Itt a Monty Python egyharmada, a csinos és lenge öltözetű Jamie Lee Curtis, illetve a jóképű Kevin Kline, és máris mindenki kíváncsi a filmre. És még a sztori is tele van meglepetésekkel illetve hülyeségekkel.

     Wanda (J.L.C.) és Otto (K.K.) amerikaiak és a számukra elég fura Anglia területén óhajtják végrehajtani következő nagy rablásukat. Két angol lesz ebben "segítségükre", Ken (Michael Palin) és Georges Thomason (Tom Georgeson:)). Ami a néző számára valamivel később lesz világos, azt ők négyen nagyon jól tudják; valójában egyikük sem bízhat a másikban, a kezdetektől fogva mindenki csakis saját érdekeivel van elfoglalva. Így lehetséges, hogy a balhé megtörténte után Georges-ot azonnal bemártja Otto és Wanda, így már csak Kenben bízhat, aki az egyetlen létező szemtanú eltávolítását kapja feladatául. Georges védőügyvédje a híres és szürke életet élő Archie Leach (John Cleese), aki hamarosan központi figurává lép elő, amikor Wanda, hogy megtudja hol a szajré, megkörnyékezi ezt az unalmas pofát. E pici információ megszerzése után már majdnem megvan a kérdéses cucc, ami esetünkben gyémánt, de hát ez nem oly egyszerű, mert mint már említettem, mindenki a másik átverésén ügyködik és mindebbe belekeveredik a féltékenység, a bosszúvágy, az ügyvédfeleség, a dadogás, az ostobaság és így folytathatnám napestig.

     Nagy siker lett mind a közönség, mind a kritika szerint. John Cleese az író és a rendező szerepét is magára vállalta, ám ő maga a tényleges rendezőnek Charles Crichtont tekinti. Illetve ez a film a személyes kedvence. Minden van benne: krimi, komédia, jó nő, OSTOBA, rendkívül mozgalmas. Én csak azt tudom negatívumként kiemelni, hogy amikor Ken próbálja kinyírni a szemtanút, az megszakítja az addigi pergő jeleneteket, akkor egy kicsit leül a film szerintem. Különben pedig a színészek fenomenálisak, rájuk nem lehet semmi rosszat mondani. Önmagukban viccesek a karakterek, az ügyvéd meg óriási változásokon megy keresztül. Ő van végülis a középpontban, egy igazi fásult és rideg paliból a törvényt figyelmen kívül hagyó, belevaló fickó válik, és talán nem árulok el vele nagy titkot, hogy mindez egy nőnek köszönhető.

     Ez a film nem olyan átlagos módon vicces - hogy is lehetne, ha a Monty Pythonosoknak köze van hozzá -, egyeseknek helyenként már sok lehet egy-egy poén. Például Ken "kihallgatását" egyes országokban kivágták. Ha már ennél tartunk, érdekesség, vagy inkább szörnyű, hogy egy dán embernek a jelenet megtekintése az életébe került, ugyanis szó szerint halálra röhögte magát rajta. Egy családjában megtörtént hasonló esetre emlékeztette, és nevetés közben a szíve egyszerűen megállt. Egyfajta városi legenda lett mindebből, a fia viszont megerősítette, hogy valóban így történt. Ezek szerint, ez egy tényleg vicces film.

     Na szóval, vannak még említésre méltó mellékszereplők is. A feleséget az a Maria Aitken játssza, aki feltűnt a kitűnő Egy kis Fry és Laurie nevezetű produkcióban. Amelynek egyik "fele" Stephen Fry, aki szintén szerepel e filmben, igaz, ha véletlenül lassabban pislog az ember, észre sem veszi őt. Archie Leach meg Cary Grant igazi neve volt. És hogy a címszereplő vízi élőlénynek mi köze mindehhez? Hát meg kell nézni.

Következzék egy közigazgatásilag fontos intézmény bemutatása, angol módra. Jóestét. És ma tessék nézni az Ace Ventura 2.-t, ha úgy adódik!

https://www.youtube.com/watch?v=IqhlQfXUk7w