Azt még a hülye is tudja, hogy a 'Let it be' az utolsó Beatles album, '70 májusában jelent meg, de még az Abbey Road előtt vették fel a dalokat. Ezt örökíti meg ez a dokumentumfilm-jellegű, immár 40 éves mű. Már ekkor gyakorlatilag a feloszlás szélén állt a banda, de ennek ellenére ez a film leginkább a vidám kategóriába sorolható.

     Mindenféle életképecske jelenik meg az első felében: látjuk őket beszélgetni, marháskodni, önfeledten zenélni. Paul és George vitába keverednek - ez az egyetlen nem vidám rész -, Paul nevelt lánya, Heather össze-vissza pörög-forog, zavarog Ringo dobszerkójánál, Lennon táncra perdül Yokoval (akit sajnos a kelleténél többször láthatunk, az ideális a nulla alkalom lenne), sőt szegény George kisebb áramütést szenved el, ráadásul egymás után kétszer. Olyan történelmi jelentőségű eseményeknek lehetünk tanúi, mint ahogy Ringo meg George kialakítja az Octopus's Garden dallamát, vagy megnézhetjük magát az 1969. január 30.-ai utolsó Beatles koncert, amit az Apple székház tetején tartottak. Ez látható a film másik felében. A yardok meg természetesen nem bírtak magukkal, muszáj volt nekik szolgálni és védeni, és gyorsan felszaladtak az épület tetejére, hogy félbeszakítsák a bulit. Ennyi.

     De hát ez mennyire jó kis 80 perc. Olyan, mintha valamiféle valóságsó lenne, persze inkább nem hasonlítom olyanokhoz. A lényeg, hogy kamerák kereszttüzében éltek pár hétig, és mindössze azt látjuk, ami történik. Lemezfelvételt. Semmi különleges effekt, megírt dialógusok, csak a valóság. Meg zeneeeeeeeeeeeeee! Mindenki hallotta már hatszázezerszer a Let it be-t meg a The long and winding roadot, de ugye, hogy megunhatatlanok? A Besame mucho Sir McCartney előadásában meg egész kiváló, kissé Karel Gott-szerű, erről is meggyőződhet a néző.

     Aki már unja a gombafejűeket, az is egész nyugodtan megnézheti, lévén itt nincs gombafrizujuk, ez már a hippikorszak közepe. Fülbevaló:

     Penélope Cruz az első spanyol színésznő, akit főszerepért Oscarra jelöltek, és nem véletlenül.

     Raimundáról (P.C.) és családjáról szól a történet. Van egy 14 éves lánya, egy mihaszna férje, egy félénk nővére, aki feketén fodrászkodik, jó néhány barátnője, akikre bármiben számíthat, de ők maguk sem teljesen százasok, és egy bolond nénikéje. Ez a bizonyos nagynéni meghal, és halálának napján történik egy s más, amitől az egész bagázs élete megváltozik. A nénike temetése után egyre több minden lesz érthető és átlátható a néző számára a család zavaros múltjáról, ez viszont nem arányos azzal, ami Raimunda számára lesz világos.

     Engem kérem, félrevezettek, azt írták erre, hogy vígjáték. Én gyagya, elhittem. Hát amolyan európai vígjátékra sikeredett, vagyis sírás-nevetés van bőven. De inkább sírás, örömükben, bánatukban is sírnak. Penélope Cruz meggyőző alakítást nyújt, szerintem fel is szedett pár kilót a szerep kedvéért. Igazából csak ő maradt meg számomra a filmből, egyrészt, mert a többi színészt nem ismerem, másrészt rajta kívül csak két személynek jutott ilyen összetett szerep. Az egyik a kislány, szóval ő még nem valami óriási tehetség, a másik meg egy rákos nőt alakít, Agustinát, de nekem nem jött át, divatosan szólva.

     Kissé naturalisztikus ábrázolás jellemzi a filmet, meg az élénk színek kapják a főszerepet. Raimunda is mindig csiricsáré rucikban járkál, és előszeretettel párosítja a csíkosat a pöttyössel. De mindez jól áll neki. Totál ellentétei jelennek meg: Augustinának kábé 2 centis haja van, és szürkén öltözködik, az egyik barátnője meg 200 kiló és neki nem előnyösek a színes cuccok. Nemcsak naturalisztikus, hanem realisztikus is a képi világ. Hangulatos kis film. Mindenképpen érdemes megnézni, már csak ezért is:

Ha azt mondom, James L. Brooks, nyilván nem sokan tudják ki ő; mint filmrendezőt, pedig még kevesebben tartják számon, hisz elsősorban író és producer. 1997-ben azonban megrendezett egy olyan filmet, ami két Oscar-díjat is besöpört, ez azt jelenti, hogy Brooks úr azért nem semmi direktor lehet. Viszont ha elolvassuk a plakátot, kiderül, hogy a díjat Helen Hunt és Jack Nicholson kapta, legjobb színésznő/színész kategóriában, szóval tehát talán mégsem a nagyszerű rendezésen múlott a dolog:)

Melvin (Nicholson) kibírhatatlan alak. Mindenkit sérteget, kényszerbeteg és ráadásul még mocskosul gazdag is. Nem jön ki túl jól meleg festő szomszédjával, Simonnal (Greg Kinnear), sem kedvenc éttermének pincérnőjével, Carollal (Hunt). Egyszer csak viszont azon kapja magát, hogy a festő kutyájára kell vigyáznia, mert annak barátja, Frank (Cuba Gooding Jr.) megfenyegeti. A kiskutya pedig jelentős változásokat okoz Melvin életében és ezek a változások nagy mértékben befolyásolják Carolt és Simont is...

Talán a nem a legjobb ajánló, amit írtam, de megéri megnézni, még ha furcsán hangzik is a bevezető.

Jack Nicholson fantasztikusan hiteles ebben a szerepben, plusz az ő neve (és cápamosolya:)) olyan, amivel bármilyen filmre be lehet csalni egy csomó embert. Helen Hunt szintúgy kitűnő és szerintem szép is, Greg Kinnear pedig lassan kedvenc színészeim sorába lép, itt sem csalódtam benne. Külön érdemes viszont megemlíteni azt a jelenetet, ahol Melvin az asztalánál ülőkre panaszkodik az étteremben, ugyanis azt a bizonyos párocskát a Dr. House sorozat oszlopos tagjai, Lisa Edelstein és Peter Jacobson játsszák (előbbi Dr. Cuddy, utóbbi Dr. Taub).

Nem vagyok az a nagy állatbarát, de ez a kiskutya szerintem haláli:) Egyébként 6 különböző eb játszotta a szerepet.

A Lesz ez még így se! nagyszerű film, nagyon átélhetőek a helyzetei, még ha ilyennel talán a való életben nem is találkozunk. Végül marad a szokásos pontozás:

imdb.com felhasználói szerint: 7.7/10 (7 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5

Éjjel lesz egy Szamurájok című valami, amit megnézek majd, plusz hamarosan várható  kolléganőmtől a Let It Be című újabb Beatles-mozi elemzése. Ez a trailer pedig talán jobban elmondja a sztorit mint én:

     Igaz, hogy maga a történet, a szerzők és a két főszereplő ugyanaz, de a végeredmény valóban messze elmarad az eredeti francia verziótól.

     Tévésámán kolléga nagyszerűen lefestette az alaptörténetet, meg aki ismeri a Jöttünk, láttunk...-ot, az úgyis tisztában van a lényeggel. A női főszereplő, Christina Applegate karaktere az egyik eltérő pont, ő a XXI. században Lady Juliát alakítja, aki már jobban hasonlít ősére, Rosalindra, ő inkább királylányos, vagy tündérkisasszonyos jelleget kapott, nem úgy, mint Béatrice, akit mindkét "formájában" viccesre vettek. A helyszín Chicago, de a többi lokális pont nagyjából egyezik, itt is mennek étterembe, "száguldanak" az autópályán, felfedezik maguknak az angol vécét, a tévét, satöbbi. A varázsló jelen esetben angol, Malcolm McDowell a megformálója. Ez a varázsló átjön a jelenbe, és megpróbál alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz, ami egészen sikerül is neki.

