Tegnap "nagy dilemma" előtt álltam, nevezetesen: mit nézzek este? A Film+2 adta ezt, amit már nagyon rég újra látni akartam; a Coolon viszont jött a Terminátor 3, és mivel az előző kettőt megírtam, az is jól illett volna ide. Meg aztán a Film+2-t az én tévémen nem lehet fogni, ezért egyeztetnem kellett a szüleimmel, hogy kimehessek, megnézni a Rocksztárt. Szeretem ezt a filmet, korábban meg akartam írni a Majdnem híres mellé, viszont nem tudom, vajon jobb lett volna-e A gépek lázadását választani? Aki esetleg látta mindkettőt, az világosítson fel, de addig is nézzük az aktuális alanyt: (A jövőből üzenem, hogy lehet, hogy jobb lett volna a harmadik Halálosztó.)
A '80-as évek közepén járunk. Hősünk a fiatal rocker, Chris (Mark Wahlberg), aki óriási Steel Dragon-rajongó. A banda minden dalát ismeri, minden lemezük megvan neki, minden interjút elolvasott velük, minden tagról mindent tud; sőt, egy tribute bandben énekli a dalaikat. Rengeteg barátja van a Dragonosok között, minden koncertre együtt járnak, ám meg kell harcolniuk a legjobb hasonmás-együttes címéért és még saját belső konfliktusaikkal is le kell számolniuk. Amikor aztán Chris-t kirúgják az általa alapított zenekarból, úgy tűnik, összedől számára a világ; ám ekkor megcsörren a telefon és a vonal túlsó végén Kirk (Dominic West), a Steel Dragon gitárosa szólal meg és behívja a megilletődött fiút egy próbára. Ugyanis a hosszú ideje éneklő Bobby (Jason Flemyng) kilépni készül a csapatból, kell a helyére valaki és Kirk hallott egy demoanyagot, amin Chris dalol. Emberünknek pedig teljesül az álma: együtt zenélhet legnagyobb kedvenceivel! De vajon hogyan fogja mindez érinteni az addigi életét, a barátnőjével (Jennifer Aniston) való kapcsolatát és a számára fontos dolgok alakulását? Vajon meg tud-e birkózni a hirtelen jött hírnévvel és sikerrel?
Ez (a már említett Almost Famous mellett) a másik olyan film, ami szerintem tök jól bemutatja a rocker-életmódot. Igaz, 1985 nem volt annyira régen (én mondjuk még nem is éltem akkor:D), de azért nagyon más világ létezett akkor. Ma már nincsenek igazi ikonok - akiket a tévék nyomatnak, azok 99%-ban pénzből vannak, kevés köztük, aki nem a külsejével és a belé fektetett lóvéval kerül a képernyőkre. Na, de vissza a témához. Szóval a Steel Dragon egyike a hair-metal bandáknak, akiknél a stílus meg a külsőségek nagy szerepet játszottak. Az alapötletet az élet szolgáltatta, a zenekar, amiről a Dragont mintázták, nem más, mint a legendás Judas Priest. 1991-ben Rob Halford kilépett a bandából, mert (ahogy a filmbéli alteregója, Bobby) más irányba akart menni és ekkor vallotta be, hogy homoszexuális. 1996-ban érkezett a helyére Tim "Ripper" Owens, aki addig a British Steel nevű tribute bandben énekelt. Owens 2003-ig maradt a csapattal, ezalatt két stúdió- és két dupla koncert-albumot adtak ki vele, tehát az ő esete inspirálta Chris sztoriját.
A csapat csupa zenészből állt össze: Wahlberg rapper volt, az egyik gitáros Zakk Wylde (Ozzy bácsi gitárosa és a Black Label Society énekese), a másik Jeff Pilson (a Dokkenből, akik a Rémálom 3. zenéjét nyomták), a dobos meg Jason Bonham (John Bonham, az egykori Led Zeppelin-dobos fia). Chris bandájában is csupa zenélő ember van, a Robot alakító fickó pedig Timothy "Hitman" Olyphant. A menedzsert a Harry Potter-szériából ismert Timothy Spall kelti életre, nagyszerű módon; a Kirk bőrébe bújó Dominic Westtel pedig a Felejtésben meg a 300-ban találkozhattunk. Jennifer Aniston sokkal szimpatikusabb ezzel a magyar hanggal, mint a jóbarátossal és sikerült csupa csinos, színes ruhát adni rá, amik jól állnak neki. Ismertebb arc még az említett, mindössze pár jelenetben szereplő Jason Flemyng (pl. A szövetség) és Matthew Glave (Corky Romano). A rendező a Kerge kacsákat jegyző Stephen Herek, a producerek egyike pedig George Clooney volt.
Érdekességek: Nem Wahlberg énekli a számokat, amiket karaktere előad, hanem Miljenko Matijevic, aki a Steelheart énekese volt. Kirk híres gitárjánál állva Chris azt mondja: rózsafából van a nemtommije, és ezt úgy, mintha nagyon ritka dologról beszélne. Valójában a gitárok 95%-ának rózsafából van a bizonyos része, így ez egyáltalán nem különleges. A befejező stáblista alatt bakikat láthatunk és a filmbeli együttes közös táncát egy Marky Mark-dalra:D (Kár, hogy erről lemaradtam...). Felhangzik többek között a Lick It Up a Kiss-től, a Devil Inside az INXS-től és a Let's Get Rocked a Def Leppardtól, csak hogy a legjobbakat említsem. Zakk Wlyde írt egy számot a filmhez, ez a Crown of Falsehood. Két vicces név a háttérszereplők közül: Mylo Ironbear (Acélmedve Mylo, egy rajongót játszik) és Nicki Sixteen (Tizenhat Niki, ő is hasonló szerepben). A Rock Star 57 millió dollárból készült, de csak 19 milliót hozott vissza, a kritikától vegyes fogadtatásban részesült.
Nem rossz film ez, a zenéje meg a karakterei elviselhetőek és felvonultatja a rockmozik összes kötelező kliséjét. Egyetlen baja talán annyi, hogy a legemlékezetesebb jelenet a vége felé van, meg hogy néhol kicsit unalmas.
Pontozás:
imdb: 6.2 (5 év alatt 0.3-at emelkedett.)
Szerintem: 4/5 (Azért a Majdnem híres jobb.)
Hírek:
- Dominic West a Marson bukkan fel jövőre a John Carterben. (Megbukott.)
- Timothy Spallt a Love Bite című (feltehetőleg vámpíros) horror/vígjátékban láthatjuk legközelebb.
Most volt a Szörnyek az Űrlények ellen: A mutáns tökök támadása a tévében, így ezt összevonva a Megaagy-kisfilmmel készítek egy animációs bejegyzést, aztán pedig visszatérek a tervhez a horrorokkal.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.