Ezt a filmet úgy ismertem meg, hogy egy volt osztálytársam kölcsönadta, azt mondta, nézzem meg, nagyon jó. Nem hazudott, annyira tetszett, hogy le is másoltattam vele magamnak. És most, másodszori nézésre se volt rossz.

Travolta a gonosz, Halle Berry a csábító, Hugh Jackman a vesztésre álló  és Don Cheadle az ideges. Ezzel a felállással már csak jó lehet. Kapunk egy igen bonyolult, első pillantásra bankrablásosnak látszó filmet, ami már az első jelenettel lenyűgöz. Mind a négy főszereplő remekül teljesít, Cheadle-t nem szeretem, de itt még ő is jó. Szóval: hackerkedés, lövöldözés, Halle Berry félmeztelenül és némi basszamegezés. Egy jó akciófilm, mert, hogy mostanában kedvencemmé avanzsáló képregényhősömet, Kázmért idézzem: "Nincs felemelőbb egy kiadós utcai lövöldözésnél."

imdb.com felhasználói szerint: 6.5/10 (7 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Ide pedig valami olyat teszek be, amihez nem kell felsőfokú angol nyelvvizsga, hogy megértsük (elég egy alap:P):

      Kiskoromban nekem Robin Williams akkora sztár volt, mint manapság a 10 éveseknek a hájszkúlmjúzikel; mindenhol ott volt, mindenki imádta. Na, hát, nem túl jó a hasonlat, a lényeg, hogy akkor élte virágkorát, még Friderikusz "Megasztár" Sándor műsorában is megfordult. A Jack egy kevésbé ismert filmje, meg ebben azért nem tudta annyira megmutatni komikusi képességeit. Azért most hazudtam, de korántsem csak a röhögés a lényeg a filmben.

     Jacket alakítja, aki érdekes módon 10 hetes magzatként születik meg, de mégis totál egészségesen. Az orvosok sem értik igazán, de megvizsgálják, és kiderül, hogy a sejtjei 4-szer gyorsabban fejlődnek, mint az átlagemberé. Ennélfogva mindig 4-szer annyinak fog tűnni külsőre, mint ahány éves valójában. Gyorsabban kattog tehát a biológiai vekkere, és rövidnek ígérkező élete sajnos nem telik túl izgalmasan. 10 évesen még mindig magántanára van, Mr. Woodruff (Bill Cosby), aki viszont nagyon jó fej, de ő sem tudja pótolni a kinti hülyéskedést a haverokkal, amire Jack nagyon vágyik, de még sosem volt benne része. Anyukája (Diane Lane - tiszta jó leírva a neve), és apukája (Brian Kerwin) eléggé meglepődnek, amikor Mr. Woodruff azt javasolja, iskolába kéne járnia a gyereknek. Jacknek viszont ez a legnagyobb vágya. És ez teljesül is.

A szokásos történik: eleinte mindenki kineveti, kicsúfolja, satöbbi. Egy napon viszont beáll kosarazni a többi ötödikeshez, és megtörik a jég, egyikük, Louie (Adam Zolotin) barátjává fogadja. Innentől vicces és aranyos a film, meg néha undorító. Meg persze bonyodalmak is akadnak majd.

     Igazából régi ismerősöm ez a film, amikor először láttam kábé 7 éves lehettem, és tetszett. És most is tetszett tizenakárhány évvel később. A vége felé már egyáltalán nem vicces, inkább szomorú, meg picit unalmas. Viszont meg kell említenem Michael McKean mellékszereplését, miatta kevésbé unalmas az a jelenet, ami egyébként unalmas lenne.

     Színészek jók, rendező bácsi meg Francis Ford Coppola. Ez már rossz nem lehet. És nem is az.

Trélerrrrrrr.

     És igen. Már megint Gene Wilder. Meg Richard Pryor, bár inkább az előbbi úron van a reflektorfény a film nagy részében.

     Újfent két szerencsétlent alakítanak igen meggyőzően. Skip Donahue (G.W.) és Harry Monroe (R.P.) haverok, New Yorkban élnek, és van bennük még egy közös vonás: mindkettejüket kirúgták. Harry, eléggé logikusan nem örül ennek a fejleménynek, de nem úgy Skip! Ő mindig képes meglátni mindenben a kínálkozó lehetőségeket, ahogy ez alkalommal is. Most már semmi nem köti őket ide, irány a napfényes nyugati part, ahol mindig jó idő van és a csajok tapadnak majd rájuk, meg munkát is könnyen találni ott. Gondolják ők... Eljutnak céljukhoz, munkát is találnak, de bár ne tették volna!

A munka során felöltött harkályjelmezeik illetéktelenek kezébe kerülnek, és ők történetesen kirabolják a bankot, ahol hőseink harkályemberként parádéztak. Gyanúsítottá válnak, és fejenként 125 év börit kapnak. Ezt már Skip se tudja optimizmussal szemlélni, Harry meg pláne nem. Szóval megkezdik börtönbüntetésüket. De újdonsült haverjaikkal együtt nem telik bele sok idő, és már a szökést tervezgetik. A kérdés már csak az, sikerül-e?

    A legtöbb jelenetben valószínűleg csak megállás nélkül kellett hülyéskedniük, de ez jól megy nekik. A hangsúly inkább Skip figuráján van, Harry őt próbálja megfékezni, nehogy valami nemkívánatos dolgot cselekedjen. A mellékszereplőkről tényleg elhiszi az ember, hogy börtöntöltelékek, főleg a Grossbergert alakító Erland Van Lidth De Jeude úrról, aki egyébként a színészet mellett operaénekes és angoltanár volt. A hangját meg is mutatja nekünk a filmben, az egy hangulatos kis rész. A főszereplő urakról meg semmit nem írok, már eleget dicsértem őket eddig, akik ennyi röhögést adtak a világnak, azok nem piskóták.

    Nagyon nagy film, úgy egyébként. Nem a legjobb vígjáték a világon, de szórakoztatónak szórakoztató.

Örök klasszikus képsorok következnek itt:

Szerintem ez az egyik legjobb romantikus vígjáték. Van benne a lányoknak egy jóképű pasi, van benne időutazás és egy aranyos csaj a fiúknak.

Leopold (Hugh Jackman), Albany hercege, 1876-ban él és nem illik bele a családjába, meg az arisztokratikus baráti körébe sem, mivel korát megelőző ötletei, elgondolásai vannak. Éppen élete legnagyobb ballépését készül megtenni, mégpedig, hogy hozzámegy egy nőhöz a pénze miatt, amikor meglát egy furcsa fickót és követni, majd üldözni kezdi. Végül mindketten lezuhannak az épülő Brooklyn-hídról...

Leopold aztán 2000-ben ébred fel. "Elrablója", Stuart (Liev Schreiber), próbálja megnyugtatni, elmagyarázni neki a dolgokat, de egy baleset miatt kórházba kerül, így hercegünk egyedül marad. Hamarosan viszont rátalálnak a ház lakói: Kate (Meg Ryan), aki azelőtt Stuart barátnője volt, most pedig munkájába temetkezik és el is felejtette, mi az a szerelem; és Charlie (Breckin Meyer), Kate testvére, aki egy vesztes színész. XIX. századi főhősünk aztán mindenki életében pozitív változásokat hoz - főleg Kate-ében, akibe beleszeret...