     Malfete gróf és André, a fegyverhordozó, alapjában véve hasonlít Godefroy-ra és Jacques Fosra, viszont itt a kapcsolatuk ábrázolásánál már nem csak a poénkodás volt a cél, egyes jelenetekben már-már komolyan, egyenrangú partnerekként társalognak. És emiatt nem annyira jó ez a film. Legalábbis szerintem. A nevük is más, tehát nem ugyanazokról van szó, mint a Les Visiteurs-ben, de hát akkor is, André már túlzásba viszi az alkalmazkodást, a modern korba való beilleszkedést.

     Ezen is lehet röhögni, ebben is vannak idézhető mondatok, de én 5-ből csak 3-at adnék rá. Helyenként elég unalmasra sikeredett.

Emitt található az egyik legjobban sikerült jelenet. "Majd kárpótollak egyik sertésemmel."

Sajnos a videót azóta levették...

Kezdjük azzal, hogy elmaradt a Szellemirtók 2. bemutatása. Nos, lecsúsztam a filmről és mint kiderült, nincs meg videón... Na, de itt a beígért "folytatása" a Jöttünk, láttunk visszamennénknek. 2001-ben az eredeti rendezője, Jean-Marie Poiré íróként csatlakozott Jean Renohoz és Christian Clavier-hez a Les Visiteurs amerikai újrájának elkészítésekor. (Az imdb és a port.hu szerint Poiré volt a rendező, de a főcím stáblistája szerint nem.) Megkapjuk ugyanazt, jóval egyszerűbben, amerikanizálva...

Thibault de Malfete gróf (Reno) aljas cselszövés áldozatául esik, leendő aráját szörnyetegnek nézi és végez vele. Azonnal halálra ítélik. Szerencséjére hű szolgája, André (Clavier) kerít egy angol varázslót (Malcolm McDowell), aki visszaküldi őket az időben. Azazhogy küldené, de a sietségben kihagy egy fontos összetevőt, így az urak a 2001-es évben kötnek ki a lovagkor helyett. Szerencséjükre rájuk talál Thibault késői leszármazottja, Julia (Christina Applegate), és a három ember kölcsönösen megváltoztatja egymás életét. Andréra rátalál a szerelem is a csinos Angelique (Tara Reid) személyében, Malfete hős grófja pedig segít ük-ük-ük-ükunokájának megszabadulni annak pénzéhes pasijától, Huntertől (Matt Ross).

Mik változtak? A hős lovag itt egyfajta jótevő, aki vissza akar jutni saját korába, de a szerelme iránti vágya és a csapásoktól való félelme korántsem akkora mint Godefroy-nak. A gyagyás szolga itt nem is olyan hülye és neki semmi nincs, ami eredeti korához kösse. A leszármazottnak pedig nincs terhére korai ősének jelenléte és bár sokkal korábban hinni kezd neki, mint anno Gular mama, mégsem törekedik Thibault minnél előbbi hazaküldésére. André maradni vágyását pedig egyenesen pártolja. Hiányzik a középkor beszédstílusa, jóval kevesebb a poén és a történet is sokkal egysíkúbb, kitalálhatóbb. A rengeteg negatívuma ellenére (még nem is szóltam az olyan képtelenségekről, mint pl. az ablaküvegen átugrató ló, vagy a középkori érmék elfogadása a jelenkorban) mégis jó film, előnyére válik a viszonylag rövid játékidő is.

imdb.com felhasználói szerint: 5.8/10 (Az amcsik nyilván nem látták az eredetit, mert fel nem foghatom, hogy kaphatott egy hajszállal jobbat, mint a második rész.) (Azóta viszont az eltelt 7 évben 0.2-vel emelkedett a pontszám.)

Szerintem: 4/5 ( "A látogatók-sorozat" leggyengébb darabja)

Hamarosan közeledik egyetlen vizsgám időpontja és bár ma semmi se lesz a tvben, attól tartok, hogy az esti filmnézés film hiányában elmarad... Ez a trailer pedig szerintem elég figyelemre méltó lett, bár majdnem minden poént lelőnek benne:

A videót levették.

     Nem múlhat el egyetlen év sem Mel Brooks-film megtekintése nélkül. Ez már be is jött, haha. Briliáns alkotás a Fényes nyergek, amely nem kímél egyetlen kisebbséget sem, a hálivúdi filmgyártást és még Hitlert is kifigurázza. Meg úgy általában az emberi hülyeséget is.

     A gonosz Hedley Lamarr (Harvey Korman) rá kívánja tenni kezét Rock Ridge városkára, természetesen pénzügyi okokból. De neki a lakók nélkül kéne a terület, szóval minden eszközt bevet, hogy elüldözze őket. Az immár halott seriff helyére egy újat küld, Bart (Cleavon Little) személyében, aki néger, és a XIX. században, a Vadnyugaton ez nem előny. Az eleinte idegenkedő - enyhe szó - lakosság később még igen nagy hasznát veszi az újdonsült seriffnek. Jim (Gene Wilder) viszont már a kezdetek kezdetén a haverjává fogadja, szóval van segítője is. A Lamarr elleni végső támadás kifundálásában is jól jön Jim, akit valaha Waco Kölyökként ismert csak a környék.

     Mel Brooks természetesen feltűnik a filmjében, a bolond kormányzót alakítja és egy nem teljesen világos származású indiánt is. E forgatás alatt alakult ki egyébként a szintén '74-es Ifjú Frankenstein stábja, abban szintén szerepel a kiváló Madeline Kahn, aki itt Lili Von Shtuppot, a német előadónőt alakítja. Aztán feltűnik még pár pillanat erejéig Dom DeLuise is, aki szintén ismerős Mel Brooks-alkotásokból.    

     Óriási poénok, nem kevésbé óriási alakítások jellemzik a filmet, megfűszerezve hatalmas nagy baromságokkal. Meg kell tekinteni, önmagáért beszél.

Ízelítő:  

Ez az a film, amiről mindenki hallott már, hiszen Ray Parker Jr. "Ghostbusters" című számát még ma is játsszák a rádiók. Emellett készült belőle legalább két rajzfilmsorozat és ez a szellem-logó rengeteg helyen feltűnt már. Az 1984-es év sikerfilmje, igazi szuperprodukció. A direktor Ivan Reitman sok vígjátékot rendezett korábban, szóval volt tapasztalata, az írók között pedig a főszereplő Harold Ramis és Dan Aykroyd is megtalálható - ebből már rossz nem sülhet ki.

Venkman (Bill Murray), Stantz (Aykroyd) és Spengler (Ramis) mind doktorok: parapszichológusok egy egyetemen. Egy nap aztán kirúgják őket, mivel már jó ideje nem mutattak fel semmi eredményt, viszont nem sokkal ez előtt találkoznak egy valódi kísértettel, így megszületik az ötletük, hogy saját vállalkozást nyitnak és paranormális esetekkel kezdenek foglalkozni. Sikerül kifejleszteniük egy szellemcsapdát és fegyvereket az ektoplazmikus teremtmények ellen, az esetek pedig egyre sokasodnak. A rengeteg munkában szerencsére társra lelnek Winston (Ernie Hudson) személyében és ott van még nekik Janine (Annie Potts), a szupertitkárnő is. A sok kis szellemügy közt azonban elveszik egy nagyobb jelentőségű, név szerint egy sumér halálisten, Gozer visszatérése, akinek szolgái megszállják Venkman szerelmét Dana-t (Sigourney Weaver) és annak szomszédját, Louis-t (Rick Moranis). A végső csatában pedig le kell győzniük egy harminc méteres habcsókembert is...

