Számomra a slasher (sorozatgyilkosos) horror nagy négyese Jason Voorhees, Freddy Krueger, Michael Myers és Bőrpofa. Persze melléjük még simán be lehet sorolni Pinheadet a Hellraiserből, Jigsaw-t a Fűrészből és Ghost Face-t a Sikolyból - a listát pedig mindenki saját ízlése szerint folytathatja, ameddig jólesik. Viszont el kell ismerni, hogy az 1979-es A rémület éjszakájával John Carpenter teremtette meg ezt a műfajt és valójában így Michael vágott utat konyhakésével az utána jövő többieknek. Az első, óriási sikert hozó Halloween aztán a Péntek 13-hoz vagy a Fűrészhez hasonlóan rengeteg folytatást ért meg, én az elsőt, a másodikat, a harmadikat, az itt tárgyalt nyolcadikat és az első újrát láttam. (Az eltelt 5 év alatt még a 4. és 5. részt is.) Annak idején még az HBO-ról vettem fel videóra a Feltámadást, úgy, hogy akkor láttam először és úgy maradt meg, hogy szar volt, de most az újranézéssel egy kicsit jobban tetszett.

Az első fél órában egy hamisítatlan Halloween-részt kapunk, ahol Laurie (Jamie Lee Curtis) utolsó alkalommal néz szembe elfajzott bátyjával... Ezek után pedig éles váltás, egy középsuliba kerülünk és pár jelenet múlva egy netes valóságshowba, amit topmodellé tevő Tyra Banks és az akkoriban még dús rasztafrizurával rendelkező Busta Rhymes vezetnek. Hat kiválasztott tininek (3 lány és 3 fiú) kell túlélniük egy éjszakát a rettegett Myers-házban, ami évtizedek óta lakatlanul áll - állítólag. A tét a nagy lóvé, de miután a ház ura hazatér megünnepelni a halottak napját, elszabadul a pokol és a kérdés immár nem az lesz, hogy ki nyeri a fődíjat, hanem hogy ki éri meg a másnapot...

Van egy tippem. Nem akarok rasszista lenni, de szerintem ez a film nagy mértékben a fekete közönséget célozza meg. A versenyzők között lévő néger srác nagyon poénkodik és még késpárbajra is kihívja a maszkos kaszabolót; Tyra Banks-et gondolom senkinek se kell bemutatni, az ő dolga hogy szép legyen (és hát kiknek szépek elsősorban a fekete lányok?); a főgóré pedig maga Busta Rhymes, aki anno elég nagy fejnek számított (végülis ma is az, mert sikerült felszednie pár kilót és ettől nagy lett a feje:D). Tehát: szép néger lány, tökös fekete csóka jó dumával és szimpatikus néger srác a versenyzők közt - az ellenfél pedig egy falfehér álarcot viselő valaki. Ez csak egy gondolat, NEM TÉNY, de azért elgondolkodtató...

A cselekmény eleje nagyon hangulatos, megmutatkozik, hogy akármit is hiszünk el Myers-ről, ő mindig meg tud lepni minket valami újjal és egyáltalán nem olyan hülye, mint amilyennek gondolják. Utána pedig jön a kötelező tinifilmes tiszteletkörök futása, majd pedig végül az akció! Remek az alapfelállás, hiszen a hat ember (és akik még bemennek a házba, vagy a közelben vannak) nem tud kijutni, Michael pedig minden búvóhelyet/ajtót/ablakot ismer - magyarul ez az ő területe, itt ő a király. A versenyzők közt van intelligens kurvás csaj, buta szőke lány, perverz srác, kanos srác, vegetáriánus étkezés-mániás srác (aki mellesleg néger) és a főszereplőnk, aki ki is? Hát persze, hogy az okos, csendesebb, visszahúzódóbb (szűzies?) lány, akit ezúttal a sem akkor, sem most nem ismert Bianca Kajlich kelt életre. Mellékszálként megkapjuk az ő internetes levelezőtársát, aki a későbbiekben segíti a lányt smseivel a túlélésben - de ez úgy egyébként egy totál lényegtelen, tinihorror-elem.

A gyilkosságok elég változatosak és véresek, bár sokszor inkább csak az eredményt látjuk, a végrehajtást elfedik. Negatívum, hogy a "jófiúk" közül igazán senki sem szimpatikus, viszont szerencsére legalább egyikük se irritáló. Busta bácsit nagyjából az 50. perctől megteszik megmentőnek és szuperhősnek - lehet hogy nem hivatalosan beszállt némi pénzzel az alkotási folyamatba?:) Tyrát megtáncoltatták, az egyik csaj vetkőzik, szóval a szokásos B-filmes klisék megvannak. A legnagyobb gond az, hogy ez a mozgókép nem félelmetes és mivel nekem a szereplők se voltak rokonszenvesek, így aligha mondható izgalmasnak, mert nincs kinek szurkolni. Mondjuk megnéztem volna, hogy Michael a nagy rapper seggét jobban szétrúgja, mert végülis van benne valami, hogyha ezeket a sztárocskákat egy gyilkosos filmben kinyúvasztják:) További rossz dolog, hogy a házban mászkáló fiatalok fejére szerelt kamerák sosem azt mutatják, amit igazából kéne (vagy ha mégis, akkor másik szögből) és olyan nyilvánvaló hibákat lehet találni, mint az eltűnő holttestek - de aki még több hibára vágyik, annak ott az imdb listája:)

No, mit kell még tudni? A rendező az a Rick Rosenthal, aki a '81-es Halloween II-t dirigálta, sőt itt még színészkedik is, a fősulis jelenetben a professzorként jelenik meg. A producerek közt találjuk Moustapha Akkadot (az első résztől kezdve pénzelte a sorozatot, de ez volt az utolsó, amiben részt vett, mert nem sokkal később meghalt), Malek Akkadot (Moustapha fia, az új Zombie-féle újrákat is ő támogatja) meg a rossz hírű Bob és Harvey Weinsteint (ezúttal visszafogták magukat). Michaelt Brad Loree színész-kaszkadőr kelti életre, akit például az X2-ben láthattunk a fiatal Strykerként; valamint kaszkadőrként az X-Men 3-ban, a Watchmenben és az új TRONban is szerepelt - hogy csak egy párat említsek a munkái közül. Loree egyébként adott hozzá Myers egészéhez, mert a szeme tök ijesztő és ahogy a kést megfordítja a kezében, az olyan stílusos. A mellékszereplők közt egyedül a szőke csajszi, Katee Sackhoff érdekesebb, merthogy ő a Csillagközi romboló sci-fi-széria egyik oszlopos tagja - nem mintha nézném, de hátha valaki az olvasók közül mégis:)

Néhány egyéb érdekesség: A nekem nagyon tetsző '82-es Halloween III-hoz hasonlóan ezt is olyannak akarták megcsinálni, amiből kimarad a fehér álarcos, de végülis a rajongói visszajelzések alapján másként lett. Ennek ellenére a 4., 5. és 6. részektől teljesen függetlenül, a Halloween: 20 évvel későbbtől folytatódik a történet - a H20 pedig a második epizódhoz kapcsolódik közvetlenül. Erre több utalás is van, az egyik a döglődő patkányos részlet, ahol a kettőhöz hasonlóan megerősítik, hogy Michael vadállatokat ejt el és eszik meg. Négyféle különböző befejezés készült: elsőre úgy akarták, hogy minden moziban máshogy végződne, de aztán végülis nem így lett - a mozis verzióban látható lezárás egyébként a négyből a legjobb! Jamie Lee Curtis azért vállalta el a szerepet, hogy biztosítsa, hogy soha többé ne kelljen újra eljátszania Laurie-t. Bianca Kajlich sikítása utószinkron - a felvételek során nem ment neki... Cikkem tárgya 15 millió dollárból készült és több mint 37 milliót hozott, ám a kritikai fogadtatása elég rossz volt.

Mégse annyira szar a Resurrection, egy igazi B-kategóriás slasher, annak minden pozitívumával és negatívumával együtt. Kissé unalmas és nem sok újdonságot láthatunk, de egy igazi Halloween-rajongónak az első fél óra biztosan nagyon fog tetszeni! A többi meg elmegy...

Pontozás:

imdb: 4.1 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Brad Loree legközelebbi horror-munkája a Hallow Pointe- vérfarkasos mozi, benne Kane Hodder és Leslie Easterbrook!

- Katee Sackhoff a szintén farkasemberes Growlban és a nagyon fantáziadús című kísértetes The Haunting in Georgiában lesz benne. Ezen kívül társproducere a Sexy Evil Genius című sci-fi/thriller/komédiának, aminek Michelle Trachtenberg a főszereplője.

Várható írások: Csinibaba.

Legújabb társoldalunk, a "filmek szerintem" írónője, Miss K javasolta többször is, hogy nézzem meg ezt - vagy az alapjául szolgáló 1997-es alkotást. Tegnapelőtt aztán úgy gondoltam, hogy megnézem, mert kíváncsi voltam rá. Az a baj, hogy sajnos beleolvastam a mellékelt dvd-borítón a tartalomba, és így már az elején sejtettem, hogy mi lesz - hát ezért kár, de ettől függetlenül egy nagyon érdekes élményben volt részem. Lássuk, miről szól:

George (Tim Roth) és felesége Ann (Naomi Watts) fiukkal, Georgie-val (Devon Gearheart) luxusnyaralójukba indulnak egy gyönyörű vidékre, ahol a vakációjukat készülnek eltölteni. Már nem sokkal az érkezésük után feltűnik nekik a szomszéd furcsa viselkedése, de ekkor még minden normálisnak tűnik. Aztán egyszer csak megjelenik náluk a golfruhában lévő Peter (Brady Corbet) és négy tojást kér a szomszédasszony nevében. A furcsaságok megkezdődnek, amint megjön Paul (Michael Pitt) is, és hamarosan kiderül, hogy ez az éjszaka a család számára mindörökké emlékezetes marad - feltéve, ha bármelyikük túléli a kegyetlen játszmát...

Elsőre fogalmam se volt, mire számítsak, kolléganőm ugyanis eltitkolta előlem a részleteket; a cím pedig szintén nem rántja le a leplet a tartalomról. De már rögtön az elején észre lehet venni, hogy itt valami nagyon elcseszett jön - nekem már az gyanús volt, hogy a kocsiban a család komolyzenét hallgat:D Na, de komolyra fordítva a szót, onnantól kezdtem sejteni, hogy csúnya dolgok következnek, mikor megláttam, hogy a két srác kesztyűt visel - nyáron. A fura bevezető stáblista alatti zenei váltás eléggé sokkoló, ahogy a későbbi jelenetek is azok lesznek. Ami még érdekes, hogy rendkívül hosszú beállítások vannak, sokszor alig mozognak a szereplők és csak olyan zenét hallhatunk, amit ők maguk hallgatnak - kivéve az elején és a végén ezt a bizonyos váltást. Nekem egy rész tetszett benne, a közepe táján, mikor Paul kimegy a konyhába valami kajáért, az a jelenet baromijó lett!

Két alkalommal az egyik szereplő kinéz a nézőre és hozzánk szól: ebben egyértelműen lehet érezni a kritikát az átlagos mozizó felé, akik vérre és brutalitásra vágynak, az író-rendező Michael Haneke ezzel odamond nekünk:) Erre még azt gondoltam, mennyire jó ötlet - nem szakítja meg az események vonulatát, a hangulaton se ront, sőt. De a végénél ez a távkapcsolós rész?! Hát ez mi a túró?:D Elindul a jelenet, azt gondoltam, mekkora jó, na most mi lesz és aztán jön ez a valami és onnantól szerintem komolytalanná válik az egész... Érthetetlen, hogy mi szükség volt rá. Úgy egészében véve a sztorival különben nincs gond, de ez nekem megölte az egyébként végig fennálló nagyon erős, nyomasztó, félelmet keltő hangulatot.
 
Tim Roth remekül alakít, Naomi Watts viszont még nála is jobban. Szerintem az övé volt a legnehezebb szerep a filmben, de nagyszerűen teljesített. A fiúk közül Michael Pittet emelném ki (csak névrokona Mr. Angelina Jolie-nak), akinek olyan ártatlan kölyökképe van, nagy szemmel és ez a külső teszi őt még inkább ördögivé - Watts mellett ő a legjobb! A mellékszereplők közt feltűnik Siobhan Fallon (pl. Totál káosz) és a direktor felesége is.

Néhány érdekesség: Ez az alkotás az 1997-es osztrák Funny Games jelenetről-jelenetre való újraforgatása. (Ha viszont tényleg így van, akkor miért kapott az eredeti több mint 1 ponttal magasabb értékelést az imdbn?) Michael Hanekével egy napon születtem:) Naomi Watts társroducer is volt. Tim Roth azt nyilatkozta, hogy nagyon megviselte a forgatás és soha nem akarja megnézni ezt az alkotást - a helyzetet csak rontotta, hogy a filmbeli fiát játszó Devon Gearheart emlékeztette a valódi gyermekére. A háromszor hallható üvöltős rockszám címe Bonehead, az előadó a Naked City. Az itt tárgyalt művet kevés moziban mutatták be, talán túl gyorsan is jött ki dvdre.

15 millió dollárból készült, de csak alig 8 milliót hozott. A pénzügyi sikertelensége volt az egyik oka az Angliában a bemutatásért felelős Tartan Films csődjéért és megszűnéséért. Egyes helyeken bekerült az év 10 legjobb filmje közé, de pl. a Times az év 25 legrosszabb mozijainak listájára sorolta. Szóval elég vegyes volt a fogadtatása.

Eddig még ilyet sose láttam, nem igazán tudom hova tenni. Picit talán a Született gyilkosokra emlékeztet, de csak picit. Művészi és brutális, felzaklatja az embert. Aki szereti az ilyesmiket, annak ajánlom.

Pontozás:

imdb: 6.5 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 4/5 (Azért nem nézném meg újra, nagyon nyomasztó.)

Hírek:

- Naomi Watts benne lesz Clint Eastwood legújabb rendezésében, a J. Edgarban, aminek címszerepét Leonardo DiCaprio játssza.

- Devon Gearheart az érdekesnek tűnő Jimmy című fantasy-ban alakítja a címszereplőt.

Továbbra is várható = Halloween: Feltámadás.

Egy vígjáték a '80-as évek végéről Dan Aykroyddal - kell ennél többet mondani? Egy igazi filmrajongónak biztosan nem, de ha még mellé megemlítem Charles Grodint, akinek szintén ekkor volt a fénykora, és Walter Matthaut, akkor már biztosan mindenkit sikerült meggyőzni:) Három kiváló színész és egy szép színésznő (Donna Dixon), már csak egy jó kis sztorit kell köréjük tenni és garantált a siker:

Burns (Aykroyd) az Illionis állami börtönkórház egyik fenegyereke. Kijátssza a szabályokat, lefekszik a főorvos titkárnőjével, mindenből poént csinál és még a többi beteg is inkább őrá hallgat, mint a dokikra. De a főnök, dr. Baird (David Clennon) kapva kap hősünk legutóbbi stiklijén és be akarja őt záratni egy igazi börtönbe, ráadásul a legveszedelmesebbek egyikébe! Viszont elköveti azt a hibát, hogy kimegy egy percre az irodájából, és ez éppen elég lesz Burns-nek arra, hogy fogadjon egy beérkező hívást, ami Bairdnek szól: a milliomos los angeles-i pszichiáter, dr. Maitlin (Grodin) ugyanis egyéb okokból kénytelen szüneteltetni a praxisát és helyettest keres. Azt viszont senki sem sejti, hogy a vicces szökés után sárga csíkos nadrágban, túl nagy öltönyben és női sálban a feladatra jelentkező alak nem az igazi dr. Baird, hanem diliházból szökött főszereplőnk. A káosz pedig igazán csak akkor szabadul el, mikor az ál-pszichiáter átveszi dr. Maitlin óriási hallgatottságú rádióműsorát és korántsem fogja vissza a nyelvét; majd megjelenik a Burns-höz hasonló kvalitásokkal rendelkező Decker (Matthau), aki betársul a buliba és felbukkan még egy gyönyörű doktornő (Dixon) meg egy táskányi zöldhasú is. A kérdés már csak az, kinek mi jut: szabadság, pénz, szerelem vagy gumiszoba?

Már többször láttam ezt a filmecskét, amiben van pár tényleg jó poén; de még így is csak egyike az akkoriban megjelenő "átveszem a helyed"-kliséknek. Ahogy az lenni szokott az ilyen sztorikban (Szerepcsere, Véndögség, stb.), az oda nem illő figura feltalálja magát új helyzetében, sőt, sokkal jobb lesz, mint az a valaki, akinek átveszi a helyét. Hogy még egy kis képet kapjunk a műről: a rendező Michael Ritchie, akinek másik ismert vígjátéka a Rendőrvicc (akinek az tetszett, annak valószínűleg ez is fog). Kis összehasonlítás: mindkettőben van legalább egy szereplő, aki egy másik bőrébe bújik/vagy csak akar (itt Aykroyd Grodinéba, ott Chevy Chase Jack Palance-ébe), mindkettőben benne van Richard Romanus (itt az ügyvéd, ott az egyik gengszter) és mindegyikben valami nagy és fontos dolog lesz a tét (itt a pénz és a szabadság, ott az élet és a szeretet). Az Ideggyogyó ihletője egyébiránt Ken Kolb regénye.

Az abszolút főhős Burns megformálója, aki nagyszerűen alakít, ahogy azt már megszokhattuk tőle. Grodin mellékszerepben is óriási, rengeteg filmben kamatoztatta már igencsak meggyőző eszelős tekintetét - és különben mekkora poén egy pszichiáter, aki megbolondul:D Matthau elég fura választás volt erre a szerepre, alig jut térhez és közel se olyan vicces, mint azt várnánk - de hát anno ő maga mondta, hogy nem vígjátéki színész és utálja, ha beskatulyázzák. Donna Dixon szépsége még emel a színvonalon, amihez hozzájön az a pár nagyszerű poén és az izgalmas események sora. Mert végülis főszereplőnk bármikor lebukhat, elúszhat a pénz és egyszerűen hiába tervez előre, valaki mindig keresztbe akarja húzni a számításait. A baj az, hogy többszöri nézés után már a legtöbb poén nem üt. Ez főként a régiségének köszönhető, hiszen ma már senki se fog meglepődni azon, ha mondjuk a szereplők káromkodnak. Ezen kívül van benne sok abszurd dolog, például maga a szökés, viszont legalább a vége másképpen alakul, mint amire a néző számíthat.

Néhány érdekesség: Michael Ritchie írta a nagyszerű Jég veled! forgatókönyvét. Charles Grodin 2006, Richard Romanus 2003, Donna Dixon pedig 1997 óta nem filmezik. A limuzinos jelenetben a tévében menő kondom-reklámban látható "apuka" Chevy Chase:) Burns bemondja a vége felé a rabszámát, ami megegyezik a Blues Brothers Jake Blues-ának és a Szerepcsere Louis Winthorpe-jának rabszámával (mindkettő szintén Aykroyd által kelt életre). A The Couch Trip 11 millió dollárt hozott az USA-ban, de sem a készítési költségéről, sem a kritikai fogadtatásáról nem találtam adatot.

Elviselhető film ez, egy régi, igazi vígjáték, de többszöri nézésre biztosan nem javaslom - ezen kívül kicsit eljárt felette az idő. Azért nyugodt szívvel ajánlom.

Pontozás:

imdb: 5.6 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Utólagos szerkesztés: Most láttam, hogy új címet kapott a The Couch Trip, ezentúl Őrülten jónak nevezik majd. (Megjegyzés: Mindkét címen fut, attól függően, hogy melyik csatorna adja.)

Hírek:

- Dan Aykroyd írója, producere és egyik főhőse lesz a Szellemirtók 3-nak jövőre, valamint ő szólaltatja meg a Dorothy of Oz Madárijesztőjét is. (Előbbiben végül csak apró beugró szerepe lett, de a film maga se a Szellemirtók 3...)

Várható írások: Funny Games (amerikai változat), 13 kísértet, Halloween: Feltámadás. (A középsőről mégse írtam.)

     Megint egy olyan film, amiben maguk az alakítások nagyon jók, de a közepétől olyan unalmas volt számomra, mint amennyire idegesít az allergia. Vagyis eszeveszett módon.

     Daniel Day-Lewis az apa, azaz Jack, lányát pedig Camilla Belle játssza. Eleve jól passzolnak egymáshoz egyébként, mert tényleg hasonlít a csaj a brit bácsira. Szóval 1986-ban járunk egy valaha hippiparadicsomnak számító kis szigeten. Nagyon jól megvannak ők ketten, a kívülálló számára két környezetvédő bolondnak tűnnek, az anyáról csak annyit tudunk, hogy rég elhagyta őket, a gyerek nem jár iskolába. Ennyi. Csakhogy az apa halálos beteg. Ez valójában az elkövetkezendő események mozgatórugója; beköltözteti az addig nem látott barátnőjét (Catherine Keener) meg annak két fiát, akik közül az egyik rendes gyerek, a másik csak simán pszichopata. Azaz végülis mind az 5 emberre lehetne ezt mondani bizonyos szempontból. A lány jóformán csak az apját ismeri, tehát normális emberi kapcsolatra képtelen, az apa "gyári hibás", a másik háromnál meg a köztük lezajló kommunikáció bizonyítja be, hogy mentálisan hátrányos helyzetben vannak. De most tényleg.

