Sosem voltam nagy Pókember-rajongó, ám az ellenfelei mindig tetszettek, főleg a fantasztikus Venom. Aztán mikor megtudtam, hogy lesz a hálószövő kalandjaiból film, érdekelni kezdett, hiszen imádom a szuperhősös mozikat (2017-re már nekem is elegem van belőlük), a rendezői székben a nagy Sam Raimi (Darkman, Evil Dead-trilógia) ült, a főbb szerepeket pedig a szép Kirsten Dunst, a mindig nagyszerű Willem Dafoe és a szimpatikus Tobey Maguire játszotta. Az első rész oké, a második egyenesen óriási volt (Alfred Molina alakítása fenomenális), a harmadik viszont annak ellenére lett szar, hogy három ellenség (köztük a már említett Venom) egyszerre van benne (azért Thomas Haden Church-csel rossz mozit csinálni már igazi művészet...). Összefoglalva az eddigieket, szeretem a Raimi-féle trilógiát, ezért nem értettem, miért kell újrakezdeni az egészet, új szereplőkkel, rendezővel, stb., és egyáltalán nem érdekelt. Most az HBO adja, úgyhogy tegnap kíváncsiságból leültem megnézni és korántsem volt annyira rossz, mint amire számítottam, sőt, mondhatni jó volt - emlékezzünk, hogy Christopher Nolan is tudott újat mutatni A Sötét Lovag-hármassal Tim Burton és Joel Schumacher után! Néhány szót a történetről: 

Peter Parker (Andrew Garfield) középiskolás, és mint minden, a kamaszkor végére érő fiúnak, neki sem egyszerű az élete. A lányok átnéznek rajta, egy nagyobb srác folyton szívatja és az iskolai gondok haza is elkísérik, az otthonába, ahol nagybátyja (Martin Sheen) és nagynénje (Sally Field) nevelik. Peternek nincsenek szülei, ugyanis sok-sok évvel korábban otthagyták őt a rokonoknál, aztán elutaztak valahová, ám sosem tértek vissza... Peter mindennapjaiban érdekes fordulatot okoz egy csőtörés, aminek nyomán megtalálja apja régi irattáskáját és benne egy csomó lommal együtt egy dossziét, amiben valamiféle különös kémiai képlet van leírva. A nyomok a város legnagyobb cégéhez, apja egykori munkahelyéhez, az Oscorphoz vezetnek, ahol megismeri elvesztett szülője régi kollégáját, Dr. Curt Connors-t (Rhys Ifans), és összetalálkozik a suli egyik legszebb lányával, a szintén ott dolgozó Gwennel (Emma Stone). Peter és a doki közösen kidolgozzák a képletet, Gwen és a fiú között lassan erős kapcsolat szövődik, aztán hősünket megcsípi egy pók, amivel a labor egy fura részén találkozik. Innentől e három ember élete gyökeresen megváltozik: Peter hihetetlen képességekre tesz szert, ám elveszti a bácsikáját egy bűnöző miatt; Connors-nak sikerül visszanöveszteni levágott jobb karját, de váratlan mellékhatások lépnek fel nála; Gwen pedig két tűz közé kerül, mikor rájön, hogy szerelme az a maszkos igazságosztó, akit apja, a rendőrfőnök (Denis Leary) el akar kapni! Vajon a Pókemberré vált Parker elnyeri választottja szívét, meg tudja bosszulni nagybátyja halálát és győzelmet arathat új, félelmetes ellenfele, a Gyíkember fölött? 

Mivel elég sokat fecsegtem a sztoriról, így a továbbiakban nem akarom szaporítani a szót, a lényeg az, hogy a The Amazing Spider-Man nagyon más, mint a korábbiak, de mégse rossz. Tény, hogy Stone meg Garfield nem túl szimpatikusak, mint színészek, de mindkettejük játéka kiváló; Ifans kitesz magáért és bár a Gyíkember gonoszként marhára hasonlít az első epizód Norman Osbornjához, mégis egészen jó lett, bár a külseje egész más, mint a képregényekben. Denis "Ments meg!" Leary nekem nem volt túl lényeges, Martin Sheen viszont új megvilágításba helyezte Ben Parker alakját - itt tényleg érezhető Peter és a nagybátyja közt a kapcsolat, az összetartozás, ami a korábbi Pókemberben inkább csak egyfajta ürügy volt a bűnüldözés elkezdésére. Sally Field szerepe kicsi, hogy miért ő lett May néni, arról még lesz szó; és hát megint felbukkan egy fergeteges jelenetben Stan Lee. Legalább három alkalommal jót nevettem, ám a történet nem túl izgalmas, mert nyilvánvaló, mi lesz a végkifejlet. Mindössze két újdonság akad: a szerelmi szál befejeződése és a rosszfiú sorsának beteljesülése, valamint van még egy fontos különbség a Raimi-féle Spider-Man és eközött: a hálóvető. A korábbi mozgóképekben Peternek a testében voltak a szövőmirigyek, itt viszont egy szerkezet az, ami kilövi a hálót. Még valami: A korábbiakból az se derült ki, hogy Peter miként vesztette el a szüleit, de ott ez lényegtelen, itt erre azonban választ kaphatunk erre a kérdésre. A rendező ezúttal az 500 nap nyárt dirigáló Marc Webb volt. 

Érdekességek: Eredetileg egy negyedik részt akartak készíteni a Raimi-trilógiához, de aztán a rendezővel való viszályok, a történettel kapcsolatos aggályok és egyéb hátráltató körülmények oda vezettek, hogy százmillió dollárt elköltöttek rá, de aztán felhagytak a készítésével, inkább átálltak egy újrára. A készítők Steve Ditko korai Pókember-képregényeit, az Ultimate Spider-Man képregény-folyamot és a Batman: Kezdődik!-et említették, mint inspirációt. Andrew Garfield több interjúban elmesélte, hogy gyerekként annyira tetszett neki az első film, hogy a tükör előtt állva ismételgette Tobey Maguire sorait egy barátjával, aki azt mondta neki, hogy "sose lesz belőled Pókember". Andrew 4 hónapig tréningezett a szerephez, jógázott és pilates-tornára járt a ruganyosság elnyeréséhez, a hős mozgását pedig atléták és pókok mozdulatainak megfigyelésével alakította ki. Garfield szerint a jelmez nagyon kényelmetlen volt és mivel teljesen testre simult, ezért nem viselt alatta semmit. Amikor először felöltötte, a boldogságtól sírva fakadt. Állítólag több kaszkadőrmutatványt ő maga hajtott végre, egyszer a lesifotósok meg is örökítették, amint vérzik az orra, ez elvileg a lengések mellékhatásaként történt. 

Curt Connors figurája megjelent a korábbi részekben, de nem lett belőle Gyíkember, akkoriban másik színész játszotta. Rhys Ifans a felkészüléshez amputáción átesett emberekkel töltötte az idejét és egy hónapon keresztül mindent bal kézzel csinált, még nyakkendőt kötni is megtanult. A jobbját egy zöld ruhadarab takarta el a forgatáson, amit a stábtagok Brekinek nevezetek, mert hasonlított Brekire a Muppett Showból. A Gyíknak azért nincs hosszúkás pofája, mert akkor elveszik az arcára kiülő emberi érzelmek sora, amiket Ifans megjelenített. Ő van a karakter számítógépes animációjának arca mögött és a hangja is az övé, a felvételek idején viszont egy nála jóval magasabb kaszkadőr állt be, hogy érzékeltesse a szörny méretét a többi színésznek. A producer Laura Ziskin volt, a korábbi Pók-mozik pénzelője, aki a premier előtt nem sokkal, rák miatt hunyt el; Sally Field pedig elvileg azért lett May néni, hogy benne lehessen Ziskin utolsó filmjében, ahogy benne volt az elsőben is (Murphy's Romance). Az indiai Oscorp-megbízott sofőrje az a Michael Papajohn, aki az első Spider-Manben a Ben bácsit lelövő rablót keltette életre. Emma Stone és Andrew Garfield a valóságban is összejöttek. Ismét ott van a stáblistában a vicces nevű Shashawnee Hall, ezúttal építőmunkásként. 

A számítógépes animációt tényleg csak akkor használták, mikor elengedhetetlen volt, a legtöbb trükköt kaszkadőrök/színészek hajtották végre, sokszor kötelékeken rögzítve. A változó megvilágításhoz alkalmazkodva mindig másik Pók-jelmezt használtak. Pókember lengéséhez egy olimpiai tornász gyakorlatát vették alapul, és New York utcáin egy kaszkadőrt végiglengettek egy forgalmas utcán. Néhány felvétel stúdiókban készült, például a hidas részlet, amihez egy 70 méteres makettet építettek egy víztartály fölé. A korábbi filmekben nagy hangsúlyt kapott a Ben Parkernek tulajdonított "A nagy erő nagy felelősséggel jár."-mondás, ami itt konkrétan mégse hangzik el. A képregényben az van, hogy "A nagy erővel együtt kell, hogy járjon a nagy felelősség.", de nem Ben szájából hallható, de később aztán a nyomtatott képkockákban Peter maga is úgy emlékezett, hogy a nagybátyja mondta. Rengeteg cuccot adtak ki a mozihoz, videojátékokat és figurákat, vírusmarketing is volt, a bemutató pedig Pókember megjelenésének 50 éves jubileumán történt. A csodálatos Pókember 230 millió dollárból lett és 752 milliót hozott vissza, a kritikusok főleg pozitív értékelésekkel jutalmazták.

Nem volt rossz, lehetett párszor nevetni, néhány fontos részlet új megvilágításba került, de azt hiszem igazán majd csak a következő résznél fogom tudni eldönteni, hogy tényleg kellett-e ez vagy sem. 

Pontozás:

imdb: 7.0 (Ez mindenképpen túl sok) (4 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5 

Hírek: 

- Lesz A csodálatos Pókember 2 jövőre, aztán 2016-ban a harmadik, 2018-ban meg a negyedik rész jön. Marc Webb, Andrew Garfield, Denis Leary, Martin Sheen és Sally Field mind visszatérnek a másodikban, Stan Lee továbbra is producer lesz. (A folytatás elkészült, de megbukott, így Garfield elvesztette a szerepet.)

- Emma Stone az egyelőre még cím nélküli következő Woody Allen-mozi munkálataiban vesz részt, valamint a Birdman névre hallgató vígjátékéban. Utóbbi "egy lecsúszott színész története, aki valaha eljátszott egy ikonikus szuperhőst, most pedig le kell győznie a saját egóját és fölül kell kerekednie a családi problémáin, hogy aztán egy Broadway-darabbal visszanyerhesse régi dicsőségét". A főbb szerepekben Edward Norton, Michael Keaton és Naomi Watts. (Ezt láttam, írtam is róla.)

Jelenleg szabadságon vagyok és az az ötletem támadt, hogy megnézzek pár Lon Chaney-filmet, meglátjuk, mi lesz ebből. 

Ja és még valami: A stáblista elején tessék maradni, mert ott jön még egy pluszjelenet!