Ezzel a képpel lenne olyan, aki nem nézné meg?:)

Egy igazi sikersorozat kezdete ez a mozi, melynek második részét ma sugározzák. Egyébiránt a színészek kitűnőek, a vizuális effektek is megállják a helyüket, a poénok se rosszak, szóval meg lehet nézni bármikor.

imdb.com felhasználói szerint: 7.8/10 (7 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Mint említettem, ma biztosan írok majd ennek a második részéről, aztán este meglátjuk, mit nézek. Itt pedig a híres szám, a Ghostbusters klipje, amiben olyan sztárok is szerepelnek, akik a filmben nem - plusz ez a verzió tartalmaz a végén néhány remek fotót a filmből, érdemes végignézni.

Sajnos levették...

      Egy hibája van ennek a filmnek: a magyar cím. Az se nagyon vészes. Különben ez egy hihetetlenül mókás film, tele őrületes helyzetekkel, meg három olyan színésszel, akikre én bármikor, bármilyen körülmények közt vevő vagyok. Bármit hajlandó lennék megnézni, amiben Goldie Hawn, Charles Grodin vagy Chevy Chase szerepel. De az még jobb, ha mindhárman résztvevők.

     Nick Gardenia (Chevy Chase) egy napsütéses délutánon kénytelen kirabolni egy bankot, és mindezt sikerül úgy megcselekednie, hogy egy felettébb előnyös képet készít róla a banki kamera. Ezután az őt rablásra kényszerítő két úriember szívélyesen kihajítja őt egy mozgásban lévő gépjárműből, kibabrál vele egy csokiautomata, meg is sérül. Szóval éhesen és fájdalmak között elvonszolja magát volt felesége házához, és elrejtőzik a garázsában. Az említett hölgy, Glenda (Goldie Hawn) jelenlegi férjével, Irával (Charles Grodin) épp a férfi lehetséges előléptetését ünneplik, ha minden jól megy, főügyész lesz belőle. Ehhez azonban meg kell oldania egy ügyet: bizonyos Nick Gardenia rablási ügyét. Minderről értesül Glenda, és pár pillanattal később ott találja Nicket a garázsában, mondván, csak ő segíthet rajta. Majd nem hajlandó távozni, illetve ha távozik, akkor is visszatér, jönnek a bonyodalmak.

     Volt férjén kívül még több nehezítő körülmény van jelen Glenda otthonában, meg saját idegállapota is annak mondható. Folyamatos őrület uralkodik a filmen, zajlanak az események, egyes mellékszereplők alakítása láttán már megfájdul az ember feje a nevetéstől. És nem csak emberi mellékszereplőkre gondolok.

     A három főszereplő a lényeg, egytől egyig csillagos ötöst érdemelnek. Pont olyan karaktereket alakítanak, amiket megszokhattunk tőlük más filmekben, és amikhez remekül értenek. Goldie Hawn szétszórt és bájos, Charles Grodin állandóan pánikol, Chevy Chase meg csak simán bolond. Meg ő kapta a gaz csábító szerepét is. Minden klappol a tökéletes szórakozáshoz, de tényleg. Jutalomjáték ez nekik.

Meg kell nézni! A rablási jelenetet is, amit ide helyezek. BÚÉK! (A videót levették.)

Boldog Új Évet minden kedves olvasónak!:)

Az év utolsó filmje és az újév első bejegyzése ez. Azt hiszem, az előző havi, decemberi időszakban poszt-rekordot döntöttünk, ha minden igaz, legalább 30 filmről készült írás. Majd utánajárok, hogy miket sikerült eddig elérni, de majd csak februárban, akkor lesz 1 éves a blog. Na, de térjünk a tárgyra!

Tim Burton és bandája, kiemelve Danny Elfmant, ismét nagy szenzációt hozott össze ezzel az animációs filmmel. Burton saját verséből készült, musical-szerű, a világ első, kizárólag stop-motion technikával összehozott mozija. (Az eljárásról sajnos magyar nyelvű linkkel nem tudok szolgálni...) Az összes szereplő bábu, ez mégsem zavar, vagy ront az összképen. A figurák aranyosak, szerethetőek, karikatúra-jellegűek (a főhős utóéletének kapcsán erről még lesz szó).

Történet, röviden: Minden nagyobb ünnepnek van egy városa, ahol az adott alkalom kulcsfigurája a király és minden lakos a következő nagy vigasságra készül egész évben. Halloweenváros ura, Jack Skellington (Danny Elfman az énekhangja, Chris Sarandon a beszédéé) viszont megunja saját ünnepét, szerepét. Hűséges rém-alattvalóit otthagyja és az erdőben kóborol, ahol véletlenül rálel a többi hasonló városba vezető útra. Találomra kiválaszt egy díszes fenyővel ékített ajtót és hipp-hopp, Karácsonyvárosba kerül. A sok újdonság olyan erővel hat rá, hogy elhatározza, ezúttal a szörnyeké lesz a szeretet ünnepe, és ő maga hordja ki az ajándékokat a Télapó helyett. Mindenki az új, nagy ünnepre készül Halloweenvárosban, a sürgés-forgásban pedig Jack észre sem veszi, hogy a bájos élőholt lány, Sally (Catherine O'Hara) szíve érte dobog... 

Minden kis figurát annyira jól megalkottak! Némelyik aranyos, némelyik vicces, de szerintem nem félelmetesek. A zenék fülbemászóak, a látvány szürreális, egy igazi mestermunka ez a film.

imdb.com felhasználói szerint: 8.0/10

Szerintem: 5/5

Sajnálatos módon szegény Jackből emójelkép lett a 2008-as év hajnalán. Mivel csontváz, ezért ijesztő, de aranyos is, tökéletes kombináció egy 12 éves kislánynak, aki hú-de-darkos akar lenni... Annyi helyen láttam már őt felbukkanni és állítom, hogy a figurát magukon viselők 80%-ának fogalma sincs róla, honnan származik. De ugyanerre a sanyarú sorsra jutott a Misfits együttes egyik koponyás jelképe is... 

Ma ismét lesz egy rakás film, szóval jelentkezünk hamar, addig pedig mindenki aki erre jár, nézze és hallgassa meg a Nightmare főgonoszának, Oogie Boogie-nak (vagy Féregzsák, de az angol neve nekem jobban tetszik:)) belépődalát: Sajnos levették...

A barátnőm kedvéért néztem meg. Ő mondta, hogy a neten mindenhol lehúzták, senkinek se jött be. Ez alapján nem erre számítottam. Megtörtént esetet dolgoz fel. A valóságban is volt egy ilyen páros, a még élő tagja, Novák Tünde életrajzi könyvéből rendezte a mozit Deák Krisztina.

Szép, fiatal, rossz sorsú lány és szép, fiatal fiú. Egymás mellé sodorja őket az élet, szerelmesek lesznek. Eddig akár veled is megtörténhetne. Aztán viszont bankot rabolnak, bujkálniuk kell és rengeteg megpróbáltatásban van részük. Csak együtt, egymásban tartva a lelket, képesek túlélni a hajtóvadászatot. Végül elkapják őket, de talán semmi nincs, ami igazán el tudná szakítani egymástól a párost, akiket csak "Miskolc Bonnie és Clyde-ja"-ként emlegetnek.

