Nem múlhat el egyetlen év sem Mel Brooks-film megtekintése nélkül. Ez már be is jött, haha. Briliáns alkotás a Fényes nyergek, amely nem kímél egyetlen kisebbséget sem, a hálivúdi filmgyártást és még Hitlert is kifigurázza. Meg úgy általában az emberi hülyeséget is.
A gonosz Hedley Lamarr (Harvey Korman) rá kívánja tenni kezét Rock Ridge városkára, természetesen pénzügyi okokból. De neki a lakók nélkül kéne a terület, szóval minden eszközt bevet, hogy elüldözze őket. Az immár halott seriff helyére egy újat küld, Bart (Cleavon Little) személyében, aki néger, és a XIX. században, a Vadnyugaton ez nem előny. Az eleinte idegenkedő - enyhe szó - lakosság később még igen nagy hasznát veszi az újdonsült seriffnek. Jim (Gene Wilder) viszont már a kezdetek kezdetén a haverjává fogadja, szóval van segítője is. A Lamarr elleni végső támadás kifundálásában is jól jön Jim, akit valaha Waco Kölyökként ismert csak a környék.
Mel Brooks természetesen feltűnik a filmjében, a bolond kormányzót alakítja és egy nem teljesen világos származású indiánt is. E forgatás alatt alakult ki egyébként a szintén '74-es Ifjú Frankenstein stábja, abban szintén szerepel a kiváló Madeline Kahn, aki itt Lili Von Shtuppot, a német előadónőt alakítja. Aztán feltűnik még pár pillanat erejéig Dom DeLuise is, aki szintén ismerős Mel Brooks-alkotásokból.
Óriási poénok, nem kevésbé óriási alakítások jellemzik a filmet, megfűszerezve hatalmas nagy baromságokkal. Meg kell tekinteni, önmagáért beszél.
Ízelítő:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.