Ideteszek egy jó nagy Hugh Jackman képet, hátha vonzza a női hölgyeket a blogra:)

Alapjában véve romantikus alkat vagyok és röhögni is szeretek, szóval ez a film ideális számomra. Néha jó lenne egy kis meghittséget, odafigyelést csempészni az életbe, de ez nehezünkre esik, mert a mai kor embere fél az érzelmektől - nem úgy a régiek! Kapunk csajozási tanácsokat, pirítós-készítési ötleteket és megtudhatjuk, hogy a Farmer's Bounty vajnak olyan az íze, mint a nyeregszappannak:)

Szerintem remek kis film, bármikor szívesen megnézem - fiú létemre. A színészek nagyon jók (Meyer ez alól kivétel), a korhű díszletek is szépek lettek. Ha nem az időutazásos dolgon törjük a fejünket (igazából az csak olyan keret, indítása a sztorinak), akkor remek másfél órában lehet részünk.

imdb.com felhasználói szerint: 6.4/10 (7 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Utólagos szerkesztés: Valaki mondja már meg, hogy mi a bánat az a "pántop"? Kate ugyanis azzal zaklatja Stuartot, hogy nála hagyta a "pántopját", majd emiatt megy be a lakásába az ablakon át és így találkozik először Leopolddal. De mi az a "pántop"? Az interneten semmit sem találtam róla...

Hamarosan jön a kolléganőm Dutyi-dili elemzése, a jövő héten pedig lesz pár jó film, szóval nem fogunk a babérjainkon ülni:) Végül egy szokásos trailer, de ez most jobb lett mint az átlagos: 

      Igazi gyöngyszem a magyar filmek között. Kötelező mű.

     Regős Bendegúz (Olvasztó Imre) kínszenvedéseinek lehetünk tanúi. Illetve annak, ahogy ellenáll és harcol sanyarú sorsa ellen. Aki még véletlenül nem látta, azt gyorsan megnyugtatom, hogy ez nem valami posztmodern dráma ám! Bendegúzt anyukája elküldi a lókupec mellé, hogy kezdjen már magával valamit, keressen néhány pengőt. Ő természetesen első adandó alkalommal "megszökik" a Patás (Haumann Péter) mellől, és elszegődik Szabó bakterhoz (Koltai Róbert). Ott várja ám őt csak az igazi veszedelem, a Banya, a bakter anyósa (Horváth Teri). Az újdonsült tehénpásztornak igen sokszor meggyűlik a baja a Büdös Banyával, aminek aztán valahogy mindig az lesz a vége, hogy a tekintetes asszony válik áldozattá.

      Borzasztó körülményei ellenére Bendegúz mindig feltalálja magát, mindig át tudja verni a bakterékat, meg úgy általában a környéken mindenkit. Konc bácsi (Bánhidy László) válik "tettestársává", ő az egyetlen pajtása, na meg Bimbó, a tehén, és a kutya, aki, ha nem tévedek Foltos névre hallgat. Feltűnik még Pécsi Ildikó, mint Csámpás Rozi és a felejthetetlen Csákányi László, ő alakítja Buga Józsit, a vőfélyt. Ó és ott van még személyes kedvencem, a Piócás ember, akit Szilágyi István játszik.

      Bendegúz csínytevései mellett azért isteni a film, azért röhög rajta mindenki, mert mindannyiunknak vannak ilyen ismerősei, sőt rokonai is, mint a filmbéli karakterek, és ezért olyan vicces. A Bakterház a való életből merít, ahogy Rideg Sándor is, hiszen az ő műve alapján készült. Ez a titka. És megannyi, már szállóigévé vált mondatot is köszönhetünk az alkotóknak. Tehát kiállta az idő próbáját. Egyszerűen hibátlan mű, bármikor, bárhol jól jön, sokadszorra nézve is "üt" úgymond. A színészek pedig teljesen kiválóak.

      Az Indul a bakterház csak a magyar emberek számára érthető, de éppen emiatt csak a miénk. És ez olyan jó.

     Itt pedig az egyetemes filmtörténet egyik legmeghatározóbb jelenete álljon. Leírhatatlan...

Na meg ezt se hagyhatom ki:

Adam Sandler egyik legelső filmje, talán az első főszerepe is ez. Saját életében szintúgy fontos volt ez, hiszen cégét, a Happy Madisont is erről nevezte el - félig.

Dióhéjban annyit, hogy Billy nagyon gazdag, lusta és bolondos. Jó gyerek, csak szarik a világra. Apja egyik nap bejelenti, hogy inkább nem őrá hagyja a cégét, hanem egy seggfejre, emberünk viszont ezt nem hagyhatja. Ám a Madison szállodaláncot nem irányíthatja egy olyan pasas, aki minden iskoláját lefizetéssel végezte el. Szóval Billy felajánlja, hogy kijárja az első osztálytól újra az iskolákat - két hét alatt egy-egy osztályt. Vajon sikerül neki?

Bridgette Wilson a jónő (nekem nem tetszik:P), Norm MacDonald (aki nagyot alakított a Kutyaütőkben) az egyik haver, de felbukkan még Chris Farley. és Steve Buscemi is óriási, pedig csak 2 percre jelenik meg.

Nem rossz film, de az eleje rendkívül szar, amíg be nem kerül az iskolákba, addig élvezhetetlen. Egyszer meg lehet nézni, de van jobb Sandler-film is.

imdb.com felhasználói szerint: 6.4/10 (7 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 4/5

Végül Billy Madison vs 300:)

Az első rész király; a második nem rossz, de a csattanóját már előre elmesélte egy kedves ismerős, mikorra láttam; a harmadik szar. Mi a közös ebben a háromban? Az elsőt két pali csinálta, az egyikük Leigh Whannell. A másik úr ezek után már nem vett részt a munkálatokban, de Whannell igen, és a negyedik felvonás az első, ahol már neki se volt köze a dologhoz. Valószínűleg ezért lett kb. olyan jó, mint az első. (Ezt csak én gondolom, de logikus, nem?:)) Darren Lynn Bousman a rendező ismét, Tobin Bell megint Fűrészel, plusz van pár ember, aki az előző részekben is szerepelt, de egyikőjükre se emlékeztem. És itt van még nekünk Scott Patterson, aki szerintem jól játszott és többeknek ismerős lehet a Szívek szállodájából. Mikor leültem megnézni a Saw IV-t, csak azért voltam kíváncsi rá, mert láttam a többit, meg így már az ötre is felkészülhetek.

Tehát: Jigsaw halott, rögtön az első jelenet az ő boncolása, nagyon élethűen. A gyomrában találnak valami nem odavalót - és innentől az időrend felborul, össze-vissza megyünk, de nagyjából minden érthető.

Most nem a gusztustalanságra mentek rá, hanem itt már a sztori a főszereplő. Egyszer se ülepedik le a film, fenntartja az érdeklődést, de mégsem adok rá 5 pontot, mert nem értettem meg a végét. Nem vagyok egy Fűrész-rajongó, meg lehet, hogy a III. után kellett volna ezt egyből nézni, de akkor sem jöttem rá, miért az a gyilkos, aki. Mi az indítéka? Mi az egész értelme? (Utólagos szerkesztés: Az ötödik részben mindenre választ adnak, csak kár, hogy a negyedik így önállóan nem állja meg a helyét...)

Ettől függetlenül a Fűrész IV. sokkal jobb a 2. és 3. Saw-nál. Szóval aki azt a kettőt nem látta, inkább ezt nézze meg helyettük!

imdb.com felhasználói szerint: 5.9/10 (7 év alatt 0.2-t csökkent.)

Szerintem: 4/5 (Ez mehet még lejjebb vagy feljebb ha valaki egyszer elmagyarázza a végét.) Szerkesztés: Láttam az ötödiket és azzal együtt már érthető.

Itt pedig egy semmitmondó trailer, ami annyit sugall, hogy "gyere, nézzed, mer Fűrész":

     Gene Wilder és Richard Pryor kettőse már garancia a röhögésre. Ez esetben is így áll a helyzet.

     Nem mondható valami szokványosnak a sztori: gyilkosság történik egy épületben, és a két szemtanú közül az egyik egyáltalán nem mondható annak, mivel nem lát, a másik pedig nem hall. Wally (R.P.) hallotta a lövést, Dave (G.W.) meg látta az elkövetőt. Illetve csak a lábait. Ó és Wally még az illatát is érezte. A rendőrség betoppan a helyszínre, és csak annyit lát, hogy két ember a hulla két oldalánál helyezkedik el, egyikük kezében a gyilkos fegyver. Szóval mehetnek a dutyiba. A feladat tehát a következő: megszökni a börtönből és megtalálni az igazi tettest. Vagy tetteseket? Hűha, szövevényes.

     Két vérbeli komédiás két oltári nagy hülyét alakít, akik teljesen egymásra vannak utalva, a sors kezének köszönhetően. Nem elég, hogy egyikük nem lát, másikuk nem hall, még egymás kiállhatatlan természetével is meg kell birkózniuk. Viszont a bajban számíthatnak a másikra: Wally kitűnő hallással rendelkezik, Dave meg tud szájról olvasni, szóval feltalálják magukat.

     Hálisten nem szinkronizálták újra a tizenkettes karika miatt, tizenkettes jelzéssel is halálra káromkodják magukat a szereplők. Nagyon vicces. A mellékszereplők is okésak, feltűnik Kevin Spacey a kicsinyes bűnöző szerepében, és külön kiemelném a Braddock századost alakító Alan North-t, ő gyakorlatilag megőrül a főszereplő fazonoktól. Ők meg zseniálisak.

     Mindenképpen kihagyhatatlannak minősítem a filmet.

Tévésámán megjegyzése 2023-ból: A szinkronban van pár érdekes részlet. A régi időkben szokásunk volt a látottakhoz magyarázatot fűzni, ezért néha a szereplők magyarban beszélnek akkor is, amikor az eredeti hangsávban csöndben maradnak. Erre jó példa a nyitó jelenet, ahol mikor Wally visszaszól Dave-nek, hallhatjuk a húga reakcióját, ám a nő aztán láthatóan a metro-aluljáró legalsó lépcsőfokáról megy vissza érte, tehát amikor korábban megszólal, akkor a föld alól kellene beszélnie, amit "mi" az utcaszinten nem hallhatnánk. Később a kocsmában Dave egyszer Harvey helyett Harry Wallbangert mond, ez lehet, hogy Helyey László hibája, a másik viszont egyértelműen Richard Pryor bakija, amikor ugyanitt a Leslie nevű húgát Lisaként mutatja be, ő pedig ki is javítja a bátyja tévedését. Ezt valamiért a vágók benne hagyták a kész műben. És most, kb. 20 év után tudtam meg, hogy Wally-nak két húga van, egy Leslie (az elején szerepel, addig, ameddig kiszabadulnak a börtönből) és egy Adele (őt hívják fel, ő jön a motelhez). De a két színésznő annyira hasonlít, hogy ez eddig fel se tűnt!

Tegnap teljesen váratlanul rábukkantam erre a filmre a polcon, mikor már azt hittem, nincs is meg, így legalább lett valami néznivaló, mert a tv se tegnap nem adott, se ma nem ad majd semmi normális műsort... Na, de térjünk a lényegre! Öt évvel az első rész sikere után Ivan Reitman ismét összetoborozta az előző epizódból ismert csapatot. Ennek a filmnek a hatalmas előnye az, hogy senkit nem cseréltek le és az író-csapat meg a rendező is ugyanaz. (Mindössze a cím írásmódja változott meg, az elsőben ugyanis Ghost Busters volt, itt meg már Ghostbusters.)

A történet szerint a Szellemirtóknak gyakorlatilag végük van. Egon kutató valahol, Ray-nek okkult könyvesboltja, Venkmannek tvműsora van, Winstonról meg nem tudni, mit csinál. Szerencsére hőseinknek kapóra jön, hogy Danát ismét kísértetek zargatják, most éppen a kisfiát. Egonban és Ray-ben ismét felülkerekednek a hülyeségeik, Venkmanben a rég elmúlt szerelem Dana iránt, Winston meg szeretné az egészet ép bőrrel megúszni. Közben pedig Jeanine meg Louis összejönnek, és egy Viggo (Wilhelm von Homburg) nevű 17. századi zsarnok meg újjá akarna születni az újévben...

Mik a pozitívumok? Van ökörködés, ronda szellemek és egy karakteres, hihető főgonosz. Ezek mellé kapunk egy nagy adag rózsaszín trutymót, egy idióta seggfejet (akit ráadásul Jánosnak hívnak...) meg néhány oltári nagy hülyeséget (pl. életre kelt Szabadságszobor). A fiúk felszedtek magukra pár kilót, kevesebb a hajuk (és a bajuszuk), de hozzák a karaktereiket.

Igazából csak az nem jó benne, hogy a Dana-kisbaba kapcsolat minden másnál előrébb került a filmben, emellett totál más majdnem minden szinkronhang. Azért nem annyira rossz, folytatásnak meg egyenesen kitűnő, de ha már szellemirtós mozit akarunk látni, inkább válasszuk az első részt!

imdb.com felhasználói szerint: 6.5/10 (7 év alatt 0.5-öt emelkedett!)

Szerintem: 4/5 (Egy kicsit felhúztam azért, mert a látvány, a színészek és a poénok jók.)

Egyébiránt 2010-ben terveznek egy harmadik részt, amiben Reitman úr már csak mint producer venne részt, a többiekről nem tudok... (Ez a bizonyos film most, 2016-ban kerül a moziba, Ivan Reitman tényleg csak pénzelte, a rendezést Paul Feigre bízta, a főszereplőket viszont lecserélték. Állítólag Dan Aykroyd azért még feltűnik benne egy rövid pillanatra, a többiek viszont biztosan nem.) Ma este ismét nem lesz semmi, meglátjuk majd, mit nézek. Itt pedig jöjjön egy kulisszák mögötti felvétel a filmhez:

Engem a címe miatt érdekelt, de szamurájok ténylegesen alig vannak benne...

Anno egy japán tábornok megidézi Kodenit, a sötétség harcosát, aki aznap végez az ellenfél összes katonájával. Azonban nem hajlandó visszatakarodni a pokolba, sőt, még a tábornok lányát is teherbe ejti, majd kisvártatva emberi alakot ölt. A szamurájvezérnek nem sikerül megakadályoznia, hogy a démon belépjen a való világba...

Eddig még akármi lehetne, de sajnos a port.hu elolvasása után tudtam, hogy nem ez lesz a fő idő és helyszín. 

Hanem a jelen. Ahol is Kodeni még mindig él, bár teste kezd elhasználódni. Alvilági főfőnök, pénzét pedig videojáték-forgalmazással (is) keresi. A legújabb harcolós játék kifejlesztőjét szénné égve találják meg, ezért Fujiwara felügyelő rögvest ki akarja hallgatni a vén gengsztert. Aki be is fárad hozzá, rövid úton végez embereivel, majd megöleti magát, hogy újjászülethessen. Ekkor az ősi időkből a bukott szamuráj megjelenik a felügyelőnek, hogy tudassa vele: Kodeni az ő lányát akarja használni, hogy ismét emberi formát öltsön. 

És még innen se lenne annyira rossz. De ekkor jön maga a lány, aki Párizsban él és összehaverkodik a főszereplő szépfiúval és annak idióta haverjával, jönnek az erőltetett részek, majd mikor a végső helyszínen egy panelházban (!) játszódnak a dolgok, ott már nevetségessé válik az egész.

Vannak benne jó dolgok. A Fujiwarát játszó Yasuaki Kurata például nagyon jó. Ő tök hihető. A démon karakteres, de nem elég ijesztő. Viszont a játék, amit piacra akar dobni, az nagyon szépen mutat. A verekedések nagy része fasza, van pár vicces rész is, de összességében a Szamurájok nem igazán jó.

imdb.com felhasználói szerint: 3.4/10

Szerintem: 3/5 (Láttam már sokkal rosszabbat is, végülis a verekedésen van a hangsúly, az meg jó volt.)

Ma este nem lesz semmi, de talán videóról megnézünk valamit. A trailer franciául van, de a látványért érdemes megnézni:

     Azt még a hülye is tudja, hogy a 'Let it be' az utolsó Beatles album, '70 májusában jelent meg, de még az Abbey Road előtt vették fel a dalokat. Ezt örökíti meg ez a dokumentumfilm-jellegű, immár 40 éves mű. Már ekkor gyakorlatilag a feloszlás szélén állt a banda, de ennek ellenére ez a film leginkább a vidám kategóriába sorolható.

     Mindenféle életképecske jelenik meg az első felében: látjuk őket beszélgetni, marháskodni, önfeledten zenélni. Paul és George vitába keverednek - ez az egyetlen nem vidám rész -, Paul nevelt lánya, Heather össze-vissza pörög-forog, zavarog Ringo dobszerkójánál, Lennon táncra perdül Yokoval (akit sajnos a kelleténél többször láthatunk, az ideális a nulla alkalom lenne), sőt szegény George kisebb áramütést szenved el, ráadásul egymás után kétszer. Olyan történelmi jelentőségű eseményeknek lehetünk tanúi, mint ahogy Ringo meg George kialakítja az Octopus's Garden dallamát, vagy megnézhetjük magát az 1969. január 30.-ai utolsó Beatles koncert, amit az Apple székház tetején tartottak. Ez látható a film másik felében. A yardok meg természetesen nem bírtak magukkal, muszáj volt nekik szolgálni és védeni, és gyorsan felszaladtak az épület tetejére, hogy félbeszakítsák a bulit. Ennyi.

     De hát ez mennyire jó kis 80 perc. Olyan, mintha valamiféle valóságsó lenne, persze inkább nem hasonlítom olyanokhoz. A lényeg, hogy kamerák kereszttüzében éltek pár hétig, és mindössze azt látjuk, ami történik. Lemezfelvételt. Semmi különleges effekt, megírt dialógusok, csak a valóság. Meg zeneeeeeeeeeeeeee! Mindenki hallotta már hatszázezerszer a Let it be-t meg a The long and winding roadot, de ugye, hogy megunhatatlanok? A Besame mucho Sir McCartney előadásában meg egész kiváló, kissé Karel Gott-szerű, erről is meggyőződhet a néző.

     Aki már unja a gombafejűeket, az is egész nyugodtan megnézheti, lévén itt nincs gombafrizujuk, ez már a hippikorszak közepe. Fülbevaló:

     Penélope Cruz az első spanyol színésznő, akit főszerepért Oscarra jelöltek, és nem véletlenül.

     Raimundáról (P.C.) és családjáról szól a történet. Van egy 14 éves lánya, egy mihaszna férje, egy félénk nővére, aki feketén fodrászkodik, jó néhány barátnője, akikre bármiben számíthat, de ők maguk sem teljesen százasok, és egy bolond nénikéje. Ez a bizonyos nagynéni meghal, és halálának napján történik egy s más, amitől az egész bagázs élete megváltozik. A nénike temetése után egyre több minden lesz érthető és átlátható a néző számára a család zavaros múltjáról, ez viszont nem arányos azzal, ami Raimunda számára lesz világos.

     Engem kérem, félrevezettek, azt írták erre, hogy vígjáték. Én gyagya, elhittem. Hát amolyan európai vígjátékra sikeredett, vagyis sírás-nevetés van bőven. De inkább sírás, örömükben, bánatukban is sírnak. Penélope Cruz meggyőző alakítást nyújt, szerintem fel is szedett pár kilót a szerep kedvéért. Igazából csak ő maradt meg számomra a filmből, egyrészt, mert a többi színészt nem ismerem, másrészt rajta kívül csak két személynek jutott ilyen összetett szerep. Az egyik a kislány, szóval ő még nem valami óriási tehetség, a másik meg egy rákos nőt alakít, Agustinát, de nekem nem jött át, divatosan szólva.

     Kissé naturalisztikus ábrázolás jellemzi a filmet, meg az élénk színek kapják a főszerepet. Raimunda is mindig csiricsáré rucikban járkál, és előszeretettel párosítja a csíkosat a pöttyössel. De mindez jól áll neki. Totál ellentétei jelennek meg: Augustinának kábé 2 centis haja van, és szürkén öltözködik, az egyik barátnője meg 200 kiló és neki nem előnyösek a színes cuccok. Nemcsak naturalisztikus, hanem realisztikus is a képi világ. Hangulatos kis film. Mindenképpen érdemes megnézni, már csak ezért is:

Ha azt mondom, James L. Brooks, nyilván nem sokan tudják ki ő; mint filmrendezőt, pedig még kevesebben tartják számon, hisz elsősorban író és producer. 1997-ben azonban megrendezett egy olyan filmet, ami két Oscar-díjat is besöpört, ez azt jelenti, hogy Brooks úr azért nem semmi direktor lehet. Viszont ha elolvassuk a plakátot, kiderül, hogy a díjat Helen Hunt és Jack Nicholson kapta, legjobb színésznő/színész kategóriában, szóval tehát talán mégsem a nagyszerű rendezésen múlott a dolog:)

Melvin (Nicholson) kibírhatatlan alak. Mindenkit sérteget, kényszerbeteg és ráadásul még mocskosul gazdag is. Nem jön ki túl jól meleg festő szomszédjával, Simonnal (Greg Kinnear), sem kedvenc éttermének pincérnőjével, Carollal (Hunt). Egyszer csak viszont azon kapja magát, hogy a festő kutyájára kell vigyáznia, mert annak barátja, Frank (Cuba Gooding Jr.) megfenyegeti. A kiskutya pedig jelentős változásokat okoz Melvin életében és ezek a változások nagy mértékben befolyásolják Carolt és Simont is...

Talán a nem a legjobb ajánló, amit írtam, de megéri megnézni, még ha furcsán hangzik is a bevezető.

Jack Nicholson fantasztikusan hiteles ebben a szerepben, plusz az ő neve (és cápamosolya:)) olyan, amivel bármilyen filmre be lehet csalni egy csomó embert. Helen Hunt szintúgy kitűnő és szerintem szép is, Greg Kinnear pedig lassan kedvenc színészeim sorába lép, itt sem csalódtam benne. Külön érdemes viszont megemlíteni azt a jelenetet, ahol Melvin az asztalánál ülőkre panaszkodik az étteremben, ugyanis azt a bizonyos párocskát a Dr. House sorozat oszlopos tagjai, Lisa Edelstein és Peter Jacobson játsszák (előbbi Dr. Cuddy, utóbbi Dr. Taub).

Nem vagyok az a nagy állatbarát, de ez a kiskutya szerintem haláli:) Egyébként 6 különböző eb játszotta a szerepet.

A Lesz ez még így se! nagyszerű film, nagyon átélhetőek a helyzetei, még ha ilyennel talán a való életben nem is találkozunk. Végül marad a szokásos pontozás:

imdb.com felhasználói szerint: 7.7/10 (7 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5

Éjjel lesz egy Szamurájok című valami, amit megnézek majd, plusz hamarosan várható  kolléganőmtől a Let It Be című újabb Beatles-mozi elemzése. Ez a trailer pedig talán jobban elmondja a sztorit mint én:

     Igaz, hogy maga a történet, a szerzők és a két főszereplő ugyanaz, de a végeredmény valóban messze elmarad az eredeti francia verziótól.

     Tévésámán kolléga nagyszerűen lefestette az alaptörténetet, meg aki ismeri a Jöttünk, láttunk...-ot, az úgyis tisztában van a lényeggel. A női főszereplő, Christina Applegate karaktere az egyik eltérő pont, ő a XXI. században Lady Juliát alakítja, aki már jobban hasonlít ősére, Rosalindra, ő inkább királylányos, vagy tündérkisasszonyos jelleget kapott, nem úgy, mint Béatrice, akit mindkét "formájában" viccesre vettek. A helyszín Chicago, de a többi lokális pont nagyjából egyezik, itt is mennek étterembe, "száguldanak" az autópályán, felfedezik maguknak az angol vécét, a tévét, satöbbi. A varázsló jelen esetben angol, Malcolm McDowell a megformálója. Ez a varázsló átjön a jelenbe, és megpróbál alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, ami egészen sikerül is neki.

     Malfete gróf és André, a fegyverhordozó, alapjában véve hasonlít Godefroy-ra és Jacques Fosra, viszont itt a kapcsolatuk ábrázolásánál már nem csak a poénkodás volt a cél, egyes jelenetekben már-már komolyan, egyenrangú partnerekként társalognak. És emiatt nem annyira jó ez a film. Legalábbis szerintem. A nevük is más, tehát nem ugyanazokról van szó, mint a Les Visiteurs-ben, de hát akkor is, André már túlzásba viszi az alkalmazkodást, a modern korba való beilleszkedést.

     Ezen is lehet röhögni, ebben is vannak idézhető mondatok, de én 5-ből csak 3-at adnék rá. Helyenként elég unalmasra sikeredett.

Emitt található az egyik legjobban sikerült jelenet. "Majd kárpótollak egyik sertésemmel."

Sajnos a videót azóta levették...

Kezdjük azzal, hogy elmaradt a Szellemirtók 2. bemutatása. Nos, lecsúsztam a filmről és mint kiderült, nincs meg videón... Na, de itt a beígért "folytatása" a Jöttünk, láttunk visszamennénknek. 2001-ben az eredeti rendezője, Jean-Marie Poiré íróként csatlakozott Jean Renohoz és Christian Clavier-hez a Les Visiteurs amerikai újrájának elkészítésekor. (Az imdb és a port.hu szerint Poiré volt a rendező, de a főcím stáblistája szerint nem.) Megkapjuk ugyanazt, jóval egyszerűbben, amerikanizálva...

Thibault de Malfete gróf (Reno) aljas cselszövés áldozatául esik, leendő aráját szörnyetegnek nézi és végez vele. Azonnal halálra ítélik. Szerencséjére hű szolgája, André (Clavier) kerít egy angol varázslót (Malcolm McDowell), aki visszaküldi őket az időben. Azazhogy küldené, de a sietségben kihagy egy fontos összetevőt, így az urak a 2001-es évben kötnek ki a lovagkor helyett. Szerencséjükre rájuk talál Thibault késői leszármazottja, Julia (Christina Applegate), és a három ember kölcsönösen megváltoztatja egymás életét. Andréra rátalál a szerelem is a csinos Angelique (Tara Reid) személyében, Malfete hős grófja pedig segít ük-ük-ük-ükunokájának megszabadulni annak pénzéhes pasijától, Huntertől (Matt Ross).

Mik változtak? A hős lovag itt egyfajta jótevő, aki vissza akar jutni saját korába, de a szerelme iránti vágya és a csapásoktól való félelme korántsem akkora mint Godefroy-nak. A gyagyás szolga itt nem is olyan hülye és neki semmi nincs, ami eredeti korához kösse. A leszármazottnak pedig nincs terhére korai ősének jelenléte és bár sokkal korábban hinni kezd neki, mint anno Gular mama, mégsem törekedik Thibault minnél előbbi hazaküldésére. André maradni vágyását pedig egyenesen pártolja. Hiányzik a középkor beszédstílusa, jóval kevesebb a poén és a történet is sokkal egysíkúbb, kitalálhatóbb. A rengeteg negatívuma ellenére (még nem is szóltam az olyan képtelenségekről, mint pl. az ablaküvegen átugrató ló, vagy a középkori érmék elfogadása a jelenkorban) mégis jó film, előnyére válik a viszonylag rövid játékidő is.

imdb.com felhasználói szerint: 5.8/10 (Az amcsik nyilván nem látták az eredetit, mert fel nem foghatom, hogy kaphatott egy hajszállal jobbat, mint a második rész.) (Azóta viszont az eltelt 7 évben 0.2-vel emelkedett a pontszám.)

Szerintem: 4/5 ( "A látogatók-sorozat" leggyengébb darabja)

Hamarosan közeledik egyetlen vizsgám időpontja és bár ma semmi se lesz a tvben, attól tartok, hogy az esti filmnézés film hiányában elmarad... Ez a trailer pedig szerintem elég figyelemre méltó lett, bár majdnem minden poént lelőnek benne:

A videót levették.

     Nem múlhat el egyetlen év sem Mel Brooks-film megtekintése nélkül. Ez már be is jött, haha. Briliáns alkotás a Fényes nyergek, amely nem kímél egyetlen kisebbséget sem, a hálivúdi filmgyártást és még Hitlert is kifigurázza. Meg úgy általában az emberi hülyeséget is.

     A gonosz Hedley Lamarr (Harvey Korman) rá kívánja tenni kezét Rock Ridge városkára, természetesen pénzügyi okokból. De neki a lakók nélkül kéne a terület, szóval minden eszközt bevet, hogy elüldözze őket. Az immár halott seriff helyére egy újat küld, Bart (Cleavon Little) személyében, aki néger, és a XIX. században, a Vadnyugaton ez nem előny. Az eleinte idegenkedő - enyhe szó - lakosság később még igen nagy hasznát veszi az újdonsült seriffnek. Jim (Gene Wilder) viszont már a kezdetek kezdetén a haverjává fogadja, szóval van segítője is. A Lamarr elleni végső támadás kifundálásában is jól jön Jim, akit valaha Waco Kölyökként ismert csak a környék.

     Mel Brooks természetesen feltűnik a filmjében, a bolond kormányzót alakítja és egy nem teljesen világos származású indiánt is. E forgatás alatt alakult ki egyébként a szintén '74-es Ifjú Frankenstein stábja, abban szintén szerepel a kiváló Madeline Kahn, aki itt Lili Von Shtuppot, a német előadónőt alakítja. Aztán feltűnik még pár pillanat erejéig Dom DeLuise is, aki szintén ismerős Mel Brooks-alkotásokból.    

     Óriási poénok, nem kevésbé óriási alakítások jellemzik a filmet, megfűszerezve hatalmas nagy baromságokkal. Meg kell tekinteni, önmagáért beszél.

Ízelítő:  

Ez az a film, amiről mindenki hallott már, hiszen Ray Parker Jr. "Ghostbusters" című számát még ma is játsszák a rádiók. Emellett készült belőle legalább két rajzfilmsorozat és ez a szellem-logó rengeteg helyen feltűnt már. Az 1984-es év sikerfilmje, igazi szuperprodukció. A direktor Ivan Reitman sok vígjátékot rendezett korábban, szóval volt tapasztalata, az írók között pedig a főszereplő Harold Ramis és Dan Aykroyd is megtalálható - ebből már rossz nem sülhet ki.

Venkman (Bill Murray), Stantz (Aykroyd) és Spengler (Ramis) mind doktorok: parapszichológusok egy egyetemen. Egy nap aztán kirúgják őket, mivel már jó ideje nem mutattak fel semmi eredményt, viszont nem sokkal ez előtt találkoznak egy valódi kísértettel, így megszületik az ötletük, hogy saját vállalkozást nyitnak és paranormális esetekkel kezdenek foglalkozni. Sikerül kifejleszteniük egy szellemcsapdát és fegyvereket az ektoplazmikus teremtmények ellen, az esetek pedig egyre sokasodnak. A rengeteg munkában szerencsére társra lelnek Winston (Ernie Hudson) személyében és ott van még nekik Janine (Annie Potts), a szupertitkárnő is. A sok kis szellemügy közt azonban elveszik egy nagyobb jelentőségű, név szerint egy sumér halálisten, Gozer visszatérése, akinek szolgái megszállják Venkman szerelmét Dana-t (Sigourney Weaver) és annak szomszédját, Louis-t (Rick Moranis). A végső csatában pedig le kell győzniük egy harminc méteres habcsókembert is...

Ezzel a képpel lenne olyan, aki nem nézné meg?:)

Egy igazi sikersorozat kezdete ez a mozi, melynek második részét ma sugározzák. Egyébiránt a színészek kitűnőek, a vizuális effektek is megállják a helyüket, a poénok se rosszak, szóval meg lehet nézni bármikor.

imdb.com felhasználói szerint: 7.8/10 (7 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Mint említettem, ma biztosan írok majd ennek a második részéről, aztán este meglátjuk, mit nézek. Itt pedig a híres szám, a Ghostbusters klipje, amiben olyan sztárok is szerepelnek, akik a filmben nem - plusz ez a verzió tartalmaz a végén néhány remek fotót a filmből, érdemes végignézni.

Sajnos levették...

      Egy hibája van ennek a filmnek: a magyar cím. Az se nagyon vészes. Különben ez egy hihetetlenül mókás film, tele őrületes helyzetekkel, meg három olyan színésszel, akikre én bármikor, bármilyen körülmények közt vevő vagyok. Bármit hajlandó lennék megnézni, amiben Goldie Hawn, Charles Grodin vagy Chevy Chase szerepel. De az még jobb, ha mindhárman résztvevők.

     Nick Gardenia (Chevy Chase) egy napsütéses délutánon kénytelen kirabolni egy bankot, és mindezt sikerül úgy megcselekednie, hogy egy felettébb előnyös képet készít róla a banki kamera. Ezután az őt rablásra kényszerítő két úriember szívélyesen kihajítja őt egy mozgásban lévő gépjárműből, kibabrál vele egy csokiautomata, meg is sérül. Szóval éhesen és fájdalmak között elvonszolja magát volt felesége házához, és elrejtőzik a garázsában. Az említett hölgy, Glenda (Goldie Hawn) jelenlegi férjével, Irával (Charles Grodin) épp a férfi lehetséges előléptetését ünneplik, ha minden jól megy, főügyész lesz belőle. Ehhez azonban meg kell oldania egy ügyet: bizonyos Nick Gardenia rablási ügyét. Minderről értesül Glenda, és pár pillanattal később ott találja Nicket a garázsában, mondván, csak ő segíthet rajta. Majd nem hajlandó távozni, illetve ha távozik, akkor is visszatér, jönnek a bonyodalmak.

     Volt férjén kívül még több nehezítő körülmény van jelen Glenda otthonában, meg saját idegállapota is annak mondható. Folyamatos őrület uralkodik a filmen, zajlanak az események, egyes mellékszereplők alakítása láttán már megfájdul az ember feje a nevetéstől. És nem csak emberi mellékszereplőkre gondolok.

     A három főszereplő a lényeg, egytől egyig csillagos ötöst érdemelnek. Pont olyan karaktereket alakítanak, amiket megszokhattunk tőlük más filmekben, és amikhez remekül értenek. Goldie Hawn szétszórt és bájos, Charles Grodin állandóan pánikol, Chevy Chase meg csak simán bolond. Meg ő kapta a gaz csábító szerepét is. Minden klappol a tökéletes szórakozáshoz, de tényleg. Jutalomjáték ez nekik.

Meg kell nézni! A rablási jelenetet is, amit ide helyezek. BÚÉK! (A videót levették.)

Boldog Új Évet minden kedves olvasónak!:)

Az év utolsó filmje és az újév első bejegyzése ez. Azt hiszem, az előző havi, decemberi időszakban poszt-rekordot döntöttünk, ha minden igaz, legalább 30 filmről készült írás. Majd utánajárok, hogy miket sikerült eddig elérni, de majd csak februárban, akkor lesz 1 éves a blog. Na, de térjünk a tárgyra!

Tim Burton és bandája, kiemelve Danny Elfmant, ismét nagy szenzációt hozott össze ezzel az animációs filmmel. Burton saját verséből készült, musical-szerű, a világ első, kizárólag stop-motion technikával összehozott mozija. (Az eljárásról sajnos magyar nyelvű linkkel nem tudok szolgálni...) Az összes szereplő bábu, ez mégsem zavar, vagy ront az összképen. A figurák aranyosak, szerethetőek, karikatúra-jellegűek (a főhős utóéletének kapcsán erről még lesz szó).

Történet, röviden: Minden nagyobb ünnepnek van egy városa, ahol az adott alkalom kulcsfigurája a király és minden lakos a következő nagy vigasságra készül egész évben. Halloweenváros ura, Jack Skellington (Danny Elfman az énekhangja, Chris Sarandon a beszédéé) viszont megunja saját ünnepét, szerepét. Hűséges rém-alattvalóit otthagyja és az erdőben kóborol, ahol véletlenül rálel a többi hasonló városba vezető útra. Találomra kiválaszt egy díszes fenyővel ékített ajtót és hipp-hopp, Karácsonyvárosba kerül. A sok újdonság olyan erővel hat rá, hogy elhatározza, ezúttal a szörnyeké lesz a szeretet ünnepe, és ő maga hordja ki az ajándékokat a Télapó helyett. Mindenki az új, nagy ünnepre készül Halloweenvárosban, a sürgés-forgásban pedig Jack észre sem veszi, hogy a bájos élőholt lány, Sally (Catherine O'Hara) szíve érte dobog... 

Minden kis figurát annyira jól megalkottak! Némelyik aranyos, némelyik vicces, de szerintem nem félelmetesek. A zenék fülbemászóak, a látvány szürreális, egy igazi mestermunka ez a film.

imdb.com felhasználói szerint: 8.0/10

Szerintem: 5/5

Sajnálatos módon szegény Jackből emójelkép lett a 2008-as év hajnalán. Mivel csontváz, ezért ijesztő, de aranyos is, tökéletes kombináció egy 12 éves kislánynak, aki hú-de-darkos akar lenni... Annyi helyen láttam már őt felbukkanni és állítom, hogy a figurát magukon viselők 80%-ának fogalma sincs róla, honnan származik. De ugyanerre a sanyarú sorsra jutott a Misfits együttes egyik koponyás jelképe is... 

Ma ismét lesz egy rakás film, szóval jelentkezünk hamar, addig pedig mindenki aki erre jár, nézze és hallgassa meg a Nightmare főgonoszának, Oogie Boogie-nak (vagy Féregzsák, de az angol neve nekem jobban tetszik:)) belépődalát: Sajnos levették...

A barátnőm kedvéért néztem meg. Ő mondta, hogy a neten mindenhol lehúzták, senkinek se jött be. Ez alapján nem erre számítottam. Megtörtént esetet dolgoz fel. A valóságban is volt egy ilyen páros, a még élő tagja, Novák Tünde életrajzi könyvéből rendezte a mozit Deák Krisztina.

Szép, fiatal, rossz sorsú lány és szép, fiatal fiú. Egymás mellé sodorja őket az élet, szerelmesek lesznek. Eddig akár veled is megtörténhetne. Aztán viszont bankot rabolnak, bujkálniuk kell és rengeteg megpróbáltatásban van részük. Csak együtt, egymásban tartva a lelket, képesek túlélni a hajtóvadászatot. Végül elkapják őket, de talán semmi nincs, ami igazán el tudná szakítani egymástól a párost, akiket csak "Miskolc Bonnie és Clyde-ja"-ként emlegetnek.

Ráczkevy Ildikó és Karalyos Gábor a főszereplők. A lánynak eddigi egyetlen szerepe, de nagyon jól játszik, a fiút most is láthattuk akár a Presszó című sorozatban (kétlem, hogy bárki is nézte...). Mellettük rengeteg ismert arc és hang tűnik fel, ha csak egy jelenet erejéig is: láthatjuk Haumann Mátét, Hámori Gabriellát, a szemfülesek kiszúrhatják Fenyő Ivánt, a Szabadság, szerelem szívtipróját. Hangként pedig Csuja Imrét lehet említeni, de megfordul a képernyőn Bitskey Lukács és a mostanában futó, nagy sikerű Beugró egyetlen női szereplője, Pokorny Lia is.

Megrázó, durva film, másra számítottam. Persze nem minden így történt, ahogy bemutatják, pl. eredetileg 50 helyett "csak" 30 milliót raboltak. Az idősíkot teljesen megbontották, a legelső jelenet a legvégén van és sok dolognak először mintha nem lenne értelme. De aztán végül minden összeáll.

Nem tudom miért szólták le, szerintem ez egy jó film, de mivel a közönség nagy része elkapcsol arról, amit 10 perc után nem ért, ezért nem arathatott nagy sikert. Valljuk be, nem egy tipikus magyar film. Nincsenek vígjátéki percek, nincs elvont hülyeséghalom. A rideg valóság van...

port.hu felhasználói szerint: 7/10 (8 év alatt 0.2-t emelkedett.)

FilmO felhasználói szerint: 2/5

imdb.com felhasználói szerint: 5.1/10 (0.1-et csökkent.) [Érdekes módon a Miskolc és a miskolci szavakra az imdb nem adja ki...]

Szerintem: 5/5 (Nyomasztó, elgondolkodtató alkotás.)

Végül egy egészen ritkaság, egy magyar előzetes:

Bátran állítom hogy a legjobb francia vígjáték. Nagy köröket ver rá szinte bármely amerikai komédiára. 5 évvel az első rész sikere után Poiré rendező úr és csapata szinte ugyanazzal a felállással tért vissza, hogy bemutassák Godefroy és Jacques Fos újabb kalandját.

Ott folytatódik minden, ahol abbamaradt. Az időalagutat be kell zárni, mindenkinek a helyére kell kerülnie. Fos a jelenben maradt, Jacquard a múltban van, a herceg ékszerei viszont más idősíkba kerültek, mint tulajdonosuk. Godefroy feladata ezúttal még nehezebb, mert vissza kell mennie fegyvernökéért, annak utódjával együtt, felelnie kell a rendőrségen egy furcsa dolog miatt és meg kell találnia Szent Roland fogát is. Nehezítésképpen pedig az igazi Hubert lánya, Philippine (a szép Marie Guillard) esküvőjén is ott kell lennie, apja helyett apjának kell mutatnia magát. És ha ez nem lenne elég, a túlbuzgó Beátrice (ezúttal a szimpatikusabb Muriel Robin) még vissza akarja küldeni Ginette-et a fiúkkal, mert róla is azt hiszi, hogy középkori. A végét nem árulom el, nézze meg mindenki!

Itt most már a komolyságnak csupán nagyon pici szikrája maradt, a komédiázásra mentek rá. Fantasztikusak a poénok, az ember halálra röhögheti magát:) Nem semmi a szinkronmunka sem, minden elismerésem Józsa Imrének Fos úr hangjáért:)

Egy póknak is száz a térde, ez egy óriási film. Kevésbé komoly, mint az első, de sokkal viccesebb. Nagyon szeretem:)

imdb.com felhasználói szerint: 5.9/10 (8 év alatt 0.9-et növekedett!)

Szerintem: 6/5 (Megunhatatlan, megismételhetetlen, egyszerűen tökéletes:))

Utólagos szerkesztés: 2016-ban egy garázsvásáron hozzájutottam ehhez a filmhez dvdn. Ez egy magyar nyelvű, kitűnő kiadás! A lemez behelyezése után franciául szóló, magyar feliratos előzetest láthatunk az első részhez, majd jönnek a szokásos logók és másolni tilos-felirat. A menü abban a kódexben van, amiben a visszaemlékezés is játszódik, minden egyes almenü más oldalon, és ha belépünk valamelyik almenübe, egy-egy aprócska részlet jelenik meg a filmből a váltáskor. Az Extrák menüpontban találunk egy újabb trailert, ezúttal Az időalagútét, egy fotógalériát, egy interjúcsokrot, kimaradt/hosszabb jeleneteket, egy részt a postást játszó fickóról, valamint néhány egyéb bemutatót más mozgóképekhez. A galéria sajnos ismét vetítés, ami összesen kevesebb mint 10 képből áll, ráadásul majdnem ugyanebben a formában mind benne van az interjúkban. Az extrákban mind franciául beszélnek, de van beépített magyar felirat - látszik, hogy a feliratozó nem nézte meg a Les Visiteurs 2-t magyarul, mert mindent totál máshogy fordít, de ez korántsem zavaró, csak megfigyeltem. Újdonságok sora derült ki az interjúkban, ahol a rendező mellett Godefroy, Jacques Fos, Jean-Pierre, a doktor és a postás fickó alakítói szólalnak meg. Például észrevettem, hogy a varázsló eredeti asszisztensnőjét lecserélték. Hallhatunk anekdotákat a forgatásról (Clavier és az injekciós tű esetét); megtudhatjuk kit mi motivált a folytatásra; illetve hallhatjuk Valerie Lemerciér távozásának körülményeit. A postás menüpont kifejezetten jópofa és informatív, ebből ugyanis kiderül, hogy a "VISSZAJÖTTEK A BETEGEK!"-et kiabáló úriember tényleg levélkézbesítőként dolgozott:) A kimaradt jelenetek legnagyobb része a középkorban játszódik, és elég kevés olyan van, ami tényleg semmilyen módon nem került be a végső változatba. Inkább arról van szó, hogy a már látott szekvenciákat hosszabban is leforgatták. Ezekből kiderül, hogy a "bögyös vászoncseléd" miért haragszik Fosra, vagy hogy a bitang miképp "ölelte" rég nem látott öccsét, miután ismét találkoztak. Még most, legalább az 50. nézésre is fedeztünk fel újdonságokat Mozsárágyúval, mondjuk azt, hogy a jelenbe visszatérő Jacques-Henry már rühes, és megérinti a századost - hogyhogy akkor nem fertőzi meg? Összefoglalva: Aki hozzá tud jutni ehhez a koronghoz, az ne hagyja ki, már az extrák miatt megéri a vételt!

Most még megírom A miskolci bonniésklájdot, ma még talán egy filmre lesz idő, jövőre pedig biztosan várható a Reszkess Amerika! Befejezésképpen pedig ismét az Era zenéje, kissé másképp, a filmből összevágott jelenetekkel:

     Méltó folytatása az első epizódnak. Majdnem ugyanazokkal a szereplőkkel, hasonló poénokkal. Van valami varázsa ennek a filmnek, vagy lehet, hogy csak én vagyok ilyen gyagya, hogy képes vagyok mindig úgy nézni, mintha első alkalommal látnám. A legjobb vígjátékok egyike, szerintem.

     Jacques Fos ténykedésének köszönhetően, nyitva maradt az időalagút, ugyanis a herceg, és az ő ékszerei nem tartózkodnak ugyanabban a térben és időben. Mivel tolvajkodott a fegyverhordozó. És persze ő a mi korunkban maradt, maga helyett Jacqard-t küldte a középkorba. Minden összekuszálódott, és ha nem hozzák helyre a ballépést, az egyiptomi hét csapás, vagy valami még rosszabb súlyt le Godefroy-ra és leendő utódaira - mivelhogy ők így nem születnek meg. Intézkedni kell tehát, és Merész Godefroy mindenre kész, visszautazik abba a borzasztó modern korba az ékszerekért.

     Már nem csak egyszerű tárgyakkal meg eszközökkel gyűlik meg a bajuk, hanem Hubert feleségével is, akinek a lánya épp házasodni készül. Ginette asszony, a csöves (Marie-Anne Chazel) tovább rontja a levegőt, Fos úr meg szokásos formáját hozza, aminek áldozatul esik néhány tűzoltó, egy teherautó, megszámlálhatatlan berendezési tárgy, főként tévék, maga az esküvő, illetve megannyi társas összejövetel, ahol az emberek gyanútlanul ebédelnek, vagy Derricket néznek, satöbbi. Csak a szokásos.

     Akinek nem tetszett az előző, annak ez se fog, mert végülis ugyanazokra az elemekre épül a történet, amikre az első rész. Christian Clavier még több emberkét alakít benne, mind halálvicces, Jean Reno megint csak remek szerepében. Béatrice-t ezúttal Muriel Robin alakítja, ő lényegesen szétszórtabb meg valamivel szimpatikusabb, mint az előbbi részben lévő Béatrice.

     Felesleges ragoznom, szerintem ez is nagyon jó sztori, nagyon vicces és nagyon alulértékelt.

Sátánizmus!!!!!!!!!!! :)  

Mozsárágyú már szinte minden lényegest leírt a filmről, ezért én csak saját meglátásaimat tenném hozzá.

Elsőnek azt, hogy oltári jó a középkor megvalósítása. Az olyan apró részletek, mint hogy az akkoriak a maiaknak büdösek, a mai levegő pedig a régihez képest az, vagy hogy a lakomáknál böfögtek és a parasztok a földön ettek, szerintem nagyon sokat emel a produkció szintjén. Nem hinném, hogy ennyi kis részlet eszébe jutott volna egy amerikai rendezőnek (erről jut eszembe, talán a Reszkess Amerika! is terítékre kerül majd). [Ez már meg is történt!] Külön nagyon tetszik a varázsló megjelenítése, akit Pierre Vial alakít. Róla itt látható egy kép: 

A rengeteg nagyszerű poén mellett itt még igyekeztek komolyak is lenni, sokszor belémhasít az érzés, hogy vajon Godefroy lovag mit érezhet a mai világba érkezésekor, hogy hiányozhat neki a saját kora és a családja. És hogy micsoda lehetőségek állnának előtte, amiket nem használ ki - például az a félelmetes opció, hogy meg tudná nézni a leendő halálának időpontját... Ez az érzés főleg a film látványbeli csúcspontjánál, a két gyűrű egyé válásánál jut eszembe.

Az Era együttes fantasztikus zenét írt a filmhez, ezt be is linkelem a bejegyzés végére, de előbb a pontozás:

imdb.com felhasználói szerint: 7/10 (8 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (A másodikat jobban szeretem, arra majd adok 6-ost:))

Ma megint az összes jó film egy időpontban lesz, így mi ennek a folytatását nézzük. Valamint várható tőlem A miskolci bonniésklájd... Itt jön a beígért a zene:

     Teljesen, totális mértékben elfogult vagyok e művel szemben. Egyszeri és megismételhető, ugyanis a 2. része legalább olyan jó, vagy még jobb, mint ez. Megfogalmazni sem tudom, hogy milyen remek filmmel állunk szemben ezúttal. Tévésámán úr és én nagyon szeretjük, viszont más általunk ismert emberről ez nem mondható el, szóval ez egy meg nem értett művészeti alkotásként is felfogható.

     A történet dióhéjban: Godefroy, Montmirail grófja (Jean Reno) menyegzőjére készül Frénégonde-dal (Valérie Lemercier), aki egy herceg leánya. Életének legfontosabb állomásához érkezett a Merész jelzőt kiérdemlő lovag, nagyon bizakodó jövőjét illetően, mielőbb fiú utódot szeretne, és hatalmas kastélyában kíván élni élete végéig, boldogan. De a sors, egy csúnya boszorkány képében közbeszól: aljas varázslatának köszönhetően a lovag leendő apósát megvadult medvének látja, és így a kedves papa fejébe nyíl kerül. Mi lesz így a fényes jövőből? Eusebius, a bölcs, ám szenilis varázsló siet Godefroy segítségére. Varázsitala elfogyasztásától visszajuthat a halálos lövés előtti pillanatba, és meg nem történtté teheti azt. Hű fegyverhordozója, Jacques Fos :) (Christian Clavier) lesz az előkóstoló, s ő is így mehet vissza a múltba. De Eusebius kifelejtett egy fontos összetevőt a kotyvalékból: a záptojást. Ennek végzetes következménye pedig az, hogy hőseink majd' 1000 évet utaznak az időben, előre. A XX. századba.

     Kezdetnek leigáznak egy fémkordét, ami csak egy ártatlan postásautó, és innentől kezdve nincs megállás, tömény röhögés várható. Megismerkednek korunk vívmányaival, mint a vécépapír, a telefon, vagy a betonút. Számukra még a levegő is szokatlan és orrfacsaró. Godefroy megismerkedik ük-ük-ük-ük-üklányával, Béatrice-szal (Lemercier), aki őt halottnak hitt Hubert bácsikájának hiszi, közben Fos találkozik ivadékával, a kimért és rendmániás Jacques-Henry Jacquard-ral. Amerre járnak felfordulást okoznak, meghökkentenek, Béatrice otthonát is hazavágják.

      Francia filmről van szó, tele érdekes kameraállásokkal, sokszor csak az a nevetés forrása, hogy a főszereplőket irtó közelről mutatják. Jellem- meg helyzetkomikum van bőven, a legkisebb szerepet is marha jól írták meg. Monsieur Clavier és a rendező, Jean-Marie Poiré gondoskodott róla. Jean Reno meg hát nagyon nagy színész, mint tudjuk. Jómagam még kiskoromban ismerkedtem meg e filmmel - aminek a második része MA látható az m1-en 8kor!!!!!!!!!!!!!!!!!!!- és ennyi év után is nagyon tetszik, nem lehet megunni. Zseniális. Megtudhatjuk belőle, milyen lehet 5 liter Chanel 5-össel fürödni, például. Hasznos is. KIHAGYHATATLAN. És már csak kábé 6 óra és megnézhetem a második részt is, annyira izgulok már. :))))))))))))))))))))))))

     Ebből a jelenetből magam sem értek túl sokat, pedig érettségiztem is franciából. Koncentráljunk benne Jean Renora, amint dobálja a pénzt. Óriási.