Nemrég összeírtam az összes videokazettán meglévő filmemet és megnéztem, mi az, amiről még nincs bejegyzés. Hát, elég sok cím összejött... Aztán hétfőn gondoltam, hogy mivel nincs semmi érdekes (leszámítva a Trónok Harcát), jöhet valami a listáról! Ezt választottam és esetemben több szempontból különleges a Super Size Me! Eddig még, ha jól emlékszem, semmilyen dokumentumfilmről nem írtam, másrészt pedig ebből a műfajból (de azok közül, amik mozinak is tekinthetőek) ez a kedvencem. Lássuk, miről van szó:

A független filmes Morgan Spurlock 8 évvel ezelőtt meghallotta a tvben, hogy két tizenéves lány beperelte a McDonald's-ot, amiért szerintük ez a gyorsétterem-lánc a felelős kóros elhízásukért. Ezen elgondolkodva eszébe jutott egy ötlet és aztán ezt meg is valósította: 2003. február 1-től március 30-ig csak és kizárólag az említett kajálda ételeit ette napi háromszor; kipróbálta az étlapon található összes étket; mindig mindent megevett és ezalatt megismerkedett az amerikai nemzet egyik újkori betegségével, a kóros elhízással. Azonban váratlan események történtek, merthogy Morgan egészsége rohamosan elkezdett romlani - és még csak a "diéta" közepénél tartott. Vajon visszafordíthatatlan károsodást szenvedett? És egyáltalán mit érhetett el ezzel a veszélyes akcióval?

Még a középiskolában adta Dávid barátom dvdn és nekem azóta tetszik ez a film. Hogy miért? Érdekes, izgalmas, vicces és felhívja a figyelmet egy problémára, ami aktuális és közvetve mindenkit érint tengeren innen-tengeren túl. Én is voltam már elég hájas régen, úgyhogy tudom milyen az, de szerencsére sikerült egész jól lefogynom; ezen kívül pedig nyilvánvaló hogy mindenki evett MekDumálszban. Nem akarok túl sok mindent elárulni a látható eseményekből, de végülis nehéz így írni róla. Mivel színészi játék nincs, mindenki önmaga és amit látunk, az a valóság, így nincs kit/mit méltatni. Spurlock ötletéből több kisebb mellék-kísérlet is indult, így a fő szálon zajló "expedíció" eredményein kívül - ha végignézzük - még sok egyébbel leszünk gazdagabbak. Egy dolgot muszáj leírnom, ez egy extra a dvdről, ami nagyon megmaradt bennem: a rohasztásos akció.

Morgan utcai árustól vesz egy hamburgert, egy adag sült krumplit, egy különleges szendvicset, ezt követően megveszi ugyanezeket a Mekiben - különleges szendvicsként asszem a McRoyalt választja vagy a BigMac-et. Mindegyiket beteszi egy-egy befőttesüvegebe és rájuk néz egy hét, két hét és így tovább múlva. Az eredmény magáért beszél: a McDonald's sültkrumplija nem bomlik le. Jól olvassátok, ez a krumplinak nevezett valami még egy hónap alatt se mutatja a rothadás jeleit - ilyenkor felmerül a kérdés, hogy vajon miből van?:D A másik csúcspont a film egyik legemlékezetesebb szekvenciája, amikor általános iskolás kisgyerekeknek emberek képeit mutatja és azt kérdezi, ki van a képen és mit tudnak róla - ott is elképesztő dolgok jönnek ki; de még számtalan ilyen példát említhetnék. Saját idevágó tapasztalatom a következő: Székesfehérváron, nyáron, a város BÁRMELY pontjának AKÁRMELYIK szemetesében találhatsz McDonald's-os szemetet.

Ami még mindenképp figyelemre méltó, az a jó zene. A kezdő képsorok alatt a Queen Fat Bottomed Girls-e szól, később pedig különböző, ehhez az elhízásos témához illő muzsikát hallhatunk (aki tud angolul, figyeljen a szövegekre); a legjobb viszont a betétdal, amihez maga a rendező írta a szöveget. Ha már róla van szó, emberünk nem csak ezt a feladatot és a szövegírást végezte, ő csinálta a legtöbb felvételt, meg saját maga pénzelte az egész vállalkozást. Láthatunk néhány vicces animációt, és a fejezetek között Ron English képzőművész nagyon különös rajzait - sajnálom, hogy ezeket nem találtam meg a neten, de például a plakátot is ő készítette.

Néhány érdekesség: Főszereplőnk hat héttel a kísérlet elkezdése előtt felhagyott az alkoholizálással, nehogy ez esetleg valami gubancot okozzon - szerintem jól tette:) 250 órányi felvételt rögzített, ennek kevesebb mint egy százaléka került a végső verzióba - a dvdn azért szép számmal akadnak extrák. A Super Size Me 65 ezer dollárból készült és 30 milliót (!) hozott. A film végén látható, hogy milyen eredményt ért el a bemutatással, ezt nem írom le. A 2004-es Sundance Fesztiválon vetítették először és elnyerte a zsűri Nagydíját. Mind a kritikusoktól, mind a nézőktől rengeteg pozitív visszajelzést kapott és ez lett minden idők 12. legtöbb bevételt hozó dokumentum-mozija.

Három válasz-mozi készült belőle: az első a Fat Head, amelyben Tom Naugthon komikus egy hasonló diétát tart, miközben válogatott módokon köt bele a Super Size Me-be, valamint kideríti, hogy az egyik nagyon népszerű táplálkozási elmélet (mely szerint a vér koleszterinszintje és a szívkoszorúér-megbetegedések közt összefüggés van) minden tudományos alapot nélkülöz - mindezt poénkodva teszi:) A következő az egyenesen a youtube-ra készült Me and Mickey D's, amit a független filmes hölgy, Soso Whaley készített: ebben ő egy ugyanilyen evő-kúrával éppen a Morgan által elért eredmény fordítottját éri el. Ugyanilyen művet készített a fitness-guru Chazz Weaver - erről viszont több adatot nem nagyon találtam. A BBC-n sugárzott The Supersizers című sorozatot is Spurlock alkotása ihlette, ebben a dokufilmesek történelmi korok ételeit eszik egy megadott ideig és aztán megvizsgálják, hogy ez hogyan hatott rájuk.

Én azt ajánlom, aki teheti, nézze meg ezt a filmet, nagyon tanulságos és szórakoztató - én azóta magamtól soha nem eszem Mekis kaját...

Pontozás:

imdb: 7.3 (5 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Állítólag képregény-feldolgozása készül a Super Size Me-nek (micsoda ötlet:D), a kiadó a Dark Horse lesz.

- Morgan Spurlock következő munkája a Comic-Con Episode Four: A Fan's Hope, ami hamarosan elkészül. Ebben a San Diego Comic Con rajongói bázisának életébe enged bepillantást - én szívesen megnézném, mert mint képregény- és sci-fi-rajongót, engem is érint a téma:)

Várható írások: Félelmetes folyó.