@Liberális Artúr: Köszönjük:)

Bejegyzés: 16. születésnapi bejegyzés I. – Összefoglaló 2023-ról

Boldog szülinapot :)

Bejegyzés: 16. születésnapi bejegyzés I. – Összefoglaló 2023-ról

@Gerberus: Az animáció egy része tényleg nagyon ronda, erre legjobb példa a felügyelő, de a piramis meg az istenek szerintem jól néznek ki. Engem talán legfőképpen az ötlet meg a hangulat fogott meg, de például az ebből készült játék, amit 800 Ft-ért vettem, nagyon nehéz és élvezhetetlen. Te olvastad a képregényt, amin alapul?

Bejegyzés: Halhatatlanok [Immortel (ad vitam), 2004]

Ízlések és pofonok, de a látvány leugrik a filmről, ordít mindenről, hogy animáció, méghozzá nagyon gyatra minőségben, a cselekmény pedig nagyon fárasztóan, nehézkesen alakul, egyszóval unalmas film, dacára, hogy az alapanyag alapján izgalmas is lehetne. Az ötöik elem után, ami évekkel ezelőtt készült nagyon ciki ez az űrgammás színvonal.

Bejegyzés: Halhatatlanok [Immortel (ad vitam), 2004]

Szerintem egy igazi klasszikus. Számomra érthetetlen, hogy miért nem kapott Oscar-díjat.

Összességében remekül bemutatja az Artúr-mondakör részeit, az akkori világot.

A korhatár-besorolással én sem értek egyet. Annak idején a 2.szinkronnal a TV2-n láttam először, akkor +16-os besorolással, ami egy meztelenséget, vért, mágiát és vérfertőzést mutató film esetében abszolút érthető.

Bár mind a két magyar változat remek, nekem az 1.szinkron egy fokkal jobban tetszett. Olyan kiváló színészek hangjait hallhatjuk, mint Gelley Kornél, Balázsi Gyula, Balkay Géza, Raksányi Gellért, Szersén Gyula, Szabó Ottó

Mindenkienk csak ajánlani tudom!

Bejegyzés: Excalibur (1981)

Ezek szerint a film kiválóan bemutatja, hogy az orvosi arrogancia nem mai találmány, viszont a gyermekágyi lázzal ellentétben még nem sikerült legyőzni...

Bejegyzés: Semmelweis (2023)

@Tévésámán:
Kb három évtizede láttam.
Orrba-szájba kerestem mindenféle megosztó oldalon, de sehol nem találtam.

Bejegyzés: Csontváry (1980)

@gigabursch: Utóbbit én is hallottam már, kíváncsi vagyok rá, ha adják, megnézem.

Bejegyzés: Csontváry (1980)

Szerintem Csontváryról értelmes film nem született.
Műveletlenek hozzá a hozzányúló filmesek.
Mielőtt hozzányúlnának a témához, alsó hangon kéne öt év előképzés mindenkinek. Rendező, forgatókönyvíró, dramaturg, gyártásvezető, operatőr, színész, stb., de nem akárhonnan, hanem a Pap Gábor féle irányból.
Addig ne is gondolkodjanak a megvalósításon.

Itt bukott el - bár akkor még lehetősége se lett volna rá - a Huszárik film is.

Egyedül a Ráday-féle tévéjáték az, ami értékelhető.

Bejegyzés: Csontváry (1980)

Szerintem is fantasztikus film.

A történet meg igényel Marveles szinttől magasabb műveltségű nézőt.
Ezért nem lett blockbuster...

Bejegyzés: Excalibur (1981)

Semminek sincs semmi következménye...

Mert ez egy következmények nélküli ország.

Anno láttam, de nem akartam újból megnézni.
Az meg, hogy Bacsó és Fábry mit írt, az csak a producertől függött...

Bejegyzés: Megint tanú (1995)

@Szollo: Köszönöm ezt a minden részletre kiterjedő, érdekes kommentet! A filmzenés megjegyzésedre reagálva: Az egykori Magyar Televízió jogutódjánál elképesztő dolgok lapulhatnak talonban, amikkel senki nem csinál semmit. Könnyen lehet, hogy ezek a zenék is megvannak valahol, csak nincs, aki tudjon róla, nincs , aki megkeresse, nincs, aki foglalkozzon vele...

Bejegyzés: Requiem (1981)

Lenyűgöző film, amit sajnos a kritika méltatlan fanyalgása övezett. Bikácsy Gergely a Filmvilágban írt róla nem túl elemző és részletező, ellenben nagyon sarkos ítéleteket megfogalmazó írást.

Marx József kicsit részletesebben, de nem kevésbé kritikus tónusban elemzi az egyébként kiváló Fábri-monográfiájában. Mindkettejük narratívájának közös eleme, hogy a Rekviem erőtlen.

Ez megdöbbentő - tekintve, hogy számomra például, aki csak három éve láttam és aki harminchat éves vagyok - egy-két metekintés után az egyik legfontosabb magyar filmmé vált, amit legalább tízszer-tizenkétszer újranéztem (és ez nálam nagyon nagy szó).

A Szomszédok felől közelítve, idő volt ugyan megszokni, hogy Frajt Edit mennyivel jobb színésznő, mint amennyit ott láthattunk belőle. És valóban nagyon szép, szinte sugárzó jelenség, maximálisan alkalmas Netti életre keltésére. A lába valóban nem a legszebb, de ez legyen a legnagyobb baj vele.

De végül is nem volt nehéz magával ragadnia.

Netti ugyanis az a nő, akiről minden fiú, férfi álmodik, akiben valaha is benne volt a görcs és aki (akár képletesen, akár konkrétan szólva) szűz volt huszonhat éves korában.

A Rekviem a legszebb magyar melodráma: sodró lendületű, melankolikus (nagyon szeretem a sajnos megszerezhetetlen zenéjét), gyönyörűen fényképezett mozi s ekként időtlen.

Ugyanakkor azt sem lehet letagadni, hogy az ötvenes évek ábrázolása is nagyon jól öregedett, a börtönőr figurája például egyszerűen hibátlanul jellemzett, hátborzongatóan pontos.

Hiába: ez volt az az időszak, pontosabban egy-két év, amikor megdöbbentő módon a legjobb mozgóképek születtek az ötvenes évekről (még a diktatúra árnyékában!).

Ekkor alkotja meg Makk Károly az Egymásra nézve, Bacsó Péter a Tegnapelőtt, Sándor Pál a Szerencsés Dániel, Mészáros Márta Napló gyermekeimnek című filmjét. És a Megáll az időről még szó sem esett...

Ezek amellett, hogy a legjobbak között vannak, mind a mai napig példaértékűek szókimondásukkal, az elképesztően magas színvonalú színészi teljesítményeikkel, operatőri munkájukkal, zenéjükkel és azáltal, hogy a magán- és a közéletet drámai erővel állítják szembe - úgy ahogyan azóta sem sikerült, egyetlen magyar filmnek sem.

Ráadásul tökéletesen rímelnek is egymásra. Balázsovits mondatai arról, hogy nem létezhet más igazság a fejesek és a nép számára gyönyörűen rímel Szalánczky Éva brutális erejű kirohanásaira az Egymásra nézve és a Dörner György alakította figura igazságvállalására a Tegnapelőtt képsorain...

A pár napja elhunyt Balázsovits Lajos élete legnagyobb alakítását nyújtja ebben a filmben, de sanszos, hogy Gálfi sem sok mindenben játszott jobban. És kiemelnék még valakit, akit valahogy senki nem szokott emlegetni: Kálmán Györgyöt.

Óriási volt ő is: Kari figuráját olyan nagyvilági könnyedséggel, sviháksággal és spiritusszal ruházza fel, hogy minden pillanat, amikor a képen van, óriási élmény...

Hosszan, még nagyon hosszan tudnék beszélni a Rekviemről és helyéről a Fábri életműben. Annál is érdekesebb lenne erről értekezni, mert összességében egy nagyon szikár, szókimondó, kíméletlenül önfeltáró filmes munkásságról van szó, amelyben olyan brutális erejű mozik kaptak helyett, mint a Plusz-mínusz egy nap, a Fábián Bálint találkozása Istennel, vagy az abszolút etalon, az Ötödik pecsét.

Ehhez képest szinte zavarbaejtő, mennyire érzelmes, kifinomult a Rekviem. Pedig valójában nem kéne annak lennie...

Déry Tibor mondta Fábrinak az Ötödik pecsét bemutatója után, hogy csodálja azt, hogy ő mennyire töretlenül és pozitívan képes hinni az emberben. Elsőre megdöbbentett ez a kijelentés, de aztán igazat kellett adnom neki, hiszen a döntő pillanatban a film végén mindenki a helyes morális utat választja.

A Rekviem éppen erről a hitről mesél. Lehet, hogy a szerelem talán csak véges, fellángolásszerű valami, de mégis képes megváltani, feloldani a görcsöket, újraírni a történeteket. "Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van...", és mégis, ennek ellenére: győz az élet, újból és újból, töretlenül.

Nem hiszem, hogy ennél többet, vagy jobbat lehetne mondani az emberről egy sötét korban.

___________

Még egy plusz érdekesség: a filmhez tudomásom szerint mind a mai napig a legnagyobb, egyébként egybefüggő lakásdíszletet építették fel, mintegy kétszáz négyzetméteren, elképesztő aprólékossággal, ami meg is látszik a végeredményen.

Bejegyzés: Requiem (1981)

@gigabursch: Köszönöm a visszajelzést:)

Bejegyzés: A hét mesterlövész (The Magnificent Seven, 2016)

@Tévésámán:
Nos, megnéztem.

A hálivúdi klisék nem kerülték el, a film szórakoztató, egyszer megnézhető, de túl mély nyomot nem hagy az emberben,

Sajnos korunk már kikopó mancipunci jelensége az vastagon benne van, de legalább az eLMeBeTeQ vonal elkerülte.

Bejegyzés: A hét mesterlövész (The Magnificent Seven, 2016)

@A Tengerész: Azt hiszem, ha elolvasod a novellát és utána nézed meg a filmet vagy fordítva, akkor jobban tudod értékelni, nálam legalábbis ez segített.

Bejegyzés: A Hanákné-ügy (1969)

@Tévésámán: De persze gustibus non est disputandum, Téged ne befolyásoljon!

Bejegyzés: A Hanákné-ügy (1969)

@Tévésámán: Mert minden irányban mellélő. Reálisnak abszurd, abszurdnak viszont erőltetett. Szóval nincs rajta a célon. És ezen a szinészi profizmus se segít, sőt, inkább anakronisztikus.

Bejegyzés: A Hanákné-ügy (1969)

@A Tengerész: Miért gondolod így?

Bejegyzés: A Hanákné-ügy (1969)

Örkény egy zseni volt, de ez a film sz@r. UFF!

Bejegyzés: A Hanákné-ügy (1969)