     A történet maga pedig ez: Rose-ból, amint tudatosul benne, hogy imádott, sőt bálványozott apja - aki mellesleg meg fog halni - már nem csak az övé, azonnal előbújik a kamasz. Magyarul lázad minden és mindenki ellen, megpróbálja magára felhívni a figyelmet, de ahelyett, hogy borzalmas zenét üvöltet meg világfájdalmát osztja meg a fészbúkon, egyéb módokon. Az addig ártatlan, hosszú hajú tündérkéből egy érzéseitől összezavarodó, mások (meg saját) testi épségére ártalmas csaj válik.

     Különösen érdekesen indult szerintem, még a zenék hallatán is egyre jobbnak találtam, aztán egyre unalmasabb lesz, és ezt még csak indokolni sem tudom, mert mittudomén. Egyszerűen azt vettem észre, hogy ez engem hidegen hagy. Pedig jöttek új szereplők is, de nem vérfrissítésként hatottak, csak mellékesen megjelentek. Egyiküket ki kell írnom Sucker Punch-rajongó Tévésámán kollégának - Jena Malone. Nem mondanám, hogy elbűvölt színészetével. De Beau Bridges azért jó volt.

     Helyenként azonban egészen szép megoldásokkal lehet találkozni, például a végén a tehenes szösszenet tetszett. De mégse tudta fönntartani a film az érdeklődésemet és ennyi. Kinek a pap, kinek a paplan. Szóval ha már ballada, akkor inkább Arany János, vagy John és Yoko.

A múltkor újfent szembesültem azzal, hogy egy adott sorozatból egyetlen részről nem írtam még - most se tudom megmondani, miért hiányoznak néha ezek az írások. A most tárgyalt epizódot láttam legkevesebbszer a Police Academy-szériából és már csak azért is megnéztem, hogy akkor legyen meg itt az összes. Ez az, amiben Steve Guttenberg és valamelyik régi szépleány kivételével sikerült az összes prominens szereplőt utoljára felvonultatni. A City Under Siege szeretett volna az első néhány elődjéhez hasonlítani, amikor a régi szereplők természetes környezetükben, a nagyváros betondzsungelében harcolnak a bűn ellen a humor fegyverével - az alapötlet jó, de sajnos a megvalósítás már egyáltalán nem az...

A szituáció a következő: Harris (G.W. Bailey) saját körzetet kapott, aminek ő a góréja. Még mindig vele van a rejtélyes módon hozzácsapódott Proctor (Lance Kinsey) és ketten próbálják megállítani a rejtélyes és nagyon hatékony gaztevőket, a Wilson Heights Bandát (közülük az egyik Gerrit Graham, a Turbózombi, véruszkár sztárja:D). A töketlenkedést látva a rendőrfőnök (George R. Robertson, mint mindig) odahívja Lassard parancsnokot (George Gaynes, ezúttal Lesszárdnak ejtik) és csapatát (Bubba Smith, David Graf, Michael Winslow, Leslie Easterbrook és Marion Ramsey), kiegészülve a balszerencsés Facklerrel [Bruce Mahler] és Nick Lassarddal [Matt McCoy] az 5-ből, hogy tegyenek rendet. A dolog persze korántsem egyszerű, a bandát ugyanis egy igazi lángelme irányítja, van belső infójuk és a nyomozást tovább hátráltatja, hogy Harris sem hajlandó együttműködni. Vajon ebben a városrészben végleg eluralkodik a káosz vagy sikerül (ismét) rendet teremteniük a kékkabátosoknak?

Az első dolog, amit nem értek: G.W. Bailey szerintem kitűnő színész, de minden egyes Academy-mozival egyre jobban lejáratta magát, szóval miért vállalta el újra és újra? Amit itt kellett csinálni, az a legkevésbé sem vicces, inkább idegesítő. A második: Miután láttam az összes részt, még így sem találok magyarázatot arra, hogy az eredetileg Mauser mellé kitalált Proctor hogyan és miért lesz Harris jobbkeze?!

Minden egyes "jó" karakternek megvan a maga jellegzetessége és emiatt mindenkinek kellett adni egy jelenetet, amiben demonstrálhatja ezen adottságait. Hightower ereje mit sem kopott a régi idők óta, de míg először csak ő képes felemelni a szörnyen súlyos csatornafedőt, addig két jelenettel később már Nick Lassard lazán félrehajítja. Tackleberry fegyverbuzisága három abszolút ostoba részben mutatkozik meg, amik közül kettő értelmetlen, egy pedig ide nem illő. A csúcs viszont Jones beugrása a stand-up-comedy-bárba: nincs áram, pánik van, de a mikrofon működik (lásd: imdb) és egy hirtelen levágott Jimi Hendrix-paródia megold minden gondot - amúgy ennek mi értelme volt?! Hooks újfent ért a komputerekhez és persze egyszer jól leüvölt valakit; Eric Lassard viszont csak kirakatfigura, semmit nem csinál. Megmagyarázhatatlan, hogy a 2-ben és 3-ban szereplő Facklert minek kellett visszahozni, ezek a poénok aligha nevezhetőek ütősnek - de ő még mindig jobb mint Matt McCoy, aki belebukik Mahoney hadnagy helyettesítésébe és baromi rossz főhősnek. Leslie Esterbrookot külön meg kell említeni, a film nagyon nagy mértékben rá épül. Ugye mindig remekül nézett ki, itt pedig jól szétver pár parasztot, meg elvégez egy teljes fitness-gyakorlatsort, természetesen elég hiányos öltözetben - és még az is kiderül, hogy Callahant Debbie-nek hívják.

A rosszfiúk mind valamelyik jófiú ellentétei: az egyik szupergyors karatés (mint Jones), a másik szupererős (mint Hightower), a harmadik mesterlövész (mint Tackleberry), a főnököt pedig sajnos már az első pillanatban leleplezi a magyar szinkron. A már ismert mellékszereplők közül feltűnik kettő: Kirkland apuka (Arthur Batanides, csak egyetlen fölösleges jelenete van, ez volt az utolsó szerepe) és a Billie Bird által játszott öreglány (anno Tack haverja volt, a fegyverbuzi nagyi, itt viszont nem őt játssza, hanem valami Mrs. Stanwycket), valamint egyszer látható a szinte minden részen producerként dolgozó Paul Maslansky (ő a pofa a rendőrségi fizetős telefonnál).

Érdekességek: Mikor Proctor vezeti a buszt, majdnem nekimegy egy zöldséges-standnak. Ekkor Harris az eredeti szinkronban azt kiáltja: "Vigyázz Gene és Roger zöldséges-standjára!" - ez egy utalás a filmkritikusokra, Gene Siskelre és Roger Ebertre, akik azt írták, hogy a sorozat minden részében kell hogy legyen egy jelenet, ahol egy kaszkadőr-sofőr autójával szétrombol egy szemétdombot vagy egy standot. Később ugyanők örültek a nekik szóló kis viccnek, de ettől még lepontozták a Rendőrakadémia 6-ot. A rendező Peter Bonerz emellett csak egy mozifilmet csinált, ami az imdbn Az ostromlott városéhoz hasonló pontszámmal bír. Bruce Mahler 2000 óta nem filmezett, viszont anno produkciós asszisztens volt az FvsJ-nél és A minden6ónál. A polgármestert (is) életre keltő Kenneth Mars ez év februárjában hunyt el 75 évesen, olyan filmekben játszott, mint Az Ifjú Frankenstein és a Sárgaszakáll, valamint egyszer felbukkant a Rendőrakadémia tv-sorozatban is. Végezetül két vicces név a stábból: Melle Mel (első számú reppes:D) és Michael Leopard (egy koma az edzőteremben). A Police Academy 6 11 és fél millió dollárt hozott, azt írták ez nagyon kevés, a készítési költsége viszont ismeretlen, így nincs mihez viszonyítani. Szinte kizárólag negatív kritikákat kapott és ez volt az első a szériából, ami nem érte el az amerikai toplista első helyét.

Sokan azt mondják, ez az Akadémia-filmek igazi alja, ami véglegesen kivégezte őket, de én nem így gondolom. Bár sokban hasonlít az őt megelőző két alkotáshoz, ez valahogy mégis jobb lett, bár sajnos így sem lehet élvezni, mert nem izgalmas, nem vicces - max. Easterbrook miatt van értelme leülni elé, de ő is csak a játékidő egy kis szeletét teszi ki. Nem ajánlom.

Pontozás:

imdb: 4.1 (5 év alatt 0.8-at emelkedett.)

Szerintem: 1/5

Hírek:

- Ha minden igaz, mostanság kerül mozikba a DaZe: Vol. Too (sic) - NonSeNse című avantgárd baromság, amiben Bubba Smith, Marion Ramsey és még Leslie Easterbrook is felbukkan; a férfi főhős pedig Gary Busey.

- Leslie Easterbrook manapság már horrorfilm-sztárrá vált, most is négy különböző borzongatós művön dolgozik: Witches Playground (2012, halloweeni boszorkányos), Hallow Pointe (2012, vérfarkasos), Deception (2011, sorozatgyilkosos) és Taxidermist (2011, kitömős). Ezeken kívül pedig a Low Grounds: The Portal című fantasy-ben lesz még benne, ami Orfeusz történetének modern feldolgozása.

Várható írások: Jack és Rose balladája, Halloween: Feltámadás.

Bevallom, semmit sem tudtam erről, mikor tegnap anyukámmal leültünk megnézni, csak két mondatot olvastam a műsorújságban róla: "Arthur és Norma a középosztálybeliek átlagos életét éli a múlt század hetvenes éveiben. Amikor az anyagi helyzetük váratlanul megrendül, egy dobozt találnak a küszöbön..." Ennyi alapján megnéznétek? Szerintem a cím és ez a "bármi lehet még"-felvezetés nagyon ígéretesen hangzik! Na, de hogy kicsit jobban felvázoljam, miről van szó, írok egy saját ajánlót is hozzá:

A már említett házaspár hölgytagja (Cameron Diaz) főiskolai tanárnő, férje (James "Küklopsz" Marsden) pedig a NASA-nak dolgozik a Mars-kutatás űrszondáin. Norma kurzusát megszüntetik, Arthurnak pedig nem adnak lehetőséget az előrelépésre - és ekkor jelenik meg a szörnyű, sebhelyes arccal rendelkező Arlington Steward (Frank Langella), aki felajánl egymillió dollárt készpénzben, ha a pár az általa fabrikált kis gépen megnyom egy gombot és ezzel valahol, valaki, akit ők nem ismernek, meghal. 24 óra áll a rendelkezésükre, hogy eldöntsék, hisznek-e Stewardnak - a pénz mindenképpen kellene, de mi van akkor, ha a gomb megnyomásával tényleg az történik, amit a különös férfi állít?

Az első fél óra a perdöntő ennél a filmnél, ugyanis ezalatt szembesülünk a központi dilemmával, meg a szereplőket sújtó morális katasztrófával, és ekkor dönti el magában a néző, hogy ő megnyomta volna-e a gombot. Én igen... Ekkor persze a főszereplő színészekből és néhány remekül felvezetett elterelő részletből arra gondoltam, hogy ez valami marhaság lesz, majd kiderül a végén hogy egy faszság az egész- de már úgy a 40. perc környékén rájöttem, hogy ez bizony az, aminek látszik. Innentől nincs megállás, a nyomasztó, fojtogató atmoszféra egyre inkább a nézőre telepszik, egyre több megmagyarázhatatlan esemény történik és még ha vannak ötleteink, hogy mi fog történni, akkor is meglepődünk majd, mert sosem az következik, amit hinnénk! Ha pedig már a nézése közben belegondolunk egy picit mélyebben, akkor garantáltan beleborzongunk a lehetőségbe, amit korábban választottunk.

Diazt elsősorban inkább vígjátékok és romantikus marhaságok főszerepeiben tudom elképzelni, ahol igazán jól érvényesül égkék szemével és féktelen mosolyával:) Ide viszont korántsem volt olyan rossz választás, megmutathatta, hogy más téren is képes helyt állni - de elképzelhető, hogy lett volna olyan színésznő, aki nála jobban tudta volna életre kelteni Normát. James Marsdent alig láttam az X-Meneken kívül máshol, de egész jó volt, ellensúlyozta párja kissé gyengébb "komolyfilmes-vénáját". A csúcs viszont egyértelműen Langella, aki elképesztően félelmetes, erőteljes, mégis elegáns, udvarias, ugyanakkor szinte teljesen érzelemmentes alakítást nyújt. Baromijó ez a "gonosz" figura...

A történet alapjául Richard Matheson 1971-es novellája, a Button, Button szolgált - többek közt ő írta a Legenda vagyok (és számos elődje) inspirálóját, valamint a Csodás álmok jönneket ihlető regényt. A sztoriból készült egy rövidfilm és az Alkonyzóna egyik epizódjában is megfilmesítették már, de ez volt az első egész estés változata. Az író-rendező-producer az a Richard Kelly, aki a Donnie Darkot dirigálta és a Domino forgatókönyvét írta.

Néhány egyéb érdekesség: A főhős párt Kelly a saját szüleiről mintázta: édesanyjának szintén hiányoztak az egyik lábáról az ujjai, édesapja pedig tényleg a NASA alkalmazottja volt és a valódi Viking-szondán munkálkodott. A The Boxot nem mutatták be a kritikusoknak. 30 millió dollárból készült és majdnem 33 milliót hozott, jót és rosszat is kapott később a hozzáértőktől. A CinemaScore nevű piackutató cég vizsgálata szerint viszont nagyon negatív visszhangot váltott ki a közönségből - szerintük főként a befejezés miatt.

Valóban, A doboz nem egy rózsaszín vízió valami szépről, hanem egy elgondolkodtató, az egész emberiségről képet festő film, amiben számos műfaj elemei vegyülnek, tele van meglepetésekkel és egy pillanatra sem garantálják nekünk az alkotók, hogy a hősök a végén nyertesen jönnek ki a csatából. Nekem nagyon tetszett, sötét, komor, nyomasztó és félelmetes volt - de szigorúan egyszer nézhető, ami azért levon az értékéből. Ennek ellenére maximális pontszámot adok rá.

Pontozás:

imdb: 5.6 (5 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5

Ma este először adja a tévé a Junot kis hazánkban, úgyhogy aki még nem látta és van Film+2-je, az ne hagyja ki - én is megpróbálom megnézni.

Várható írások: Halloween: Feltámadás.

Ja és még valami: Te megnyomtad volna a gombot?

Van egy pár filmem kedvenc színésznőmtől, Christina Riccitől, ami megvan, de még nem írtam róluk. A listára pillantva (amin a videón lévő, elemzésre váró filmek vannak) ezen akadt meg a szemem, úgyhogy hétfő éjjel megnéztem. Láttam egy párszor, meg most elég fáradt voltam, szóval a vége felé majdnem elaludtam, de mégis azt mondom, hogy ez egy fura, de érdekes, jó film. Lássuk mit takar a cím:

Frank (John Simm) könyvtáros és abszolút vesztes. Egy napon megpillant egy különös nőt (C.R.), akibe első pillantásra beleszeret, a maga esetlen módján megpróbál udvarolni neki és a rejtélyes Miranda szép lassan közel engedi magához. Elkezdenek járni, később együtt élnek, de a férfi rájön, hogy valójában semmit nem tud szerelméről és mikor ezt neki is elmondja, a lány másnap eltűnik... A szerelmi bánattól szenvedő Frank aztán talál egy névjegykártyát Miranda egyik otthagyott ruhájában, ami a gazdag és perverz üzletemberhez, Nailorhöz (Kyle MacLachlan) vezet, találkozásukkor pedig felbukkan Miranda. De az eddigi kedves, aranyos lány most rideg, gonosz; barna haja fekete lett; barna szeme kék, és a ruházata csupa fekete - vajon mi történt vele? Kicsoda valójában Miranda és vajon létezik-e még az a nő, akibe hősünk beleszeretett?

Nehéz lenne műfajilag besorolni a Mirandát. Az eleje egyértelmű vígjáték, a közepe dráma, a vége felé pedig thrilleré válik - mindez megfűszerezve egy kis romantikával. Alapvetően négy főszereplőnk van: Frank; a címszereplő lány; Nailor és Christian (John Hurt), aki Miranda "mentora" - hogy konkrétan miben, azt nem mondom el, mert úgy lelőném a poént. A lényeg az, hogy a főszereplő férfi narrálásával, vele együtt tudunk meg újabb és újabb dolgokat a nőről, mialatt a másik két pasas így vagy úgy belekavar kettejük kapcsolatába. A műfaji többneműsége miatt nem könnyű elsőre megemészteni ezt az egészet, de vannak benne jelenetek, képek, amik nagyon megmaradnak. Végülis arról szól, hogy egy rendes fickó hogyan próbál megszerezni magának egy rendkívüli nőt - kicsit az egész az egy éve megszakadt kapcsolatomra emlékeztet:D

Ricci kitűnő, nagyon szép, az átváltozása hiteles, remekül jelenít meg minden érzelmet - karaktere a filmen belül is szerepeket játszik. John Simm szerintem idegesítő arc, főleg a neki adott rémesen irritáló magyar hangja miatt, de nem csak azért - őt egyébként a nemrég a Duna Tv-n sugárzott Élet a Marsonban láthattuk, már ha családom nőtagjain kívül akárki is nézte:P MacLachlan baromijó, egy velejéig romlott gazember, aki viszont méltó ellenfélre talál - magassága miatt pedig mind Ricci, mind Simm mellett veszélyes óriásnak tűnik. John Hurt keveset szerepel, ő az, aki a háttérből irányítja a szálakat, de még egy ilyen kisebb fajsúlyú alakításban is remekel. A mellékszereplők közül kiemelném a Frank haverját alakító Julian Rhind-Tuttot, ő nagyon vicces, meg Cavan Clerkint, aki Nailor embere és borzasztóan zavaró.

Néhány érdekesség: Ez a rendező, Marc Munden, egyetlen mozifilmje, egyébként csak sorozatokat és tv-filmeket rendez. Az író, Rob Young ezen kívül SEMMIT nem csinált sem ezelőtt, sem ezután. Londonban és Scarborough-ban forgatták, mégsem angol, hanem amerikai alkotás. A stáblista alatt egy érdekes 2D-s animáció látható, ami aztán részben megismétlődik az egyik jelenetben. Amit még mindenképp meg kell említenem, az a betétdal, mert nekem nagyon tetszik:) Egy kiegészítő vélemény - az imdbn írja Andrew Hutchings nevű felhasználó: "El kell ismerni, megvannak a maga vicces pillanatai. Sosem lesz belőle igazi thriller, bár talán nem is akart az lenni; de mindenképpen van benne valami nagyon szerethető. (...) Úgy vélem, Ricci kisasszony lenyűgöző, főként a külseje és rejtélyes alakítása miatt gondolom így. Azt hiszem Hitchcock ölni tudott volna azért, hogy valamelyik filmjében szerepeltesse. Neki megvan ez a különleges vonzereje."

Különös film ez a Miranda, én szeretem, de nem tudom, kinek tetszhetne. Christina Ricci-rajongóknak ajánlom!

Pontozás:

imdb: 5.5

Szerintem: 4/5 (A levonást főleg Simm miatt kapja.)

Hírek:

- John Hurt lesz az Immortals-ban az öreg főisten, Zeusz; valamint felbukkan még a Harry Potter 7. II. epizódjában is. (Utóbbiról írtam cikket azóta.)

Várható írások: A doboz.

Ez egy olyan mozi, amiről sosem hittem volna, hogy a Duna Tv-n látom majd:) De vannak még meglepetések az életben. Robert Rodriguez jó kis filmeket tud összedobni, gondoljunk csak a Terrorbolygóra vagy a Matchetére - ugyanakkor ott van a három Kémkölykök című faszság, amiket szintén ő csinált. Quentin Tarantinotól kötelező hasra esni, de szerintem Rodriguez jobb nála - persze Quentin bácsinak van egy jellegzetes stílusa sok vérrel, sok pofázással és rengeteg mélységgel, akinek ez bejön, az istenként tiszteli őt, én speciel nem. És ott van még Frank Miller, akinek például a 300, Daredevil kalandjainak egy része és a Sin City is kipattant a fejéből - itt megjelölik társrendezőnek, a siker óriási, de a csak általa, szinte ugyanilyen minőségben készített Spirit meg csúfos bukás lett. Szóval hogy van ez? Amiről beszélünk, az képregényfilm, de olyan, ami előtt minden hűdenagy hozzáértő megemeli a kalapját - újabb ellentmondás. Mielőtt azonban jobban belemennék, lássuk miről szól:

Basin City, vagy ahogy lakosai emlegetik, Sin City (a magyar cím szó szerint) azoknak az otthona, akik nem félnek senkitől és semmitől, gondolkodás nélkül gyilkolnak és akiknek az élet sem számít - legyen szó sajátjukról vagy másokéról. Korrupció, aberráltság, árulás és szerelem - itt mindent megtalálhat az, aki eléggé keresi. Három férfi és a párjukul szegődő nők lesznek a "hőseink" ezen az utazáson a sötétség mélyére:

Hartigan (Bruce Willis) a város talán egyetlen becsületes zsaruja, akit sem a hatalom, sem a pénz nem riaszt vissza attól, hogy igazságot szolgáltasson - ezúttal egy kislányt kell megmentenie - de lehet hogy neki sokkal inkább szüksége lenne egy mentőangyalra, aki viszont szárnyak és glória helyett feszes bőrnadrágban és falatnyi bikiniben érkezik...

Marv (Mickey Rourke) külsőleg visszataszító, belsőleg veszélyes pszichopata - ám egy napon őt is eléri a szerelem, csakhogy a lányt még azon az éjjelen megöli valaki. A szétszabdalt képű óriás pedig saját kezébe veszi az igazságosztás fegyverét és jajj annak, aki útjába kerül - de vajon az egész eseménysor a valóságban is megtörténik, vagy mindez csak Marv újabb tévképzeteinek egyike? (Azt se felejtsük el, hogy a gyilkos olyan nyomokat hagy hátra, amik egyértelműen emberünkre terelik a gyanút.)

Dwight (Owen Wilson) új barátnője védelmére kel egy ritkanagy tapló ellenében és elhatározza, hogy lebaromolja a fickót és csapatát, mielőtt azok egy újabb nő életét keserítenék meg. De nem sejti, hogy ki is a férfi, akit üldözőbe vesz; útja pedig Óváros utcáira vezet, ahol mindent megkaphatsz vagy mindent elveszíthetsz egy pillanat alatt. Emberünk hamarosan egy igen véresnek ígérkező bandaháború kellős közepén találja magát, amiben viszont személyesen is érdekeltté válik - a fejek elkezdenek hullani és ki tudja, ki vethet véget a mészárlásnak?

Az azonos című képregény arról híres, hogy rendkívül durva, provokatív; és az alapvetően fekete-fehér rajzokat csak itt-ott töri meg egy-egy szín. Ami már első pillanatban nagyon durván mellbe vág, az a még ma is állejtést előidéző látvány. Sok képregényt olvastam, és annyira durva, mintha tényleg a rajzok mozognának: érdemes nézni a háttereket, a kameraszögeket, a beállításokat, elképesztő! És az a pár rendkívül erős szín... Emellett fröcsög a vér rendesen, baromijó nők sorakoznak fel (sokuk szinte teljesen meztelen:P), a pasasok pedig olyanok, amilyenek legbelül talán mind szeretnénk lenni.

A lehetetlenül király külső mellett óriási neveket sikerült összetrombitálni. Az említett főhősökön kívül itt van még Carla Gugino, Brittany Murphy, Jessica Alba, Alexis Bledel, Rosario Dawson, Michael Clarke Duncan, a felismerhetetlen Benicio del Toro, Josh Hartnett, Rutger Hauer, Michael Madsen és Elijah Wood. Rajtuk kívül pedig ki kell emelni a gyönyörű Jaime Kinget kettős szerepében, a szintén dupla karaktert alakító Nick Stahlt, a halálos szépségű Devon Aokit és Miller meg Rodriguez is megjelennek személyesen (előbbi a pap, akinek Marv bevallja bűneit, utóbbi egy kommandós - őt se lehet felismerni).

A sztorik folyamatosan váltakoznak, a keretet pedig a Hartnett által játszott Férfi (vagy Eladó) adja - a hozzá kapcsolódó utolsó jelenet valami óriási! (Egyébként ez az egyetlen jelenet, amit a filmhez találtak ki és nincs benne a képregényekben.) Kezdünk Hartigennel, majd jön Marv, aztán Dwight és vissza az öreg zsaruhoz. A három fő történetszál pedig mind összefut Kadie bárjában, ahol az összes főszereplő gyakorlatilag egy időben jelen van. Nekem a film lényege a Marv-vonal. Mickey Rourke itt is, mint a Vasember 2-ben, nagyon durván odabasz, ő a mű legkirályabb arca - ez a szerelemre és bosszúra éhes vadember-történet a maga elképesztő befejezésével a legjobb az egészben. Ha egy napra ő lehetnék, jó pár embernek szétrúgnám a seggét, az tuti!
A Willis-féle részek érdekesek és izgalmasak, de valahogy az egész mégsem fogott meg - a lezárása viszont szintén elég durva. A Dwight-sztori pedig csak a sok szép nő és Benicio del Toro remek játéka miatt érdekes - sem Wilson, sem a párjául kiosztott Rosario Dawson nem lopta be magát a szívembe...

A rendezést gyakorlatilag Miller és Rodriguez végig együtt csinálták, írói státuszban pedig senki nincs megjelölve, ugyanis egyenesen a képregényből dolgoztak, forgatókönyv nélkül. Tarantino egyetlen jelenetet dirigált le, amikor Jackie Boy és Dwight a kocsiban "társalognak" - mintha egy darab Kill Billt látnánk... Rodriguez vágó, zeneszerző, hangeffekt-kreátor, operatőr és a speciális effektek producere/felügyelője is volt. A fő producerek a mindenbe belepofázó Weinstein-bratyók voltak, akik viszont ezúttal visszafogták magukat - az eredmény magáért beszél, nem úgy mint a Grimm...

Érdekességek: Az alapot három Sin City-epizód adta: The Hard Goodbye (Marv), The Big Fat Kill (Dwight) és a That Yellow Bastard (Hartigan), a keret pedig a The Customer Is Always Rightból származik. (Most ellentmondok önmagamnak, de a források gyakran egymás ellen szólnak.) A főrendező szerint ez egyfajta filmnyelvre fordítása az eredeti műveknek, nem adaptáció, ezért is nem jelöltek meg írókat. Miller eredetileg magánál akarta tartani a filmjogokat, mert egy korábbi munkáját, a Robotzsaru 3-at igencsak elszúrtak a hollywoodi srácok; a képregényért rajongó Rodriguez viszont saját pénzen leforgatta a későbbi nyitójelenetet és elutaztatta Millert Austinba, hogy megmutassa neki az eredményt - ez a rövidfilm győzte meg végül a kitalálót, hogy zöld lámpát adjon az alkotásnak. Ahhoz pedig, hogy mindkettejüket elismerjék rendezőnek, Robertnek ki kellett lépnie az Amerikai Filmrendezők Szövetségéből. Frank azelőtt sosem dirigált még filmet, de itt szinte az összes jelenet előtt segített a színészeknek megérteni a lényeget meg a karaktereik motivációit.

A bűn városa egészen különleges technikákkal készült. A látványt úgy érték el, hogy nagyjából mindent zöld háttér előtt vettek fel színesben és később tették fekete-fehérré a képeket. Mindegyik sztorit külön-külön forgatták és a legtöbb esetben az együtt látható színészek sohasem találkoztak a forgatáson, így például Rourke sosem találkozott Albával, Hauerrel, sőt még Wooddal sem! (Aki látta, érti miért sőt.) A már kész részeket összemontírozták, így vannak együtt a szereplők olyan helyeken, ahol a színészek valójában nem voltak. A készítési módszer miatt ez lett a világ egyik első teljesen digitális, de mégis élőszereplős mozija - a másik kettő a rémesen szar Sky kapitány és az általam még nem látott Casshern. (Azóta láttam, nem nekem való...) Az alábbi figurák még "élethűbb" életre keltéséhez használtak maszkokat (sokszor egészen észrevehetetlen módon): Hartigan, Marv, Jackie Boy, Kevin és persze a Yellow Bastard - ezek a maszkok minden esetben olyan jók, hogy fel sem tűnnek. Az utóbb említett sárga aberráció egyébként a forgatás során kék volt, hogy beilleszkedjen a zöld háttérbe - ugyanilyen módon a legtöbb kiemelt színhez inverzeket használtak. Jessica Alba sztriptízklubokban leste el az erotikus tánc fogásait profiktól:) A forgatás egyik estéjén egy helyi klubban fellépett Bruce Willis a bandájával, a The Accelerators-szel, az előzenekar Robert Rodriguez és csapata, a Chingon voltak, a közönség pedig a Sin City és a szintén a közelben készülő Kamera által homályosan szereplőgárdájából és stábjából állt - a bevételt jótékonysági célokra fordították.

A Sin City 40 millió dollárból készült és majdnem 160 milliót hozott. Kritikailag óriási elismerésben részesült, a híres filmkritikus, Roger Ebert például négyből négy csillagot szavazott neki. Elsősorban úttörő vizuális effektjeiért dicsérték, de a színészeket is elismerték: Mickey Rourke megkapta a Tudományos-Fantasztikus, Fantasy és Horrorfilmek Akadémiájának; az Online Filmkritikusok Szövetségének; a Chicagoi Filmkritikus Társaságnak; valamint az Ír Mozi és Televíziós Díjkiosztónak kitüntetéseit Marv megformálásáért. A Sin City a 2005-ös Cannes-i Filmfesztivál Technikai Nagydíját kapta a látványvilágért.

Összesítésben egy remek élmény, viszont szerintem a Marvos részek az igazán jók benne, a többi csak az elmegy kategória - azért pontot nem vonok le emiatt.

Pontozás:

imdb: 8.1 (5 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Robert Rodriguez még 2005-ben bejelentette, hogy készül majd folytatás, sőt Miller összes történetét filmre akarja vinni. Aztán egy jó ideig ide-oda tologatták a papírokat, felröppent a hír, hogy az A Dame To Kill For című képregényből lesz a következő rész, a főszerepben pedig Johnny Deppet láthatjuk majd, de az elmúlt hat év alatt ez a projekt mégse valósult meg. A Sin City 2 azonban továbbra is folyamatban van és jó hír, hogy az első epizódban elhunyt karakterek a kevert idővonal miatt visszatérhetnek. Rodriguez szerint a hamarosan bemutatásra kerülő (fogalmam sincs minek/kinek készülő) Kémkölykök 4 után foglalkozik vele teljes erőbedobással. (A második epizód elkészült, megnéztem, tetszett, de egynél többször tilos megnézni!)

- Harvey és Bob Weinstein az alábbi mozikat pénzeli a jövőben: The Amityville Horror: The Lost Tapes (2012-ben jön, erről hány bőrt lehet még lehúzni?!), Halloween III (szintén jövőre, a kettőt se láttam még), Sikoly 5 (2013-ban, no comment) és Kill Bill: Vol. 3 (2014, szintén semmi értelme). [Ezek közül egyik se készült el...]

- Jessica Alba benne lesz a Kémkölykök 4-ben.

- Alexis Bledelt a Sleepaway Camp Reunion című horrorban láthatjuk, ami valami hasonlónak a folytatása; valamint az igen jónak tűnő Violet & Daisy-ben, ahol Saoirse Ronannel bérgyilkosokat alakítnak, meg Danny Trejo is felbukkan - ez csak valami jó lehet! (Sajnos mégse lett az, bár a potenciál megvolt benne...)

- Rosario Dawson formálja meg a korábbi bejegyzésekben említett The Blind Bastard Clubban a társadalom perifériájára szorult vakok egyikét.

- Josh Hartnett a rémisztgetős Dark Star Hollow-ban jelenik meg hamarosan a mozikban.

- Rutger Hauer az egymilliomodik vérszívásos Drakula 3D-ben kelti életre Abraham Van Helsing professzort jövőre.

- Michael Madsen nyomában van a rendőrség adócsalás miatt, ám ez sem akadályozhatja új filmjei premierjeit. Jön tehát: Piranhaconda (:D:D:D), Infected (horror), Magic Boys (Vinnie Jones-szal, magyar film, egyik rendező Koltay Róbert(!).

- Clive Owen szintén az ijesztgetős mozik vizeire evezik, az Intruders című szörnyes gyilkolászást jövőre láthatjuk.

- Bruce Willis-nek ötödször (!) is Drága lesz az élete...

- Elijah Wood a TRONból készülő TRON: Uprising című sorozatban szinkronizál mostanság és természetesen játszik A hobbit 1-2-ben is. (Utóbbi hír kacsának bizonyult.)

Várható írások: Miranda.

A sikeres "családi" film titka állítólag az, ha van benne gyerek és/vagy kutya. A '80-as évek végén és a '90-es évek legelején készült három olyan mű, amiben egy magának való zsaru kénytelen összehaverkodni egy kutyával, akivel aztán elválaszthatatlan társak lesznek. Ez az egyik, aztán ott van még az Egyik kopó, másik eb Tom Hanks-szel és a Szuperhekus kutyabőrben Chuck Norris-szal. Én mindet láttam többször is, gyakorlatilag egyszer nézhető vígjátékocskák, bár lehet, hogy kutyabarátoknak alkalmasak többszöri megtekintésre:) Azonban akárhogy nézzük, egyedül Jerry Lee kalandjából készült folytatás, így ez mondható a legsikeresebbnek - de semmiképp nem a legjobbnak.

Szóval, adott nekünk Dooley nyomozó (James Belushi), aki már évek óta lohol egy nagy hatalmú, kábítószerrel kereskedő üzletember nyomában. Legújabb fülese szerint a pofa egy raktárban tartja az árut, az épület azonban olyan hatalmas, hogy szükség lesz segítségre: profi drogkereső négylábúra! Hősünk pedig hamarosan társul kapja a rigolyás, kissé nehézfejű, de ennivalóan aranyos Jerry Lee-t, akivel szép lassan igazi partnerek lesznek - bár kezdetben meg kell verekedniük a a legjobb helyért a kocsiban, a finom falatokért meg a nőkért is:) A nagy fogás közel van és szerencsére a kutya mindig a legjobb időben van a legjobb helyen - de vajon sikerül-e Dooley-nak lekapcsolnia a főgazembert vagy bozontos kollégájának segítsége sem lesz elég?

A németjuhász (vagy farkaskutya) az egyik legszebb létező kutyafajta. A nagyszüleimnek kettő is volt belőlük, Lady és Pajtás, ők vigyáztak ránk a húgommal, mikor kicsik voltunk, bár úgy igazán sosem barátkoztunk össze velük, de kedveltük őket - sajnos már egyikük sem él... Tehát adott egy szép, aranyos kutya, aki ráadásul tök jól színészkedik és mellette Belushi, akinek a vérében van a vígjáték - kettősük kitűnően működik. Akad néhány jó képi poén az állatnak köszönhetően és pár remek szóbeli a pasastól, látványnak pedig mellékelték a szép Mel Harris-t, aki Dooley csaját alakítja. Ezek és a jó zene (pl. Oh Yeah a Yellotól:D) a pozitívumok.

A negatívum maga a sztori. Az első 10-15 perc totál érdektelen, amíg a kutya nincs, addig unalmas. Miután pedig a kutya megjelenik, sajnos még mindig inkább a pofán van a hangsúly és a gyagya konfliktuson. A főgonosz egy seggfej és nem is félelmetes, ráadásul sajnos sokszor a K-9 képtelen eldönteni, hogy mi akar lenni: kutyás vígjáték vagy nyomozós krimi. Bevallom, nekem leginkább a Jerry Lee 2 maradt meg, ahol egy érdekesebb konfliktus és több poén van, meg ott lehet izgulni - itt erre alig akad lehetőség. A végén megpróbálnak ellőni egy jajmostmilesz-patront, ami talán a kiskorú nézőket meghatja, de mivel én tudtam, hogy van folytatás, ezért engem nem:)

Néhány érdekesség: A rendező a felejthető filmek és sorozat-epizódok készítője, Rob Daniel; az író-producer pedig Steven Siegel, aki a többi részen is dolgozott. A mellékszereplők közt egy-egy rövid jelenetig láthatjuk Ed "Al Bundy" O'Nealt (a kutyakiképző), Pruitt Taylor Vince-t (a bárban a főrosszfiú, jellegzetes szemmozgásáról azonnal fel lehet ismerni) és William Sadlert (pl. A ködből ismerhetjük). A címszereplő négylábút három valódi rendőrkutya játszotta. A hivatalos verzió szerint Koton volt Jerry Lee, akit szolgálatteljesítés közben, 1991 novemberében ért halálos találat; azonban pár nappal a végzetes akció előtt egymillió dollárnyi értékű kábítószer megtalálásában segített. A dvdn található extrák közt viszont a stábtagok (köztük Belushi is) a Rando névre hallgató ebet jelölik meg Jerry-ként. Rando volt az egyetlen, aki értette az angol nyelvű parancsokat a három közül, a többieknek németül lehetett csak instrukciókat adni - a "kétnyelvű" kutyus már szintén elpusztult, de ő öregségtől. A már említett Egyik kopó... történetében nagyon hasonlít ehhez és azt rebesgetik, hogy a pár hónappal előbb bemutatott Jerry Lee sikere járult hozzá annak pozitív megítéléséhez. Az eredeti cím, a K-9 az amerikai rendőrség speciális kutyás egységeit jelöli, egy szójáték: K (kéj) + 9 (nájn) = kéjnájn, ami kiejtésben szinte tökéletesen azonos a kutyát jelentő canine-nal. Végezetül egy magyar vonatkozású dolog: A stáblistán megjelenő nevek közül valami okból egyetlen férfiszínész nevét nem olvassa fel a mindenki által ismert főszinkron, Bozai József - pedig az összes többit igen. A készítési költségeket nem ismerem, viszont a Jerry Lee több mint 43 millió dollárt hozott, így biztosan sikeresnek mondható.

A kutya jó, Belushi elmegy, a nő szép és van pár remek poén meg muzsika, de az egész együtt mégse jó. Viszont úgy emlékszem, a második epizód remek, úgyhogy ha azt is adják, mindenképpen megnézem! (Mind a két folytatásáról írtam cikket azóta.)

Pontozás:

imdb: 5.6 (5 év alatt 0.3-at emelkedett.)

Szerintem: 3/5

Hírek:

- James Belushi a Dorothy of Oz című animációs musicalben lesz a Gyáva Oroszlán hangja.

- Pruitt Taylor Vince a Creature névre hallgató mocsári szörnyes horrorban és a már ezeken a hasábokon többször említett Butterben bukkan majd fel.

Jön még: Sin City, Miranda.

A tegnap esti tévéműsorból a Fejér Megyei Hírlap minden részlege nagyon ajánlotta ezt a filmet és a leírás alapján két dolog jutott eszembe. Az első, hogy milyen hülye címe van (bár emlékeztet a Titokzatos folyóra, ami marhajó volt) és hogy a sztori leírása alapján a Bíbor folyókra hasonlít - tehát talán még jó is lehet. Végülis örülök, hogy megnéztem, mert ilyet nem láttam még. Lássunk egy ajánlást:

Egy egyszerű amerikai (vagy kanadai?) kisváros határában áll egy elit iskola, ami minden tekintetben támogatja a várost, a település pedig a sulit. Nos, egy hideg téli napon két kissrác hullát talál, ami belefagyott a tóba - az egykori Gus Pierce-ről (Thomas Gibson) kiderül, hogy a suli elit házának tagja volt. A rendőrfőnök, a tanárok és mindenki más elkönyveli az esetet öngyilkosságnak, ám Abel Grey nyomozó (Edward Burns) számára egyre több jel mutat afelé, hogy gyilkosság történt. Hamarosan titkokban bár, de melléáll a szép irodalom tanárnő (Jennifer Ehle), akivel nagyon közel kerülnek egymáshoz, és ott van még a halott fiúhoz rendkívüli módon vonzódó lány (Rachelle Lefevre), aki mindent megtenne, hogy kiderítse az igazságot. Azonban ahogy Abel egyre közelebb kerül a megoldáshoz, úgy szerez egyre több ellenséget és még egy múltbeli emlék, meg valami természetfelettinek tűnő jelenség is nehezíti a nyomozást - vajon Gus akar üzenni a túlvilágról? És valójában mi történt azon a végzetes éjszakán?

Már az első néhány jelenetből kiderül, hogy ez elsősorban egy művészfilm akar lenni. Nagyon lassan indul be az egész és mégis a rejtély(ek) fenntartja(k) az érdeklődést. Nehéz lenne megmondani, hogy valójában miről szól a The River King (mennyivel jobb az eredeti cím), de nekem többféle üzenetet közvetített: Felfogható utazásnak, ami során hősünk alapvetően a munkájából kifolyólag kezd foglalkozni az igazság feltárásával, de később aztán már erkölcsi késztetést érez arra, hogy megoldja az ügyet, mert annyi ember boldogsága függhet tőle. És ezalatt a saját boldogságának kérdése is előtérbe kerül - sőt, minden szereplő rejteget valamit, ami megkeseríti az életét és talán Abel az, aki változtathat ezen. Szóval a történet jó. A vége egészen meglepő, ugyanis sose hittem volna, hogy ez fog történni; az utolsó pár részlet igazán elgondolkodtató. A zene kitűnően illik az eseményekhez, a képi világ pedig alapvetően elég sötét, komor - mindössze a hónak van néhány helyen baromira mű-látszata, de ez annyira nem ront az összképen.

Edward Burns forgatókönyvíró és rendező is - ő csinálta pl. A Főnix útjának szkriptjét - de valljuk be, színészként nem túl tehetséges. Jennifer Ehle szerintem nagyon kedves arcú, szép színésznő, bár alig jut idő neki - Mozsárágyú talán többet tudna nyilatkozni a hölgy tehetségéről, hiszen az általa látott Oscar Wilde szerelemeiben ő a költő felesége. A Gus-t játszó Thomas Gibson játéka meggyőző volt, viszont a pálmát szerintem Rachelle Lefevre viszi - szép, tehetséges és remekül alakít - a karaktere pedig olyan fura, ellentmondásos alak, de közben nagyon valóságos. (Ő van a képen.)

Néhány érdekesség: A film Alice Hoffman regénye alapján készült (az ő írásain alapszik az Aquamarine című izé és az Átkozott boszorkák Nicole Kidmannel meg Sandra Bullockkal). A rendező a rendkívül ismert Nick Willing, az egyik producernek pedig tök vicces neve van: Bob Portal (Kapu Vili:D). A Félelmetes folyó 16 millió dollárból készült, de sem a bevételéről, sem a kritikai fogadtatásáról nem találtam semmit.

Azt mondom, érdemes megnézni, a misztikus-nyomozós mozik rajongói talán csalódni fognak benne, a drámák és az érdekes/elgondolkodtató alkotások szerelmeseinek viszont ajánlom! Nekem tetszett és egy csomót gondolkoztam rajta (igaz csak addig, amíg el nem kezdődött a tévében a Firefly utolsó része, ami valami rohadtjó volt).

Pontozás:

imdb: 5.8

Szerintem: 4/5 (A levonás azért jár, mert csak egyszer lehet megnézni és az eleje kicsit lapos.)

Hírek:

- Rachelle Lefevre a The Caller című thriller női főszereplője lesz, amiben partnere Stephen trúblád Moyer.

Legközelebb hétfőn jelentkezem, annál előbb biztosan nem.

Nemrég összeírtam az összes videokazettán meglévő filmemet és megnéztem, mi az, amiről még nincs bejegyzés. Hát, elég sok cím összejött... Aztán hétfőn gondoltam, hogy mivel nincs semmi érdekes (leszámítva a Trónok Harcát), jöhet valami a listáról! Ezt választottam és esetemben több szempontból különleges a Super Size Me! Eddig még, ha jól emlékszem, semmilyen dokumentumfilmről nem írtam, másrészt pedig ebből a műfajból (de azok közül, amik mozinak is tekinthetőek) ez a kedvencem. Lássuk, miről van szó:

A független filmes Morgan Spurlock 8 évvel ezelőtt meghallotta a tvben, hogy két tizenéves lány beperelte a McDonald's-ot, amiért szerintük ez a gyorsétterem-lánc a felelős kóros elhízásukért. Ezen elgondolkodva eszébe jutott egy ötlet és aztán ezt meg is valósította: 2003. február 1-től március 30-ig csak és kizárólag az említett kajálda ételeit ette napi háromszor; kipróbálta az étlapon található összes étket; mindig mindent megevett és ezalatt megismerkedett az amerikai nemzet egyik újkori betegségével, a kóros elhízással. Azonban váratlan események történtek, merthogy Morgan egészsége rohamosan elkezdett romlani - és még csak a "diéta" közepénél tartott. Vajon visszafordíthatatlan károsodást szenvedett? És egyáltalán mit érhetett el ezzel a veszélyes akcióval?

Még a középiskolában adta Dávid barátom dvdn és nekem azóta tetszik ez a film. Hogy miért? Érdekes, izgalmas, vicces és felhívja a figyelmet egy problémára, ami aktuális és közvetve mindenkit érint tengeren innen-tengeren túl. Én is voltam már elég hájas régen, úgyhogy tudom milyen az, de szerencsére sikerült egész jól lefogynom; ezen kívül pedig nyilvánvaló hogy mindenki evett MekDumálszban. Nem akarok túl sok mindent elárulni a látható eseményekből, de végülis nehéz így írni róla. Mivel színészi játék nincs, mindenki önmaga és amit látunk, az a valóság, így nincs kit/mit méltatni. Spurlock ötletéből több kisebb mellék-kísérlet is indult, így a fő szálon zajló "expedíció" eredményein kívül - ha végignézzük - még sok egyébbel leszünk gazdagabbak. Egy dolgot muszáj leírnom, ez egy extra a dvdről, ami nagyon megmaradt bennem: a rohasztásos akció.

Morgan utcai árustól vesz egy hamburgert, egy adag sült krumplit, egy különleges szendvicset, ezt követően megveszi ugyanezeket a Mekiben - különleges szendvicsként asszem a McRoyalt választja vagy a BigMac-et. Mindegyiket beteszi egy-egy befőttesüvegebe és rájuk néz egy hét, két hét és így tovább múlva. Az eredmény magáért beszél: a McDonald's sültkrumplija nem bomlik le. Jól olvassátok, ez a krumplinak nevezett valami még egy hónap alatt se mutatja a rothadás jeleit - ilyenkor felmerül a kérdés, hogy vajon miből van?:D A másik csúcspont a film egyik legemlékezetesebb szekvenciája, amikor általános iskolás kisgyerekeknek emberek képeit mutatja és azt kérdezi, ki van a képen és mit tudnak róla - ott is elképesztő dolgok jönnek ki; de még számtalan ilyen példát említhetnék. Saját idevágó tapasztalatom a következő: Székesfehérváron, nyáron, a város BÁRMELY pontjának AKÁRMELYIK szemetesében találhatsz McDonald's-os szemetet.

Ami még mindenképp figyelemre méltó, az a jó zene. A kezdő képsorok alatt a Queen Fat Bottomed Girls-e szól, később pedig különböző, ehhez az elhízásos témához illő muzsikát hallhatunk (aki tud angolul, figyeljen a szövegekre); a legjobb viszont a betétdal, amihez maga a rendező írta a szöveget. Ha már róla van szó, emberünk nem csak ezt a feladatot és a szövegírást végezte, ő csinálta a legtöbb felvételt, meg saját maga pénzelte az egész vállalkozást. Láthatunk néhány vicces animációt, és a fejezetek között Ron English képzőművész nagyon különös rajzait - sajnálom, hogy ezeket nem találtam meg a neten, de például a plakátot is ő készítette.

Néhány érdekesség: Főszereplőnk hat héttel a kísérlet elkezdése előtt felhagyott az alkoholizálással, nehogy ez esetleg valami gubancot okozzon - szerintem jól tette:) 250 órányi felvételt rögzített, ennek kevesebb mint egy százaléka került a végső verzióba - a dvdn azért szép számmal akadnak extrák. A Super Size Me 65 ezer dollárból készült és 30 milliót (!) hozott. A film végén látható, hogy milyen eredményt ért el a bemutatással, ezt nem írom le. A 2004-es Sundance Fesztiválon vetítették először és elnyerte a zsűri Nagydíját. Mind a kritikusoktól, mind a nézőktől rengeteg pozitív visszajelzést kapott és ez lett minden idők 12. legtöbb bevételt hozó dokumentum-mozija.

Három válasz-mozi készült belőle: az első a Fat Head, amelyben Tom Naugthon komikus egy hasonló diétát tart, miközben válogatott módokon köt bele a Super Size Me-be, valamint kideríti, hogy az egyik nagyon népszerű táplálkozási elmélet (mely szerint a vér koleszterinszintje és a szívkoszorúér-megbetegedések közt összefüggés van) minden tudományos alapot nélkülöz - mindezt poénkodva teszi:) A következő az egyenesen a youtube-ra készült Me and Mickey D's, amit a független filmes hölgy, Soso Whaley készített: ebben ő egy ugyanilyen evő-kúrával éppen a Morgan által elért eredmény fordítottját éri el. Ugyanilyen művet készített a fitness-guru Chazz Weaver - erről viszont több adatot nem nagyon találtam. A BBC-n sugárzott The Supersizers című sorozatot is Spurlock alkotása ihlette, ebben a dokufilmesek történelmi korok ételeit eszik egy megadott ideig és aztán megvizsgálják, hogy ez hogyan hatott rájuk.

Én azt ajánlom, aki teheti, nézze meg ezt a filmet, nagyon tanulságos és szórakoztató - én azóta magamtól soha nem eszem Mekis kaját...

Pontozás:

imdb: 7.3 (5 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Állítólag képregény-feldolgozása készül a Super Size Me-nek (micsoda ötlet:D), a kiadó a Dark Horse lesz.

- Morgan Spurlock következő munkája a Comic-Con Episode Four: A Fan's Hope, ami hamarosan elkészül. Ebben a San Diego Comic Con rajongói bázisának életébe enged bepillantást - én szívesen megnézném, mert mint képregény- és sci-fi-rajongót, engem is érint a téma:)

Várható írások: Félelmetes folyó.

Régi nagy haverom (akinek a neve majdnem megegyezik a rajzfilmbeli zöld ogrééval) anno rengeteg keleti stílusú játékkal játszott, pl. Final Fantasy, Soul Calibur, Resident Evil és a Silent Hill. Utóbbi az itt tárgyalt mű ihletője, egy 1999-es japán fejlesztésű túlélő-horror. Nem sok maradt meg belőle, de arra emlékszem, hogy a hős benne egy pasi és a filmben is megjelenő egyik fontos motívum egy az egyben onnan jött. Nézzük, hogy hogyan sikerült a mozivászonra átültetni ezt a remek, kusza és sötét történetet:

Rose (Radha Mitchell) és férje Christopher (Sean Bean) évekkel ezelőtt örökbe fogadtak egy kislányt. A szépen növekvő Sharon (Jodelle Ferland) azonban alvajáróvá válik és éjjel minden alkalommal veszélyes helyeken kóborol, miközben egy Silent Hill nevű helyet emleget. Se gyógyszerek, se terápia nem segítenek rajta, így az anya elhatározza, hogy megkeresi Silent Hillt és elviszi oda a lányt, hátha a dolgok jobbra fordulnak. Az út végén viszont balesetet szenvednek és Sharon eltűnik, Rose pedig egyedül indul útnak a kihalt, ijesztő kisvárosban, hogy megtalálja őt. Hamarosan egy elszánt rendőrnő (Laurie Holden) a segítségére siet, ám egyikük sem készülhet fel a borzalmakra, amiket e kísértet-járta hely tartogat nekik! Közben Christopher nyomozásba kezd, hogy rájöjjön Silent Hill titkaira, ám úgy tűnik, senki nem akarja felhánytorgatni a múltat. Vajon egyesülhet még újra boldogságban ez a három ember vagy örökre elveszítik egymást - a választ a sötétség mélyén kell keresniük...

Ez egy marhajó film, minden benne van, ami egy jó horrorhoz kell: egy erős főhősnő, egy csomó ocsmány szörny, egy baromijó főszörny (Piramisfej, róla még lesz szó), egy igazán romlott főgonosz (Alice Kriege, a Star Trek Borg Királynője) és egy kellőképpen rémes, megrázó sztori, ami rengeteg ijesztgetésre ad lehetőséget!
Nézzük kicsit bővebben: Radha Mitchellt eddig sehol sem láttam ezen kívül, de szerintem nagyon jól alakít. Igazán meggyőző a rémülete, az aggódása, és a Ripley-féle anyatigris-motívum is megtalálható a karakterében. Az ocsmány kreatúrák, akik egykor volt emberek groteszk megcsúfolásai, mind nagyon rondák, elsősorban maszkmesteri munkának köszönhető a külsejük, rémálomba illő mozgásukat pedig kameratrükkökkel értéke el - ezen kívül legtöbbjüket profi színészek és nagyon hajlékony táncosok játszották, így érve el a különleges mozgást. (Red Pyramidról majd külön értekezek az érdekességek-részen.) Alice Kriege Christabellája leginkább A ködben is látható elvakult, vallásos asszonyhoz hasonlítható, de nála sokkal rosszabb, mert rengeteg vér tapad a kezéhez és rázúdítja az őrületét mindenkire, akivel találkozik. Bár még csak két filmben láttam ezt a színésznőt, de már most azt mondom róla, hogy fantasztikus tehetsége van!

A történet alapja egyfelől az addig megjelent három Silent Hill-játék, másfelől pedig egy amerikai kísértetváros, Centralia. Az említett településen már több mint négy évtizede föld alatti bányatűz ég, ami miatt a talaj bárhol/bármikor beszakadhat és elnyelhet bármit, plusz mérgező gázok szabadulnak fel a mélységből, egyszóval nagyon veszélyes hely. 1981-ben még 1000-en éltek itt, manapság meg még mindig akad egy tucat ember, akik a tiltások és felvilágosítások ellenére nem hajlandóak elköltözni onnan. A Silent Hill-film középpontjában egy szörnyű tragédia áll és még a túlzott vallásosság, a problémák eltussolása és a bűnök miatt kiszabott bűnhődés is megjelenik. Kriege és Mitchell mellett a többiek játéka szinte elveszik. A színészek közül egyedül Deborah Kara Ungert ismertem, aki a Paranoia 1.0-ban szerepelt, de itt teljesen felismerhetetlen (ő Dahlia). A rendező a francia Christophe Gans, aki ezelőtt az egyáltalán nem rossz Farkasok szövetségével tette le névjegyét az asztalra.

Érdekességek: Gans-nak öt évbe tellett megszereznie a filmjogokat, célját végül saját pénzből forgatott bemutatókkal érte el. A játékokat készítő Konami és a Team Silent ezek után beszálltak a kreatív munkába és a forgatás végéig segítették az alkotókat. A zenét a játékokból vették át, szinte egy az egyben, az őket komponáló Akira Yamaoka többször segítséget nyújtott a készítés során. A rendező a jelenetek előtt egy hatalmas tévén játszott az első Silent Hillel és így mutatta meg színészeinek és az operatőröknek, hogy mit szeretne látni. Johnny Cash Ring of Fire-jén kívül az összes többi zenét a játékokból szedték össze. Radha Mitchellt az egyik résznél arcon ütötte a zombi-nővérkék egyike - az említett színésznő teljes neve egyébként Radha Rani Amber Indigo Anunda Mitchell:) Sean Bean szerepét kiterjesztették mellékszállá, mert a stúdiónak nem tetszett, hogy az összes főhős nő. A monszták létrehozásához némi számítógépes animációt is igénybe vettek, de alapvetően mind táncosok és színészek vastag maszkok alatt. A nővérkék mozgását visszafelé vették fel és a lejátszásnál megfordították. A film bemutatott verziója pontosan olyan, amilyet a direktor szeretett volna - a fejesek egyetlen változtatást sem eszközöltettek rajta és a játékidőt sem akarták lecsökkenteni. A bestiák alakítói közt két magyart is találunk: Cseh Zsuzsannát és Kovács Juditot (mindketten nővérkék voltak), a kéz nélküli embert Michael Cota, a Szürke Gyermekeket pedig a vicces nevű Yvonne Ng keltette életre.

Piramisfej-rovat
A sorozat emblematikus alakjává váló főszörny a Silent Hill 2-ben jelent meg először. A filmben Roberto Campanella táncos/koreográfus keltette életre - ő tervezte meg és koordinálta az összes torzszülött mozgását, valamint a Colin nevű mindenest és a belőle létrejövő lényt is eljátszotta. Red Pyramid játékbeli méretének eléréséhez Campanella 30 centis talpú cipőket viselt.

A halott város 50 millió dollárból készült és majdnem a kétszeresét hozta vissza. A kritikusoknak nem vetítették le külön, ennek ellenére nagyrészt sikeresnek mondható lett kritikai szempontból. Az 1980-tól napjainkig bemutatott videojáték-adaptációk Top 10-es bevételi listáján a 9. helyezett. A bemutató után megjelenő legújabb Silent Hill-epizódba, a Homecomingba a moziban látott elemek egy részét beillesztették.

Szerintem nagyszerű alkotás a Silent Hill, minden szörnyes horror-kedvelőnek ajánlom és azt hiszem a játék rajongóinak is tetszeni fog.

Pontozás:

imdb: 6.6 (5 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Még 2006-ban bejelentették, hogy készül a folytatás, amit viszont más rendező készít, de a szereplők nagy része benne lesz újból (Radha Mitchell, Sean Bean és Deborah Kara Unger biztosan). A forgatás ez év márciusában kezdődött és jelenleg is tart, a mozi címe Silent Hill: Revelation 3D lesz. (Láttam, megírtam a róla szóló cikket.)

- Christophe Gans írja és rendezi a jövőre jövő Fantomas-újrát. (Ez szerencsére sose készült el.)

- Sean Bean jelenleg a remek Trónok Harca-sorozatban látható, 2012-ben pedig jön a Pan című akció-fantasy, amiben Pán Péter egy zseniális bűnöző, akit a Hook nevű rendőrnyomozó üldöz. (Ebből aztán tök más lett, meg is bukott...)

- Jodelle Ferland ismét horrorban szerepel majd: a The Tall Manben egy gyerekeket elraboló lény lesz a főgonosz, a női hőst Jessica Biel alakítja. (Láttam, nagyot csalódtam benne, a véleményemet elolvashatjátok az erről szóló bejegyzésben.)

Következő írásom a Super Size Me-ről szól majd.

Az a 180 ember, aki olvas minket, már talán tudja, hogy szeretem a szuperhősös filmeket és azokat is, amiket mindenki más utál. Ennélfogva egy szuperhősös film, amit mindenki más utál, az ideális párosítás nekem:D Erre az egyik legjobb példa a Daredevil. A címszereplőről azt kell tudnunk, hogy a Marvel képregény-univerzum lakója, 1964-ben jelent meg először a nyomtatott hasábokon és egy vak igazságosztó. A legtöbb régi képregény-szereplő valamilyen baleset vagy születési rendellenesség miatti hátrányából kovácsol előnyt a bűnözőkkel szemben - gondoljunk csak Tony "Vasember" Starkra, Hulkra vagy az X-Menekre. Daredevil képességeit és tragédiáját is mindjárt felvonultatom, a sztoriba olvasztva:

Matt Murdock (Ben Affleck) még fiatal fiúként, egy balesetben elvesztette látását - azonban az arcára ömlő radioaktív folyadék felerősítette a többi érzékét, elsősorban a hallását. Egyfajta szonárra tett szert, így a hangokat hallva "láthat". Különleges képességét testedzéssel kiegészítve egészen egyedülálló harcossá válik - édesapja meggyilkolását követően pedig elkötelezi magát az igazság szolgálatára! Apja bokszolói ragadványneve alapján ördög-szerkót ölt és elindul az éjszakába - nappal pedig a kispénzűek és ártatlanok védelmét látja el a bíróságon ügyvédként. Egy nap társával (Jon Favreau) üldögél kedvenc kávézójában, mikor megérzi egy belépő hölgy rózsa-illatú parfümjét és bár nem látja, de azonnal megtetszik neki. A harcos szellemű Elektra (Jennifer Garner) és Matt első perctől vonzódnak egymáshoz, de közbejön valami, ami boldogságuk útjába áll. Ugyanis a new yorki alvilágot kezében tartó Vezér (Michael Clarke Duncan) megbízza az emberfeletti reflexekkel bíró bérgyilkost, Célpontot (Colin Farrell), hogy tegye el láb alól Elektra apját, a milliárdos Natchios-t (Erick Avari). Az akció végrehajtása közben a férfi segítségére siető Daredevil csapdába kerül, emiatt úgy tűnik, mintha ő ölné meg a gazdag üzletembert. Az "árván maradó" lány pedig bosszút esküszik, így Matt és szerelme akaratlanul ellenfelekké válnak. És még ott van a Vezér, Célpont, meg a hősünk nyomában loholó sajtó is. De vajon képesek lesznek legyőzni egy embert, aki saját bevallása szerint nem érez félelmet?

Mint szemüveges, át tudom érezni milyen nem látni, de tök király ötlet egy vak szuperhős. Mennyire jól jön ez pl. hipnotizálás, gondolatolvasás, elvakítás, stb. ellen! Ráadásul a szonárja miatt lehetetlenség elbújni előle - viszont ha megnézed ezt a filmet, akkor láthatod, hogy van pár árnyoldala is ennek az erőnek. Bár külsejében korántsem impozáns, a hatalmát tekintve (és a vakságból adódó remek poénlehetőségek miatt) mégiscsak jó kis hős ez a Daredevil!

Ben Affleck és Jennifer "Alias" Garner ugyan nem a színjátszás csúcsát képviselik, de azért mindkettejüktől láthattunk már jó (jobb) teljesítményt (Apja lánya, Hirtelen 30). Viszont mindketten jók a szerepeikre, hiszen magasak, izmosak és szépnek mondhatóak. Michael Clarke Duncan hatalmas méreteivel minden szereplő fölé magasodik, öblös hangját a magyar szinkronban is remekül visszaadták és az egész figurából árad az erő, a hatalom, a legyőzhetetlenség - kitűnő! Colin Farrellt A fülke óta kedvelem, itt nagyon király, az övé a legjobb poénok jelentős része, a kabátjához társuló csörgőkígyóhang pedig külön tetszik:) Emellett igazán őrült, megszállott látszatát kelti, talán ő a legjobb a négy főszereplő közül. A mellékalakok közt láthatjuk Stan Lee-t, akit majdnem elgázolnak; Ellen "grészklinika" Pompeot titkárnőként; Leland "vészhelyzetesLúsön" Orsert a Vezér jobbkezeként; Paul Ben Victort gazemberként (pl. Véndögség, Zsaru pánikban) és David Keith-t Matt apjaként (A nagy csapat 2. Parkmanje volt). Jon Favreau azóta a Vasember-szériával befutott rendezőként; Erik Averit a Múmiából és a Majmok bolygója-újrából ismerheti a néző; a maffiafőnök Fallon egyik testőre pedig Kane Hodder - maga Jason Voorhees, de sajnos nem szúrtam ki, pedig ki szoktam... Egyetlen jelenetben látható Kevin Smith, aki a Daredevil-képregényekhez írt történeteket, a karakterét pedig Jack Kirby-nek hívják (az igazi Kirby volt az egyik első művész, aki lerajzolta a vak hőst). Ugyanakkor Frank Miller is benne van, ő egy "Fickó ceruzával a fejében", elvileg a Natchios-gyilkosság előtti motorrablós résznél jelenik meg, de rá se emlékszem (ő szintén írt kalandokat Matt Murdocknak). Az író-rendező Mark Steven Johnson, aki a Szomszéd nője mindkét epizódját, valamint a Szellemlovast és az Elektrát írta (utóbbi kettőt rendezte is) - ha úgy vesszük 2 jó és 2 rossz, így az arány pont 0. A producerek közt találjuk a már említett Lee-t és Avi Arad Marvel-fejest.

A sztori egy szokott "bemutatkozik a hős"-történet és néhány jól bejáratott klisé egyvelegéből jön össze, de sajnos van benne néhány orbitális hiba. A két legszembetűnőbb: A gyilkosságnál Célpont elveszi Daredevil pálcáját, ő keresi is az övére erősített megszokott helyén, de az nincs ott és aztán pár pillanattal később mégis ennek segítségével menekül el a helyszínről. Tehát elveszti, de aztán rögtön újra nála lesz. A másik pedig: Hogyan tudja a végső harc(okat) ilyen erőbedobással megvívni, ha leszúrják, megverik, stb.? Úgy küzd, úgy mozog az esetek 70%-ában, mintha semmi baja se lenne. Ezek mellett én a teljes oknyomozósdit kihagytam volna... A legviccesebb jelenet az, mikor Elektra először jelenik meg, ott annyit nevettem; a legjobb harc pedig Célpont és Daredevil végső csatája a templomban.

Néhány érdekesség: Már 1997-ben elkezdődtek a munkálatok A fenegyereken, közben stúdióról stúdióra vándorolt az anyag. A visszaemlékezések és az Elektra-vonal szinte teljes egészében Frank Miller írásain és ifjabb John Romita rajzain alapul. Afflecket Kevin Smith javasolta a főszerepre és ő egyébként is el akarta játszani Mattet, mert gyerekkora óta rajong érte. A felkészülés során minden beszerezhető DD-képregényt elolvasott, hogy azokhoz méltó legyen az alakítása. Ben egyébként tényleg szinte teljesen vak volt a speciális kontaktlencsék viselése közben. 2004-ben azt mondta, hogy csak akkor vállalná el újra a szerepet, ha a hős sötétebb tónosú sztorijait vinnék filmre és/vagy a Smith által írottakat - két évvel később pedig kijelentette, hogy a szerep rossz fényt vetett rá és soha többé nem bújna szuperhős-kosztümbe. Furcsa módon ez a filmje sikeres lett (erről még lesz szó) és őt külön is méltatták, azonban 2003-ban Arany Málnát szavaztak meg neki - igaz, elsősorban a Paycheck és a Gigli című munkáiért és nem ezért - lehetséges, hogy emiatt változott meg később a véleménye A fenegyerekről. De ha így van, akkor jó nagy hülye... 

Jennifer Garner elképesztően zöld szeme szintén kontaktlencse, Colin Farrell pedig kollégájához hasonlóan a képregényekből merített ihletet karakteréhez. Michael Clarke Duncan egyébként is impozáns 196 centis magassága ellenére a legtöbb jelenetnél dobozokon állt, vagy magasított talpú cipőt viselt, hogy látványos mértékben tornyosuljon mindenki fölé, legyen akár az illető mondjuk a 180 centis főhős. Mikor megkapta a szerepet, Duncan 130 kiló volt és ennek ellenére rávették, hogy szedjen fel még jó 20 kilónyi izmot - később megjegyezte, hogy ezt nem csinálná végig újra szívesen. Mikor a folytatás lehetőségéről kérdezték, poénból azt mondta, 20 millióért bármikor elvállalná és hogy szerinte börtönévei alatt Kingpin majd lefogy, hogy felvehesse a versenyt gyorsaságban Daredevillel. A Vezér egyébként eredetileg Pókember ellenfele és csak 1981 óta vált DD első számú ellenlábasainak egyikévé. A keveredés elkerülése végett a Marvel kikötötte, hogy egyetlen jövőbeli Spider-Man-moziban sem szerepelhet ez az óriás - ennek ellenére a Pókember-rajzfilmekben benne van és ott éppen Duncan szólaltatja meg.

Matt üzenetrögzítőjére egy bizonyos Heather beszél, ő a Miller-féle képregény-ciklusban hősünk barátnője, aki ott is szakít vele - a hang, amit hallunk Claudine Farrellé, Colin Farrell testvéréé, aki Célpont életre keltőjének asszisztense volt a forgatáson és a báros részben látható valahol. A játszóteres harcot négy nap alatt vették fel, a szonár által létrehozott Árnyékvilág kidolgozása pedig közel egy évbe tellett. A nyitó stáblista nevei Braille-írással jelennek meg. 2003-ban kiadták a film regény-adaptációját (az író Greg Cox), 2005-ben pedig napvilágot látott a 16-os karikás besorolású Rendezői Változat, ami közel fél órával hosszabb az eredetinél és tartalmaz egy a mozis verzióból teljesen kivágott mellékszálat, ahol a rapper Coolio egy drogost alakít. (Állítólag a Director's Cut sokkal jobb a bemutatottnál.) A Daredevil 78 millió dollárból készült (a Pókember sikere miatt az 50 milliós büdzsét megemelték) és közel 180 milliót hozott vissza. Vegyes kritikákat kapott.

Szerintem ez egy szórakoztató film, a visszaemlékezős részek után lesz igazán jó az egész, a két főgonoszt játszó színész pedig remekel. Aki gondolja, adjon neki egy esélyt, nem a világ legjobb akciófilmje, de nézhető.

Pontozás:

imdb: 5.3 (5 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Elvileg lesz még egy Daredevil-mozi, ami átalakítja/újrakreálja a figurát. Egy időben Jason Stathamet rebesgették főszereplőnek, jelenleg semmi biztosat nem lehet tudni róla. (Sorozat lett belőle.)

- Mark Steven Johnson a készülő Ghost Rider: Spirit of Vengeance producere.

- Jennifer Garner a Butter című vajköpülős vígjátékban bukkan fel legközelebb Olivia Wilde és Hugh Jackman oldalán, valamint a szereplés mellett ennek a filmnek a producere - ez már kész van, hamarosan bemutatják. Másik érdekes munkája pedig a The Odd Life of Timothy Green, egy fantasy lesz. (Ezt láttam, egészen jó, írtam róla cikket.)

- Colin Farrell újabban vért szív  a Fright Night (Frászkarika:D) névre hallgató tinihorrorban, jövőre pedig a sci-fi világába utazik majd a Total Recallal (Philip K. Dick regénye alapján, nem tudom mennyi köze lesz az azonos című Schwarzis filmhez), aztán pedig kutyát rabol Mickey Rourke-kal meg Christopher Walkennel a Seven Psychopaths-ben:)

- Michael Clarke Duncan a Zöld Lámpás egy szinkronhangjaként hallható nemsokára, ezen kívül a The Siblingben (tucathorror) és a The Riotben (akció, rajta kívül Ron Perlman plusz Armand Assante játszik benne) látható is lesz. (Előbbiről szintén írtam azóta.)

- Frank Miller munkáiból készülő mozik: The Wolverine (jövőre jön, Hugh Jackmannel) és egy cím nélküli 300-folytatás (érdekes ötlet...). (Mindkettőt megnéztem, mindkettőről készítettem bejegyzést.)

Várható írások: Silent Hill.

     Igen, a címéből én is egyből arra gondoltam, hogy ez valami barom film tele giccsel és beszélő állatokkal. De szerencsére maradtam a tévéképernyő előtt (pedig aznap már láttam egy, szerény személyemet agyhalottá változtató Vidi-meccset - egyébként hajrá Vidi!!!!!!!!!) és milyen jól tettem!

     Richard Gere egy kedves, meghitt családi környezetben élő zeneprofesszort alakít. Minden nap vonatozik a munkahelyére meg haza, és egy téli estén a pályaudvaron a lábai elé sétál egy kölyökkutya. Egy gyönyörű és ennivaló kis dög, csak rá kell pillantani és elolvadunk, ahogy a megboldogult UFO együttes "énekesnői", saját elmondásuk szerint. Mivel jobb ötlete nincs, Parker - mert így hívják - hazaviszi a négylábút, annak ellenére, hogy feleségével (Joan Allen) megállapodtak, hogy nem kell eb a házhoz. Napról napra egyre jobban összenőnek a kutyussal, akiről kiderül, hogy a fajtája Akita, és Hachi a neve a nyakörve szerint. Mindezt Parker jó barátja, Ken (Cary-Hiroyuki Tagawa, azaz SHANG TSUNG!) ismerteti az újdonsült gazdival. Kiderül, hogy az Akita egy igen ősi kutyafajta, egy arisztokratikus vonásokkal rendelkező szépség, és például a labdát se hozza vissza, mert hát őt nem olyan fából, khm bundából faragták, hogy minden hülye kérésnek eleget tegyen. Ha mégis ezt teszi, annak különleges jelentése van.

     Hachi minden nap a pályaudvaron várja Parkert, és a helybéli emberek egy idő után ismerősként üdvözlik őt. Mindenki megkedveli a városban, a hotdog(!) árustól kezdve a hentesig. Egy napon Parker nélküle indul el dolgozni,érdekes módon Hachi pedig utánamegy, és magával viszi a labdáját is. Ettól nagyon boldog lesz a gazdi és vidáman válik el barátjától, nem sejtve, hogy mindezt utoljára tette...

     Most úgy tűnik, mintha lelőttem volna a poént, pedig mégse. A lényeg, hogy igaz történetről van szó, egy majdnem 90 éves, japán történetről (Na így lőttem le a poént). A film igazán elnyerte a tetszésemet, mert nem érte el egyáltalán azt a nyálas, ömlengő szintet, amire manapság azt mondjuk, hogy családi film. Nekem sohasem volt semmilyen háziállatom, csak egy név nélküli szöcském, de ennek a filmnek köszönhetően már tudom, milyen is az. Egy valódi barát volt Hachi Parker számára, és olyan kitűnő érzékkel jelenítették meg mindezt, hogy az nem volt se unalmas (na jó, rezgett a léc), se undorító, se béna. Egyszerűen nagyszerű a film, pedig jóformán semmi sem történik benne. Ez teljesítmény. :)

     Fölösleges is rongyosra ütögetni a billentyűzetet, nekem nagyon tetszett ez a kis másfél órás gyöngyszem, amelynek a zenéje is oltári jó. Semmi rosszat nem tudok mondani róla, maximum azt, hogy csak egyszer nézhető.

Mozsárágyú nagyon meg akarta nézni ezt a mozit, én a Thor előtt bemutatott trailerje alapján viszont úgy gondoltam, nem lesz nagy szám. Nos, kolléganőm megszervezte az előadás megtekintését, így öten beültünk és aztán két és fél óra múlva mindenki vegyes érzelmekkel távozott a vetítőteremből.

Jack Sparrow kapitány (Johnny Depp) elindul, hogy kiszabadítsa hű társát, Mr. Gibbs-t (Kevin McNally) a börtönből; valamint fel kell derítenie, hogy ki az, aki az ő nevében gyűjt legénységet egy akcióhoz. Miután a csaló lelepleződik, kedvenc kalózunk nekivág egy újabb nagy útnak, aminek végén a legendás Fiatalság Forrása várja a kalandorokat! Viszont másoknak is kell az örök élet kulcsa: útban vannak a spanyol armada hajói és a nagyon megváltozott Barbossa kapitány (Geoffrey Rush); nem beszélve az újabb nehézséget jelentő rettentő Feketeszakállról (Ian McShane) és élőholt tisztjeiről. Az úton veszélyes vidékek, mitikus lények és a megszokott Jack-féle átverések kísérik a csapatokat; főhősünknek pedig szembe kell néznie még egy gonddal: a csinos Anjelica (Penélope Cruz) személyében ugyanis rátalál a szerelem. Aki egyszer legyőzte már az alvilági Davy Jones-t és harcolt a tenger legszörnyűbb szörnyei ellen, annak meg sem kottyan egy ilyen "kis" kihívás - vagy lehet hogy Sparrow kapitánynak ezúttal beletörik a kardja a kincsesláda zárjába?

Hogy mit vártam? A trailer alapján semmit. Az eddigi Pirates of the Caribbean-epizódokban minden benne volt, ami széles néprétegeknek tetszhet: szerelem, kapzsiság, harc, poénkodás, ivászat, élőholtak, bestiák, karakteres gonoszok, szerethető jófiúk, nagy pálfordulások, hihetetlen csavarok és még sorolhatnám. De Disney-éknek ez már túl sok volt, ezért eldöntötték, hogy Gore Verbinskit lecserélik, kidobják Keira Knightley-t és Orlando Bloomot, a költségvetést lecsökkentik és megnyirbálják a sok bonyolult történetszálat. Oren Aviv az említett stúdiótól azt nyilatkozta, hogy a széria minden része egyre csak nagyobb és nagyobb lett, most pedig már nincs hová nagyobbítani, ezért újraindították az egészet, visszakanyarodva az első mű színvonala felé. Vagyis ezt szerették volna.

Na, de ilyet azért nem vártam. Gyakorlatilag minden két szálon folyik: Barbossa és Jack külön-külön mennek, de aztán persze ez a két szál egyesül. Egyetlen apróság van csak, ami elüt ettől az egésztől, a végsőkig vallásos fiatal pap (Sam Claflin) és az ártatlannak tűnő szirénlány (Astrid Berges-Frisbey) kapcsolatának alakulása, de ennek rajtam kívül társaságomból senki sem tulajdonított nagy jelentőséget. A többiek röhögtek a lány filmbeli nevén, és idegesítőnek, fölöslegesnek találták az egészet, pedig itt van egy aprócska adalék, ami az egész On Stranger Tides színvonalán picit emel számomra. Sajnos a legtöbb fordulat totál kitalálható, egyetlen alkalommal lepődtem meg egy picit; hiányzott az eddigiekre jellemző csavarosság. Mivel a két kapitányon és Gibbs-en kívül csak a majom maradt a régi szereplőgárdából, ezért meg kell ismerkednünk az új alakokkal, el kell fogadnunk őket, stb. és ez nem egyszerűbbé, hanem bonyolultabbá teszi a sztorit. Ezen kívül volna egy kérdésem: Miért Ismeretlen vizeken a cím, ha egyszer MINDEN szereplő tudja, mi vár rájuk?:D Az effektekhez meg annyit, hogy a szirének valószínűleg rokonságban lehetnek Pókemberrel vagy a Left 4 Dead Füstöseivel - ez egy szegényes megoldás -, Feketeszakáll trükkjei viszont tetszetősek.

Depp mesterre nem lehet panasz, lubickol ebben a szerepben. Penélopé Cruz jó nő és jól játszik, de mégse pótolja Keira Knightley-t. Geoffrey Rush, aki eddig is talán a leges legjobb volt ebből az egész csapatból, itt még inkább király, nekem ő volt a kedvencem a "jófiúk" közül. Ian McShane rohadtjó mint Feketeszakáll, fantasztikusan néz ki, gonosz, kegyetlen, félelmetes és az emberei se semmik - gyakorlatilag a film nagy részét ő viszi el a hátán ezzel a minden tekintetben isteni figurával. A vicceskedő koma feladatát ezúttal a Blöffből ismert Stephen Grahamnek adták, de számomra antipatikus volt; Kevin McNally Mr. Gibbs-ének szerepkörét pedig igencsak lecsökkentették, pl. a szokásos sztorizgatást se ő csinálja most, hanem egy névtelen öregember.
A mellékalakok közt olyan nagy nevek bukkannak fel, mint Keith Richards (Teague kapitány, Jack apja), Richard Griffiths (György király, óriásit alakít abban a pár percében:)) és Judi Dench (meglepetés) - plusz az egyik zombit Derek Mears kelti életre (ő volt az új Jason Voorhees). Kiemelném még Ian Mercert - ő a Kormányos-mester, a fő-zombi. A rendezéssel Rob Marshallt bízták meg, aki eddig a Chicagot és az Egy gésa emlékiratait dirigálta, a sztorihoz pedig inspirációt nyújtott Tim Powers On Stranger Tides című 1988-as regénye (érdekesség, hogy ezen írás főhőse is egy Jack nevű kalóz).

Néhány egyéb érdekes dolog: Johnny Depp még azelőtt vállalta el a filmet, hogy forgatókönyv vagy akármi más lett volna hozzá. A világot azóta bejárta a hír, hogy a gáláns Depp saját pénzből, 64 000 dollárért vásárolt esőköpenyeket a rossz idő ellen a stábtagok számára - a költségvetésből erre ugyanis nem futotta. Jack kapitány alakítója emellett a londoni forgatások idején teljes kalózkosztümben sietett egy 9 éves kislány segítségére az iskolába, aki társaival lázadást akart szítani a tanárok ellen - azonban arról már hallgatnak a források, hogy mi lett az akció vége:D Penélopé Cruz a forgatás ideje alatt terhes volt és egy idő után az öltöztetők már képtelenek voltak elrejteni növekvő pocakját, így a távoli és egész alakos felvételekre Cruz testvére, Mónica ugrott be (ő látható a képen, ugye hogy hasonlít a tesójára?) - Mozsárágyú azt mondta, ő észre is vette, hol volt az utóbbi és hol az előbbi, én nem:) A film történéseinek idejét ki lehet számolni az emlegetett események idejéből: 1750-ben járunk.

Feketeszakáll-rovat
Edward Teach a valóságban is létezett, kb. 1680-ban született és 1718 végén hunyt el. Angol kalózkapitány volt, ragadványneve egyértelmű, honnan jött; hírnevét félelmetes megjelenésével érte el, pl. szokása volt kanócokat kötözni a kalapja alá, amiket a csaták előtt meggyújtott, ezzel is megrémítve ellenfeleit. 1717 és 1718 között volt a legaktívabb, elsősorban India és az amerikai kolóniák vizeit járta hajójával, az Anna Királynő Bosszújával. A filmben bemutatott és a róla később kialakult képpel ellentétben ravasz és gondosan tervező kapitányként vezette legénységét, elsősorban nem a nyers erőre hagyatkozott, hanem félelmet keltő taktikáival igázta le áldozatait. Emberei maguk választották őt kapitánnyá és sosem bántotta vagy végezte ki foglyait. Halálát egy végső nagy csatában lelte, 1718. november 22-én. Legalább öt lövés és több mint húsz kardvágás érte utolsó perceiben - miután távozott az örök vadászmezőkre, fejét levágták és az őt legyőző hajó orrára tűzték. A későbbi korokban romantikus hőssé vált, egy sor kalóz-témájú fikciós művet inspirált. A filmben két hiba is kapcsolódik a megjelenítéséhez: egyrészt Teach lobogója nem lángoló koponya volt, hanem kezében kelyhet tartó csontváz, ami lándzsával szúr egy vörös szív felé; másrészt 1750-ben Feketeszakáll már jó 30 éve meghalt...

Vissza az Ismeretlen vizekre: Tehát az eddig megszokott csavaros, meglepő sztori helyett egy szinte egy szálon futó, totál egyszerű történetet kapunk; az új "jófiúk" nem elég maradandó alakok, a rosszfiúk viszont nagyon jók lettek. Az események kitalálhatóak, a poénok jók de korántsem földön fetrengve röhögősek és az egész szimpla egynyári mozivá degradálódott. Egyszer megéri megnézni, de újranézést maximum Ian McShane és csapata miatt érdemelne.

Pontozás:

imdb: 6.7 (5 év alatt 0.6-ot csökkent.)

Szerintem: 4/5 (Angolul egyébként sokkal jobb.)

Hírek:

- Johnny Depp egy egyelőre cím nélküli Keith Richards-dokumentumfilm producere lesz.

- Penélope Cruz következő munkája a Bop Decameron névre hallgató vígjáték, amit Woody Allen rendez, a szereplők közt talájuk még Ellen Page-et és Alec Baldwint. (Ebből lett a Rómának szeretettel.)

- Geoffrey Rush-t legközelebb a Zöld Lámpásban hallhatjuk szinkronként. (Erről írtam azóta.)

- Ian McShane benne lesz a klasszikus Babszem Jankó-mesén alapuló fantasy-ban, a Jack the Giant Killerben.

- Kevin McNally két Edgar Allan Poe által ihletett mozin dolgozik mostanság, az egyik a Poe (tévére készülő dráma, a költő ebben detektív), a másik pedig a The Raven (thriller, ebben a művész utolsó napjaiban egy az írásai alapján ténykedő sorozatgyilkos nyomában jár). Szerintem mind a kettőt érdemes majd megnézni! (Mozsárágyú látta az utóbbit, neki nem tetszett.)

- Sam Claflin következő szerepe a Snow White and the Huntsman egyik figurája, valamint a The Seventh Son című fantasy-ban is látható lesz, ahol Jeff Bridges és Julianne Moore oldalán játszik. (Előbbiről szintén írtam a Filmrajongóra.)

- Stephen Graham az elkövetkezendőkben egy kísértetes horrorban, a The Fields-ben szerepel.

- Derek Mears a Hansel and Gretel: Witch Hunters-ben valami szörnyet kelt életre, a borzongatós The Tape-ben pedig ismét sorozatgyilkos-bőrbe bújik. (Az elsőről van már bejegyzés.)

Várható írások: Daredevil, Silent Hill.

Valamikor a hónap elején jutott eszembe, hogy de szívesen megnézném ezt újra és láss csodát, pár nappal később ott volt előttem a Sparban 499 Ft-ért, hát megvettem. Még kisebb koromban láttam legalább kétszer és tetszett, ráadásul azóta megtudtam, hogy milyen rossz híre van, így egyrészt az újranézéssel a felnőttebb önmagam előtt leteszteltem egy régi kedvencet, másrészt megfigyeltem, hogy mitől olyan rossz.

Vercingetorix (kb. Kr. e. 82 - Kr. e. 46-ig) Franciaország őslakosait (a gallokat) a történelemben egyedülálló módon egyesítő törzsfő volt, akinek majdnem sikerült térdre kényszerítenie Julius Ceasart. A franciák közt amolyan ősapa-figura, egy nemzeti hős. Ebben a filmben megnézhetjük, hogyan lesz a gondtalan gyermekből bosszúszomjas harcos, hogyan áll a rómaiak mellé és miként fordul ellenük, majd a történelembe bevonuló végzetes alesiai csatában is részt vehetünk nézőként. Közben pedig ott a gall vezérek és törzsek közti belső viszály, a teutonok fenyegetése és Vercingetorix (Christopher Lambert) gyermekkori szerelmének, Eponának (Inés Sastre) visszatérése. Caesarként Klaus Maria Brandauert, a fődruidaként pedig Max von Sydow-t láthatjuk.

Sajnos igazat kell adjak azoknak, akik kritizálják a Druidákat - hosszú évek filmnézése alatt megedződött szemmel már sok-sok olyan dolgot vettem észre, amik rontanak az egészen. Az első, amin megakadt a szemem, a kövér és visszataszító pap, Diviciac esete. Ő az elején a rómaiakkal a fő konspirátor és később is károg, hogy ez meg ez az így nem lesz jó, aztán úgy a cselekmény felétől teljesen eltűnik. Viszont ugyanez lesz Mosa törzsfőnöknővel is - szintén csak úgy eltűnik. Ezen kívül tele a film rendkívül rossz vágásokkal, pl. benne maradt az, ahogy egy lovas nekimegy egy pajzsnak; Lambert haja hol erre, hol arra áll, és még sorolhatnám.

Az imdbn olvasható everyones-a-critic hozzászólása Bostonból. Ő az alábbi dolgokat kifogásolja: rossz forgatókönyv, történelmi film vagy fantasy akar lenni?, Lambert borzasztó - Brandauer jó - a többiek csak statiszták, béna akció és effektek, rossz vágás/időzítés/hangulatkeltés. Szerinte "(...)egy szimplán unalmas és semmilyen moziból így lesz a legrosszabb 100 közé való. Az igazi Vercingetorix ennek láttán a kardjába dőlne."
A rossz forgatókönyvre ott az én példám az eltűnő szereplőkkel; azonban bennem egy pillanatra sem merült fel, hogy fantasy-ről lenne szó. Kritikusunk azt írta, hogy az elején lévő druidanős kardpárbaj során a szereplők emberfeletti gyorsasággal mozognak és hősünknek varázskardja van - tényleg ott a gyorsítás, de ezt én nem érzékeltem fantasy-elemként.

Lambert-nek kb. ugyanaz a két arckifejezése van (mikor mosolyog és mikor komoly), Mephistonk tényleg jól teljesít, de szerintem azért Max von Sydow se volt rossz, Inéz Sastre pedig szépséges mosolyával felderíti az egyébként komor eseményeket (csak ne lenne olyan hülye haja az esetek többségében). A rossz vágás szintén egyértelmű, a béna effektekből nekem az tűnt fel, hogy hol van vér, hol nincs; néha észre lehet venni egy-egy lélegző hullát, és a Litovic nevű mellékalaknak egyértelműen a hóna alá van "beszúrva" a halálát okozó dárda:) A hangulat sajnos tényleg hullámzik: egyik pillanatban együtt vigadozunk a gall törzsfőkkel, aztán jön valami véres esemény, majd ezt felváltja ismét a mulatozás és megint a dráma.

A történet adott volt, de a megvalósítás rosszul sikerült - viszont például a jelmezek, fegyverek, ruhák szerintem korhűek lettek. Akcióban nincs hiány, bár a játékidő nagy részét inkább a párbeszédek teszik ki. A leforgatott anyagból talán inkább egy több részes tv-játékot kellett volna csinálni, mert úgy több dolog fért volna bele, ki lehetett volna dolgozni minden karaktert felbukkanástól eltűnésig és a hosszabb játékidő több harcot is eredményez. A már említett színészeken kívül érdekesség, hogy a gergoviai szenátorok vezetőjét a hazánkban is ismert szerb színész, Djoko Rosic alakítja, meg kiemelném még a druidanőt életre keltő Maria Kavardjikovat, az ő játéka tetszett. A rendező Jacques Dorffmann volt - ő találta ki a sztorit, részt vett a forgatókönyv írásában és pénzével is támogatta a produkciót.

Érdekességek: Angolul és franciául is leforgatták. Az igazi Vercingetorixot Kr. e. 46-ban Ceasar nyilvánosan elítélte és kivégeztette Rómában - előtte 5 évet a Tullianum fogságában tartották. Inéz Sastre 2007 óta nem szerepelt sehol. A filmet a fent említett két címén kívül pluszban Vercingetorix: A druidák királyaként ismerik francia nyelvterületen, 2003-ban regény is készült belőle. Bár pontos adataim nincsenek, az biztos, hogy kritikailag és pénzügyileg sikertelen volt, viszont Európában jobban teljesített, mint a tengerentúlon.

Összességében egy közepes történelmi kalandfilm, amit azért mégis lehet élvezni - nem tudom, vajon van-e még AKÁRKI, akinek ez a véleménye:)

Pontozás:

imdb: 2.7

Szerintem: 3/5

A dvdről: A kép nem valami tiszta, az animált menüvel legalább próbálkoztak, a kapus megoldás jó, de míg a várban az eredeti kapu kifelé nyílik, addig ez szétcsúszik. A trailer tetszetős, a képgaléria jó és van még egy reklám is (az Ördögi színjáték című filmé). Sajnos viszont minden extra után leáll a dvd... Kivéve a filmográfiákat, de onnan meg lehetetlenség visszajutni a főmenübe. Viszont legalább lejátszási gondok nem voltak, csak egy jelenetnél akadt meg egy nagyon picit. 500 Ft-ot az én szememben megért, de talán inkább a 200-as papírtokos kategóriába kéne forgalmazni.

Hírek:

- Christopher Lambert az alábbi filmekben lesz látható: Blood Shot (horror-akció-komédia, terroristák vs. vámpír-rendőr-páros, benne Brad Dourif és Lance Henriksen, érdekesnek hangzik), Ghost Rider: Spirit of Vengeance, Dark Star Hollow (horror, Ron Perlmannel, Lambert csak állítólag szerepel benne).

- Max von Sydow a The Elder Scrolls-játékszéria ötödik részéhez, a Skyrimhez szinkronizál mostanában.

Várható írások: A Karib-tenger kalózai: Ismeretlen vizeken.

Újabb, egyből videóra készült, DC-szuperhősökről szóló animált kaland az HBO-n. Ezúttal az Igazság Liga két legismertebb tagja, Batman és Superman fog össze Lex Luthor és egy világűrből érkező csapás ellen. A címet pedig az magyarázza, hogy Luthort megválasztják az USA elnökévé, majd miután rendbe teszi a gazdaságot és felbérel magának pár "hőst", elhiteti a világgal, hogy Superman rossz útra tért, ezért vérdíjat tűz ki a fejére! Batmant is ugyanez a veszély fenyegeti, mindkettejükre elkezd vadászni a többi emberfeletti erejű harcos.

Mi az ami tetszett benne? A rajzok stílusa tök jó, mindössze Power Girl és a titkosszolgálatos asszonyság néznek ki kicsit furán (utóbbi NAGYON furán), viszont a férfiak ábrázolása marhajó, itt még az egyébként aligha érdekes külsejű Superman is jól néz ki, fekete köpenyes társa pedig még inkább! A főgonosz remekül fest, mellette pedig pár pillanatra megjelenik még Gorilla Grodd, Giganta, Cheetah, Copperhead, Mongul, Grundy, Átok, Marvel Kapitány, Hawkman és egy pofa, aki nagyon úgy fest, mint Mr. Fagy. Az első nagyobb ellenfél Metallo (rohadtjó lett), a kormány által alkalmazott hősök között pedig újból találkozhatunk az előzőleg megírt Justice League-moziban szereplő Black Lightninggal és a sorozatból ismert Atom Kapitánnyal. Szóval rengeteg már ismert rosszfiú (és lány:D) van itt újra, a rajzok stílusa kicsit komolyabb, picit sötétebb, a történet pedig szintúgy kicsit nyomasztóbb. Az alapot Jeph Loeb és Ed McGuinness képregénye szolgáltatta, amit azonban pár helyen  megváltoztattak.

Most pedig jöjjenek azok a dolgok, amik nem tetszettek. Az első, hogy a Major Force nevű pofa gyakorlatilag teljesen ugyanaz, mint Atom Kapitány, csak más a színük (a képességeik megegyeznek). A legtöbb megjelenő ismertebb arc nem jut szöveghez, ráadásul az olyan szupererős ellenfeleket, mint Bane, Mongul és Grodd nagyon gyorsan kiütik a címszereplők. A következő dolog, amiről muszáj beszélni, az Superman gyengéje, a kriptonit. Mikor az elején Metalloval harcol (akinek tudvalevőleg ez a hajtóanyaga), akkor rohadtul gyenge, később Luthor ellen pedig mintha akaraterővel és dühvel legyőzné ezt a hátrányát - ilyen azért nincs... Plusz, az említett katasztrófának nagyon is köze van ehhez az adottsághoz, viszont ez semmilyen módon nem befolyásolja Clark Kentet. A befejezés az eredeti sztoriban egész másmilyen, itt pedig már-már a nyálas, szirupos irányba megy el - ez egy kicsit erőltetett volt.

A készítőknek egyébként sikerült összehozniuk a figurák eredeti rajzfilmes szinkronhangjait: Tim Daly-t (Superman a '96-os rajzfilm-sorozatban), Kevin Conroy-t (Batman a '92-es szériából) és Clancy Brownt (Luthor, szintén a '96-os animált szériából). Ismertebb színészek, akik még megszólaltattak figurákat: Ricardo Chavira (Major Force - ő a Született feleseggekben a törpe nő pasija), John C. McGinley (Metallo - pl: Nekem 8, Azonosság), LeVar Burton (Black Lightning - a Star Trek Új Nemzedékének Geordija) és a producer Bruce W. Timm (Mongul, de ő nem is beszél, csak nyög:D). A rendező pedig az a Sam Liu, aki a Két Földi válság társrendezője volt.

Érdekességek: A szinkronszínészek a közös jeleneteik alatt egy stúdióban voltak mind, így lehetőségük nyílt a valódi interakcióra. A Public Enemies nem tartozik a DCAU (DC Animated Universe) világába, csupán a szinkronhangok egyeznek - ez látszik, de ettől lesz végülis olyan jó! A Superman/Batman: Közellenségek 3 és fél millió dollárból készült, majdnem 8 milliót hozott. Nagyon kevés kritikát kapott, így nem lehet megmondani egyértelműen, hogy szerették vagy támadták. De pénzügyileg mindazonáltal sikeres volt, így elkészült a folytatása, a Superman/Batman: Apocalypse - ezt is szívesen látnám!

(A képen Power Girl, a filmben sajnos máshogy néz ki:P) Ha túltesszük magunkat azon, hogy tulajdonképpen semmilyen magyarázat nincs arra, hogy miért pont Batmannel (és csak vele) fog össze Superman, valamint a néhány furcsa apróságon (pl. a befejezésen), akkor egy remek szuperhős-kalandot láthatunk! Nem volt annyira jó, mint a Crysis on Two Earths, de tetszett!

Pontozás:

imdb: 7.2 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Sam Liu rendezte a legújabb Marvel animációs filmet is, a Thor: Tales of Asgardot, ami a Thor-film szereplőit mutatja be.

- Clancy Brownt hamarosan láthatjuk a mozikban, a Cowboyok és űrlényekben; valamint két készülő horrorban is játszik majd - a Hellbenders-ben, Dan Foglerrel és a John Dies At The Endben Paul Giamattival. (Utóbbiról írtam cikket, akit érdekel, keressen rá!)

Várható írások: Druidák.

     Gyermekkorom egyik nagy kedvence, szóval nekem mindegy, hogy valójában nem olyan jó film, szerintem akkor is az. És a magyar címe mindig tetszett.

     Patrick Swayze, mint egy kisstílű bűnöző jelenik meg a történetben. Jack menő járgánnyal vágtat, kovbojcsizmája és bőrjakója van, és nem mellesleg kínosan ügyel a frizurájára, melyet Elvis is megirigyelne ( a barkóját meg festi:)). Nagymenőnek akar látszani és ehhez mérten szeretne anyagilag is nagyágyú lenni. De nem az, épp ezért egy sok pénzt ígérő meló után ered New Orleans-ba, de valamivel, illetve valakikkel nem számol; van egy tini lánya és egy kisfia, akik szintén vele tartanak. Nem látta őket ezer éve, azt se tudta, hogy milyen rossz soruk volt az intézetben, és kezdetben a háta közepére kívánja a kölyköket. De ahogy egyre közelebb ér a célállomáshoz és egyre több veszélyes helyzetbe kerül gyermekeinek köszönhetően, kénytelen ráeszmélni arra, hogy nélkülük egy igazi senki. Esélye nyílik, hogy végre valami értelmeset is tegyen az életében, azaz édesapává váljon. Mindeközben azt se feledjük el, hogy ki tudja hanyadszorra, de börtönbe kell vonulnia... merthogy azt még nem említettem, hogy gyakorlatilag elrabolta a srácokat. :)

     Nem lehet nem szeretni ezt a Jack fickót, annyira nagy hülye. Swayze igazán lubickolhatott ebben a szerepben. Halle Berry még ismert arc, ő egy elszánt újságírót alakít, aki mindenáron nyilvánosságra akarja hozni a nevelőintézet viselt dolgait, de ehhez Jack segítsége kell. A gyerekek önmagukhoz képest jók, Sabrina Lloydról és Brian Bonsallról van szó. Kiskoromban mindig drukkoltam hármójuknak, nagyon beleéltem magam a történetbe, most meg marha jól szórakoztam ("Láttátok a marhát?"). Michael Ironside is feltűnik, meg jó sok régi rock 'n roll nóta. Jack kedvencei, gondolom.

     Manapság nem hinném, hogy kasszasiker lenne, a maga idejében visszahozta az árát meg még egy keveset. (Kevés alatt úgy 1 millió dollárt értek). Szerintem ez egy jó kis délutáni film, amin lehet nevetni és izgatottan figyelni. Számomra nosztalgikus értékkel bír és vagy hatszor láttam már.

Patrick Swayze rajongóknak tudnám ajánlani. És ez amolyan ródmúvi, ha valakit érdekel.

Már 3 éve lesz, hogy a kitűnő komikus, Bernie Mac mindössze 50 évesen elhunyt. Annak idején, mikor meghallottam a halálhírét, arra gondoltam, hogy ezt a filmet kellene megnézni az emlékére, de azóta sem adták. Nemrégiben beígérték, de akkor meg Liz Taylor távozott közülünk és az ő tiszteletére sugározták az Öreg díva, nem vén dívát (kérdés: nézte valaki?). Most viszont végre megnézhettem újra a Mr. 3000-et, ez a bejegyzés pedig megkésve ugyan, de legyen Bernie Mac emlék-írás!

Baseball-mozi ismét. Tudnunk kell, hogy néhány évvel ezelőtt még az volt a szabály, hogy aki pályája során 3000 pontot üt, az bekerül Cooperstownba, a baseball halhatatlanjai közé. Nos, hősünk, Stan Ross (Mac), eléri a legendás pontszámot, de a szakírók és a komplett média utálja, ezért nem szavazzák be őt a legnagyobbak sorába. Stan viszont egy kisebb üzleti birodalmat épít fel a Mr. 3000 névre és éli világát, de képtelen túltenni magát ezen a "kudarcon". 9 évvel ezek után, mikor visszavonják a mezét, mégis megcsillan előtte a remény, de aztán hamarosan elképesztő dolog derül ki: egy 1982-es meccset kétszer játszottak le annak idején, ezért három ütése érvénytelen! Az így Mr. 2997-re ledegradált Ross felkapja a vizet és úgy dönt, 47 évesen visszamegy egykori csapatához, a Brewers-höz, hogy megszerezze azt a három ütést. Itt szembesül saját felkészületlenségével, rossz erőnlétével, a csapatban uralkodó széthúzással és egy ifjú titánban felfedezi egykori nagyképű önmagát. Így tehát segítenie kell magán, a fiatal tehetségen, a csapaton és ennek tetejébe még felbukkan régi szerelme, Mo (Angela Bassett) is - őt pedig vissza kell hódítania! Inenntől egy kérdés foglalkoztat mindenkit: legenda lesz Stan Ross-ból vagy sem?

Ebben a filmben a sport inkább csak háttér, valójában egy férfiről szól, aki elér valamit, amit csak kevesen; de ez túlságosan büszkévé és dölyfössé teszi. Lenéz és kihasznál mindenkit, csak a saját érdeke vezérli, de egy új akadály rádöbbenti, hogy mennyire elvesztegette az életét és az erejét. Van valamije, de sok minden hiányzik a mindennapjaiból - például a szerelem. És nem egy Nagy csapat-szerű, már bejáratott "elsőkből lesznek az utolsók" klisét kapunk, hanem valami egészen mást...

Bernie Mac kiváló itt, főleg az elején mond remek poénokat és már pusztán a vigyora elég ahhoz, hogy a néző is elmosolyodjon:) Partnernője Angela Bassett, aki egy dögös újságírónőt alakít; akit még ismerhetsz, az Amauri Nolasco (pl. A szállítmány, Max Payne) és Chris "Mr. Big" Noth. Mellettük feltűnik még egy-két tévés híresség, akik önmagukat alakítják: Larry King, Jay Leno, Tom Arnold és a stáblistában nem jelezve Carmen Electra is. Érdemes megjegyezni, hogy a káromkodni képtelen Fukudát a legújabb Mortal Kombat-sorozat Scorpionje, Ian Anthony Dale kelti életre. A rendező egyébként egy Charles Stone III nevezetű számomra ismeretlen pasas.

Néhány érdekesség: A forgatásra rekordszámú nézősereg gyűlt össze többször is a Miller Park-stadionban. A Baseball Hírességek Csarnokába valójában 1947 óta minden visszavonult, legalább 2800 pontot elérő játékost beválasztanak - a filmnek azonban annyi valóságalapja van, hogy a szakírók szavazzák be a játékosokat Cooperstownba, így érthető, hogy Stan miért nem kerül oda. Viszont az is igaz, hogy legalább 5 éve abba kellett hagynia a játékot, hogy megfeleljen a kritériumoknak és mivel ő éppen most tért vissza a "nyugdíjazásból", ezért ez a való életben akadályt jelentene. A Mr. 3000 30 millió dollárból készült és csak alig 22 milliót hozott, ezen kívül a kritika sem volt egyértelműen pozitív irányába.

El kell ismernem, hogy vannak benne unalmas részek és a játékot sem mutatják olyan sokáig, de vicces és Bernie Mac-ért megéri megnézni - plusz ha szereted a baseballos mozikat, biztosan ez is tetszeni fog!

Pontozás:

imdb: 5.5 (5 év alatt 0.3-at csökkent.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Angela Bassettet jelenleg a Vészhelyzetben láthatjuk, valamint nemsokára benne lesz a Zöld Lámpásban és a This Means War című romantikus akciófilmben, ahol két CIA-ügynök küzd ugyanazon nő (Reese Witherspoon) kegyeiért.

- A feltörekvő tehetséget, T-Rexet életre keltő Brian J. White Chris Hemsworth mellett játszik a Cabin in the Woods-ban (horror).

- Tom Arnold valami nemtudomhanyadik Beethoven-filmben (a bernáthegyis) lesz a kutya hangja (?!). Ezúttal a méretes blökinek a Télapó egyik bajbajutott manóját kell kisegítenie. [A Garfield tele van az ilyen filmeket kifigurázó képsorokkal. Tényleg nem tudnak már mit kitalálni?]

Várható írások: Fater élve vagy halva, Druidák.

Általában érdekelnek a szuperhősös filmek, persze van egy-két kivétel (pl. Hihetetlen Hulk, Ha/ver, Spirit, stb. - a legutolsó kivételével azóta ezeket is láttam, megírtam róluk a véleményemet). Nem emlékszem, hogy a Penge-trilógiából melyik részt láttam először, de az megmaradt, hogy a kettő a legjobb - és ezt még mindig így gondolom.

Mit kell tudnunk Blade-ről? A Marvel-univerzum szülötte, 1973-ban bukkant fel először egy képregény, a Tomb of Dracula hasábjain, mint mellékszereplő. Eredetileg csak egyetlen szuperképessége volt (nem lehetett vámpírrá változtatni), nagyon gyűlölte a vámpírokat, fegyverként pedig késeket használt. Bátor és hősies szereplő volt, de ugyanakkor nehezen jött ki csapattársaival és a vámpír-gyűlölete már-már átcsapott fanatizmusba. Mindez egészen addig tartott, amíg meg nem harapta egy másik képregényhős, a vérszívó Morbius. Pengét Marv Wolfman író és Gene Colan rajzoló kreálta.

Itt és most pedig Penge (Wesley Snipes) a Fényben Járó, aki félig ember, félig vámpír. Társával, a sánta Whistlerrel (Kris Kristofferson) a legkülönfélébb és leghatásosabb módokon gyilkolják a vérszívókat - Blade az anyja halálát, idős haverja pedig a családja kiirtását akarja megbosszulni... Egy alkalommal hősünk megment egy csinos hematológust (vérszakértőt, N'Bushe Wright), aki aztán segíteni akar neki(k). De az ellenfél a vámpírok új nemzedékének feltörekvő vezére, Deacon Frost (Stephen Dorff), aki Erebus könyvének (a vámpír-biblia) ősi tudását felhasználva akarja leigázni az emberiséget és a tisztavérű nosferatukat. Penge és segítői még a legnagyobb túlerővel szemben is felveszik a harcot, így látszólag semmi sem állíthatja meg őket - de vajon versenyezhetnek egy évezredes hatalommal?

Ez a film jó lenne HA:
1. Állandó jelleggel jönnek ezek a marhára fura és nevetséges felgyorsítások, amik tönkreteszik az atmoszférát. Ezek és a béna számítógépes animációk nagyon nem kellettek volna.
2. Megint itt a „mindenki mindent tud és mindent megmagyaráz-effektus”: pl. Whistler helyből lefordít egy több ezer éves szöveget ránézésre, miközben Frostnak hetek kellettek hozzá, a tisztavérűek pedig azt állítják, hogy lefordíthatatlan; mind Penge, mind öreg cimborája simán kifecsegik legféltettebb titkaikat a csajnak (meg a nézőnek) és még sorolhatnám. Ezek vontatottá teszik az egész cselekményt - jó, persze, meg kell ismerni a figurákat és meg kell érteni a motivációikat, de ha valaki látta a következő két részt, akkor tudhatja, hogy a címszereplő már ennek a filmnek a végén elveszti a motivációját; Whistler pedig hazudott a családjáról...
3. Frost egy fehér képű, nyálas kis buzi. Tenyérbemászó seggfej, egyszerűen semmi ijesztő, nagyszerű vagy karakteres nincs benne - és EZ a mozi legnagyobb hibája.

Viszont még így is vannak benne jó dolgok: Az akció igazán látványos és még szemmel követhető. A gusztustalansági faktor megfelelő (gondoljunk csak az Eric Edwards által játszott Gyöngyre), a vér hordószámra fröcsög és ott van király gonosznak Donal Louge Quinnje, aki őrült, barom és vicces - ráadásul a külseje sokkal királyabb, mint a főnökéé. Whistler kurvanagy arc és Penge is laza, bár itt még nincs olyan vicces kedvében, mint a folytatásban. N'Bushe Wright egész jó nő, meg ott van még Sanaa "AvP" Lathan és a kezdő részben Tracy Lords (ex)pornószínésznő:P És hogy ne csak a külső alapján emeljek ki, megjelenik még a színjátszás német nagymestere, Udo Kier is, egy mellékszerepben. A sztori végülis oké, a megvalósítással vannak csak bajok, de ez még így elég jó. Nekem elsősorban a béna főgonosz miatt nem tetszik annyira ez a rész, a többi dolog viszont nagyjából működik.

A rendező Stephen Norrington effektmester, aki az Alien 2-3, valamint a Penge és a Hellraiser 4 szörnyeinek kreálásában vett részt, a harmadik Pengénél pedig storyboardokat rajzolt. Színészként benne van ebben a filmben, ő az a vámpír, aki egy utcasarkon beleharap egy lány nyakába, mialatt Penge és Karen kocsival elhajtanak mellettük. Rendezőként jegyzi A szövetséget, amit rajtam kívül mindenki utál - ez érthető, mert tényleg rossz film. A forgatókönyvet David S. Goyer írta, aki a Penge 2. rendezője, a harcolós jelenetek koreográfusa pedig maga Snipes volt. A producerek közt találjuk Stan Leet és Avi Aradot (ő a Marvel igazgatója).

Néhány érdekesség még: Vezli Snájpszot azért alkalmazták, mert már régóta tervezték egy másik fekete Marvel-hős, a Black Panther történetének megfilmesítése - ez lett volna ő, de a filmből ugye nem lett semmi, így jött szóba a Blade. A kézi kamerás jeleneteket egy különleges lencsékkel felszerelt, önálló hangrögzítő rendszerrel rendelkező kamerával vették fel - a világon ebből csak egyetlen darab van (vagy volt, akkoriban még). La Magra spanyolul és olaszul azt jelenti: a vékony. Penge valódi neve Eric Brooks (a filmből a keresztneve mindenkinek kiderül, a figyelmesebbek a vezetéknévre is rájöhetnek). Az egyik jelenetben Frost lakosztályában a tévében a Mortal Kombat-mozi megy:) Cikkem tárgyának eredeti verziója csúnyán megbukott a tesztvetítéseken, így rengeteg vágást eszközöltek és egy csomó új jelenetet forgattak hozzá (például Frost és Penge kardpárbaja is ilyen utólag hozzátoldott részlet). A rituálé során látható 12 tisztavérűből egy meghal, de mégiscsak megtörténik ami megtörténik - ezt hibának hittem, de éles szemű nézők megírták, hogy a beterelési résznél meg lehet számolni őket és 13-an vannak - tehát még elegen maradnak. Marv Wolfman a bemutató után 50 millió dollárra perelte a Marvelt és a New Line-t, de vesztett - itt még feltüntették a nevét, a későbbiekben viszont már nem. Egy vicces név így a végére: Marcus Aurelius (rendőrt alakított). A Blade 45 millió dollárból készült, több mint 131 milliót hozott. A kritikusoktól hideget és meleget is kapott, viszont ennek a sikere eredményezte az olyan későbbi kasszasikerek létrejöttét, mint az X-Men és a Pókember-mozik.

Nem volt rossz, de inkább ajánlanám a Penge 2-t.

Pontozás:

imdb: 7.1 (5 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 4/5 (Azért a Szentháromságnál sokkal jobb!)

Hírek:

- Stephen Norrington írja a legújabb The Crow forgatókönyvét. (Ez már asszem az ötödik lesz?) A címszereplőt állítólag Bradley Cooper kelti életre - remélem nem...

- Kris Kristofferson következő érdekesnek tűnő munkája a Blackbird lesz, egy dráma Olivia Wilde-dal, Sissy Spacekkel, Eric Banaval és Treat Williams-szel.

- Stephen Dorff az Immortals című mitológiás fantasy-ben egy Stavros nevű karaktert alakít.

- Donal Louge az elkövetkezendőkben a Vengeance névre hallgató akciófilmben játszik Danny Trejoval és Ötven Centtel.

- Udo Kier benne lesz a Night of the Templarban és egy német horror/drámában, a Die Blutgräfinben - A vérgrófnő, Báthory Erzsébet története alapján készül, Tilda Swinton lesz Erzsébet.

- Arly Jover (a szőke vámpírcsaj, Frost embere) A tetovált lány amerikai újrájában bukkan fel legközelebb.

Várható írások: Mr. 3000, Fater élve vagy halva, Druidák. 

Utólag is boldog péntek 13-at mindenkinek!

Nekem nagyon jól telt a mostani péntek, hosszú ideje az első igazán jó Jason-nap volt. Mint minden ilyen napon, ezen is megnéztem az idevágó Friday the 13th-széria egyik epizódját - mivel a VI., VII., X, 11, 12 már szerepel itt, ezért úgy döntöttem, a köztes hiányzó két részből az elsőt tekintem meg, a VIII.-ast.

Annak idején, amikor még tetűlassú netem volt, nem tudtam semmit sem letölteni - ellenben nagyon kíváncsi voltam sok filmre, így innen-onnan mégiscsak beszereztem őket. Létezett egy magyar weboldal, valami könyvesbolté, ahonnan külföldi dvdket lehetett rendelni, rajtuk keresztül hozattam Angliából a Péntek 13. VIII. és 9. részeit. A VIII.-kal úgy voltam, hogy anno csak egyszer láttam, nem sok maradt meg belőle, de úgy emlékeztem, hogy szar. Aztán most megnéztem és tök tetszett! Lássuk, ezúttal milyen helyszínen mészárol kedvenc hokimaszkos gyilkosunk!

Sok évvel a hetedik részben történtek után járunk. A Kristály-tavon hajó úszik, amiben szerelmes fiatal pár élvezi a nyári éjszakát, édeskettesben. A srác elmeséli barátnőjének a rettegett Jason Voorhees meséjét és még rá is ijeszt a lányra egy autentikus hokimaszkkal. De arra egyikőjük sem számít, hogy járművük horgonya beleakad egy elektromos kábelbe és a keletkező víz alatti sokk feléleszti a tó mélyén szunnyadó elpusztíthatatlan szörnyet (Kane Hodder, immár másodszor). A párocskától rövidesen búcsút vehetünk, az elszabadult hajó pedig útnak indul...

... és megérkezik egy kikötőbe, ahol a méretes Lazarus nevű tengerjáró egy csapat érettségizős diákkal a fedélzetén New Yorkba készül. Jason szintén felszáll a hajóra és az osztálykirándulás terror-túrába torkollik! A tehetséges író-növendék Rennie (Jensen Daggett), a kapitány fia (Scott Reeves) és két tanáruk 
(Barbara Bingham és Peter Mark Richman) együtt próbálja meg túlélni az utat, de a belső konfliktusaik, a hajó és később New York barátságtalan utcái nem könnyítik meg a dolgukat - és Jason csak jön, jön, bármit is tesznek. Vajon ki lesz az utolsó szerencsés túlélő, vagy ikonikus antihősünknek ezúttal sikerül mindenkit kiirtania?

Aki már látott régi Péntek 13-filmet, az tudja, mit várhat a szériától: míg az első rész a maga idejében igen komoly és véres horrornak számított, addig az elkövetkezendő, eredetileg be sem tervezett folytatások már egyre csökkenő színvonalat mutatnak - ám nagyon jó szórakozási lehetőséget biztosítanak a nézőnek! Jason lassú "evolúción" megy keresztül: először csak csúnya kisfiú, majd szörnyen torz felnőtt és a VI. résztől indul az általam zombi-Jasonnek nevezett harmadik stádium, amikortól a machetés kaszaboló igazi természetfeletti gonosszá válik. A VIII. résznél Voorhees már a harmadik alkalommal tér vissza a tényleges halálból, továbbra is rothadó, gusztustalan és nagyon erős - immár szinte semmi nem árthat neki!

Sajnos azonban innentől kezdve a mindig új alkotók egyre hajmeresztőbb ötletekkel hozzák vissza őt az életbe, és ugyanilyen módszerekkel juttatják el a helyszínekre, sőt újra is értelmezik a figurát. A Jason él!-ben elektromosság élesztette fel, itt megint ugyanezt az aduászt lövik el a készítők, viszont már a legelején, az alapötlet hibás: az a hajó, amire a hokimaszkos először felkapaszkodik, az hogy jutott be a tóra és ami még nagyobb őrültség, hogy jut ki az óceánra?! Na, de ez még csak a blődlik és sokszor látott klisék sorának kezdete... Ezek ellenére valami miatt a Jason Takes Manhattannek van egy remek hangulata, és ha túltesszük magunkat az első 20-30 percen, akkor egy nagyon jó kis Péntek 13-mozit kapunk! Ezúttal ugyanis az áldozatoknak nincs hová menekülniük a hajóról - akik pedig mégis kijutnak, azok sem lehetnek biztonságban, sem a társadalom söpredéke, sem Jason miatt.

Kane Hodder az előző epizódban szerzett tapasztalatait használta fel itt, magabiztosan, erőteljesen alakítja a tizenharmadikai gyilkost, aki - ha elvonatkoztatunk a forgatókönyv különös gyerek-átlényegítésétől - nagyon jó, karakteres főgonosz. Azonban megmagyarázhatatlan módon mindig tetőtől talpig vizes és az eddig csak finoman érzékelhető "teleportálása" itt már rohadt durva (magyarul másodpercek alatt tesz meg óriási távolságokat).

A női főszereplő Jensen Daggett szép és egészen jól játszik, szimpatikus központi figura. Mellette viszont csak Peter Mark Richman az, aki bármit is letesz az asztalra - egyébiránt az ő karaktereik közt rokonsági viszony van és a lány kezdetektől fennálló víziszonyát a közös múltjuk egyik pontja okozza. Rennie és Jason közt szintén létezik valamiféle kapocs, de míg a VII. részben megmutatták nekünk, hogy a főhős hölgyikének természetfeletti ereje van, addig itt nem derül ki, hogy a lány miért és honnan tudja azt, amit tud; miért látja a látomásokat; stb. Nekem szimpatikus mellékszereplők még: a videokamerás srác (Martin Cummins) és a rockercsaj (Saffron Henderson - a figura monogramja J.J., nekem akaratlanul beugrott, hogy esetleg Joan Jett?). De van itt még egy érdekes figura, a hajón szolgáló őrült pasas (Alex Diakun), aki egyértelműen az első két epizód Ralph-ja előtti tisztelgés - vagy újabb "már láttuk"-klisé? Az ázsiai lányt nem más játssza, mint Kelly Hu (az X2 Lady Deathstrike-ja); a new yorki étkezdében a szakács pedig Ken Kirzinger kaszkadőr, aki később az FvsJ-ben maga is Jasonné vált:)

A filmet egyébiránt szinte teljes mértékben Rob Heddennek köszönhetjük, ő írta és rendezte - az első filmje volt. Neki lehetett valami elképzelése arról, hogy mit akar megmutatni a nézőnek, de ez nem sikerült. A legnagyobb gond az értelmetlen jelenetek megkoronázásaként a teljesen logikátlan, már-már a misztikus rejtélyek 
körébe sorolható befejezés - erre a mai napig nincs elfogadható indoklás a készítőktől. Viszont ugyanígy elég fura az, hogy miként kerül a látszólag teljesen új kábel a vízben Jason alá, valamint van két rendkívül buta halál-jelenet, a bokszolós (az legalább vicces) és Kelly Hu karakterének eleste. Néhol még megpróbáltak behozni a sok mínusz pont mellé egy-két pluszt, így itt van a film két legnagyobb poénja, a hirdetőtáblás és Jason találkozása a punkokkal; valamint a jó kis '80-as évekbeli rockzene. Kár, hogy a látványt nem sikerült eltalálni, a maszkok és a holttestek nagyon bénák lettek...

Egyéb érdekességek: Jensen Daggett A nagy csapat 3-ban volt a főhős barátnője és '99 óta nem szerepelt semmiben. Peter Mark Richman a Csupasz pisztoly 2 és félben játszott és még énekelt is benne. A fiatal Rennie-t életre keltő Amber Pawlicknek ez volt az egyetlen szerepe, ugyanígy a kávézóban látható pultosnőnek, Peggy Heddennek is - ő Rob Hedden testvére. A gyerek Jasont alakító Tim Mirkovich-nak szintén ez az egyedüli színészi alakítása, de azóta vágó lett belőle, pl. dolgozott A sötétség leplén.

Az eredeti posztert (lásd a bejegyzés elején) valamint a következő verziót, amin véres kés van, leszavazta a New Yorki Turisztikai Hivatal, mondván hogy rontják a város hírnevét. A kezdő stáblista alatt látható összes helyet a szereplők később bejárják. A metrós üldözés alatt az egyik kocsiban látható a falra felsprézve a "Jason Lives" felirat. Amikor Jason betöri az ablakot és próbálja megfojtani Rennie-t, akkor Jensen Daggett arcán valódi félelem látható, ugyanis az üveg olyan szerencsétlen módon tört ki, hogy egy hatalmas, éles darab pontosan közé és Hodder közé került - Kane pedig ezt nem vette észre és az ablak felé húzta Jensent - ezt a szilánkot egyébként én is kiszúrtam, tényleg nagyon feltűnő. Az első verzió több mint két órás volt. Eredetileg több jelenet játszódott volna a Nagy Almában, de a költségvetés ezt nem engedte meg. A direktor később elnézést kért a rajongóktól az általa elkövetett hibák miatt - pl. az egyik legfeltűnőbb a címválasztási baki, ugyanis a játékidő alig negyede játszódik ténylegesen New Yorkban.

What's a hockey mask?-rovat

A forgatókönyv szerint Jasonnek bele kellett volna rúgnia Rennie kutyájába, de Kane Hodder azt mondta, hogy Jason nem tenne ilyet és nem volt hajlandó megcsinálni. Néhány rövid pillanatig Ken Kirzinger játszotta a hokimaszkost. Hodder azt mesélte, hogy a Times Square-i forgatáson jelentős tömeg gyűlt össze, hogy lássák a karakterét, ő pedig az illúzió fenntartására magán hagyta a maszkot és néha-néha kitekintett a tömegre, akik ujjongtak és sikoltoztak neki:) Az utolsó jelenetben látható vízköpést maga Kane csinálta meg: rengeteg vizet megivott és aztán felöklendezte, tehát nem trükkfelvételről van szó. A szörnyű gyilkossági részek rögzítése után a hangulat oldására Jason alakítója mindig valami vicceset csinált, pl. diszkó-táncolt:) Hodder mindent megtett, hogy a tervezett befejezést változtassák meg, de leszavazták, így az általa legjobban utált jelenet mégis benne maradt a végső verzióban - ez az a bizonyos elképesztő metamorfózis, amire nincs magyarázat. A figura ruházata nem egyezik a VII. részben látottal - jobb állapotban van és a fekete kesztyűje a semmiből lett. A maszk, amit pedig az elején a szerelmespár fiú tagjától szerez, tökéletesen úgy néz ki, mint az, amit az előzményben megsemmisítenek - még a baltanyom is rajta van a III. epizódból.

A Friday the 13th Part VIII. 5 millió dollárból készült és kb. 19 milliót hozott vissza (világszerte). A sorozat második legkisebb bevételt hozó darabja volt, a Paramount emiatt a hozam miatt eladta a szériát a New Line Cinemanak. A kritikai fogadtatásról annyit, hogy az Entertainment Weekly Top 25 Legrosszabb Folytatások-listáján a 8. helyet szerezte meg. Ezt írták róla: "Egyik Kristály-tavi tábori öldöklés-folyam sem nevezhető jónak, de ez nézhetetlen. Még a gyilkossági módok sem túl kreatívak, kivéve, ha kreatívnak nevezzük a nyílpuska használatát... és azt hiszem ezt már felhasználták a III. részben. Egy csapat tini New Yorkba hajózik, a fedélzeten Jasonnel. Ahogy a hajó elkezd süllyedni, a túlélők partra evickélnek, Jason pedig utánuk úszik. (Várjunk, nem azért halt meg az első részben, mert nem tudott úszni?!) Nem is jutunk el Manhattanbe, csak a film második felében. És mikor odaérünk, akkor ez a Manhattan marhára úgy néz ki, mint Vancouver."

Való igaz, bőven van benne mit kritizálni, de ugyanakkor egy igazi Péntek 13-rajongónak biztosan tetszeni fog! A többieknek inkább ajánlom a VI. részt vagy az újrát.

Pontozás:

imdb: 4.5

Péntek 13-filmként: 4/5

Átlagos filmként: 4/5 (A sok furcsaság és a befejezés miatt, de az újranézés mindenképpen jót tesz neki.)

A dvdről: Ez az angol kiadás nem tartalmaz magyar nyelvű feliratot és semmilyen extra nincs rajta. A film viszont nagyon jó minőségben jelent meg, így ez legalább kárpótol. Ugyanakkor létezik egy deluxe-kiadás, azon nyilván vannak extrák. Azt hiszem, aligha érte meg ezt megvenni, akit érdekel és tud angolul, az nyugodtan töltse le! (Ha létezik magyar kiadás, én nem tudok róla, de nyugodtan világosítsatok fel:))

Hírek:

- Kelly Hu következő filmje az egészen érdekesnek tűnő The Wizards Hunter: The Hunt for Evangelion Crowley című drama/sci-fi/fantasy, amiben egy elátkozott nyomozó kutat Aleister Crowley "Bibliája" után - az ismert mágust Franco Nero alakítja majd!

- Kane Hodder állítólag harmadszor is eljátssza majd a Hatchet púpos, csúnya sorozatgyilkosát - akit egyébként Jasonről mintáztak.

Jön: Penge, Mr. 3000, Fater élve vagy halva.

     "He's a real nowhere man,
Sitting in his Nowhere Land,
Making all his nowhere plans
for nobody."

     Énekelte John Lennon (saját magáról) 1965-ben a Rubber Soul nevezetű korongon. A film szerint - meg nyilván így is volt - felnőtté válása során hasonlóan érezhette magát, csak akkor még nem tudta igazán dalban megfogalmazni.

     Az 50-es évek derekán Lennon (Aaron Johnson) szigorú, ám őt nagyon is szerető nagynénjével, Mimivel (Kristin Scott Thomas) él Liverpoolban. A sztori szerint nagybátyja temetésén találkozik akkor már évek óta nem látott anyjával, Juliával (Anne-Marie Duff). Egy nap meglátogatja és innentől kezdetét veszi életének egyik legvidámabb, de túl rövid időszaka. Miközben Mimitől csak azt hallja, amit Lenin elvtárs is gyakran ismételgetett (Tanulni, tanulni, tanulni!), és mindent megtilt számára, addig anyja gyakorlatilag legjobb barátjává válik. Megismeri Elvist, a rock 'n rollt, és egyszerűen elvan az anyjával, akit mindenki imád, mert vibráló és vidám személyiség. Épp ezért került annak idején a kis John a nagynénjéhez, ám ezekről a régi családi titkokról ő mit sem sejt. Miközben beleveti magát a csinos lányokkal és az őrületes zenekari fellépésekkel teli új életébe, lassan ráeszmél arra, hogy ő maga a Nowhere Boy, nem tartozik senkihez és semmihez.

     Tehát egyértelműen az anyjával való kapcsolatára helyeződik a hangsúly, a zene valójában másodlagos szerepet tölt csak be. A főszereplő gyerek hihetetlenül hasonlít Lennon haveromra, vagy csak sokat gyakorolt a szerepre. A szarkasztikus poénokhoz vágott feje, meg a hangja, a mozgása, minden klappolt. Szóval jól néz ki, mint az eredeti. (Ezt pedig észrevette a rendezőnő Sam Taylor-Wood is, mert azóta összeházasodtak és született egy lányuk.) Kristin Scott Thomas szerintem a kisujjából rázta ki Mimi néni alakjának megformálását. Azt hiszem a Lennon iránt rajongók szeretnek úgy gondolni Mimire, mint valami szörnyeteg hárpiára, de tuti, hogy inkább olyan lehetett, mint a filmbéli. Julia esetében már nem vagyok olyan jó véleményen, nála fordult elő leginkább, hogy forgattam a szemeim, mondván, jaj de bénuska. Volt benne valami idegesítő.

     A filmnek egész jó hangulata van, helyenként előbukkannak unalmas részek, de nem vészes mennyiségben. Jól eltalálták a valódi Lennon tinédzserkori "báját", amitől a tanárok kifutottak volna a világból, meg aminek jó sok kicsapásközeli élményt köszönhetett.

     A kicsi McCartney-t játszó Thomas Brodie-Sangstert említeném még meg, ő is tűrhető. Az Igazából szerelem nevű izében volt ő az a kissrác, akitől szerintem minden normális ember azonnal rosszul lett, annyira idegesítő volt. Egyébként Johnson és a kicsi George Harrisont alakító Sam Bell énekli a dalokat. Meglepően jól. Bár a Quarrymen (ez volt Lennon első bandája, ha valaki nem tudná) nótái mégsem bonyolult éneklést igénylő művek, de kit érdekel, mikor jó kis nóták. Akkor most mindezt minek írtam le? A megfelelő zenei aláfestésről ezen kívül még Screamin' Jay Hawkins, Jerry Lee Lewis, meg Elvis gondoskodik, többek között.

     Köszi Dávidkának, aki lehetővé tette számomra a film megnézeletét!

     Én ennél sokkal rosszabbra számítottam, jó kis film ez. Aki meg kíváncsi, mit érezhetett John Lennon életének nagy részében szüleivel kapcsolatban, annak ezt a dalt ajánlom:

https://www.youtube.com/watch?v=eDVkkwl6aJo

Baráti társaságom kitalálta, hogy menjünk moziba és nézzük meg ezt. Engem nem annyira érdekelt, de senki se volt biztos benne, hogy igazán jó lesz - azért biztosítéknak ott volt Natalie Portman, Anthony Hopkins és a 3D által ígért lenyűgöző látványvilág. Hogy ebből mennyi jött be? Olvass tovább és a sztori ismertetése 
után megtudod;)

Egy másik dimenzióban, egy messzi világban hatalmas harcosok élnek, akik sokszor meglátogatják a Földet - az ősi vikingek isteneknek tekintették őket. Királyuk, a Mindenek Ura, Odin (Hopkins) már nagyon-nagyon öreg és lassan készül hogy átadja trónját egyik fiának. Vajon kit választ majd? A rendkívül erős, ám arrogáns, dölyfös 
Thort (Chris Hemsworth), vagy a látszólag békésebb, diplomatikusabb Lokit (Tom Hiddleston)? A mérleg nyelve elvileg Thor felé dől, ám ő nem várja meg, hogy az ölébe hulljon a dicsőség - inkább elindul négy bajtársával és testvérét is magával viszi, hogy betörjenek az ősi ellenség, a jötün jégóriások birodalmába... Tette viszont váratlan következményekkel jár, Odin ugyanis közbelép, és súlyos büntetést mér rá: elveszi tőle a hatalmát és fegyverét, a Mjölnirt, majd száműzi fiát a Földre... És itt kezdődik a történetünk, aminek során az egykori istennek bizonyítania kell, hogy megfelelő lenne királynak; meg kell védenie újdonsült barátait és szerelmét (Portman); közben pedig számolnia kell az otthonára leselkedő belső és külső veszélyekkel is! De Thor most már csak egy gyarló ember, vajon képes lesz helytállni így?

Thor az egyik leghíresebb amerikai képregényhős, aki már több mint 40 éve harcol a gonosz erőivel a nyomtatott képkockákon. Alapvetően nekem az volt a gondom a figurával, hogy olyan mint Superman: a külseje nem valami érdekes, túlontúl erős - nincs méltó ellenfele. Érdekes persze, hogy egy ennyire közkedvelt figurát az északi mitológiából vettek kölcsön és nem maguk találtak ki, de ezen kívül semmi különleges nincs a mennydörgés urában... A mostanság elsősorban a Pókember-szériával azonosított Sam Raimi már 1990-ben meg akarta filmesíteni ezt a karaktert, és ezek után még jó 21 évet kellett várni, mire elkészült a Thor-mozi. Gyártótól-gyártóig, rendezőtől-rendezőig, forgatókönyvírók során haladt végig a történet - hol túl drága lett volna, hol elutasították, volt akinek épp akkor járt le a szerződése, így nem is foglalkozhatott vele, stb., és ez így ment hosszú-hosszú ideig...

Az itt tárgyalt 2011-es filmben az alkotók egészen eltalálták és kissé érdekesebbé tették ezt a szuperhőst. A filmben Thor kezdetben úgy viselkedik, ahogy az elvárható valakitől, aki addigi élete során bárkit vagy bármit legyőzött - és aztán később ebből adódnak majd a konfliktusok, mert ugye elveszti az erejét, de az önhittsége megmarad... A Földön töltött idő alatt van pár remek poén, a legjobb talán az étkezdében a bögrés:) - ugyanakkor a fényes Asgardban van valami megfoghatatlan hidegség, komolyság, ami szöges ellentétben áll világunkkal. Ahogy azt már kitalálhatta az olvasó, a 3Ds látványvilág az utóbbi helyszínen tényleg monumentális, ezen kívül a jó egy évtizede bevett "kék színnel ijesztgetnek minket"- motívumot maximálisan kihasználhatták a jégóriások hazájának megjelenítésénél - a térhatás ott is nagyon jól mutat.

A rendező nem más, mint Kenneth Branagh, az angol színjátszás egyik mestere - különös választás egy Marvel-filmhez. Branagh gyermekkora óta rajong Thorért, ezért kitűnően helytállt - Anthony Hopkins szavaival élve "ezt az istenekről szóló képregény-történetet átszőtte shakespeare-i atmoszférával". Elsősorban az V. Henrik című dráma szolgált alapul, hiszen az egy fiatal királyról szól, aki megmérettetéseken és büntetéseken megy keresztül, háborút vív, egy másik földről való lányba lesz szerelmes, és ott van még a legendás szerző utánozhatatlan karakter-fejlesztése is - ezeket mind megpróbálták belenyomni a meglévő keretbe. A megvalósult filmben tényleg van valami magasztosság, az itt felvonuló isteni figurák túlmutatnak a képregények világán.

A címszereplőt játszó Chris Hemsworth-t eddig sorozatokban láthattuk, meg az új Star Trekben ő volt Kirk apja, de most biztosan elindul a világsiker felé. Külsejében igazán harcoshoz méltó és simán elhihető róla, hogy északi férfi; a játéka sem rossz. Natalie Portman most is gyönyörű, egy tőle egész szokatlan kutatónő-szerepben - 
azért nem egy hűdekomoly tudósról van szó, a karaktere inkább egy okos, de mégis bájos, kislányos nő:) Anthony Hopkins fantasztikus Odinként, remek döntés volt őt felkérni. Szerintem Tom Hiddleston se rossz, már valahogy a megjelenése is vészjósló, a tekintete jeges, az egész figurája a játékidő során egyre inkább visszataszítóvá válik. A mellékszereplők közt találjuk Stellan Skarsgardot (A Karib-tenger kalózaiban Bocskor Bill), Rene Russot, Clark Gregget (Vasember 1 óta a S.H.I.E.L.D. ügynöke, Coulson), valamint felbukkan még Stan Lee (tudtam, hogy hol fog jönni:D) és az író J. Michael Stranczynski (aki a Babylon 5 atyja is). Kiemelném még az Idris Elba által alakított Heimdallt, ő egy marhajó karakter; Colm Feore Laufey királyát (a legfőbb jégóriás), aki igazán ijesztő; na meg Ray Stevenson Volstaggját, mert vicces és az egyetlen igazán vikinges külsejű alak. Meg még ott a Destroyer nevű animált szörny, az is rohadtjó lett!

A történettel végülis semmi gond, bár rengeteg kitalálható dolog van benne, plusz ugye ha ismered a Marvel világát, akkor nem fognak meglepetések érni. (De egyébként sem...) Ha már történet: aki teheti, az várja meg a stáblista végét, mert ott van még egy jelenet, egy olyan, ami egészen megváltoztatja az addig látottakat! Ja és van egy kérdésem: Ha a jégóriások tudnak bármilyen fegyvert létrehozni jégből (a puszta levegőből), akkor miért nem csinálnak maguknak páncélzatot is?

Érdekességek: Chris Hemsworth-nek könnyedén ment a kalapács forgatása, mert egy időben építőmunkásként dolgozott. Ahhoz, hogy elérje azt a külsőt, amit a filmben is láthatunk, hat hónapos kimerítő edzéstervet hajtott végre, amihez speciálisan előírt óriási kalóriamennyiséget fogyasztott minden nap. Natalie Portman elsősorban 
Branagh miatt vállalta a szerepet, azt nyilatkozta, hogy egy képregény-film az ő rendezésében egészen őrült ötlet, így nem hagyhatta ki:) Colm Feore maszkját öt órába tellett felrakni. Tom Hiddleston három legendás filmest választott inspirációul Loki eljátszásához: Peter O'Toole-t, Jack Nicholsont és Clint Eastwoodot. Ez Anthony Hopkins első képregényen alapuló munkája - egy interjúban elmondta, hogy semmit sem tudott a sztoriról, mikor elvállalta a feladatot; az apa-fiú kapcsolat ábrázolása és ennek központi szerepe miatt volt vonzó számára az ajánlat.

Mikor Odin és Thor alakítói először látták meg egymást teljes páncélzatban, Hopkins állítólag azt mondta Hemsworth-nek: "Istenem, itt nincs is szükség a játékunkra, igazam van?" Idris Elbát több támadás érte, amiért őt választották Heimdallnak, ugyanis egyesek nem nézték jó szemmel, hogy legyen egy néger az asgardi istenek közt - a színész erre csak annyit mondott: nevetséges. Stan Lee mindig is szerette volna eljátszani Odint, de látva a választott színész teljesítményét, meg volt elégedve - saját aprócska szerepéről pedig viccesen azt nyilatkozta, hogy "meghatározó a filmben":) Elba négy produkcióra szóló szerződést kötött a Marvellal, Russo pedig szintén szerződött az esetleges folytatásokra - azonban egyikük sem lesz benne a Thor legközelebbi felbukkanását jelző Avengers-ben. A fegyvertárban látható egy rövid ideig a képregény-univerzum egyik nagy erejű mágikus tárgya, az Eye of Agametto  - ez az a különös színű szemgolyó, ami az őrök után néz. Emellett az egyik leghíresebb, szintén óriási hatalmú fegyvert, az Infinity Gauntletet is elkészítették, ennek viszont (eddig) nem volt szerepe a mozi(k)ban. Végezetül két vicces név: Dale Godboldo (egy ügynök) és Dakota Goyo (a fiatal Thor). A Thor 150 millió dollárból lett, eddig 242 milliót hozott, de mivel még bőven vetítik, így sokkal több haszonra számíthatnak még az alkotók. A kritikusok nagyrészt pozitív véleménnyel vannak róla.

Egy kora nyári kasszasiker - elszórakoztat, de nem igazán nagy szám, valószínűleg egyszer bőven elég megnézni.

Pontozás:

imdb: 7/10 (5 év alatt 0.6-ot csökkent.)

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Kenneth Branagh legközelebb ismét színészként dolgozik majd, a My Week with Marilyn című drámán, Emma Watson és Judi Dench partnereként.

- J. Michael Straczynski írja a World War Z névre hallgató zombis apokalipszis-mozit, aminek a főszereplője Brad Pitt.

- Chris Hemsworth az alábbi filmekben szerepel hamarosan: The Cabin in the Woods (horror), Avengers (ismét Thorként) és állítólag benne lesz a Snow White and the Huntsmanben (fantasy). (Utóbbi kettőről azóta írtam cikket.)

- Tom Hiddleston szintén újra eljátssza Lokit az Avengers-ben.

- Stellan Skarsgard ugyanígy felbukkan a szuperhősöket egyesítő alkotásban, valamint Martin Vanger bőrébe bújik A tetovált lány amerikai verziójában - mostanság pedig Lars von Trier legújabb állatságában, a Melancholiaban nézhetjük meg. (Az amerikai The Girl With The Dragon Tattoo-ról is írtam már.)

- Idris Elba a Prometheus-ban (sci-fi) és a Ghost Rider: Spirit of Vengeance-ben játszik az elkövetkezendőkben.

- Ray Stevenson lesz A három muskétás 3D Porthos-a. (Most ez komoly? Azért csinálnak egy ezredik Három testőrt mert most lehet 3dben?!) (Viszont ez korántsem lett rossz film, sőt!)

- Az itt megismert figurákkal készült el a Thor: Tales of Asgard című rajzfilm, ami mostanában jön ki.

- Bár nem igazán ide tartozik, de az egyik kaszkadőr adatlapján találtam meg, hogy tévére készül élőszereplős Wonder Woman-film Cary Elwes-szel és Liz Hurley-vel! (De nem utóbbi lesz a Csodanő.)

Várható írások: Excalibur, Druidák. (Az Excaliburt 8 éves pályafutásom alatt nem sikerült megnéznem...)

Pauly Shore neve a "mai generációnak" semmitmondó - ez az úriember volt a '90-es évek Ben Stillerje/Adam Sandlerje. Nem túl jó filmeket csinált és nagyjából mind egy kaptafára ment: a középpontban mindig az által alakított fura srác áll, aki akarva-akaratlanul bekerül egy számára totál idegen, személyiségével teljesen ellentétes környezetbe, amit aztán saját képére formál és nagyon is megfelel mindenféle elvárásnak, vagyis ő lesz majd a végén a nagy király. És amit még mindenképpen meg kell említeni: az ÖSSZES Pauly Shore-film magyar címében szerepel a "kő" szócska (Kő egy csapat, Kőbunkó, Kasza-kő, stb.).

Emberünk ezúttal kedves mamájának köszönhetően elveszti otthonát és mivel sztriptíztáncosként képtelen karriert befutni, ezért kénytelen valami új állás után nézni. Szerencséjére behívják törvényszéki esküdtnek, ő pedig kibulizza magának, hogy a lehető leghosszabbnak ígérkező tárgyaláson kapjon szerepet - nevezetesen a gyorséttermes gyilkos eseténél. Az élelmes főszereplő azt is eléri, hogy jobb szobát és kiszolgálást kapjon társainál, innentől fogva pedig már csak annyi a dolga, hogy az egyébként elképesztően hosszúra nyúló tárgyalást még inkább elnyújtsa valahogy. Azonban egy nap felmerül benne a kétség, hogy a megvádolt személy mégsem a keresett őrült gazember - de vajon meg tudja-e győzni a többi esküdtet igazáról, képes-e változtatni a szörnyű ítéleten és fel tudja-e göngyölíteni az ügyet egyedül?

Aki egy kicsit jártasabb a régi filmek témájában az már ennyiből rájöhetett, hogy a Jury Duty a legendás Tizenkét dühös ember (rosszul sikerült) paródiája. Persze, az "Another..." kezdetű akármicsodák és a Horrorra akadva-széria után az embereknek már mást mond a paródia szó, de jelentem, hogy tizenöt éve se mindig tudtak ebben a műfajban jó filmet csinálni.

Az első tíz percről lemaradtam, mert még az előző bejegyzéssel foglalkoztam, de a szobámba beszűrődő hangok alapján nem maradtam le semmiről - sőt. Odáig, hogy elkezdődik a tárgyalás, gyakorlatilag ez az izé nézhetetlen. Shore egy igazi tenyérbemászó hülyegyerek, a kutyája egy ronda patkányszerű dög és a legtöbb mellékszereplő se szimpatikus. A poénok mára már nagyon kopottak, de asszem saját korukban sem ütöttek igazán. Én konkrétan két jó viccet tudok felsorolni a filmből (ha nagyon akarom, akkor hármat). Onnantól fogva, hogy hősünk tényleg az igazságért kezd küzdeni, jó lesz az egész, de ez csak az utolsó fél óra, tehát a teljes mű háromnegyede értékelhetetlen. 

A mellékszereplők közt ott az akkoriban szexbálványnak számító Tia Carrere, a valahogy idekeveredett Stanley Tucci és a maffiózószerepeiről híres Abe Vigoda (Keresztapa, Balhé), aki ezúttal a törvény másik oldalán álló karaktert alakít. A többi esküdt közül ismerős lehet még Billie Bird, akit a Rendőrakadémiában láthattunk Tackleberry idős hölgy-másaként; Richard T. Jones, a Reneszánsz ember Leroy-a; Siobhan Fallon, akit pl. a Totál káoszban vagy a Négybalkézben nézhettünk meg, és Brian Doyle-Murray, az Idétlen időkigben a fő mormota-mester vagy mi:)

Néhány egyéb érdekesség: Stanley Tucci karakterét angolban Franknek nevezik, magyarul valamiért Tednek. Shore első szobatársát, a Richard Riehle által alakított Baisley-t angolban igazgató úrnak, magyarban tanár úrnak szólítják - Riehle egyébként jelenleg 11 filmen dolgozik. Egy vicces név a stábból: Y. Hero Abe (ő volt a japán riporter). A Kőkemény igazság 17 millió dollárt hozott, a költségeiről nem tudok. A neves kritikus, Roger Ebert úgy fogalmazott: "Pauly Shore ebben a moziban olyan, mintha hosszúra növesztett körmökkel nagyon lassan és rendkívül hangosan karmolásznának egy hatalmas táblát" valamint hogy "az ő humora azoknak az embereknek tetszhet, akiknek a magabiztossága és a szociális érzéke annyira a mélyponton van, hogy humort vagy kielégülést találnak abban, ha egy még náluk is sikertelenebb karaktert nézhetnek". A Rotten Tomatoes filmkritika-weboldalon 0, azaz nulla százalékot kapott a 100-ból:) Pauly Shore-t anno a Legrosszabb Színész Arany Málnájával jutalmazták ezért az "alakításáért".

Összefoglalva: Két-három poén, sok unalom, sok faszság, Tia Carrere, Stanley Tucci - ennyi az egész. Igazából nem ajánlom, viszont én magam is szívesen megtekinteném az ennél ezerszer jobb Kő egy csapatot, csak azt meg sosem adják...

Pontozás:

imdb: 4/10 (5 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 2/5

Hírek:

- Stanley Tuccit legközelebb az Amerika Kapitányban és a Jack the Giant Killerben nézhetjük majd meg.

- A vádlottat alakító Sean Whalen benne lesz a Vs. című készülőben lévő szuperhősös moziban, ahol is egy csapat hőst elrabolnak nemeziseik és egy halálos kihívás-sorozat elé állítják őket - szerintem jól hangzik!

Várható írások: Thor.

     Gene Simmons ugyebár hazánkfia, szóval ha megkérnénk, hogy magyarul mondja el a véleményét a filmről - amelynek producere is volt - , nyilván kijelentené, hogy kurvajó.

     Egészen egyszerű, mégis nagyszerű a történet, és tele van kiaknázható lehetőségekkel: 1978-ban 4 középsulis Kiss-őrült a banda detroiti koncertjére készül, de egyikőjük bigott anyjának köszönhetően a 4 jegy lángok martalékává válik. Utolsó esélyként tekintenek egy menő rádióműsor nyereményjátékára, aminek segítségével mégis eljuthatnak az eseményre... és mivel ez még csak a film első negyed órája, valószínűleg ez se jön be nekik.

     A srácok totál különbözőek, csak a határtalan szerelmük a 4 festett bácsi zenéjéért egyezik bennük. Meg persze, ha valami hupákolásban való részvételről van szó, akkor is egy véleményen vannak. Hawk (Edward Furlong) saját zenekaruk énekese, jelentős lámpalázzal. Jam (Sam Huntington) anyja árnyékában éli mindennapjait, ő a kedves, udvarias gyerek. Trip (James DeBello) nevéből már kitalálható, hogy egy rohadt narkós, aki nélkül viszont egész unalmas lenne a film. Lex (Giuseppe Andrews) pedig a diszkópatkányoknak fájdalmas halált kívánó egyén. Ahogy az lenni szokott, több akadály gördül eléjük, de barátságuk kiállja a próbát és végül még a szerencse is rájuk kacsint.

     És természetesen csajok is feltűnnek, és megannyi hülye jelenet. Aki valaha érzett el nem múló imádatot egy zenekar iránt és volt tizenéves, az mind együtt érez majd a 4 jófej marhával, felidéződhetnek lelkének legbelsőbb bugyraiban a középiskolában eltöltött évek. Végül pedig mindenki rájön majd, hogy a rockzene örök és halhatatlan, de ez egyértelmű. Amúgy a fel-felhangzó diszkónótáknak igen nagy rajongója vagyok. Igazán sajátos elegyet alkot a filmben felcsendülő T-Rex után mondjuk egy Hot Chocolate-szerzemény. Aztán van még Thin Lizzy, Golden Earring, Sweet; igazi nagyágyúk, mint a Black Sabbath meg az AC/DC; Ramones, Santana, ELO, még Bowie úr is tiszteletét teszi, szóval van miből válogatni. És egészen véletlenül helyenként egy bizonyos Kiss nevű társulás nótái hallhatóak. Mert lényegében a zene a fő alkotóelem, meg persze a röhögés.

     Így leírva, látom, hogy semmi értékelhetőt nem osztottam meg az olvasókkal, egy póknak is száz a térde; ez egy szórakoztató film.

     Na most akkor, idehelyezek egy érdekes linket, amelyből kiderül, hogy Gene Simmons egy remek fickó. Kicsivel lejjebb található majd maga a lényeg, Demon fejét kell keresni az oldalon.

A link már nem él, de az anno a Sláger Rádióban készült Gene Simmons-interjúra vezetett.