Régi kedvencem, Christina Ricci mostanában ritkán játszik olyan filmben, ami érdekel. Pár éve volt az After.Life, ami magyarban A halott túlélő címet kapta, az nagyon tetszett, viszont a Reneszánsz szerelem már nem; amiket meg azóta csinált, azok közül talán a Bel Ami az, amit egyszer meg fogok majd nézni, de azzal kapcsolatban sincsenek túl nagy reményeim. Most viszont végre itt van valami, amiben ismét kibontakoztathatta a tehetségét és még a figyelmemet is sikerült felkeltenie! Lássuk, ki volt Lizzie Borden és miért fogott baltát…

1892-ben az Egyesült Államokat megrázta egy szörnyű kettős gyilkosság, amit Fall River városában követtek el: valaki szó szerint kivégezte a tehetős üzletember Andrew Bordent és nejét, Abby-t. A gyilkosság idején bizonyíthatóan mindössze két ember tartózkodott a ház környékén: Bridget, a bejárónő (Hannah Anderson) és az áldozatok lánya, Lizzie (C.R.), utóbbi pedig több szempontból is gyanús. De se bizonyíték, se szemtanú, se nyom, amin elindulhatna a nyomozás. A kerületi ügyész (Gregg Henry) meg van győződve, hogy az ártatlan külsejű Lizzie a tettes. Vajon tényleg ő volt az, és ha igen, miért tette? 

Ez a bűntény gyakorlatilag ugyanebben a formában bekövetkezett a valóságban több mint 120 éve, és azóta is gyakran felbukkan a populáris kultúrában vagy a bűnügyi tudományos kutatások között, hiszen annyira rejtélyes. Sajnos anélkül, hogy elárulnám, mi lesz a befejezés, képtelenség továbbmenni és kitárgyalni ezt a művet, tehát ha meg akarod nézni, akkor most ne olvass tovább! 

„Az igazság és a törvény a mi oldalunkon áll.” 

Tehát, ahhoz, hogy továbblépjünk, le kell szögeznem, hogy Bordent anno az esküdtszék felmentette a vádak alól, és szabadon távozhatott a bíróságról, az ügynek pedig ez adja az igazi pikantériáját. Ha a mai kor módszereivel vizsgálódhattak volna az akkor élt rendőrök, biztosan elítélték volna a nőt, és a Lizzie Borden Took an Ax ugyanezen az állásponton van. Kinek ne lenne gyanús egy önmagának számtalanszor ellentmondó, nyilvánvalóan bizonyítékot megsemmisítő, furcsa személy, aki bizonyíthatóan ott volt a tetthelyen, és még a motivációját se kell sokáig keresnünk. De a törvény az törvény, és ahogy a Tizenkét dühös emberben láthattuk, az esküdtek döntése szent és sérthetetlen - amit ők kimondanak, az viszont nem egyenlő a valódi igazsággal. Az ügy hátteréről még lesz szó később, most nézzük magát a filmet! 

Aki behatóbban ismeri Ricci munkásságát, az tudhatja, hogy nagyszerűen tud az itt megjelenő karakteréhez hasonló őrült nőszemélyeket életre hívni, elég csak Wednesday Addams-re gondolnunk, szóval tökéletes választás volt. Apró termete és még mindig gyermeki vonásokkal bíró arca ideálissá teszik a rém ártatlan külsejének megjelenítéséhez, de ezen felül is igazán jól játszik, pláne, ha megpróbáljuk őt a többi karakter szemszögéből nézni. A tárgyalásokon meghurcolt nőnek tűnik, az ismerősök szemében furcsa viselkedése miatt ijesztő lehet, a nyomozóhatóság néhány tagján pedig látszik, hogy érzik a benne megbúvó gonoszt. Mellette itt van még Clea DuVall, akit szintén rég nem láttam már, ő Emmát, Lizzie nővérét alakítja – jó volt újra látni, és tetszett a Riccivel való összjátéka. Gregg Henry szintén nagyszerű, remekül megírt szövegeket adtak a szájába, és a tárgyalótermes részeknél uralja a képernyőt. Az utolsó ismertebb arc Stephen McHattie, vagyis Andrew Borden – a szakálla miatt nem ismertem fel, de ő volt Hollis Mason a Watchmenben. A rendező a főként sorozatokon dolgozó Nick Gomez (Dögölj meg, drága Mona!) volt, az írással a szintén főleg tv-szériákon munkálkodó Stephen Kay-t (Get Carter) bízták meg. Kiemelném még a zeneszerző Tree Adams-et, aki marhajó modern, rockos számokat írt a XIX. század végi cselekményhez, ez nagyon tetszett (és vicces neve is van, hiszen a tree azt jelenti, hogy fa).

