Július 3-án megszűnt a munkahelyem, azóta állást keresek és arra gondoltam, majd nézek filmeket is, de nem tudom, merre induljak el? Van egy ötletem, csak tájékozódni kellene hozzá, viszont az utóbbi egy hónapban ennek (se) álltam neki. Ellenben megláttam a mai műsorban ezt, amire halványan emlékeztem gyerekkoromból, úgyhogy nekiültem, reménykedve, hogy jobb lesz, mint mondjuk a Charleston. Szerencsém volt, kellemes kis másfél órában lehetett részem hazánk örök kedvence, Bud Spencer révén!

Ismét az USA-ban járunk, a főhősünk, „Bull” Webster (B.S., a bull amúgy bikát jelent), egy kis taxitársaság tulajdonosa, ahol maga is sofőrként dolgozik, de nincs túl jó passzban anyagilag, mert jelentős összeggel tartozik a Rockwood Társaságnak, akik „svájci frank hitelt” adtak neki. Az egyetlen megoldás az lenne, ha eladná a cégét áron alul Rockwoodnak, azonban ezt sem a büszkesége, sem a családja, sem a szívének kedves beosztottjai miatt nem teheti meg. Itt már csak a csoda segíthet és mit ad Isten, tényleg úton van a csoda, ugyanis egy éppen készpénzzavarral küszködő utas egy maréknyi talán használható izével meg 10 dollárral fizet Bullnak, az egyik ilyen izé pedig az a lottószelvény, amivel szerencsés tulajdonosa 150 milliót kaszálhat! Ettől a kis papírszelettől sokak élete, sorsa függ, ezért a természetfeletti hatalmak is beszállnak a kezdődő játszmába: A Mennyből leküldik a házaló Biblia-árusnak álcázott Victort (Thierry Lhermitte), a Pokolból pedig feljön a csábító Lángelika Boszi (Carol Alt) – mindkettejüknek néhány napja van, hogy a megváltás vagy a kárhozat felé tereljék a mit sem sejtő taxist. Ha ez még nem lenne elég, a szelvénynek nyoma vész, Bull feleségét elrabolják és még kínaiak is feltűnnek. Vajon le vagy felfelé vezet emberünk útja, gazdagság és boldogság vagy szenvedés és nélkülözés várja?

„Ha nem lennének a Földön kísértések, mi szükség lenne a szabad akaratra?”

Bud Spencertől nem állt távol a természetfölöttivel való találkozás, hiszen A sheriff és az idegenekben űrlényekkel hozza össze a végzet, míg az Aladdinban ő maga is földöntúli jelenséggé, dzsinné avanzsált. A Fél lábbal a Paradicsombanban egy klasszikus toposz éled ismét újjá, az ember lelkéért folyó örök harc, aminek későbbi feldolgozása például A bájkeverő, de ugyanilyen a rajzfilmekben, amikor a hős egyik válla felett kisördög, a másik felett angyalka jelenik meg, hogy tanácsokat osszanak neki. Mindehhez hozzájön még a kb. 1950 óta fennálló „amerikai álom”, hiszen amint az …és megint dühbe jövünk!-nél vagy a Nyomás utána! esetében, ezúttal is az Egyesült Államok adja a helyszínt. Az viszont újdonság, hogy Bud karakterének ezúttal van családja, felesége (Betty - Sharon Madden) és egy lánya (Candice - akit a valódi lánya, Diamy Spencer [vagyis Diamante Pedersoli] alakított). Most így fejből csak a Bunyó karácsonyigot tudnám megnevezni, amiben ugyanez a kiindulási pont.

