Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: tomzameth@gmail.com

Kategóriák

18+ (1) akció (151) áldokumentum (7) animációs (71) bekategorizálhatatlan (6) dokumentum (15) dráma (346) fantasy (145) háborús (20) hill (20) hírek (91) horror (201) kaland (80) katasztrófa (4) krimi (73) magyar (88) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (11) rövidfilm (14) sci fi (150) spencer (26) sport (39) szatíra (11) szuperhős (108) thriller (64) történelmi (42) vígjáték (492) western (11) zene (63)

Kék Szemek és A lány a tűzesőben Facebook Oldal

Friss topikok

  • Tévésámán: @Liberális Artúr: Köszönjük:) (2024.02.10. 13:04) 16. születésnapi bejegyzés I. – Összefoglaló 2023-ról
  • Tévésámán: @Gerberus: Az animáció egy része tényleg nagyon ronda, erre legjobb példa a felügyelő, de a pirami... (2024.01.18. 21:06) Halhatatlanok [Immortel (ad vitam), 2004]
  • Pedrolacarte9213: Szerintem egy igazi klasszikus. Számomra érthetetlen, hogy miért nem kapott Oscar-díjat. Összessé... (2024.01.11. 08:58) Excalibur (1981)
  • gigabursch: Ezek szerint a film kiválóan bemutatja, hogy az orvosi arrogancia nem mai találmány, viszont a gye... (2023.12.07. 14:04) Semmelweis (2023)
  • gigabursch: @Tévésámán: Kb három évtizede láttam. Orrba-szájba kerestem mindenféle megosztó oldalon, de sehol... (2023.09.15. 21:14) Csontváry (1980)

2012.10.28. 22:59 Tévésámán

Hanna - Gyilkos természet (2011)

Hanna1.jpg

Gyilkos tinilány - ez a téma közel áll hozzám, remélhetőleg hamarosan majd felfedhetem, hogy miért:) A Hanna viszont sokkal több, mint egy ölésre képzett fiatal tragikus története, de erről majd később, előbb inkább jöjjön a sztori ismertetése: 

Címszereplőnk (Saoirse Ronan) és apja (Eric Bana) a sarkvidék közelében, egy erdőben élnek, a civilizációtól távol, különös körülmények között. A lánynak ugyanis minden pillanat a harcról, a kiképzésről szól, mégpedig mert nagy feladat vár rá, amire hosszú ideje készül. Végül elérkezik a nap, amikor felkészültnek érzi magát és ekkor megkezdődik a hajsza, merthogy az apa nem átlagos férfi, hanem egy korábbi titkosügynök, akit el akarnak tüntetni - ahogy Hannát is. Mindketten elindulnak, külön utakon, hogy végül megtalálják az életükre törő Marissát (Cate Blanchett), akinek az a legfontosabb, hogy megsemmisítse őket. De vajon miért? Mi lehet az a titok, amit a férfi őriz és mi lehet a leány "bűne", amiért üldözik?

Hanna2.jpg

Rendkívül érdekes alkotás ez, amit nehéz leírni. Az elején egy kifordított idillt láthatunk, amiben a romlatlan természetben él apa és lánya, akik együtt és egymás ellen is harcolnak a túlélésért, minden napot, minden percet úgy élve meg, mintha bármelyik az utolsó lehetne. Ám a trendektől eltérően Hanna nem egy ősember műveltségével bír, hanem dacára a körülményeinek, nagyon intelligens, több nyelven beszél és rengeteget tud arról a világról, amit még sohasem láthatott. Amikor elkezdődik a küzdelem Marissa és köztük, a címszereplő bekerül a civilizációba, ahonnan teljesen kilóg, ám furcsasága dacára valahogy mégsem kelt feltűnést. Vajon a modern ember ennyire felszínes, ennyire együgyű, vagy manapság már akárki lehet hóbortos, senkit sem zavar? Hősnőnk persze nem hóbortos, csupán azt hiszik róla... A hajsza közepén két kisebb mellékszál eseményeinek is szemtanúi lehetünk: az egyik a tragikomikus "primitív lény találkozása a modern világgal", a másik pedig a Hanna múltjában rejtőző dolog, amiről szépen lassan fellebben a fátyol.

Hanna3.jpg

Az apa, Erik és ellenfele, Marissa, mindketten ellentmondásos, kérdéseket felvető figurák. Erik egyfelől biztosítja lányának a tökéletes életet, ám megtagadja tőle a világ oly sok szépségét - pl. a zenét. Hanna lelkileg tiszta, ám erkölcsileg saját hibáján kívül nem az és bennem felmerült, hogy vajon az apának joga volt-e ezt tenni gyermekével? Még akkor is, ha ezzel az ő érdekeit szolgálta... A vörös hajú főgonosz látszólag csak a munkáját végzi, ám (Blanchett remek teljesítményének köszönhetően) szinte sugárzik belőle a személyes érdekeltség Hanna iránt. Ha összehasonlítjuk Marissát és Eriket, el kell gondolkodnunk, hogy vajon melyikük az igazi rosszfiú és melyikük a jó? Egyáltalán lehetséges-e őket pozitív alakoknak tekinteni? 

A címszereplő egy fantasztikusan megalkotott karakter, akiben benne van az a makulátlanság, amire titkon talán mindannyian vágyunk; ám véres "hivatása" és embertelen körülmények közti élete dacára rendelkezik a gyermekek őszinte kíváncsiságával, elfogulatlanságával és még a jóságukkal is. A múltjában elhelyezett fehér foltnak köszönhetően a játékidő alatt mi, a nézők könnyedén tudunk azonosulni vele, mert azt láthatunk bele, amit csak akarunk; sőt, szerintem még a befejezéskor sem válik annyira egyértelművé a jelleme, hogy később úgy érezzük, másmilyennek gondoltuk őt. Nekem külön tetszett a benne rejlő rémisztő erő és potenciál, amit ártalmatlan külseje csak még ijesztőbbé tesz, ő maga pedig egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mennyivel erősebb mindenki másnál. Amennyire én látom, igazándiból nem is vágyik erre, szívesebben lenne normális, szívesebben tanulna, tapasztalna, inkább világot látna ahelyett, hogy vért ontson, de a körülmények összejátszanak ellene és a sorsa előre elrendeltetett...

Hanna4.jpg

Az akciófilm és thriller jelleg mellett a főleg kosztümös drámák (Anna Karenina, Vágy és vezeklés) készítésével hírnevet szerző Joe Wrightnak köszönhetően egy jó adag művészi vonás és némi drámaiság is került a Gyilkos természetbe. Sokszor érdekes beállításokat láthatunk, például van úgy, hogy pörög a kamera, akadnak hosszú snittek, néha meg csak egy-egy szereplő arcát mutatják premier plánban. Az erőteljes természeti képekkel (sivatag, tundra, erdőség) igen nagy kontrasztot alkot a németországi panelházak, a lepusztult vidámpark vagy a titkos föld alatti létesítmény látványa - összesítésben egyébként elmondható a Hannáról, hogy marhára látványos, főleg a színek meg a természeti képek terén. A remek néznivalót kitűnően festi alá a sokszor alkalmazott csönd (például az elején legalább 20 percig semmiféle muzsika nincs), amit aztán felváltanak a The Chemical Brothers adrenalin-pumpáló elektronikus dallamai (a legjobbat belinkelem a cikk végére). A Seth Lockhead által megálmodott történet többször is kísérletet tesz a hollywoodi klisékkel való leszámolásra, így például nincs benne a felkészülés unalmassága, csak egyetlen rövid szekvenciában, a hősnő már gyakorlatilag mindent tud a kezdet kezdetén; a vadonból kiszakadt lányt pedig nem akarják beintegrálni, hanem el akarják pusztítani. Ez és a civilizációval való első találkozás sokkja együtt igencsak pellengérre állítják a mai társadalmat, aminek álságosságát a tiszta és őszinte hős nem tudja hová tenni. 

Egy icipici kedves mozzanat a gyermeki összetartás ábrázolása, hiszen az abszolút mai, városi Sophie (Jessica Barden) és a kisöccse (Aldo Maland) azonnal befogadják Hannát, segítenek neki, sőt, a két lány hamar összebarátkozik. A kettejük közt kialakuló kapcsolat pedig azt üzeni, hogy a felszínen romlott fiatalságban legbelül még ott rejtőzik a gyermeki ártatlanság, ami talán mégsem tűnik el (olyan hamar)... A súlyos mondanivaló, majd pedig az igazság felfedése után a háttérben megbújva folyamatosan erősödő morális problémafelvetés mellett azért akad pár vidám pillanat, például amikor a tapasztalatlan címszereplő először lát olyan csodákat, mint a repülőgép vagy a zene, de említhetném akár az első, korántsem meglepő, de mégis aranyos reakcióját az ellenkező nem közeledésére:)

hanna-saoirse-ronan-.png

Itt egy újabb példa arra, hogy általam nem kedvelt/számomra ismeretlen színészek nagyszerű teljesítményükkel simán lenyűgöznek. Adott Eric Bana, akinek a nevéhez elsőre a bukott Hulkot és a közutálatnak örvendő Tróját tudnám csak kötni; az általam utált Cate Blanchett, és Saoirse Ronan, akit eddig csak a Szikravárosban láttam, de ott nem igazán nyűgözött le. És mégis: Bana kitűnő, Blanchett fantasztikus, Ronan pedig fiatal korát meghazudtolóan tehetséges - bár szerintem a két hölgy játéka elhomályosítja az úrét. A mellékszereplők közt felfedeztem két ismerős arcot: Michelle Dockery-t (ő az ál-Marissa, a Hogfatherben volt a Halál unokája) és Jason Flemynget (a "befogadó család" apukája, szerepelt pl. a Blöffben meg A titánok haragjában). Rajtuk kívül pedig akadt még egy fickó, aki borzasztóan ismerős volt, de képtelen voltam rájönni, hol láttam, amíg a végén ki nem írták a nevét: Tom Hollanderről van szó, aki a Karib-tenger 2-3 után ismét egy negatív figurát, az őrült Isaccs-et kelti életre. 

Hanna Csodaországban, avagy a filmben rejlő mese-vonulat 

A wikipedián találtam ezt a mondatot: "A Hanna - Gyilkos természet egy akció-thriller, ami tele van tündérmese-elemekkel." Néztem, hogy mi a fenét zagyvál ez össze, de aztán továbbolvastam és megértettem a dolgot. Eszembe jutott, hogy a hősnő kétszer is Grimm-mesekönyvet olvas, egyszer a jelenben, egyszer a múltbéli visszaemlékezésben; a találkozóhely szintén egy mesebirodalom, a vidámpark, és valahogy az utazás maga is kissé hasonlít a legkisebb fiú (jelen esetben leány) történetére, aki elindul szerencsét próbálni. Még a sötét hangulat sem mond ellent ennek az egésznek, hiszen gondoljunk csak bele, mennyi véres esemény történik egy mesében: a Farkas megeszi Piroskát meg a Nagymamát, a Vadász pedig az állat gyomrából vágja ki őket... Wright azt nyilatkozta, hogy a filmje "fantasy a sötét oldal legyőzéséről és a beavatásról", amikor is egy gyermek idő előtt felnőve kénytelen kilépni a nagybetűs Életbe. Mind ő, mind kritikusai említették David Lynch hatását, ami tényleg érezhető némileg (az őrült karakterek, a csönd és a zene vegyítése, a fura kameramozgások, stb.); valamint Stanley Kubrick kultikus Mechanikus narancsát. Vagyis a Grimm-mesék sötét hangulata és a jövőre felkészítő, tanító jellege keveredik a Clockwork Orange erőszakosságával plusz Lynch mester misztikus világával; elvileg ez a koktél adja ki a Hannát. A legkülönösebb ebben az egészben az, hogy elég kevesen veszik észre ezt a vonulatot, nekem sem tűnt fel.

