Kezdetnek, bevezetés helyett hadd panaszkodjak egy picit! Évek óta semmi gondunk se volt a UPC-vel, most azonban, miután jó idő múltán ismét nézni szerettem volna a Cinemaxot a saját tévémen, kiderült, hogy azt egyszerűen nem lehet fogni. Normális esetben, amennyiben a csatorna hozzáférése tiltott, egy kék képernyő jelenik meg, ami tájékoztat erről. Itt más a helyzet, kiírja a soros programot, de a kép egyszerűen fekete. Se Cinemax, se Cinemax 2, de valamiért Sport 1 sincs… Két nap elteltével próbáltam telefonon panaszkodni, mire a kedves gépi hang mondja nekem, hogy az ügyfélszolgálat elképesztő mértékben terhelt, hívjam már őket később! Sosem fogom megérteni, hogy miért jó az, hogy előzetes bejelentés nélkül, egyik pillanatról a másikra kivesznek/betesznek csatornákat ide-oda. Leszarják, hogy mi az, ami az előfizetőnek kell, de azért mégis, mennyi időbe telne kiküldeni egy levelet/emailt? Utána meg persze panaszkodni se lehet telefonon, hanem majd csak ha fogod magad és elmész az irodájukba, ahol ugyanannyit várakozhatsz, tehát még az idődet is rabolják. Addig meg baszhatod a tévédet… A slusszpoén az, hogy a Cinemax 1-2 az HBO tartozéka, és mind a 3 HBO tökéletesen fogható. A Sport 1 meg már tényleg csak hab a tortán… [Utólagos szerkesztés: Kiderült, hogy a kábellel volt baj, és a UPC végül nagyon gyorsan és korrekten hatástalanította a problémámat. Fontos: Ha egy tévészerelő jön és felajánlja, hogy kicseréli a kábeledet, engedd meg neki, mert ha azt mondod, mint én, hogy "majd én veszek egyet, csak mondja meg, milyen kell", akkor rábaszol...]

No, de inkább vessük tekintetünket a hideg észak felé, Svédország irányába! Innen érkezett az Alena, amely két dolog miatt fogott meg. Elsőként a címével (szeretem a személyneveket, mint címeket, ezekből bármi lehet), másodsorban a helyszínnel (bentlakásos lányiskola). Minden adott egy jó filmhez, és végső soron megkaptam tőle, amit akartam.

A címszereplő (Amalia Holm) új iskolába kerül, ahol a legmenőbb, leggazdagabb, legszebb, stb. vezérlány az önmagát mindenkinél jobbnak tartó Filippa (Molly Nutley). Kezdetben a magának való Alena nem sok vizet zavar, ám hamarosan kiderül, hogy nagy tehetsége van a lacrosse-hoz, ráadásul felkelti a független, jó fej Fabienne (Felice Jankell) figyelmét is, aki rögtön barátkozni akar vele. Ez a két dolog rettentően feldühíti Filippát, így elmaradhatatlan „fogdmegjeivel” rászállnak az új lányra. Amaz viszont korántsem olyan védtelen, mint amilyennek látszik, ugyanis a legdurvább helyzetekben mindig megjelenik régi társa, Josefin (Rebecka Nyman), majd saját, durva módszereivel kihúzza Alenát a pácból. A rivalizálás, mely egyre jobban elmérgesedik, felkelti a többi diák és a tanári kar figyelmét, ám senki sem sejti, hogy az áldozatnak tűnő lány milyen sötét titkokat rejteget… 

Legtöbbször elkerülöm a skandináv térségből érkező dolgokat, mert most hihetetlen dömping van belőlük, de azért sokszor akadnak köztük jó dolgok (a Millenium-trilógia, Sötét zenék). Itt csak annyit tudtam, hogy feliratos lesz, lányiskolában játszódik, de ennyi elég is. A kezdés elég lassú, a történet klisének látszódik, és kb. fél óra után még csak sejtettem, hogy mi lehet a háttérben. A kulcs itt az iskolapszichológus, aki védi Alenát a többiektől, mert „borzasztó dolgokat élt át”. Ő az, aki miatt Filippa azt hiszi, hogy az új diák bolond. A szokott bentlakásos suli-klisé működik itt, vagyis az, hogy az önmagát a legtökéletesebbnek képzelő személy kénytelen szembesülni azzal, hogy van, aki jobb nála, nem fél tőle, stb. Mivel ezek után ezt az illetőt legyőzni úgysem tudja, így kénytelen más eszközökhöz nyúlni; bemocskolni és rávenni a közösséget, hogy vesse ki magából. És erre jön a csavar: Josefin.

Amikor először felbukkan, még nincs nagy jelentősége, de aztán rá lehet jönni, hogy jelkép: Annak a megtestesülése, ami miatt Alena ténylegesen kilóg a sorból. A film még arra is figyel, hogy kis nyomokkal lehorgonyozza az eseménysort a valóságban, emiatt az első 30 percben csupán a címszereplő „mentális betegségére” jövünk rá, és ezzel úgy látszik, hogy megoldottuk a rejtélyt, hiszen nyilvánvaló, hogy a korábbi iskolájában ezért történtek a rémes dolgok Alenával. 

SZPOJLEREK INNENTŐL 

Ez viszont mindössze a kiindulópont. Cikkem tárgya kb. innentől nagyszerűen váltogatja a műfaját, mialatt újabb és újabb fordulatokkal operál. Először kiderül, hogy Josefin nem valódi, hanem egy klasszikus bosszúálló kísértet. Ez a látszat elég sokáig megmarad, utána pedig jön a Carrie-t idéző buli-jelenet, amely azonban most visszafelé sül el. A lezárás előtt 20 perccel még teljesen biztosak lehetünk benne, hogy a ragaszkodó szellem hajtja végre a szörnyű tetteket, amíg aztán elérkezünk a hídhoz, ahol Josefin „öngyilkos lett”. Ekkor végre fellebben a múlt fátyla és kiderül, hogyan történt a tragédia, amely elindította Alenát a lejtőn, majd az is, hogy ki vagy micsoda az őt kísértő jelenés. (Segítek egy picit kitalálni: A sztori átmegy Hívatlan vendégbe.) Innentől aztán lehet agyalni azon, hogy a halott lánynak vajon anno igaza volt-e, mivel váltotta ki a címszereplő ezt a radikális lépést tőle, és hogy ténylegesen ki a hibás? Valamint egészen más megvilágításba kerül a jelenben lezajlott cselekmény - rájöhetünk, hogy Alena és Filippa mennyi szenvedést okozott másoknak… 

SZPOJLEREK VÉGE

Pár szót az alkotókról: A film Kim W. Andersson képregényén alapul. A rendező Daniel di Grado (tv-sorozatokat készít és nagyobb projektek segédrendezője) volt, aki az írásban is részt vett állandó partnereivel, Kerstin Gezelius-szal és Alexander Onofrival karöltve. 

Érdekességek: Az Alena egy szintén 2015-ös, azonos című 59 perces mozi újravágott változata, amely így 83 perces lett. A stábtagok és a szereplők egyeznek. Elég vicces, amikor Filippa azt mondja a két barátnőjének: „Tudjátok milyen alakok járnak oda, migránsok meg…” és az egyik csaj néger:D A cselekmény folytatódik a stáblista alatt, bár lényeges dolog már nem történik. A mondanivalóban benne van a gazdagok (Filippa) és a szegények (Alena) közti ellentét, az épelméjűség az őrültség közti átmenet (ki is itt az őrült?) végül a holtak hatása az élőkre (szó szerinti és átvitt értelemben). A készítési költségről meg a bevételről nem találtam adatokat.

Mindenféle módon értelmezhető az Alena: ügyesen összerakott kötelező körök sorozata, „már megint egy ilyen film”, kísértettörténet vagy egy bomlott elméjű lány mindennapjainak bemutatása. Bármelyik lehetséges - én azt mondom, hogy ez egy korrekt dráma, horror-elemekkel vegyítve. Megszokott, de mégis élvezetes, ezért nem érdemel levonást. 

Pontozás: 

imdb: 5.7 (Az 59 perces változat 5.1-et kapott.) 

Szerintem: 5/5