Ráczkevy Ildikó és Karalyos Gábor a főszereplők. A lánynak eddigi egyetlen szerepe, de nagyon jól játszik, a fiút most is láthattuk akár a Presszó című sorozatban (kétlem, hogy bárki is nézte...). Mellettük rengeteg ismert arc és hang tűnik fel, ha csak egy jelenet erejéig is: láthatjuk Haumann Mátét, Hámori Gabriellát, a szemfülesek kiszúrhatják Fenyő Ivánt, a Szabadság, szerelem szívtipróját. Hangként pedig Csuja Imrét lehet említeni, de megfordul a képernyőn Bitskey Lukács és a mostanában futó, nagy sikerű Beugró egyetlen női szereplője, Pokorny Lia is.

Megrázó, durva film, másra számítottam. Persze nem minden így történt, ahogy bemutatják, pl. eredetileg 50 helyett "csak" 30 milliót raboltak. Az idősíkot teljesen megbontották, a legelső jelenet a legvégén van és sok dolognak először mintha nem lenne értelme. De aztán végül minden összeáll.

Nem tudom miért szólták le, szerintem ez egy jó film, de mivel a közönség nagy része elkapcsol arról, amit 10 perc után nem ért, ezért nem arathatott nagy sikert. Valljuk be, nem egy tipikus magyar film. Nincsenek vígjátéki percek, nincs elvont hülyeséghalom. A rideg valóság van...

port.hu felhasználói szerint: 7/10 (8 év alatt 0.2-t emelkedett.)

FilmO felhasználói szerint: 2/5

imdb.com felhasználói szerint: 5.1/10 (0.1-et csökkent.) [Érdekes módon a Miskolc és a miskolci szavakra az imdb nem adja ki...]

Szerintem: 5/5 (Nyomasztó, elgondolkodtató alkotás.)

Végül egy egészen ritkaság, egy magyar előzetes:

Bátran állítom hogy a legjobb francia vígjáték. Nagy köröket ver rá szinte bármely amerikai komédiára. 5 évvel az első rész sikere után Poiré rendező úr és csapata szinte ugyanazzal a felállással tért vissza, hogy bemutassák Godefroy és Jacques Fos újabb kalandját.

Ott folytatódik minden, ahol abbamaradt. Az időalagutat be kell zárni, mindenkinek a helyére kell kerülnie. Fos a jelenben maradt, Jacquard a múltban van, a herceg ékszerei viszont más idősíkba kerültek, mint tulajdonosuk. Godefroy feladata ezúttal még nehezebb, mert vissza kell mennie fegyvernökéért, annak utódjával együtt, felelnie kell a rendőrségen egy furcsa dolog miatt és meg kell találnia Szent Roland fogát is. Nehezítésképpen pedig az igazi Hubert lánya, Philippine (a szép Marie Guillard) esküvőjén is ott kell lennie, apja helyett apjának kell mutatnia magát. És ha ez nem lenne elég, a túlbuzgó Beátrice (ezúttal a szimpatikusabb Muriel Robin) még vissza akarja küldeni Ginette-et a fiúkkal, mert róla is azt hiszi, hogy középkori. A végét nem árulom el, nézze meg mindenki!

Itt most már a komolyságnak csupán nagyon pici szikrája maradt, a komédiázásra mentek rá. Fantasztikusak a poénok, az ember halálra röhögheti magát:) Nem semmi a szinkronmunka sem, minden elismerésem Józsa Imrének Fos úr hangjáért:)

Egy póknak is száz a térde, ez egy óriási film. Kevésbé komoly, mint az első, de sokkal viccesebb. Nagyon szeretem:)

imdb.com felhasználói szerint: 5.9/10 (8 év alatt 0.9-et növekedett!)

Szerintem: 6/5 (Megunhatatlan, megismételhetetlen, egyszerűen tökéletes:))

Utólagos szerkesztés: 2016-ban egy garázsvásáron hozzájutottam ehhez a filmhez dvdn. Ez egy magyar nyelvű, kitűnő kiadás! A lemez behelyezése után franciául szóló, magyar feliratos előzetest láthatunk az első részhez, majd jönnek a szokásos logók és másolni tilos-felirat. A menü abban a kódexben van, amiben a visszaemlékezés is játszódik, minden egyes almenü más oldalon, és ha belépünk valamelyik almenübe, egy-egy aprócska részlet jelenik meg a filmből a váltáskor. Az Extrák menüpontban találunk egy újabb trailert, ezúttal Az időalagútét, egy fotógalériát, egy interjúcsokrot, kimaradt/hosszabb jeleneteket, egy részt a postást játszó fickóról, valamint néhány egyéb bemutatót más mozgóképekhez. A galéria sajnos ismét vetítés, ami összesen kevesebb mint 10 képből áll, ráadásul majdnem ugyanebben a formában mind benne van az interjúkban. Az extrákban mind franciául beszélnek, de van beépített magyar felirat - látszik, hogy a feliratozó nem nézte meg a Les Visiteurs 2-t magyarul, mert mindent totál máshogy fordít, de ez korántsem zavaró, csak megfigyeltem. Újdonságok sora derült ki az interjúkban, ahol a rendező mellett Godefroy, Jacques Fos, Jean-Pierre, a doktor és a postás fickó alakítói szólalnak meg. Például észrevettem, hogy a varázsló eredeti asszisztensnőjét lecserélték. Hallhatunk anekdotákat a forgatásról (Clavier és az injekciós tű esetét); megtudhatjuk kit mi motivált a folytatásra; illetve hallhatjuk Valerie Lemerciér távozásának körülményeit. A postás menüpont kifejezetten jópofa és informatív, ebből ugyanis kiderül, hogy a "VISSZAJÖTTEK A BETEGEK!"-et kiabáló úriember tényleg levélkézbesítőként dolgozott:) A kimaradt jelenetek legnagyobb része a középkorban játszódik, és elég kevés olyan van, ami tényleg semmilyen módon nem került be a végső változatba. Inkább arról van szó, hogy a már látott szekvenciákat hosszabban is leforgatták. Ezekből kiderül, hogy a "bögyös vászoncseléd" miért haragszik Fosra, vagy hogy a bitang miképp "ölelte" rég nem látott öccsét, miután ismét találkoztak. Még most, legalább az 50. nézésre is fedeztünk fel újdonságokat Mozsárágyúval, mondjuk azt, hogy a jelenbe visszatérő Jacques-Henry már rühes, és megérinti a századost - hogyhogy akkor nem fertőzi meg? Összefoglalva: Aki hozzá tud jutni ehhez a koronghoz, az ne hagyja ki, már az extrák miatt megéri a vételt!

Most még megírom A miskolci bonniésklájdot, ma még talán egy filmre lesz idő, jövőre pedig biztosan várható a Reszkess Amerika! Befejezésképpen pedig ismét az Era zenéje, kissé másképp, a filmből összevágott jelenetekkel:

     Méltó folytatása az első epizódnak. Majdnem ugyanazokkal a szereplőkkel, hasonló poénokkal. Van valami varázsa ennek a filmnek, vagy lehet, hogy csak én vagyok ilyen gyagya, hogy képes vagyok mindig úgy nézni, mintha első alkalommal látnám. A legjobb vígjátékok egyike, szerintem.

     Jacques Fos ténykedésének köszönhetően, nyitva maradt az időalagút, ugyanis a herceg, és az ő ékszerei nem tartózkodnak ugyanabban a térben és időben. Mivel tolvajkodott a fegyverhordozó. És persze ő a mi korunkban maradt, maga helyett Jacqard-t küldte a középkorba. Minden összekuszálódott, és ha nem hozzák helyre a ballépést, az egyiptomi hét csapás, vagy valami még rosszabb súlyt le Godefroy-ra és leendő utódaira - mivelhogy ők így nem születnek meg. Intézkedni kell tehát, és Merész Godefroy mindenre kész, visszautazik abba a borzasztó modern korba az ékszerekért.

     Már nem csak egyszerű tárgyakkal meg eszközökkel gyűlik meg a bajuk, hanem Hubert feleségével is, akinek a lánya épp házasodni készül. Ginette asszony, a csöves (Marie-Anne Chazel) tovább rontja a levegőt, Fos úr meg szokásos formáját hozza, aminek áldozatul esik néhány tűzoltó, egy teherautó, megszámlálhatatlan berendezési tárgy, főként tévék, maga az esküvő, illetve megannyi társas összejövetel, ahol az emberek gyanútlanul ebédelnek, vagy Derricket néznek, satöbbi. Csak a szokásos.

     Akinek nem tetszett az előző, annak ez se fog, mert végülis ugyanazokra az elemekre épül a történet, amikre az első rész. Christian Clavier még több emberkét alakít benne, mind halálvicces, Jean Reno megint csak remek szerepében. Béatrice-t ezúttal Muriel Robin alakítja, ő lényegesen szétszórtabb meg valamivel szimpatikusabb, mint az előbbi részben lévő Béatrice.

     Felesleges ragoznom, szerintem ez is nagyon jó sztori, nagyon vicces és nagyon alulértékelt.

Sátánizmus!!!!!!!!!!! :)  

Mozsárágyú már szinte minden lényegest leírt a filmről, ezért én csak saját meglátásaimat tenném hozzá.

Elsőnek azt, hogy oltári jó a középkor megvalósítása. Az olyan apró részletek, mint hogy az akkoriak a maiaknak büdösek, a mai levegő pedig a régihez képest az, vagy hogy a lakomáknál böfögtek és a parasztok a földön ettek, szerintem nagyon sokat emel a produkció szintjén. Nem hinném, hogy ennyi kis részlet eszébe jutott volna egy amerikai rendezőnek (erről jut eszembe, talán a Reszkess Amerika! is terítékre kerül majd). [Ez már meg is történt!] Külön nagyon tetszik a varázsló megjelenítése, akit Pierre Vial alakít. Róla itt látható egy kép: 

A rengeteg nagyszerű poén mellett itt még igyekeztek komolyak is lenni, sokszor belémhasít az érzés, hogy vajon Godefroy lovag mit érezhet a mai világba érkezésekor, hogy hiányozhat neki a saját kora és a családja. És hogy micsoda lehetőségek állnának előtte, amiket nem használ ki - például az a félelmetes opció, hogy meg tudná nézni a leendő halálának időpontját... Ez az érzés főleg a film látványbeli csúcspontjánál, a két gyűrű egyé válásánál jut eszembe.

Az Era együttes fantasztikus zenét írt a filmhez, ezt be is linkelem a bejegyzés végére, de előbb a pontozás:

imdb.com felhasználói szerint: 7/10 (8 év alatt 0.4-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (A másodikat jobban szeretem, arra majd adok 6-ost:))

Ma megint az összes jó film egy időpontban lesz, így mi ennek a folytatását nézzük. Valamint várható tőlem A miskolci bonniésklájd... Itt jön a beígért a zene:

     Teljesen, totális mértékben elfogult vagyok e művel szemben. Egyszeri és megismételhető, ugyanis a 2. része legalább olyan jó, vagy még jobb, mint ez. Megfogalmazni sem tudom, hogy milyen remek filmmel állunk szemben ezúttal. Tévésámán úr és én nagyon szeretjük, viszont más általunk ismert emberről ez nem mondható el, szóval ez egy meg nem értett művészeti alkotásként is felfogható.

     A történet dióhéjban: Godefroy, Montmirail grófja (Jean Reno) menyegzőjére készül Frénégonde-dal (Valérie Lemercier), aki egy herceg leánya. Életének legfontosabb állomásához érkezett a Merész jelzőt kiérdemlő lovag, nagyon bizakodó jövőjét illetően, mielőbb fiú utódot szeretne, és hatalmas kastélyában kíván élni élete végéig, boldogan. De a sors, egy csúnya boszorkány képében közbeszól: aljas varázslatának köszönhetően a lovag leendő apósát megvadult medvének látja, és így a kedves papa fejébe nyíl kerül. Mi lesz így a fényes jövőből? Eusebius, a bölcs, ám szenilis varázsló siet Godefroy segítségére. Varázsitala elfogyasztásától visszajuthat a halálos lövés előtti pillanatba, és meg nem történtté teheti azt. Hű fegyverhordozója, Jacques Fos :) (Christian Clavier) lesz az előkóstoló, s ő is így mehet vissza a múltba. De Eusebius kifelejtett egy fontos összetevőt a kotyvalékból: a záptojást. Ennek végzetes következménye pedig az, hogy hőseink majd' 1000 évet utaznak az időben, előre. A XX. századba.

     Kezdetnek leigáznak egy fémkordét, ami csak egy ártatlan postásautó, és innentől kezdve nincs megállás, tömény röhögés várható. Megismerkednek korunk vívmányaival, mint a vécépapír, a telefon, vagy a betonút. Számukra még a levegő is szokatlan és orrfacsaró. Godefroy megismerkedik ük-ük-ük-ük-üklányával, Béatrice-szal (Lemercier), aki őt halottnak hitt Hubert bácsikájának hiszi, közben Fos találkozik ivadékával, a kimért és rendmániás Jacques-Henry Jacquard-ral. Amerre járnak felfordulást okoznak, meghökkentenek, Béatrice otthonát is hazavágják.

      Francia filmről van szó, tele érdekes kameraállásokkal, sokszor csak az a nevetés forrása, hogy a főszereplőket irtó közelről mutatják. Jellem- meg helyzetkomikum van bőven, a legkisebb szerepet is marha jól írták meg. Monsieur Clavier és a rendező, Jean-Marie Poiré gondoskodott róla. Jean Reno meg hát nagyon nagy színész, mint tudjuk. Jómagam még kiskoromban ismerkedtem meg e filmmel - aminek a második része MA látható az m1-en 8kor!!!!!!!!!!!!!!!!!!!- és ennyi év után is nagyon tetszik, nem lehet megunni. Zseniális. Megtudhatjuk belőle, milyen lehet 5 liter Chanel 5-össel fürödni, például. Hasznos is. KIHAGYHATATLAN. És már csak kábé 6 óra és megnézhetem a második részt is, annyira izgulok már. :))))))))))))))))))))))))

     Ebből a jelenetből magam sem értek túl sokat, pedig érettségiztem is franciából. Koncentráljunk benne Jean Renora, amint dobálja a pénzt. Óriási.

      Ezt nevezem én jó filmnek! A könyvet nem olvastam, ahhoz nem tudom hasonlítani, viszont láttam már a Tim Burton-féle változatot, ami szintén zseniális, de nekem ez legalább annyira tetszett. Gene Wilder óriási figura, még nem láttam olyan filmben, amiben szerepelt, és ne lett volna nagyon jó az alkotás. Már az elárul sok mindent a paliról, hogy csak úgy vállalta a szerepet, hogy kikötésként azt mondta, bukfencezni akar, amikor először jelenik meg Wonka a filmben. Micsoda sztárallűr!

     Charlie (Peter Ostrum), a főszereplő igen szerény körülmények közt él anyukájával és négy nagyszülőjével. Joe papa (Jack Albertson) áll hozzá a legközelebb. Ő is legalább annyira izgatott lesz, mint Charlie, amikor Willy Wonka kihirdeti, hogy 5 szerencsés gyerek ellátogathat a Csokigyárba és élete végéig elegendő csokival lesz gazdagabb. Csak meg kell találni az 5 aranyszelvény közül az egyiket, ami egy tábla Wonkoládban található. Az egész világon úrrá lesz a csokivásárlási láz, és lassan mindegyik aranybigyó gazdára talál. Charlie minden osztálytársa százszámra bontogatja ki az édességeket, ő viszont csak egyet tudott venni a fizetéséből, meg egyet kapott Joe papától, aki önzetlenül inkább csokit vett a dohányra szánt pénzből. Az egész család szomorú, szomorúan énekelnek, egészen szeptember utolsó napjáig, amikor is Karcsi az utcán talált pénzből ismét vesz egy táblát, és láss csodát, ott van benne a szelvény!

     Most már vidáman énekelnek, készülődnek, csakúgy, mint az a sok ember, aki szintén megjelenik október 1-én a Csokigyár kapui előtt, az 5 szerencsés kiskorúval és azok kísérőivel egyetemben. Gene Wilder pedig ígéretéhez híven bukfencezve érkezik az odasereglett tömeg elé. Lila bársonykabátban, tarkabarka ingben, egy öklömnyi csokornyakkendőcskével és az elmaradhatatlan cilinderrel a fején. A sérója belőve, minden okés. És a következő 70 percet nem írnám le, mert akkor itt ülök ítéletnapig, meg nem is tudnám érzékeltetni a látványt. Burton úr műve már modernizált világunkban született, szóval az jelentősen másképp fest, de gondolom ez a '71-es alkotás a maga idejében azért eléggé megbirizgálta a gyerekek agyát.

      Gene Wildert nem tudom eléggé dicsérni, a velejéig romlott gyermekek hitelesek, az Oompa Loompák nagyon viccesek, és a gyagya megasztárokat simán verik énektudásban, ami azért a legtöbb esetben végülis nem nehéz.:)  Volt benne azért egy jelenet, ami nagy hülyeség: amikor kipróbálják azt a löttyöt, és repülnek tőle. Szégyen, de nem tudom a nevét. Na, szóval azt kihagytam volna, de a történet szempontjából az lényeges.

     Igaz, hogy musicaljellegű, de isteni filmecske. Az Oompa Loompák egyik színre lépése: 

   
      Ezúttal nem a félénk és szerencsétlen jófiú szerepét osztották Hugh Grant művész úrra, hanem egy idegesítően gazdag szoknyavadászét, aki két órát tölt fodrásznál. És egész tűrhetően játszik, a film meg végülis jó. Olyan angol. :)

     Tehát a főszereplő Will, aki jellemezhető azzal az egy sorral, amit leírtam. És bazinagy lakása van, ami egy elegáns raktárra hasonlít, és nem csinál semmit, mert ömlik rá a pénz az apjának köszönhetően. Legújabb elfoglaltsága pedig az, hogy egyedülálló szülők közé beépülve szerez magának csajt. Ezért kitalál magának egy nemlétező kétéves gyermeket, és ennek a pici hazugságnak köszönhetően egész élete megváltozik Eddig üresfejű és céltalan volt, jófej és jólelkű lesz eztán. Mindezt a 12 éves Marcusnak (Nicholas Hoult) köszönheti.

     Nekem tetszett, igazából nem olyan érzelgős meg béna a történet. Vagyis igazából jók a színészek, ami ugyebár nem árt. Toni Collette játssza Marcus anyját, aki szívesen visel gorillaöltönyt és vegetáriánus és gyenge idegzetű. Rachel Weisz egy mellékszerepben tűnik fel, és egy nagypofájú punkleányt alakít Natalia Tena, aki Tonks az 5. Harry Potter-filmféleségben. Sikerült egy csomó viccesen kinéző iskoláskorú gyerkőcöt bezsúfolni a filmbe, amikor suliudvaron játszódó jelenetek vannak, érdemes a háttérben őket nézni. A leginkább unalamasnak nevezhető zenét Badly Drawn Boy szolgáltatja. Összességében érdemes megnézni.

     Jó zenét tehát nem hallani igazán a filmben, mert ami jónak mondható, azt sajnos lefordították magyarra, és nekem valahogy jobban tetszik ez a dal Roberta Flack előadásában, mint Stohl Andráséban. Kinek a pap, kinek a paplan.

A karácsonyi film. Amit minden karácsonykor leadnak. Amit már talán mindenki látott, és talán mindenki szeret:) Amit nem értek, az az, hogy tvkettőék miért várták meg, amíg letelik a karácsony, és mért utána, János napon vetítették? Van értelme? Plusz, a második részét (harmadik is van) pedig már jóval előbb leadta az RTL Klub. Még véletlenül se egyeztetnek... Aki nem látta volna még (bár kétlem, hogy van ilyen) annak egy kis sztori:

Scott Calvin (Tim Allen) fiával, Charlie-val (Eric Lloyd) tölti a karácsonyt. Minden elég lapos, elég unalmas, szóval nem érzik túl jól magukat. Egészen addig, amíg valaki megjelenik a házuk tetején Mikulás-ruhában és lezuhan onnan. Az összezavarodott apának ideje sincs gondolkodni, hiszen hamarosan a fickó eltűnik, de felbukkan egy rénszarvasos szán a tetőn. Charlie beül és arra kötelezi apját, hogy tartson vele - végül Scott lesz ez év Télapója. Az Északi-sarkon pedig Bernard, a főmanó (David "Gyilkos számok" Krumholtz) felvilágosítja, hogy mostantól ő a nagy szakállú ajándékhozó, ezért fel kell számolnia az életét. Hősünk persze nem veszi komolyan, de a kisfia nagyon is. Olyannyira, hogy végül volt felesége és annak új férje elveszik Calvintől a láthatás jogát, Mikulás-mániára hivatkozva. Közben Scott egyre Télapósabbá válik, hamarosan már mindenki rájön, hogy tényleg ő az. Azonban gyermekrablás miatt a nyomában a rendőrség, és még az ajándékokat is ki kell vinnie!

Már mind láttuk, talán mind szeretjük is, ez egy szerethető mozi, valódi klasszikus. Szakácsi Sándor egyik legkítűnőbb szinkronmunkája a magyar hang, az amerikai színészekre se lehet panasz. Úgy jó, ahogy van - ez a folytatásairól nem mondható el, bár a hármat nem láttam, de nem is nagyon tervezem a megtekintését...

imdb.com felhasználói szerint: 6.4/10 (8 év alatt 0.3-at emelkedett.)

Szerintem: 6/5 (Utólag megemeltem a pontszámot.)

Utólagos szerkesztés: Legalább 10 év kellett, mire megértettem az angol cím jelentését. Ez ugyanis a névjegykártyán lévő miniatűr sorra, vagyis a záradékra utal. Tehát a tényleges cím A Télapó-záradék:)

Holnap kezdődik a Jöttünk, láttunk, visszamennénk leadása, holnapután jön a 2. rész, ezen felül lesznek még egyéb filmek, de ami biztos, hogy a francia vígjátékok koronázatlan királyáról mindenképpen írni fogunk - talán mindketten. Végül a Télapu zenéje (lehet ezt nem szeretni?:)

     Tanult kollégám már említette, hogy ezt néztem, és bizony így volt. A karácsony úgy látszik leginkább arra jó, hogy dagadtra egye magát az ember, és hogy fel se keljen a tévé elől, mert az folyamatosan ontja magából a filmeket. Ez persze újabb lépés a dagadtság felé, haha. De ez kit érdekel? Egyetek, emberek!

     Na, de hogy esetleg a tárgyról is ejtsek néhány szót: Eddie Murphy úr a főszereplő, szerepe szerint karrier-orientált apuka, akinek a pénz hajkurászása közben nem igazán marad ideje a családjára. És jön az alapkonfliktus, ugyanis kirúgják a munkahelyéről, haverjával, Jeff Garlinnal együtt. Egyébként meg nem tudom, ki hogy van vele, de én a világ minden kincséért se dolgoznék olyan helyen, ahol brokkolikat kell instruálni. Mondjuk a család házának méretéből ítélve elég jól jövedelmezhetett ez a baromság. Mindegy, mert már nincs munkájuk, a feleségeik váltak kenyérkeresővé. A megoldás: óvodát nyitni. Mi sem egyszerűbb. És van minden, mint a búcsúban.

Aranyos és förtelmes emberpalánták, vicces jelenetek, meg gonosz ellenfél a sznob iskolaelőkészítő-intézmény személyében, melynek igazgatója az Oscar-díjas Anjelica Huston. A két apukához hozzácsapódik Steve Zahn, aki meg egy Star Trek-fanatikus, kissé zizzent palit alakít. És a film tele van jó kis zenebonákkal, mint Ramones vagy Sweet, vagy iszonyatosakkal, mint a Jackson 5.

     Szóval, lehet nevetni több alkalommal is. A vége felé már túlontúl izé, olyan klisékkel teli. Különben meg lehet nézni egyszer. Itt pedig következzék a már említett Sweet. Akik még nem látták a banda tagjait, azoktól előre is elnézést kérek. Anno én is megijedtem tőlük. Szerkesztés: Levették a videót.

Annak idején felkeltette a figyelmem ez a cím. Semmit nem tudtam róla, úgy ültem le elé megnézni - hogy hol? Az HBOn. Igen, mert sehol máshol nem adták és nem is adják - igaz láttam 3000-ért videokazettán, de hát ki venne annyiért kazettát? Ha már alaposan szemügyre vesszük a plakátot, láthatjuk, hogy szép kis bandát sikerült Barry Sonnenfeldnek összecsődítenie egy nemsemmi regényfeldolgozáshoz.

A történetről annyit, hogy két nem éppen mintacsalád, FBI-ügynökök, zsaruk, oroszok, bérgyilkosok, vesztesek, egy hajléktalan, egy varangy és egy kutya életútja találkozik egy csomópontban, a konfliktust pedig egy plutónium-robbanótöltet váltja ki. Van olyan, aki magának akarja, van aki meg akar szabadulni tőle és akad olyan is, aki konyhamalacnak hiszi, de mindnyájan emiatt kerülnek nagy bajba - ami a film eredeti címe.

Aki szereti Sonnenfeld munkásságát, annak tetszeni fog, plusz kissé hasonlatos a Blöffhöz is, jóval kevesebb erőszakkal és káromkodással előadva. Egy a lényeg: ez borzasztó jó, sehol nem fogsz hallani róla, ezért higgy nekem, érdemes megnézni! Aki nem sajnálja az időt rá, nem fogja megbánni, tényleg nagyszerű film.

imdb.com felhasználói szerint: 6.5/10 (8 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 6/5 (Talán a legjobb vígjáték, amit amerikaiak csináltak.)

A youtube-on sok részlet fent van belőle, de trailert nem találtam, úgyhogy a videó most kimarad. A kolléganőm talán szintén megereszt egy írást erről (ez még nem biztos), valamint most nézi az Oviaput, úgyhogy az is hamarosan olvasható lesz. Este talán még nézünk valamit, bár ez se 100 %.

Nem a film magyar címe vett rá, hogy megnézzem... Hanem az, hogy szeretem Kate Hudsont, remek színésznőnek tartom és szép nőnek is. És mivel erről a moziról még semmit se hallottam, mást meg nem adtak, ezért leültem megnézni és nagyon tetszett!

Helen (az említett hölgy) partiarc, egy menő divatcégnél dolgozik, modellekkel haverkodik, szóval jól elvan. Két nővére közül azonban a legidősebb, Lindsay (Felicity "Született feleség" Huffman, 5 percet szerepel) és férje meghal egy autóbalesetben, majd hősnőnk legnagyobb megdöbbenésére három gyermekét nem a mintaanya középső lány Jenny-re (Joan Cusack), hanem rá hagyja. Helen elvállalja a három gyerkőcöt (Hayden "Hős" Panettiere, Spencer Breslin és Abigail Breslin), ezzel viszont eddigi élete fenekestül felfordul.

A film hosszú, de nekem fel se tűnt, remek szórakozást nyújt. Szurkolhatunk, hogy Helennek sikerüljön megtanítani a legkisebb lurkót cipőkötésre, a kisfiúnak visszaadni a sport iránti szeretetét és a nagylányt megóvni az elkurvulástól.

Aki akar egy nem csak üres, szívmelengető, de egyben vicces filmet, annak ez a legjobb választás - jellemző, hogy erre is 4 évet kellett várni, mire eljutott hozzánk...

imdb.com felhasználói szerint: 6/10 (8 év alatt 0.3-at emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Ma megint lesz 1-2 film, szóval visszatérünk, mint a Terminátor, hamarosan. Sajnos a trailer, amit találtam, nem túl jó minőségű, de azért megteszi:

     Mindig is irigyeltem ezt a Dennis gyereket, hogy olyan környéken él 5 évesen, amilyenen. Mert én panelrengetegben nőttem fel (vagyis még nem sikerült felnőnöm), és a legnagyobb csíny, ami alkalmas volt a véghezvitelhez, az az volt, hogy becsöngettem minden emeleten valakihez, és gyorsan leléceltem. Nekem könnyebb is volt a dolgom, mint Dennisnek, mert neki kábé 10 métert kellett futnia, hogy ne lássák meg, hogy csöngetett. De ezt a lisztes-vizes cselt, vagy a szomszéd konkrét fizikai veszélyeztetését én sosem élhettem át. Micsoda gondok, mi? Na, szóval erre jó volt ez a film kiskoromban, hogy beleélhettem magam a sok csínytevésbe. Ja, és képregényből készült ám. Mostanság meg azért tetszik, mert szerepel benne Walter Matthau meg Christopher Lloyd.

     Szóval Dennis (Mason Gamble) égetnivaló gyermek, mindig rosszban sántikál, vagy ha nem, akkor is úgy tűnik. És szülei egy nap egyéb kötelezettségeik miatt nem tudnak rá vigyázni, ezért, mivel más nem jöhet szóba, Wilson bácsihoz (Walter Matthau) és feleségéhez, Marthához (Joan Plowright) küldik. És balhé lesz. Nagy balhé.

     Szerintem ez egy vicces film, jó karakterekkel, meg nagyon aranyos kutyával és plüssmacival. Szóval tündi-bündi. Valahogy mindig képes vagyok végignézni, talán, mert nosztalgikus érzéseket kelt. Milyen jó volt lent lenni a haverokkal egész nap, nyáron semmi teendőnk nem volt, kószáltunk mindenfelé. Lehetett különböző tárgyakat ledobálni az erkélyről, mert a szülők nem voltak otthon, telefonbetyárkodni... régi szép idők.

     Tehát ha újra át szeretnénk élni a gyerekkort, akkor megfelelő erre a film. Vagy simán telefonbetyárkodhatunk is. :) Egyik legjobb jelenet:

2000-ben Jim Carrey-re ismét ráadtak egy zöld maszkot és ez újfent egy jövedelmező vígjátékot eredményezett. Amerikában a gyerekek Dr. Seuss könyvein nőnek fel. Ő írta ezt a mesét is, amit annak idején 1966-ban rajzfilmként már megvalósítottak. 34 évvel később élőszereplős mozi készült - ez.

Egy aprócska hópehelyben élnek a Kik, ezek a furcsa orrú, különös népek, akiknek élete a karácsony körül forog. Közéjük kerül valahonnan a szőrös, különös és zöld Grincs (Carrey), akit kiközösítenek, mert másmilyen. És mivel életük a karácsony körül forog, ezért a Grincs megutálja ezt az ünnepet, a Kik pedig legendaként mesélnek a szemétdombon lakozó, félelmetes alakról a gyerekeiknek. Viszont a kis Cindy Lou (Taylor Momsen) nem hisz a mesékben és elindul, hogy megismerje a zöld alakot. Végül lecsalja őt a városba, ahol a régi sérelmek újra felbukkannak. A Grincs bosszúját pedig mindenKi megsínyli majd - vagy mégse?

Tipikus karácsonyi nyálcsorgatás, undorító alakokkal, ruhákkal és díszekkel. Viszont Carrey nagyot alakít, elviszi a hátán az egész mozit. Nélküle viszont ez egy semmi lenne. Több szót nem érdemel, egyszer meg lehet nézni, de mivel minden karácsonykor adják, ezért többször is:) Azért a kb. 4 poénért én el tudom viselni a sok egyéb marhaságot...

imdb.com felhasználói szerint: 6/10 (8 év alatt 0.4-et növekedett.)

Szerintem: 3/5 (Carrey és a poénjai érnek ennyit.)

Mozsárágyú hamarosan jelentkezik majd a Dennis, a komisszal, én pedig nemsokára visszatérek a Kisanyámmal - kivéve, ha esetleg arról is ő akar írni:) Karácsonyi ajándékként az Iron Man kétdvds, maszkos változatát kaptam, szóval holnap vagy holnapután az is terítékre kerül, na meg a Totál káosz, és még rengeteg tvs filmről is jön majd bejegyzés! Ez a trailer az én figyelmemet nem nagyon keltené fel, dehát anno az amerikai kölykök voltak a célközönség, nekik biztos tetszett:

Mittudoménmi a magyar címe, de biztos valami szar. Tegnap úgy gondoltam, hogy mivel semmi se volt a tvbe, letöltök valamit, a karácsonyra való tekintettel egy vígjátékot. [A Viharhegy Óriását akartam, de azt nem találtam sehol, aki tud hozzá torrentet, az kommentbe írja meg! - a dolog már nem aktuális] Erre esett a választás. A Ricky Bobby legendája anno nem tetszett, ezt viszont ugyanaz rendezte és a főszereplők is ugyanazok...

Nancy (Mary Steenburgen) és Robert (Richard Jenkins) egy konferencián ismerkednek meg. Szerelem első látásra, hamarosan összeházasodnak és egy fedél alá költöznek. Mindkettejüknek van egy-egy fia, aki velük él, így őket is magukkal hozzák az új otthonba. Ugye, ez így nem lenne nagy szám? De a gyerekek, Brennan (Will Ferrell) és Dale (John C. Reilly) 40 évesek...

Szokásos klisétörténet: utállak-kedvellek-megint utállak-megint kedvellek, közben jobb emberré válunk. Ferrellnek nem kellett megerőltetnie magát, Reilly-nek pedig sokkal több tér jutott, mint előző közös munkájukban, így kibontakozhatott. Remek poénok vannak, bár a nagy részük olyan gusztustalankodós amcsi-vicc, de így is pozitívan csalódtam, ez a film sokkal jobb volt, mint amire számítottam. 

Jó szórakozást nyújthat bárkinek, nem értem, mért nem adták moziban nálunk (pedig még énekelnek is benne és most ugye az a trendi).

imdb.com felhasználói szerint: 6.9/10 (8 év alatt 0.1-et növekedett.)

Szerintem: 5/5

Ma várható: Dennis, a komisz és A Grincs. Ezek biztosak. Itt pedig az a trailer, ami megismertette velem a filmet:

 
     A Csupasz Pisztoly-sorozatot nem közelíti meg, de aki eddig véletlenül erre tévedt, és neadjisten még olvasta is valamelyik hülyeségemet, az már rájött, hogy természetesen én ezt is végigröhögtem, immár sokadszorra. Menthetetlen vagyok, tudom. De most komolyan, mit tegyen az ember, ha a főcímben Különc Al Yankovic feje felrobban? Az már rossz film nem lehet.

     Dick Döglesz (Leslie Nielsen, ki más), visszavonult szupertitkos titkosügynök jól megérdemelt nyugdíjas éveit élvezi. 15 évig teszi mindezt, ám ekkor megbízzák egy olyan üggyel, ami személyesen érinti, és csak ő maga tehet pontot a végére. Múltbéli ádáz és immár karok nélküli ellensége, Rangkór tábornok (Andy Griffith) újra színrelép és célja a világ elpusztítása. Ez csak természetes. Dögleszre vár tehát a világ megmentése.

     A mellékszereplők közül csak Charles Durningot és John Ales-t emelném ki, előbbi kitűnő álcázási képességeivel, utóbbi pedig ismereteinket lényegre törő közmondásokkal gazdagító tevékenységével lopja be magát a néző szívébe. Egyet meg is osztanék mindenkivel: "A nyúl ugrik, a pók mászik, de a teve köp." Ó és Ray Charlest is feltétlenül meg kell említenem, a film egyik fénypontja az ő jelenete, amelyben buszsofőrként szolgálja a közt. Óriási.

     Hivatalosan is elindult a karácsonyi borzalmas filmáradat a kertévéken, ennek egyik eleme a Drágám, add az életed!. Nem mondanám, hogy kihagyhatatlan alkotás, de jól jön, ha nincs más.

Tegnap egészen véletlenül akadtam rá erre a filmre a viasaton, a műsorújságban benne se volt. Viszont olvasva a port.hu 7.1-es értékelését (ami azóta 7.7-re emelkedett), Donald Sutherland nevét és a rövid leírást, úgy döntöttem megnézem. Annak idején ezt az oldalt eredetileg a Brazil bemutatásával akartam indítani, de nem úgy lett. Azt akartam, hogy azt a filmet mindenki lássa. De most, hogy belefutottam ebbe, hát ez még durvább, mint a Brazil.

Van egy képzelt ország, ahol I. Maximilian  diktatúrát alakít ki. Halála után idióta, véreskezű fia, II. Maximilian (Tom Hollander) veszi át az irányítást. Az anarchia eluralkodik a nemzeten, mialatt lassan kibontakozik egy felkelés, Az Igazság Polgárai nevű terrorszervezet és a bebörtönzött, állatként tartott író, Thorne (Sutherland) vezetésével. Főszereplőnk Joe (Ralph Fiennes), aki újonc börtönőrként oda kerül, ahol Thorne-t őrzik, és hamar annak hatása alá kerül. A politikai helyzet azt kívánja, hogy a népvezért beválasszák a parlamentbe, majd ezután (!) kiengedjék a börtönből. A terroristák hatalma egyre nő, miközben Joe-nak sikerül egészen az elnöki testőrség élére tornáznia magát és már családot is alapít. Hősünk végzetes döntésre szánja el magát, amikor beengedi Thorne-t és embereit Maximilianhez... Új diktatúra kezdődik, és semmi nem lesz jobb, sőt minden még rosszabbá válik. Joe-t bebörtönzik, átnevelik, végül megéri az újabb hatalomváltást. Emberi roncsként, megtörve, hősünk életét az írásnak szenteli, és oda jut, ahonnan Thorne indult...

Ez a mozi kendőzetlenül, brutálisan mutatja be a világ szinte összes diktatúráját, mindből kölcsönvesz valamit és minden totalitariátusról szóló moziból is egy-egy morzsát egyesít magában. Rendkívül hatásos és mint ilyen, egyértelmű, hogy itthon sose hallhatsz róla és csak éjjel, egészen véletlenül bukkanhatsz rá.

Látni kell, akinek van egy kis történelmi tudása és tud gondolkodni, arra nagy hatással lesz.

imdb.com felhasználói szerint: 6.6/10 (8 év alatt 0.2-t emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Meglátjuk mit nézek ma este. Ez a trailer remélem felkelti egy-két ember figyelmét: