Tom Cruise-t elég sokan utálják. Van, aki a sikereire meg a pénzére irigykedik; akad, akit szcientológusi mivolta és az ebből fakadó dolgai irritálják; és vannak azok, mint én, akiket egyszerűen hidegen hagynak az úriember által sorozatban gyártott, nagyjából egy kaptafára menő akciófilmjei. Pedig ott van Az Esőember, az általam sosem látott Top Gun és még lehetne sorolni pár alkotást, amik elvitathatatlanul Cruise miatt (is) lettek sikeresek. Ám, hogyha jelen cikkem tárgyáról elárulom, hogy a sci-fi nagymester Philip K. Dick sztoriján alapszik, Steven Spielberg rendezte és a zenéjét John Williams szerezte, akkor Tom papa ide vagy oda, mégiscsak érdemes leülni elé. Ez minden tekintetben igaz, már elöljáróban kijelenthetem, hogy a Minority Report Tom Cruise legjobb filmje – és ha már előttem van kétlemezes extra kiadásban 100 Ft-ért, akkor nem fogom otthagyni! Háromujjú világító kesztyűket fel, izzítsuk be a jetpackeket és a mágneses szuperautókat, irány a jövő! 

A 2050-es évekre szolgálatba állítják a meglepően hatékony Bűnmegelőzési Csoportot, akik egy különleges módszer segítségével képesek megállítani a gyilkosságokat, még mielőtt azok megtörténnének. A Bűnmegelőzés alapját a három „PreCog” jelenti, akik különleges képességű emberek, látják a jövőt, és ők jelzik előre, ki a gyilkos, meg ki az áldozat; a kommandósoknak már csak a helyet kell megtalálniuk. A vezetőjük John Anderton (T.C.), aki munkába temetkezik tönkrement magánélete miatt. A PreCog-rendszer készen áll, hogy az egész Egyesült Államok területét rákapcsolják, de ekkor érkezik az ügyészség fiatal, ambiciózus nyomozója, Danny (Colin Farrell), aki mindent megtesz, hogy ráleljen a Bűnmegelőzés módszereiben rejlő hibára – ami elvileg nem létezik. Ennek tetejébe Andertonnak egy még nagyobb problémával kell szembenéznie, ugyanis kiderül, hogy a következő gyilkosságot ő maga fogja elkövetni! Egyetlen lehetősége van, hogy bebizonyítsa ártatlanságát: meg kell találnia a különvéleményt, az egyik jövőlátó vízióját, amely különbözik a többiekétől, hogy ezzel igazolja, többféle lehetséges jövője van. Ha sikerrel jár, biztosítja saját szabadságát, de romba dönti mindazt, amiért addig dolgozott. Az idő vészesen fogy, és a férfinak meg kell tudnia, hogy vajon a jövő tényleg előre megírt forgatókönyv, amit képtelenség megváltoztatni, vagy van értelme küzdeni a látszólag elkerülhetetlen ellen?

Erről a filmről rengeteget lehet pofázni, úgyhogy kezdjük a lényeggel! Tom papa hazai vizeken mozog, hiszen a Különvélemény elsősorban izgalmas akciómozi: A főhős egy rendfenntartó, akit csapdába akarnak csalni, ő meg ki akarja deríteni, hogy ki és miért szándékozik őt félreállítani. Mivel mindez a jövőben történik, így igazi hi-tech cuccok segítik vagy hátráltatják Johnt a küldetése végrehajtásában: autópályák a házak oldalán, repülő zsaruk, impulzuspuskák és mindezeket követhető, pörgős összecsapásokban láthatjuk. Külön érdemes kiemelni, hogy a Bűnmegelőzésnek nincsenek halálos fegyverei, bár Andertonnak van egy valódi pisztolya, de ezt csak egyetlen alkalommal használja, tehát Spielberg családbarát megközelítése többé-kevésbé érezhető. A legemlékezetesebb mindenképpen az autógyáras szekvencia, ahol Farrell és Cruise közelharcot vívnak, miután utóbbi harcképtelenné tesz egy maroknyi ellene küldött ügynököt. (Érdekesség, hogy ez elvileg Alfred Hitchcock egy meg nem valósult ötletén alapszik, és a közelmúltban láthattunk egy hozzá kísértetiesen hasonló jelenetsort a Star Wars II. epizódjában.) 

„Ha vájkál a múltban, azzal csak magát sározza be.” 

Másodsorban, mivel Steven Spielberg a rendező, ezért biztosak lehetünk abban, hogy a véres eseménysorok közben néhol lesz alkalom a kacagásra: A Peter Stormare által alakított orvos és a szemműtét tartogat néhány jó poént a nézőnek; de a nevetés mellett el is érzékenyülhetünk, mert Anderton folyamatosan szembesül a fia elvesztésével, ami egyben a házassága végét jelentette. Ám nem csak a főszereplő az egyetlen, aki az elveszett boldogságát keresi, de erről semmi többet, mert az már szpojler lenne. Mialatt azon izgulunk, hogy John meglelje a puzzle újabb darabjait, elgondolkodhatunk magán a PreCog-rendszeren – az író eredeti szándéka nyilván ez volt; a vászonra adaptálók pedig a több mint kétórás játékidő alatt jó néhány fordulattal gondoskodnak róla, hogy a néző mindenképpen kezdjen el agyalni.

SZPOJLEREK ITT

Én már legalább egyszer láttam ezt, mielőtt most újra megtekintettem, ezért feltűnt két dolog: Az első az, hogy ha ilyen erőkkel indulnak Anderton nyomában, akkor hogy lehet, hogy a biztonsági hozzáféréseit nem veszik el már rögtön az elején? De hogy Agatha kicsempészése után a felesége még mindig be tud jutni a férje kódjával, az már nonszensz, pláne úgy, hogy közben esélye sem volt megszerezni John szemét. Erről még lesz szó…

SZPOJLER VÉGE 

Néhány szót az alkotókról/szereplőkről: Ahogy már említettem, a történet Philip K. Dick 1956-ban megjelent The Minority Report című novelláján alapszik; a forgatókönyvet a szintén író Jon Cohen (három regénye jelent meg, munkái itthon ismeretlenek, ezen kívül Hollywood számára semmi egyebet nem csinált) és Scott Frank (Szóljatok a köpcösnek!, A Főnix útja, Farkas [X-Men]) készítették. Frank látható is, mint az egyik becsomagolt vásárló a virtuális valóságban. A zenét John Williams szerezte, a producerek közt megtalálhatjuk Jan de Bont (Az átok) nevét. Cruise, Farrell és Stormare mellett felbukkan még Max von Sydow, valamint pár valószínűleg csak számomra ismert színész. Ők: Tim Blake Nelson (Gideon - Óh, testvér, merre visz az utad?), Neal McDonough (Fletcher – Kismadarak), Daniel London (Wally - Totál káosz), Lois Smith (Dr. Hineman - True Blood) és Jessica Harper (Anne Lively - A Paradicsom Fantomja). Amikor Anderton a metrón utazik, a körülötte lévő utasok között ott van Cameron Diaz, Cameron Crowe (a Majdnem híres rendezője), Paul Thomas Anderson (szintén rendező) és William Mapother (Cruise unokatestvére). Diaz, Crowe és Anderson mind dolgoztak együtt Tom papával korábban (Vanília égbolt, Magnólia, Jerry Maguire). Ki kell emelni a női főszereplőt, Samantha Mortont (Agatha), akit különös vonásai csak még hitelesebbé tesznek a jövőt látó „mutáns” szerepében; valamint a mindössze egyetlen kis jelenettel rendelkező David Stifelt – ő a szem nélküli pasi, akinek felbukkanása szerintem rendkívül emlékezetes.

Érdekességek: A különvélemény eredetileg egy jogi kifejezés, arra utal, amikor egy jogalkotási procedúra során az ezzel megbízott bizottság néhány tagja (ők a kisebbség = minority) felkínál egy legális alternatívát a többséggel szemben. Ez általában nagyon ritkán kerül érvényre. Még 1992-ben felmerült, hogy Dick novelláját megfilmesítsék, ám akkor az 1990-es Az emlékmás folytatásának szánták, ami szintén az író sztorijára épült. Ebből a változatból mindössze az autógyáras rész került bele a műbe. Dick írását számos ponton megváltoztatták, például a jövőt sokkal részletesebben és kidolgozottabban mutatják be, mint a novellában. Spielberg erre külön hangsúlyt fektetett és felállított egy „jövő-szakértőkből” álló csapatot, akik három éven át dolgoztak, hogy megteremtsék a Minority Report világát. (Akit ez részletesebben érdekel és tud angolul az ezen a linken elolvashatja az információkat a filmben megjelenő 2054-ről, én magam ezzel nem fogok részletesebben foglalkozni.) 

Ez volt az első alkalom, amikor Spielberg a 20th Century Foxnak dolgozott. Cruise és ő már 1983 óta szerettek volna egy közös filmet és hogy elkerüljék a költségvetés túlzott emelkedését, mindketten lemondtak a fizetésükről azzal a kitétellel, hogy fejenként 15% a haszonból az övék lesz. Cruise mindössze pár nappal a Vanília égbolt befejezése után kezdett dolgozni ezen. A fürdőkádas jelenetben az orrából felszálló apró légbuborékot ő maga csinálta. A rendező szerint Jan de Bont valójában egyáltalán nem vett részt a munkálatokban, ezért a stáblistában való kiemelés se járna neki. Bár pénzügyileg sikerült a megszabott kereten belül maradni, idő tekintetében túllépték a határokat, ám ennek, mint később kiderült, pozitív hatása lett. Mind az A.I. – Mesterséges értelem, mind a Mission Impossible II hátráltatta a kezdést, de a csúszás alatt Jon Cohen szkriptjét Scott Frank és John August ráért átdolgozni. Frank korábbi munkáiból átemelt két mozzanatot: A nyitó szekvenciában lévő ollóval elkövetett gyilkosság az 1991-es Dead Againből; az elbújó férj, aki tudomást szerez a felesége hűtlenségéről pedig az 1993-as Malice-ből származik. A PreCogok híres krimiszerzők neveit kapták: Agatha Christie, Dashiell Hammett és Arthur Conan Doyle. A mágneses autók hangját a hangeffekt-mester Gary Rydstrom a mosógépének zajaiból állította össze. 

Spielberg nem vett részt a forgatókönyv-írásban, de volt egyfajta vétójoga, hogy eldöntse, a végeredmény készen áll-e a megfilmesítésre. Az emlékmás-folytatáshoz készült első történet-vázlatot Gary Goldman és Ronald Schusett írták, viszont a kész változat már teljesen eltért ettől. Azonban sikerült az amerikai Írószövetség segítségével bebizonyítaniuk, hogy számos elem benne maradt az ő változatukból, így ha íróként nem, társproducerként mégiscsak feltüntették a neveiket. A Minority Report kaszkadőr-csapata ugyanaz volt, mint akik a Mission Impossible II-n dolgoztak. Storyboardok helyett digitális animációval tervezték meg a teljes filmet. A repülő zsarus részt egy felépített díszletben vették fel. A direktor korábbi tradícióját megtörve ezúttal beengedett egy dokumentumfilmes stábot a kulisszák mögé, hogy megörökíthessék a forgatást. Néhány jelenetet és pár káromkodós részt ki kellett vágni, hogy beférjenek a PG-13 (13 éven aluliaknak csak szülői felügyelettel) kategóriába. Mivel a korábbi Spielberg-sci-fi, az A.I. megbukott, így a Különvéleményt csak Tom Cruise nevével forgalmazták. Mind az imdbn, mind a wikipedián kiemelik a különleges vizuális stílust. Személy szerint nekem ez nem tűnt fel, számomra lényegtelen volt, de pár szót azért érdemel: Az utómunkálatok során a direkt túl erős fényben felvett képsorok fehérítését kihagyták, hogy a színek teltebbek legyen. Az egyetlen jelenet, ami a megszokott színekkel operál, az Anderton víziója, amiben újra megéli a fia elvesztését. Pár vicces név a mellékszereplők közül: Severin Wunderman (síelő vendég), Catfish Bates (besúgó), Dude Walker (riporter) és Dollar Tan (elfogott bűnöző).

Értelmezési lehetőségek szpojlerekkel 

Saját értelmezésem az, hogy az emberi természetet nem lehet megváltoztatni – ez és a tiltott kísérletek a sci-fi környezettel együtt a Serenity-re emlékeztettek. A továbbiakban az interneten talált értelmezési lehetőségek közül mutatok be néhányat. 

A film központi mondanivalója a szabad akarat és a kőbe vésett jövő egymással való szembeállítása. Vajon létezik-e szabad akarat, ha a jövőt már előre eldöntötte egy felsőbb hatalom? A kulcsjelenet az, amikor Anderton elgurítja a golyót és Danny megfogja, mielőtt leesne. Az 1700-as években David Hume filozófus azt állította, hogy ehhez hasonló biliárdgolyók megfigyelésével egyértelműen kijelenthető, hogy a tett és a következmény valójában nem léteznek, csak az agyunk állítja elő őket. Agatha azt mondja Johnnak, hogy mivel tudja, mi fog következni, dönthet másképpen és megakadályozhatja azt – ám tulajdonképpen éppen ez a tudás okozza, hogy John beteljesíti a jóslatot és végez Leo Crow-val, mert ha nem üldöznék és tekintenék gyilkosnak, akkor ő sem kerülne ebbe a helyzetbe. Michael Huemer filozófia-professzor szerint „egyetlen esély van, hogy a mindenképpen bekövetkező jövő, amit a PreCogok látnak, megváltozzék, ez pedig az, hogy maguk a PreCogok avatkoznak bele” és hogy Anderton kizárólag azért lenne képes megváltoztatni a jövőjét, mert tudja, hogyan fog alakulni. Fontos dolog még a megelőzésre szakosodott kormány bemutatása, amely próbálja védeni a polgárait; a média elképesztő fejlődése meg az ebből fakadó reklám-offenzíva felvázolása; és egy elviekben tévedhetetlen döntéshozónak a társadalomra mért hatásának megjelenítése. A reklám-hadjárat és a filmben látható, feltehetőleg direkt tolakodó hirdetések (pl. John Bvlgari órája) a közönségnek elég nyomasztóak voltak – de nyilván ez a készítők célja. A tévedhetetlen bíróság, amely Andertonból és két, mindössze videohíváson keresztül jelenlévő jogászból áll, úgy ítélkezik, hogy a vádlott nincs jelen, lehetőséget se kap a védekezésre és fogalma sincs róla, hogy ítélkeznek felette. Spielberg azt mondta, személy szerint nem támogatná a PreCog-rendszert, mert a vezetői nyilvánvalóan visszaélnének vele. 

A filmekkel foglalkozó akadémikus Warren Buckland kiemelte, hogy a Minority Reportban megjelenő tragikus szülő-gyermek kapcsolatok (Sean és John, Agatha és Anne) közös eleme a víz. Agatha vízbe merül, mikor látomásai vannak; Anne-t vízbe fojtják; John víz alatt van, amikor Sean eltűnik; a házkutatási szekvenciában pedig ugyanabban a pózban fekszik, mint a két nő korábban. A folyékony lételem Scott Frank ötlete volt, ő találta ki Anne és Agatha háttértörténetét meg a fürdőkádba merülő főhőst is. 

SZPOJLEREK VÉGE

A Különvélemény 102 millió dollárból lett és majdnem 360 milliót hozott vissza; 2002 egyik legjobb filmjének tartották a kritikusok, bár kapott néhány negatív értékelést a sok pozitív mellé. A forgatókönyv, a mondanivaló és a látványvilág mindenkinek tetszett, ám a befejezést, ami sokak szerint nagymértékben elüt a többi részétől, már kevesebben tartották jónak. A Saturn Awardon elnyerte a Legjobb Tudományos-Fantasztikus Film, a Legjobb Rendezés, a Legjobb Forgatókönyv (Scott Frank és Jon Cohen), valamint a Legjobb Női Mellékszereplő (Samantha Morton) díjait. Morton megkapta az Internetes Filmkritikusok Szövetéségétől ugyanezt az elismerést, valamint még az Empire Awards-tól a Legjobb Brit Színésznőnek járó kitüntetést. A BMI díjazta John Williams zenéjét, a már említett Empire Awards pedig még Spielberget és Cruise-t is kitüntette (Legjobb Rendező, Legjobb Főszereplő). 

SZPOJLEREK ÚJBÓL, avagy mit jelent a befejezés? 

Mivel a lezárás sokkal pozitívabb, szinte már-már oda nem illő, a cselekmény többi részéhez viszonyítva, ezért a nézők elkezdtek spekulálni, hogy a vége valójában mindössze John képzeletében játszódik le. Vagyis onnantól, hogy ráteszik a „glóriát”, lehetséges, hogy minden, amit átél, csak vízió. A direktor ezt nem erősítette meg, de nem is cáfolta. Sean Weitner szerint a Minority Report vége a Braziléhoz hasonlít, de amíg Terry Gilliam megmutatja, hogy hőse csak hallucinál, addig Spielberg próbára tesz minket, hogy vajon észrevesszük-e ezt? Nigel Morris és Jason P. Vest film-akadémikusok azt mondják, a Tim Blake Nelson karakterének szájából elhangzó mondat az álmokról, amikor beteszi Johnt a börtönbe, ennek bizonyítéka, ám ha tényleg csak álmodik, vajon miért halott a fia? Én erre azt mondom, hogy ha egyszer Agatha megmondja, hogy a fiú halott, akkor nem térhet vissza. John egyszerűen elfogadta a tényt. A már említett Warren Buckland szerint az igazi happy end az lett volna, ha Anderton örökbe fogadja Agathát, mivel egyikük a gyermekét, másikuk a szüleit vesztette el, ezzel mindketten elnyernék méltó jutalmukat. Még egy dolog van, ami alátámasztja az álom-elméletet, ez pedig a befejezéskor hallható narráció, ami azt mondja, hogy a PreCog-rendszer összeomlásával megint elkezdődtek a gyilkosságok. Ez a szöveg azonban a 2002 után megjelent dvd-kiadásokból (így az enyémből is) már hiányzik… 

SZPOJLER VÉGE 

Összesítésben: Ebben a moziban az akció-sci-fik kedvelői megtalálhatnak mindent, ami szemük-szájuk ingere, Tom Cruise ide vagy oda. Ez egy Spielbergtől egészen szokatlanul sötét hangulatú mű, ami viszont izgalmas, leköti a figyelmet és a néző biztosan nem fog unatkozni alatta! Philip K. Dick rajongói számára azonban valószínűleg csalódás lesz, mert annyira megváltoztatták a novellát… 

Pontozás:

imdb: 7.7 

Szerintem: 5/5 

Hírek: 

- Jön a Különvélemény folytatása, ami valójában egy spinoff. A Minority Report tv-sorozat tíz évvel a film után játszódik és egy PreCog férfiról szól, aki egy nyomozónővel társul, hogy megismerje, kiaknázza képességét. 

- Philip K. Dick adatlapján mindössze a készülő Szárnyas fejvadász második része/újraértelmezése szerepel, mint újdonság. 

- Steven Spielberg rendezi az ötödik Indiana Jones-t (remélem, ez már Shia LeBeouf nélkül készül el). Producerként az alábbi művek készítésében vesz részt: Jurassic World, Halo tv-sorozat, harmadik és negyedik Tintin (ez is minek), Vasököl 2, Szörnyecskék-újra (no comment), Transformers 5 (remélem, Unikron nélkül) és A talizmán tv-sorozat. (Ezek nagy része, hála Istennek, nem készült el.)

- Tom Cruise producerként és főszereplőként tér vissza a Mission Impossible és a Jack Reacher-szériákhoz, de érkezik a Top Gun 2 és egy Van Helsing című mozgókép is, amiről egyelőre alig lehet tudni valamit (ám mivel az írói Alex Kurtzman és Roberto Orci lesznek, így valószínűleg baromság…). (Utóbbiból lett a 2017-es, megbukott Múmia.)

- Max von Sydow a Star Wars: Az ébredő Erőben tér vissza hamarosan a mozikba. (Hú, de szar volt...)

- Neal McDonough szerepet kapott az emberiség elleni legújabb bűntett, A pláza ásza 2 névre hallgató izében… 

- Colin Farrell Léa Seydoux és John C. Reilly oldalán játszik a The Lobsterben, ami egyre érdekesebbnek tűnik. (Sajnos mégse lett túl jó.)

- Tim Blake Nelson a nagy hírveréssel készülő A Fantasztikus Négyesben fog szerepelni. (Ez se...)

Közeledik a blog születésnapja, addig valószínűleg új cikk nem lesz, de akkor várható majd a szokásos ünnepi összefoglalás és egy különleges bejegyzés! Ezt az írást pedig hamarosan kiegészítem, ha végignéztem a Különvélemény második korongját az extrákkal.