Nem hinném, hogy nagyon szomorú lenne a Föld népe, ha ez nem jött volna létre...
Én óriási rajongója vagyok Rowan Atkinsonnak, bármiben megnézem. Így megnéztem a Johnny English első részében, ami azért vicces film. Ez is büszkélkedhet jó kis pillanatokkal, de nem sokkal és azt kell mondjam, csak az utolsó fél órában nézhető.
Az elején az Ace Venturából lop a film, mert English is egy távol-keleti helyen tengeti napjait, mióta volt egy félresikerült ügye Mozambikban... Blablabla, a lényeg, hogy megint megbízást kap britföldről, a cél egy háromtagú bűnbanda lefülelése és satöbbi, nem lényeg. Mert sajnos unalmas. Gillian Anderson nem sok vizet zavar English feletteseként, a férfinézők valószínűleg vitatkoznának velem ezen kijelentésemért. Van egy segítő ember, Tucker (Daniel Kaluuya), ő jól játszik. Van egy ellenlábas (Dominic West) meg egy nagyon érdekes visszatérő szereplő, de róla nem ejtek több szót, miatta billen át egy kicsit a mérleg nyelve néha az unalmas kategóriából a jóba. Na ennek se volt értelme.
Vannak eredeti dolgok, de sajnos kitalálható majdnem minden, meg valahogy nem tudták kihasználni Atkinson adottságait. El akarták kerülni a Mr. Bean-esedést, de mégse lett túl vicces a végeredmény. Azt se tudom, miért értékelték jobbra, mint az elsőt. Sajnálom, de valahogy éreztem, hogy ilyen lesz, ilyen gyengus. Pedig az angolok számomra a humor nagyágyúi, itt viszont a poénok többsége a gagyi amerikai gagekhez hasonló. Kár.
Összességében nem jó film, de láttam már rosszabbat, a közelmúltban. Az volt a címe, hogy Egyesült Államok Kapitány.
Ennél rosszabb dal kevés íródott ezen a bolygón és fontos résztvevője a filmnek:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.