Tegnap reggel fél órát álltam sorban egy bolt előtt, aztán eljöttem haza, gondoltam, van ennél jobb dolgom is. A tévéműsorba belepillantva láttam, hogy lesz ez, úgy döntöttem, megnézem. Egyszer már volt szerencsém hozzá, de csak annyira emlékeztem, hogy benne van Natalie Portman és hogy jó film - ez így másodszorra is bejött!
Andrew Largeman (Zach Braff) különös életet él. Mintha nem lennének érzései (kb. olyan, mint a Dr. House-ban a beteg, aki nem érzett boldogságot), valahogy semmi sem hat rá. Ebből a lehetetlen helyzetből apja telefonhívása rángatja ki: édesanyja meghalt, ezért Andrew-nak haza kell utaznia a temetésre egykori szülővárosába. Itt pedig hősünk elindul egy hihetetlenül abszurd utazásra, melyen régi és új barátai kísérik el, valamint rátalál a szerelem is egy nagyszájú, aranyos, de kényszeresen hazudozó lány, Sam (Portman) személyében. A kérdés már csak az: mi vár Largemanre az út végén?
Az első jelenetből rögtön kitűnik, hogy ez egy olyan művészfilm-szerű izé, de ugyanakkor vicces is. A legnagyobb poén az, hogy tragédiák sora következik be és mégis az egészet annyira abszurd, humoros módon tálalják, hogy a néző csak nevet. Nevet és nem sír, mert a Garden State legnagyobb erénye az, hogy megmutatja: a tiédnél van elcseszettebb élet, sőt, még abból is van kiút. Szóval, ha padlón vagy, ne aggódj, mert onnan már csak fölfelé vihet az út! Egyébiránt bemutatnak egy furcsa apa-fiú-kapcsolatot, néhány kisiklott életet (a túl gazdag és a túl szegény), láthatjuk a hétköznapi ember fifikáit (már-már olyan magyaros leleményt), a szereplők "őrült" családjait és a helyszínül szolgáló egész "dilis" kisvárost.
Zach Braff író, rendező, producer, főszereplő és a háttérzene összeállítója is volt. Van benne valami rendkívül taszító - fogalmam sincs mi az, a karaktere maga egy jó lelkű vesztes, de a fickó valamiért így is ellenszenves volt. Natalie Portman ragyogó mosolya és sugárzó kedvessége igazán szeretni valóvá teszi a hazudós Samet, egyértelmű, hogy ha bárki más lett volna ebben a szerepben, akkor ez a mű fele ennyire se lenne jó. Meg kell említenem még a sírásó/sírrabló Markot életre keltő Peter Sarsgaardot, aki valahol a visszataszító és a jó fej határán mozog, meg a nagyszerű Ian Holmot, aki egy kis mellékszereplő - Andrew apja.
Néhány érdekesség: Zach-nek ez volt az első forgatókönyvírói és rendezői munkája. A sztori megírásában gyermekkora, meg kezdő színészként a megélhetésért való küzdelme inspirálta őt. A cím egyrészt New Jersey beceneve, másrészt pedig idézet egy Andrew Marvell-versből. Braff az összes jelenetben szerepel, a helyszínek legtöbbje a szülővárosában, South Orange-ben van. Peter Sarsgaard megtanult gitározni a szerepéhez, Natalie Portmannek pedig meg kellett tanulnia bakelitlemez-lejátszót kezelni:) A döglött hörcsög egy valódi, kitömött állat volt, az állattemetőben pedig a sírköveken a stábtagok elhunyt kedvenceinek nevei szerepeltek. Az utolsó jeleneteket a Kennedy reptér négyes hangárjában vették fel, ám mivel nem zárhatták le a helyet, ezért az összes utas, aki elsétál színészeink mellett, valódi. Az egyik társproducer nem más volt, mint Danny DeVito!
A régi környék 2 és fél millió dollárból készült, összbevétele kis híján 36 millió lett. A Sundance Filmfesztiválon a Fox Searchlight és a Miramax 5 millióért vette meg a forgalmazási jogokat, így a rendezőnek már ott megtérült a buli. Ez a mű nagyszerű kritikai fogadtatásban részesült, az Empire Magazin minden idők 500 legjobb filmje közül a 393.-nak szavazta meg, a betétdalokat tartalmazó lemez pedig Grammy-t nyert.
Szerintem ez egy kellemes élmény. Bár a sztori aligha szívderítő, mégis rengeteget nevethetünk, részt vehetünk Andrew és Sam érdekes kalandjában, meg rádöbbenhetünk, hogy mindig van valaki, akinek szarabb az élete, mint a miénk:) De csak annak ajánlom, akinek van egy kis esze, mert ide kell, hogy megértsd, miről van szó.
Pontozás:
imdb: 7.6 (5 év alatt 0.2-t csökkent.)
Szerintem: 5/5
Hírek:
- Zach Braff szinkronhang lesz az Oz: The Great and Powerfulban. Ez az Óz előzménye, a varázsló szemszögéből, rendezi Sam Raimi, a főbb szerepekben Mila Kunis, James Franco és Rachel Weisz. (Láttam, írtam róla.)
- Ian Holm természetesen szerepel a The Hobbit 1-2-ben. (Vagy mégse?)
- Peter Sarsgaardot jelenleg a Zöld Lámpásban láthatjuk, ahol, ha jól sejtem, Ryan Reynolds ellenfelét kelti életre. (Így van, azóta megnéztem, cikket is készítettem vele kapcsolatban.)
- Danny DeVito a The Lorax című animációs filmben a főszereplő valamit szólaltatja meg. A sztori egy erdő megmentéséről szól, a többi hősnek olyan "nagy nevek" kölcsönzik hangjukat, mint Zac Efron és Taylor Swift...
Várható írások: Terminátor, Pókember 3, Már megint Te.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.