saoirse_ronan___copyright_wenn.jpg

Érdekességek: A forgatókönyv már 2006-ban megszületett, és mind abban az évben, mind 2009-ben felkerült a híres Feketelistára, ami a legjobb, meg nem valósult filmeket tartalmazza. A felvételeket Marokkóban, Finnországban és Németországban rögzítették, a finn helyszíneken olykor -27 fok uralkodott. Saoirse Ronan nevét Szursának kell ejteni, állítólag ő javasolta a producereknek Joe Wrightot, akivel korábban együtt dolgoztak a Vágy és vezeklésen. Az ifjú színésznő két hónapon át napi négy órányi intenzív harci tréningen vett részt a szerep kedvéért. Marissa hiteles megformálásához egy egykori CIA-ügynök konzultációja segített. A nagy, ovális csatorna, amiben Hanna kijut a föld alól, az egy repülőgépek tesztelésére szolgáló szélcsatorna. Isaacs a The Chemical Brothers The Devil Is in the Details című dalát fütyüli. Egy vicces név a stábból: Mohamed Majd (a marokkói hotel-tulajdonos). A Gyilkos természet 30 millió dollárból született és kis híján 64 milliót hozott vissza, a kritikusoktól pozitív értékelést kapott.  

Összefoglalva: Ez a film különös hangulatú, érdekes, izgalmas, néhol vicces, néhol szép és erőszakos tartalma ellenére egészen művészi. Bátran ajánlom bárkinek, aki kedveli az erős női főhősökkel operáló sztorikat, a jól felépített történetű thrillereket vagy a minőségi akció-mozikat! Meg azoknak, akik szívesen megnéznék, ahogy Saoirse Ronan szétrúg pár segget:D 

Pontozás: 

imdb: 6.8 (4 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5 (Meg kéne nézni újra, figyelni a részletekre, mert több helyen olvastam, hogy sok olyan jelkép van benne, amikbe ezt-azt bele lehet magyarázni.)

Hírek: 

- Elkészült a Byzantium című vámpíros horror-dráma, aminek egyik főhőse Saoirse Ronan, valamint Tom Hollandert is láthatjuk benne. Ronan következő nagy dobása a The Host című sci-fi (keresőben tessék rákeresni, már írtam róla), ezen kívül pedig ő lesz Mária, a skótok királynője az azonos című kosztümös drámában és szinkronizálni fog a Justin and the Knights of Valourben. (Az elsőt láttam, írtam róla.)

- Cate Blanchett az immár három részre vágott A hobbit mindegyik epizódjában felbukkan Galadrielként, valamint szerepet kapott a legújabb, egyelőre még cím nélküli Woody Allen filmben is. 

- Jessica Barden a Comedown névre hallgató horrorban egyike lesz a pszichopata által üldözött bulizós tini-csapatnak, akik egy elhagyatott lakótelepen küzdenek az életükért. 

- Jason Flemyng visszatér a vászonra Azazelként az X-Men: Az elsők folytatásában, a 2014-ben megjelenő X-Men: Days of Future Pastben. Addig pedig megnézhetjük őt a legendás orosz horror, a Viy újrájában, a Viy. Vozvrashchenie-ben. (Előbbiről szintén írtam, de csak egy fotó van benne róla.)

- Tom Hollander most az About Time-on dolgozik, ez egy sci-fi-vígjáték-dráma, aminek a történetét még nem ismertették, a főszereplők Rachel McAdams és Bill Nighy. 

Várható írások: Amélie csodálatos élete meg talán valami a listámról. 

Itt pedig jöjjön a beígért dal, a végefőcím alatt hallható The Devil is in the Beats:

Szólj hozzá!

Címkék: akció thriller dráma


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr354875868

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása