(Szerkesztés: Angolul The Fatal Missionnek, magyarul Végzetes küldetésnek is nevezik.)

Tegnap leültem este tízkor megnézni ezt, mert azt hittem, hogy ez az a bizonyos folytatás, amiben Lee Marvin utoljára szerepelt. Ebben a tekintetben csalódás volt a film, mert az egyel ezelőtti az - ugyanis a Piszkos tizenkettő eddig négyszer állt össze (a '67-es eredeti után még három folytatás készült ezzel együtt, mindegyik tvre, viszont 2010-ben az imdb szerint ismét forgatnak ezen a címen egy mozit). Na, de térjünk is rá erre a velem egyidős részre, ami a sorban a harmadik:

Wright őrnagy (Telly Savalas) megbízást kap Worden tábornoktól (az elmaradhatatlan nagy öreg, Ernest Borgnine), hogy állítsa össze a piszkos tizenkettőt. A feladat ezúttal egy franciaországi apátság megsemmisítése és hat tudós kimentése.

Az első fél órát egy az egyben az első részből emelték át. Mind a kiválogatás, mind a kiképzés szinte ugyanaz. Az igazi különbség abban mutatkozik meg, hogy "hőseinknek" ezúttal vízen kell utazniuk, valamint a feladat bonyolódik, mert nemcsak a tudósokat, de a feleségeiket és néhány gyermeket is ki kell szabadítani - valamint megismétlődik a "beöltözünk-nácinak-és-elvisszük-az-ellenségtől-hemzsegő-kastélyból-a-legfontosabb-túszokat" is. Volt benne egy fura szinkronizálási hiba, amikor is három mondat kétszer hangzik el, de úgy, hogy a beszélőket csak a második alkalommal láthatjuk.

Összesítésben: Mint folytatás, nem igazán jó. Annak ellenére, hogy ez már a harmadik, még mindig az elsőt másolják. Mint tv-film, egész jó, mert bár nem annyira izgi, de mégse unalmas. Tehát a lényeg a lényeg: egyszer meg lehet nézni, de többször ne - azért engem érdekel a másik két epizód is...

imdb.com felhasználói szerint: 5.2/10

Szerintem: 3/5

A napokban elhunyt Tunyogi Péter, a P. Mobil, a Tunyogi Rock Band és a Mobil Mánia frontembere. Béke poraira! Itt pedig a film talán legdurvább jelenete látható (sajnos kicsit sötét a kép), amikor is négy katonát a biztos halálba küldenek: Sajnos a videót levették.

Most megint sikerült összeszednem valami vírust, úgyhogy lehet, hogy többet leszek itthon és több filmet nézek. Tegnap éjjel másodszor láttam ezt, elsőre anno a moziban volt szerencsém hozzá. Akkor nagyon tetszett, de így, most, második megtekintésre már nem nagyon...

Mark Steven Johnson, aki pár jó film írója volt, gondolt egyet és összefogott Nicholas Cage-dzsel, hogy életre hívják mindkettejük nagy kedvenc képregényhősét, a Szellemlovast. Végy egy fasza, démoni hőst, egy jó nőt meg egy színészlegendát (Peter Fonda) és ebből már tudsz csinálni valami jót. HA nem csak az a lényeg, hogy valami hú-de-látványos legyen. Mert akkor hiába minden, nem lesz jó a filmünk...

Johnny Blaze (fiatalon Matt Long, öregebb korában a már említett Cage) eladja a lelkét az Ördögnek (Fonda), hogy megmentse tüdőrákos apját a haláltól. A papa azonban még aznap este távozik az élők sorából egy balesetben, amit Mephistoles intéz... A paktum és apja halála miatt Johnny elhagyja kedvesét, Roxanne-t (Raquel Alessi - fiatalon, Eva Mendes - idősebben. Egyébként a két színésznő nagyon hasonlít egymásra.), és chopperén elszáguld a hírnév felé. Ugyanis a Pokol Ura ezek után vigyáz rá - nem halhat meg, így csupa őrült, lehetetlen kaszkadőrmutatványt képes csinálni. Egy nap pedig a Gonosz ismét eljön, hogy elindítsa Blaze-t a végzete felé. Ő lesz a Lovas, aki a Sátán fejvadásza és a Pokolból megszökött démonokat kell visszaküldenie oda - elsőnek Blackheartot (Wes Bentley), Mephistoles fiát...

4 hiteles karakter van: maga a Lovas (nem mint Blaze, hanem átváltozva), a Gonosz (Fonda miatt már érdemes megnézni), a 3 kisebb démon közül a szél erejét használó Abigor (Mathew Wilkinson), és a Sírásót játszó nagyszerű Sam Elliot. Az emberek elnagyoltak, a sztoriban sok kis hülyeség van, a harcok jelentős része gagyi, bár látványos. A film ereje azt hiszem a lenyűgözésben rejlik. Amikor elsőre néztem, sikerült magával ragadnia, de az újranézés során már feltűntek a béna dolgok benne. Sokat ragozhatnám, de végülis a lényeg az, hogy egynél több nézést nem érdemel, de az az egy majd lenyűgözi a nézőt.

imdb.com felhasználói szerint: 5.3/10 (8 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 3/5

Az ilyen mozik megtekintése után egyre jobban várom a Watchment... Azt hiszem ma este pihenni fogok, szóval nem tudom, mikor jelentkezek újra. Ja és aki nem volt a múlt keddi QUEEN koncerten, az bánthatja:) Itt következzen egy trailer, ami egész jó, és okos módon még az átváltozást se mutatják be:

Ha egy film 7.5-öt kap az imdbn, az jelent valamit. [Szerkesztés: Még a 7.2 is.] Ennek ellenére, valamint annak, amit majd lent, a trailerben is láthattok, hogy mennyi díjat nyert, Magyarhonban csak 2 helyről lehetett erről értesülni. A már megszűnt, nagyszerű Fangoria magazinból, vagy a Holdfénytől, akik kétféle figurát árultak belőle, és ezek egyike felkelthette a figyelmedet. De mivel a Fango már nincs, a Holdfényt meg viszonylag kevesen nézegetik (aki nem tudja miről van szó, azzal semmi baj nincs, sőt:)), ezért itthon erről a műről senki se tudhat semmit. Még azt se, hogy kiadták-e dvdn. A lényeg az, hogy ide szinte csak a szemét jut el. Hájszkúlmjúzikel, nyálas vígjátékok meg undorító tinifilmek, ez kell a népnek... [Manapság meg még szuperhősök és az éhezők labirintusának kiválasztottai...]

Szóval én mindkét helyen találkoztam ezzel a filmmel és nagyon kíváncsi lettem rá. Már jó régen meg akartam nézni, és mivel végülis Halloween a horror ideje, ezért úgy gondoltam, inkább ezt választom (horror-vígjáték), mint valami másik borzongatóst, plusz ez lejött egy nap alatt:P Valami könnyed kis belezésre számítottam - hát ez nem az.

Meglepődnétek ha azt mondanám, Elvis él? De, tényleg. Csak épp Sebastian Haff álnéven, egy texas-i nyugdíjasotthonban. Szóval Elvis (Bruce Campbell - óriási) öreg, unalmas napjait tengeti, mert anno életet cserélt egy imitátorával. Semmi öröme nincs már, még a farka se áll már fel - plusz van rajta egy daganat is. Az idősek otthonában, ahol lakik, sorba halnak meg a lakók. Hősünket csak egy sorstársa érti meg, ő nem más, mint Jack (Ossie Davis), akiről pedig kiderül, hogy maga John Fitzgerald Kennedy elnök, csak éppen négerré operálva, homokkal az agyában - ugyanis ő meg túlélte a dallas-i merényletet. A két öregfiú pedig hamarosan szembesül a ténnyel, miszerint a lakók számát egy cowboyruhás múmia ritkítja. A Mud Creeki Idősek Otthonának sorsa a Király és az Elnök Úr kezében van... 

A két főhős és a gonosz is nagyon abszurd, de mégis az egész annyira hihető. Teljes mértékben elfogadjuk, hogy Elvis Elvis, hogy JFK él, és hogy a múmia graffitizik. Bruce Campbell irtó jó. Ossie Davis megnyerő alakítást nyújt, a Kennedy-dologtól elvonatkoztatva a Szomszéd nőjebeli Chuckhoz hasonló melegszívű öregurat játszik. A megvalósítás tetszetős, bár a szkarabeuszon nagyon látszik, hogy bábú - én azért megijedtem tőle. Kellően izgalmas, a hangulat megfogja az embert, de mégis valami hiányzik. Hiába a fenomenális színészi játék, a poénok, de a vége nem jó és valahogy az egész annyira rövid. Gyakorlatilag a rocklegenda emlékezésén és a végső csatán túl semmi érdekes nem történik. Azért mégse akarom lehúzni, de nekem nem tetszett.

imdb.com felhasználói szerint: 7.2/10 (8 év alatt 0.3-at csökkent.)

Szerintem: 4/5

Ma este vagy Szellemlovas, vagy Carter edző - meglátjuk, melyikre esik a választás. (Az előbbi nyert.) Itt pedig jön egy trailer:

Amit sajnos levettek.

     Épp semmi dolgom nem volt (vagyis most hazudtam, de mindegy), ezért megnéztem a már-már kultikus mű folytatását. Természetesen nem először, meg valószínűleg nem is utoljára, mert röhögni lehet rajta. Más lényeges jellemzője nincs, de ez ölég is.

    Az első résznél azért lényegesen unalmasabb ez, de nem is a történet a fontos, hanem Lali, Gaben, legnagyobb kedvencem Csoki haver, Cingár, Róka meg KirálySanyi tevékenykedései. Mellettük visszatér egy csomó ismerős arc mellékszereplőként. Kálloy Molnár Péter hülye vendégét emelném ki, meg a település első emberét alakító Seress Zoltánt és Szegedi Dezső szó szerint ütős (hehe) alakítását Gyula bácsiként.

    Ez a rész is bőven tartogat szállóigeként majd minden bizonnyal fényes jövő elé néző mondatokat, ebben is idióták a rendőri szervek, Lali megint éppen csak hogy nem találkozik Kokóval, viszont újdonságként hat Csoki innovációs képessége. Esküvő helyett temetés, Dés helyett Ghymes, rablók helyett turisták. A megszokott szereplőket továbbra is hibátlanul alakítják Rudolf Péterék, satöbbi.

     Kiválóan alkalmas unalmas délutánokra, akinek bejött az első epizód, azok most sem fognak igazából csalódni. Majdnem kihagytam: a vegyigyümi elkészítésének módját is megismerhetjük a filmből, már ezért érdemes megnézni.;)  De lásd, kivel van dolgod, ide rakom videjóban. Egészségünkre! Szerkesztés: A videót levették.

     Amikor megnézem a Szamárköhögést, a végén mindig az az érzésem, hogy az ilyen filmekért érdemes látni a szemecskénkkel. Az egyik kedvenc magyar filmem ez, menő közhellyel úgy fejezhetném ki, hogy "nagyonátjön". Egyszerűen hatással van az emberre, észre sem lehet venni, úgy elröpül a másfél óra.

     Budapesten járunk 1956. októberében. Egy hétköznapinak tűnő család életébe nyerhetünk bepillantást. Apa (Garas Dezső), anya (Hernádi Judit), nagymama (Törőcsik Mari) és 2 gyerek (Tóth Marcell és Kárász Eszter). Jön október 23., majd minden utána, és a család mindennapjai egy csapásra megváltoznak. A gyerekek örülnek, hogy nincs iskola, rosszalkodhatnak össze-vissza, a szülők azt se tudják, hol lébecolnak a csemeték, nagymama úgymond kedélyes nyugalommal veszi tudomásul az eseményeket. Apa levélben fordulna segítségért Hruscsov és Eisenhower urakhoz, Anya lelép egy kis időre, Tomi olyan dolgokkal foglalkozik, amilyenekkel a kiskamaszok szoktak, Annamari meg ahol csak tud, felfordulást okoz, provokál, meghökkent, pedig még csak kábé 5 éves lehet. Annamarihoz köthető az egyik legjobb jelenet, amikor a padlásról ordibálja, hogy: " Rákosi Mátyás elvtárs, pajtás! Rákosi Mátyás elvtárs, pajtás! Rákosi Mátyás elvtárs, pajtás!"

      Ez is leginkább a gyerekek szemszögéből láttatja az eseményeket, kellő humorral, néhol meg egész ijesztően. Szóval nem a szokásos módon, ahol a hangsúly a forradalom résztvevőin van, és a tragikus részletek kiemelése a cél. Sikerült egy filmbe bezsúfolni a kedvenc színészeim közül néhányat, a zenéje fantasztikus, és többször látni eredeti felvételeket, ami különös hangulatot ad az egésznek. Garas Dezső táncjelenete és Hernádi Judit ablakbeli alakítása meg valószínűleg azoknak is rémlik valahonnan, akiknek még nem volt szerencséje a filmhez.

     Szerintem ez a legjobb '56-ról szóló filmje kis hazánknak, mára már igazi klasszikussá vált, kihagyhatatlan mű. Nálam 10-ből 10.

Tegnap írtam egy nem túl jól sikerült filmről, és akkor azt jegyeztem meg, hogy most már kevésbé kedvelem e két úriember munkáit. Erre ma, derült égből (bár elég sötét van, kint is, bent is...) megint dühbe jöttek:)

Ez a legjobb filmjük.

Johnny (Hill), a haditengerészet hadnagya sportol is a szervezet színeiben, de a sok fogadás korrupciót szül és a meccseket, játszmákat, versenyeket megbundázzák. Ezért felettesei elküldik hősünket, hogy buktassa le a bukmékerek fejét, Parapolis-t (érdekes, Paragulos-t mondanak a szinkronban). Ehhez viszont kell egy tapasztalt szerencsejátékos, társnak. Itt jön a képbe a póker és a lóverseny világától rég visszavonult profi, Charlie (Spencer), aki történetesen Johnny féltestvére. A megállíthatatlan fivérek aztán mindenkit elvernek, legyen szó pókerről, sportfogadásról, vagy éppen bunyóról!

Mindketten nagyon jól alakítanak, legendássá vált jelenetek vannak ("Charlie, kicsi fiam, merre vagy?" vagy éppen a  "pisztácia") és a zene se rossz.

Kívülről tudom, de bármikor megnézem, az eddig itt tárgyalt Spencer-Hill filmek közül ez az egyetlen, amiről ezt teljes szívvel állíthatom:)

imdb.com felhasználói szerint: 7.2/10 (8 év alatt 0.7-et növekedett!)

Szerintem: 6/5 (bármikor nagyon jól tudok szórakozni rajta)

Ja és BUNKÓ VAGY, BUGSY!

     Megunhatatlan klasszikus. A két rész közül nekem ez a kedvencem, talán ez volt az első film, amiben együtt láttam Jack Lemmont és Walter Matthaut. Aki még véletlenül nem látta, nézze meg, megéri!!!!!

     Amit Tévésámán úr kihagyott, azt most bepótolom. Szóval a helyszín Wabasha, tipikus kisváros, mindenki ismeri a másikat, épp ezért mindenki tud is mindent a másikról. Születésük óta él itt Max Goldman és John Gustafson, akik majdnem születésük óta piszkálják is egymást. Max elmondása szerint 1938-tól kezdve tart köztük a "konfliktus", hogy enyhén fejezzem ki magam, és az igazi kirobbantó ok természetesen egy nő volt. Tehát 50 éve cseszegeti egymást a két imádni való öregúr, ezekbe a cseles kitolásokba nyerhetünk bepillantást. Öröm nézni őket. Személyes kedvencem a tévékapcsolgatós jelenet, garantált a röhögés. Mint ahogy végig az egész film folyamán is.

     Na, de kell valami alapkonfliktus is a történetbe, ki gondolná, megint csak egy nő fordítja egymás ellen a zsémbes urakat. Ő Ariel (Ann-Margret), aki igazi üde színfolt a kissé szürke városkában. Mindenki felfigyel rá, így Max és John is. De vajon melyikük hódítja meg végül a vöröshajú hölgy szívét? És az immár 50 éves se veled, se nélküled típusú barátság véget ér-e?

     Ez egy igazán vicces és kedves film. Komolyan, jól esik nézni. Halálra röhögheted magad, gyönyörködhetsz a szép tájban, és mindenki kiválaszhatja a két főszereplő közül kedvenc figuráját. Nem mellesleg ebben a részben is többször megjelenik Gustafson nagypapa (Burgess Meredith), aki életbölcsességekkel szolgál, meg csajozási tanácsokat is osztogat.

     Ez és a második rész is egyaránt többször fogyasztandó kulturális élmény, amit mindenkinek látnia kéne, és remélem, ha ezt megnézi valaki, aki nem ismeri a Lemmon-Matthau páros munkásságát, ettől a filmtől kedvet kap, és megtekint egy-egy hasonló gyöngyszemet az ő főszereplésükkel. Jó szórakozást!

A műsorújság és a port.hu szerint is egy igazi Spencer-Hill spagettiwesternnek nézhet elébe az ember, ha leül megnézni ezt. Hazugság! De ez első közös filmjük, ha minden igaz.

Túl komoly, nincsenek valódi poénok. Ez igazi westernnek készült, és végülis az is lett belőle, majdnem 2 órás, sokszor követni se bírtam, annyira untam. Egyszerűen unalmas. A pozitívum Hill igazi gazember-arca, itt tényleg egy dörzsölt és alávaló fickót játszik; meg Frank Wolff, a gonosz, aki pedig egészen meggyőzően őrült. Spencernek egy olyan karaktere van, aki csak másodhegedűs és szinte kiszolgálja a főhőst.

Nekem nem tetszett, vagy 15 percet fel se fogtam belőle, de mivel nem értek a filmekhez, ezért lehet, hogy most egy klasszikus sikert tiprok a porba... Utólagos szerkesztés: Az egyetlen igazán vicces dolog a zeneszerző neve:P (nézzetek utána:))

imdb.com felhasználói szerint: 6.0/10 (8 év alatt 0.3-at növekedett.)

Szerintem: 1/5 (ennél még Az angyalok is esznek babot is szórakoztatóbb.)

Több részlet fent van belőle youtube-on, akit érdekel, nézzen utána! Az utóbbi időkben kezd elmenni a kedvem ezeknek a fickóknak a műveitől...

     Igazából csak azért néztem meg, mert '56-ról szóló filmekről írok egy dolgozatocskát, és eddig még nem láttam. Az tuti, hogy jól jön a dogához, nem magáról a forradalomról szól, vagy a benne résztvevőkről, hanem gyerekek szemén át ismerhetjük meg '56 nyarát és őszét. Lényegében magát az ötvenes éveket.

     Az egyedüli helyszín a Pálfi család rózsadombi villája és annak kertje. Az apa, Gábor (Andorai Péter) vezető politikus, az anya, Teréz (Marozsán Erika) szintén az elfoglalt párttagok életét éli, nincs sok idejük a gyerekekre. Panka (Rózsa Naomi) és Miska (Fekete Ábel) az agyonőrzött villában tölti minden percét, mindenhol fegyveres katonákkal vannak körülvéve, szüleik, ha épp otthon vannak nagyon szigorúak velük, egyedül Róza, a bejárónő foglalkozik velük, mesél nekik, meghallgatja őket, őrzi a titkaikat. Azért ők maguk is tesznek néha az unalom ellen, játszanak, veszekednek mint az rendes testvéreknél szokás. Panka serdülőkorban van, ezért már nem csak a villanyvasút érdekli, hanem a szomszéd srác, vagy apja zárt irodaajtója is. Így vagy úgy, de azért mozgalmas az életük. Mindenesetre az állandó helyszín miatt ez első látásra nem annyira érződik.

     Azt, hogy már október 23. van, abból tudjuk meg, hogy már melegebb ruhákba öltöznek a szereplők, meg, hogy az anyuka kétségbeesetten leköltözik a gyerekekkel az alagsorba. Pálfi apuka eltűnik egy időre, a rádióállomások nem játszanak zenét, egyre sűrűbben jelennek meg befolyásos emberek a villa környékén, egyesek Moszkvába induló repülőgépekről beszélnek, meg mellesleg egy szovjet tank is tiszteletét teszi a Rózsadombon, hogy "megvédje" az igaz kommunistákat. Innentől leginkább csak feszültség és zavarodottság uralkodik a filmen.

     A felnőtt színészek jól játszanak, ezt megszokhattuk tőlük, viszont a teljesen ismeretlen gyerekeken van a hangsúly, akik elég természetesen viselkednek, csak akkor nem játszanak túl jól, amikor veszekednek egymással. Különben meg olyanok, mint a gyerekek, nyilván nem véletlenül.

     Helyesek, meg ők szolgáltatják az apróbb vidám jeleneteket. A mellékszereplők közül kiemelném Szirtes Ágit, Szacsvay Lászlót és Bánsági Ildikót.

     Nehezen tudnám csak megítélni ezt a filmet. Azt mondanám, hogy hiteles képet kapunk az ötvenes évek magyar valóságáról, bár nem tudom, mit gondolnának erről azok, akik meg is tapasztalták saját bőrükön. Negatív dolgokat igazából nem tudnék írni, egyszer meg lehet nézni.

Sajnos az első részt nem tudom megnézni, mert az azt tartalmazó kazettám elkallódott. De a második, vagyis ez, sokkal jobban tetszik! Aki esetleg annak ellenére, hogy minden évben leadják, nem látta volna, annak a háttértörténethez meg kell várnia az első részről szóló írást:)

Alig fél évvel az előző epizód eseményei után térünk vissza Wabashába, ahova ismét érkezik egy kívánatos hölgy (Sophia Loren képében), Max (Walter Matthau) és John (Jack Lemmon) szédítésére. Miközben láthatjuk a két öreget, ahogy tovább piszkálják egymást, részesei lehetünk a jövevény által megálmodott étterem elleni "merényleteknek", Gustafson nagypapa (a fantasztikus Burgess Meredith) csajozásának, valamint a riválisok gyermekei (Daryl Hannah és Kevin Pollak) közt dúló szerelemnek. És ezúttal Max is megtalálja a maga párját:)

Ez egy baromijó film, nem lehet megunni. Kívülről tudom már, mégis bármikor szívesen leülök megnézni. A másfél óra alatt mindössze kb. 5 perc van, ami rossz, amit nem szeretek nézni, de az mind olyan, hogy a Lemmon-Matthau páros nincs benne. [Konkrétan a kacsatáncos epizód az.] Ha már róluk van szó: számomra minden közös filmjük igazán szórakoztató, főként az öregkori mozijaikat kedvelem. Itt is hozzák kitűnő formájukat, amit az előző film fontosabb karakterei támogatnak. És itt van még Sophia Loren.

Róla nem is kell semmit mondani, legendás szépsége az évek során sem kopott, játéka csodás. Külön kiemelendő Burgess Meredith, akinek hosszú pályafutásából mindössze ezt a szerepét ismerem, mégis ezzel az imádni való, kissé perverz nagypapa-figurával belopta magát a szívembe. 

Ennél többet nem is kell mondanom róla. Az élvezeti értékéból még az a két rossz jelenet se vesz el. Nagyokat nevethetünk, elérzékenyülhetünk, jól fogunk szórakozni ha megnézzük!

imdb.com felhasználói szerint: 6.6/10 (8 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 6/5 (Örök klasszikus:))

Mozsárágyú kollegina hamarosan folytatja munkásságát egy újabb magyar alkotást tárgyalva, én nem tudom, mikor jelentkezek legközelebb, de lehet, hogy még a héten. Búcsúzóul pedig itt a film stáblistája alatt lévő bakiparádé, magyarul! Köszönet csikosarpadnak, amiért feltette:) [Szemét kereskedelmisek, egyszer leadhatnátok!]

A videót sajnos levették...

      Vajon mi lenne, ha a Grimm tesók kezéből kicsúszna az irányítás, ha a gonosz mostoha nem lenne elégedett rászabott sanyarú sorsával, ha Hófehérke elveszítené világhíres szépségét, vagy hogyan mutatna a félelmetes Hétfejű Sárkány a részrehajló esküdtszék szerepében? Mindez megtudható a Boszorkányszombat című filmből.

      Nevezett fivéreknek köszönhető mesék szereplői lázasan készülődnek, a gonosz mostoha bált rendez ugyanis, amire hivatalos minden mesefigura, Piroskától kezdve egészen Hamupipőkéig. A bál pedig különleges alkalomból kerül megrendezésre: Csipkerózsika felébred igen hosszúra sikeredett álmából. Vagy lehet, hogy nem is ő ébred fel? Hiszen neki aranyszőke haja van. Szóval az ébenfekete hajú Csipkerózsika felébred. Ez még észrevehetetlen turpisság. Az öreg király - akit Páger Antal alakít istenien - unokája viszont sejt valamit, de csak ő. És a többi mesefigura, akiket ezek szerint kitalálóik elég naivnak találtak ki, sorra esik csapdába. Mégpedig a gonosz mostoha hű csatlósa, a Farkas közreműködésével, aki szegény nyilván nagyon éhes lehet, nem tudta megenni se Piroskát, se a nagymamát, de még a vadászt se. Az éhség pedig nagy úr. De Farkas úr egyébként is gonosztevő, szóval gondolom nem kellett kérlelni, hogy ugyan vállalja már el, hogy a Jókat ejtse foglyul.

      De mi lesz így, hogy a Jó mesealakok tehetetlenül be vannak zárva, és a gonosz mostoha eközben szörnyű tervét kívánja véghez vinni?(A szörnyű tervet nem részletezem.) Mi lesz így a világ összes gyerekével?

      A hepiend természetesen nem marad el, attól jó a mese. Ez meg még attól is jó, hogy kiváló színészek játszanak benne, és felnőttnek és kisgyereknek egyaránt szórakoztató. A Rosszak oldalán "áll" jelen esetben Udvaros Dorottya, Helyei László meg Köllő Miklós, a Jóknál meg a már említett Páger Antal, Kamondi Imre, Kaszás Attila, Ivancsics Ilona, és az igazi- és az ál-Csipkerózsikaként megjelenő Eszenyi Enikő. Koltai Róbert és Papp Zoltán alakítja Jacob és Wilhelm Grimmet.

     A látványvilág mesébe illő (de frappáns voltam), az alakítások kiválóak, színek kavalkádja jelenik meg a szemünk előtt. Nem csak azért jó ez a film, mert magyar, hanem mert mindenkinek szüksége van néha mesékre, ahol a jó kontra gonosz párbajból mindig az előbbi kerül ki győztesen, és ezt nyújtja a Boszorkányszombat. Könnyed szórakozást, búfelejtést, izgalmat meg vidámságot.

      Előre leszögezném, hogy nálam tízből tízes a Szindbád. Semmilyen más filmhez nem hasonlítható, szokatlan látványvilága van, keveredik benne múlt és jelen, gyakorlatilag minden érzékszervre hat, ha nem is a szó szoros értelemben. És Latinovits a főszereplő, akiről meg kisregényt tudnék írni, ahogy arról is, miért érdemes őt akárcsak pár perc erejéig nézni, hallgatni.

     Krúdy Gyula írásai alapján készült a film (aki egyébként holnap lenne 130 éves). Leghíresebb regényalakja volt Szindbád, akit a filmben Latinovits Zoltán alakít, hibátlanul. Utazásait követhetjük figyelemmel, és egyre jobban megismerjük emlékeit, s azokon keresztül őt magát. Ám mindezt nem a megszokott filmes formában kell elképzelni, gondolom a hetvenes évek elején is meglepő volt Huszárik Zoltán és Sára Sándor alkotása, mai szemmel meg pláne. A jelenkor embere, esetleg zsenge korú filmrajongói nem hinném, hogy vevők lennének az ilyesmire. Remélem tévedek. Szóval nem tudja, mit hagy ki, aki nem nézi meg.

    A színészek egytől-egyig pompásak. Dayka Margit alakítja a szeretni való Majmunkát, Ruttkai Éva az elegáns és kimért Lenke szerepében jelenik meg, felfedezhetjük még Nagy Annát, Szegedi Erikát, Bánsági Ildikót, Bánhidi Lászlót, és külön kiemelném Szénási Ernőt, aki Vendelint, a pincért alakítja. A híres húsleveses, velőscsontos éttermi jelenet Vendelin és Szindbád párbeszédétől igazán szórakoztató. A főszereplő játékát meg egy szinonima szótárral se tudnám elég érzékletesen jellemezni. Én a majdani fém 200-asra is Latinovits-ot tenném, nem az akármilyen mezei kankalint, amiről senki nem tudja eszik-e, vagy isszák. (Elnézést a kankalin őszinte híveitől.) A tájak csodásak, mind a négy évszak szépségeiben gyönyörködhet a néző, a zene meg hol vidám, hol mélabús, hol pedig előre sejteti az eseményeket.

     Összességében a Szindbád egy lenyűgöző szürreális kalandozás, amiben élmény részt venni nézőként. Jómagam úgy érzem e film megtekintésekor, mintha élőben lennék szem- és fültanúja minden jelenetnek, annyira magával ragadó alkotás. Meg KELL nézni.

   Nálam sokkal jobban fejezte ki maga a rendező, Huszárik Zoltán, hogy miről is szól igazából a film: "Mit akar Szindbád? Elsősorban élni, minden életközegben benne lenni - tájban, nőben, tárgyban, az ételek jóízében, kifakult borospoharak tükrében, temetők mohos kertjeiben... Nem hagy maga után mást csak a pillanat szétroncsolt emlékműveit.''

Ez a mozi mutatott be Jason Voorhees-nek, akiről remélem mindenki tudja, hogy ki (Péntek 13. - aki így se tudja, az ne is olvasson tovább). Ezek után mind a 12 részt megnéztem (az újrával és a Freddy vs. Jasonnel együtt 12), vettem őt ábrázoló figurát, hokimaszkot és machetét is:) Röviden: nagy rajongója vagyok Mr. Voorhees "munkásságának":)

Egy kis áttekintés a Péntek 13. filmekről:

Ez a rész a sorozat 3. felébe tartozik. Az első a Péntek 13-tól a IV. részig tart, ebben Jason még többé-kevésbé csak egy nagyon ronda és erős ember. Az első epizód önállóan is megállja a helyét, ebben a hokimaszkos még kisfiú és végülis csak látomásokban van jelen. A  sorozat második fele a VI. résztől a VIII.-ig tart, itt Jason zombivá és ezzel emberfeletti szörnyeteggé lesz, valamint itt, egész pontosan a VII. részben kezdte Kane Hodder játszani őt. Hodder a Jason X-ben alakította utoljára a kristály-tavi gyilkost. Az V. részben az ikonikus gaztevő csak víziókban jelenik meg, és ez az utolsó, amit a Paramount jelentetett meg. (Szerkesztés: Ez az info hibás, ugyanis a VIII.-ig ők forgalmazták a szériát.) Végül jött a 9. rész, a Jason a Pokolba megy, mikor is Cunnigham producer úr és bandája egy a sorozattól tökéletesen független 'alkotást' készített. Ezután érkezett a most bemutatandó epizód, majd a New Line összeeresztette kedvenc matchetésünket másik szörnyével, Freddy Kruegerrel. Ennek állítólag készül folytatása, felmerült egy Péntek 13. 0. rész elkészítése is, de ezekről semmit nem tudok (főként a Fangoria magazin megszűnte miatt...). [2024-es megjegyzés: A 2009-es újra, ami ennek a cikknek az eredeti megjelenése után egy évvel jött ki, végülis megfeleltethető egy 0. résznek, ami ismét elindíthatta volna a szériát.] Ezek után térjünk rá tehát a Jason X-re!

A nem is olyan távoli jövőben a Kristály-tó rémét elfogták, és le akarják fagyasztani. Egy nagyravágyó orvos azonban kísérletezni szeretne vele, ennek következtében gyilkosunk elszabadul. Szerencsére Rowan doktornő (Lexa Doig) becsalja őt a hibernálóba és rázárja az ajtót, Jason viszont nem hagyja magát legyőzni, ezért átszúrja a tartály falát, és örök szendergésre kárhoztatja a nőt. 450 évvel később a Földön már kihalt az élet. Egy csapat régésznek készülő egyetemista néhány katonával, egy pilótával, egy androiddal, egy mérnökkel és egy szemétláda professzorral együtt rutinmissziójuk keretében rátalál a két megfagyott alakra, akiket felvisznek a Grendel űrhajó fedélzetére. Rowant sikerül újraéleszteni, Jason pedig kiolvad és feléled. A mészárlás másodszor is megkezdődik!

Jason ebben a részben kétszer is meghal, másodszor pedig végérvényesen, így ez a sorozat mindenkori befejező darabja, az ezután következő részek történetileg előtte játszódnak. Kane Hodder tökéletesen alakítja a címszereplőt, Lexa Doig és a katonák vezetőjét életre keltő Peter Mensah is jó, valamint én nagyon bírom a mérnök Crutch-ot, akit Phillip Williams játszik. A többiek névtelen sorozatszínészek, elvannak, a hangsúly úgyis a gyilkoláson van. Érdekesség, hogy a forgatókönyvíró Todd Farmer a Dallas nevű rövid életű katona, valamint a stáblista alatt a szintén ismeretlen James Isaac rendező is megjelenik, a bajt elindító orvosként pedig a nagy direktort, David Croenenberget láthatjuk.

Az eredeti szinkronban sokat káromkodnak, van egy jó szexjelenet, az ölések közt akad pár emlékezetes, szóval a B-kategóriás horrorok kedvelőinek tetszeni fog. A magyar szinkron szintén jól sikerült, mindkét verziót ajánlom. Tudom, hogy borzalmasan rossz film, de én oda vagyok érte:)

imdb.com felhasználói szerint: 4.4/10

Szerintem: 6/5 (Sose unom meg, egyszerűen imádom!)

2023-as kiegészítés: Hosszú idő után ismét egy Jason-mozival ünnepeltem a baljós pénteket. Először azt gondoltam, hogy a VIII. részt választom, mert azt még nem tudom kívülről, végül inkább letöltöttem bluray-minőségben a 10.-et és meg kell hagyni, még most is remekül szórakoztam rajta! Mivel a bemutatóhoz képest tényleg a jövőben vagyunk, így érdekes volt hallani, hogy jövőre be fogják tiltani a hokit, illetve megjelennek tabletek a laborokban, a két koma tulajdonképpen VR-játékot játszik és Crutch mintha bluetooth-os fülhallgatókon hallgatná a zenét (ez a zene egyébként a régi kópiámban szerintem nem volt hallható). Csak most tűnt fel, hogy a katonák szinte tökéletesen idézik A bolygó neve: Halál összeszokott alakulatát, vannak köztük csajok, pasik, mindenféle etnikum. Peter Mensah teljesítménye most is kiemelkedett, Lexa Doig egészen jó és a többiek közül is egyedül csak Jonathan Potts, a korrupt professzor ripacskodik, de neki talán ez volt a szerepe. Mindenképpen ki akarom emelni a Janessát játszó Melyssa Ade-t, egyrészt nagyon tetszik, másrészt ő mutatja a tehetség néhány jelét, ami a többieknél aligha tűnt fel.

Több jelenet is bizonyítja, amit már régóta sejtek, hogy Jason képes teleportálni, az egyik ilyen a nyitány, ahol a hatalmas terem ajtajában guggoló Rowan mögött tűnik fel; a másik pedig a rajtaütés, ahol hirtelen eltűnik a golyózáporból. Szerintem egy elpusztíthatatlan, regenerálódó zombitól ez a képesség sem áll távol, mindössze valószínűleg nem tudatosan csinálja, hanem néha megtörténik vele. Érdekes feltevés, de lehetséges, hogy a kivett szeme "látta" a jeges köd hatását, ezért tudja, mit kell csinálnia a szőke csajjal. Ha már teleportáló zombi, akkor ez is belefér. Számomra még egy dolog merült fel a végén, hogy amikor új testet kap és nagyjából tökéletes gyilkológéppé alakul, akkor a számítógép figyelembe veszi a fogyatékosságait is? Vagyis hogy továbbra is apró aggyal, szellemileg fogyatékosként alkotja újra? Talán erre utal a második hologram-jelenetsor, ahol annak ellenére, hogy egyszer már átélt egy valóság-váltást ugyanitt, másodszorra is meghökken tőle, "beveszi", pedig emlékezhetne rá, hogy az előző alkalommal se az igazi világba sétált bele ugyanitt. Ha viszont a gép tökéletesítette, akkor talán már nincsenek fogyatékosságai, tehát elvileg akár beszélni is tudna, a testi adottságai megvannak hozzá. Viszont ahhoz túl rövid ideig létezik ebben az alakjában, hogy egyértelműen meg lehessen válaszolni ezeket a feltevéseket:)

A forgatókönyvíró fantáziája kimerült a valamennyire futurisztikusnak hangzó nevekben, ezért a beillesztett, utalásnak szánt megnevezések inkább erőltetettnek hatnak: Grendel a Beowulf-eposzban a főhős egyik ellenfele; Tiamat egy mezopotámiai teremtő tengeristennő; a Solaris pedig Stanislaw Lem regénye, amiből Andrej Tarkovszkij rendezett legendás sci-fit 1972-ben. Feltűnt egy apró termék-elhelyezés, ami talán véletlen: Jason regenerációjánál a komputer monitora Apple márkájú.

A szép képminőség meg a számomra ismert történet miatt most tudtam figyelni a részletekre, ezért észrevettem kis hibákat, amik korábban elkerülték a figyelmemet: Rowan azt mondja "Megpróbáltunk mindent", a kivégzésekre utalva - kivéve a lefejezést és a játékidő közepén a Kay-Em-harcban kiderül, hogy ténylegesen úgy lehet elpusztítani Jasont, ha megsemmisül a feje. A kommandós jelenetben az egyikük elfelejti megnyomni a headsetjét, mielőtt beszélni kezd - az interkom egyébként is igen érdekesen viselkedik, mert sokszor hallhatjuk a karaktereket, amikor valószínűleg semmi okuk nincs arra, hogy nyitva hagyják a közös frekvenciát. Ugyanakkor felmerül, hogy a katonai egység egymással folytatott társalgását miért tudják a diákok is meghallgatni? Miért jó ez? A már említett kommandózás során mikor az egyik keménylegény szétlövi, aztán felhúzza Jasont egy csáklyán, akkor látszik, hogy az egy bábu és az orvosi "kard" csak oda van függesztve rá, nem a kezével fogja. Mikor a diákok elmenekülnek a laborból, megbeszélik, hogy három irányba mennek és Rowan nagyon határozottan az élre állva sietni kezd, de vajon honnan tudja, merre kell menni? Ez különösen feltűnő, mivel úgy három percen belül meg is kérdezi a lányoktól, hogy merre van az űrkomp. Talán szőrszál-hasogatás, mert a Kay-Emet alakító Lisa Ryder belead mindent, de az androidnak lövés közben rebeg a szemhéja, ami az embereknél akkor következik be, mikor még nem elég gyakorlottak a lőfegyverek kezelésében. Ezt meg lehet magyarázni azzal, hogy talán egy extra kis valósághű programozási részlet, de valószínűbb, hogy Ryder akaratán kívül produkálta ezt a természetes jelenséget - csakhogy egy androidnál ennek nem szabadna fellépnie. A végső szekvenciában Janessa halála után Jasonnek puszta kézzel kell lebontania az ajtót, amin keresztül bemegy, ezt követően viszont minden egyes következő nyílászáró, méretétől függetlenül, egyetlen ütésétől kifordul a keretéből. Ez különösen nevetséges, ha hozzávesszük, hogy ezek falba behúzódó ajtók, tehát talán nem pontosan akkorák, mint az általuk lezárt nyílás, magyarul folytatódniuk kellene még a falakban, és ha méretre vágták őket, akkor se egy darabban kellene kifordulniuk a falból, hanem minimum kettőben. Ráadásul az a vákuum, ami kiszippantja Janessát az űrbe, ezek után eltűnik, pedig a címszereplő az űrből jön befelé, tehát a levegőnek továbbra is szöknie kellene. Végül a képminőségnek hála két alkalommal is nagyon észrevehető, hogy a levágott, beszélő fejek számítógéppel montírozottak (Dallas leállítja a játékot, Kay-Em valamelyik utolsó jelenete), az android-fej pedig többször észrevehetően makett. Viszont ezek az eredeti, rosszabb képminőségű kópiánál észrevehetetlenek, tehát nem lehet őket igazi hibának nevezni.

Érdekességek a stáblistáról: A Condort alakító Steve Lucescu a kaszkadőrök vezetője is volt. Négy magyar eredetű név is felbukkan a készítők között, ők Barna Moricz (Móricz Barna, Kickert alakította), Richard Gaal (talán Gaál Richárd, a díszlet-rendező sofőrje), Lon Molnar (számítógépes animátor, ennek nincs hazai megfelelője, szóval ő már valószínűleg kint született) és Rob Gyorgy (György Róbert, "vfx composite supervisor"). Hogy ők tényleg hazánk fiai-e vagy csak magyar származásúak, az kérdéses.

Hibái ellenére a Jason X egy szórakoztató sci-fi horror, ami nem akar nagy mondanivalókat közölni az emberről vagy a végtelenségről, megelégszik ledéren öltözött fiatal nők, fröcsögő vér és menőnek szánt dumák felsorakoztatásával. Kordokumentumként is izgalmas, mert a szereplőkről süt a 2000-es évek elejének hangulata és az is izgalmas, hogy egy nem annyira fantáziadús forgatókönyvíró miként képzelte el a 2450-es éveket 2000-ben. És most visszaadom a szót 2008-as önmagamnak:

Nem tudom mikor jövök legközelebb, megfelelő videót pedig nem találtam, de az egész film fent van a youtube-on. És még valami, amit nem hagyhatok ki:

"Condor, report!...Sven, report!... Condor, report!... Report!... Report!... Damn!"

Még múlt szerdán kezdtük nézni a Sci-fi és kiberpunk nevű óránkon (Kodolányi fősuli:)) és ma értünk a végére. Utána megbeszéltük, úgyhogy most tudok ilyen "hú-de-értek-hozzá-szöveget" írni:)

Fritz Lang hosszú életének legsikeresebb műve ez a mozi, mely anno megbukott. 5 millió német márkából készült, ez ma 200 millió dollárnak felel meg, így a világ első szuperprodukciójának tekinthető, plusz a legelső sci-fi filmnek is. Emellett Hitler kedvence és a Világörökség része is. Sokáig nem akartam látni, mert a képek alapján elég ijesztő volt. Most a megnézése után már nem annyira az, de vannak benne félelmetes részek, viszont az eltelt 80 év miatt egyes jelenetek megmosolyogtatnak. Benne van az 1001 film amit látnod kell mielőtt meghalszban, ez is jelent valamit. A sztoriról néhány mondatban:

Metropolis, a távoli jövő virágzó technoparadicsoma (nem a zenére kell gondolni). A földfelszínen magasodó felhőkarcolók tetején a gazdag fiatalok gondtalan, együgyű és látszatra tökéletes életet élnek. Közéjük tartozik a város urának, Fredersennek fia, Freder (Gustav Frölich) is. Éli a felső tízezer boldog életét, kergetőzik a lányokkal a függőkertekben. Egészen addig így telnek napjai, amíg egyszer a függőkertbe be nem nyit egy szépséges munkáslány, Maria (Brigitte Helm) egy csapat szegény munkásgyerekkel. Freder első látásra beleszeret az eltévedt kis csapat vezetőnőjébe és utánamegy a föld mélyére, ahol szembesül a gépterem poklával és a több tízezer elnyomott munkás sorsával. Ezek után beszélni próbál apjával (Alfred Abel), de csak annyit ér el, hogy kirúgat egy pasast meg egy másik a nyomába szegődik és megfigyeli.

Maria titokban lázítja a munkásokat Fredersen és a többi gazdag ellen, ennek a lázadásnak viszont elejét kell venni, ezért Rotwang (Rudolf Klein-Rogge), az őrült, fémkezű feltaláló készít egy robotnőt, majd a város urának parancsára elrabolja Freder újdonsült szerelmét és teremtményét felruházza a lány alakjával.

A robotnő viszont feladatával éppen ellentétesen cselekszik - erőszakra buzdítja a munkásokat, akik lerombolják a várost üzemeltető gépeket, emiatt Metropolis-t özönvíz lepi el és a káosz lesz úrrá rajta. Freder és az igazi Maria megpróbálja megakadályozni a pusztulást és jó irányba fordítani a tömeget, de ehhez előbb le kell győzniük a gépembert és ijesztő külsejű kreátorát.

Most akkor következzen először a saját véleményem: Az első, ami nagyon megragadott a filmből, az a színészek szeme. A fekete-fehér képkockák ellenére mindenkinek villog, tündököl a tekintete. Maria hatalmas szeme egyszer szépséget, egyszer őrületet sugároz; Freder elszántságát és az imádottjáért mindenre képes mivoltát tükrözi Frölich szeme; Fredersen fájdalmas arcát és Rotwang eszelősen csillogó pillantását is nehéz elfeledni. Gustav Frölich engem Johnny Depp Ed Woodjára emlékeztetett külsejében, a pálmát viszont Rudolf Klein-Rogge viszi nálam. Egy ilyen kinézetű pofa simán beillene bármelyik mai horrorba:) Egy rész volt, amit nem értek (ez lehet a rengeteg vágás miatt van), mégpedig, hogy Maria hogy szabadul ki a feltaláló fogságából? Ezt ugyanis nem tudjuk meg... Ami pedig nagyon furcsa, hogy az általam látott magyar feliratú verzióban Fredersent Mastermannak, Fredert Eric-nek, Mariat Mary-nek hívják... Számomra a Szerelem mindent legyőz az üzenet, hiszen bár egy város összeomlik, a hős és a hősnő egymásé lehet. Legyőzik a gonoszt, túlélik a katasztrófát és még embertársaikon is segítenek.

Most pedig jöjjön a hozzáértő-duma: A film a német expresszionizmus tipikus darabja, a fény-árnyék hatások és a kontrasztok alkalmazása uralja. Művészfilmként, sci-fiként, és furcsa szerelmi történetként is megállja a helyét. A mai korban már megkapta a neki járó elismerést, sőt több, mint bizonyos, hogy mára a Lang által leforgatott eredeti, több mint 2 órás verzió is létezik valahol (ha hihetünk az imdbnek). A félelem központi elem a Metropolisban: a gazdagok félnek a szegények lázadásától, a szegények félnek az elnyomástól, és saját maguk erejétől is kissé. Ezt a félelem-érzést generálja a zajos, zavaró zene is, melyet Gottfried Huppertz szerzett. A formavilág szintén nyugtalanító, a robot-Maria pedig a lázadás szörnyét testesíti meg, így ő válik a filmbeli Gonosszá, aki végül elnyeri méltó büntetését. Ezt az alkotást a kapitalizmus antiutópiájának is tekinthetjük, ahol a gépek uralkodnak mindenek fölött, a technika vívmányainak gyümölcseit azonban csak a gazdagok élvezhetik. Sok helyütt belemagyaráznak egy antifasiszta vonulatot a moziba, ezt azonban sem én, sem sok más csoporttársam nem érzékelte, sőt, a tanerő sem.

Összességében:

imdb.com felhasználói szerint: 8.3/10 A Top 250 72. helyezettje. (8 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 4/5 (Jó volt, de nem nézném meg újra.)

Hamarosan megírom még a Jason X-et is, amivel már lassan 2 napja lógok. Itt pedig most a Metropolis-ról elsőnek beugrott dolog, a Queen együttes Radio Ga Ga című klippje következik:

      A csúnya ertéellklub nem tudta elvenni a kedvemet a késői időponttal, szóval megnéztem a S1m0ne-t. Pedig igyekezett ez ügyben, mert időjárás jelentést meg sportösszefoglalót is képes volt adni, úgyhogy egy kellemes 40 perces szünettel a közepén adták le a filmet. De azért érdemes volt fönn maradni, már csak azért is, mert jómagam nem emlékeztem a végére. Talán nem túl eseménydús, mármint nem túl pörgős cselekmény jellemzi, de egészen különleges a hangulata, meg szerepel benne Al Pacino!

     Mármint ő a főszereplő. Egy lecsúszott rendezőt alakít, akitől nemcsak a szerencse, de a jó öreg tőke is elpártolt. Idegesítő sztárocskák veszik körül, nem igen látja az alagút végét, meg tartozik a banknak is, satöbbi. Az egyik idegesítő sztárocska (Winona Ryder) otthagyja Taransky rendező urat, meg befejezetlen filmjét, szóval új színésznő kéne, aki esetleg játszani is hajlandó, nem csak hisztériázni. És ekkor lép színre Simone, aki tökéletes színésznő; tehetséges, szép, ingyen dolgozik, azt csinálja, amit mondanak neki. Még szép, mert ő egy számítógépprogram. Ahogy a filmben többször elhangzik, csak csupa 1-es meg 0. De ez a számkombináció előbb megőrjíti az egész világot, mindenki virtuális lábai előtt hever, aztán meg romba dönti életre keltőjét, azaz Taransky-t. De azért lesz ám hepiend is.

     Al Pacino úrról nem kell semmit írnom, ő szokás szerint zseniális. A film vége felé már egészen eszelős a figurája. A kompjúter színésznőt Rachel Roberts alakítja, aki álnéven forgatott, nehogy kiszivárogjon, hogy ki is Simone. Evan Rachel Wood a rendező lánya a filmben, a volt felesége meg Catherine Keener. Pruitt Taylor Vince meg irtó jó a gyanakvó újságíró szerepében, teljesen megbabonázza őt a nem is létező Simone. A színész egyébként a Dr. Házból vagy az X-aktákból lehet ismerős. Meg a Constantine-ból.

     Szóval ez egy nem mindennapi film, van benne sci-fi, dráma, meg vicces is, Al Pacinót meg imádom. A rendező, Andrew Niccol nevéhez meg olyan filmek köthetők, mint pl. a Terminál, vagy a Truman Show. Nézzétek meg! Meg a trélert is:

     Kis fáziskéséssel, de sikerült eljutnom a moziba, és megnéztem. Lakodalom Lajos a filmben szereplőkre mondaná, hogy dáridózzunk vele és sztárvendégeivel (már ha ők elfogadnák a meghívását). Merthogy sztárból bőven akad ez esetben, és ez már általában elég az egyszeri filmrajongónak, hogy kedvet kapjon az adott alkotáshoz. Nékem is elég volt, és nem is csalódtam, mert azt kaptam amit vártam. Előre számítottam például bizonyos elemekre, melyek fel szoktak bukkanni Stiller rendező úr filmjeiben. Amely elemek némileg rontanak a megítélésemen. De összességében röviden úgy jellemezhetném, hogy ez egy tök jó film.

     És csöppet sem szokványos. Már a kezdés sem. Az első percekben eldől szerintem, hogy kinek fog tetszeni. Aki már a Rekkenő "hátborzongató" bemutatóján nem röhög, az később se nagyon fog. Meg mindenképpen ajánlatos kissé zakkantnak lenni - mint jelen sorok írója például -, hogy igazán élvezhessük ezt a horrorszerű, akcióelemekben bővelkedő néhol "drámai" vígjátékot. Meg aztán egyáltalán nem kell komolyan venni. Na, ezek csak jó tanácsok voltak.

     Azt szerintem már mindenki hallotta, netán látta is, miről szól, a lényeg, hogy a szereplők színészek, és háborús filmet kéne forgatniuk, ami aztán végül oda vezet, hogy már nem fikció, hanem a véresen komoly valóság részeivé válnak. Persze ezen a valóságon a néző halálra nevetheti magát.

     A színészek nagyon jók, de tényleg. Az általam sose kedvelt, sőt inkább utált Tom Cruise meg a már említett direktor is jól játszik, de nálam a pálmát Vasember haverunk, azaz Robert Downey Jr. viszi. Óriási figurát alakít, egyfolytában hülyeségeket szövegel, szerintem elnyeri mindenki tetszését. Jack Blackről se tudok semmi rosszat írni, meg Nick Nolte és Matthew McConaughey is jók a mellékszerepekben.

     Szóval ez egy remek film, de azért valahogy nehezen megítélhető. Tényleg vicces, de ugyanakkor néhol elég undorító, meg helyenként már a káromkodás is zavaró. Erős idegzetűeknek és kevésbé érzékenyeknek tudom ajánlani. Az tuti, hogy senkit nem hagy majd hidegen. Vagy nagyon fog tetszeni, vagy rosszul leszel tőle. Én azért inkább az első kategória vagyok.

Tévésámán a dvdről: A második volt a 11-ből, amit megnéztünk. Ami nagyon fura benne, hogy a borító hátoldalán csak két extra van feltüntetve, pedig vagy 8 különböző van. A "vírus videó" baromijó és érdekes látni, hogyan improvizált a három főszereplő. Van egy olyan érzésem, hogy angolul is meg kéne nézni Downey Jr. akcentusa miatt:) Most éppen 2190 Ft-ért árulják a boltok, amit kicsit soknak találok, de csak azért, mert az Evanhöz legalább ennyi extrát raktak és az csak 990 Ft. Ennek ellenére megéri beruházni rá, ha tetszett a film!

 Az egyik zene a filmből itt van e. Egyébként a Steppenwolf billentyűse egy farkasember. :)

Ismét itt. Anno még az édzsbíó egyik műsorából emlékeztem erre a filmre, és most, hogy adták, meg akartam nézni. Miért? Jack Black + a profi pankráció világából láttam már egy remek mozit (Ha szorít a szorító), e kettő alapján ez nem lehet rossz. És még akkor se gondoltam, hogy rossz lesz, mikor megláttam a Nickelodeon logót. Nem is tévedtem, mert ez egy jó film (és a plakát se semmi:)).

Főhősünk egy túlsúlyos szerzetes (Jack Black, a magyar fordítás szerint Ignacio, akit mindenki Öszvérnek hív, kb. 2x...), aki gyerekkora óta a spanyol pankráció, a lucha libre rajongója. Ez persze nem fér össze szent hivatásával, és szakácsi posztjával egy kolostor árvaházában. Azonban a gyerekek egyre többet panaszkodnak a kaja szar minőségére, hősünket elveri egy utcakölyök, plusz egy rendkívül szemrevaló apáca kerül a kis közösségbe (Ana de la Raguera) - ezek miatt Ignacionak bizonyítania kell. Ezért szerez magának egy társat - az utcakölyköt, aki elverte (Hector Jiménez), és felölt egy kék-vörös gúnyát, amitől ő lesz Nacho, a pankrátor! Vajon mi sül ki ebből?!

Épp azt kaptam, amit vártam. Egy remek poénokkal teli filmecskét, könnyed esti kikapcsolódásként. Természetesen a magyar mozik ilyeneket nem adnak (bár ahogy tudom, Black másik munkája, a Trópusi vihar jól muzsikál a jegypénztáraknál). A színészekkel nincs problémám, főnevettetőnk hozza a szokott formáját, én nagyon bírom őt, a haverját játszó Hector Jiménez se rossz, Ana de la Raguera pedig nagyon szép. Két percre feltűnik Peter Stormare is.

A sztori vége persze sejthető, de ez egy gyerekfilm - végülis - így nem kell nagy csavarokra számítani a történetben. A rendező egyébként a Napoleon Dynamite-os Jared Hess (de ez sokkal jobb annál).

imdb.com felhasználói szerint: 5.7/10 (többet érdemelne) [8 év alatt 0.1-et csökkent.]

Szerintem: 5/5

Éjjel lesz a Paranoia 1.0, nem biztos, hogy nekiülök, de nézze meg mindenki, aki thriller/horror-rajongó, mert ütős darab! Majd még jelentkezem, de mostanság az időm nagy részét nem filmnézéssel töltöm:) Ez a trailer pedig nagyjából alátámasztja, amiket írtam, nem lett rossz: A videót levették.

      Klasszikus komédiaelem, vagyis félreértések sorozata a film alapja. Ez garancia a jó szórakozásra legtöbbször, így jelen esetben is. Bill Murray neve meg számomra garancia a nevetésre.

     Wallace Ritchie, azaz Wally (Bill Murray), szülinapján Angliába érkezik, ott él az öccse, gondolja meglátogatja őt. A tesó (Peter Gallagher) nagyon örül Wallynak, de mivel német fejesekkel van találkája otthonában, és mivel ismeri félnótás bátyját, ezért kiiktatja a kedves testvért, és befizeti Az Élet Színháza nevű interaktív szórakoztató bigyóba, ahol néhány fontért belecsöppenhet az ember egy "bűncselekmény" kellős közepébe. (Ezzel mekkorát lehetne kaszálni...) Wally nem igazán erre vágyott szülinapján, de kötélnek áll. És főhősünk a legutolsó ezredmásodpercig is azt hiszi, hogy ő még mindig a színjáték szereplője, pedig véresen komoly dolgok zajlanak a háttérben. Ruszki nehézfiúk, előkelő brit nagypofájúak, meg ezen film esetében igazából teljesen jelentéktelen német állampolgárok is túlságosan belekeverednek az ügybe, és Wally, ahogy az a címben szerepel, mit sem sejt például abból, hogy egyesek fel akarnak robbantani néhány embert, s mindezt cseppet sem az angol-orosz barátság nevében.

     Segítője is akad a rettenthetetlen főszereplőnek, Lori (Joanne Whalley), aki csak azért nem halt meg már a 20. percben, mert Wally borzalmasan céloz. Az ellenség berkeiben pedig ott van Boris, a mészáros (Alfred Molina), aki meg hihetetlen tisztelettel tekint amerikai "kollégájára", annak ellenére, hogy ki kéne őt nyírnia. Vajon sikerül neki?

     Lehet, hogy néha kicsit lassúnak tűnik a történet, de tele van nagyon jó poénokkal, na meg színészekkel. Alfred Molina kiváló a mogorva orosz személyében, Peter Gallagher is jól játszik, bár leginkább csak fáradt és ijedt arcot kell vágnia. Bill Murray meg szokás szerint vicces. És jól mutat kucsmában.

     Szóval minden megvan, ami egy vígjátékhoz kellhet. Még kellő mennyiségű akciójelenetet is megtekinthetünk benne. Egyszer megnézhető, mondjuk én már háromszor láttam, tehát jelentem, akár háromszor is megnézhető.

Néha, nagyon ritkán, a film+ ad jó filmeket is. Tegnap este egy kis gondolkodásmentes szórakozásra vágytam, akartam röhögni egyet, és éppen az egyik legmegfelelőbb filmet adták:) Nyilvánvalónak tartom, hogy ezt, vagy a sorozat másik 3 részéből valamelyiket már mindenki látta. Én a 4. kivételével mindet, többször is, és úgy gondolom, hogy ez a legjobb epizód. (Azóta már a T4XIhoz is volt szerencsém, a róla szóló cikk olvasható a blogon.)

Daniel (Samy Naceri), a turbótaxis, csak a csajával akart lenni aznap. Épphogy időre megérkezett a lányhoz (Marion Cotillard) a családi ebédre, ahol is belopta magát a kedves papa (a remek Jean-Christoph Bouvet) szívébe. Az események nem várt fordulata azonban odáig vezet, hogy Daniel ahelyett, hogy szerelmével töltené együtt a pásztorórákat, idióta zsaruk és nindzsák háborújába keveredik.

Émilien (Fréderic Diefenthal) 28. alakalommal fut neki a jogsi megszerzésének, és mostanra a vizsgáztató saját érdekében átengedi. Ő szintén csak a szerelmével akar lenni, aki ráadásul kollégája is (Emma Wiklund játssza, és azt nem értem, hogy az imdb szerint ő 177 centi magas, a filmben viszont gyakorlatilag mindig Diefenthal fölé magasodik egy fejjel. Akkor milyen kicsi lehet ez a pasas?:)). Épp egy szerelmi vallomás közepén az imádott nőt elrabolják, Émilien orrát meg jól betörik. Szerencséjére taxis barátja épp a közelben van, ő vezette azt a kocsit, amiből a yakuza elrabolta a japán védelmi minisztert... A két főhős, kiegészülve egy japán titkosügynöknővel (a szép Tsuyu Shimizu) és a francia hadsereg támogatását élvezve a már jól ismert 307-es über-Peugeot-ban ülve száll szembe a félelmetes ellenfelekkel!

A poénok ülnek, az akció ott van a szeren, a nők is szemrevalók, mi kell még? Természetesen fantasztikus színészek. Francia filmről lévén szó, ezekben sincs hiány. A két főszereplő pali nagyot alakít, ki kell még emelnem a már említett Jean-Christoph Bouvet-t, valamint a minden részben óriási Bernard Farcy-t, aki Gibert főfelügyelőt kelti életre.

Szerintem ez egy marhajó film, csak ajánlani tudom, többszöri nézésre is akár!

Pontozás:

imdb: 6.4

Szerintem: 5/5

Itt pedig következzen egy eredeti nyelvű trailer, amibe annyi akciót zsúfoltak össze amennyit csak lehetett:

"NINDZSÁÁÁÁ!" 

     A Trilógia befejező része. Stop. Drebin hadnagy megmenti a világot. Stop. Mármint az Oscar-gála közönségét. Stop. Tessék megnézni. Stop. Nagyon vicces. Stop.

     Ez maga a történet volt. De azért még annyit közölnék, hogy körülbelül 10. alkalommal tekintettem meg a filmet, és most is találtam olyan kicsi poént, amit eddig nem vettem észre. Szóval egy Csupasz Pisztoly-mozi mindig tartogat számunkra valami újat.

     A régi ismerősök mellett, feltűnnek új szereplők, úgy mint Rocco Dillon (Fred Ward), Tanya Peters (Anna Nicole Smith), és önmagát alakítja (a már megszokott) Különc Al Yankovic, Olympia Dukakis, James Earl Jones, (aki a jó öreg Vader Nagyúr hangja volt annak idején) és Raquel Welch is megjelenik a filmben, meg szegény el is tűnik, például a díszletbe beesik, amikor "Phil Donahue"-val hadakozik. Mellesleg amikor azt a filmtörténeti jelentőségű mondatot halljuk, hogy: "Phil Donahue belerókázik a tubába."- nos ott Robert K. Weiss tubájáról van szó, ő játssza a tubaművész urat.

    Egy szó, mint száz, a Csupasz Pisztoly-Trilógiának ez a része is klasszikussá vált, nagyon vicces, és ezúton köszönetemet nyilvánítom a készítőknek, hogy létrehozták ezt a három isteni vígjátékot. Sivár gyermekkorom lett volna nélkülük. Szóval köszi. Éljen Drebin hadnagy!!!!!!!!!!!

      Várkonyi Zoltán több történelmi témájú filmet is rendezett, de talán ez a legkedveltebb. Gárdonyi Géza műve alapján készült, és mivel már régen voltam hatodikos, nem túlzottan emlékszem a regényre, nem tudom annak alapján vizsgálni. 

     Nagy klasszikus ez a film, mindenki látta már, vagy legalább a könyvet olvasta félig-meddig (tehát úgy, mint én), de aki egyik táborba se helyezhető az meg tanulta töriből, hogy mi volt az 1500-as években Magyarországon. Az van benne:) A lényeg annyi, hogy a csata történései mellett egy másik szál is megjelenik, Bornemissza Gergely és Cecey Éva életét követhetjük nyomon.

     A harcjelenetek mai szemmel nézve néhol viccesnek hatnak, semmint véresnek és ádáznak, meg pár helyen kicsit lelassul a cselekmény, de mindenképpen az egyik legnagyszerűbb magyar film az Egri csillagok. Gyönyörű helyszíneken játszódik, én nagyon szeretem a zenéjét is, de igazából a színészek miatt kihagyhatatlan. Sinkovits Imre hibátlan Dobó István szerepében, Venczel Vera neve mára összeforrt Vicuskáéval, Ruttkai Éva játssza a szigorú Izabella királynét; kisebb, de annál fontosabb szerepekben pedig még olyan kiválóságokat láthatunk, mint Agárdy Gábor, Tordy Géza, Gobbi Hilda, Major Tamás, Bessenyei Ferenc, Tahi Tóth László, és a színészkirály Latinovits Zoltán. Ha pedig azt mondom, Jumurdzsák, mindenki azonnal rávágja, hogy Bárdy György.

      Folytathatnám a felsorolást ítéletnapig, a lényeg, hogy ha olyan filmet akar látni az ember, amelyben az elmúlt 50 év legnagyobb magyar színészei jelennek meg, akkor ez az. Visszarepítenek minket ezek a karakterek egy olyan korba, ahol még volt jelentése azoknak a szavaknak, hogy haza, becsület, bátorság, ahol még nem attól kellett rettegni, hogy belefulladunk-e a szmogba, vagy, hogy svájci frank alapú hitelt kell felvenni, és nem kellett olyan dolgokon gondolkozni, mint versenyképes jövedelem, infláció, satöbbi. Szóval jó érzés nézni ezt a filmet, megvan benne minden, ami ma is a szórakoztatás eszköze: kaland, szerelem, gonosz ellenfelek, izgalom és mulatságos jelenetek is akadnak szép számmal.

     Az imdbn 8.1-re értékelték, én adok rá akkor 8.2-t. Érdemes megnézni! [Most már csak 7.6-on áll...]

1996-ban Roland Emmerich (aki nemrég leírta magát az I.E. 10 000-rel) összehozott egy igazi sztárszínészekből álló csapatot, hogy aztán elkészítse a talán első, igazi szuperprodukciót. Itt helyeződött először a hangsúly az elsöprő erejű látványvilágra, ami azóta is az álomgyár legfontosabb szempontja. Na, de van ám történet is, csakhogy mivel nem tudom elképzelni, hogy ezt valaki nem látta, ezért erről most szót se! Lássuk inkább a színészeket:

A főbb szereplők: Bill Pullman, Will Smith és Jeff Goldblum, de mellettük feltűnik még Robert Loggia, Brent Spiner, Randy Quaid, valamint a Gyilkos számokból ismert Judd Hirsch. A szereplők elmennek, a poénok között is van pár jó, egyszer meg lehet nézni. Viszont nagyon nagyot von le az értékéből, hogy minden évben adják, és gyakran óriási feneket kerítenek neki, mintha még sosem lett volna...

imdb.com felhasználói szerint: 6.9/10 (8 év alatt 0.5-öt emelkedett.)

Szerintem: 4/5 (Pár része elég unalmas.)

Hamarosan várható Mozsárágyútól egy magyar filmes bejegyzés, én nem tudom, mikor jelentkezek legközelebb. Ez a trailer elég jó lett, de döntsétek el ti: (Már ha megkeresitek, merthogy a videót levették...)

      A kettő és feledik rész. Drebin hadnagy túl az 1000. kábítószeres lefülelésén (saját bevallása szerint az utolsó kettőt elgázolta, és ezek véletlenül pont kábszeresek voltak) lankadatlan folytatja a bűnüldözést. Ám most nem Anglia királynője van veszélyben, hanem maga a Föld!

     A gonosz Quentin Hapsburg (Robert Goulet) elrabolja a híres tudóst, Dr. Meinheimert (Richard Griffiths), aki így nem számolhat be létfontosságú környezetvédelmi megoldásokról a világnak. Mi lesz így? Az atomenergia csúnya árnyéka vetül bolygónkra? NEM! Amíg Frank Drebin él, addig mi megnyugodhatunk. Ő természetesen ezúttal is mindent elkövet, hogy a kiszabadítsa a doktort, hogy elkapja Hapsburgot, és temérdek kötelessége és tennivalója mellett, még arra is szakít időt, hogy újból meghódítsa szerelmét, Jane-t, és a rejtélyes körülmények között Detroitba jutó Nordbergről is gondoskodik. (A "Mit keres Nordberg Detroitban?" kérdés nekem már-már olyan közmondássá lett, mint az, hogy "A nemzetközi helyzet egyre fokozódik." De ez más tészta.)

     Mindeközben pedig a néző is szokás szerint jókat röhög. A már megszokott szereplők újra visszatérnek, cseppet sem változtak, szerencsénkre. Vagyis Jane hajszíne más lett. De a hadnagy ugyanolyan ezüstösen fénylő hajkoronával rendelkezik, Ed Haverja magánéletével továbbra sincs minden rendben, Nordberg ismét szerencsétlenkedik, a polgármester asszony pedig ezúttal sem gondolja úgy, hogy Drebin intézkedései szükségesek. Többszöri megnézés után is mindig új hülyeségeket fedezhetünk fel a háttérben. Szóval többszöri megnézésre ajánlom. :)

Itt a kedvcsináló hozzá:

     Senkinek nem kell bemutatni Jack Lemmont és Walter Matthaut, a komédia koronázatlan királyait. Ők a főszereplők. Ennyi.

     Bővebben: Charlie (W.M.) és Herb (J.L.) sógorok, ezer éve ismerik egymást. Mégis Herb kissé meglepődik, amikor rájön, hogy régi haverja átverte őt, ugyanis könnyed utazást ígért neki egy luxushajón, ehelyett szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy ő most a "csónakon" hivatásos táncos, dolgoznia kell, különben fizethet 5 lepedőt. A lakhelyük sem az első osztály egyik pompás kabinja, hanem egy 2szer2 méteres lyuk. Szóval Herb felkészül a legrosszabbra...

     Ami leginkább nem következik be - mert némi viszontagság árán mindketten megtalálják szívük hölgyét, csodás helyeken járnak, Charlie vérre menő pókercsatákban vesz részt, meg jókat röhögnek a mindenki által csak seggfejnek becézett főnökükön, a "mókamester" Gil Godwynon (Brent Spiner). Mindezt persze a néző sem bírja ki nevetés nélkül, az egyik legjobb jelenet például az, amelyikben Herb táncolni tanítja Charlie-t.

     Mint az lenni szokott remek közös filmjeikben, Walter Matthau itt is a vagány, mindig rosszban sántikáló jófejet, Jack Lemmon pedig a halk szavú, megfontolt és udvarias gentlemant alakítja. Mondanom sem kell, mindketten ragyogóan teszik ezt. A Knight Rideres Edward Mulhare egy gazdag gazembert játszik, ez volt az utolsó szerepe, csakúgy mint az egyik táncost alakító Donald O'Connornak. De nagyon jól hozza a zsémbes vénasszony figuráját Elaine Strich, és a már említett Brent Spiner is tökéletes a szerepében. Minden adott egy jó filmhez. Biztos, hogy nem ez a legjobb az elválaszthatatlan páros közös munkái közül, de nagyon szórakoztató. A vége főcím meg az utána következő bakiparádé pedig nagyon jó lezárása ennek a 106 perces vidámságnak.

     Teljes mértékben nézhető alkotás, amitől remélem mindenki jókedvű lesz.

      Amellett, hogy a történet maga nem nevezhető lerágott hálivúdi csontnak, ez egy elég unalmas film. Ha nem lenne a sok mellékszereplő - és itt kiemelném a rozmárt "játszó" Sivuqaq-ot-, nos akkor még inkább unalmas lenne.

    Merthogy a sztori abból áll, hogy fiú megismeri lányt, lány megismeri fiút. És ez mindennap megtörténik, mivel Lucy (Drew Barrymore) egy autóbaleset következtében elvesztette a rövidtávú memóriáját. Egy éjszaka alatt mindent elfelejt, neki minden nap október 13. És, hogy mindez így maradjon, arról apja meg a sötét bátyja intézkedik. De a megszokott hawaii hétköznapokba belepofátlankodik Henry (Adam Sandler), akinek minden nap újra és újra meg kell hódítania Lucy-t. Valamikor nem is sikerül neki. A lényeg, hogy egy csomó bonyodalom, és feltűnően sok sírás-rívás után összeházasodnak, születik egy kislányuk. Ezekről az eseményekről pedig minden reggel értesül Lucy. És boldogan élnek, míg meg nem halnak, de szerencsére azt nem kell tovább nézni.

     Főszereplőkről nem tennék említést, Sandler "művész úrról" pláne. Viszont a kisebb szerepekben feltűnő színészek egy kis felüdülést hoznak talán. Mint már fentebb leírtam, a rozmár nagyon jól alakítja a rozmárt. De tényleg, nagyon jó fej. Mellette még Dan Aykroydot emelném ki, aki egy orvost kelt életre, meg Allen Covert is jól játssza 10 másodperces Tomot, Rob Schneider pedig a helyi hülye szerepében tűnik föl. Összefoglalva, elég siralmas, hogy ezt írom, de a rozmár viszi a hátán a filmet.

OSCART NEKI!

     A 6.8-as értékelést az imdbn mindenképpen túl soknak mondanám. Én 4-et adnék, mert nevetgélni azért lehet rajta.