Leginkább növénykutatóknak ajánlanám a filmet, nekik tetszeni fog, mert egyébként ez egy aranyos de inkább unalmas film. Legnagyobb előnye a főszereplő, Aishwarya Rai.

     Tilo szerepében jelenik meg, aki egy fűszerboltocskát működtet San Franciscoban. Igazából ez enyhe kifejezés volt, mert gyakorlatilag ő ott él, nem hagyhatja el a boltot és magát a fűszereknek alárendelve és őket szolgálva tengeti életét. Fűszermesternővé avanzsált gyerekkorában Indiában, és egész életét a hagyományok őrzése határozza meg. Aztán még van egy különleges képessége: belelát vevői életébe és tudja, kihez milyen fűszer illik, megmondja, ki mit alkalmazzon annak érdekében, hogy dolgai jól alakuljanak. Magyarul: segít nekik. Visszatérő vendégei vannak, szeretik őt. Mindenkinek jót akar, magával nem törődik. Aztán az élet úgy hozza, hogy szerelmes lesz, és tiltott dolgot tesz: a fűszereket saját vágyai eléréséhez használja fel. És ahogy mondani szokás: ...balhé lesz, nagy balhé.

    Rai kisasszony egyik beceneve Bollywood Királynője, és szerepének megfelelően játszik, meg ami fontos, nagyon szép szemét sokszor nagyra nyitja. Na, jó vele semmi probléma, de a csábító szerepét játszó Dylan McDermott valami iszonyúan béna, szerintem. Rossz nézni. Aztán ismerős lehet az egyik vevőt alakító Adewale Akinnuoye-Agbaje, akinek ez még nem is az egész neve. Ő volt a Lostban meg a kettes számú Múmiában, amelyben visszatért a címszereplő. Meg A klónok támadásában volt egy kis szerepe Ayesha Darkernek, még ő lehet ismerős.

      A képek nagyon szépek, az illatos tévét ezért a filmért lenne érdemes feltalálni, de a történet nem nagy szám különben. Van benne romantika, meg nem értett hülyegyerek, jófej bevándorló, meg néhol jó zene is.