A történet egyenlő a címmel.
Annyi a ráadás, hogy e ceremóniákon gyakorlatilag ugyanazok jelennek meg, filmünk szempontjából pedig a legfontosabb emberek egy baráti társaság tagjai. Mind egyedülállóak, többé-kevésbé, és álmuk egy saját esküvő. Majd valamikor. Egyikük, Charles (Hugh Grant) egy szerencsétlen szoknyavadász, aki folyton esküvőkre jár, de nem a sajátjára, és ez a baja. Viszont lesz valami hozama az egyik kézfogónak, mert ott találkozik Carrie-vel (Andie MacDowell) akibe azonnal beleszeret. Úgy tűnik, valami hosszabb távú is lehet a dologból, ám egy másik lakodalmon meg már a vőlegényével érkezik a nő. Már letudtunk kettő menyegzőt, a maradék eseményeken pedig eldől, mi is lesz a fiatalok sorsa.
Miért volt ez akkora siker a maga idejében? Szerintem egyrészt a napokban életkora miatt kétségek között vergődött Grant miatt. Szép szemeit reá emelte egy szereplőre, lehetőleg egy női személyre, és a nézőközönség hölgyei máris elolvadtak. Elég meggyőző volt kissé félszeg, kisfiús szerepében, amit az évek alatt volt alkalma tökélyre fejleszteni, lévén nem nagyon adtak neki másmilyen lehetőséget. Másrészt a film karakterei ismerősek mindenki számára, mindenkinek vannak ilyen haverjai, mindenkivel hasonló dolgok történnek, mint velük. Tehát hozzánk, a néphez szól. Esküvőkön sose unatkozik az ember, úgy tűnik az unalmasnak tartott angolok sem, van bőven vidám jelenet. Az egyik betétdalt rongyosra játsszák a rádiók még ma is, ez szintén hozzájárult a sikerhez. Andie MacDowell egy gyönyörű nő, így neki is elég volt pusztán jelen lenni, hogy mindenki szívébe zárja.
Viszont milyen neveket lehet fölvonultatni, mint mellékszereplő? Ez a lényeg. Kristin Scott Thomas remek a látszólag savanyú szingli szerepében, John Hannah figuráját pedig bárki elfogadná barátnak. E blog keretén belül már elégszer dicsértem Rowan Atkinsont, most is pompás a bátortalan pap megjelenítésében. Egyébként ez a film az ő személyes kedvence, állítólag. Davig Haig Mr. Atkinsonnal játszott a Dilizsarukban (hülye magyar cím), itt ő egy vőlegény a sok közül. A közös jelenetük számomra nagyon vicces volt, az említett rendőrős sorozat miatt. Simon Callow pedig az egyik fő nevetésokozó, szerepelt például az Ace Ventura 2 nevű filmélményben, meg ebben is.
Nekem pont nem a főszereplők miatt tetszik a film. Az alább látható trélerr egy mókás film benyomását kelti, és nem nagyon téved.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tévésámán · http://transfesser.blog.hu/ 2010.09.23. 12:33:16
"Mi vagyunk a nép fiai."