Ezúttal nem a félénk és szerencsétlen jófiú szerepét osztották Hugh Grant művész úrra, hanem egy idegesítően gazdag szoknyavadászét, aki két órát tölt fodrásznál. És egész tűrhetően játszik, a film meg végülis jó. Olyan angol. :)

     Tehát a főszereplő Will, aki jellemezhető azzal az egy sorral, amit leírtam. És bazinagy lakása van, ami egy elegáns raktárra hasonlít, és nem csinál semmit, mert ömlik rá a pénz az apjának köszönhetően. Legújabb elfoglaltsága pedig az, hogy egyedülálló szülők közé beépülve szerez magának csajt. Ezért kitalál magának egy nemlétező kétéves gyermeket, és ennek a pici hazugságnak köszönhetően egész élete megváltozik Eddig üresfejű és céltalan volt, jófej és jólelkű lesz eztán. Mindezt a 12 éves Marcusnak (Nicholas Hoult) köszönheti.

     Nekem tetszett, igazából nem olyan érzelgős meg béna a történet. Vagyis igazából jók a színészek, ami ugyebár nem árt. Toni Collette játssza Marcus anyját, aki szívesen visel gorillaöltönyt és vegetáriánus és gyenge idegzetű. Rachel Weisz egy mellékszerepben tűnik fel, és egy nagypofájú punkleányt alakít Natalia Tena, aki Tonks az 5. Harry Potter-filmféleségben. Sikerült egy csomó viccesen kinéző iskoláskorú gyerkőcöt bezsúfolni a filmbe, amikor suliudvaron játszódó jelenetek vannak, érdemes a háttérben őket nézni. A leginkább unalamasnak nevezhető zenét Badly Drawn Boy szolgáltatja. Összességében érdemes megnézni.

     Jó zenét tehát nem hallani igazán a filmben, mert ami jónak mondható, azt sajnos lefordították magyarra, és nekem valahogy jobban tetszik ez a dal Roberta Flack előadásában, mint Stohl Andráséban. Kinek a pap, kinek a paplan.