A zene mellett a hangulat szintén megérdemel némi méltatást. Az éjszakai jelenetek és a visszaemlékezések különösen hátborzongatóra sikerültek, nem beszélve a hullákról; és annak ellenére tudtam izgulni, hogy tisztában voltam vele, mi lesz a vége. Van néhány dolog, amit az alkotók csak egészen halvány utalásokkal mutatnak be, ez pedig arra sarkallja a nézőt, hogy agyaljon: Ilyen például a pajtában tartott galambok esete. Valaki megölte őket, és egyértelműnek tűnik, hogy kicsoda, meg hogy miért, de majd ha elérünk a történelmi ismertetéshez, ott leírom, hogy ténylegesen mi történt. A másik ilyen az, hogy Lizzie leszbikus, erre csak pici utalások vannak, de észre lehet venni őket. Lényegében a sztoriban azt tárják elénk, hogy a filmbeli Ms. Bordennek minden oka megvolt, hogy gyilkoljon, ha ugyan tényleg ő tette, és ez megint kényes kérdés, hiszen a néző nem tud azonosulni az áldozatokkal. „Megérdemelte” – gondolhatod, miközben nézed, de ezalatt Lizzie meg annyira betegnek tűnik, hogy képtelenség őszintén szorítani érte. Mialatt egyrészt szórakoztató belegondolni, hogy ilyen lehetne Wednesday Addams felnőttként, kibontakozik előttünk egy feszültséggel teli tárgyalótermi dráma. Azt hiszem, aki úgy ül le elé, hogy nem ismeri az igazi esetet, annak igencsak mellbevágó lehet a végén a felmentés, majd ami még azután jön. 

Érdekességek: A holttesteket boncoló orvos segédjét Jono Borden játszotta, ezt a szerepet direkt neki csinálták. Jono Lizzie leszármazottja és a Borden-család történetének avatott ismerője, aki Kanadában él. Szakértőnek kérték fel a sztorihoz, a kis szerep pedig egyfajta jutalom volt számára. A Lizzie Borden Took an Ax tévéfilm, bemutatása után vegyes kritikákat kapott. A film előzmény is, erre épül ugyanis a 8 részes, ebben az évben bemutatott The Lizzie Borden Chronicles, ami már teljesen fiktív és azt tárja elénk, hogy mi lesz a címszereplővel a per után (annyit elárulhatok, hogy semmi jót nem tesz). 

Irodalom rovat 

Következzék a Borden-gyilkosság nyomán született gyermekversike három változata, az első kettő eredeti nyelven, a harmadik a filmben hallható magyar fordítás:

Lizzie Borden took an axe

She gave her mother forty whacks.

After she saw what she had done

She gave her father forty-one.

Lizzie Borden got away

For her crime she did not pay.

Lizzie Borden took an axe

Gave her mother forty whacks,

Then she hid behind the door,

And gave her father forty more. 

Lizzie Borden baltával

Gyorsan végzett anyjával

Mikor apja hazaért

Megölte a kanapén

Történelmi arcképcsarnok rovat 

Lizzie Andrew Borden (1860 – 1927) és a gyilkosság 

Róla annyit érdemes tudni, hogy vallásos asszony volt, elsősorban tanítónőként dolgozott Fall River vasárnapi iskolájában, ezt a filmben alig mutatják, de nem is annyira lényeges. Lássuk inkább a gyilkossághoz vezető utat: Andrew Borden jelentős vagyona ellenére mértékletes életet élt, például saját házában nem volt beépített vízvezeték-rendszer vagy fürdőszoba – kérdés, hogy csak takarékos vagy fukar volt-e? Azok a bizonyos galambok is léteztek, Andrew viszont úgy gondolta, hogy a helyi kölykök majd le akarják vadászni őket és ez odavonzza a gyerekeket, ezt valamiért nem akarta, így végzett velük – egy baltával. A filmben sosem láthatjuk, hogy ki ölte meg a madarakat, de úgy tűnik, mintha az őrült Lizzie gyilkolta volna le őket. Tény, hogy a lányt, aki saját kezűleg építette a ketrecet a szárnyasoknak, eléggé megviselte apja eme lépése. Szintén láthattuk, hogy Mr. Borden ingatlanokat vett felesége családja számára – Abby csak a mostohaanyja volt a Borden-lányoknak – ez pedig újabb feszültségeket szült. A famílián végigsöpört egy jelentős megbetegedés pár nappal a tragédia előtt, ekkor Abby attól félt, hogy népszerűtlen férjét valaki megpróbálta megmérgezni. 

A gyilkosság: Abby Bordent szemből érte a találat, ettől megpördült és arccal előre a földre zuhant, a homloka és az orra összezúzódott. A gyilkos ezután valószínűleg a hátára ülve még tizenkilencszer sújtott le a fejére. Andrew Borden tíz vagy tizenegy csapást szenvedett el egy baltaszerű fegyvertől, ami szétroncsolta az arca bal felét. Egyik szemgolyóját pontosan kettévágta a penge, ami arra utal, hogy valószínűleg alhatott, amikor megtámadták. Amint rátaláltak a testére, meglepődve látták, hogy a sebei még véreztek.

