Szégyellem, de még mindig nem láttam az eredeti Longest Yardot [közben ez már megváltozott, a magyarul Hajrá fegyencváros! nevű alkotásról szóló cikk olvasható a blogon], ami alapján elkészült az azonos című amerikai remake Adam Sandlerrel, de most itt van a kettő között létrejött brit verzió, Vinnie Jones és Jason Statham közreműködésével.
Aki látta a fent említett másik kettőből valamelyiket, annak ismerős a sztori. Danny Meehan egykori sztárfocistát (Jones) becsukják ittas vezetésért és verekedésért 1 évre. A börtönben kezdetben mindenki utálja, az igazgató pedig azt akarja, hogy eddze az őrök focicsapatát. Mr. Burton, a fő-őr (Ralph Brown) azonban finoman tudtára adja, hogy ezt nem kéne elvállalnia. A börtönlakók aztán lassan megkedvelik Danny-t, főleg miután segít egy társának, Masszívnak (Vas Blackwood), mikor egy őr jól el akarja verni a semmiért. A helyi kiskirály, Sykes (John Forgeham) fejéből pedig kipattan az ötlet, hogy rendezzenek egy "rabok az őrök ellen" meccset, erre ugyanis lehetne fogadni, amit ő is, és az igazgató is imád. A börtönlakók számára Anglia-szerte megkezdődik az évszázad mérkőzése...
Itt vannak a "többi részből" ismert figurák: az öreg segítő; a vicces néger; a pszichopata, akitől mindenki fél, aztán összehaverkodnak vele; az erőszakos őr; a patkány bombagyáros; a nagydarab izomagy; a balfék; a dagi és a börtönben raboskodó profik. Megvannak a kihagyhatatlan részek: a pszichopata érzékletes bemutatása, a bundázás, az igazgató közbelépése, a verekedés, a felrobbantás, az orrtörés és a mezek kiosztása. Újdonságok: Sykes figurája az általam látott részből abszolút hiányzik, a helyi elmebeteg, a "Barát" (úgy mint szerzetes, Jason Statham remekel) látomásai, a titkárnő sokkal jobb csaj, az igazgató beszari, a besúgónak van indítéka és a két bemondó a végén sokkal jobb, mint az amerikaiban. [Másodszori nézésre a legutolsó állítást azért már vitatnám.]
Mégsem jó az egész. A főhőst, a pszichopatát, a bombagyárost és az öreget kivéve senki sincs kidolgozva, a többiek csak tengnek-lengnek. Például azt se magyarázzák meg, kit miért hívnak úgy ahogy; a beilleszkedés is túl gyorsan megy; kevesebb a bunyó, ami meg van, az erőltetett. Egy szóval: a Gépállat SC rossz. Ha ajánlanom kéne, akkor Statham-fanatikusoknak mindenképpen ajánlanám, de másnak nem. Az öreget játszó David Kelly nagyon jó, Vinnie Jones-hoz viszont nem igazán illik ez a szerep. A rendezőnek pedig ez az egyetlen filmje, talán érthető is miért. Lehet, hogy ha más főszereplőt találnak és jobban kidolgozzák a figurákat, akkor jobb lett volna...
imdb.com felhasználói szerint: 6.2/10 (8 év alatt 0.3-at növekedett.)
Szerintem: 3/5 (és ez is nagyrészt Jason Statham miatt)
Utólagos szerkesztés: 2015 végén adta a tv, és akkor újból megnéztem, elsősorban a Vinnie Jones-életrajz elolvasásának hatására. Jones ugyanis eredetileg profi futballista volt, és a pályája végén állt be színésznek, ennél fogva ő volt az ideális főszereplő, ám az tény, hogy ez a film inkább dráma, mint vígjáték. Ezzel csak az a baj, hogy az eredeti és az újra főként vígjáték, ráadásul a rasszizmus-kártyát egyikben sem nyomatják annyira erősen, mint itt. Persze érdekes, hogy mennyire másként alakult ugyanaz a történet európai szemmel nézve. A pontszámot egyel felhúztam, azonban kitartok amellett, hogy a történetnek ez a leggyengébb feldolgozása.
Mivel a zárójelben említett remek pofáról nem találtam képet, ezért jöjjön itt a film legviccesebb jelenete, amikor a "Barát" a kapus, és víziójában mindenkit elver Marilyn Manson Fight Songjára:
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
paulkemp · http://halfpecssquad.blog.hu/ 2008.06.23. 10:13:31