Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:)
Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla!
Erre a címre tudtok írni nekünk: tomzameth@gmail.com
Szolnok Olivér:
Nagyon szeretem ezt a filmet, tanulságos és szép. A színészek fele azóta xmen filmben is szerepelt... (2024.05.25. 10:03)Penelope (Édes kis malackám, 2006-2008)
Tévésámán:
@Gerberus: Az animáció egy része tényleg nagyon ronda, erre legjobb példa a felügyelő, de a pirami... (2024.01.18. 21:06)Halhatatlanok [Immortel (ad vitam), 2004]
2004 óta kedvelem a P.Mobil zenéjét, bár tény, hogy számomra az aranykoruk akkor volt, mikor még Rudán Joe énekelt és Póka Egon gitározott benne, de ennek ellenére tavaly is igazán nagyszerű élményt nyújtott az új tagokkal bővült együttes koncertje, ami sokkal jobb volt, mint az utánuk fellépő Rhapsody of Fire. És hát akkor miért ne érdekelne a magyar rockfilm, amiben (többek közt) éppen ezek a nagyszerű zenészek a főszereplők?
A '80-as évek elején járunk, Magyarországon. Nincs internet, nincsenek mobiltelefonok, nincs vivatv, de van szocializmus, Neoton és a legendás amerikai rock-életérzés másolata. Hősünk egy zenekarvezető (Schuster Lóránt), aki rájön, hogy a munkásoknak, a kőbányai srácoknak nem Jimi Hendrix és nem Muddy Waters kell, hanem valami más... Egy kutyavilágban a kutyáké a zene is, ezért együttesével, a Coloradoval (Földes László Hobo, Póka Egon, Kőrös József, Szénich János, Mareczky István és Pálmai Zoltán) "lemennek kutyába", beveszik maguk közé a fantasztikus hangú, de senkinek nem kellő Billt (Deák Bill Gyula) és megalakul a Kopaszkutya, ami az alsó rétegeknek szól, a kőbányai munkás ifjúságnak. Szól a Kőbánya Blues, ugatnak a kutyák és a siker egyre közelebb kerül hozzájuk, de mindez csak a látszat, mert ebben a világban nincsenek értékek, nincsen semmi maradandó, csak a zene. Ott van előttük a sok negatív és a pár pozitív példa, de vajon hová jutnak majd? Siker vagy bukás lesz a sorsuk, avagy az Ifjúsági Park után mehetnek vissza az eldugott művelődési házak tizenöt fős közönségének játszani?
Szomjas György filmje kordokumentum, 1981. lenyomata külsőségekben és világszemléletben is. A legfontosabb benne persze ezeknek a nagyszerű számoknak a megőrzése, hiszen az előadóik mára megöregedtek, már nem tudnak ugyanúgy játszani, de itt mindnyájan erőtől duzzadnak, fiatalok és szépek (:D), és amit csinálnak, az a legjobb! Az életérzéshez elég csak megnézni a zenekarvezető karakterét. Ha minden igaz, Béla a valódi neve, két diplomás ember, de nem tud és nem is akar elhelyezkedni. Van egy felesége, akit nem szeret, van egy kislánya, akivel alig törődik, fiatal lányokat szed fel, verekszik a diszkósokkal és úgy él, mintha 35 helyett 15 vagy 25 lenne. Nincsen múltja, nincsen jövője, a jelene pedig arról szól, hogy megpróbál másokkal együtt fennmaradni, megélni abból, amit szeret és egy hamis jövőképet akar megvalósítani. Ha ehhez még hozzátesszük azt, ami a film végén történik vele, akkor még érdekesebb a helyzete, mert hiába van esze és akarata, ha mások akadályozzák, a barátai nem hisznek benne, aztán végülis még csak előbbre sem jut...
Visszatérő motívum a szegénység megmutatására a lyukas zokni, van itt a Csinibabában is megjelenő "ricsajt" gyűlölő házinéni és persze vannak szép nők, akik közül többet levetkőztetnek. Van bunyó meg káromkodás, néhány nagy zenész idézeteitől kísérve. (A kedvencem Mick Jaggertől, hogy "Nehogy azt képzeljétek, hogy negyvenévesen még a színpadon fogok rohangálni és a Satisfactiont énekelem." Hány éves is most?:D) A különös hangulatot csak fokozzák a különböző színárnyalatok, amik folyamatosan változnak, mintha az operatőr állandóan cserélgette volna a lencséket a kamerán. A zenekar a Hobo Blues Band meg a P.Mobil tagjaiból áll, és olyan remek dalokat hallhatunk tőlük, mint a Hosszúlábú asszony, a Kőbánya Blues, a Ki vagyok én vagy a címadó Kopaszkutya; de felhangzik az Omega-LGT közös előadásában a Gyöngyhajú lány, a záró stáblista alatt pedig a Mobil halhatatlan Utolsó cigarettája szól. Hobot, Bill kapitányt és a dobos Pálmai Zoltánt jelölték meg zeneszerzőkként, Földes úr még konzultáns is volt, gondolom a történet megalkotásában. A forgatókönyvet Szomjas György és Kardos István írta. Az egyetlen ismert mellékszereplő Csákányi Eszter (ő a rockklub üzemeltetőnője, a szemüveges), viszont a közönség soraiban valahol megjelenik Nagy Feró, az első koncert után az énekes pedig magával Allen Ginsberggel, a beatkorszak legendás költőjével beszélget. A szép hölgyek közül csak a tetovált lány kiléte biztos, őt Varga Csillának hívják. Az egyetlen igazi baj a teljes mozival a feliratokban keresendő, mert szép dolog, hogy magyarul, angolul és oroszul is megjelennek, de a fehér betűk sokszor egyáltalán nem látszódnak a fehér háttéren...
Érdekességek: Bár a Kopaszkutya nem dokumentumfilm, a benne megjelenő személyek és események sok esetben direkt hasonlítanak valós történésekre meg emberekre. Hobo kifogásolta ezt a jellegzetességet, mert úgy hitte, a nézők majd az itt látható bandával azonosítják igazi zenekarát. A HBB (Hobo Blues Band) felvette a filmben hallható összes dalt, ám az ebből összeállított albumot betiltották, csak 1993-ban jelenhetett meg. Mikor Schuster figurája bemegy a stúdióba, a háttérben látható nyálas zenét produkáló együttes a Candy, daluk címe A lélek hangja. Az említett befejezésül hallható P.Mobil-felvétel egy egészen egyedi darab, mert az Utolsó cigarettából megjelent kétféle hivatalos verzióból egyikkel sem egyezik. Rudán Joe-t anno a Kopaszkutya 2 miatt vették fel a Mobilba, amiből végül dokumentumfilm lett, Schuster benne sem volt és állítólag nagyot bukott... Végül egy vicces név a stábból: Kristály Kriszta (nem tudni kit játszott).
A Kopaszkutyában benne van a 30 évvel ezelőtti Magyarország, de politika, giccs és fényezés nélkül. Az elmúlt idők egy darabkája, amit a korszak örökbecsű dalaival festenek alá. A mondanivaló szintén örök érvényű, hiszen ma is igaz, hogy "Légy a kutyák királya, Ne királyok kutyája!". Azt hiszem minden kétséget kizárhatóan mondhatom, hogy a folytatása nem érhet a nyomába, de aki másként gondolja, az nyugodtan kommenteljen!
A dvdről: A Magyar Filmek gyűjteménye-sorozat 22. darabjaként jelent meg és szerencsére sikerült extrákat is felpakolni a lemezre. Van egy Szomjas György-filmográfia, egy ajánló a gyűjtemény többi darabjáról és a Filmmúzeumon régen sugárzott Privát rocktörténetnek a Hobo Blues Banddel kapcsolatos epizódja. Ebből tudtam meg a következőket a Kopaszkutyáról: A szövegeket improvizálták, Hobo pedig már akkor sem értett egyet a "le kell menni kutyába"-elvvel. Ő volt az, aki elérte, hogy az éppen itt tartózkodó Ginsberg bekerüljön a műbe. A három extrából tulajdonképpen ez az egyetlen valódi, egy korrekt adalék a mozihoz, ami kicsit közelebb hozza a fiktív zenekar valós magját a nézőhöz. Potom pénzekért hozzá lehet jutni ehhez a koronghoz, akinek tetszett a film, az mindenképp vegye meg, mert megéri!
Pontozás:
imdb: 7.6 (4 év alatt 0.3-at emelkedett.)
port.hu: 9.3
Szerintem: 5/5
Boldog Születésnapot Juno Temple-nek, kedvenc színésznőmnek:) Várható írások: Képregények: A DC Comics története, D-War, Paranormal Activity, Woyzeck.
Biztos vagyok benne, hogy sosem hallottatok erről a filmről, vagy ha mégis, akkor is csak nagyon kevesen. Valóban, egy igencsak ritka madár, az utóbbi 2 évben mindössze egyszer adták, azelőtt pedig már nem is emlékszem, mikor. Baromi régen volt szerencsém hozzá, de tök megmaradt, hogy mennyire jó a hangulata - azt viszont teljesen elfelejtettem, hogy miről szól. A mostani péntek 13-am rohadtul sűrű lett és a másik oldalamra készített cikk miatt nem maradt időm egy Jason-mozira, de legalább ezt megnézhettem, úgy 7-8 év után újra.
Helyszínünk a (feltehetőleg budapesti) végtelen panelrengeteg, aminek egyik ötemeletesében él Artin (Welker Gábor) és bátyja, Nate (Schmied Zoltán). A szomszédos lakás is a családjuké, abban lakik az anyjuk a nála 20 évvel fiatalabb pasijával. Anyu azonban egyik nap gondol egyet és lelép, otthagyva a tesókat a nagyobbik lakásban. Artin elkezd gondolkozni, hogy mihez kezdjenek a kisebbel és megpróbálja kiadni, ebből viszont csak baj származik, ezért aztán a fivérek elhatározzák, hogy egyiküknek át kell költöznie. De melyikük megy majd? Az elképesztő méreteket öltő zenebuzisággal jellemezhető fiatalabb, vagy az éjjel-nappal nőket hajtó, pénzét pornográf képek melletti szövegek írásával szerző idősebbik? A válasz bonyolult, mert egyikük sem akar átcuccolni, így kezdetét veszi a testvérháború, amibe pedig beleszól a Szerelem. Vajon kié lesz A Nő (Bognár Anna), kinek jut a nagyobbik otthon és ki marad majd egyedül a kisebbikben?
Nagyon érdekes film ez, mert egyfelől vicces, tele hülye poénokkal meg abszurditással; másfelől viszont egy nehezen megfogható, egyedi látványvilágú, jelképekkel telített művészfilm. Minden kékes/zöldes, az alapvetően fekete-fehér látnivalót csak néhány színnel bolondították meg, ami a szöveggel, a szép pillanatokkal, meg a változó stílusú zenével együtt leírhatatlan érzést kelt a nézőben. Vannak itt pucér nők, elképesztő baromságok, sok káromkodás, vagyis minden olyan, amivel a valóságban nap-mint nap találkozunk (bár mondjuk én már jó régen találkoztam pucér nővel:D). A Tesó az igazi élet egy szeletkéje, ami miatt viszont különösen közel áll hozzám, az a panel-lakótelepek bemutatása. Aki lakott már ilyen helyen, vagy most is benne él, az biztosan megérti majd, mire gondolok - egyébként a Szomszédokon kívül alig tudnék még olyan filmet/sorozatot említeni, ami velünk, a panellakókkal és a mi világunkkal foglalkozik.
A legismertebb arc a szereplőgárdában Kovács Lajos, az egykori mozigépész Bátyóként, ám ismerős lehet még a főszereplő Welker Gábor hangja, aki hosszú éveken át konferálta az Esti Showdert; vagy Elek Ferenc, a trafikos Sziszi arca, aki pedig szinte minden magyar filmben felbukkan és többek közt a már említett Szomszédokban volt a dagi Jocó. Az Anyut alakító Hirling Juditot a Gálvölgyi Show rajongói láthatták sokszor, a sütievőt játszó Griefenstein János pedig Kond volt a Magyar Vándorban. Az író-rendező és produkciós menedzser egy személyben Dyga Zsombor, aki már elég régóta ehhez hasonló független alkotások készítésével keresi a kenyerét.
Érdekességek: Úgy tűnik, szinte mindenki a stábból együtt dolgozott Dyga másik filmjén, a Kész cirkuszon. A rendező látható is, mint "Trafik srác" - asszem ő az, aki odamegy, hogy vegyen valamit. Az imdb adatai szerint a Tesó 80 ezer euróból lett, ami mai árfolyamon 24 millió forint, de hogy akkor mennyit ért, azt nem tudom.
Röviden úgy tudnám összefoglalni, hogy egy érdekes szerelem története a panelrengetegből, amit egy igazi művész szemein át nézhetünk meg. Mindenki találhat benne valamit, ami elnyerheti a tetszését, hiszen van benne komédia, dráma, szex, szerelem és szépség is.
Pontozás:
port.hu: 7.7 (4 év alatt 0.4-et csökkent.)
imdb: 7.1 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)
Szerintem: 5/5
Utólagos szerkesztés: Ez a mozi benne van a 303 magyar film amit látnod kell mielőtt meghalsz című könyvben!
Hírek:
- Dyga Zsombor írja és rendezi az egyelőre még műfaji megjelölés nélküli Couch Surföt, amiben többek közt Kerekes Vica, Hámori Gabriella és Elek Ferenc is benne lesznek.
- Schmied Zoltán szerepet kapott az első magyar fantasy-nek kikiáltott Liza, the Fox-Fairy-ben.
Várható írások: A Sötét Lovag: Felemelkedés, ezen kívül a közeljövőben jön a Kopaszkutya, a Woyzeck, a D-War, a Paranormal Activity és talán még valami Juno Temple-film is.
Itt pedig az ominózus hangfal-kidobós jelenet alatt hallható zene következik:D
Nagy szégyen, de még nem láttam egyetlen klasszikus Universal-horrort sem, viszont mint a borzongatós műfaj kedvelőjének, nekem is kötelező ismernem Drakulát, Frankensteint, A Fekete Lagúna Szörnyét, a Láthatatlan Embert, a Múmiát és a Farkasembert. Ahogy ezeket a neveket olvassátok, gondolom, sokatoknak eszébe jutnak feldolgozások (Gary Oldman Drakula, de Niro Frankenstein, Árnyék nélkül, A Múmia-trilógia) és ezek sorát a 2010-es Farkasember zárja.
Az eredeti 1941-es változat után majdnem 60 évvel Lon Chaney Jr. nyomában járva Benicio del Toro kelti életre Lawrence Talbotot, az angol színészt, akit pályája csúcsán öccse rejtélyes halála vezeti vissza ifjúkorának színhelyére, Blackmoorba. A halott Ben esetében senki sem tudja biztosan megmondani, hogy milyen lény keze/mancsa okozta a végzetét, a helyiek azonban átkokról és gonosz teremtményekről suttognak, ugyanis akadnak még jópáran, akik különös körülmények között távoztak az örök vadászmezőkre. A feldühödött blackmooriak a különc arisztokrata John Talbotot (Anthony Hopkins), Lawrence apját, és az éppen a környéken tanyát vert cigány közösséget is belekeverik az ügybe, ám hamarosan nyilvánvalóvá válik, hogy az elkövető nem ember - vagy nem teljesen az... A főhős hamarosan első kézből tapasztalja meg a vérszomjas valami harapását, aminek következtében egyre több furcsaság történik vele. A fivére után hátramaradt összetört szívű szépség, Gwen (Emily Blunt) szerencsére a segítségére siet, és a külön úton haladó, de ugyanazon célért küzdő Abberline nyomozó (Hugo Weaving) is egyre közelebb kerül a megoldáshoz, ám a sok hitetlenkedőt nehéz lesz meggyőzniük. Vajon sikerrel járnak és kiderül, ki a démoni kreatúra, vagy Lawrence sorsa örökre megpecsételődik és a teliholdas éjszakák többé soha nem lesznek biztonságosak?
Mi kell egy jó horrorhoz? Egy karakteres gyilkos vagy király szörny (a kettő lehet egy és ugyanaz), sok vér, szép nő(k), érdekes karakterek meg borzongató atmoszféra. A The Wolfman készítőinek sikerült elérniük, hogy az ósdi rém a modern maszkolási technikáknak köszönhetően új életre kelve riogasson; ráadásul minden gyilkolást/csonkítást premier plánban tárnak elénk, ami így igazán húsba vágó élmény:D Emily Blunt képviseli a szép nőket, Anthony Hopkins az érdekes karaktereket, Benicio del Toro pedig egyedi arcával és kitűnő képességeivel méltó utódja az ifjabbik Chaney-nek. Őket még kiegészíti két ismertebb mellékalak: Max von Sydow (idős úr a vonaton), és Geraldine Chaplin (Maleva), valamint a Karib-tenger kalózaiból ismert David Schofield (ott a gonosz inasa, itt a "konstábler") meg Gemma Whelan a Trónok Harcából (itt Gwen szolgálólánya, ott Yara Greyjoy). A rendezéssel a hollywoodi veterán Joe Johnstont (Jumanji, Amerika Kapitány) bízták meg, a forgatókönyvet Andrew Kevin Walker (Az Álmosvölgy Legendája) és David Self (Az átok '99-es verziója, A kárhozat útja) írta Curt Siodmak 1941-es szkriptje alapján. A zenét Danny Elfman szerezte, del Toro pedig producer is volt.
Engem már a legelején, az Elfman sötét atmoszférájú zenéjére megjelenő ős-Universal-logó felbukkanásakor megvettek kilóra, később pedig csak tovább nőtt az elégedettségem Anthony Hopkins kifogástalan és néhol rendkívül humoros, "őrült" alakítása, a lenyűgözően borongós látványvilág, a hozzá társuló hangulatteremtő muzsika meg a kendőzetlenül megjelenített erőszak miatt. A szörny maga baromijól néz ki és isteni a hangja, az egyetlen bajom vele, hogy a végső nagy összecsapást közte és méltó ellenfele közt borzasztóan rövid, már-már gagyiba hajló módon oldották meg. Ezen felül érthetetlen, hogy miért kellett megint ellőni a mostanság egyre gyakoribbá váló "bosszú az önelégült pszichiáteren"-klisét - talán a szcientológusok pénze áll a háttérben? Különben az elsietett befejezéstől eltekintve semmi egyebet nem tudok felhozni a Farkasember ellen.
Érdekességek: A stúdió 2006-ban hirdette ki, hogy elkezdik a forgatást, ám sorozatosan felsültek a megfelelő rendező kiválasztásával, így állandóan tolódott a munkálatok indulási ideje. Végül Johnston mellett tették le a voksukat, akinek viszont mindössze három hét állt rendelkezésére, hogy felkészüljön a munkára, ami később keresztülhúzta az effektmester Rick Baker számításait. De nem csak ezzel volt baj, merthogy Elfman zenéjét először visszautasították, aztán ismét elővették, végül másokkal átformáltatták és így érte el a végső formáját. Andrew Kevin Walker írta meg az első forgatókönyv-változatot a '41-es alapból, új szereplőket vitt bele és sok olyan jelenetet, amikhez fel lehetett használni a modern technikákat. Ezt dolgoztatta át a direktor David Selffel. A felvételek 2008-ban lezajlottak, ám a premier idejét folyamatosan halasztgatták, két később kitalált szekvencia miatt pedig több részletet utólag kellett felvenni, így 2010 lett belőle.
Baker és del Toro hatalmas rajongói a régi The Wolf Mannek, így mindent megtettek, hogy benne lehessenek a produkcióban. Benicio maszkját három órába tellett feltenni és egy óra kellett ahhoz, hogy levegyék róla, a színész az Egy vérfarkas Londonbanból és a The Curse of the Werewolfból merített inspirációt. Az effektmester azt nyilatkozta, hogy mivel Lawrence megformálója amúgy is elég szőrös, így sokkal könnyebb volt őt átalakítani bestiává: "Itt volt nekünk Benicio del Toro, aki már alapból úgy néz ki, mint egy farkasember, aztán csak tettünk rá némi plusz szőrt meg egy hegyes műfogsort." A puerto ricoi származású színész az általa játszott figurához hasonlóan kisgyermekként veszítette el az édesanyját. Rick bácsit láthatjuk is, ő az a puskát tartó, fehér hajú, bajuszos fickó, aki a cigánytáborban füttyent a többieknek, majd jobbról rávetődik a szörny. Max von Sydow nem szerepel a stáblistában, ráadásul a jelenete a mozis változatból kimaradt, ám a rendezői meg a dvd-verziókban már ismét szerepel. Külön érdekesség, hogy a karaktere azt állítja, Gevaudanban szerezte a farkasfejes sétapácát - nos Gevaudan egy legendás farkasszerű szörnyetegről híres, ami az 1700-as évek végén többedmagával terrorizálta ennek a francia tartománynak a lakosságát; ezekről a "démonokról" máig nem tudták egyértelműen megállapítani, hogy milyen állatok voltak.
Anthony Hopkins találta ki, hogy John Talbot harmonikázzon az elmegyógyintézetben. Talbot Hallt a Chatsworth House nevű korabeli épületből alakították át elvadult növényzet hozzáadásával. A vérfarkassá alakuláshoz számítógépes animációt alkalmaztak. Baker szerette volna maszkokkal és jelmezekkel megoldani a dolgot, de mivel Johnstonnak rendkívül kevés ideje volt befejezni a művet, ezért nem kerülhetett sor az ötletei megvalósítására. A rendező azt nyilatkozta, hogy így sokkal rugalmasabb lehetett a készítés során, mert a kritikus pillanatokat ráért később is kigondolni/megvalósítani. A gonosz teremtmény üvöltését több ember hangjából rakták össze, mások mellett operaénekesekéből, állathang-utánzókéból meg Gene Simmons-éból és David Lee Roth-éból. A többi hangot, amit kiad, azt Frank Welker hozta létre.
A londoni háztetős üldözésnél, amikor a szörny egy rendőr nyakába ugrik, az kaszkadőrmutatvány! A cigányok táncoló medvéje egy fel nem használt, kissé átalakított animáció Az arany iránytűből (meglehetősen hülyén néz ki amúgy:D). A Gwen által olvasott "ősi cigány tudás" valójában az Encyclopedia Britannica két oldala. A mozi végkimenetele pont fordítottja az 1941-esnek. Abberline felügyelő valós személy volt, tényleg ő nyomozott Hasfelmetsző Jack után. Érdekes hiba, hogy John azt állítja, Szent Kolumbán cigány volt, pedig igazándiból egy ír szentről van szó. A másik hasonlóan különös fordulat az, hogy Gwen azt mondja egyszer Lawrence-nek: "Bárcsak ne küldtem volna el azt a levelet Önnek!", mikor előtte láthattuk, hogy személyesen ment el hozzá. Nos, ez valójában nem hiba, mert a filmszínházas vágásban tényleg csak egy levelet küld és a későbbi változatba került bele a személyes látogatás - kérdés, hogy vajon ezt a magyar szinkronban észre lehet-e venni? (Pláne éjfél után...) A régi Universal-logó amellett, hogy főhajtás, egyben előre is vetítheti a hamarosan meginduló "ősi" horrorok újrázásnak hullámát. 2009-ben valaki feltette az internetre a címszereplő átalakulásának digitális koncepciós vázlatát. A vágatlan Rendezői Változat dvdjéhez járt egy Farkasemberes dögcédula és egy sötétben világító bögre:D Ezeken felül kiadtak gyermek és felnőtt méretű jelmezeket (amik a film bemutatása előtt egy évvel megjelentek a piacon:)), Szent Kolumbán-medálokat, valamint 7 és 12 inches akciófigurákat. Ez Joe Johnston első munkája, ami 18-as karikás besorolást kapott. Végül egy vicces, de az adott műhöz illő név a stábból: Christian Wolf-La'Moy (cilinderes úriembert játszott).
A The Wolfman 150 millió dollárból készült, a mai napig a dvd-eladásokkal együtt kb. 163 milliót hozott vissza. A kritikusoktól elsősorban negatív megítélésben részesült, ám így is nyert egy Oscart a Legjobb Maszk kategóriájában, második vérfarkas-filmként (az előző az Egy amerikai farkas Párizsban, amiért szintén Rick Bakert jutalmazták az arany szobrocskával).
Nekem nagyon teszett a Farkasember, ha nem számítjuk a befejezését, akkor szinte tökéletes horrormozi, csak ajánlani tudom!
Pontozás:
imdb: 5.8 (4 év alatt 0.1-et csökkent.)
Szerintem: 5/5
Hírek:
- Annak ellenére, hogy ez a mű korántsem az elvártnak megfelelően teljesített a pénztáraknál, mégis készítenek egy újabb Farkasember-remake-et, amit szintén a '41-es The Wolf Manre alapoznak. Ez az új rész pedig egy széria első darabja lesz...
- Állítólag Joe Johnston rendezi a Jurassic Park 4-et. (Ez lett a Jurassic World, a direktori székben Colin Treworrow-val.)
- Emily Bluntot a most már okos magyar alcímmel is ellátott Looper - A jövő gyilkosában láthatjuk legközelebb, valamint az érdekesnek tűnő All You Need Is Kill névre hallgató sci-fiben. Utóbbiban Tom Cruise-zal, aki egy olyan katonát játszik, aki egy időhurok miatt kénytelen átélni az űrlényekkel vívott csata utolsó napját újra meg újra... (Előbbit láttam, érdekes volt; utóbbiból lett A holnap határa.)
- Anthony Hopkins számos izgalmas projektben vesz rész a jövőben: Red 2 (állítólag), Thor 2, Arabian Nights és Noah (ahol ő lesz Matuzsálem). Akit ezek közül valamelyik bővebben érdekel magyarul, az idézőjelben keressen rá itt jobb oldalt a keresőben! (Az első kettőt megnéztem, írtam is róluk.)
- Hugo Weaving szintén tudományos-fantasztikus alkotáson dolgozik, ez pedig a Cloud Atlas; és persze visszatér Elrondként A hobbit 1-2-ben.
Várható írások: Péntek 13. II. rész, Tesó, The Dark Knight Rises. Ezek tutik. Nem annyira biztosak: Kopaszkutya, D-War, Paranormal Activity és még talán valami Juno Temple-mozi.
Ja és még valami: Felháborító, hogy a Filmmaniává alakult Filmmúzeumon mennyire megvágják a mozikat! A Darkman konkrétan élvezhetetlenné vált, a legjobb pillanatokat mind kiollózták. Gyakorlatilag ha valaki meghalt benne, azt nem mutatták meg, kivéve, ha elkerülhetetlen volt, de még az erőszakot sem ábrázolták, így az elefántos jelenetből kimaradt az ujjtörés, és így tovább... Borzalmas, nem tudom, hogy képzelik ezt...
Újból itt vagyok! Ahogy beígértem, következik az írás a Vasökölről.
Bunyózó robotok - láttunk már ilyet videojátékok formájában, de ha már van egy robotos film Hugh Jackmannel, azt mindenképp meg kell nézni:) És ahogy egy kolléga az imdbn írja, butaságnak látszik, de ahhoz képest meglepően jó kis mozi a Real Steel.
A közeli jövőben járunk, ahol a bokszot már emberek helyett különböző alakú/méretű, alapvetően emberszabású gépek vívják egymással, akiket egy-egy vezető távirányítással működtet. Charlie (H.J.) is ezzel foglalkozik, ám folyton elbukik figyelmetlensége vagy túlzott önbizalma miatt. Mikor már a második gépharcos megy tropára a kezei között, régi barátja, Bailey (Evangeline Lilly) elkezd benne kételkedni, de a férfit kemény fából faragták, nem adja fel ilyen egyszerűen. Az amúgy is rossz helyzetet csak tovább rontja egykori barátnőjének halálhíre, aki után árván marad egy 11 éves fiú, Max (az elképesztően hülye nevű Dakota Goyo), aki történetesen Charlie sosem látott fia. "Apuci" viszont üzletet lát a dologban és legombol némi pénzt a jövendőbeli nevelőszülőkről, hogy aztán később majd végleg nekik adja Maxet - feltételül csak annyit köt ki, hogy a nyarat a fiú vele kell, hogy töltse. Kezdetben az apa, aki sosem találkozott a fiával és a gyerek, aki átlát a felnőtt tervein, kelletlen párost alkot, de aztán a szerencse az útjukba sodor egy tökéletes állapotú, ősrégi edző-robotot, Atomot, és ő aztán igazi csapattá kovácsolja a kettejüket. Atom ráadásul meglepő dolgokra képes és hamarosan egyre népszerűbb lesz a "bokszolók" közt - a csúcson azonban a legyőzhetetlen, tökéletes harcos, Zeusz várja. Vajon eljut a kis robot addig, hogy megküzdhessen vele, vagy hamar legyőzőre talál a drágább/erősebb ellenfelek között?
Az elején keveset vártam az egésztől, de már azzal megfogott, hogy mennyire jók benne a gépemberek. Egyáltalán nem olyan idegenszerű, túlspilázott és átláthatatlan a dizájnjuk, mint a Transformers-eké a Bay-filmekben, sokkal valóságosabbnak tűnnek. Igazán akkor ragadott magával a mű, amikor felbukkant a rövid életű Noisy Boy - mindegyik harcosnak van valamilyen neve - viszont kifejezetten haragudtam Charlie-ra, amiért ezt a baromijó külsejű, kissé a Tekken Yoshimitsuját idéző robotot tönkreteszi... De szerencsére aztán érkezik Atom, aki egyszerű, nagyszerű és az arca kedves külsőt kölcsönöz neki, szóval őt könnyű volt megszeretni és szurkolni érte - pláne úgy, hogy az ellenfelei kivétel nélkül tök bénán mutatnak, még Zeusz is.
Nagyon furának találtam viszont, hogy a vezérlők közül csak Jackman karaktere vét emberi hibákat, az összes többi meccsen minden másik irányító csakis tökéletes parancsokat ad, mindössze a gépek hibásodnak meg. Nyilván be kell mutatni, hogy Charlie ember, aki hibázik, de visszagondolva ezt a megoldást logikátlannak tartom. Ha már hibák és emberek: Hugh bácsi kiválasztása erre a szerepre különös, mert most először kellett neki egy igazán antipatikus karaktert megformálnia és ezzel a sármos arccal valahogy melléfogtak. Hiába próbál meg szemétkedni, erőltetettnek hat, de azt hiszem, erről mégsem ő tehet. Dakota Goyo tehetségtelen, a külseje totál átlagos, tök érdektelen. Evangeline Lilly szintén nem volt túl meggyőző, mindössze egy jelenet van az egész műben, amiben tényleg jól játszik, abban, amelyikben Bailey Max-nek mesél az apja múltbeli sikereiről. Persze Lost-Kate azért jó kis nő, szóval megbocsátható neki, ha a tehetsége korántsem tündököl oly fényesen, mint mondjuk a fogsora:D
(A képen a jobb oldali szimpatikus úr a direktor.) A mellékalakok közt két olyan emberke van, akit meg akarok említeni név szerint: az egyikük a "gonosz" bőrébe bújt csinos Olga Fonda (nincs köze Jane, Peter vagy Henry Fondához), a másik pedig a már pusztán a megjelenésével is irritáló texasi tahót alakító Kevin Durand, ők mindketten elég jók voltak abban, amit csináltak - egyikük bunkó, a másik meg szép. A robotokat egyébként az Avatarban használt mozgás-átalakító technikával hozták létre, "alattuk" pedig kaszkadőrök bújtak meg (Kevin Dorman és Eddie Davenport), akiknek a felkészítésében a boksz halhatatlanjai közé tartozó Sugar Ray Leonard is segédkezett. A rendező-producer Shawn Levy volt (Tucatjával olcsóbb, Éjszaka a múzeumban 1-2), a producerek közt ott találjuk Steven Spielberget és Robert Zemeckis-t (ők a családi sci-fik nagy szakértői), a zenét pedig a nem kevésbé híres Danny Elfman szerezte. A történet alapjául Richard Matheson 1956-os Steel című novellája szolgált, ami anno már megelevenedett az Alkonyzóna egyik epizódjában.
Érdekességek: Az eredeti forgatókönyvet David Gilroy írta, a DreamWorks pedig 850 ezer dollárt fizett neki érte, még 2003-ban vagy 2005-ben, a dátumban ellentmondásosak a források. A Vasököl rengeteg legendás "bokszoló" előtt emel kalapot, nézzünk néhány példát erre! 1. Rocky Balboa: Rocky első nagy ellenfelét Apollonak, vagyis Apollónnak hívják, aki a görög mitológiában Zeusz fia, itt pedig Zeusznak nevezték a bajnokot. A Midas nevű harcos "haját" egyrészt a római centuriok sisakdísze, másfelől a Rocky III-ban látható Clubber Lang haja inspirálta. A végső csata szintén egyértelműen az első Rocky végkifejletének "leutánzása". 2. Dwayne "The Rock" Johnson: A játékidő elején elhangzik az egyik tipikus mondata ("...lay the smackdown", kb. annyit jelent, hogy csapd le!), valamint az ő valós beceneve "A közönség bajnoka". 3. Muhammad Ali: Az általa gyakran használt fárasztásos taktikát alkalmazzák Zeusz ellen. Rajtuk kívül még a régi verekedős játék, a Rock'em, Sock'em, Robots előtt is tisztelegnek Zeusz kézi vezérlésével és a roncstelepen lévő első generációs robotfejjel. Hugh Jackman 9 millió dollárt kapott a szerepléséért, Sugar Ray Leonard készítette fel arra, hogy a mozgása alapján hihető legyen ex-öklözői múltja. A három lány, akik le akarják fényképezni Ambush-t, a rendező gyermekei. Dakota Goyo alakította a gyermek címszereplőt a Thorban, Kevin Durand meg már együtt dolgozott Jackmannel az X-Men: Kezdetek - Farkasban, Blobként.
Mindegyik harcost megépítették a valóságban, valamint készült hozzájuk egy-egy tökéletes számítógépes animáció. Egyes jeleneteknél több mint 20 bábos kellett, hogy mozgassák a modelleket. Huszonhat és fél robotmodell készült, mindegyiküknek hidraulikával mozgó feje volt, Atomnak pedig rádió-távirányítással irányították a kezeit. A főhős gépharcos arcát egy vívómaszk takarja el, így valójában sosem tudjuk meg, hogy igazából miként néz ki, de minden egyes néző azt képzelhet bele, amit szeretne, plusz ettől tudat alatt mindenki szeretné őt egy kicsit jobban megismerni. A követési módban teljesen megegyeznek a mozdulatai az emberével, az árnyék-módban csak utánozza azokat (először balkezes, aztán jobbkezes, így lehet észrevenni, mikor melyik módban van).
A roncstelep nagy része valódi volt, a gépeket/roncsokat a stáb építette fel, vagy már eleve ott találták őket a helyszínül választott terepen. A FIVE33 hirdetőcég megjelentetett egy 200 oldalas robotboksz-bibliát a reklámhadjárat részeként. A Jakks Pacific akciófigurákat adott ki: Atomot, Zeuszt, Noisy Boy-t, Midas-t és Twin Cities-t; valamint egy ring-játékkészletet, ahol a harcosok összecsaphatnak. Két különböző videojáték készült a Vasökölből, az egyiket a Jump Games, a másikat a Yuke fejlesztette. A betétdalok legtöbbje borzalmas rap, de szerencsére amikor Noisy Boy és Midas harcolnak, akkor felhangzik az általam kedvelt One Man Army, amit a Prodigy és Tom Morello adnak elő, eredetileg pedig a Spawnban hallhattuk. A stáblistában iszonyoúan sok a fel nem tüntetett szereplő. Jegyszedőként megjelenik egy Mary Magyari nevű hölgy, aki talán külföldre szakadt hazánk leánya, vagy legalábbis magyar származású. A Real Steel 110 millió dollárból lett és kis híján 300 milliót hozott vissza, a kritikusoktól vegyes vagy pozitív értékeléseket kapott.
Röviden: Ez egy apa-fiú történet és a legkisebb fiú meséje vegyítve robotokkal. Viccesnek nem igazán vicces, de néhol megható, a harcok izgalmasak, a gépemberek jól néznek ki és az első fél óra után kialakul benne egy megfoghatatlan hangulat, amitől szívesen nézed majd egészen a végéig. Sajnos azért korántsem mentes a kliséktől (megint a ruszkik a gonoszok), de cserébe legalább a befejezés kicsit meglepően alakul. Nekem tetszett, egy nézést mindenképpen megérdemel!
Pontozás:
imdb: 7.1
Szerintem: 4/5
Hírek:
- Lesz Real Steel 2, amit Steven Spielberg pénzel és elvileg Shawn Levy rendez. A főszereplő trió mindegyik tagja visszatér majd, a forgatás kezdése pedig kizárólag Jackman úr időbeosztásától függ.
- Richard Matheson írásai szolgálnak alapul a most készülő Alien War: The Last Man című akció-sci-fihez.
- Hugh Jackman Az öt legendában a Húsvéti Nyulat szinkronizálja, aztán Jean Valjean bőrébe bújik a legújabb A nyomorultakban, majd ismét adamantium-karmokat növeszt a The Wolverine-ben (ennél producer, a történet szerint Farkas Japánba megy harcolni tanulni), végül pedig dalra fakad a The Greatest Showman on Earth névre hallgató musicalben (ez P.T. Barnum, a híres cirkuszigazgató életéről fog szólni és Hugh ebbe is beszállt a pénzével). (A The Wolverine-ről írtam, végül harc helyett meghalni megy.)
- Dakota Goyo szintén hallható Az öt legenda eredeti nyelvű változatában, ezen felül pedig Brendan Fraser oldalán száll harcba az elnyomók ellen a The Legend of William Tell 3D-ben.
- Evangeline Lilly Taurielt kelti életre A hobbit 1-2-ben.
- Kevin Durandet A kaptár: Megtorlásban láthatjuk legközelebb. (Láttam, írtam róla.)
- Robert Zemeckis rendezi az egyelőre még bemutatási dátum nélküli Yellow Submarine-újrát.
Más téma:
A legendás színészóriás, Ernest Borgnine ma, kicsivel éjfél után, 95 évesen elhunyt. A filmrajongók a Vad bandából, A piszkos tizenkettőből, a Konvojból, a Szuperzsaruból, a Redből, a Vészhelyzetből és még számos egyéb tévéfilmből, mozifilmből meg sorozatból emlékezhetnek majd rá.
Megint más:
Sikerült vennem két olcsó külföldi dvdt, így hamarosan jön a Paranormal Activity első része és a D-War, ezeken felül továbbra is várható még a Tesó, a Woyzeck és a Kopaszkutya. A héten péntek 13. lesz, amire valószínűleg a Péntek 13. II.-vel készülök, jövő héten pedig érkezik a The Dark Knight Rises és Juno Temple szülinapja is lesz, ami plusz egy valamit jelent, amiben ő benne van. Szóval hamarosan ismét jelentkezem!
Bár minden vágyam így teljesülne! Kb. a hónap elején sugározta az HBO A boldogság egy meleg takaró, Charlie Brownt és akkor megjegyeztem, hogy szívesen néznék még Peanuts-rajzfilmeket. Úgy tűnik a tv2 olvasott a gondolataimban, mert ma kora délután vetítették ezt az animációs filmet. Lássuk, ezúttal milyen kalandba keverednek Charles M. Schulz "gyerekei"!
Charlie Brown megelégszik folyamatos pechsorozatával és elhatározza, hogy bebizonyítja önmagának, Lucy-nak és a többieknek, hogy mégsem örök vesztes. Éppen kapóra jön neki a szóbeli helyesírási verseny, amit mindenki nagy meglepetésére megnyer, majd továbbjut az iskolai döntőre, ahol szintén sikert arat! Az iskola elküldi őt az országos versenyre, de a hirtelen jött győzelem óriási, nyomasztó felelősséggé válik a kisfiú számára. Éjt nappallá téve dolgozik, hogy ő legyen a bajnok - a kérdés az, hogy tényleg mindenáron győznie kell, hogy megjavuljon az önbecsülése? Ezalatt pedig Linus és Snoopy a címszereplő után indul, hogy visszakérjék tőle Linus takaróját, amit ő szerencsehozó amulettnek kölcsönadott Charlie-nak, aki elveszti. Vajon hol lehet az égszínkék rongyocska?
Ugyanazok a szeretni való figurák és ugyanazok a rájuk jellemző poénok sorakoznak fel, mint a 2011-es Happiness Is A Warm Blanket, Charlie Brownban, ám itt mégis erőteljesen érezhető, hogy mennyire régi alkotással állunk szemben. Az A Boy Named Charlie Brown ugyanis már több mint 40 éves rajzfilm és mai szemmel nézve vannak benne elég furcsa részek. Nekem például már az különös volt, hogy kizárólag női szinkronhangokat hallhatunk, a fiúkat is ők szólaltatják meg; ehhez pedig hozzájönnek még az éneklős részek, amitől kissé musical-szerű az egész. A legdurvábbak viszont a korlenyomatként a mesében maradt pszichedelikus felvonások; ezek csúcspontja az, amikor Schroeder zongorajátékára mindenféle színes képek villódznak előttünk, fotók meg rajzolt látnivalók mosódnak össze és nem értettem, ez miért kellett bele. Kb. három ehhez hasonló epizód van, ezek közül egyedül a Snoopy által a jégen bemutatott rögtönzött kori/hoki-bemutató értékelhető, a többinek nem bírtam felfogni a jelentőségét. Szintén kissé zavaróan hatott, hogy rengetegszer csak szól a zene és a karakterek csinálnak valamit, de percekig senki sem szólal meg. Ezeket nem hibák, mindössze furcsa dolgok.
Az alapkonfliktus ezúttal Charlie mindennapjaiból ered, az első fél órában megnézhetjük, hogyan szerencsétlenkedik, majd aztán elhatározásra jut, amiben Linus támogatni, Lucy pedig hátráltatni próbálja őt. A kendő problémája (amit valamiért pelenkának fordítottak...) természetesen ismét előkerül, valamint Snoopy most elég sok saját teret kap, többek közt lejátssza az amerikai himnuszt a baseball-meccs megnyitásaként, pilótaként "harcol" álmában és ott van még a már említett jeges szekvenciája is. A legfurcsább a filmben talán az, hogy valamiért kizárólag Lucy iránt éreztem szimpátiát, pedig ő a csipkelődő, gonoszkodó karakter. Következzenek a gyerekeket megszólaltató színészek nevei: Peter Robbins - Charlie Brown, Pamelyn Ferdin - Lucy, Glenn Gilger - Linus, Andy Pforsich - Schroeder, Sally Dryer - Patty, Ann Altieri - Violet, Erin Sullivan - Sally, Lynda Mendelson - Frieda és Christopher DeFaria - Pig Pen. A rendező-producer és Snoopy szinkronja Bill Melendez volt, szintén ő írta a dalok szövegeit; a történetet saját képsorai alapján Charles M. Schulz találta ki. A képregények alkotója producerként segédkezett a készítésben.
Érdekességek: Ez az első a filmszínházakban is bemutatott, egészestés Peanuts-mozik közül, amikből összesen négy van. Minden egyes karakter külön megjelenik a főcím alatt, mindnyájuknak kiírják a nevét; a végestáblistában pedig láthatóak a szereplők hangjai (ileltve láthatóak lettek volna, ha leadják). Érdekes módon 12-es karikás besorolást kapott, amit talán azoknak a bizonyos fura részleteknek köszönhet. Snoopy repülős álom-jelenetét egy az egyben az 1966-os Snoopy és a halloweenből emelték át. Ez az első rajzfilm, amiben felhangzik az "Aaaugh!"-kiáltás, ami a későbbi Peanuts-alkotásokban a két állat-karaktert kivéve mindegyik gyerek szájából elhangzik. Peter Robbins édesanyja magyar emigráns volt, így ő félig magyar. Christopher DeFaria az Álomháború egyik társproducere, valamint többek közt a Watchmen, a 300 és a Vadiúj Vadnyugat produkciós vezetője is volt.
Nem rossz a Barátom, Charlie Brown; denekem a sztori legújabb verziója jobban tetszett,efelett már túlságosan eljárt az idő.
Pontozás:
imdb: 7.4 (4 év alatt 0.3-at emelkedett.)
Szerintem: 4/5
Ismét elkezdtem dolgozni a nagy projektemen, valamint készítenem kell legalább két írást a Cinegore számára, nem beszélve egy újabb saját weboldalról, amit szintén meg kell tölteni, plusz még itt van a munkám is. Így most kijelenthetem, hogy egy kicsit lassulni fog a tempó, de amint végzek a többi dologgal, mindenképpen visszatérek. Az új oldal linkjét az Oldalajánlóban legfölül találhatjátok meg.
Az HBO úgy kéthetente vasárnap reggelenként kielégíti a szuperhősök kalandjai és a rajzfilmek nézése iránti vágyaimat. Ezúttal is egy remek egész estés DC animációs mozihoz volt szerencsém, amiben Supermannek szembe kell nézni egy nem várt veszéllyel: a halandósággal.
Egy bátor kutató útnak indul űrhajóján, hogy egyenesen a Napból nyerjen energiát, ám a gaz Lex Luthor (Anthony LaPaglia szólaltatja meg) megpróbálja szabotálni az akciót. Szerencsére Superman (James Denton) épp időben érkezik, megmenti a hajót, ám túlságosan nagy sugárzásnak teszi ki magát ezzel. A hálás tudós vizsgálatából kiderül, hogy a legnagyobb hős súlyos állapotba kerül és talán meghalhat, mindenesetre a Nap erejének néhány pozitív hatása is volt, merthogy Kal-El minden addiginál elképesztőbb hatalomra tesz szert. De Luthor nem nézheti ezt tétlenül, így újabb tervet eszel ki a jófiú megsemmisítésére. Superman közeledő végét érezve lassacskán beavatja Lois Lane-t (Christina Hendricks) minden titkába; de vajon tényleg veszélyben van az élete? Ha elárulom, hogy a Luthor által jelentett fenyegetés még csak a jéghegy csúcsa, akkor a válasz igencsak kétes...
Nem sejtettem, mi lesz ez, de a DC animátor-részlege ismét kitett magáért. A rajongók táborában nagy népszerűségnek örvendő All-Star Superman-képregények alapján készült moziban a címszereplő egy olyan ellenféllel néz farkasszemet, amivel nem harcolhat: magával a halállal. Sokszor felteszik a kérdést az emberek, hogy mit tennél, ha tudnád, hogy hamarosan meg fogsz halni; na de azon is érdemes elgondolkodni, hogy a szinte mérhetetlen erejű szuperhős vajon mihez kezd majd utolsó napjaiban? Hogyan biztosítja a világ túlélését arra az időre, mikor ő már nincs? Előtérbe kerülnek férfiúi érzelmei vagy továbbra is minden mást maga elé helyez? Ha ezek mellé hozzávesszük a jó poénokat, az érdekes mellékszereplőket és az elmaradhatatlan csatákat, akkor már mindenkinek egyértelművé válik, hogy milyen jó ez a mozgókép.
A rajzok ismét kitűnőek, a néhány számítógépes effekt korántsem zavaró és plusz királyságként megjelenik két baromijó ellenfél, az Ultra-Szfinx (John DiMaggio) és Solaris, a zsarnok nap (Robin Atkin "TF2 Medic" Downes). A mellékalakok hangjai közt ott van Linda Cardellini a Vészhelyzetből (Nasthalthia, Lex unokahúga), Arnold "Darkman/Múmia" Vosloo (Bar-El) és Obba Babatundé az Életfogytigból (a bíró meg a Bibliobot). A rendező a Superman/Batman: Közellenségek és Az Igazság Ligája: Két földi válság dirigálásáért felelős Sam Liu volt. Mindössze annyi érdekességet találtam, hogy ez az első DC-rajzfilm, ami PG-besorolást kapott (ez kb. a 8 éven aluliaknak csak szülői felügyelettel ajánlott), az egész estés Detective Comics-szuperhős-kalandok sorában pedig a tizedik. A Superman és a Nap-expedíció kb. 3 és félmillió dollárból készült, bevétele valamivel több, mint 4 millió lett, egyből dvdre jelent meg.
Nekem tetszett, főleg a vicces részek és a sok-sok esemény miatt. Szuperhős-rajongóknak ajánlom, az ő tetszésüket biztosan elnyeri majd!
Pontozás:
imdb: 7/10 (4 év alatt 0.1-et emelkedett.)
Szerintem: 5/5
Hírek:
- James Denton egy "szuperhősös" vígjátékban, a Karaoke Manben látható is lesz a nézők számára.
Várható írások: Barátom, Charlie Brown; Woyzeck, Vasököl.
Gyerekkorom egyik kedvelt filmje ez, amit még 1999-ben, a Honvédségi Táborban láttam először egy szabadtéri moziban:) Azóta számtalanszor megnéztem és még mindig remekül szórakozom rajta, dacára annak a néhány butaságnak, ami elsősorban a szinkronból fakad. Mindenki ismeri Asterix és Obelix karaktereit, hiszen ez a két rajzolt figura beépült a köztudatba; a legendás gall hősök ezúttal élőszereplős kalandban elevenednek meg, kiváló európai színészek révén!
Asterix (Christian Clavier) és Obelix (Gerard Depardieu) egy aprócska falu lakói az ókori Galliában. Már csak ez a pirinyó település áll ellen a rómaiak óriási erejének, függetlenségüket a druida Csodaturmix (Claude Piéplu) varázsitalának köszönhetik, amitől kb. tíz percre elképesztő testi erőt és sérthetetlenséget kap az, aki megissza. Ám az egyik római fővezér, a gaz Furunkulus (Roberto Benigni), rájön a titokra és mindent megtesz, hogy megszerezze magának a mágikus nedűt, hogy azzal megdönthesse Cézár (Gottfried John) uralmát. De a bátor gallok nem hagyják magukat: a kicsi, de okos Asterix meg a buta, de rémesen erős Obelix együtt útra kelnek, hogy szembenézzenek Furunkulussal és visszaszerezzék a varázsitalt - útjuk során váratlan ellenségekkel/szövetségesekkel is találkoznak. Vajon ki lesz a nagy Római Birodalom új ura és miként alakul hőseink otthonának sorsa? És vajon büdös a hal vagy friss a hal?:)
Francia film, rámondható, hogy fantasy és a főszereplő páros mellett még Laetitia Casta is benne van - ennél már nem lehet jobb:) A sok gügye figura együtt remek poénokat eredményez, a konfliktus pedig a beharangozótól eltérően valójában három szálon fut, így mindig van valami érdekes esemény. Kifejezetten idegesítő figura nincs, még a szándékosan ripacskodó Benignit sem lehet utálni, engem mindössze a szinkronbeli bakik zavarnak. Néhány példa: olyan szavakat használnak, amiket nem ismerhetnek (szivar, lámpabúra); Matuzsálix egyszer Csodaturmix dédapja, egyszer meg a dédnagyapja; a főnök neve pedig egyenesen marhaság (Hasaló Gazfix:D). De ezektől függetlenül vannak emlékezetes szövegek ("Fennhéjusz!":D), a jelmezek nagyon jók, a mai szemmel kissé gagyi számítógépes trükkök pedig megbocsáthatóak.
Depardieu-t mindig is kedveltem, Clavier pedig az utánozhatatlan Jacques Fos, így pláne tök jó, hogy együtt szerepelnek. A druida karaktere tetszik, az őt alakító Claude Piéplunak ez volt az utolsó előtti filmje, mielőtt 83 éves korában elhunyt. További három férfi szereplő van, akik kiemelkednek a többiek közül: a vezér, Hasaló Gazfix (a most 90 éves Michel Galabru), az áljós Finesz (Daniel Prévost) és a beképzelt, ám intelligens Cézár (a már említett Gottfried John). Laetitia Casta - az egyik legszebb fotómodell, aki természetességével és nőiességével nagyon vonzó számomra - itt a vágy elérhetetlen tárgyát kelti életre és minden adottsága megvan hozzá:) Meg kell még említenem a rendkívüli fizimiskával rendelkező Jean-Pierre Castaldit (Kaktuszbónusz) és az adószedő Michel Mullert (Momo a Wasabiból). Az író-rendező Claude Zidi volt.
Érdekességek: Az alapul szolgáló képregényt René Goscinny és Albert Uderzo alkották meg, az első Asterix-képsor 1959. október 29-én jelent meg. Goscinny emellett Gazvezír kitalálója, valamint hozzá fűződik a Lucky Luke legsikeresebb korszaka is. Mindössze 51 évesen hunyt el 1977-ben: egy stressz-teszt alatt szívinfarktust kapott, ezt a mozit az ő emlékének dedikálták - halála után Uderzo egymaga folytatta a gallok sztoriját, de meg sem közelítette a régi sikereket. Utóbbi úriember még most is él, 85 éves. Két különbség van a képregény és a mozgókép között, amik Csodaturmixhoz kapcsolódnak: az első, hogy eredetileg a varázskotyvalék akár napokig is hathat, nem csak tíz percig; a második pedig Matuzsálix figurája, akit a filmesek találtak ki. Az élőszereplős történet elemei több Asterix-könyv sztorijából adódnak össze, a három fő szál az Asterix, a gall; az Asterix, a légionárius és az Asterix, a gladiátorból került ki, de még számos másik kalandból emeltek át részleteket/poénokat/karaktereket.
Az arénás rész volt a leginkább izgalmas forgatási helyszín. A légiósokat alakító statisztákat úgy vették rá a szurkolásra, hogy a rivális focicsapatok drukkereit egymással szemben helyezték el és nekik kellett a másik tábort túlkiabálniuk:) Legalább 100 élő pókot használtak fel a pókos jelenethez, amiknek viasszal vonták be a csáprágóikat, így nem tudtak harapni. Néhány közülük megszökött, a legtöbbjük elpusztult a hidegben, de egy túlélte a megpróbáltatásokat, ezt látva pedig a helyi tűzoltóság örökbe fogadta a szőrös nyolclábút, majd megtették hivatalos kabalaállatnak. A krokodilok közt több mű-hüllő is akadt, azonban ezek olyan élethűek lettek, hogy nehéz volt őket megkülönböztetni az igazi állatoktól. Obelix kaszkadőre például az egyik felvétel során véletlenül egy igazi krokira ugrott rá és csak gyors reakciójának köszönhette, hogy elkerülte a félelmetes ragadozó harapását. Cézár nem Gottfried John hangján szólal meg, hanem Michel Elias-én. Daniel Prévost később együtt játszott Depardieu-vel a Volpone-ban, ahol a címszereplő segédjét, Moscát alakította. A stáblista alatt van egy dal, amit szerintem még sohasem hallottam ezelőtt, hála a kereskedelmi televíziózásnak. Az Asterix et Obelix contre César 48 millió dollárnak megfelelő frankból készült, csak az USA-beli bevétele ismert, ez valamivel több mint másfél millió dollár. A XX. század legdrágább francia filmje ez, ám később saját folytatása, az Asterix és Obelix: A Kleopátra-küldetés megdöntötte a rekordot.
Leginkább úgy tudnám jellemezni ezt a mozit, mint egy élőszereplős "rajzfilmet": ugyanazok a hanghatások, lehetetlen események és gyerekes poénok vannak benne, de meg kell hagyni, jól működik. Sajnálom, hogy a két folytatása közül egyik sem ér a nyomába...
Pontozás:
imdb: 5.9 (4 év alatt 0.4-et emelkedett.)
Szerintem: 5/5
Hírek:
- Hamarosan elkészül a negyedik epizód, az Astérix et Obélix: Au Service de Sa Majesté (A királynő szolgálatában), amit részben hazánkban forgattak, az eredeti szereplőgárdából Gerard Depardieu biztosan benne lesz. A forgatási helyszínről készült képeimet lásd itt.
Más téma: Új rendelet van a postán, miszerint ha kiviszik hozzád a küldeményt, de te nem vagy otthon, akkor azon a napon már hiába mész el érte, nem adják oda. Vagyis csak másnap kapod meg, ezzel az expressz küldés és az ajánlott levél tulajdonképpen értelmét veszti, mert feladom, másnapra ott van, de ha az illető épp a boltba ment és nem tudja átvenni, akkor csak a következő napon mehet el érte. Jó, mi? Éljen a bürokrácia!
Hamarosan megnézem majd a Tesót, ha megtalálom, a tv viszont semmi jót nem ad mostanában, úgyhogy fogalmam sincs, mikor jövök legközelebb.
Egyik legnagyobb kedvencem ez a sportvígjátékok közül, legalább tízszer láttam már, de még mindig nem unom. Két dolgot kell róla tudni, mégpedig hogy feldolgozás és Adam Sandler-film, de ezek ellenére jó. Teljesíti azt, amire a legtöbb feldolgozás képtelen: modernizálva adja elő ugyanazt a sztorit, mint az eredeti, anélkül, hogy a lényeg kiveszne belőle és ekkoriban még a főszereplő sem kurvult el teljesen, szóval szerintem minden benne van egy király, tesztoszteronnal átitatott baromkodáshoz. Lássuk, miről szól:
Paul Crewe (A.S.) pár éve a legjobb amerikai foci játékos volt, ám megbundázott egy meccset, így örökre eltiltották a profi sporttól. Gazdag barátnője nyakán élősködik, semmittesz, csak úgy van. Aztán egy napon, amikor már mindenkinek tele van vele a hócipője, ittasan autós üldözést provokál, és végül elítélik 3 évre, amit le is kell ülnie. Azonban arra ő sem számít, hogy az Allenville Börtön igazgatója (James Cromwell), megszállott amerikai foci rajongó lévén őt kéri fel, hogy eddze az őrök csapatát. Paul kénytelen kötélnek állni, ám az ötlet, amit ad, visszaüt rá: megbízzák, hogy szervezzen egy csapatot a foglyokból és álljon ki az őrség játékosai ellen. A lehetetlennek tűnő feladatról viszont gyorsan kiderül, hogy a legjobb alkalom arra, hogy a rabok visszavágjanak kegyetlen fogva tartóiknak, így aztán a legdurvább és legelvetemültebb bűnözők mind beszállnak Crewe mellé. A verekedés és a bosszú már garantált, de vajon ki fog nyerni - bunyó lesz vagy meccs?
Az eleje, egészen addig, amíg Paul be nem kerül a dutyiba, elég béna és unalmas, kivéve, ha Courtney Cox mellei érdekelnek, mert azokat premier plánban mutogatják. A rabosítástól kezdve viszont jön a haverkodás, az ellenségek szerzése és a börtönélettel járó dolgok (homokosok, pszichopaták, kemény legények, üzérkedés, stb.) bemutatása, majd lassan ráterelődik a figyelem a sportra. Az amerikai foci durvaságát csak tovább fokozzák a brutális őrök és a hétpróbás gazfickók, akiknek nagy részét hatalmas termetű pankrátorok keltik életre (Bill Goldberg, Bob Sapp, Steve Austin, Kevin Nash és Dalip Singh), de van néhány igazi/egykori sportoló is közöttük (Michael Irvin, Terry Crews, Bill Romanowski meg Brian Bosworth). Sandler nem annyira rossz itt, mint szokott, az altesti poénok mérsékeltek, inkább az ostobaság, a trágárság meg ilyesmik szolgáltatják a humoros pillanatokat. Az eredeti 1974-es The Longest Yard főhőse, Burt Reynolds, visszatér az edző Nate Scarborough-ként, valamint egy jelenetben az eredeti őrparancsnok, Ed Lauter is felbukkan, immár egy másik intézmény igazgatójaként. James Cromwell mellett ismert arc még a titkárnőt alakító Cloris "Blücher" Leachman, William Fichtner (Knauer), Chris Rock (Caretaker), a már azóta eltűnt rapper Nelly és egy apró beugró-szerepben Rob Schneider. Az Ungert játszó David Patrick Kelly-re a K-PAX-ből emlékezhetünk, az öreg Edward Bunker volt Mr. Kék a Kutyaszorítóbanban, a Brucie-t alakító Nicholas Turturro pedig John Turturro öccse. A rendező a Sandlerrel gyakran együttműködő Peter Segal, aki a Ki nevel a végén?-t dirigálta, a producerek közt pedig ott találjuk a főszereplőt is.
Érdekességek: A '74-es mozit magyarul Hajrá fegyencváros!-nak hívják:D, az abban látott karakterek nagy része itt is megjelenik, csak más színész alakításában (a mindenes haver, az óriás, a patkány, stb). Ha figyelünk, elcsíphetünk egy csomó bújtatott reklámot (Bentley, Lays, Heineken, McDonald's). A felkészülés során Steve Austin térdszalagja elszakadt. A Moss mellett játszó kosarasok a D12 rapper-csapat tagjai. Burt Reynolds maga hajtotta végre azt a kaszkadőrmutatványt, aminek során Brian Bosworth-nek ki kellett őt ütnie - az idősödő színésznek elsőre sikerült megcsinálnia a feladatot, sérülések nélkül, de már csak segítséggel tudott lemenni a pályáról. Chris Rock szerepléséért megkapta a Fekete Tévés Szórakoztatóktól a Legjobb Filmes Mellékszereplőnek járó díjat. Dalip Singh 218 centi magas és 200 kilót nyom. Az alkalomhoz illő rapzenék mellett kitűnő rockzenék is elhangzanak, többek közt a Spirit in the Sky, a Boom Boom Boom, a Thunderstruck és a Mississippi Queen. Egy vicces név a mellékszereplők közül: Stink Fisher (Bűz Halász), ő az étkezdés rabok egyike. A The Longest Yard 82 millió dollárból készült és több mint 190 milliót hozott vissza, ezzel második lett a minden idők legnagyobb bevételt hozó sportfilmjei közül (az első szintén Sandler mozija, A vizesnyolcas [ami sokkal bénább ennél]). A kritikusoktól vegyes értékelést kapott.
Mint már mondtam, az egyik kedvenc sportfilmem ez. A sok karakter mind rendelkezik valami különleges képességgel (Switowski, Battle és Turley borzasztó erősek, Meggett gyors, Moss gyors és erős, stb.), a csapattá kovácsolódást remekül mutatják be, jók a poénok, kitűnőek a zenék, mindössze a szép nők hiányoznak. De helyettük van állatkodás, verekedés meg pár "drámai" pillanat. Aki szereti Adam Sandlert és/vagy az amerikai focis alkotásokat, az ne hagyja ki!
Pontozás:
imdb: 6.4 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)
Szerintem: 6/5
Hírek:
- Készül a Nagyfiúk 2, amiben Adam Sandler producer és főszereplő, mellette pedig Chris Rock és Steve Austin is megjelenik. Adamet ezen kívül Drakula hangjaként hallhatjuk a hamarosan bemutatásra kerülő Hotel Transylvania című animációs filmben, amihez a szinkronizálás mellett némi pénzügyi segítséget is nyújtott. (Láttam, írtam róla.)
- Terry Crews szintén egy folytatást erősít, mégpedig a The Expendables 2-t - ő azért eléggé kilóg a legnagyobb akciósztárok sorából...
- A Big Tony-t alakító Joey Diaz szerepel majd a Dühöngő bika 2-ben, ami előzménye és egyben következő epizódja a legendás Raging Bullnak. A főhőst ezúttal William Forsythe alakítja.
Most pedig következzék saját videóm, ami az eddigi youtube-os munkásságom legnagyobb nézettségét produkáló darabja. Ebben elmesélem a teljes Csontdaráló történetét a filmből összevágott jelenetekkel, alatta pedig Ludacris és a Sum 41 közös dala, a Get Back szól:
Ismét kaptam munkát, tegnap volt az első napom és minden remekül ment, ráadásul a csütörtököm többi része is kellemesen telt, így azt gondoltam, este megkoronázom az egészet némi filmnézéssel. Mivel a Kopaszkutyát Mozsárágyú nélkül bűn lenne megtekinteni, így inkább választottam egy címet a "már láttam, de újra szeretném végigülni"-listámról. Az Arséne Lupint még évekkel ezelőtt az HBO-n tekintettem meg, de csak annyi maradt meg belőle, hogy mi az egyik gonosz titka és hogy hogyan győzetik le, meg hogy a főszereplő fickónak valami fura neve van. Egyébként is kedvelem a francia mozikat, pláne ha izgalmasak; tegnap pedig külön meglepetés volt, hogy egyik kedvelt színésznőm, Eva Green játszik ebben a bizonyos alkotásban, tehát már minden adott volt a jó szórakozáshoz. Sajnos van egy olyan hibája ennek a műnek, ami az idő múlásával sem javult meg és felfedeztem még egy rontó tényezőt, de ettől függetlenül azt mondom, hogy érdemes egy esélyt adni ennek a sztorinak:
A XVII. század legvégén, az új kor hajnalán a gyermek Arséne boldogan él egy francia gróf kastélyában, édesanyja ugyanis az előkelő úr lánya. Apja harcművészettel foglalkozik, ám a család arisztokrata tagjai rossz szemmel tekintenek rá, pláne azután, hogy kiderül, a férfi tolvaj! De még mielőtt elkaphatnák, elszelel és visszatér egy utolsó akcióra, amibe a fiát is bevonja. Sikerrel járnak, de másnap a gróf szolgái egy borzasztó állapotú holttestre bukkannak az út mellett, amit egyértelműen a tolvajként azonosítanak... Évekkel később a daliás ifjúvá érett Arséne (Romain Duris) a rablás nagymesterévé vált, specialitása az ékszerek elemelése és a változatosnál változatosabb álcák használata. Legújabb kalandja visszaviszi őt fiatalkora színhelyére, ahol találkozik a szépséges Clarisse-szal (E.G.), aki reménytelenül vágyakozik utána. Hamarosan újabb nagy fogás kerül Lupin célkeresztjébe: három aranykereszt, amik együttesen megmutatják Marie Antoinette elvesztett kincsének helyét - azonban a hatalmas vagyon másokat is megigéz, többek közt egy titkos monarchista társaság tagjait, meg a boszorkánynak titulált Cagliostro grófnőt (Kristin Scott Thomas). Az ármány, szerelem és gyilkosság hálója egyre szövevényesebbé válik, ahogy mindenki a cél felé tör... Vajon ki találja meg a három keresztet, ki jön rá a rejtély nyitjára és kié lesz a legendás gazdagság?
Sajnos, mivel emlékeztem rá, mi van a végén, ezért a nagy csavar másodszorra már nem ütött, de egészen a grófnő felbukkanásáig így is jó volt. Onnantól kezdve viszont a képembe tolták Kristin Scott Thomas-t, akit utálok, hiába nagyon jó színésznő, és innentől kezdve szinte végig övé a rivaldafény. Puszta ránézés alapján ötletem sincs, ki választaná őt Eva Green helyett... A történet egyébként érdekes, mert ott a két nő, akik közt Arséne őrlődik, ráadásul Josephine Cagliostro bármelyik pillanatban az ellenségévé válhat, mert mi van akkor, ha igazak a szóbeszédek vele kapcsolatban? Az összeesküvő arisztokraták újabb érdekes szálat teremtenek, hiszen megvannak a saját belső konfliktusaik, meg aztán szembe kell nézniük Lupinnel és Josephinnel is. Közülük a legkarakteresebb alak a Pascal Greggory által életre keltett Beaumagnan (ejtsd: Bományon), aki annak ellenére szimpatikus, hogy negatív figura - ő sokkal érdekesebb volt, mint Thomas... A harmadik szál minden mozgatórugója, a kincs maga; de egy idő után valahogy a néző megfeledkezik arról, hogy egyáltalán létezik ez a dolog, hiába beszélnek róla folyton. Hogy miért? Mert előtérbe kerül a "szeresselek vagy gyűlöljelek és forduljak ellened?"-szál. Ezt csak tovább rontja a befejezést követő negyed órás epilógus, ami teljesen felesleges, ráadásul ott még egy számomra szimpatikus karakter meghal. Aztán jön egy kis marhaság a legvégén, aminél már motiváció sincs - ez az Arséne Lupin legnagyobb gyengesége, a lezárása. Ezen túl a kis híján több mint két órás játékidő sem éppen nézőbarát, van benne egy igencsak rosszul kivitelezett vágás, plusz két-három fizikailag lehetetlen mutatvány, ami rontja az összképet.
Romain Duris szerintem remekül játszott, kellően jóképű, minden adottsága megvan a címszerepre. Thomas tehetségét nem kicsinyelhetem le, de akkor sem nyerte el a tetszésemet az alakítása, bár ha úgy vesszük, hogy ő a "negatív" alak, akkor ez még előnyére is vált. Eva Greent érdekes volt ebben a védtelen lány-szerepkörben látni a Cracks, az Éjsötét Árnyék meg a Franklyn után - szépsége újfent lenyűgözött, éppen ezért sem értettem, miért nem kell a pasinak. Pascal Greggory remekelt, a figurájából kihozta a maximumot, a "rosszfiúk" közül egyértelműen kiemelkedik. Még mindenképp meg akarom említeni Patrick Toomey-t, aki a fémmaszkot viselő Leonard bőrébe bújt, bár nála csak félelmetes külseje érdekes. A rendező-író az a Jean-Paul Salomé, akinek a Belphégor - A Louvre fantomját köszönhetjük - mindkét alkotása alapvetően tök jó, de tele van kisebb-nagyobb hibákkal.
Érdekességek: A címadó karaktert Maurice Leblanc találta ki, először az 1905-ös Arséne Lupin letartóztatása című regényben jelent meg, négy évvel később pedig fellépett az ezüst vászonra. Tizenkét könyv készült a kalandjaiból, a leghíresebb talán az Arséne Lupin vs. Sherlock Holmes, 1908-ból. A film több Leblanc-regényből merít, például az említett legelsőből, A királynő nyakékéből, a Sherlock Holmes túl későn érkezikből, a 813-ból és a Cagliostro grófnőjéből. Több mint 500 különböző jelmez készült a színészeknek, a tervező Pierre-Jean Laroque húszféle kosztümöt csinált Duris-nek és tizennyolcat Thomas-nak, az ihletet valódi történelmi személyiségek ruhái adták neki. Az Arséne Lupin 23 millió euróból készült és valamivel több, mint 9 és fél millió dollárnyit hozott vissza (sajnos ezt most bonyolult lenne átszámítani, mert meg kéne keresni a 2004-es adatokat és egyébként is, matematikáról van szó:)). A kritikai fogadtatásáról konkrét adatot nem találtam, de az imdbs pontszáma alapján aligha lehetett túl kimagasló az értékelése...
Nekem valahogy mégis tetszik ez a mozi. Vicces, izgalmas, van benne egy csöppnyi fantasy, Eva Green, meg sok verekedés/lövöldözés, de nagyon hosszú és a sztori lezárása butaság. Ettől függetlenül akinek tetszett a Sherlock Holmes vagy kedveli a francia kalandfilmeket, az adjon neki egy esélyt!
Pontozás:
imdb: 5.4 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)
Szerintem: 4/5
Hírek:
- Patrick Toomey a The 4th Reich című nácis háborús horror csapatát erősíti.
Mostanában semmi jót nem ad a tv, de talán ma estére ismét beszerzek valamit.
Átnéztem az eredeti dvdkből álló kollekciómat és kiderült, hogy hátra van még a legendás Kopaszkutya, valamint az is, hogy két általam nagyon kedvelt mozinak, a Vasembernek és a V mint Vérbosszúnak nem ismertettem még az extráit. A két képregényes sztorit összekötöttem és ebből lett ez a bejegyzés.
Iron Man Ultimate Edition (2 lemezes)
Még 2008 karácsonyára kaptam ezt - karácsonyra általában az abban az évben látott legjobb filmet kérem valamilyen hiper-szuper verzióban. A Vasember fejét mintázó vastag tokban található a két korong és hogy felelevenítsem Tony Stark első mozis kalandját (meg hogy megfigyeljem az eredeti szinkronban magyarul beszélő terroristákat), ismét végignéztem az első lemezt, amin az Iron Man mellett két extra van. Az egyik egy rövid és gagyi trailer a Vasember-rajzfilmsorozathoz, a másik pedig kimaradt/bővített jelenetek gyűjteménye. A repülős rész, mikor a stewardess-ek táncolnak Tony-nak, az bővítettben még viccesebb (kiegészülve egy katonai díszszázad műsorával), plusz megtekinthetjük az Iron Monger két alternatív legyőzetését és egy szintén humoros parti-szekvenciát, amiről Stark úr páncélban lép le, majd reggel széjjellőve tér vissza. Utóbbi részlet talán a legjobb az egészben, kár, hogy ezt nem tudták valahogy beletenni a moziba. Baromira tetszett még a menü, amit maga a fémruhás hős navigál nekünk és irtó jól néz ki!
A második lemezen látszólag kevés az extra, de valójában szinte minden menüben van egy-két almenü, így borzasztó sok cuccot bele tudtak préselni a korongba. Amit elsőnek megnéztem, az Robert Downey Jr. próbáinak összevágása: három jelenetet játszik el alkalmi színészek segítségével és sok vicces improvizáció van benne. Aztán jön egy leginkább paródiának látszódó híradó, amiben azt kommentálják, hogy "a hatalmas sikerű Vasember trailerből teljes filmet akar forgatni a Paramount" - ez nyilvánvalóan azt figurázza ki, hogy hogyan reagáltak a rajongók arra, amikor az Iron Man készítésének hírét meghallották. Aztán jön egy kisebb színfalak mögötti felvétel, ahol a rendező és az egyik író színe előtt beszéli meg Jeff Bridges és R.D.J. azt a részletet, amikor Obadiah tudatja Tony-val, hogy ő kezdeményezte az eltávolítását. Ez végül másképp lett a moziban, de nagy kár érte!
Ezeket követi a Wired névre hallgató dokumentumocska, ami a látványelemek megtervezéséről/megalkotásáról szól. A három cég, amik az effekteket gyártották (ILM, The Orphanage, The Embassy) képviselői beszélnek a munkájukról, mutatnak érdekességeket, teszt-videókat és például megtudhatjuk, hogy az egyik kis mozdulatot a Mark I-figura Jon Favreau mozgását követve hajtja végre - vagyis ő van a digitális páncél alatt. A képgalériák egészen jók, a navigáció jól működik bennük és van köztük pár szuper meg néhány vicces fotó is. Észrevettem, hogy az egyik kétszer van, de ez csak apróság. Bemutatják a helyszíneket, a futurisztikus technológiát, a karakterek terveit, akadnak kulisszák mögötti fotók és végignézhetjük a Vasember, az Iron Monger és Tony Stark figurájának vázlatait is. Itt szembesültem először azzal, amire a későbbiekben sokszor akad példa, mégpedig, hogy a főgonosz eredetileg Crimson Dynamo lett volna. (Tulajdonképpen a második rész főgonosza a Dynamo és még egy karakter összeolvasztása, itt pedig előbb lett kész a "ruhája", mint maga az "ember", szóval végülis Obadiah Stane beültetésével vált Iron Mongerré.)
I Am Iron Man - dokumentumfilm a Vasember-mozi létrehozásáról, több felvonásban
Ahogy a Karib-tenger kalózai 2. esetében, itt is egy komplett mozgóképet kapunk, ami a Vasember keletkezését mutatja be az ötletektől a díszbemutatóig; ám ellenben azzal, ezt részekre bontották, így meg lehet nézni sorban, egymás után, külön-külön vagy egyben, ezért kevésbé unalmas. Sok érdekességet tudtam meg a moziról ebből, többek között az alábbiakat: A végleges páncélt elsősorban az Avi Garnov által rajzolt Iron Manről mintázták, maga az alkotó is segített a valódi fémruha tervezésében. Ezt a jelmezt (plusz ugye a másik két páncélt és az Iron Mongert) a Stan Winston Stúdió csinálta, aminek benézhetünk a műhelyébe, végigizgulhatjuk Robert Downey Jr.-ral a testminták vételét és megtudhatjuk, hogyan működtek ezek a király felszerelések a valóságban. Mivel Tony Starkot Howard Hughes-ról mintázták, így a készítők igyekeztek Hughes nyomában járni, például az ő egykori szerelőcsarnokában építették fel a díszletek nagy részét. A Mark I-páncél kb. 50 kilót nyomott, Mike Justus kaszkadőr bújt bele és az egyik felvételnél lángra kaptak a lábai. Robertre azért is esett a választás, mert mind személyiségében, mind külsejében hasonlít a képregénybeli Tony-ra.
Afganisztánt Kaliforniában keltették életre, a sivatagos szekvenciák rögzítése sok bajjal járt. Stan Lee most is kitett magáért, Downey Jr. pedig kezet csókolt neki:D A katonás részekben igazi katonák voltak a statiszták. Robert sokat kaszkadőrködött, egy idő után már nem engedték neki, hogy mindent maga csináljon. A forgatás remek hangulatban telt, sok röhögéssel, a humor melegágya az improvizáció volt. A 16-os szektorban dolgozó kopaszodó, szemüveges tudós az egyik producer. Tony repülését újfajta, különleges kötél-felfüggesztéssel oldották meg, aminek titka az, hogy a színészt nem a derekánál vagy a hátánál rögzítették, hanem a talpainál, így tényleg olyan, mintha a levegőn állna. A Stark-villát átalakították, hogy jobban illjen Downey Jr.-hoz. Jeff Brigdes egyik anekdotájából kiderül, hogy a Mandarin lett volna a főellenség, de őt végül kiírták - a háromban viszont már tutira benne lesz! A stáb hóviharba került a sivatagban:D A felvételeket határidőn belül, a költségvetési mérce alatti összegből sikerült befejezni, ám az utómunka nagyon sokáig tartott. Benézhetünk a Skywalker Ranch-re, ahol a hangeffekteket hozták létre, megnézhetünk pár kihagyott főcím-tervezetet is. Az alkotók érzéseinek és aggályainak ismertetése után pedig a premier kezdetével zárul a film.
"Nincs szükségünk alvásra, van helyette tehetségünk." - Robert Downey Jr.
Szerintem ez egy remek extra, ami önmagában is megállná a helyét, már csak emiatt megéri beszerezni az Ultimate Editiont.
The Invincible Iron Man - kisfilm a Vasember-képregényekről
Ebben az extrában azok az emberek beszélnek, akik megalkották vagy újrateremtették Tony Starkot 1963-tól 2008-ig. Bár időtartamban sokkal rövidebb az előzőnél, mégis érdekes, hiszen láthatjuk azokat a férfiakat, akiknek ezt a nagyszerű figurát köszönhetjük. Név szerint: Stan Lee (író), Gene Colan (rajzoló), Gerry Conway (író), Dan és Charles Knaut (írók), Joe Quesada (író), John Romita Jr. (rajzoló), Bob Layton (író-rajzoló), Patrick Zircher (rajzoló), Joe Casey (író), Warren Ellis (író) és Adi Granov (rajzoló). Az alábbi érdekességeket tudhatjuk meg Starkról és a páncéljáról: A Vasember egyik legnagyobb vonzereje, hogy mindig újra lehet alkotni. Lee a vietnami háborús időkben egy olyan figurát hozott létre, akit minden oka meg lett volna a közönségnek utálni (gazdag fegyverkereskedő) és ő mégis megszerettette velük. Az Iron Man-szériának több női rajongója volt, mint az összes többinek. A manapság Scarlett Johanssonnal azonosított Fekete Özvegy a Vasember egyik mellékszereplőjeként kezdte.
Tony a leggazdagabb alak a Marvel-univerzumban. Önálló akaratából lett szuperhős, azért, mert így döntött - létrehozta saját magát. Eredetileg ő tervezte a S.H.I.E.L.D. összes cuccát, valamint annak alapítója/vezetője, emellett az Avengers megalakítása is Stark érdeme. A hős két korszakos antitézise a Mandarin (mágus, aki a misztikumot állítja szembe a technikával) és a Fantasztikus Négyesből származó Dr. Fátum (vagyis Dr. Doom, aki tulajdonképpen ugyanaz, mint Tony Stark, csak gonosz célokkal). Tony a képregényben alkoholizmussal küzd - ez visszaköszön a második moziban. Az teszi őt igazán egyedi figurává, hogy nagyiparos, rendkívül jómódú és egy vállalati jellegű atmoszférában tölti a napjait, szemben a többi hőssel. Az egyik legérdekesebb comics-sorozat ezzel a karakterrel kapcsolatban az Extremis, amit Ellis és Granov hozott össze: ebben a főszereplő a nanotechnológiának köszönhetően testében viseli a páncél nagy részét, vagyis az ereje leginkább önmagából származik, nem a ruhából. A másik érdekes az újkori újraindítása, az Ultimate Iron Man, amiben Starknak agydaganata van, részeges és egyedül képtelen felvenni a páncélt.
"A tehetséget nem lehet megtanulni." - Dan Knaut
Ez is igen jó kis információforrás, ráadásul a játékideje is baráti, bár elsősorban azoknak ajánlom, akiket az érdekel, hogy honnan indult a Vasember karrierje.
Összesítésben: Ez a kiadvány irtó jó. Külsőségeiben állati, tartalmában szórakoztató és érdekes - egy nagyszerű film méltó prezentálása. Aki szerette az Iron Mant (kétlem, hogy volt olyan, aki nem szerette:D), az mindenképp szerezze be! (Az árát sajnos nem tudom, mert ajándékba kaptam.)
V, mint Vérbosszú Duplalemezes Extra Változat
Ezt szintén karácsonyra kaptam és ahogy a Vasemberből, ebből is van plakátom, figurám és eredeti dvdm:) Lássuk a kiadást! A tok teljesen egyszerű, belül két lemez, egyiken Evey (maga a film), a másikon V (az extrák). Az első gond az, hogy nincsen megjelölve, hogy melyik melyik, bár tény, hogy a plusz cuccokat tartalmazó korongon van egy cirill felirat, de ezzel aligha vagyok kisegítve:D A menü egyik dvdn sem animált, de ez mellékes, mert a háttér pofás lett. Az Evey-s diszken csak a V for Vendetta található, semmi más, de legalább egy rakás nyelven lehet nézni. Az extrás lemezen az alábbi cuccok vannak: egy trailer (baromijó, csak éppen az egész sztorit elmondja), soundtrack-info (ez rém gagyi:D), az I Found A Reason című dalra (amire V és Evey táncolnak) egy fura montázs a filmből, valamint három kisfilm.
Az első a készítésről szól, ebben a producer, a rendező és a szereplők beszélnek a forgatásról. David Lloydnak (az eredeti képregény rajzolójának) tetszett a kész mozi. John Hurt úgy foglalta össze a V-t, mint "az 1984 találkozása az Aliennel" (ő mindkettőben szerepelt:)). A központi kérdés többek szerint a terrorista-szabadságharcos ellentét, mert aki egy embernek terrorista, az másnak szabadságharcos. A következő filmecske a látványvilág megtervezését mutatja be. Ebből kiderül, hogy nagyrészt Berlinben forgattak, nagyon kevés idő állt rendelkezésre a helyszínek kiválasztására és a díszletek felépítésére, meg hogy a jövő külsőségeiben megragadt a múltban. Az Árnyékgalériában váltakozik a nappal és az éjszaka, mert V ehhez mérten állítja be a fényeket. A "könyvtár" könyvei közt rengeteg buta olvasmányt halmoztak fel, a nagy részüket pedig összeragasztották, építőelemeket gyártottak belőlük, hogy gyorsabban mozgathatóak/felállíthatóak legyenek. Irakban egyébként a valóságban is találtak egy ilyen könyvtárat, amibe csupa olyan művet rejtettek el, amit a kormány betiltott. A maszkos hős ruhái XVI. századi technikával készültek, különlegesen finom anyagból voltak, ami nagyon könnyen gyűrődött, ezért sokat kellett a jelenetek előtt-után simítgatni őket Hugo Weavingen:D A színész elmondta, hogy az álarcból elég nehézen látott ki, gyakorlatilag csak azt látta, ami szemben volt vele és azt is csak egy sávban; mindezen pedig a paróka és a szoros, hosszú nyakú jelmez csak rontott. A Trafalgar téren, az angol Parlamentnél és a Whitehall negyedben három napig vették fel a sztori szerint ott zajló szekvenciákat, azonban ennek megszervezése öt hónapba telt! A felrobbanó épületek makettjei hatalmasak és nagyon részletesek voltak, megnézhetjük a megsemmisítésüket. Fura, de ezután a kisfilm után végig kell nézni a rengeteg nyelven kiírt copyright-figyelmeztetést, amit a Vérbosszú után is, de csak ennél, a többinél nem.
A harmadik negyed órás dokumentum Guy Fawkes-ról és koráról számol be, történészek, írók és a téma egyéb szakértői ismertetnek meg minket az ikonikus angol összeesküvő életrajzával. Az egész lőpor-összeesküvést Robert Catesby találta ki, Guy csak a végrehajtó volt. Az ügyet máig rengeteg rejtély övezi, de a hozzáértők szerint még ha sikerrel is járnak az anarchisták, akkor sem érnek el tartós változást, csupán polgárháborút robbantottak volna ki a trón megszerzéséért. Az utolsó extra a V for Vendetta grafikus novella születését tárja elénk - Alan Moore és David Lloyd munkája nagy feltűnést keltett akkoriban. Képregényszakértők, a film készítői és maga Lloyd úr beszélnek a kiadványról. Kiderül, hogy a '80-as évek elején csupa gagyi jött ki Amerikában, amiket ráadásul "cenzúráztak", és aki ebben a műfajban alkotott, az szégyellte hivatását. Az igazán érdekes, jó dolgokat aprócska, független kiadók terjesztették. A V alapvetően a Thatcher-éra kritikája, a jövő bemutatása elavultnak számító eszközökkel. Az első sorozat fekete-fehérben látott napvilágot, mert a Warrior kiadónak nem volt elég pénze, hogy színes legyen:) 29 szám után az egész leállt, Moore és társa más munkákon kezdtek el ügyködni, ám akkor a DC felvásárolta a V-t és a történet ismét elindult, hogy véget érhessen - a 29. szám ugyanis nyitott befejezéssel bírt. Alan bácsi a Watchmen mellett írta meg a befejezést, ezért is lett ahhoz hasonlóan nagy hatású. (2016-os megjegyzés: Elolvastam ezt a művet, de nagyon kevés maradt meg belőle, marhára összetett és furcsa...)
Mindent egybevéve nem rossz ez az Extra Változat - figyelembe kell vennünk, hogy jó hat-hét éves dvdről beszélünk, ezért az apróbb hibák megbocsáthatóak neki. Akinek tetszett a V mint Vérbosszú, az mindenképpen szerezze be, csak ajánlani tudom!
Én rengeteg új dolgot tudtam meg ebből a majdnem egy hétig tartó dvdzésből és remélem, hogy a két film rajongói is örülnek a háttérinfóknak. Ahogy az előző bejegyzésben elmondtam, egyelőre nem tudom, hogy mi lesz a következő írásom témája, de ezen a héten még biztosan jövök 1-2 cikkel.
Mindenki ismeri Snoopy-t, én meg még emlékszem, hogy borzasztó régen a tv adta a Peanuts-rajzfilmsorozatot, aminek ő az egyik ikonikus szereplője. Mikor láttam, hogy lesz ez az HBO-n, gondoltam, megnézem - az utóbbi idők véres horror-sci-fijei és borzalmakkal terhelt grafikus novella-feldolgozásai után jól esett egy kedves rajzfilm:)
Ennek a 44 perces specális epizódnak (ami a rajzolt széria részét képezi, de önálló alkotás is egyben), a leginkább a takarójához való ragaszkodásáról ismert Linus a főszereplője. A kisfiú sokadszor szembesül azzal, hogy társai értetlenül vagy ingerülten állnak hozzá és elválaszthatatlan halványkék társához, ám ezúttal még egy veszély fenyegeti; egy hét múlva ugyanis jön a Nagyi, aki el akarja tőle kobozni a takaróját! Linus megpróbál egyedül, aztán barátai segítségét igénybe véve leszokni a takaróhoz való ragaszkodásáról. Charlie Brown tanácsokat ad neki, Lucy pedig minden lehetőséget megragad, hogy elvegye tőle a kék rongyocskát. Vajon sikerül a főszereplőnek gyökeresen megváltoznia - és mi lesz a takaró sorsa?
Nagyon érdekes volt, még sosem láttam ehhez hasonló művet. Attól annyira jó, hogy tradicionális rajzokkal készült és olyan, mintha egy csomó kis képregény kelne életre a tévéképernyőn. Miközben ott az események fő vonulata, a többi gyerek is elég fókuszt kap, mindenkinek van valami kis célja, amit szeretne elérni. Charlie szeretne végre egy normális baseballmeccset játszani, meg örülne neki, ha végre elhagyná a balszerencséje; Lucy mindenkivel gonoszkodik, közben Schroeder szerelmére áhítozik; de a fiú ügyet sem vet rá, mert túlságosan el van foglalva a zongorázással (csak sose hagyják nyugodtan klimpírozni); Sally Linus után vágyakozik, de őt meg csak a takarója sorsa foglalkoztatja; Pig-Pen szeretne nyugisan játszani a koszban; Snoopy pedig kajára vágyik és rá akar telepedni a kék rongyra is:D
A sok kis különálló eseménysorban rengeteg poén akad, a fő eseményszál pedig felidézi a gyerekkorunkat, hiszen például nekem is volt kiskendőm:) Semmiféle számítógépes rajz nem rondít bele a nagy egészbe és ráadásul a kezdő- meg a végefőcím alatt tovább zajlanak a történések. Visszatérő motívum a lányok viszonzatlan szerelme, a baseball, a sárkányeregetés és hogy a figurák előszeretettel keresik a másikban a hibát, míg végül rádöbbennek, hogy mégse különböznek annyira egymástól. Charles M. Schultz szeretni való karakterei az élet nagy dolgaival szembesülnek, amikre gyerekmódon, ám némileg felnőttesen reagálnak, ezekből származik a sok aranyos poén.
A szereplőket csupa gyerek szólaltatja meg az eredeti szinkronban: Austin Lux - Linus, Amanda Pace - Sally, Trenton Rogers - Charlie Brown/Schroeder, Grace Rolek - Lucy, Shane Baumel - Pig-Pen, meg van még három korai karakter, akik általában nem szerepelnek: Blesst Bowden - Violet, Ciara Bravo - Patty és Andy Pessoa - Shermy. Snoopy-t és sárga cimboráját, Woodstockot eredetileg a Peanuts-rajzfilmek elmaradhatatlan producere, Bill Melendez szólaltatta meg, de mivel sajnos ő már elhunyt, így ezúttal csak néhány korábbi felvételét tudták felhasználni, a többi alkalommal az egyik rendező, Andy Beall szinkronizálja az állatkákat. A másik direktor Frank Molieri, mind ő, mind Beall elsősorban animátorként dolgoznak Hollywoodban; az egyik író és producer pedig Charles M. Schultz fia, Craig, aki főleg művészeti munkatársként keresi kenyerét, többek közt a True Blood viseli magán a keze nyomát.
Érdekességek: Az első Peanuts-képsor 1950. október 2-án jelent meg, ez is megelevenedik Charlie Brown visszaemlékezései között; az első rajzfilm pedig 1965-ben készült. A boldogság egy meleg takaró, Charlie Brown 2006 óta az első hosszabb epizód, amit nagy várakozás előzött meg a rajongók részéről. Különlegessége, hogy megjelenik benne a már említett három kiegészítő szereplő - ők a '60-as években voltak a gyereksereg tagjai -, valamint, hogy a szintén erre a korra jellemző animációs stílussal formálták meg a látnivalót.
Nekem nagyon tetszett, vicces, édes és szeretni való - kár, hogy ez a rajzfilm ismeretlen a mai gyerekek számára. Azt hiszem, a világ egy picit jobb lenne, ha például Peanuts-on szocializálódnának a kicsik és nem japán animéken meg elmebeteg amerikai izéken. Ajánlom minden gyermeknek és azoknak a felnőtteknek, akik még nem felejtették el, milyen volt kicsinek lenni:)
Pontozás:
imdb: 7.3 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)
Szerintem: 5/5 (Szívesen nézném még Charlie Brown és társai kalandjait!)
Továbbra is a képregényes extra-bejegyzésen munkálkodok, de legkésőbb holnapra elkészülök vele. Egyelőre semmi konkrét címet nem mondok biztosra, de hamarosan ismét jelentkezem!
Van egy csomó olyan színész, akiket egy bizonyos szerepükkel azonosítanak az emberek, többen közülük hosszú karrierrel büszkélkedhetnek, mégis csak azért az egy alakításukért emlékeznek rájuk igazán. Így például Robert Downey Jr. összeforrt a Vasemberrel, Christina Ricci Wednesday Adams-szel, Peter Sellers pedig Clouseau felügyelővel. Ugyanakkor néhányan azért vannak beskatulyázva, mert még igazán fiatalok, így nem sok lehetőségük akadt az ikonikus karaktereiken kívül egyéb figurák életre keltésére; így van ezzel Daniel Radcliffe, Vanessa Hudgens és Kristen Stewart is. Kristen számomra akkor lett igazán érdekes, amikor láttam őt A rocker csajokban, ahol egyik kedvelt énekesnőmet, Joan Jettet formálta meg és baromijó volt. Onnantól fogva figyeltem a mozijait és bár a megítélését nagyban befolyásolja a világszerte gyűlölt alkonyat, mégis szerintem nagyon szép lány és a The Runaways-es teljesítménye tetszett, és azért fogott meg a Snow White and the Hunstman, mivel ő az egyik címszereplő. Ha mellé hozzátesszük a manapság dolgozó egyik legtehetségesebb és legszebb színésznőt, Charlize Theront; a Thorral azonosított jóképű Chris Hemsworth-t meg egy rakás ismert mellékszereplőt, akkor már csak valami jó sülhet ki az egészből! A baj az, hogy a nagyszerű lehetőséget egy abszolút kezdő rendező kezébe adták, aki sajnos nem hozta ki belőle a maximumot - de erről majd később, előbb néhány szót a klasszikus alapra épülő történetről:
Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy csodálatos ország, ahol a király mindent megtett, hogy az emberek jól éljenek, béke és nyugalom uralkodott a vidéken. Ám egy napon a királyné megbetegedett és hamarosan meg is halt, hátrahagyva kisgyermek leányát és búskomorságba süppedő férjét, miközben az országot háború fenyegette. A csata végül győzelemmel zárult, ráadásul a király fogságába került a gyönyörű Ravenna (C.T.), akit már másnap elvett feleségül. A fantasztikus külső azonban gonosz lelket rejtett, az újdonsült királyné tőrbe csalta férjét és elfoglalta a trónt, az árván maradt leányt pedig tömlöcbe vetette... Az évek múltán aztán a rabságban sínylődő Hófehér (K.S.) csodás nővé érik. Hirtelen feltárul előtte a menekülés lehetősége; mikor pedig az elfogására küldött Vadász (C.H.) úgy dönt, nem öli meg, a nép és a természet új lehetőséget kap, hogy egyesülve a hősnő zászlaja alatt, véget vessenek a gonosz uralmának. A Vadász, a herceg (Sam Claflin) és a hét törpe mindent megtesznek a sikerért, de vajon elég erős-e a szépséges hajadon, hogy a lázadás élére álljon és megölje Ravennát?
Dávid barátom azt mondta, hogy egy ilyen című filmtől az ember nem vár nagy fordulatokat, hiszen mindenki tudja, mi lesz benne - talán ez az egyik legnagyobb gond vele, mert nyilvánvaló, mi a mese vége. Egyébként én se úgy ültem be, hogy most nolani vagy aronosfky-i magasságokba akarok szárnyalni, mindössze a főszereplő trióért mentem, ők pedig jók voltak, így megkaptam, amit vártam. De mivel mégiscsak fantasy-ről van szó, ezért az alkotók megpróbáltak néhány dolgon változtatni, belevinni olyan elemeket, amik (legalábbis látványilag mindenképpen) elnyerik a műfaj szerelmeseinek tetszését; gondolok itt A Tükörre, a Sötét Erdőre vagy a Menedékre, de pofásan néznek ki a törpék és az a pár szörny is.
A sztoriban van egy óriási fordulat (nekem legalábbis nagyon tetszett), a feléledős rész, az volt számomra a csúcspont; de a királyné varázslatai, a mérgezett almás jelenet és a természet szépségeinek bemutatása szintén hatásos. Külön nagyszerű Hófehér harcossá válása: annak ellenére, hogy inspirál, mégsem ő a vezér, vagy a legnagyobb harcos és nem szerez instant szuperkatona-képességeket a semmiből. Csak az ösztöneire és arra a pár fogásra hagyatkozhat, amiket a Vadásztól meg a többi katonától lesett el. Ha már a férfi hősnél járunk, szerintem jó ötlet volt ezt az egyébként lényegtelen szereplőt kidolgozni, háttértörténetet, motivációt adni neki, a végén pedig nála is meglepő, hogy hogyan alakulnak a dolgok - szóval a központi alakokkal kapcsolatban sikerült elkerülni a kliséket.
Azonban a Snow White and the Huntsmannagyon nagy hibája, hogy nincs benne ritmus. A csaták iszonyúan gyorsak, a köztes események borzasztóan lassúak - a kettő közt pedig nincs átmenet, egyikből kerülünk a másikba. Van néhány szembeöltő hiba is, például a végső csatában mikor szállnak le a lovakról? Alkalmi írótársamnak, SickRatnek az tűnt fel, hogy a felvonultatott remek fantáziaelemek valójában semmilyen szerepet nem játszanak az események alakulásában, csak szép díszletekként funkcionálnak - ezért kár, de végülis mindegyik valamilyen jelkép, mondjuk a Fehér Szarvas a Természet, a troll pedig a meggyötört, megrontott természet. Sajnos vannak homályos dolgok, engem leginkább az foglalkoztatott, hogy Muir tényleg vak-e vagy csak annak látszik? A hivatalos magyarázat szerint vak, de ahhoz képest túlságosan jól "lát"...
A színjátszók közt egyértelműen Theron a legjobb, de ez aligha meglepő, a többiek hozzá képest kezdők. Ravenna őrült, gonosz és romlott, de ugyanakkor szánnivaló - mondhatni a körülmények áldozata. Kristen Stewartot mindenütt szidják, sajnos van két jelenet, ahol a neten "still more expressions than Kristen Stewart" néven ismert jelenség bekövetkezik, talán tényleg rossz színésznő, de remekül néz ki. Chris Hemsworth képtelen antipatikus lenni és bár elvileg céltalan, bánatos, alkoholista férfit játszik, túl szép a külseje. Mindenesetre a teljesítménye jó, kár, hogy nem kapott több humoros szöveget. A mellékalakok közt a királynő bátyja (Sam Spruell) elég irritáló, de rajta kívül nincs több zavaró szereplő. Ismert arcok: Lily Cole (Greta), Bob Hoskins (Muir), Ian McShane (Beith - Bífnek mondják), Eddie Marsan (Duir) és Toby Jones (Coll). A rendező az eddig reklámokat csináló Rupert Sanders volt, a fő író és ötletgazda pedig Evan Daugherty - egyikük sem csinált ezelőtt semmilyen filmet, ez sajnos meglátszik...
Érdekességek: Bár mindenki tudja, hogy a Grimm-testvérek meséjén alapszik a film, a stáblistában még sincsenek feltüntetve - azért ennyi illett volna. A vadász neve Eric, Duir és Coll pedig testvérek. A chichesteri és az oxfordi egyetem konzultánsai segítettek a középkori csaták és a tündérmesék világának rekonstruálásában. A törpék neve az ősi kelta "Fa-ABC"-ből ered, amiben minden betű egy-egy fának felel meg és valamilyen szimbolikus jelentése van, pl: Beith=Nyír - új kezdet, egy út kezdete; Coll=Mogyoró - inspiráció, bölcsesség; Gort=Borostyán - küzdelem, átalakulás. Ezek az apró karakterek számítógépes animációval keltek életre, ez nagy felháborodást keltett a Hollywoodban dolgozó törpe színészek közt; Warwick Davis például azt mondta, hogy ez olyan, mintha egy fehér színészt befeketítenének (mintha ez sosem történt volna meg...). Sam Spruell nem parókát visel, a saját haját vágták le ilyen ósdi divat szerint - a színész azt mesélte, hogy bár nagyon jól mutat a középkori világban, a civil életben borzasztó ilyen frizurával mászkálni:)
Kristen Stewart többféle balesetet elszenvedett, például az egyik hüvelykujját tartó ínszalag elszakadt egy csatajelenet felvétele alatt, valamint a lába szintén megsérült. Viszont ő is okozott sérülést, amikor véletlenül ténylegesen behúzott egyet Chris Hemsworth-nek, akinek ettől monoklija lett:D Kristen 9 éves kora óta fél a lovaktól - akkoriban baleset érte lovaglás közben és eltörött a könyöke -, de a mozi (vagyis a pénz...) kedvéért túltette magát fóbiáján. Sam Claflinnek hazai terep a középkor és a fantasy, hiszen ő volt a Karib-tenger kalózai 4-ben a pap és Hayley Atwell karakterének bátyja A katedrálisban, ahol Ian McShane-nel játszottak együtt. A fiatal királylányt Raffey Cassidy alakítja, ő volt az Éjsötét Árnyékban a fiatal Angelique; a Gus bőrébe bújt Brian Gleeson pedig a híres brit színész, Brendan Gleeson fia. A Hófehérből regény is készült, Lily Blake tollából. Végül egy vicces név: Hattie Gotobed (Hattie Menjaludni:D), ő volt a sebes arcú nők falujában a Lily nevű kislány. A Snow White and the Hunstman 170 millió dollárból készült és mostanáig 188 milliót hozott vissza, ez az összeg még valószínűleg nőni fog. A kritikusok vegyes értékelést adtak neki, de a megítélésén sokat javított a Tükröm, tükröm "bukása".
Nem vártam semmit a Hófehértől, elszórakoztatott, a látványa (főleg a főszereplőnőké:)) remek, a csaták és a szörnyek jók, csak kár a lassuló iramért. Jó volt, de nem annyira, mint amennyire lehetett volna. Aki egy király Kristen Stewart-mozit akar látni, annak inkább ajánlom a The Runaways-t, egy fasza fantasy-hez meg inkább az Elveszett gyerekek városát; de akinek tetszett a Thor és/vagy a tvájlájt, az nézze meg a Hófehért!
Pontozás:
imdb: 6.7 (4 év alatt 0.6-ot csökkent.)
Szerintem: 3/5(Szerettem volna, ha ez a film jó lesz, de csalódást okozott, ezért utólag lehúzok egy pontot.)
Hírek:
- Már biztos, hogy jön a folytatás, a Hófehér és a Vadász 2-t szintén Rupert Sanders rendezi, viszont legalább egy neves írót, David Koeppöt kértek fel a forgatókönyv megírására, így a sztori biztosan jobb lesz. De mi a búbánatról szól majd?:D (Ez végül A Vadász és a Jégkirálynő című rémdrámává torzult, amire [micsoda meglepetés] senki sem volt kíváncsi...)
- Kristen Stewartot az utolsó alkonyat-moziban láthatjuk legközelebb, majd azután a Cali című akció-vígjátékban, aminek producere is - engem egyik se érdekel, csak gondoltam, közlöm a tényeket:)
- Chris Hemsworth a baltát megint kalapácsra cseréli a Thor 2-höz. (Láttam, írtam róla.)
- Sam Claflin Jared Harris-szel dolgozik majd egy kopogó szellem életre keltésén a The Quiet Ones című horrorban.
- Ian McShane és Eddie Marsan tovább színesítik a következő nagy durranásnak ígérkező meseátdolgozást, a Jack the Giant Killert. (Ami szintén megbukott.)
- A Gortot életre keltő Ray Winstone lesz Noé a Noah névre hallgató drámában, Emma Watson és Logan Lerman mellett, a rendező: Darren Aronofsky - na, így már mindjárt érdekesebb az egész! (Winstone helyére Russell Crowe-t vették fel, ez szintén rossz lett.)
- Toby Jones a The Girlben Alfred Hitchcockot játssza, ez a mozi a legendás rendező és Tippi Hedren kapcsolatáról fog szólni. Ezen kívül Jones felbukkan még a Berberian Sound Studio névre hallgató borzongatós alkotásban is.
Jelenleg egy nagyobb lélegzetű íráson dolgozom, amiben a Vasember és a V mint Vérbosszú dvdk extráit foglalom össze, úgyhogy legközelebb ez várható, aztán a jövő hónap vége felé pedig a legújabb Batman.
Ahogy az előző bejegyzésben említettem, némi technikai nehézség adódott ennek a lemeznek a lejátszása során, de szerencsére a jó öreg Windows XP ismét jó szolgálatot tett, ezért csak meg tudtam nézni. Ráadásul az tuti, hogy anno az extrákat nem is láttam! Külön sztori fűződik ehhez a mozihoz egyébként, mert még egyszer régen felvettem valamit késő este és ezt az után, éjjel adták, de én hülye nem néztem meg... Aztán a Hellboy megjelenése után Ron Perlman a kedvenc férfiszínészeim egyikévé lépett elő, így nagy erőkkel kutattam a munkái után és megtaláltam ezt (is). A dvdt meg vagy a Sparban vagy az Auchanban vettem, nevetségesen alacsony áron és még a régi, divx nélküli lejátszónkon néztem meg - jól emlékszem, legalább kétszer megakadt, újra kellett indítani. Szóval ezzel a koronggal nem először gyűlt meg a bajom, de a tegnapi nézéskor semmi ilyesmit nem produkált, így kb. 5-6 év után ismét zavartalanul élvezhettem Jeunet és Caro alkotását.
Egy sötét és ijesztő világban játszódik a történet, itt él Krank (Daniel Emilfork), a zseniális szuperelme, aki azonban hihetetlen sebességgel öregszik és még álmai sincsenek. Az elkeseredett férfi közelgő végét érezve meg akarja tapasztalni, milyen az, ha álmodik az ember, ezért különös csapatával (nagy részüket Dominique Pinon alakítja) gyerekeket raboltat el, hogy az agyukra kapcsolódva átélhesse azt, amit ők élnek át alvás közben. Azonban ezúttal rossz lóra tesz, mert az erőművész Valaki (R.P.) öccsét viteti el, a mutatványos pedig a gyerekrablók nyomába ered. Valakinek segítségére lesz a tolvajlásból érő árva kislány, Morzsa (Judith Vittet), így a hatalmasra nőtt "gyerek" és az aprócska "felnőtt" együtt indul a titok nyomába, amitől sokak élete függ...
A Jeunet-től megszokott elborult, különös világba tehetünk kirándulást ebben a fantasztikus látványvilágú, nehezen befogadható, steampunk-szerű francia fantasy-ben. A történet alapvetően három szálon fut: Krank tragikus sorsa; Valaki útkeresése és Morzsa egyáltalán nem gyereknek való élete elevenedik meg előttünk; de van még itt őrült küklopsz-szekta, víz alatt élő tudós, maffiafőnök sziámi ikerpár, álomkóros klónok gyülekezete, törpe asszony, akváriumban élő agy és idomított bolha is. Az alapvetően rémisztő hangulatba sok vicces és néhány idegesítő pillanat keveredik; a lidérces álmokra emlékeztető képsorok meg a minden sarkon ott leselkedő halál dacára az egész mégis valahogy szép. Az okos, talpraesett, de sokat szenvedő lányka és az óriási ereje dacára buta meg gyerekes férfi barátsága egy csodás történet, aminek lényege az, hogy még ebben a borzalmas létben is él a szeretet, ami végül legyőz minden akadályt!
"Micsoda figurák vannak ezen a világon..."
Bizony ám:) Főhősünk az ekkor még relatíve fiatal, vörösre festett hajú és baromi izmos Ron Perlman, aki az egyetlen nem francia a moziban, de minden sorát megtanulta ezen a nyelven, így sikerült helyt állnia a számára idegen környezetben is. A Morzsát életre keltő 10 éves Judith Vittet ezzel az alakításával beírta magát a filmtörténetbe. Összesen négy filmben játszott, manapság jelmeztervezőként dolgozik, most 28. Daniel Emilfork nagyszerű teljesítményt nyújt, érdekes arcával és Kézdy György szinkronhangjával tökéletes gonosz - sajnos ő már nem él, 2006-ban hunyt el, 82 évesen. Dominique Pinon remekel, egyszerre hét különböző karaktert alakít, a legviccesebb részek szinte mind hozzá köthetőek. Személyes kedvencem Irvin, az agyvelő, akit Jean-Louis Trintignant, magyarban pedig Reviczky Gábor szólaltat meg:) A többi fontosabb szereplő: Mireille Mossé (Krank törpe segédje), Genevieve Brunet és Odile Mallet (A Polip-nővérek, ők egyébként tényleg ikrek, de nincsenek összenőve) meg Jean-Claude Dreyfus (Marcello, az állatidomár). Jean-Pierre Jeunet rendezett és a szöveg egy részét írta, a másik rendező Marc Caro volt, aki íróként, művészeti rendezőként, hangeffekt-mesterként és produkciós tervezőként működött közre, valamint küklopsz-bőrbe bújva megpillanthatjuk az egyik jelenetben. A jelmezeket a világhírű Jean-Paul Gaultier tervezte.
Érdekességek: A furcsa színvilág eléréshez a szereplők arcát fehérre sminkelték és addig módosították a képeket, amíg hússzínű árnyalatot kaptak. Perlman azt nyilatkozta, hogy egész karrierje legnehezebb feladata volt, mikor Valakiként meg kellett pofoznia Judith Vittet-t. Ront megharapta a kutya, amelyik ki van kötve; Judith-ot pedig a mágneses egér "marta" meg. A Polip-nővérek jelmezükben nem tudtak menni, így ha teljes alakban mutatják őket, mindig mozdulatlanok. A steampunk-stílushoz való nyilvánvaló hasonlósága saját gondolat, de az imdbn is megerősítették ezt, sőt, azt írják róla, hogy már a kifejezés elterjedése előtt használták rá. Készült a filmből egy videojáték 1997-ben, amiben Marc Caro művészeti vezetőként működött közre. A La cité des enfants perdus 18 millió dollárnak megfelelő összegből készült és bár csak alig másfél milliónyit sikerült behoznia, máig pozitív megítélésnek örvend.
A dvdről: Ha nem vesszük a technikai problémákat, akkor egészen korrekt kiadásról van szó, hiszen mégiscsak egy 17 éves moziról beszélünk. Kapunk egy néma, de hatásos trailert, és egy werkfilmet, ami franciául van. A szettek, jelmezek, cuccok elkészültét mutatják be, láthatjuk a próbákat, a klónok életre keltését, Krank és Morzsa digitális fiatalítását/öregítését, plusz az operatőrök és a maszkmesterek hülyéskedéseit - bár nem magyarul van, azért a nagy része így is érthető. Ez a lemez viszont akkor lenne igazán jó, ha a kisfilmhez adtak volna feliratot, a lejátszási gondok pedig nem jelentkeznének, de örülök, hogy legalább lehetett kapni, mivel a tv igen ritkán adja...
Nekem nagyon tetszik az Elveszett gyerekek városa, szörnyen sötét és ijesztő, ugyanakkor vicces és gyönyörű is egyben. Kár azért az egy-két idegesítő pillanatért, de ez még így sem von le az erejéből. Aki szereti a francia fantasy-t annak mindenképpen ajánlom, ezen kívül a steampunk, a nehezen befogadható filmek és a különös történetek kedvelői szintén nézzék meg!
Pontozás:
imdb: 7.7 (Ez magáért beszél!)
Szerintem: 5/5
Hírek:
- Ron Perlman űrlényekkel harcol majd a Pacific Rimben, aztán zombikat írt The Gatekeeperben, aminek producere is. (Előbbiről írtam azóta.)
Tegnap éjjel a zuhogó esőben meg akartam nézni az Elveszett gyerekek városát, ám nem elég, hogy a laptopom dvd-olvasója elromlott, még a külső Blu-Ray-olvasó sem tudja lejátszani ezt az ócska lemezt, így valami mást kellett választanom. A listán az eredeti dvdk közt már csak ez volt, mivel a Kukorica gyermekei 3-ról lemondtam, ezért kb. harmadik alkalommal, sok év után újra megtekintettem a Jeepers Creepers-t.
Trish (Gina Philips) és öccse, Darry (Justin Long) vidéki mellékutakon át hazafelé utaznak és egymást piszkálják. Aztán váratlanul megjelenik egy hatalmas, félelmetes külsejű teherautó, ami megpróbálja leszorítani őket és többször nekik megy, mielőtt meglepő sebességről tanúbizonyságot téve elszáguldana. A testvérek alig térnek magukhoz a sokkból, amikor pár mérfölddel később meglátják ugyanazt a kocsit és talpig feketébe öltözött sofőrjét, amint éppen gyanús külsejű csomagokat dobál le egy aknába. Ezek után ismét meg kell küzdeniük a roncsnak tűnő, de elképesztően gyors kamionnal és innentől fogva mindkét fiatal meg van győződve róla, hogy üldözőjük egy őrült gyilkos. Darry azonban vissza akar menni az aknához, mert azt hiszi, a csomagokban rejlő áldozatok közt még akadhatnak túlélők. A mentőakció nem úgy sül el, ahogy tervezik és később hiába próbálnak segítséget kérni, senki sem hisz nekik. A mániákus férfi pedig megint megjelenik és elkezd vadászni a főhősökre. Egyre több lesz a borzalmas véletlen, a jelek afelé mutatnak, hogy a fickó nem is ember... De vajon ki ő, mit akar és lehetséges-e megmenekülni a karmaiból?
Megint egy Fangoriás kiadású moziról van szó, ami azért már a lemez megjelenése előtt elhíresült itthon (a borító hátulján lévő szöveg tanúsága szerint sikert aratott az itthoni filmszínházakban), ha jól emlékszem, ez a korong rögtön a magazin első kiadásához járt. Az extrákról és a tartalomról majd később, előtte pár szót az egészről:
Az alapfelállás és a hangulat alapján az Aki bújt, aki nem a Texasi láncfűrészes mészárlás unokájának tekinthető, hiszen megint egy eldugott út mentén csap le valami pszichopata a mit sem sejtő tinikre. Az első fél órának óriási atmoszférája van: az ijesztő kocsi, a kihalt táj és a romos ház mellett hullákat pakoló alak garantáltan ránk hozzák a frászt. Na most ebből még bármi lehet(ett volna), az író-rendező Victor Salva pedig úgy döntött, a gyilkost felruházza némi természetfeletti hatalommal; ám ez a végén inkább a Pumpkinhead felé tereli a cselekményt. Direkt nem akarom leírni, hogy micsoda ez a lény, de tény, hogy remekül kitalált bestia, aminek érthető oka van az ölésre és különben istenien néz ki - de azért úgy a legjobb, amíg még rajta van a kabát. A cselekménybe sikerült belesűríteni a B-kategóriás, tanyasi környezetben zajló borzongatós alkotások minden kliséjét: van bolond öregasszony, bolondnak hitt médium, szkeptikus emberek, értetlen zsaruk, különös életkörülmények, meg gyomorforgató öldöklés. A speciális effektek az alacsony költségvetés ellenére igen korrektek, a látványba se lehet belekötni.
A szereplők közül Gina Philips szerintem remek és jól néz ki, végig neki szurkoltam. Az elsősorban rossz filmek főszerepeit elvállaló Justin Longnak ez volt azt hiszem a nagy kiugrása, de azóta is leginkább felejthető művekben bukkant fel (azért van kivétel, például az After.Life, de az korántsem miatta jó). A híres szörnyek csarnokába kívánkozó Creepert Jonathan Breck kelti életre, a többi szereplő mellékes; ám a producerek közt találhatunk egy ismert nevet, egész pontosan Francis Ford Coppolát.
Érdekességek: A mozi címét egy 1938-as slágerből vették, amit a Going Places című MGM-mozgóképhez írtak, először pedig Louis Armstrong adta elő. A mára már csak Jeepers!-re redukálódott felkiáltást az ijedt amerikaiak mondják és eredetileg a Jesus Christ udvariasabb verziójaként használták. A dalhoz készült fiktív lemezborítót megpillanthatjuk az egyik jelenetben, ez azonban a rendező ballagási fotója a dal címével összemontírozva:) Az ijesztő külsejű kocsi jelenleg egy gyűjtő birtokában van, a stáblista legvégén pedig még egyszer felbukkan. Philips és Long nem találkozhattak a szörnyet játszó Jonathan Breckkel, hogy tényleg megrémüljenek tőle, amikor először találják szembe magukat vele; ugyanígy a teherautó is meglepetésként érte őket. Breck a kontaktlencsék miatt teljesen vak volt, egyszer megpillanthatjuk őt maszk nélkül a zsaruk közt (ő a teljesen kopasz), az utolsó jelenetében pedig Long alakítja a Creepert.
A rém jelmezét 2 és fél órába tellett felrakni. Az elhagyott templomos szekvenciát a valóság ihlette: egy Dennis DePue nevű férfi 1990-ben végzett a nejével és ugyanígy látták meg őt szemtanúk, amint próbál megszabadulni a holttesttől. Az eset sokáig megoldatlan maradt, mert DePue eltűnt, ám amikor az USA-szerte vetített Megoldatlan ügyekben sorra került, akkor többen felismerték texas-i búvóhelyén, ahol álnéven élt. A rendőrök hosszasan üldözték a sztrádán, ám mégse sikerült elkapni, mert az utolsó pillanatban végzett magával... A filmhez egyébként nem csak ez az egy bűnügy kapcsolható, hanem maga a rendező hírhedt személye is, Victor Salva ugyanis regisztrált gyermekmolesztáló, aki már 15 hónapot ült a tetteiért. Egyébiránt a direktor ott van a templom alagsorában, az áldozatok között. Egy vicces név: Patricia Belcher (Böfögő Patrícia), ő volt Jezz, a médium. Az Aki bújt, aki nem 10 millió dollárból lett és kis híján 60 milliót hozott vissza. A kritikusoktól vegyes értékeléseket kapott, később elkészült a folytatása is.
Cikkem tárgyát lassan a klasszikus tinihorrorok közé sorolhatjuk, aminek méltó helye van a Sikoly-, a Tudom, mit tettél tavaly nyáron- és a Végső állomás-szériák közt - csak éppen ebben egy igazán jó gyilkos van, nem valami marhaság. Nekem tetszett a Jeepers Creepers, hiszen a csaj jó, a mészáros fasza, a kocsi ijesztő és van pár apró poén is. Mi kellhet még?
Pontozás:
imdb: 6.1 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)
Szerintem: 5/5 (Azért az első fél óra hangulata később elveszik és nagy kár érte...)
A dvdről: Az újság melléklete volt, ahhoz képest egészen jó kis kiadvány. A kép meg a hang remek, az extrák pedig az alábbiak: ajánlók - Szeretni bolondulásig, Halálos kitérő; egy jó trailer; egy túl gyors tvspot; a teljes testmaszk felrakása 8 percben, ezt kicsit megvágták; és egy szintén 8 perces werkfilm, félig magyarul, félig angolul, folyton megszakítva ugyanazzal a gagyi részlettel a spotból, plusz egy csomó jelenettel a moziból... Nem rossz lemez, akinek tetszett a film, az szerezze be!
Hírek:
- Lesz harmadik rész is, név szerint Jeepers Creepers 3: The Cathedral. Victor Salva írja és rendezi, a sztori pedig 23 évvel az első epizód után játszódik, amikor a már anyává vált Trish (ismét Gina Philips, ha minden igaz) egy visszatérő rémálom miatt a második film szereplőivel fog össze, hogy végleg megszüntessék a szörny ténykedését. Brecker szereplése még nem biztos, a kocsi azonban újra jön. Az MGM kifejezte érdeklődését egy negyedik Aki bújt, aki nem iránt, így könnyen lehet, hogy a 3-at és a 4-et egyszerre fogják forgatni. (2016-ig nem valósultak meg.)
- Victor Salva írja, rendezi és pénzeli a Haunted című horrort, amiben egy dokumentumfilmes csapat paranormális jelenségekről forgat, ám ezúttal a dologról kiderül, hogy valódi! A főbb szerepekben Tobin "Fűrész" Bell és Zack "Postal" Ward, valamint Patricia Belcher is benne lesz.
Ma ismét teszek egy próbát az Elveszett gyerekek városával, még van két lejátszónk, amik közül az egyik talán elindítja. Várható még a Hófehér és a Vadász.
Előzmény az Aliennek? Érdekes gondolat... De mivel az eddigi négyet láttam, plusz kedvelem Noomi Rapace-ot, így mégiscsak érdekelt. Meg aztán elvileg kiderül belőle, ki vagy mi volt a Space Jockey (lásd: bejegyzés az Alienről), szóval izgalmas titkokat rejt. A valóság nem egészen ez, de először néhány szót a történetről:
A közeli jövőben két elszánt kutató, dr. Elizabeth Shaw (N.R.) és dr. Charles Holloway (Logan Marshall-Green) hosszadalmas felfedezőmunka után rég letűnt kultúrák régészeti feltárásával rátalál egy sor ősi utalásra, amik az emberiség eredetére mutathatnak rá. A páros ezek után minden követ megmozgat, hogy elindítsanak egy expedíciót az elképesztő távolságra lévő űrbéli célpont felé, ami talán az emberi faj bölcsőjét rejti. Ám nem sokkal az odaérkezés után kiderül, hogy a szenzációs lelet fellelése mellett számos egyéb célja is van a Prometheus űrhajón utazó személyeknek, köztük a főnök Vickers-nek (Charlize Theron), az android Davidnek (Michael Fassbender) és az egész utazást pénzelő, elvileg már halott Peter Weylandnek (Guy Pearce). Shaw és társai pedig hamarosan halálos veszélybe kerülnek, amint rájönnek a Tervezők igazi terveire és az LV-223-as bolygó titkára. Vajon lesz köztük bárki, aki hazatérjen, hogy elmondja az igazságot "Istenről"?
"Teremtsünk embert a saját képmásunkra..."
Szó nincs az előzőekben xenomorfokról, ez nem véletlen, merthogy a Prometheus rögös útja során célzott előzményfilmből egy ugyanabban az univerzumban játszódó, A nyolcadik utas: a Halálhoz sok szálon kapcsolódó, de mégis önálló alkotás lett, ami végülis arra a kérdésre keresi a választ, hogy kik vagyunk, miért és kik hoztak létre minket? Úgy tudnám a legjobban leírni, hogy a Szárnyas fejvadászt átültették az Alien világába, némileg több akcióval, gyönyörű látvánnyal és súlyos mondanivalóval, ami azonban a nagyközönségnek (legalábbis szűkebb pátriámra gondolva) nem biztos, hogy érthető. Azt hiszem, a legnagyobb baja Ridley Scott új mozijának az, hogy köze van az Alienhez, mert így mindenki a rémet várta, közben pedig a hangsúly csak félig van a Halál-széria előzményén. Ha jól megnézzük, a központi probléma az, ami a félresikerült ötödik Star Trekben is: kicsoda Isten? Vajon meg tudjuk-e őt találni? Ha igen, akkor mit kérdeznénk tőle? Itt viszont felmerül egy új dolog, nevezetesen: Miért kéne "Istennek" válaszolnia a teremtménye kérdéseire? Feljogosítja-e egyáltalán bármi az embert, hogy szólni merjen hozzá? De van még egy érdekes mellékszál: ahogy a Tervezők megteremtették az embert, mi megteremtettük az androidokat, akik majdnem emberek. Vajon őket tekinthetjük-e élőnek, mert ha igen, akkor mi is teremtők vagyunk... A robot itt egyébként nagyon fontos: tudja, hogy felsőbbrendűbb az embereknél, elvárja, hogy felnézzenek rá, de irigy a többiekre, mert sosem lehet igazi élő organizmus. Ő már megismerte a saját alkotóit, de számít-e neki amazok élete? Segíti majd őket, vagy hátráltatja?
A nagyon szép néznivaló mellett a kitűnő színészek miatt éri meg beülni a Prometheus-ra. Noomi Rapace már bizonyított a Millenium-trilógiában, itt az ottanihoz hasonló, meglepően erős, kitartó és "elpusztíthatatlan" hősnő, aki minden egyes csapás után újra talpra áll, küzd, sohasem adja fel. Michael Fassbender szintén hasonlóan pozitív reputációnak örvend, ha másért nem is, de a legutóbbi X-Men Magnetojának életre keltéséért. Ezúttal olyan nagy elődök nyomába léphetett, mint Ian Holm, Lance Henriksen és Winona Ryder, ráadásul nagyszerűen teljesít - éppen hogy idegen, éppen csak nem ember. A többiek szintén jól hozzák saját karaktereiket, nekem leginkább a mostanság negatív szereplőket játszó Charlize Theron és az egyre több helyen felbukkanó Idris Elba teljesítménye nyerte el a tetszésemet, de végülis senkire se lehet panasz. A mellékalakok közt van két Trónok Harcás emberke: Kate Dickie (az első évadban Catlyn Stark testvére, annak a magas várnak az úrnője) és Emun Elliott (ő valami Marillion volt); rajtuk kívül pedig egy pici szerepben felbukkan Patrick Wilson (Cukorfalat, Watchmen). A fedélzeti számítógép hangja Robin Atkin Downes (a Team Fortress 2 Medic-je és a Babylon 5 Byronja), a Tervezőket pedig az óriás-színész Ian Whyte testesítette meg. Ridley Scott a rendezés mellett pénzelte is az alkotást, a többi producer közt pedig megtalálhatjuk Tony Scottot, valamint A nyolcadik utas támogatóit, Walter Hillt és David Gilert. A szörnyek és a kutatók által talált freskók tervezéséhez újból igénybe vették H.R. Giger segítségét, akinek szürreális művei az eredeti Alient ihlették.
Érdekességek: A film címe Prométheusz titánra utal, aki a görög mitológiában szembeszállt az istenekkel és elvitte a tüzet (vele együtt pedig a tudást) az embereknek - "A teremtés története, az istenekről és az emberekről, akik szembeszálltak velük." (R.S.) Scottot az eredeti kvadrológiában nyitva hagyott kérdések vonzották a rendezéshez: a Space Jockey és a címszereplő bestiák eredete. A történetet Erich von Däniken könyve, a Chariots of the Gods? (magyar címe elvileg talán Vissza a csillagokhoz) ihlette. Ridley bácsi rengeteg pénzt invesztáltatott tudósok és művészek felvételére, hogy megtervezzék neki a XXI. század végének külsőségeit; emellett pedig a Londoni Egyetem nyelvészeti részlegének segítségét is kérte, hogy alkossák meg az ősnyelvet, amit a Tervezők beszéltek. A nyelv létrehozásával megbízott Anil Biltoo látható azon a szimuláción, ahol David ezt a különös kommunikációs formát tanulja. Scott vizualitása és a történet gyakorta összeütközésbe került (szép képek a valóságosság ellen), 2009. júniusában pedig az egész folyamat leállt, amikor a direktor összeveszett a Foxszal, mert eredetileg nem akart rendezni, maga helyett Carl Erik Rinsch-et bízta volna meg, de a stúdió csak úgy ment bele a folytatásba, ha ő rendez, ezért kénytelen volt elvállalni a munkát. Az őskorszak gyönyörűséges nyitó képsorait Izlandon vették fel és két hétig tartott a rögzítésük. A 3D plusz 10 millió dollárt emésztett fel és emiatt a sötét atmoszférát létrehozó színeket utólag kellett a képekre montírozni, mivel a térhatáshoz rengeteg fényre van szükség.
A forgatáson hatalmas mértékű titkolózás uralkodott, minden színésznek alá kellett írnia egy szerződést, hogy senkinek sem beszélhetnek a történetről, a forgatókönyveikből pedig mindig csak felügyelet mellett, a produceri irodában olvashattak. A vizualitáshoz a lehető legtöbb alkalommal kameratrükköket használtak, zöld háttér előtt kb. 5-6 alkalommal rögzítettek dolgokat. A Tervezők épületéből sok-sok részletet felépítettek, a díszletek olyan nagyok voltak, hogy több stábtag eltévedt bennük. Az első Alienben az űrruhák iszonyúan melegnek bizonyultak és nem rendelkeztek sem hűtéssel, sem légzőlyukakkal, ám itt már csúcstechnikával szerelték fel őket. A sisakokban kilenc különálló apró képernyő működött, volt belső megvilágításuk, levegőt és légkondicionálást biztosító ventilátor-rendszerük; külső részükön pedig reflektor és saját felvevő-átviteli berendezéssel bíró HD-kamera helyezkedett el. A nyugtalanító zenét úgy hozták létre, hogy a szerző a dallamokat fordítva játszatta le zenészeivel, aztán digitálisan megfordította a kész anyagot. A reklámozást vírus-videókkal támogatták, az egyikben Peter Weyland beszél a terveiről, a másikban a David-androidot reklámozzák, a harmadikban dr. Shaw kér pénzügyi segítséget Weylandtől. Emellett újsághirdetések is megjelentek, amikben a filmben látható tárgyakat kínálták, mintha azok igaziak lennének. A marketingkampány részeként egy franciaországi üres vasútállomást a filmben látható földönkívüli épülethez hasonlóvá alakítottak át. A kész moziba nem vágatott bele a stúdió, de 16-os karikát kapott.
Noomi Rapace nyelvtanár segítségével sajátította el a brit akcentust, színjátszó technikájához karaktere teljes háttértörténetét megalkotta. A fájdalma ábrázolásához extra vért és izzadtságot vittek fel a testére a maszkmesterek. Azt nyilatkozta a Prometheus-ról: "Kb. hat hónapig szuper-intenzíven forgattunk, néha óriási fájdalmaim voltak, de így is lenyűgöző élmény volt." Charlize Theronnak az volt a speciális instrukciója, hogy mozogjon úgy, mint a prédájára leső vadász és mindig maradjon a szobák sarkaiban, sosem a középpontban, így hangsúlyozva Vickers távolságtartó, titkolózó természetét. Charlize dohányzik, emiatt pedig külön megterhelő volt számára több jelenet, például amikor tizenöt kilós csizmában kellett a homokon futnia. Michael Fassbender direkt elkerülte az Alien-mozik androidjainak tanulmányozását, inkább a Szárnyas fejvadászt használta inspirációnak. Figurája mozgását Greg Louganis olimpiai bajnok úszóéról mintázta, rajta kívül pedig David Bowie (A földre pottyant férfi), Dirk Bogarde (The Servant) és Peter O'Toole (Arábiai Lawrence) voltak ihletői. A robotok neve ABC-sorrendben következik egymás után az öt moziban (Ash, Bishop, Call, David). Guy Pearce maszkját öt órába tellett feltenni és egy óra alatt tudták levenni róla. Elmondása szerint a legnehezebb az idős emberek jellegzetes mozdulatainak replikálása volt a szerepében, amit hajlott korú járókelők megfigyelésével sajátított el.
Akad pár dolog, ami barátaimnak és nekem is feltűnt, ezek jönnek most. 1. Mi van az AvP-ben már jelen lévő Weyland-Yutani-megállapodással? Az sokkal korábban játszódik és bár elvileg a Shaw-s vírus-videóban benne van Yutani kisasszony, ekkoriban már így kellene nevezni a céget. Erre a válasz talán Scottnál keresendő, aki azt nyilatkozta, hogy az első filmet vették alapul, az összes későbbit pedig elvetették. 2. A fej (az egyik szereplőé) nem mozdul el a mozgó hajóban a végén, bár úgy tűnik, a holttestek eltűnnek a környezetéből. 3. Mikor Shaw kiszabadul, mielőtt be akarják tenni a hibernáló-kamrába, akkor senki sem megy utána, hogy megállítsa - vajon miért? Talán lehetséges, hogy addigra már olyan sok a halott, hogy nincs kit utána küldeni, meg talán nem nézik ki belőle, hogy mikre képes...
A Prometheus 130 millió dollárból készült, eddig 46 milliónál többet hozott be. Amerikában ma mutatták be, Magyarországon tegnap. Eddig csupa pozitív kritikát kapott, a látványért, a dizájnért és főként Fassbender játékáért; ám a sztoriba már pár helyen belekötöttek, mondván sok kérdés megválaszolatlan maradt, egyes részletek kitalálhatóak benne és a horror-akció-jelleg elnyomja a történet egyéb aspektusait.
Azt én sem mondom, hogy hűdenagyonjó lett, de a csodás látványvilág, az első részre tett sok apró utalás, a remek sci-fi-elemek, a kitűnő színészek, a durva epizódok és a gondolatébresztő jellege miatt mégis tetszett. A nagy, végső mondanivaló a lényeg, bár sajnos fel lehet benne fedezni némi StarCraft-utánérzést (származás, gondolkodjatok, StarCraftosok!) és tuti, hogy 10-20 évvel korábban sokkal nagyobbat szólt volna, de akkor meg még lehetetlenségnek tűnt megvalósítani. Mivel viszont rég nem láttam olyan mozgóképet, amin ennyit agyaltam volna utána, ezért úgy döntöttem, mégsem vonok le pontszámot: a Prometheus a hibáival együtt is túltesz az utóbbi idők sikerfilmjeinek nagy részén (mondjuk Éhezők viadala, Amerika Kapitány).
Pontozás:
imdb: 7/10 (Ez biztosan csökkenni fog.) (Csökkent is, 5 év alatt 0.8-at...)
Szerintem: 5/5
Hírek:
- Június 12-én jelenik meg a Prometheus: The Art of the Film című könyv, ami többek közt tervezeteket és kulisszák mögött készült fotókat tartalmaz.
- Ridley Scott és a forgatókönyvírók egyike, Damon Lindelof megerősítette, hogy direkt vannak nyitott kérdések a Prometheus-ban, mert ha jól teljesít majd (ez tuti), akkor készítenek neki egy folytatást, ami viszont konkrét előzménye lesz A nyolcadik utas: a Halálnak. (Kell ez? Biztos kell?) (Azóta már azt mondják, hogy jön a második rész és a harmadik lesz a tényleges Alien-előzmény...)
- Ridley Scott rendezi és pénzeli az új Blade Runnert, valamint Tony Scottal karöltve producerkedik egy újabb sci-fi, az Ion munkálataiban. A történet egy férfiról szól, aki más bolygókra és dimenziókba utazik, hogy megtalálja reinkarnálódott szerelmét.
- Noomi Rapace következő munkája az igencsak érdekfeszítőnek (:D) ígérkező leszbis thriller, a Passion, amiben partnernője Rachel McAdams; valamint jön még a Knockout, ami egy svéd bokszolóról szóló életrajzi dráma, ebben a főszereplő párost a férjével keltik életre, akitől éppen válófélben van... Vagy már el is vált, nem tudom pontosan.
- Charlize Theron lett a Mad Max: Fury Road női főhőse, a vezető férfiszínészek közt ott van Tom "Átok" Hardy és Nicholas "Hank McCoy" Hoult. Ezen kívül láthatjuk még Charlize-t a Hancock 2-ben és a Two Eyes Staring névre hallgató horror/thrillerben, amelynek producere is. Utóbbiban egy lány összebarátkozik az anyja halott ikertestvérének szellemével... (Az elsőt ebből a háromból láttam és elképesztő volt, a másik kettő asszem sose készült el.)
- Idris Elba megint aranyszín vértet ölt a Thor 2-ben; valamint Ron Perlman mellett, egy óriási robotot vezetve indul csatába a földönkívüli megszállók ellen Guillermo del Toro Pacific Rimjében. (Mindkettőt láttam, mindkettőről írtam.)
- Guy Pearce az Iron Man 3 szereplőgárdáját erősíti, a történetről egyelőre annyit lehet sejteni, hogy az ellenség elvileg a Mandarin, de Pearce nem őt alakítja. (Ezt is láttam, szintén született róla bejegyzés.)
- Logan Marshall-Green az új Jena Malone-filmben, a Lonely Hunterben (életrajzi dráma) bukkan fel, valamint a hasonló műfajú Black Dog, Red Dogban Olivia Wilde és James Franco oldalán játszik.
- Patrick Wilson Theronhoz hasonlóan szintén a horror vizeire evez a The Warren Files-szal, amiben kísértetek terrorizálnak egy vidéki farmon élő családot. Az anyukát Vera Farmiga kelti életre. (Ebből lett a Démonok között.)
- Tony Scottnak van képe megrendezni a Top Gun 2-t... Nó cement on disz ván. (Scott halála miatt ez szerencsére mégsem készül el...)
Még az év elején összeírtam (némileg a VOX Magazin segítségével) azokat a mozikat, amiket meg akarok nézni 2012-ben és ez rajta volt a listán. De jelen írásom tárgyát mindenképpen látnom kellett, mert Tim Burton, Johnny Depp, Eva Green, Chloe Moretz meg Jackie Earle Haley neve is vonzóvá tette számomra a Dark Shadows-t. Ugyanakkor benne volt a pakliban, hogy a visszanézve nem igazán nekem való Sweeney Todd és a fura Alice Csodaországban után Burton úr újból mellényúl, de szerencsére másként alakult. A véleményemet viszont majd később, először ismertetem a történetet:
Barnabas Collins (Johnny Depp) szerencsésnek mondhatja magát. Családja nagyon gazdag, mindene megvan, szerelmes egy szép lányba és előtte áll az egész élet. Ám ő sem makulátlan, mert képtelen ellenállni a formás cseléd, Angelique (Eva Green) csábításának... Viszont nem hajlandó a szolgáló szeretőjévé válni, és sejtelme sincs arról, hogy amaz sátáni erőknek parancsol és bosszúból romlást, halált, meg szenvedést hoz a Collins-házra. Így Barnabas-ból vámpír válik, aki kénytelen elviselni szíve választottjának halálát és aztán az ellene uszított városlakók haragját. Bezárják az élőholttá lett férfit egy koporsóba és elföldelik, ám megölni nem tudják... Eltelik 200 év és egy csapat munkás véletlenül rátalál a koporsóra, amiből vesztükre kiengedik Barnabas-t, ő pedig elindul, hogy felderítse 1972. különös korszakát és megismerje régi-új családját (Michelle Pfeiffer, Helena Bonham Carter, Chloe Moretz, Jackie Earle Haley, Jonny Lee Miller és Gulliver McGrath). Bizony, sok minden megváltozott az elmúlt két évszázad alatt, így vérszívó főhősünk kezébe veszi az irányítást és elhatározza, hogy ismét gazdaggá és előkelővé varázsolja a Collins nevet. De arra még ő sem számít, hogy újfent szembe kell néznie ősi ellenfelével, Angelique-kel és hogy felbukkan a nevelőnőnek jelentkező Victoria (Bella Heathcote), aki kiköpött mása a férfi elvesztett Josette-jének. Vajon a két természetfeletti erejű lény összecsapásából melyikük kerül majd ki győztesen - és mi lesz a jutalma?
Tim Burtonnek megint sikerült tökéletes összhangban elegyítenie a vígjátékot a horrorral; ezen felül pedig nagyszerűen hozta vissza a '70-es évek mozijainak hangulatát a zenékkel, a stáblistával (van stáblista az elején, emberek!) és a látványvilággal. Ehhez hozzájön még a XVIII. század összeütközése a rock aranykorával, mindez megspékelve a Burtonre olyannyira jellemző túlságosan élénk színekkel, őrült karakterekkel és eszement poénokkal. A Dark Shadows alapjáraton vígjáték, amiben a múltból jött ember megpróbál beilleszkedni a furcsa jelenbe, de ott van még a természetfeletti faktor és a film egy pillanatra sem felejtkezik meg saját horror-mivoltáról - vagyis Barnabas nem csak egy kirakat-vámpír, mint amilyenek a tvájlájtban meg (sajnos) az Underworldben vannak, hanem gyilkos, vérivó szörnyeteg, aki képtelen elkendőzni valós természetét.
Minden szereplőben van valami igazán egyedi, ami humorossá teszi őt. Depp például a Jack Sparrow-pofavágások mellett az Ed Woodban látható Lugosi Béla-féle kézmozdulattal hipnotizálja áldozatait, Láthatatlan Ember-napszemüvege és London After Midnight-kabátja van; az "őskori" dumája pedig baromijó:D Eva Green most is szép és szexi, ráadásul (ahogy Mozsárágyú később rámutatott) tényleg jól áll neki ez a gonosz, romlott szerep. Michelle Pfeiffer és Helena Bonham Carter a tőlük elvárható szokásos szintet hozzák, Jackie Earle Haley pedig az egyik leginkább valóságos alak, a részeges inas, szerintem óriási volt:) Jonny Lee Miller és a vicces nevű Gulliver McGrath nem sok vizet zavarnak (jó, hát a kisfiú aranyos szereplő, de ezt így bárki más eljátszhatta volna), Chloe Moretz viszont remek, ő szolgáltatja a zenéket és kitűnően alakít egy szinte ott sem lévő, szétcsúszott karaktert (figyeljétek, amikor a háttérben táncol!).
Új arc a palettán Bella Heathcote, akinek mindössze ötödik mozija ez - szép, szép, de semmi különleges nincs benne, Mozsárágyú szerint nagy szemével olyan, mintha maga A halott menyasszony lenne hús-vér alakban, szerinte az Isten is arra teremtette, hogy Tim bácsi munkáiban szerepeljen:) Kiemelném még a pár percig látható Christopher Lee-t, aki nélkül nincs Burton-film, és Alice Cooper mestert (bizony ám!), aki személyesen jelenik meg, hogy előadja a No More Mr. Nice Guy-t és a Ballad of Dwight Fry-t. Az egyik legviccesebb figura az eddigi egyetlen szerepében látható, szöveg nélküli Ray Shirley, vagyis Mrs. Johnson - aki látta az Éjsötét Árnyékot, az tudja, mire gondolok:D Még egy kis mellékszereplőt meg akarok nevezni, ő pedig Hannah Murray, aki az egyik hippilány, őt a Trónok Harcában láthattuk a dagi „varjúnak” tetsző Szegfűként. Depp producer is volt, a zenét újból Danny Elfman szerezte.
Az eddig felsorakoztatott pozitívumok mellett azonban akad negatívum, ez pedig a végső csata. Amikor a boszorkány ismét a város lakóinak haragját készül Barnabas nyakába zúdítani, akkor úgy tűnik, mintha a történet kiötlői nem tudták volna, mivel zárják le a cselekményt. Egyértelmű, hogy mi lesz a vége, de előtte viszont olyan kliséhalmazt ontanak ránk, amilyet az első hatvan perc után korántsem vártunk volna. Leginkább a modernizált The Haunting köszön vissza, de a Moretz figurájával történő dolog mindent egybevéve is szörnyen erőltetett. Magyarul az első kb. hetven perc jó, a vége pedig közepes...
Érdekességek: A mozi alapját az 1966-tól 1971-ig sugárzott Dark Shadows tv-sorozat adja, melyet Dan Curtis talált ki. 1970-ben és 1971-ben már készült film a sorozatból (House of Dark Shadows és Night of Dark Shadows). A happeninges részben vendégként két alkalommal is megjelennek az akkori főszereplők: Kathryn Leigh Scott (Maggie Evans/Josette), Lara Parker (Angelique), David Selby (Quentin Collins) és Jonathan Frid (Barnabas). Egyszer akkor vannak jelen, mikor a főhős az ajtóban köszönti őket, majd később Pfeiffer tőlük fordul el, hogy a többiekhez szóljon. Jonathan Frid alig egy hónapja, április 13-án hunyt el, 87 éves korában, így ez lett az utolsó munkája. Kathryn Leigh Scott azt mesélte, hogy a felvétel során úgy bántak velük, mintha egy királyi család tagjai lennének. Burton, Depp és Pfeiffer nagy rajongói a sorozatnak, utóbbi telefonon kérte a rendezőt, hogy hadd szerepelhessen; Tim bácsit pedig Johnny beszélte rá a rendezésre. Deppnek gyerekkori álma volt eljátszani Barnabas-t, egy speciális diéta segítségével 70 kilóra fogyott a szerep kedvéért. A producereknek sehol nem sikerült találniuk egy megfelelő halászfalut, így az egészet fel kellett építeni. A szellem-Josette-et víz alatt vették fel. A betétdalok közt a két Alice Cooper-szám mellett elhangzik a Nights in White Satin a The Moody Blues-tól, a Season of the Witch Donovantől, a Superfly Curtis Mayfieldtől, a Paranoid a Black Sabbath-tól (igaz, ezt nehéz észrevenni, mert halk és végigbeszélik), a You're the First, the Last, My Everything Barry White-tól és a Get It On a T-Rextől - hogy csak a legjobbakat említsem. Pár vicces név: Mayo Oliver (Majonéz Olivér), tűzoltó volt; Ian Floodgate (a neve Gátat jelent), gyári dolgozót keltett életre; és Benjayx Murphy (ez meg csak simán hülye név), építőmunkás volt.
Az Éjsötét Árnyék 150 millió dollárból készült, eddig 192 milliót hozott vissza; az alacsony bevételt sokan az Avengers sikerének tudják be. Vegyes értékeléseket kapott: negatívakat a szétesőnek ítélt történet miatt, pozitívakat a látványért; de volt, aki a lapos poénokat (nem is laposak), a rosszul megírt karaktereket vagy a műfaji kevertséget szidta. Sokan megkérdőjelezték, hogy hasonlít-e a sorozatra, és hogy akar-e egyáltalán hasonlítani rá vagy sem? A pozitív értékelők szerint sikerült visszahozni az első Dark Shadows hangulatát, Pfeiffer és Depp játékát dicsérték és kiemelték, hogy milyen jól idézik meg a '70-es éveket.
Nekünk nagyon tetszett, kitűnő poénok, jó színészek, szép nők, isteni zene, igazi vámpír és valódi Tim Burton-hangulat jellemzi. Akit ebből csak egy is érdekel, az mindenképp menjen el rá, bátran ki merem jelenteni, hogy az utóbbi 10 év talán legjobban sikerült Burton-filmje ez.
Pontozás:
imdb: 6.2 (Hiába, ami tényleg jó, az nem kaphat többet hatnál...) (5 év alatt 0.3-at csökkent.)
Szerintem: 5/5 (Csak azért nem mentem feljebb, mert a vége kicsit barmóság.)
Utólagos szerkesztés: Másodszorra, angolul nézve már nem ütött akkorát, mert emlékeztem az összes poénra, de az eredeti szinkron sokkal jobb, mint a magyar! Depp ezúttal érthetően és szépen beszél, Moretz-nek meg tök jó hangja van. Most még a lezárásnál is volt egy részlet, ami jobban tetszett, mint elsőre, ám például Jackie Earle Haley angolul már kevésbé meggyőző, mint magyarul, ami baromi fura. A zenék pedig isteniek mindenhogy:) Ha most kellene értékelni, akkor 1 pontot talán levonnék, de valószínűleg több időnek kell eltelnie ahhoz, hogy igazán értékelni tudjam az újranézést.
Hírek:
- Egyesek rebesgetik, hogy a Dark Shadows nyitott befejezése folytatást sugall, de ezt egyelőre mindenütt elutasították. Burton szerint a sorozatra való utalásként olyan a vége, amilyen.
- Lesz Karib-tenger kalózai 5... Johnny Depp ismét felszáll a Fekete Gyöngyre, de vajon marad-e mellette valaki a régi csapatból? Már a negyedik is gyengébb az előzőeknél, így kérdéses, hogy van-e értelme ezt tovább folytatni?
- Helena Bonham Carter az új Nyomorultak-feldolgozásban szerepel legközelebb (meg persze Tim Burton munkáiban).
- Eva Green lesz a címszereplő a 300: Battle of Artemisiaban. Ebből még készül majd egy külön Xerxész-mozi is, de a rendező már nem Zack Snyder és el sem tudom képzelni, hogy ennek ténylegesen mi köze a 300-hoz... Abban a világban játszódik majd, oké, de ezen kívül? (Ebből lett a 300: Rise of an Empire, amiről azóta írtam, a Xerxész-mozi pedig mégse valósult meg.)
- Jonny Lee Miller megint vámpíros horrorban bukkan fel, mégpedig a Byzantiumban, Gemma Arterton és Saoirse Ronan oldalán. (Ez remek volt, szintén írtam róla azóta.)
- Danny Elfman következő munkája az Epic című animációs családi kalandfilm zenéjének megalkotása.
- Chloe Moretz testesíti meg az új Carrie-t, Stephen King regényének harmadik adaptációjában. Emellett biztosan visszatér Hit-Girlként a Ha/Ver 2-ben, ha az valaha elkészül; és állítólag főszerepet kap a Maggie névre hallgató zombis horrorban. Rebesgették, hogy készül az Emily the Strange, ami az azonos nevű goth reklám/képregényfigura vászonra lépése lenne, ha ez beindul, akkor itt is Chloe-t láthatjuk a címszereplőként. (Az első elkészült, a mozis változata nem jó, a Rendezői picit jobb, mindkettőről írtam már. A Kick/Ass 2-ről szintén készült bejegyzés, sajnos ez se kiemelkedő... A Maggie elkészült, de Abigail Breslinnel, az Emily-t meg leállították, még a munkálatok elején.)
Lezárásul hadd küldjem el a kurva anyjába a Film+-ot, amiért tegnap a meghirdetett időponthoz képest 1 órával korábban (!) kezdték a Dűnét, amiről így lemaradtam. Ilyet azért nem lehet csinálni, mert az oké, ha 10-20 perccel előbb-később kezdik, de egy teljes óra már rohadtsok! Ja és még valami: Az új Batman-mozi Székesfehérváron bemutatott trailerje ultraszar, semmi nincs benne, amitől izgalmasnak látszódna, ez alapján meg nem nézném. Már csakis Juno Temple miatt érdekel...
Mióta először olvastam a Watchmen-képregényt, minden évben újból eszembe jut, hogy végigvergődjek rajta ismét, mert annyira jó. Most, hogy befejeztem a Pasolini életéről szóló könyvet, felötlött bennem, hogy elővegyem Alan Moore és Dave Gibbons korszakalkotó képregényét, ehhez pedig pluszban megnéztem a 2009-es filmhez készült két kiegészítő művet, a Tales of the Black Freightert meg az Under the Hoodot és a fémdobozos Watchmen-kiadványom extrás lemezét. Szóval még egy kis Watchmen-őrület a Filmrajongó hasábjain, ezúttal harmadszor! (Ekkor ment tönkre a laptopom dvd-meghajtója, attól, hogy egy éjszakára benne hagytam a lemezt...)
A dvdről: Fogalmam sincs, hogy eddig miért nem írtam erről, pedig már 2009 vége óta megvan. Igaz, hogy mióta beszereztem a Director's Cutot, azóta a mozis változat aligha érdekel, ám most, hogy ismét végigolvastam az alapul szolgáló művet és megnéztem a filmet, elővettem a dvdt is, ami tele van extrákkal. A Watchment kétféle kiadással jelentették meg itthon: az egylemezes változathoz csupán egy-két extra van; a kétlemezes pedig három különböző külalakban került a boltokba. Van egy Rorschach-fejes és egy Dr. Manhattan-fejes doboz, valamint a az, ami nekem van meg, a limitált fémdobozos pakk, ami mindössze a tok formátumában különbözik a másik kettőtől. A doboz egyébként nagyon szép, a fém alapanyag mellett a hideg színek miatt még hűvösebb hatást kelt, a hátulján lévő kép (amin Edward Blake zuhan ki az ablakon) pedig egészen érdekes, majdhogynem 3D-snek tűnik.
A két lemez közül az egyiken maga a film található, a másikon pedig csak extrák, most ezeket veszem számba. A legelső egy kb. félórás dokumentumfilm a képregény keletkezéséről és hatásáról, ebben a mozi és a grafikus novella alkotói is megszólalnak (kivéve Alan Moore-t, persze). A következő kisfilm a valós önbíráskodókról szól, akik saját kezükbe vették az igazságosztás fegyverét - ilyenek tényleg léteznek, közülük szólalnak meg páran. Van még egy vírus-videó, amit a neten terjesztettek reklámfogásként, ebben a régi idők tévéhíradóit idézik fel a Watchmen világában létező NBS Night News Dr. Manhattannel foglalkozó kiadásával. Aztán videonaplók következnek, az alábbi dolgokról (és készítésükről): a Percrekészek, a helyszínek (tényleg megépítették a kereszteződést és Karnak belsejét), a jelmezek, a Bagolyhajó elkészítése (11 ezer fontot nyomott, érdekes technikával mozgatták), Dave Gibbons látogatása a helyszínen (el volt ájulva:D), a lángoló rab életre keltése, a felvételek színei/megvilágítása, Dr. Manhattan megvalósítása, a kellékek, Sally és Laurie kapcsolata (Malin Akerman egy csomó kaszkadőrmutatványt maga hajtott végre) meg Rorschach maszkjának létrehozása. Utoljára még megnézhetjük a záró stáblistában hallható Bob Dylan-feldolgozás, a Desolation Row klipjét - előadó a My Chemical Romance, rendező: Zack Snyder.
Tény, hogy ez a kiadás nem volt olcsó, ám mivel már három év eltelt, mióta megkaptam és ajándék volt, így dunsztom sincs, mennyibe kerülhetett. Viszont ha jól emlékszem, a vaterán olyan 2-3000 Ft-ért kapható a két említett figurafejes tokok valamelyikében. Akinek tetszett a mozis verzió, az mindenképpen szerezze be ezt, de mivel a Rendezői itthon nincs forgalomban, ha mégis megszerezzük valahonnan, akkor ahhoz is méltó kiegészítésül szolgál az extrás-lemez. Bár sem mennyiségben, sem érdekességben nem éri utol a Karib-tenger kalózai 2-3 díszdobozos verzióit, azért egy korrekt csomag, nyugodt szívvel ajánlom. (Megjegyzés 2016-ból: Tavaly megvásároltam az Ultimate Cutot, így ezt a magyar nyelvű képregényem 3 kötetével együtt eladtam 7000-ért.)
A filmhez néhány érdekesség: A mozgóképpé változtatási folyamat 1986-ban indult meg; Alan Moore-t felkérték forgatókönyvet írni, de ő visszautasította a munkát. '91-ben leállt a gyártás, Lawrence Gordon producer az eredeti jogokkal a Foxtól átment a Universalhoz, ahol Terry Gilliam rendezett volna (az de beteg film lett volna:D), ám nem jött össze elég pénz, így mindketten továbbálltak. Az újabb próbálkozás a Revolution Studios-nál még az előkészítési fázisban megbukott, így Gordon és Lloyd Levin (a másik pénzelő) újabb nagy céget kerestek meg, hogy segítséget nyújtson. A Paramountnál már előrébb jutottak, de a pénzkérdés és az elnökváltás miatt a félig elkezdett munkálatok abbamaradtak. Ezek után Levin és Gordon felkeresték a Warnert és így 2005-ben valóban megindult végre a Watchmen-film előállítása.
Snyder azért egyszerűsítette le az összeesküvést, hogy több idő legyen a karakterek bemutatására. A rendező a forgatókönyv helyett elsősorban a képregényből dolgozott. Alan Moore az első próbálkozásnál még bizakodó volt (1987-et írunk, sehol sincs még A Szövetség vagy a Swamp Thing), de amikor a jogok már a Paramountnál jártak, elkezdte hangoztatni, amit később Gilliam is, miszerint a Watchmen megfilmesíthetetlen. Mivel Alan bácsi kiszállt a buliból, így minden bevétel Dave Gibbons-é lett - jól járt, az tuti:) Dave-nek tetszett Alex Tse forgatókönyve és segítséget nyújtott az apróbb simításokban Snyderéknek. Gibbons többféle marketing-tevékenységet folytatott, például megírta a Watching the Watchmen című könyvet, amiben a comics készítéséről mesél. A Paramount utólag beperelte a Warnert, mondván nekik még így is sok közük van a filmhez, magyarul évtizedekkel korábbi szerződésekre hivatkozva be akartak szállni a buliba, de minimum le akarták húzni a riválisról a sápot. Végül ez sikerült, a logójuk felkerült a kész kópiákra és több mint 10 millió dollárt kaptak úgy, hogy gyakorlatilag semmit sem segítettek a megvalósításban...
"A könyvem képregény. Nem film, nem regény. Képregény. Egy bizonyos módon készült és egy bizonyos módon kell olvasni: karosszékben, kényelmesen és nyugodtan, a tűz mellett ülve, kezedben egy csésze forró kávéval." - Alan Moore
Pár extra info a karakterekről: Jon testét a filmben Greg Plitt fotómodelléről mintázták. Patrick Wilson 11 kiló hájat szedett magára, hogy látszódjon, Dan mennyire elhagyta magát a Keene-törvény óta eltelt idő alatt. Ozymandias a Forbes 15 leggazdagabb fiktív karakterei közül a 9. lett 2008-ban. A filmes Adrian Veidt német akcentussal beszél a többi szuperhőssel, de amerikai kiejtéssel szól a nyilvánossághoz. A mozis verziója 45 helyett 35 éves; Matthew Goode saját ötlete szerint Adrian szülei náci kollaboránsok voltak és innen származott a rengeteg pénzük. Laurie-t választották a Képregényvásárlók Könyvében a 100 legszexisebb rajzolt hölgy közül a 24.-nek. Rorschach-ot sok helyen a legkirályabb képregényhősnek szavazták meg. A fiatal Walter Kovacsot Eli Snyder, a rendező fia alakítja; a felnőtt karakter Veidthez hasonlóan 10 évvel "megfiatalodott".
Tales of the Black Freighter (2009)
Tudni kell a Watchmen-képregény világáról, hogy mivel ott a valóságban léteznek szuperhősök, a megítélésük pedig nagyon rossz, ezért az alternatív 1985-ös képregények főszereplői a kalózok. Az egyik leghíresebb kalóz-comics A Fekete Hajó meséi, amiről csak annyit árulnék el, hogy a Moore-Gibbons-képregényen belül egy külön történet, amit az egyik szereplő olvas és így összeolvad Az Őrzők sztorijával. Néhány szóval a Black Freighterről:
A Kapitány (hangja Gerard Butler) túléli a félelmetes Fekete Hajó támadását, legénységéből egyedüliként, ám partra vetődése után rájön, hogy a tengeri rablók bizonyosan otthona, Davidstown felé vették az irányt, ezért felkerekedik és a legbrutálisabb eszközök bevetésével próbál meg a gyilkosok előtt odaérni. De vajon sikerrel jár és ha igen, meg tudja majd állítani őket?
A grafikus novellán belüli különálló, "gagyibb" stílusban rajzolt al-képregény abban a kontextusban nem tűnt annyira durvának, a képei helyett inkább a narratívája volt érdekes, ami tényleg egyfajta mellékzöngeként egészítette ki az egyes panelekben történő dolgokat. Zack Snyder olyan mértékben ragaszkodott a részletekhez, hogy bele akarta tenni a mozis verzióba a Black Freightert, de az amúgy 2 és fél órás játékidő már alapvetően túl sok volt, ezért a kalóz-sztori külön, egy 25 perces animációs filmként kelt életre.
A rajzok szépek, a figurák pedig direkt csúnyák, a hangulat és a színvilág igazán horrorisztikus. A Kapitány kalandját néhány helyen megváltoztatták és pár újítást is tettek bele, például a halott társat, Ridley-t, akivel a főhős beszélgethet út közben. (Bizony, egy halottal.) Mindössze a cápás részt siették el egy picit, a többi viszont remek lett, a hullák és az erőszak ábrázolása kifejezetten durva. A narrátor és egyben a főszereplő Butler mellett egyetlen ismert színész a Ridley-t megszólaltató Jared Harris, akit többek közt a Lost in Space idős Willjeként vagy Sherlock Holmes nagy ellenfeleként láthattunk. A rendezők egyike az animátor Daniel DelPurgatorio (micsoda név:O), a másik a karaktereket tervező Mike Smith volt. A forgatókönyvet Snyder és a Watchmenen dolgozó Alex Tse írták, a producerek közt Zack bácsi mellett a nejét, Deborah-t is megtalálhatjuk.
Pár érdekesség: Leonidász egykori megformálója azért kapta meg ezt a szerepet, mert a nagy filmből kimaradt. Ő és Harris közösen rögzítették soraikat, így tudtak egymásra reagálni. A Ridley-re rátekeredett vitorlavásznon egy érdekes, ismerős ábrát fedezhetünk fel. Eredetileg a Black Freighter a 300-hoz hasonló látványvilágú, élőszereplős rövidfilm lett volna, de az ehhez szükséges 20 millió dollárt Snyder nem tudta előteremteni. A Watchmen: Ultimate Cutban a Rendezői Változatba sikerült beépíteni ezt, a teljes játékidő így 215 percre bővült; egyébként ez a kisfilm a Blu-Ray kiadás extrái között kapott helyet. A stáblista alatt Nina Simone előadásában meghallgathatjuk a Koldusoperából Kalóz Jenny dalát, amiből a képregény alkotói a címet vették (nekem nem tetszett).
Mindent egybevéve a Tales of the Black Freighter nagyon közel áll a nyomtatott lapokon úszó Fekete Hajó meséihez, az apróbb változtatások csak jót tettek a sztorinak. Az animációs horrorok kedvelőinek ajánlom és azoknak, akik olvasták Az Őrzők eredetijét.
Pontozás:
imdb: 7.1 (5 év alatt 0.1-et emelkedett.)
Szerintem: 5/5 (18 éven aluliaknak nem ajánlott!)
Under the Hood (2009)
Az Őrzők története a nyomtatott lapokon egészen az 1920-as évekig nyúlik vissza, amikor Hollis Mason, az eredeti Éji Bagoly gyerek volt még és az apjával dolgozott autószerelőként. Mason könyve, A lepel alatt (ami a filmben pár pillanatra feltűnik) Moore és Gibbons alkotásában sokkal nagyobb szerepet kap, ahogy az eredeti szuperhős-csapat, a Percrekészek is. Annyit kell még tudni, hogy a könyv valamennyire tényleg létezik, ugyanis a képregényhez a DC nem tudott reklámfelületeket eladni, így Moore megtöltötte a számonként fennmaradó 3-4 oldalt valamilyen háttéranyaggal. A volt bűnüldöző életrajzi munkája az 1-3. számokhoz tartozik, így miközben lassan beindul a sztori, megismerhetjük az amerikai szuperhősök közös múltját. Miután Snyder a lehető leginkább szeretett volna hű maradni az alapanyaghoz, így pénzével támogatta az Under the Hood leforgatását, ami a Black Freighterhöz hasonlóan az Ultimate Cuthoz tartozó extra lett. Lássuk, mi is ez:
A The Culpeper Minute című műsor 1985-ös adását nézhetjük meg, amiben a házigazda, Larry Culpeper (Ted Friend) felidézi nekünk tíz évvel korábbi interjúját Hollis Masonnel (Stephen McHattie), a visszavonult szuperhőssel, A lepel alatt névre hallgató önéletrajzi írásának megjelenése okán. A kb. 40 perces adásidő alatt szinte minden fontosat megtudhatunk a Percrekészekről, a korszakukról és a szuperhősök jelenlétének az amerikai társadalomra gyakorolt hatásáról. A kérdés egyszerű: jót tesz a maszkos igazságosztók jelenléte vagy sem? Larry, Hollis és a többi megszólaló erre keresi a választ...
Szeretem az ehhez hasonló áldokumentumfilmeket, ennek pedig külön varázsa, hogy visszahozza a '80-as éveket, igaz, félig-meddig alternatív formában. A felépítése nagyon király, hiszen egy tv-műsort látunk, amiben van kommentár, megkérdezik az utca emberét és még reklámok is akadnak benne:D Elsősorban a Watchmenhez felépített díszletek közt rögzítették a felvételeket, plusz felhasználtak pár olyan, nyilvánvalóan háttéranyagnak készült dolgot, mint mondjuk a Hollis falán lévő fotók, a Minutemen csoportkép vagy éppen a moziban látott Dr. Manhattanes jelenetekből kivágott részletek. A montírozás-technika segítségével a szereplők tényleg ott lehetettek az '50-es években készült fényképeken és az újonnan készített képsorokat utólagosan öregítették, így minden autentikusnak tűnik. Meg kell jegyeznem, hogy azért vannak baklövések, például az egyik címlapon Jon a Marson áll; a Hollis gyerekkorában készült képekről lerí, hogy fotósoppoltak; és azért eléggé nevetséges, hogy pont azt a pszichiátert és azt az újságost kérdezik meg, akik Rorschach "bűvkörébe" tartoznak.
Ted Friend teljesítménye jó, de nem kiemelkedő. Steven McHattie szimpatikus fickónak formálja meg Masont, de valahogy mégsem az ő jelenetei a legérdekesebbek. Carla Gugino csodaszép mindenütt, az ő rajongói mindenképpen nézzék megezt, tele van jobbnál-jobb képekkel róla:) Külön tetszett a mellék-mellékszereplők felsorakoztatása, akiknek a könyvben nagyobb szerep jut. Megjelenik és megszólal Bernard, az újságárus (Jay Brazeau); Lawrence Shexnayder, Sally férje és ügynöke (Frank Cassini); Moloch, alias Edgar Jacobi (Matt Frewer); William Long, Rorschach pszichiátere (William S. Taylor); Wally Weaver, Dr. Manhattan volt kollégája (Rob LaBelle) és a Nagy Figura, az egykori maffiavezér (Danny Woodburn). Ezen kívül felbukkan a többi Percrekész: A Komédiás (Jeffrey Dean Morgan), Csuklyás Bíró (Glenn Ennis), Molyember (Niall Matter), Dollárbankó (Dan Payne), Metropolis Kapitány (Darryl Scheelar) és Sziluett (Apollonia Vanova). Itt most ők a főszereplők, az ő tetteikről/életükről van szó, amikről (Sally, Komédiás és Hollis kivételével) a mozifilmből talán nem sok derült ki; a beszélgetésekben, sztorikban pedig utalásokat találhatunk Az Őrzők főbb történéseire.
Érdekességek: A rendezésre a hasonló extra-filmek dirigálára szakosodott Eric Matthies-t kérték fel; a producerek pedig ugyanazok, akik a Black Freighternél. A pszichiátert a könyvben Malcolmnak hívják, ezt nem igazán értettem, hogy miért kellett megváltoztatni. A reklámok közül a Nostalgiát kivéve mindegyik valódi, korabeli tévéreklám, csupán a narrációt cserélték ki alattuk. A színészek szabadon improvizálhattak a felvételek alatt. Az Under the Hood 5 millió dollárból készült.
Nekem tetszett, ajánlom minden hárdkór Watchmen-rajongónak, amilyen én is vagyok, nekik biztosan tetszeni fog!
Pontozás:
imdb: 7.2 (5 év alatt 0.2-t emelkedett.)
Szerintem: 4/5 (Van egy pár hiba benne, ahogy elmondtam.)
Egy rövid összefoglalás az egészről: A kétlemezes kiadású Watchmen-dvd annak ellenére jó vétel, hogy nem tartalmazza a Rendezői Változatot; az Ultimate Cutot pedig biztos, hogy baromira megérné beszerezni, hiszen nem csak a Director's Cutot, de a Tales of the Black Freightert és az Under the Hoodot is megkapjuk benne. (Igaz, a Tales... csak a nagy filmbe beleépítve van benne, külön nincs...) A Fekete Hajó meséit a horrorok (és főként az animációs rémtörténetek) rajongóinak ajánlom, A lepel alattot pedig tényleg csak a nagyfilm és a képregény szerelmeseinek.
Hírek:
- Ebben az évben jelenik meg a Watchmen előzmény-története, a Before Watchmen képregénysorozat. Elvileg 35 szám lesz, amelyben mindegyik főszereplőnek (és a Percrekészeknek is) bemutatják a múltját. Az alkotók közt van a Babylon 5 atyja és a Thor egyik forgatókönyvírója, J. Michael Straczynsky; a Moore-Gibbons-féle verzió színeiért felelős John Higgins; valamint Len Wein, aki az eredeti Az Őrzők szerkesztője volt. Dave Gibbons áldását adta a projektre, de hozzátette, hogy az általuk létrehozott sztori már így is teljes; Alan Moore pedig tiltakozott az új széria ellen. Én mindenesetre kíváncsi leszek rá... (Azóta elolvastam, vannak benne nagyon jó és marhára unalmas részek is...)
- Daniel DelPurgatorio Harlan Ellison híres művét, az A Boy and his Dogot viszi animációs filmre legközelebb.
- Alex Tse írja az izgalmasnak tűnő Ninja Scroll című démonos/harcművészetes fantasy forgatókönyvét.
- Gerard Butler ismét szinkronizál, az Így neveld a sárkányod második részében.
- Jared Harris megint egy horroron dolgozik, ez pedig a The Quiet Ones, amiben tudósok egy kopogó szellemet akarnak létrehozni.
- Darryl Scheelar kaszkadőrként vesz részt a Man of Steel, Az emlékmás és a Percy Jackson 2 forgatásain. (Az elsőt láttam, írtam is róla.)
- Stephen McHattie egy természetfeletti thrillerben játszik legközelebb. A Haunter egy meggyilkolt tini szelleméről szól, aki visszatér a Földre, hogy megmentsen valakit ugyanettől a sorstól - a főszereplőt Abigail Breslin kelti majd "életre":)
- Jeffrey Dean Morgan megint Rob LaBelle-lel (Wally Weaverrel) dolgozik együtt a The Possession névre hallgató megszállásos horrorban; valamint állítólag felbukkan a The Wizard Hunter: The Hunt for Evangelion Crowley-ban is, amiben pedig Aleister Crowley elveszett evangéliuma után nyomoznak. (Előbbiből lett a Démoni doboz.)
Várható írások: Éjsötét Árnyék, Hófehér és a Vadász.
Nagy mennyiségben szoktam ezeken a hasábokon horrorokról értekezni, ezért úgy sejtem, az a 200 ember, aki olvas, szintén kedveli ezt a műfajt, tehát nem hiszem, hogy ismeretlenül cseng előttük a Magyar Fangoria Magazin neve. A 2004 és 2008 között, összesen 20 számmal megjelent folyóirat a borzongató mozik hazai rajongótáborát szólította meg, tele volt érdekességekkel, humorral és az alkotók igyekeztek minket megismertetni a legújabb filmekkel, meg kedvet csinálni a klasszikus alkotásokhoz. A Fangoria viszont nem csak írt a mozgóképekről, hanem többet meg is jelentetett közülük, elsősorban olyanokat, amiket korábban hivatalos forrásból itthon nem lehetett beszerezni. (Milyen jó lenne, ha lenne valaki, aki segítene, hogy a magyarországi közönséghez legális formátumban eljussanak az olyan remek, de itthon ismeretlen művek, mint mondjuk a Dirty Girl vagy a Super…) A lap fennállásának csúcsán meg lehetett vásárolni a legfrissebb példányt dvd-melléklettel vagy anélkül, ám a rosszabb hónapokban csak a drágább kiadást választhattuk. Mivel én mind a 20 számot megvettem, így enyém lett dvdn a Pumpkinhead; az Aki bújt, aki nem és a Kukorica gyermekei 3; mostanra pedig rajtuk kívül már csak az Elveszett gyerekek városa van az eredeti dvds listámon, amiket még nem örökítettem meg ide. Tegnap éjjel aztán gondoltam egyet és megnéztem A bosszú démonát, a Children of the Cornról pedig lemondtam, mert nem érdekel. Ezen a héten megpróbálom végignézni a fennmaradó többi filmet - na, de most már tényleg rátérek Tökfejre:
A '80-as évek végén járunk, valahol Amerika poros, sivár vidékén, ahol tökéletes nyugalomban éli egyszerű életét Ed (Lance Henriksen), a kisfiával. Egy nap azonban a gyermeket baleset éri, amit a városból érkezett tinik okoznak, és hiába próbálnak segíteni rajta, már túl késő. Az összetört és bosszúra szomjazó apa pedig kiskora visszatérő rémképéhez, a helyi legendák szörnyéhez fordul, akivel állítólag az erdő mélyén élő ősöreg boszorkány képes kapcsolatba lépni. Edet már semmi más nem érdekli, csak hogy fia "gyilkosai" megbűnhődjenek, ezért pokoli egyezséget köt a banyával és rajta keresztül a démonnal. Pumkinhead pedig ismét életre kel és elindul, hogy borzalmas véget vessen a hat fiatal életének. Vajon sikerül véghezvinnie ördögi küldetését vagy lesz, aki útját állja? Egyáltalán lehetséges legyőzni ezt az istentelen lényt?
Végtelenül egyszerű sztori, amit a megvalósítás miatt érdemes megnézni. Nem a történet érdekes, hanem a szörny, ami jön, lát és arat. Stan Winston első rendezése volt ez és érdekes módon bár az eseménysor kitalálásában szintén részt vett, ezek mellett nem maradt ideje a trükkökkel meg a bestia megvalósításával foglalkozni (aki nem tudná, Winston az egyik legnagyobb szörny-gyártó volt, ő csinálta többek közt az eredeti Predatort). Szerencsére Pumpkinhead így is jó kezekben volt, hiszen Tom Woodruff Jr. (Alien-filmek) hozta létre és alakította őt. A szereplők nagy része szót sem érdemel, mindössze hárman vannak, akiket kiemelnék. Az első Lance Henriksen, akit ritkán lehet főszerepben látni, itt viszont megmutatja, hogy remekül érti a szakmáját - kérdés, hogy miért éppen őrá építettek egy egész mozit, ahelyett hogy egy A-kategóriás sztárt választottak volna? A második Cynthia Bain, Tracy alakítója, aki a három lány közül a legszebb; a harmadik pedig a boszorkány Haggis kosztümjében rejtőző Florence Schauffler. A B-mozik ismerőinek feltűnhet még egy szereplő, az öreg Wallace, nos, ő pedig Buck Flower, akit a Halálmester 2-ben láthattunk és neki köszönhetjük a Kerge birkák forgatókönyvét. Van még valaki, akit ugyan felismerni nem fogtok, de a horror-rajongóknak mégis kötelező ismerniük: ez az illető Dick Warlock, akit a nyitó szekvenciában láthatunk Pumpkinhead első áldozataként. Warlock volt a Halloween II-ben Michael Myers életre keltője.
Érdekességek: A történetet Ed Justin verse inspirálta, amiből pár sort mondókaként hallhatunk a Wallace-gyerekek szájából. A költemény eredete egyébként ismeretlen, vagyis nem lehet tudni, hogy Justin honnan vette a lény alakját. Stan Winston mind a banya, mind a démon figuráját sötétebbre alakíttatta a forgatókönyvírókkal. Lance Henriksent az a jelenet győzte meg a szereplésről, mikor Billy "feltámad" a kocsiban. A főhőst alakító színész maga szerezte be a ruháit és a kellékeit, így a puskát, a sapkáját meg az ezüst dollárokat, amiket Haggis-nek ad; ezeken felül készítettek neki néhány pár műfogsort a hitelesebb redneck-külső eléréséhez:D Florence Schauffler jelmeze kb. 30 kilót nyomott. A kész film bemutatóját több alkalommal elhalasztották, ráadásul a terjesztő De Laurentiis Entertainment Group becsődölt, ezért a United Artists-nak kellett átvennie a forgalmazást, de ők csak szűk körű bemutatót tudtak szervezni neki.
A Dark Horse elindított egy négy részes képregény-minisorozatot, a Pumpkinhead: The Rites of Exorcismöt, amiből viszont csak két rész jelent meg. A folytatásokat később összeollózott darabokban a GEOmetric Design által kiadott második Pumpkinhead-figurához mellékelték - ez a 17 inches (kb. 40 centi magas) modell a szörnyet szárnyakkal ábrázolta, amint egy kőlépcsőn áll és 120 dolláros ára ellenére elég sokat adtak el belőle, a cég figuráinak azóta sem sikerült megdönteniük Tökfej bevételi rekordját. A szörny története inspirációt nyújtott a Misfits együttesnek, van egy daluk, amiben elmondják a film eseményeit:) Egy vicces név a mellékszereplők közül: Chance Michael Corbitt (a gyerek Ed), ez pedig azért vicces, mert a Chance esélyt jelent és szerintem női név (bár ugye Amerikában bárkit nevezhetnek Taylornak, például). A bosszú démona 3 és fél millió dollárba került, saját korában 4 milliónál valamivel többet hozott vissza, kritikai fogadtatása vegyes volt, ám a rákövetkező években kultmozivá nőtte ki magát.
A dvdről: Induljunk ki abból, hogy egy független kiadó terméke, ami ráadásul egy újsághoz járt mellékletként. Nos, ebben az esetben már a kemény műanyag tok is extra szolgáltatásnak számít:) A film minősége jó, most angolul néztem, a magyar szinkronra nem emlékszem, szóval azt se tudom, hogy megfelelő-e. Az extrák közt egy semmitmondó trailert és egy Lance Henriksen életrajzot kapunk, az utóbbi egész érdekes. Egész jó kiadás, a Fangoriától, ami elsődlegesen nem filmkiadó, pedig tökéletes. Antikváriumokban könnyen beszerezhető, aki szereti a szörnyes (értelmetlen?) horrorokat, az adjon neki egy esélyt!
A Pumpkinheadhez visszatérve, a címszereplő leginkább egy olyan Alien, ami kicsit lassabb, de rondább, ijesztőbb és hitelesebb, ráadásul a tevékenységének helyszíne a "szomszéd kertje", ami valóságosabb a jövő űrhajóinál. Egyfajta városi legenda-feldolgozás, ami egyszerű, de nem is akar több lenni egy jó horrornál. A szörny remek, Henriksen jó, a gyilkosságok véresek és a játékidő néző-barát (mindössze 83 perc). Elsősorban a démonos mozik és a '80-as évek borzongatós alkotásai iránt érdeklődőknek ajánlom.
Pontozás:
imdb: 6.2 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)
Szerintem: 5/5
Hírek:
- Lance Henriksen továbbra is hazai pályán játszik, vagyis csupa ijesztgetős-gyilkolászós filmben: Gingerclown (a régen várt magyar horror külföldi sztárokkal), Aliens: Colonial Marines (videojáték, ebben szinkronhang), Sin Reaper 3D és mindössze egy cím van, ami kilóg a sorból, ez pedig a Bring Me the Head of Lance Henriksen, amiben a B-kategóriás sztárok világába pillanthatunk bele (avagy hogyan maradj a szakmában olyan sokáig, mint Lance bácsi).
- Tom Woodruff Jr. következő mozijai közt szerepel az Ender's Game című sci-fi/kaland Harrison Forddal, Abigail Breslinnel és Ben Kingsley-vel, ahol az űrlények megalkotása a feladata; ezen kívül maszkmesterként vesz részt az Odd Thomas-ban és karakter-tervezőként a Jack the Giant Killerben. A legnagyobb szerepe viszont a Percy Jackson és az Olimposziak - A tengerek szörnyeiben lesz, ahol az Agrius nevű karakter bőrébe bújik, valamint a szörnyek egyik tervezője is.
A The Runaways óta bírom Kristen Stewartot. Akárki akármit mond, abban a filmben nagyon jó volt és nekem egyébként is tetszik, szép lány. Hamarosan jön a Hófehér és a Vadász meg az On The Road, amikkel kibújhat végre a Bella Swan-skatulyából, úgyhogy valamennyire az előbbire való felkészülés jegyében néztem meg ezt tegnap éjjel. (2016-ra elismert színésznővé vált, mostanra senki sem emlékszik már a borzasztó twilightra vele kapcsolatban...)
Meg (Jodie Foster) nemrég vált el tehetős férjétől, és tizenéves lányával (K.S.) új lakásba készülnek költözni. Az ingatlanos elviszi őket egy már-már palotának is beillő házba, amit aztán megvesznek maguknak a volt férj számlájára. Az épületben rengeteg különleges extra van, a legérdekesebb azonban a pánikszoba, ami egy betörésbiztos búvóhely rablók és gyilkosok elől. Hamarosan kiderül a két nő számára, hogy mennyire hasznos ez a helyiség, mikor három ismeretlen férfi (Forest Whitaker, Jared Leto és Dwight Yoakam) tör rájuk az éjszaka közepén. Meg és gyermeke a pánikszoba biztonságában készülnek átvészelni a rablótámadást, ám gyorsan világossá válik számukra, hogy hiába a vastag betonfalak és az áttörhetetlen acélajtó védelme, ha a betörőknek valami olyasmi kell, amit az előző tulaj éppen abban a szobában rejtett el...
Régen láttam már ezt egyszer, de nem emlékeztem belőle túl sok dologra, most viszont tök jó volt újranézni, mert szinte minden szereplő ismerős volt valahonnan. Jodie Fostert és Forest Whitakert remélem senkinek sem kell bemutatnom, Jared Leto a 30 Seconds to Mars frontembere (és Mr. Nobody:)), Dwight Yoakam pedig a Dirty Girlben Clark apja. A történet leegyszerűsítve annyi, hogy egy nagy dobozban van egy kis doboz, amibe be van zárva két nő, a nagy dobozba meg három férfi. A nők a nagy dobozból akarnak kijutni, a férfiak meg a kicsibe bemenni:D - avagy ezúttal a széf egy szoba, a kasszafúróknak pedig a benne lévő emberekkel kell megküzdeniük a zsákmányért. David Fincher (Hetedik, Alien 3, Harcosok Klubja) újfent egy izgalmas thrillert hozott össze. A feszültség végig megmarad, mindig van kiért izgulni, ugyanis Meg mellett szoríthatunk a kislányának, aki külön veszélyben van; sőt, még a Whitaker által életre keltett Burnhamnak is, aki dacára annak, hogy bűnöző, jó ember és nemes cél vezérli. Vele szemben áll az abszolút gonosz Raoult megtestesítő Yoakam és ott van még Leto kétbalkezes menőgyereke, aki inkább vicces, mint veszélyes. Mindenki nagyszerűen alakít, bár szerintem igazán a Raoul-Burnham-konfliktus teszi érdekessé az egész mozit. A három tolvaj közti ellentét egyébként az elején elég humoros, ahogy egymást szidják, az nagyon tetszett:D
Érdekességek: Az író-producer az a David Koepp volt, akinek többek közt a Jurassic Parkot és a Mission: Impossible-t köszönhetjük. Eredetileg a főszerep Nicole Kidmané lett volna, ám ő egy a Moulin Rouge! forgatása során elszenvedett, kiújult térdsérülése miatt nem vehetett részt a készítésben. A kislányt sem Stewart alakította volna, hanem Hayden Panettiere, őt azonban a rendező azzal utasította el, hogy "irritáló":D A két hősnő cseréje miatt a direktor ki is akart szállni az egészből, azt tanácsolta a stúdiónak, hogy hagyjanak fel a forgatással, ám ők ragaszkodtak a Panic Roomhoz - ami érthető, révén pusztán a forgatókönyvért 4 millió dollárt pengettek ki Koeppnek. Az írót egy a biztonsági szobákról szóló újságcikk inspirálta, meg az, hogy sikeresen bennragadt egy liftben. A felvétel ideje nagyon hosszúra nyúlt és szörnyen megterhelőnek bizonyult mindenki számára. Külön problémát jelentett a helyszín bevilágítása a pánikszoba kameráinak, emellett pedig Jodie Foster terhessége miatt a szülése után jó pár jelenetet újból fel kellett venni. Az elnyúló forgatást talán leginkább azzal lehetne jellemezni, hogy Kristen kb. 10 centit nőtt alatta:) - a kezdetekkor még alacsonyabb volt Fosternél, a végén meg már magasabb. A belső térben játszódó szekvenciákat mind sorban rögzítették, a nyitó stáblista egy éven át készült. Nicole Kidman van egy apró beugró-szerepe, ő a Meg telefonjában hallható női hang, a szemben lakó szomszédot pedig a forgatókönyvíró Andrew Kevin Walker (Az Álmosvölgy Legendája, Hetedik) keltette életre. Az ajtóba szerelt zöld lézert Kidman magasságához tervezték, így a nála jóval kisebb Fostert mindig elvakította, mikor ki- vagy belépett, mert pont szemmagasságban volt neki. A Pánikszoba 48 millió dollárból készült és világszerte 196 milliót hozott vissza, a kritika átlagosnak ítélte, se igazán jót, se igazán rosszat nem írtak róla.
Ez egy izgalmas thriller, amiben több szereplőért is lehet szorítani, egy nézést mindenképpen megérdemel.
Pontozás:
imdb: 6.8
Szerintem: 5/5 (Azért a játékidő kicsit hosszú, most egy jó darabig nem ülnék le elé újból.)
Hírek:
- Jodie Foster az eddig ismeretlen történettel rendelkező Elysium című sci-fiben fog szerepelni, William Fichtner oldalán.
- Kristen Stewart utoljára játsza el a "vámpírok kurváját" (lásd: True Blood) a tvájlájt ötödik részében.
- A Stevent alakító Patrick Bauchau adatlapján találtam rá a készülő Mega Spider nevű tudományos-fantasztikus állatságra, amiben egy 50 láb magas pók indít támadást az emberiség ellen - vivá la '50-es évek!
- Nicole Kidmant legközelebb a Stoker névre hallgató horrorban láthatjuk, partnernője Mia Wasikowska lesz, az író pedig Wentworth "Szökés" Miller. (Láttam, írtam róla.)
Talán megnézem ma a Toy Story-t a tévében, de nem biztos. Este 8-kor Álomháború az HBO-n, akinek van ilyen csatornája és még nem látta, az ki ne hagyja!
Bevallom, nem vagyok igazán egyetlen filmes műfaj szerelmese sem, talán az egyetlen kivételt a szuperhősös mozik jelentik. (Hála Istennek, ez a helyzet 2016-ra megváltozott és inkább a kis költségvetésű, érdekes mozik felé fordultam.) Azonban tény, hogy jobban érdekel a fikció, mint a valóság, ezért a horrorok, a fantasy-k és a tudományos-fantasztikus alkotások közelebb állnak hozzám. A cinegore-os kollégáim mindegyike sokkal járatosabb az ijesztgetős mozgóképek világában nálam, éppen ezért örülök, hogy a mostani különleges, gyereknapi akciónk keretében adtak nekem egy filmet, mert nem jutott eszembe egy sem az adott témakörben. Hogy pontosan mi volt ez, azt majd csak a spoiler-részben mondom el, de akit bővebben érdekel, az látogasson el a horroroldalra vasárnap - link jobb oldalon található:) Szóval szinte semmit nem tudtam erről a moziról, de kellemes meglepetésben volt részem, mert a Bloody Birthday jó és valahogy még szórakoztató is. Néhány szót a történetről:
Meadowville egy amerikai kisváros, ahol 1970. június 9-én teljes holdfogyatkozás következik be, és éppen ezen a napon születik három gyermek... Tíz évvel később a városkát megrázza egy kettős gyilkosság: egy fiatal szerelmespárt öl meg valaki a helyi temetőben. Miközben a lakosság az azonos napon született három gyerek ünneplésére készül, egyre több rémes esemény történik, az ifjú Timmy (K.C. Martel) és nővére, Joyce (Lori Lethin) pedig kezdenek biztosak lenni abban, hogy a félelmetes történéseknek közük van a kilencedikei trióhoz (Elizabeth Hoy, Billy Jayne és Andy Freeman). De vajon ki a tettes, mi az indítéka és ki lesz a következő áldozat?
SZPOJLER ITT
A megoldás rém egyszerű és kb. úgy a harmincadik percben meg is mutatják: a három gyerek kezd el gyilkolni. Még egy egészen jó magyarázatot is kitaláltak, miszerint a Nap-Hold-együttállás kitakarta a Szaturnuszt 1970. június 9-én, ezért a három gyereknek nem lett lelkiismerete (kicsit Halloween-utánérzete van a dolognak, elvileg abban van valami ilyesmi). A rémület éjszakája mellett a Péntek 13-ra (íjjal történő lövöldözés, "álarc" viselése, szeretkező párocska kinyírása) és a thriller műfajra jellemző motívumok tűnnek fel (megfojtás, lelövés, autóval elgázolás).
SZPOJLER VÉGE
A sztori korántsem bonyolult, de a megvalósítás tetszett. A néző elég gyorsan megtudja, ki a rosszfiú, de a hősnőnek magától kell rájönnie ugyanerre. A gyilkos motivációja is minden esetben teljesen logikus, így gyakorlatilag nincs mibe belekötnöm. Azért feltűnt a kb. tizenötödik percnél lévő ordító 7UP-reklám és felmerült bennem, hogy a golyóálló üvegű, biztonsági rendszerrel ellátott házban vajon miért nincsen elzárva a papa stukkere? A borzalmakon túl azért a Bloody Birthday-ben benne van az átlagos amerikai gyerekkor érzése is baseballozással, faházzal, szülinapi zsúrral, játékkala roncstelepen és ezen túl még ott a találkozás A Nővel (a vetkőző csajos rész), ami óriási poén:D Ezen kívül meg kell említenem, hogy ellentétben a többi '80-as évekbeli horrorral, itt a borzongató események java része nappal játszódik - de ez talán betudható a szereplők fiatal korának is, magyarul nem akartak éjszaka forgatni velük. Lori Lethin szép, egy kicsit Betsy Palmerre emlékeztetett, így szimpatikus volt; mellette a főjócsaj Julie Brown (Beverly), a három gyerek közül a kislányt játszó Elizabeth Hoy meg olyan, mint egy angyalka. K.C. Martel szimpatikus kissrác, Billy Jayne igen visszataszító, Andy Freeman meg csak háttérszereplő, teljesen lényegtelen. Ismertebb arc a mellékalakok közt a kb. összesen két percet szereplő Michael "Akciófilm" Dudikoff és a '84-es Dűne császára, José Ferrer; az író-rendező a leginkább a B-kategóriás ijesztgetős mozikon dolgozó Ed Hunt volt.
Pár érdekesség: Lori Lethin maga csinálta meg az összes kaszkadőrmutatványát. A srácok közül a később az E.T.-ben is szereplő K.C. volt a legidősebb (13), a többiek kb. tényleg 10-11 évesek voltak. A gyerekszínészek közül mindössze Billy Jayne aktív a mai napig, társai legtöbbje még a '80-as évek végén abbahagyta a színjátszást. Sem a Bloody Birthday készítési költségeit, sem a bevételét nem sikerült megtudnom, de biztosan elég olcsó volt. A kritikai fogadtatása úgyszintén ismeretlen, talán az imdbs pontszámmal kárpótolhatlak titeket érte.
Röviden összefoglalva ez egy jó kis horror/thriller, amiben ott van a '80-as évek nagyszerű hangulata; ráadásul a sztorija izgalmas, a megvalósítása remek, vagyis nekem tetszett. A slasherök és a szokatlan gyilkossal operáló borzongatós mozik rajongóinak biztosan tetszeni fog!
Pontozás:
imdb: 5.7 (Nem valami kiemelkedő...) (De 4 év alatt 0.2-t emelkedett.)
Újabb régi vígjátékot húztak elő a tarsolyból az HBO-sok, ezúttal az általunk itthon sokat emlegetett Buborék srácot, ami példa rá, hogy számomra antipatikus színésszel (Jake Gylenhaal) és rossz poénokkal is lehet csinálni egy jó vígjátékot:)
Jimmy (J.G.) egészen kicsi kora óta egy speciális burokban él, merthogy nem fejlődött ki az immunrendszere. Begyöpösödött, bigott nézeteket valló édesanyja (Swoosie Kurtz) pedig csupa butasággal tömi meg a fiú fejét. Ám a szomszédjukba új család költözik, köztük egy helyes lány, Chloe (Marley Shelton), akibe Jimmy azonnal beleszeret, a két fiatalt aztán lassan már csak az a fránya burok és a srác félénksége választja el... Chloe viszont megpróbál továbblépni az esélytelen kapcsolatból, így a helyi menő csávó karjai közt keres menedéket. Amikor pedig kitűzik az esküvő dátumát, buborékban élő hősünk rádöbben, hogy eljött a cselekvés órája, így gyárt magának egy védőruhát és útra kel, hogy megakadályozza szerelme házasodását. A világ viszont teli számára ismeretlen veszélyekkel és ellenségekkel, de szerencsére új barátokra is akad. Vajon sikerül odaérnie a Niagara-vízeséshez, vagy kudarcot vall és Chloe végleg elkötelezi magát a rossz férfival?
Imádom a road movie-kat, ez pedig mindent egybevetve egy baromi nagy állatságokkal teletűzdelt road movie, így máris kedvemre való. Itt aztán megkapják a magukét a zsidók, a keresztény fanatikusok, a szekták, az indiaiak, a motorosok, az ázsiaiak, az öregek, a fiatalok, szóval minden célcsoport felé ellőnek egy-egy offenzív tréfát; de azért sokszor néhány igazán remek dumát ("Miben lehetek segítségedre szatyor barátom?") és jó vicceket is hallhatunk. Gylenhall úr ebben az esetben nem zavart, viszont szerintem ezt a szerepet akárki el tudta volna játszani. Marley Shelton (Sin City, Grindhouse/Terrorbolygó) cuki, Swoosie Kurtz és az apukát alakító John Carroll Lynch pedig nagyszerű párost alkotnak:) Utóbbit külön is kiemelném, mert a játékidő legnagyobb részében csöndben van, csak az arcával játszik és nagyszerűen csinálja! Ismertebb mellékszereplők: Danny Trejo (Slim, a motorosbanda főnöke), Verne Troyer (Nyomi doki:D), Zach Galifianakis (buszmegállós ember, nem lehet felismerni) és a Nagy Hal óriása, Matthew McGrory. Az öreg sofőrt/pilótát alakító Patrick Cranshaw-nak igen emlékezetes mellékszereplése volt anno a Nekem 8-ban, a trendi Markot életre keltő Dave Sheridan pedig a Reneszánsz szerelem című rémdrámában formálja meg az idegesítő bolondot. A rendező a jóformán ismeretlen Blair Hayes, az írók hasonló kvalitásúak.
Érdekességek: A filmet az 1976-os The Boy in the Plastic Bubble ihlette, amit pedig valós események - bizony, még napjainkban is vannak Jimmy-hez hasonló immunrendszerrel bíró embertársaink, akik kénytelenek egy szobába zárva élni... A cirkuszi rémek közül valójában csak egyikük "torzszülött", az apró termetű néger, Lester Green, akit Amerikában Beetlejuice néven ismernek. Ő mikrocefáliában szenved (a feje és agya túlságosan kicsi). Néhány vicces név a háttéralakok közül: Boti Bliss (a "pénztáros"), Cinco Paul (az egyik szektás Todd) és Bianca Butthole (aki tud angolul, fordítsa le:D; ő pedig a lángoló gitáros lánybanda egyik tagja). A Bubble Boy 13 millió dollárból lett és csak 5 milliót hozott vissza, a kritikusok leszólták, minden szempontból bukásnak bizonyult.
Tény, hogy vannak benne fájdalmas pillanatok, de ennyi jó színész még egy rossz sztorit is remek vígjátékká változtat. Egy nézést mindenképpen megérdemel, főleg azok a lányok üljenek el elé, akik odavannak Jake Gylenhaalért:)
Pontozás:
imdb: 5.6 (4 év alatt 0.2-t emelkedett.)
Szerintem: 5/5 (Főleg "legendás" mivolta miatt:))
Hírek:
- Jake Gylenhaal következő mozija elég érdekesnek tűnik. A címe An Enemy, és a sztori szerint egy férfi egy filmben meglátja a tökéletes hasonmását, akit utána elkezd keresni - a műfaj pedig thriller.
- Danny Trejo az alábbi mozgóképekben bukkan fel hamarosan: The Insomniac (krimi - egy kóros álmatlanságban szenvedő férfi az ellene elkövetett bűntény után kezd rádöbbenni, hogy a környezetéből senki sem az, aminek látszik), The Cloth (akció/sci-fi - démonok vs. egyház) és Haunted High School (horror/sci-fi).
- Verne Troyer állítólag szerepelni fog a szintén borzongatós Judge Ice-ban.
- Dave Sheridan a White Space névre hallgató tudományos-fantasztikus moziban játszik legközelebb, valamint pénzel egy horrort, amiről már a címe is mindent elmond: Granny (Nagyi).
- A Csirkeembert alakító Steven Spinella szintén egy ijesztgetős filmben vállalt szerepet, ez pedig a House of Dust lesz, amiben egy sorozatgyilkos szelleme kiszabadul a hamvait rejtő urnából és megszáll embereket, hogy újra gyilkolhasson.
Akinek van HBO-ja, az figyelje a műsorújságot, mert most vasárnap lesz az Álomháború magyar tv-premierje! Ha lemaradnátok róla, a jövő héten még háromszor ismétlik majd:) Várható írások: Pánikszoba és talán éjjel megnézem A légy 2-t, de ezt nem ígérem biztosra. A cinegore hétvégén újabb akcióra készül, ennek keretében minden bizonnyal a '81-es, eddig számomra ismeretlen Bloody Birthday lesz majd az enyém, ezen kívül talán még megjön a kedvem a hasonló Kukorica gyermekei 3-hoz is.
Itt pedig az első fél órában hallható egyik kitűnő betétdal, amihez a Team Fortress 2 Engineerjének főszereplésével új klipet forgattak:
Dooley (James Belushi) és hűséges négylábú társa (ezúttal Mac alakítja) az utóbbi időben nincsenek formában. A nyomozó pocakot eresztett, Jerry Lee pedig kezd öregedni, éppen ezért a kapitány a nyakukba varr egy társat, vagyis két társat: a csípős nyelvű Welles-t (Christine Tucci) és erőtől duzzadó kutyáját, Zeuszt. A négyes elég nehezen jön ki egymással, de félre kell tenniük az ellentéteiket, hogy közösen kapcsolják le a Dooley-ra vadászó őrültet (Wade Williams). Vajon sikerül egy csapattá válniuk? És mi lehet a rejtélyes merénylő indítéka?
Az első K-9 nem tudott egyszerre vígjáték és krimi lenni, túlságosan az utóbbi irányába ment el a sztori, ráadásul az eltelt 23 év alatt már a poénok is megkoptak benne, de a legnagyobb baja az unalmas történet. A hangsúly Dooley-n volt, Jerry Lee pedig csak mellékszereplőként jelent meg. A harmadik részben ismét egy kevésbé izgalmas főszálat hoztak össze, a viccek meg túlzottan erőltetettek lettek. A K-9: P.I. átesett a ló túloldalára, mert annyira komédia akart lenni, hogy elsikkadt benne a nyomozósdi. A Kutyám, Jerry Lee 2. viszont tökéletes esszenciája az előzménynek és a folytatásnak, ez az egyetlen igazán jó epizód a trióból. Itt tényleg a kutyus a főszereplő, Belushi poénjai óriásiak, Christine Tucci szimpatikus, a krimi-vonal izgalmas és még egy cseppnyi dráma is akad benne (a "gyilkos" motivációja és kapcsolata Dooley-val). Míg az események pörögnek, egyenlő arányban adagolják az akciót meg a humort, plusz bepillantást nyerhetünk az eb és a gazdi életének minden percébe. Welles szinte teljesen ellentéte a pasasnak, Zeusz pedig mindig jobban teljesít Jerry Lee-nél, de vannak olyan trükkök, amiket csak az utóbbi tud:)
Néhány érdekesség: A K-911 videóra készült, a rendezője a felejthető filmekkel kapcsolatba hozható Charles T. Kanganis. Christine Tucci elsősorban sorozatszínésznő, Wade Williams-et pedig a legtöbben szintén egy szériából, A szökésből ismerhetik. Bár elvileg Welles hollandul beszél Zeuszhoz, szerintem német szavakat mond neki. A stáblista elején láthatunk még néhány buta pluszjelenetet, egy-két "és boldogan éltek..." felirattal tarkítva. Végül egy hülye név: Timo Flloko (valami Johnson volt).
Összefoglalva: A krimi-vonal itt sokkal érdekesebb, mint a többinél; a poénok ezerszer jobbak; a hölgy és az új kutya is nagyszerűek, röviden: marhajó kis vígjáték a Jerry Lee 2! Eb-imádóknak kötelező darab:)
Pontozás:
imdb: 5.6 (4 év alatt 0.5-öt emelkedett.)
Szerintem: 5/5 (Szívesen látnám újra, ellentétben a másik kettővel.)
Megújult a blog.hu, ezért át kellett állni egy flash-alapú, leginkább a wordpress-re hajazó szerkesztőfelületre.
Ez nagyon szép, de sajnos innentől fogva nem működik a régi linkblog, ami annyit tesz, hogy ameddig valaki nem mondja meg nekem, mik az új kódok, vagy hogy hogyan lehet oldaldobozba linket csinálni, addig A héten a tévében nem fog működni...
Aki segítséget tudna nyújtani ebben, az kérem tegye meg, írjon kommentet, vagy nyugodtan emailezzen a megadott címre! Előre is köszönöm....
Szerkesztés: Sikerült megoldani a problémát. Írtam a blog.hu-nak és már másnap válaszoltak, így ismét működik A héten a tévében, mint láthatjátok:) És egyébként sokkal egyszerűbbé is vált, így most már nem kell majd annyi időt eltölteni vele. [Csak sajnos az admin-keresőből már nem lehet normálisan linkelni, úgyhogy a keresgélésnél elmegy a visszakapott idő, de hát semmi sem tökéletes, ez van:)]
2016-ra még több probléma és marhaság halmozódott fel a rendszerben, de megtanultam alkalmazkodni hozzájuk.
Amikor ezt bemutatták, azon gondolkodtam, hogyan adhattak ilyen ostoba címet neki:D Aztán most, hogy az HBO elkezdte vetíteni és láttam a bemutatóját, megjött a kedvem hozzá, mondván ez akkora állatság, hogy látnom kell. Egyáltalán nem csalódtam, sőt, meglepően jó volt, de a véleményemről később, előbb egy kis történet-ismertető.
A semmiből bukkan fel éjfekete sportkocsiján John Milton (Nicholas Cage), aki bárkit szétver, szétlő vagy másféle módon intéz el, ha az illető az útjába áll. Keres valakit, miközben őt is többen keresik. Egy kávézóban megpihenve figyel fel a szexi Piperre (Amber Heard), aki nem fél kiállni magáért, csábos külseje pedig egy igazi amazont rejt - ráadásul van egy szuper Dodge Chargerje:) Milton kisegíti őt technikai tudásával, mikor a dögös járgány lerobban, aztán később ismét a csaj segítségére siet, aki ezért társul vele. Ám Pipernek foglama sincs arról, hogy mibe keveredett, mert John gyilkos túrája egyenesen a Pokolba vezet, nyomában zsaruk és kultisták járnak, plusz ott van még egy különös férfi, A Könyvelő (William Fichtner), aki szintén el akarja kapni őt. A cél azonban nemes, egy ártatlan gyermek élete forog kockán, a szentesített eszközök sorába pedig pisztolyokat, puskákat és egy mágikus erejű mordályt is felvesz a főszereplő páros, akiket senki sem állíthat meg! De vajon mi vár rájuk az út végén: megváltás vagy kárhozat?
Már a nyitó akciójelenetben kiderült, hogy a Drive Angry istenkirály lesz, utána pedig jöttek a természetfeletti motívumok és a hangulat egyre jobb lett! Fasza kocsik, jó csajok, puskaropogás, verekedés és néhány fantasy-elem alkotja ezt a mozit, ami felülmúlta az elvárásaimat, és abszolút megértem, miért csak este 10 után lehet adni... Bár tény, hogy Nicholas Cage-dzsel az utóbbi években aligha ajánlatos forgatni, mert vonzza a bukásokat, ebben az esetben sikerült A szellemlovassal a karrierjén ejtett csorbát kiköszörülnie - legalábbis az én szememben. Amber Heard jól mutat a feszes cuccokban és óriási, ahogy verekedik:D, viszont William Fichtner viszi a pálmát, az ő karaktere a legkirályabb az egész filmben, bár a motivációja nekem még a végére is kicsit homályos maradt. A főgonosznak szánt Billy Burke (Maffia!) a Penge rosszfiújára emlékeztetett, egy igazán tenyérbemászó alak, szóval a néző könnyen szurkolhat a jófiúknak, ha egy ilyen pali áll a másik oldalon. Két ismertebb arc van a mellékszereplők közt: David Morse (pl. House, Atlantisz gyermekei, stb.) és Pruitt Taylor Vince (Kutyám, Jerry Lee; Azonosság). Az író az a Todd Farmer, akinek többek közt a Jason X-et köszönhetjük (Piper pasijaként láthatjuk is őt); a rendező-vágó és a másik író pedig Partick Lussier volt, aki B-kategóriás horrorokkal keresi a kenyerét, elsősorban vágóként.
Érdekességek: Cage karaktere nagy valószínűséggel Az elveszett Paradicsom írójáról kapta a nevét. A Könyvelő mágikus érméje egy obolus, amivel az ókoriak a halottakat készítették fel a túlvilági útra. Az elhunytak ezzel fizették ki Khárónt, hogy átvigye őket a Styx-folyón - ez a tárgy és az, hogy Milton az eredeti szinkronban egyszer Anubisznak csúfolja Fichtner karakterét, utalás arra, ki ő valójában. Az Istengyilkos golyójára latinul az van írva, hogy "Isten gyors (erőszakos) halála". John három különböző autót vezet a játékidő alatt: egy 1963-as Buick Rivierát, egy 1969-es 440-es Dodge Charger R/T-t és egy 1971-es 454-es Chevrolet Chevelle SS-t. A Féktelen Harag kb. 55 millió dollárból készült, ám kevesebb mint 29 milliót sikerült csak visszahoznia. A kritikusoktól hideget is, meleget is kapott; gyenge bevétele miatt ez tartja a 2000-nél több moziban bemutatott 3D-s filmek közül a legalacsonyabb haszon rekordját.
Nekem mégis tetszett, a Machete jutott róla eszembe és bár a végére elveszik a remek hangulata, de így se mondanám rossznak. Ha nem annyira fontos számodra, hogy mi miért történik és szereted a féktelen száguldásos, jó zenével meg lövöldözéssel tarkított akciómozikat, akkor ez a te filmed!
Pontozás:
imdb: 5.5
Szerintem: 5/5 (A befejezését kitaláltam, de akkor se vonok le belőle:))
Hírek:
- Patrick Lussier rendezi és vágja majd a Rob Zombie kezéből kikerült Halloween III-at, aminek az írója Todd Farmer lesz. (2016-ig nem készült el.)
- Todd Farmer ezen kívül a Heavenly Swordnak (animációs film) és a The Monkey's Paw-nak (horror) készíti a forgatókönyvét, valamint szerepelni fog a Compound Fracture névre hallgató borzongatós moziban, aminek főhősei közt találjuk Leslie Easterbrookot, Tyler Mane-t és Derek Mears-t. (A gyengébbek kedvéért Callahan hadnagy, Michael Myers és Jason Voorhees:D). Mane íróként is közreműködik.
- Nicholas Cage harmadszor ered A nemzet aranyának nyomába; valamint kedvenc színésznőm, Juno Temple és Johnny Knoxville oldalán játszik a Drive Angry-hez hasonlítható száguldós akciófilmben, a Wild Side-ban. (Utóbbi szintén csak ötlet maradt...)
- Amber Heard ugyanígy ebben a műfajban marad, mégpedig a Machete Kills-szel. (Láttam, írtam róla.)
- William Fichtnert Danny DeVito rendezi majd egy egyelőre cím nélküli horrorban (ez mekkora:D) és láthatjuk még őt az Elysiumban (sci-fi, a sztoriját még nem ismertették), a The Lone Rangerben (egy klasszikus kalandtörténet Johnny Deppel) és a The Stupidest Angelben (erre meg keressetek rá idézőjelben a keresővel, mert egyszer már leírtam, miről fog szólni).
- Billy Burke negyedszer is erősíteni (?) fogja a tvájlájt szereplőgárdáját (bvüeee).
- David Morse felbukkan a World War Z-ben (remélem erről mindenki hallott már) és a hasonló műfajú The Prisonben.
Ismét itt. Most, hogy a youtube-ra készült Edes videót kivéve mindennel készen vagyok, sokkal több időm maradt filmeket nézni, az egyetlen dolog, ami gátol, az a saját lustaságom. Mindössze arról van szó, hogy azokat a mozikat, amiket meg kéne néznem, már sokszor láttam és valahogy nem vagyok annyira kíváncsi rájuk, de talán majd megerőltetem magam és mégis belevágok. Az itt tárgyalt művet pedig azért akartam megnézni, mert remek időpontban adták, érdekesnek tűnt és ráadásul egyik nagy kedvencem, Tim Robbins a férfi főhős. Térjünk is rá!
Cínéma Verité, franciául "az igazság mozija". Ezzel a jelmondattal indította útjára 1973-ban Craig Gilbert producer (James Gandolfini) az Egy amerikai család című valóságshowt, ami a műfaj tulajdonképpeni megteremtőjének tekinthető. A nézők anno a Long-család életébe nyerhettek bepillantást, ez a történet pedig arról szól, hogyan készül(hetet)t a sorozat. A főhős az anya, Pat (Diane Lane), akinek öt gyermeke van (a leglényegesebb köztük Lance, vagyis Thomas Dekker) és egy látszólag tökéletes férje, Bill (Robbins). Ameddig a családfő munkája folytán úton van, a feleség próbálja összetartani a családot és támogatni a gyerekeket álmaik elérésében, legyen szó zenekar alapításáról, színészetről vagy az első szerelem élvezetéről. Azonban a felszín alatt titkok és tragédiák rejtőznek, amiket a róluk szóló sorozat lassan felszínre hoz. Vajon sikeres lesz a műsor? És mi lesz a család(tagok) sorsa?
Mindig érdekes olyan drámákat nézni, amik egy valós dologról szólnak, még ha az a dolog nem is valami jó. Ez itt félig-meddig életrajzi történet Patricia Longról; másrészt film a filmben, hiszen az elevenedik meg előttünk, hogyan készül egy mozgókép/tv-show. A tévés "kukkolda" megszületésekor a gátlástalan producer szembekerül az erkölcsös operatőrrel; a család tagjai egymással és a többi emberrel; az ország pedig rendületlenül figyeli az eseményeket a képernyők előtt ülve. Talán leginkább az a Cinema Verite fontos mondanivalója, hogy milyen nehéz elfogadni egymást olyannak, amilyen, és hogy mennyire káros az, ha valaki megjátssza magát a szerettei előtt. Sokszor egy vágószobában láthatjuk a történéséket, amiket fejezetekre osztottak. Gyakran egymás mellett mutatják a valóságos személyeket és az őket alakító színészeket, több alkalommal pedig úgy érezhetjük, mintha a készítők egyikeként ülnénk a sötét moziteremben, ahol csak nekünk vetíti le az aznapi anyagot a gépész. Ezek mellett a zenéje tök jó, pl. több Rolling Stones-sláger is felcsendül benne.
Az anyukát alakító Diane Lane már a Jackben bizonyította, hogy nagyszerűen hozza a különös családdal bíró anya figuráját, itt pedig megmutathatja, hogy szenvedő feleségként is remek. Robbins sajnos csak mellékszereplő, szerintem főként azért alkalmazták, mert jól cseng a neve és valamennyire hasonlít az igazi Bill Longra, de azért így is a tőle elvárt magas színvonalon teljesít. James Gandolfini remek, ráadásul az ő karakterénél mindenki elgondolkozhat, hogy vajon Craig a "rosszfiú" vagy csak egy szituációba kerülve megpróbál "objektív" lenni? A többiek közül az operatőrt játszó Patrick Fugitot emelném ki. Igaz, hogy elég keveset szerepel (mármint, mikor nem a kamera mögött áll), de a Majdnem híres óta nagyon kedvelem, szóval örültem, hogy újra láthatom. Thomas Dekker pedig a Kaboom! után ismét egy meleg szerepben tündököl, ami saját kétes nemi beállítottsága mellett igencsak érdekes. A rendező a Shari Springer Berman-Robert Pulcini-páros voltak, akik együtt csinálták az Egy bébiszitter naplóját, Pulcini a vágást is elvégezte.
(A képen a valódi Long-család, Lance a jobb oldali legszélső fiú.) Érdekességek: Az eredeti sorozat 1973-ban ment, 12 rész készült és kb. 300 órányi nyersanyagból vágták össze. Egy átlagos (vagy egy tökéletes?) amerikai családot akartak bemutatni, de ahogy a filmből is kitűnik, egészen más lett a végeredmény. Az Egy amerikai családot 10 milliónál többen nézték, ám a mai napig rendkívül ellentmondásos a megítélése, mert sokan azt állítják, a kamerák jelenléte befolyásolta a szereplőket, nem volt minden teljesen igaz/spontán, stb. A Long-családból eddig egyedül Lance hunyt el, 2001-ben, 50 évesen, HIV-fertőzés és hepatitis c következtében. Máig őt tartják az egyik első nyíltan homoszexuális tévés karakternek és a melegek egyik példaképe lett. A Cinema Verite az HBO saját gyártású filmje, egyenesen tévére készült, pozitív kritikákat kapott és Emmy-díjat nyert a vágásért.
Nekem tetszett, mert érdekes volt, párszor lehetett nevetni és szurkoltam, hogy minden jóra forduljon. Lane, Gandolfini és Robbins hármasa pedig együtt remek, már csak értük érdemes megnézni. A reality-műfaj és a drámák kedvelőinek ajánlom!
Pontozás:
imdb: 6.5
Szerintem: 5/5
Hírek:
- Diane Lane lesz Superman "anyukája" a Man of Steelben. (Láttam, írtam róla.)
- James Gandolfini szinkronhangként működik közre az Escape from Planet Earth című animációs sci-fiben.
Várható írások: Kutyám, Jerry Lee 2, Féktelen harag.
![Arsene Lupin[(131680)06-03-57].JPG](https://m.blog.hu/tr/transfesser/image/2012/Arsene%20Lupin%5B(131680)06-03-57%5D.JPG)
