sucker Punch-ban, így neki is adtam egy esélyt.

 

 

Már az első pillanatokban lenyűgözött, hogy Stewart mennyire hasonlít Joan Jettre. A mozdulatai, a testtartása és még a hangja is egészen hasonlatos! Ráadásul nagyon dögösen néz ki - felejtsétek el a nyálas tinilányt az alkonyatból, itt egy kemény rockercsaj, aki nem hagyja, hogy bárki kibasszon vele, és mindent megtesz az álmai eléréséért! Dakota Fanning pedig még így, 16 évesen is olyan, mint egy angyal - hatalmas, kék szemével és szőke hajával. De ezek, és a tőle már megszokott alakítások ellenére nagyon hitelesen adja vissza Cherie lezüllését, és ahogy egyre mélyebbre süllyed, úgy kezdünk el egyre inkább más szemmel nézni rá. Viszont még sok munka lesz neki, hogy feledtesse velünk az édes csitrit, aki alig néhány éve volt - de már láttuk, hogy másoknak sikerült kitörni a skatulyából, például Christina Riccinek.

 

 

A mellékszereplők közül Michael Shannon a legjobb, ő is teljesen átlényegült rigolyás zenei producerré a kedvünkért. A Litát alakító Scout-Taylor Compton az egyetlen ismertebb arc (pl. Ottalvós buli, Rob Zombie Halloweenjei), bár olyan keveset szerepel, hogy nem lehet rájönni, hogy ő az. Azért mindenképpen meg kell említenem a bandát alkotó másik két lányt, Stella Maeve-et és Alia Shawkatot, hiszen mind az öt csaj egy hónap alatt megtanult együtt játszani és felénekelték a The Runaways legismertebb számait. Érdekesség, hogy a Currie nővérét alakító színésznő, Riley Keough nem más, mint Elvis Presley unokája; valamint egy kis szerepben játszik A világ legnagyobb tölcsérének férfi főhőse, Brendan Sexton III is. Az író-rendező az olasz származású Floria Sigismondi, aki eddigi karrierjét leginkább videoklipek készítésével alapozta meg - olyan zenészeknek készített klipet, mint Marilyn Manson, a White Stripes vagy David Bowie. Az inspirációt Cherie Currie könyve, a Neon Angel: The Cherie Currie Story szolgáltatta, a producer pedig Joan Jett volt.

 

 

Jett többször is találkozott Kristen Stewarttal és segítette őt a felkészülésben, később azt nyilatkozta, hogy amikor az első Kristen által énekelt betétdalt hallotta, azt hitte, hogy elcserélték a felvételt és saját magát hallja:) Az igazi Cherie Currie pedig saját elmondása szerint örömkönnyekben tört ki, mikor meghallotta, hogy Dakota Fanning alakítja majd őt, mivel a szőke leányzó a kedvenc színésznője.

 

A sztoriba nem nagyon tudnék belekötni, hiszen a "szokásos" rockegyütteses séma épül fel, de mégis máshogy, hiszen itt rejtve maradnak az egyes tagok problémái és nem igazán ismerjük meg őket, sem a körülöttük lévőket - csak Cherie és Joan karaktere kerül előtérbe, az ő érzéseik, motivációik, az események, amiket ők élnek át. Erősen művészies a megvalósítás, hiszen a legtöbb dolgot elrejtik előlünk, csak utalnak rájuk, vagy mindössze részleteket láthatunk belőlük. A koncertek nagyon jó hangulatúak (nekem tetszik a Runaways zenéje), a két főhős lány szimpatikus, bár nekem inkább Joan volt az.

 

 

Néhány érdekes tudnivaló még: Az első turnén látott hosszú hajú pasik, akik belekötnek a lányokba, a fő együttes tagjai, akiknek a Runaways csak előzenekara - a valóságban ők a kanadai Rush voltak. Jett kifogásolta, hogy a végefőcím előtti feliratokból nem tudhatjuk meg, hogy mi történt Sandy Westtel, annak ellenére, hogy Fowley, Currie és saját sorsának alakulását leírják a nézőknek - így aztán a dvds kiadáson az interjúk során kinyilvánította, hogy az akkor már elhunyt Sandy-nek szenteli az elkészült filmet. Végül egy vicces név a statiszták közül: Nebula Gu (az egyik üvöltő japán rajongó).

 

A The Runaways 10 millió dollárból készül, de csak valamivel több, mint 4 600 000-et hozott vissza. Viszont a kritika imádta, főként Stewart, Fanning és Shannon játékát dicsérték (ugyebár most is csak a dráma kaphat pozitívat...). A Variety-magazin beszámolója szerint A rocker csajok a túl kevés pénzből összehozott reklámkampánynak és a nem megfelelően nézői korosztálynak köszönhetően bukott. (Túl sok tvájlájt-fanatikus nézte meg és túl kevés olyan emberke, aki még láthatta az igazi The Runaways-t.)

 

A remek főszereplő színésznők, a jó zene és az érdekes sztori miatt ajánlom bárkinek - akik pedig szeretik a biográfiákat, azoknak pláne tetszeni fog. Ugyanakkor a tvájlájtos kislányok ne nézzék meg, mert úgyse fogják majd fel, miről szól...

 

Pontozás:

 

imdb: 6.6

 

Szerintem: 5/5

 

Hírek:

 

- Kristen Stewart a legújabb Sztefáni Mejer-íráson alapuló szennyben, a bréking daanban lesz megint minden csillogó vámpírnak nevezett köcsög vágya tárgya; emellett pedig egy érdekesebbnek tűnő fantasy-ban, a Snow White And The Huntsmanben is szerepel - mint Hófehérke:) A sztori az ismert mesebeli hercegnő és a megölésével megbízott vadász különös kapcsolatát dolgozza fel, a gonosz királynőt pedig Charlize Theron kelti életre. (Utóbbit láttam és írtam róla.)

 

- Dakota Fanning szintén benne lesz a bréking daanban, valamint a Mississippi Wild című thrillerben, amiben többek közt Mickey Rourke, Robert Duvall és Forest Whitaker a partnerei.

 

- Stella Maeve a Manson Girls-ben alakítja majd az egyik gyilkos lányt.

 

- Scout-Taylor Compton harmadszor is eljátssza Michael Myers húgát a Halloween III-ban és játszani fog a The Gatekeeper névre hallgató horrorban, John Goodman, Bruce Campbell és Sam Huntington oldalán.

 

- Johnny Lewis-t, aki itt Scottie-t, a roadot játszotta, a The Possession címmel jövő, 100 000-ik megszállásos horrorban nézhetjük meg újból.

 

- Riley Keough lesz a Jack and Diane-ben Jack! (Diane pedig Juno Temple, ha már itt tartunk.) (Erről is van már cikkünk.)

 

Várható írások: Frequency, Darkness Falls.

2 komment

Címkék: zene dráma


2011.04.09. 18:47 Tévésámán

A mamut (Mammoth, 2006)

 

Summer Glau egyik legismertebb filmje, és az említett hölgy a Serenity óta nagyon tetszik, úgyhogy mivel állandóan adja a tv ezt a "nagyszerű" művet, így most leültem és megnéztem. De csak Summer miatt.

 

Valami poros kisváros természettudományi múzeumában áll egy jégbe fagyott mamut, amit a múzeum fő tudósa megbolygat - az ősi kreatúrát fogva tartó jégtömbben azonban van valami jeladó, ami életre kel több ezer év után és jelet küld az űrbe. Erre válaszul jön egy Szputnyik, ami felolvasztja és egy vízszerű folyadék segítségével életre kelti a rég kihalt óriást. A zombi-mamutnak pedig bioenergiára van szüksége az életben maradáshoz, így elkezd embereket öldösni... Tudósunk összefog ufómániás apjával (Tom Skerritt), a helyi seriffel, egy FBI-os nőcivel, valamint elkíséri őket a lánya (S.G.) és annak idegesítő pasija, hogy így együtt rájöjjenek, mi keltette életre a mamutot, és hogy hogyan lehet kinyírni. A hajsza ezek után megkezdődik, és mindenkinek be kell vetnie összes tudását és bátorságát az ősi lény megfékezésére!

 

Ugye az alapötlet még nem annyira rossz, csak már lejárt. A természet erői mindig hatalmasabbak lesznek, mint az emberiség (gondoljunk csak most szegény japánokra) és ezt már a filmesek is kiaknázták. Az állatos katasztrófafilmek lényege, hogy egy olyan bestia kezdi el halomra gyilkolni az embereket, ami ellen nem segít a technika: vagy mert éppen a vadonban vannak a hősök, vagy, mert az a bizonyos állat egy letűnt korból származik, emiatt kiismerhetetlen - és ott van még a természetfeletti jelleg, ami viszont csak ritkán jelenik meg. Cikkem tárgyában az '50-es évek sci-fijei és a későbbi állatos kaland/katasztrófa-mozik keverednek a horrorral; de a rossz színészi játék, az unalmas események és a főszörny hajkurászásán kívül érthetetlen/érdektelen sztori miatt ez a vegyítés elég szarul sikerült. A főszereplő pasi egy senki, lehetetlen feladat szorítani neki, inkább irritáló, mint szimpatikus. Az FBI-os nő egész jól néz ki és szuper fegyvere is van, de hiteltelen; a seriff azért legalább valamennyire életszagú lett. A csúcs Tom Skerritt, aki az egyetlen igazán jó színész itt; a teljes játékidő alatti két (!) poént is ő mondja, és érte igazán lehet szurkolni (ahogy a Desperationben is).

 

 

Szegény Summer nem olyan jó, mint ahogy azt a Firefly-ban megszoktam tőle, de szépsége itt is ugyanolyan csodás. Újfent kihasználják táncosnői múltját és megtáncoltatják (igaz csak épphogy), na meg a hozzá kapcsolódó szerelmi szál nem várt, meglepetésszerű véget ér (az a legkirályabb jelenet).

A rendező-producer és az egyik író Tim Cox, aki főként ehhez hasonló B-kategóriás mozik készítésével foglalkozik, eddigi filmográfiája viszont nem túl impozáns.

 

A Mammoth első 25 perce abszolút értelmetlen, unalmas - édesanyám velem együtt elkezdte nézni és folyton megkérdezte, hogy mi történik, mert nem értette, hogy ki kicsoda, és hogy éppen mit is látunk. A szörny feléledése még mindig nem indítja be az eseményeket, igazán csak a kormányügynök csaj társának halála után kezdődik el a történés. A film közepén aztán van egy Re-Animátorba vagy Addams Family-be illő jelenet a hullaház alagsorában; a végső leszámolás alkalmával viszont kétszer is azon gondolkodtam, hogy na, most hogy a francba fogják lenyomni a dögöt - vagyis a sztori egy része legalább érdekesnek/fordulatosnak mondható. A már említett szerelmi szálas dolog miatt nagyon nagy pluszpont az alkotói gárdának, ez az, ami az összes többi filmből hiányzik - arra gondolok, hogy mi lesz a sráccal, aki Summer karakterébe szerelmes. A másik pozitívum a nem éppen boldognak mondható befejezésért jár. Az a baj, hogy Cox és bandája érezhetően valamiféle tisztelgést akart összehozni a régi horrorok és tudományos-fantasztikus mozik felé, de a kevés pénz miatt ez nem jött össze. Azért az is sejthető, hogy a forgatásra szánt pénzt az utolsó centig felhasználták - de mégsem az effekteken vagy a látványon csúszik el az egész, hanem a forgatókönyvön és a színészeken...

 

Érdekességek: A stáblista szerint egyetlen mamutnak sem esett baja a forgatás során - sem kihaltnak sem egyébnek. Cikkem tárgyát benevezték a 2006-os Emmy-re a Legjobb Speciális Látványeffektek kategóriájában - azért ez szerintem elég durva, mondjuk nem voltak rosszak a trükkök, de akkor is. A mamut 2 300 000 dollárból készült, bevételéről nincs adat, de biztos jó kevés volt.

 

A stáb igyekezetét mindenképpen elismerem, ezen kívül Glau kisasszony és Skerritt úr munkáját is, de ezek együtt sem elegendőek ahhoz, hogy bárkinek is ajánljam a Mammoth-ot. Akit mégis érdekel, az a jövő héten négy különböző alkalommal is megnézheti, ugyanis a Film+ mellett szintén sugározni fogja az RTL Klub.

 

Pontozás:

 

imdb: 3.7 (5 év alatt 0.2-t csökkent.)

 

Szerintem: 3/5

 

Hírek:

 

- Summer Glau legújabb filmje a The Legend of Hell's Gate: An American Conspiracy című western, ami viszont még az impozáns címe ellenére sem túl érdekes számomra. Emellett pedig benne lesz a jónak ígérkező Knights of Badassdomban, ahol egy csapat vesztes szerepjátékos véletlenül megidéz egy valódi démont, majd elindulnak, hogy lenyomják a túlvilági entitást:) A műfaj: horror/fekete komédia. (Ez viszont irtó jó lett, a blogra készítettem róla egy írást, akit érdekel, keressen rá!)

 

Várható írások: The Runaways - A rocker csajok, Darkness Falls - A sötétség leple.

Szólj hozzá!

Címkék: horror sci fi


süti beállítások módosítása
Mobil