Ha már kiindulási pont, a sztori végülis háromszor indul be: A legelején, ami bemutatja nekünk az angyalt, az ördögöt/démont és a taxisofőrt. Ekkor van pár érdekes apróság, például, hogy Victor az egyik amerikai űrsikló fedélzetén jön a Földre, de nem ám akármelyiken, hanem a Challengeren – ami 1991-ben, mikor cikkem tárgya készült, már régen nem létezett (le lehet olvasni a sikló oldaláról a nevet, nyilván elfekvő filmanyagot használtak, de a tény az tény). A „rosszlány”, akit az imdb szerint eredetileg Veronica Flame-nek, tehát Láng Veronikának hívtak, hazai szinkronban a Lángelika Boszi nevet kapta, ami egyfelől elmés (láng és Angelika, ami angyal[i]t jelent, szóval ő a bukott angyal), másfelől rettentően ostoba (főleg mivel mindenki úgy nevezi, hogy „Ms. Boszi”). Az ő érkezése még jobb, mert a csatornából mászik ki egy autóroncsokkal, szeméttel teli utcán, miközben egy csöves bámulja – mind a két érkezés a Spawn-képregényt juttatta eszembe, ahol az égieknek űrállomásuk van, az alvilágiak meg a föld alól jönnek ki. No, de Lángelika érkezésekor van egy humoros jelenet, mert jön két rendőrautó, amiből kiszáll három zsaru (mind férfiak, ahogy a régi világban volt), aztán megkérdezik, mit keres itt, honnan jött, de közben mosolyognak rá, meg minden, mert hát jó nő, tiszta fiatal Paulina Porizkova. Viszont az önvédelem kérdésén túl az egyik megjegyzi: „Ez egy katonai övezet.” Igen? De azért vannak szeméthegyek, csövesek és a nő megjelenik a semmiből két tömött kofferral, de a zsarukat ez nem izgatja? A legjobb poén viszont az, hogy a néger rendőrnek kell cipekednie, miközben a két fehér pasi a nőt kíséri – kíváncsi vagyok, hogy ez direkt így volt-e megrendezve?:D

Az alap-felállás szerintem jó, Bud az Bud, a csaj jól néz ki, az angyal pedig kedvelhető. Az ezután érkező második „beindulás” egy kb. félórás rész, ami azzal megy el, hogy bemutatja, amint a jó meg a rossz megpróbál hatni a főhősre, viszont a lottó-nyeremény még messze van. Ez végülis különleges, mert nem arra próbálják rávenni, hogy a nyakába szakadó vagyont erre vagy arra költse el, sőt, a nő igazából semmit se csinál vele. Már az elején elmondja a Sátánnak (Ian Bannen, aki valamiért meglepően hasonlít Hugh Hefnerre), hogy ezzel a palival nincs mit csinálni, csak a kaja hat rá, de az nem elég és… Ennyi. Innentől átáll a Rockwoodnak dolgozó ügyvédre (Sean Arnold), akit 2 jelenet alatt az ujja köré csavar, majd mindketten eltűnnek. Ellenben Victor számos módon próbálja rávezetni Bullt arra, hogy ha megfogadja a Szentírás szavait, Istennek tetsző gondolatai vannak, stb., akkor minden jobb lesz neki.

Erre példa a kissé hosszú hegedülős jelenet, ahol emberünk bejelenti: „Egy nagyon híres magyar darabot adok elő nektek.” Ez vajon a hazai szinkron leleménye? A melódia egyébként a Kis éji zenére emlékeztet, csak kicsit megváltoztatták. Itt vannak dolgok, amik miatt megértem, miért hagyták benne ezt a szekvenciát, ám a történet egészéhez semmit se tesz hozzá. Az időkitöltésre jó példa még Candice és a kisfia. A gyereknek nincs apja, de ebből mégsem alakul ki konfliktus (talán ez is Bull pozitív karakterére mutat?), Candice pedig kb. három jelenetben van benne, mint háttéralak. Emberünknek út közben meg kell állnia egyszer, hogy bepelenkázza az unokáját, ez viszont szintén csak ürügy, mert a lényeg az angyal és a démon első találkozása. Ez egy tök jó kis jelenet, csak megtörténhetett volna bárhol máshol. Persze értem, hogy Bud szerepeltetni szerette volna a lányát, ám ezeket a részeket simán ki lehetne vágni.

Sokkal jobb viszont a kommunikáció módja, ahogy a két küldött kapcsolatba lép a feletteseikkel. A nyitányban hallhatjuk Sinkovits Imrét a Teremtő hangjaként, ám később már nem ő a „főnök”, hanem a Bács Ferenc által szinkronizált Nagy Testvér (Jean Sorel, angolban Holy Brother, vagyis Szent Testvér). Victor bármelyik telefonon tud vele beszélni, csak fel kell vennie a kagylót és beleszólnia, ez akkor is működik, ha a készülék rossz, erre láthatunk példát – közben viszont furcsa módon az első alkalommal egy harmadik fél nem hallja a Nagy Testvért, a másodiknál igen (ez lehet a szinkron hibája), a harmadiknál meg Bull veszi fel a kagylót, aki, mint különleges személy, talán tényleg hallja az angyali beszédet. Erről jut eszembe az űrsikló fedélzetén lévő egyetlen jelenet, ott egy pasas véletlenül látja Victort, aki meg is beszéli vele, hogy nem kellene látnia, majd eltűnik. Talán a Menny álcázása néha kihagy:) Lángelika viszont sose akar beszélni a góréjával, aki maga Lucifer, tehát itt nincs köztes közvetítő; ám amaz állandóan megjelenik, a legképtelenebb helyzetekben is – mindig egy tükörben és csak a démon látja/hallja. Érdemes még kiemelni azt a részt, amikor Victor a babára vigyáz, közben ellenfele feltűnik a tévé képernyőjén, amit nem lehet kikapcsolni. Ez végülis egy tipikus horrorfilmes toposz, viszont társadalom-kritikának is felfogható, hiszen az ördög azt mondja, ők uralják a tévét. A filmesek kikarikírozták a mozi akkori legnagyobb vetélytársát vagy ez a fogyasztói társadalom ellen szól? Vagy csak egy poén?

„összetévesztettem egy mocskos gazemberrel”

A cselekmény a harmadik indulástól lesz igazán fordulatos, pörgős meg vicces, mert Bull megtudja: nyert. Már csak a szelvény kéne, ezért elindul egy végtelennek tűnő, őrületes hajszára, de a milliókat érő sorsjegy sose ott van, ahol lennie kellene. Az Un piede in paradiso még fel tud vonultatni olyan poénokat, mik 33 év után is kacagtatnak, majd jön a csúcsjelenet, a nagy döntés, ahol kiderül, melyik földöntúli kreatúra nyer – ennél a résznél marhajó trükk-effektet láthatunk, de nekem mindegyik speciális effekt tetszett (csak a semmiből kitörő viharnál látszik az elején, hogy a csapadék nem igazán az égből jön). A kísérőzene is nagyon jó, számomra a ’80-as éveket idézte, főleg a főcímzene tetszett. Az utolsó félórában van egy régi időket idéző bunyós jelenetsor is, ahol Bud még talán utoljára beleadott mindent – ha úgy vesszük, Bullnak nem szabad annyit verekednie, mert végső soron jó ember. A befejezés meg egyszerűen aranyos:)

SZPOJLEREK ITT

Nem hinném, hogy van, akinek ezzel elronthatom az élményét, de azért ott a figyelmeztetés. Jöjjenek akkor a hibák: 1. A kiinduló konfliktus Bull szempontjából a tartozása, ha ezt vesszük figyelembe, akkor a gonosz Rockwood. Őt képviseli az ügyvéd, de az első jeleneten kívül, amikor bemegy a taxitársasághoz, soha többet nem kerül szóba az adósság, azt senki se akarja behajtani, Rockwood többé elő se jön, meg se bűnhődik és a befejezésnél sincs utalás arra, hogy a főhős kifizette a pénzt vagy esetleg beperelte a fickót, aki átvágta? 2. A country klubban Victor közli: „Kitűnő a látásom!” Akkor minek a szemüveg? Igaz, a kocsmában később már nincs rajta, de akkor is. 3. Az angyal semmit se reagál arra, hogy Bull otthagyja a feleségét megkötözve abban a bányában vagy miben, meg se kísérli kiszabadítani. Ez azért csak fontos egy lélek megítélésnek szempontjából! 4. A roncstelepes résznél Bull egyszer csak kint van az autóból, de szerintem nem mutatják, mikor száll ki – vagy éppen nem figyeltem, mikor megteszi, ám mivel üldözik, nincs értelme kiszállnia. 5. Mindig a sofőr-ülés felől szállnak be mind a ketten a taxiba, de miért? 6. Lángelika az ügyvéd „meggyőzése” után kb. fél órára felszívódik, aztán a végén újból megjelenik. Ahogy feljebb értekeztem róla, tulajdonképpen semmit se tesz annak érdekében, hogy a központi karakter rossz útra térjen, kivéve, ha az a terve, hogy megutáltatja vele Victort az összezártságukkal. 7. A „gyerek”, akitől Bull a szelvényt kapja, visszatér a végén és hálálkodik neki, de ez sincs igazán megoldva, mert mi lett vele? Ő mit kapott, ha a pénz jelentős része elment az új cégre meg a tartozásra? Ha meg nem kapott semmit, miért van ott, miért hálás? Miért nem perel?:D

SZPOJLEREK VÉGE

Nézzük a készítőket! A rendező az E.B. Clutcher álnév alatt rejtőző Enzo Barboni, akinek a Nincs kettő négy nélkült, A keményfejűt, a Nyomás utána!-t, Az ördög jobb és bal keze 1-2-t, Az angyalok is esznek babotot, az Egy zseni, két hever, egy baleket, no meg a Bűnvadászokat köszönhetjük (az utolsónál forgatókönyvíró, a többinél direktor). Az egyik író Marco Barboni, Enzo fia; aki a Doc West-szérián, A keményfejűn, a Nyomás utána!-n, a Nincs kettő négy nélkülön és az Extralarge-on dolgozott ugyanebben a szerepkörben. A második író pedig Giuseppe Pedersoli, Bud fia, aki producer is volt. Hozzá még a Bud Spencer & Terence Hill: Slaps and Beans 1-2 videojátékok (nem is tudtam, hogy van ilyen:D), a Recipe for Crime (Spencer utolsó filmes munkája), az Atyai pofonosztó, az Őrangyalok-sorozat, a Bunyó karácsonyig, meg az Extralarge köthető; pici szerepekben néha látható is, például az …és megint dühbe jövünk!-ben, a Rabló-pandúrban vagy az Aladdinban (utóbbiban és az Extralarge-ban Diamy Spencer is szerepelt). A vörös taxisok vezetője, akivel Bull többször is összetűzésbe kerül, az Ricardo Pizzutti, a Spencer-Hill-mozik legendás mellékszereplője (pl. „A Fogas” az …és megint dühbe jövünk!-ben vagy Dr. Spider a Nyomás utána!-ban), ő volt a kaszkadőrök főnöke is. A zenét Giancarlo Bigazzi szerezte.

Pár érdekesség: Az egyik producer-cég, amely részt vett cikkem tárgyának létrehozásában, az a Silvio Berlusconi Communications. Az olaszok megint úgy láttatják Amerikát, hogy kellenek indiánok, feketék és kínaiak (mennyivel megelőzték ezzel a korukat!). A főhős teljes neve John Bartholomew „Bull” Webster. Szövegei között két olyan eset is van, ami utalás lehet egy-egy korábbi Bud Spencer-mozira, az egyik az „azért beszélek úgy, mint egy kamionsofőr, mert kamionsofőr vagyok” – ez az …és megint dühbe jövünk!-re mutat; a másik meg az amerikaifocis csevegés az első fuvarnál, ez lehet az Akit Bulldózernek hívtakra utalás. Candice szobájában van Prince- és Rocky Horror Picture Show-poszter. Angolban elvileg a Rockwood Társaságot The Spider Company-nak (A Pók Társaság) nevezik. Nem először, de itt ismét együtt hallható Bud két nagy magyar hangja, Bujtor István Bullként, illetve Kránitz Lajos a rivális taxisofőr-vezérként. Ez Barboni és Spencer utolsó közös munkája. Victort eredetileg Terence Hill játszotta volna, de a Lucky Luke-sorozat miatt nem tudott részt venni cikkem tárgyának létrehozásában. (Szerintem, ha a cselekmény ugyanilyen marad, akkor nem sokat számított volna a jelenléte.) Végül egy igen régi komment a port.huról, Moldávia bánata nevű felhasználó írta: „Szép szöveg volt a 78. percben is, mikor a sárga-fehér taxit közrefogta 7 piros. Ekkor szólalt meg Bull Webster mellett, az anyósülésen Viktor: - Át kell törnünk a taxis blokádot! Na most, ez a film 1991-ben készült, kb. 1992-ben mutatták be nálunk... :D”

A Fél lábbal a Paradicsomban egy a korhoz képest igényes látványvilágú, szórakoztató mű, amiben a jópofa sztorit kellemes muzsika kíséri, van egy kis bunyó, van jó csaj, pár remek poén („Van magánál pénz?”), szóval minden, ami kell. A lyukacsos, kissé túlbonyolított sztori miatt nincs szívem pontot levonni – remélhetőleg ezt majd beszámítják nekem a végső, nagy számadásnál;)

Pontozás:

imdb: 5.9

port.hu: 8.9 (Mint látható, Bud nálunk nemzeti kincs.)

Ha tetszett a cikk, olvasd el a könyveimet is!