A vizsgálat: A kihallgató rendőrök szerint Lizzie túl nyugodt és könnyed volt a kikérdezések alatt, máskor zavartnak tűnt, ezen felül gyakran furcsa válaszokat adott, amik egymásnak ellentmondtak. Sokszor nem felelt olyan kérdésekre, amik elősegítették volna az ügyét. A zsaruk elég felületes munkát végeztek a helyszínelésnél, Ms. Bordent senki sem vizsgálta meg, hogy vannak-e rajta vérnyomok, a szobáját meg csak úgy tessék-lássék módon nézték át, mivel Lizzie kijelentette, hogy rosszul van, hagyják magára. Az elégetett ruhával kapcsolatban nem volt egyértelmű, hogy vajon tényleg azt viselte-e a gyilkosság napján, saját elmondása szerint festékes lett, így használhatatlanná vált. A morfium-szedés szintén a valóságon alapul, lehetséges, hogy a nő a gyógyszer hatása miatt volt annyira szétszórt. A házkutatás során találtak egy gyanús baltát, aminek törött volt a nyele, a feje pedig úgy nézett ki, mintha valaki direkt koszolta volna össze, hogy használaton kívülinek tűnjön, erről viszont nem sikerült tökéletesen megállapítani, hogy köze volt-e a gyilkosságokhoz. A tárgyalási rész alatt láthatjuk, ahogy jelentik, amint egy újabb baltás gyilkosságot követnek el a környéken – ezt a cselekmény ennyiben hagyja, igazából pedig az elkövetőt elkapták és egyértelműen megállapították róla, hogy külföldön tartózkodott a Borden-eset idején. A preparált koponyákat is tényleg bemutatták, Lizzie tényleg összeesett, mikor meglátta őket. A fejeket később a tulajdonosaik sírjába temették. 

Ki tehette? Bár Lizzie-t felmentették, a mai napig ő az első számú gyanúsított. Egy teória szerint az apja testileg és szexuálisan is bántalmazta őt, ez azonban nem bizonyítható. Ed McBain író 1984-es Lizzie című regényében azt taglalja, hogy szerinte a gyilkosság motivációját az adta, hogy Abby rajtakapta fiatalabbik mostohalányát a szobalánnyal, azonban míg előbbiről azt rebesgették, hogy a nőket szereti, utóbbi később férjhez ment, és sosem feltételeztek róla ilyesmit, így ez a hipotézis kizárható. Bridget viszont a halálos ágyán azt mondta a testvérének, hogy hazudott a bíróságon Lizzie védelmében. Van, aki szerint Emma volt a gyilkos, a húga pedig neki falazott. A Borden-nővérek jelentős összeget örököltek, még úgy is, hogy Abby testvéreinek tekintélyes summát kellett adniuk a hagyatékból. Lizzie és Emma vettek maguknak egy házat Fall Riverben és ott maradtak, előbbi a nevét Lizbeth-re változtatta. 1897-ben már ezen a néven emlegették, amikor bolti lopási ügybe keveredett. A helyi közösség kivette őt magából. 1915-ben Emma és húga összevesztek, az idősebb Borden elköltözött és soha többé nem találkoztak. 1927-ben eltávolították Lizbeth epehólyagját, aki ezután nem sokkal tüdőgyulladást kapott, amibe belehalt; Emmát kilenc nappal később vesegyulladás vitte el. De van még két gyanúsított a Borden-ügyben: Az egyik William Borden, Andrew törvénytelen gyermeke, aki mészárosként/lóhús-kereskedőként dolgozott és lehetséges, hogy zsarolással próbált pénzt kicsalni apjából. A másik John Morse, Lizzie anyjának testvére, aki a gyilkosság előtt ott aludt a Borden-házban, másnap pedig távozott, de korábban sosem látogatta meg őket. Morse a korabeli rendőrségnek is gyanús volt. 

Vissza a fikcióhoz: Ez a film érdekes, izgalmas, nyomasztó és feszült, különleges zenei megoldással és egy remek színésznővel a címszerepben. Érdemes megnézni! 

Pontozás: 

imdb: 5.8 (Nem értem, miért kapott ilyen keveset.) (2 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5 (Eléggé erőteljes hatása van, nem szívesen nézném újra.) 

Hírek:

- Ebben az évben indult útjára e film folytatása, a The Lizzie Borden Chronicles című tévés miniszéria. Eredetileg hatrészesre tervezték, de nyolcrészes lett, Christina Ricci és Clea DuVall benne vannak, Christina producer is, két részt pedig Stephen Kay rendezett. 

- Stephen McHattie következő munkája az igen jónak tűnő The Dark Stranger című animációs horror (Bizony, horror és nem horror-vígjáték): „Egy fiatal művészt saját képregényének egyik rémisztő alakja kísérti, miközben megpróbálja legyőzni a pszichózist, mielőtt az felülkerekedik rajta.” Stephen magát a címszereplőt fogja megszólaltatni. 

Jövő héten jelentkezem újból, addig is itt egy interjú Christina Riccivel a Lizzie Borden-szerepről: