Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: maisieswatch@gmail.com

Kategóriák

akció (139) áldokumentum (7) animációs (61) bekategorizálhatatlan (5) dokumentum (14) dráma (320) fantasy (137) háborús (18) hill (20) hírek (77) horror (196) kaland (78) katasztrófa (4) krimi (73) magyar (79) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (3) rövidfilm (12) sci fi (148) spencer (26) sport (37) szatíra (9) szuperhős (105) thriller (62) történelmi (34) vígjáték (474) western (9) zene (59)

Friss topikok

2013.09.14. 22:32 Tévésámán

Péntek 13. - II. rész (Friday the 13th Part 2, 1981)

f13th2_preview.jpg

Tegnap ismét eljött a péntek 13., ami már jó ideje nem esett meg és sajnos (?) tavaly az utolsó alkalommal inkább a Tesót néztem, utána viszont túl fáradt voltam már ehhez. Vagyis már egy éve készülök a II. részre, amit anno csak egyszer láttam és cdn van meg, amit pénzért írattam egy azóta rég nem létező internet caféban, ha minden igaz, legalább 8 éve... Néhány dolog persze erősen megmaradt belőle, annak ellenére, hogy csak egyszer volt szerencsém hozzá, de most, a másodszori nézésre kifejezetten tetszett! 

Egy pici visszatekintés 1980-ba: ekkor mutatták be a Victor Miller és Sean S. Cunningham által összehozott Friday the 13th-t, ami a az 1978-as Halloween: A rémület éjszakája által elindított úgynevezett slasher (sorozatgyilkosos) horror-alműfaj egyik legkorábbi képviselője, sőt, akár nevezhető tinihorrornak is a szereplők életkorából adódóan. Mai szemmel már nem túl izgalmas, ám saját korában igencsak ijesztően hatott, így minimális költségvetését sokszorosan visszahozta és bár önálló alkotásnak tervezték, mégis a kapzsi stúdióvezetőknek köszönhetően egy sorozat első darabjává vált. Ha úgy vesszük, a ma ismert Péntek 13-széria igazán a Part 2-val indult be, mert itt jelent meg először a torz arcát fehér maszk mögé rejtő gyilkos, Jason Voorhees....

Friday_the_13th_Part_2_by_BryanBaugh.jpg

Öt évvel az első rész után járunk, amikor a bezárt, elkerített, lebontott Kristály-tavi Tábortól nem messze új hely nyílik, itt pedig táborvezetőket képeznek a vállalkozó szellemű fiatalokból. Minden adott egy dolgos, ám vidám nyárhoz, de a színes kis társaság nem is sejti, hogy valaki figyeli őket. Valaki, aki nem szereti, ha az emberek a területére lépnek, egy olyan személy, aki minden élőben potenciális ellenfelet, megbüntetendő bűnöst lát. A helyiek által legendának hitt Jason Voorhees (Steve Dash és Warrington Gillette) az új péntek 13-án lecsap a srácokra, akik az édesanyja gyilkosára emlékeztetik. A mészárlás megkezdődik és az áldozatok száma egyre nő, ám hősnőnk, Ginny (Amy Steel) nem hagyja magát levadászni és felveszi a harcot a fején liszteszsákot viselő rémmel. Vajon melyiküké lesz az utolsó vágás?

1233709371_5.jpg

Ma már senki sem lepődik meg azon, ha egy nagy pénzügyi és/vagy kritikai sikerű mozit folytatnak, ám régen ez nem volt így. Talán pont a '80-as években született a bejáratott címek sokszorosításának trendje, így indult meg a Halloween, a Rémálom az Elm utcában, a Rendőrakadémia vagy az itt tárgyalt széria is. A II. rész az azóta az FvsJ-vel 12 részessé bővült Friday-filmfolyam első hányadát, az "ember-Jason"-trilógiát nyitja meg (ebbe nem számoltam bele az első mozit, mert abban Jason tulajdonképpen nem létezik), ami a IV.-kel zárul. Az előd Mrs. Voorhees-a egy igazán valós gonosz, aki talán éppen azért félelmetes, mert sokáig nem látjuk, ki ő. Aztán felfedik az arcát, megmutatják az őrületét és hétköznapivá teszik - egy hús-vér gyilkos, egy bosszúszomjas nő, a fia halálát megtorolni vágyó anya. Persze a lényeg nem ez a személy, hanem a brutalitást és a minimális szexualitást bemutató szekvenciák sora. A Péntek 13. II. részében a szörny még mindig valós: egy csúnya, szellemileg visszamaradott férfi, aki egyetlen családtagjának elvesztéséből fakadóan emberéletek kioltójává válik. Itt lehetne elmélkedni azon, hogy Voorhees a társadalom áldozata-e, de maga a film nem törekszik mély mondanivaló bemutatására, inkább vérrel, kaszabolással és holttestekkel akarja sokkolni a nézőt. Ebben pedig sokkal jobb, mint az őt megelőző hasonló nevű alkotás, mert míg azt 33 év távlatából már nehéz élvezni, addig ezt még most is lehet, bár korántsem a remek forgatókönyvnek vagy a fantasztikus színészi játéknak köszönhetően. Akkor vajon miben rejlik a sikerének titka?

0022585c0dcc2c24459c7862853f3b7ed419add.bmp

Valaki egyszer valahol azt írta/mondta, hogy a Péntek 13-széria "szoftpornó kerti szerszámokkal". Ebben sajnos van valami: A 2013-as év emberének már olyan ínyencségek edzették a gyomrát, mint a Fűrészek, a Motel, az általam nem látott Szerb Film és Az emberi százlábú, ezért aztán mondjuk egy laza nyakelvágás, amit 1 másodpercig mutatnak, már nem ijeszti meg. De itt két olyan alulöltözött hölgy is van, akiknek az idomai egyszerűen elterelik a férfinéző figyelmét a "cselekményről". Azon kaptam magam, hogy őket bámulom, amikor nem történik semmi, vagy szinte semmi, de ez nyilván nem véletlenül lett így alakítva, elég csak a kötelező meztelen fürdőzéses pillanatokra gondolni, amik innentől majdnem mindegyik részben szerepelnek. Ekkor még a gyilkos megjelenítése a Halloween által lefektetett alapokon nyugszik, a lényege a suspense, vagyis a késleltetés. Minél később látjuk meg őt, annál jobban kíváncsiak leszünk rá, azonban a motivációin nem kell sokat agyalni, mert az első fél órában egy hosszas visszaemlékezés, majd a tábortűz körül előadott kísértet-história segít megérteni, hogy kicsoda Jason.

Érdekes pillanat volt, amikor Ginny a bárban megpróbálta beleélni magát a Voorhees-fiú lelki világába, hogy micsoda traumákon ment keresztül, amik idáig juttatták, de ezt utána gyorsan "humorba" fojtják, nehogy ebbe az irányba menjen el a sztori. A későbbi folytatásokban patakokban folyó vérhez képest eléggé kendőzött erőszakot láthatunk (erről még lesz szó) és kevesebb az áldozat, viszont szemtanúi lehetünk pár klasszikusan a hokimaszkosra jellemző gyilkossági módszernek (leszúrás hosszú, hegyes tárggyal; matchete a fejbe, stb.). Felbukkan az egyetlen komolyabb gyenge pontja, az anyja iránt érzett szeretete, ami aztán egészen az FvsJ-ig elveszik az elkövetkezendő újabb Péntekek során. A kristály-tavi mészáros itt még egyszerű ember, semmiféle szuperereje nincs. A cselekményben két fura apróság van, ami feltűnt: Mikor a rém a lányt kergeti, akkor egy csomó dolog nem látszik a sötétség miatt, ez elég zavaró. A másik meg, hogy a zsaru jó 2 percig futott, mire megtalálta a házat Jasont követve, a csaj viszont abszolút véletlenül elindulva két-három lépés után ott van. De ami még ennél is furcsább: a pasi hogy talál rá, mikor semmi nem utal arra, hogy merre ment és elvileg tök messze vannak a kempingtől?

friday-the-13th-part-2-deluxe-edition-20090129051315878-000.jpg

A szereplők közt akad három arc, akiket már ismerhetünk a Friday the 13th-ből: Adrienne King (Alice, az első rész protagonistája), Betsy Palmer (Mrs. Voorhees, Jason anyukája, az első gyilkos) és Walt Gorney ("Őrült" Ralph); az új szereplők közül senki sem igazán kiemelkedő színészileg, csupa széplány és szépfiú. Azért Marta Kober (Sandra) és Kirsten Baker (Terry) mindenképpen megérdemlik, hogy feltüntessem a nevüket, aki látta őket, érti:P Továbbá el kell mesélnem, hogy a közhiedelemmel ellentétben Warrington Gillette csak egyetlen alkalommal, az ablakon áttöréses jelenetben játszotta Jasont, minden más megjelenésekor (kettőt kivéve, amikről még lesz szó) Steve Dash vagyis Steve Daskawisz bújt meg a liszteszsák alatt. A rendező-producer Steve Miner volt, aki az első részen unit production managerként (nem tudom, ennek mi a magyar megfelelője) és társproducerként dolgozott, valamint ő rendezte a III. részt meg a remek A szörnyet is. A forgatókönyvet készítő Ron Kurz stáblistából kimaradva látta el ugyanezt a feladatot az első, harmadik és negyedik felvonásoknál; a zenét ismét Harry Manfredini szerezte.

Autographed photos 007.jpg

Érdekességek: Először a Halloweenhez hasonlóan itt is egy nem összefüggő, csak címében egyező szériát akartak alkotni, ám Phil Scuderi, az egyik eredeti producer kitalálta, hogy legyen Jason a központi szereplő, annak ellenére, hogy a korábbi epizódban lévő szereplése minden bizonnyal nem valóságos. Minernek tetszett az ötlet, a többi alkotónak, Victor Millernek, Sean S. Cunninghamnek és Tom Savininek viszont nem, úgyhogy ők kiszálltak. De más szakemberek maradtak, így a stáb sokban egyezett az egy évvel azelőttivel. Adrienne King csak úgy vállalta a szereplést, hogy ha nagyon keveset kell képernyőn lennie, ugyanis félt egy pszichopata rajongójától, aki üldözte a szeretetével - azóta fel is hagyott a filmezéssel, csak szinkronszerepekben hallhattunk. Az ő karaktere mellett még Walt Gorney-é az, aki túlélte az első Pénteket, de most mindkettejüknél fordul a kocka - Ralph végül ismét a spájzban ijeszt rá a főhősnőre, ám ezúttal már holtan.

Jasont első felbukkanásakor a jelmeztervező Ellen Lutter alakította, a szériában az egyetlen nőként (erről lesz még szó, hogy miért). A rém külsejét az 1976-os A város, amely rettegett a naplementétől rosszfiúja ihlette, akivel ugyanúgy néznek ki. Warrington Gillette a táborvezető szerepére jelentkezett, de nem kapta meg, viszont a rendezőnek tetszett a játéka, így neki adta Jason alakját. Betsy Palmert csak egyetlen napra alkalmazták, fekete háttér előtt vették fel azt a néhány sornyi szöveget, amit mondott, évek múltán erre az esetre már nem is emlékezett. A színészek a helyszínül szolgáló faházakban laktak a forgatás idején, közülük három srác poénból egy éjjel úgy ráijesztett az egyik lányra, hogy az elájult. Steve Dash-t rendkívül dühítette, hogy az egyjelenetes Gillette-et tüntették fel Jasonként mindenütt, de kárpótlásul a III. részbeli visszaemlékezésnél csak az ő nevét írták ki. A szerep egyébként többféle sérülést okozott neki, például a zsákot hozzá kellett ragasztani az arcához, hogy úgy maradjon, az ehhez használt ragasztószalag csúnya nyomokat hagyott; a végső harc egyik felvételénél pedig Steve rosszul mozdult és Amy Steel eltalálta a középső ujját a machetéjével, amit 13 öltéssel varrtak össze és nem sok kellett volna ahhoz, hogy elveszítse. Dash-t a jelmezében kezelték a sürgősségi osztályon, de ennek ellenére partnernőjével közösen erősködtek, hogy meg akarják csinálni a jelenetet, ezért aznap este elkészült az új felvétel. A sérült ujjára egy kondomot húzott fel, amire némi műkoszt applikáltak, ezzel eltakarva a sebet.

ff562f_618b7c1a6c8655ef08c35fecded7bcb0.jpg

Szerintem az Alice-es részben a zuhanyfüggönyre közelítés egyfajta Psycho-kifigurázás, de ez csak a saját gondolatom. Ez a szekvencia egyébként a valaha készült egyik leghosszabb főcím előtti rész, ami egyes verziókban kis híján eléri a 15 percet. Ezt ellensúlyozandó a stáblista a végén elképesztően rövid. A lezáráskor egyébként pont ugyanaz a fordulat, mint az elsőben, így kérdéses, hogy a leleplezett alak valóságos-e vagy csak egy álom? Kurz szerint amit látunk, az meg is történt, ezzel viszont ellentmondásban áll a III. rész kezdete, szóval igazából sose tudjuk meg, mi lett a két szőkével, de a legvalószínűbb az, hogy mindketten életben maradtak. Ez a végső, nagy pillanat egyébként bevonult a horrorfilmek történetébe az évek során. A mozgókép eseményeit megörökítették egy regényben, ami 1988-ban látott napvilágot, az írója Simon Hawke.

jason2.jpg

Még több érdekesség a "hivatalos" Péntek 13-weboldalról, a fridaythe13thfilms.comról: Victor Miller azért nem vállalta a visszatérést, mert egyrészesre tervezte a sztorit; Sean S. Cunningham nem akarta újból leforgatni ugyanazt a filmet (ebben van valami...); Tom Savini pedig azt mondta, a folytatás ötlete egyenesen marhaság és inkább továbblépett egy a Friday the 13th-hez meglepően hasonló nyári táboros gyilkolászás, a The Burning irányába. Egy másik legendás maszkmester, Stan Winston elkezdett dolgozni a II. részen, de idő hiányában mégsem tudott részt venni a tényleges munkálatokban, ám a felvezetésnél a hűtőben lévő szépség az ő keze munkája. Végül az akkoriban még kezdő Carl Fullerton foglalta el a make-upos pozíciót, ám az általa életre hívott rémségeket meg később a besorolási bizottság kivágatta. Warrington Gillette csak azért kapta meg a gonosz szerepét, mert azt mondta, hogy van némi kaszkadőri tapasztalata. Első napján rögtön az ominózus ablakon betörést vették fel vele, amihez 6 órába tellett felrakni az arcára a protéziseket. Hamarosan sajnos nyilvánvalóvá vált, hogy Gillette képtelen végrehajtani a kaszkadőr-mutatványokat, így kilépett, de nem tudták kivel helyettesíteni. Erre az időre vette át a gyilkos szerepét a jelmeztervező Ellen Lutter (ahogy már mondtam, az ő lábait rejti Jason bakancsa és nadrágszára az első jelenetben), utána meg a társproducer Jerry Wallace (az ő keze szúrja le a nőt). Az éppen munkanélküli Steve Daskawisz itt került a képbe. A kaszkadőr a testvérétől kölcsönkért pénzen utazott a helyszínre. Az üldözés felvételekor újfent megsérült, mert egy kiásott jelre kellett ugrania, ám úgy ért földet, hogy a kezében tartott vasvilla pont a mellkasa elé került, amire ráesett és négy bordája megrepedt. Gillette-et később muszáj volt visszahívni ahhoz a jelenethez, mikor Jason fejéről lekerül a zsák, mert rá méretezték a maszkot - a poén viszont az, hogy ez a részlet nem került bele a kész műbe (legalábbis amit én láttam, abban nincs), de emiatt az extra szereplés miatt kellett kiírni a nevét a végén, Daskawisz pedig csak kaszkadőr-megjelölést kapott. 

Todd halálát úgy sikerült megvalósítani, hogy az őt életre keltő színész nyakára egy műanyag-darabot erősítettek a sminkesek, ebbe egy cső vezetett a fáról, amin lógott. Mikor a kést végighúzták rajta, egy segéd a fán elkezdte pumpálni a művért, amiből sokkal több lett, mint gondolták, a szerencsétlen színjátszónak viszont a szemébe folyó vörös lé ellenére karakterben kellett maradnia a jelenet végéig. A tolókocsis srác végzetéhez egy speciális szerkezetet építettek, ami nem dőlhetett fel és egy profi kaszkadőr ült bele; a fejbe belevágott machetét egy baseball-maszkból készített kellék meg egy fából faragott kés segítségével hozták létre, a mozdulatsort visszafelé rögzítették, aztán megfordították. A kész mozit végül a besorolási bizottság elé vitték, akik a nagy sikert elért első részt vágatlanul engedték a filmszínházakba, ám ezt utólag megbánták és bosszúból gyakorlatilag minden durvaságot kiollóztattak innen. Alkotói valójában nem szánták ennyire könnyednek a Part 2-t, ám ezt engedték nekik... Elvileg a legyártott eredeti jelenetek még létezhetnek, így ha a Paramount egyszer majd engedélyezi, akkor lehet Vágatlan/Rendezői Változat cikkem tárgyából, de ennek az esélye elég kicsi. A Péntek 13. II. rész másfél millió dollárból lett és majdnem 22 milliót hozott be. A kritikusoktól vegyes értékeléseket kapott, ám ezek közt túlsúlyban voltak a negatívak. 

Szerintem ijesztőbb, időt állóbb, mint a nyitó darab, ám mivel az ikonikus hokimaszk ekkor még nem volt meg, és Jason se több egy testileg torz, lelkileg sérült fiatalembernél, plusz a vágások is betettek neki, így annyira mégsem emelkedik ki a '80-as évek horrorjai közül. Másodszorra láttam, de tetszett, ezt még nem unom:)

Pontozás:

imdb: 6.1 (4 év alatt 0.3-at emelkedett.)

Péntek 13-filmként: 5/5

Sima filmként értékelve: 4/5 (A vágások és az a néhány furcsaság azért rontanak rajta...) 

Hírek: 

- Amy Steel és Adrienne King ismét egy filmben szerepelnek majd: a Tales of Poe a nemrég indult horroros újhullám, az Edgar Allan Poe művein alapuló borzongatás soron következő darabja lesz. 

Várható írások: Superman az Elitek ellen.

Szólj hozzá!

Címkék: horror


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr335514671

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.