Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: tomzameth@gmail.com

Kategóriák

18+ (1) akció (151) áldokumentum (7) animációs (71) bekategorizálhatatlan (6) dokumentum (15) dráma (346) fantasy (145) háborús (20) hill (20) hírek (91) horror (201) kaland (80) katasztrófa (4) krimi (73) magyar (88) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (11) rövidfilm (14) sci fi (150) spencer (26) sport (39) szatíra (11) szuperhős (108) thriller (64) történelmi (42) vígjáték (492) western (11) zene (63)

Kék Szemek és A lány a tűzesőben Facebook Oldal

Friss topikok

  • Tévésámán: @Liberális Artúr: Köszönjük:) (2024.02.10. 13:04) 16. születésnapi bejegyzés I. – Összefoglaló 2023-ról
  • Tévésámán: @Gerberus: Az animáció egy része tényleg nagyon ronda, erre legjobb példa a felügyelő, de a pirami... (2024.01.18. 21:06) Halhatatlanok [Immortel (ad vitam), 2004]
  • Pedrolacarte9213: Szerintem egy igazi klasszikus. Számomra érthetetlen, hogy miért nem kapott Oscar-díjat. Összessé... (2024.01.11. 08:58) Excalibur (1981)
  • gigabursch: Ezek szerint a film kiválóan bemutatja, hogy az orvosi arrogancia nem mai találmány, viszont a gye... (2023.12.07. 14:04) Semmelweis (2023)
  • gigabursch: @Tévésámán: Kb három évtizede láttam. Orrba-szájba kerestem mindenféle megosztó oldalon, de sehol... (2023.09.15. 21:14) Csontváry (1980)

2014.10.27. 13:37 Tévésámán

Részeges karatemester 2 (Jui kuen II. – The Legend of Drunken Master, 1994)

Jui-kuen-II-14866-112.jpg

Pár hónapja írtam egy cikket egy olyan filmről, amit az 1978-as, általam imádott Részeges karatemester folytatásának hittem – hiába, egy furmányos marketing-átverés áldozata lettem. Azóta kiderült, hogy ennek a filmnek tényleg volt egy következő része 1979-ben, ami a mester, Sam Seed útját követte, aztán 15 évvel később a fiatal főhős, Freddy (vagyis Wong-fei) szálát folytatva jött a valódi második rész. Ez a mozi itt minden tekintetben az előzőből nőtt ki, ám korántsem lett olyan jó, mint az. Hogy miért? Olvassatok tovább és kiderül!

Wong-fei (Jackie Chan) véletlenek sorozata révén hozzájut egy ősi császári pecséthez, csakhogy elveszti orvos apja egyik fontos gyógynövényét. Miközben a fiú és mostohaanyja (Anita Mui) mindent megpróbálnak elkövetni, hogy a ház ura ne szerezzen tudomást e ballépésről, egy titkos műkincs-csempész hálózatra bukkannak, ami értékes kínai relikviákat akar engedély nélkül kijuttatni az országból. Hogy a gazfickókat megbüntesse és visszaszerezze az ökörködése által elvesztett becsületét, Wong-fei-nek a hírhedt „részeges bokszhoz” (így mondják a szinkronban) kell folyamodnia. Ám a rosszfiúk sem most kezdték a bűnözést és apuka sem nézi jó szemmel, hogy a fia vedel a harchoz. Vajon mi lesz ebből és kihez kerülnek majd a műkincsek?

07c0614e1a48.jpg

Mivel a bevezetőben említett Drunken Master Strikes Back irtó béna volt, ezért arra számítottam, hogy cikkem tárgya annál jobb lesz. Ebben nem volt hiba, bár ez önmagában aligha mondható kiemelkedő eredménynek. El kell mondanom, hogy a tévében sugárzott verzió az USA-beli megvágott, átszinkronizált, új zenével bíró változat, ami az eredeti Jui kuen II.-nél sokkal rosszabb. Leginkább az tűnt fel, hogy a történet lezárását teljesen kivágták: Míg itt a végső nagy csata után hirtelen azonnal véget ér a film, a vágatlan esetében még két jelenet jön, amik ténylegesen befejezést adnak a cselekménynek. Hogy jobban értsétek: Az amerikai terjesztőnek, a Dimension Films elnökének nem tetszett a vége, ezért kivágatta. Tény, hogy mint anno a Rémálom az Elm utcában asszem 5. részénél, amiből szintén egy teljesen szétszabdalt darabot láttam, itt is kénytelen vagyok ezt értékelni, mivel ezt tárták elém. 

Most páran biztosan azt gondoljátok, hogy „egy ilyen filmnél nem a történet a lényeg, hanem a harc” – ez igaz, de számomra a harci részek se jelentettek igazi szórakozást. Míg a Részeges karatemesterben ott volt Thunderleg, aki egy karakteres, veszélyes és könnyen utálható főgonosz, addig itt az egész játékidő alatt nehéz eldönteni, hogy ki a rosszfiú. Különös módon az angolok az antagonisták, ami egészen szokatlan, hiszen a rendes, bevett szokás szerint vagy az oroszok, vagy a németek vagy az amerikaiak szoktak megjelenni ebben a szerepben, esetleg a jakuza. Viszont a ködös Albion népének kiválasztásával beletettek egy kulturális üzenetet, miszerint ami az ősi Kínáé volt, az a mai Kínát illeti, ám ez valószínűleg a legtöbbek számára elsikkad. Ugyanakkor Wong-fei ellenfelei mind kínaiak, hiszen Jackie Chan kaszkadőrcsapatának tagjai, de azért ez mégis picit bután jön ki. Oké, meg lehet magyarázni, de nem is fáradnak vele, hogy megtegyék. Ezen kívül lehetetlenség figyelmen kívül hagyni, hogy az alapvetően vígjátéki hangulat dacára a cselekmény teljesen váratlanul sötét tónusúba megy át, először a mester halálakor, aztán az apa-fiú konfliktusnál, és a kínzásról sem szabad elfeledkezni, bár ezt legalább elfedik előlünk. 

Azért vannak jó dolgok: Az elején a vonatos rész érdekes és vicces, aztán jön az otthoni ökörködés a gyógynövénnyel, szóval lehet nevetni. Kétszer is megszólal az ikonikus betétdal a ’78-as eredetiből, ám mindig csak az eleje megy le, ami nagy kár. Bár Sam Seedet lehetetlen pótolni, azért a főhőssel együtt harcoló/hülyéskedő mostohaanya kedvelhető alak és az új mester, aki valójában nem tanítja Wong-fei-t, szintén figyelmet érdemel. Persze van egy elmaradhatatlan ügyetlen szereplő; egy, aki féltékeny a „részeges boksz”-tudásra; ott a felbérelt gazfickó, és így tovább. Tetszett, hogy bár az apát egy másik színész játssza, de a hasonlóság olyan nagy, hogy megkülönböztethetetlen a régitől. Chan ekkor már 40 éves volt, ezt alig lehet rajta észrevenni, bár azért aki többször látta az első epizódot, az megfigyelheti az arcán az idő nyomait – de a lendületéből mit sem vesztett! És minden kis negatívumért kárpótol az utolsó harc, ahol Wong-fei a szemüveges diplomatával száll szembe (puska a falon effektus, aki szemfüles volt, az a vaskohós jelenetnél, mikor a munkások tiltakoznak, már kiszúrhatta, mi lesz a srác titkos fegyvere).

9.jpg

Érdekességek: A Jui kuen első közvetlen folytatása a Dance of the Drunk Mantis, majd cikkem tárgyát követte még egy epizód, a Drunken Master III. (szintén 1994-ben), ami azonban már szinte semmilyen egyezést nem mutat a korábbi részekkel, így a rajongók inkább utánzatként tekintenek rá. A hős, Wong Fei-hung tényleg létezett, a XX. század elején élt, harcművész mester és akupunktúra-gyakorló gyógyító volt, akiből később népi hős/legenda lett. A részeges boksz valóban létező stílus, valódi neve Zui Quan vagy Zuijuquan, azonban tilos ténylegesen ittas állapotban gyakorolni. 

Jackie és az apját alakító Lung Ti között mindössze 8 év korkülönbség van; az eredetileg popénekes Anita Mui pedig 13 évvel fiatalabb volt nála. Chan irányította a kaszkadőröket és ő találta ki a harcokat. Közte és a rendező Chia-Liang Liu között erős ellentét feszült a forgatás során, gyakran összekülönböztek. Mindketten kitaláltak harcjeleneteket, ám különböző stílusban, a főszereplőt alakító színésznek nem tetszett a rendező forgatási módszere és abba se egyezett bele, hogy drótköteleket használjanak a kaszkadőr-jelenetekhez. Liunak végül elege lett és otthagyta a produkciót, így a befejezést már maga Chan rendezte. Egyébként a direktort láthatjuk a mester szerepében. A diplomatát alakító Ken Lo Jackie korábbi testőre volt. Kettejük párbaját négy hónapon át vették fel, állítólag egy napi munkával 3 másodpercnyi használható jelenetet tudtak csak csinálni. A vágatlan változat befejezése szerint Wong-fei megvakul és elbutul az említett titkos fegyver miatt, aztán egy kínai tábornok megjutalmazza a Wong-családot, amiért segítettek megmenteni a műkincseket – pénzjutalomban részesülnek, majd a doktor visszakapja a házát meg a telkét. A kereskedelmi televíziózás átkaként a vége-stáblistát se láthattam, pedig közben bakiparádé megy. 

images_2.jpg

Ahogy már említettem, az Egyesült Államokban mindig megvágták a beérkező távol-keleti alkotásokat. A végén kívül lerövidítették a részegen éneklős jelenetet, valamint mivel átszinkronizálták, ezért a teljes hangsávot is újra kellett csinálni, beleértve a zenét. Az eredeti képminőséggel és audio-sávval rendelkező, vágatlan verzió óriási kincsnek számít a rajongók körében. Chan önmagát szinkronizálta angolul. A The Legend of Drunken Master kb. 2 millió USA-dollárnak megfelelő hongkongi dollárból lett, az Egyesült Államokban 11 és félmilliót, hazájában több mint 40 milliót hozott vissza. Dacára a forgatáson felmerült nehézségeknek és annak, hogy a bemutatókor a harcművészeti mozik már kimentek a divatból, mégis sikeres lett, a kritikusok elismerően nyilatkoztak róla. Három díjat kapott: Legjobb Ázsiai Film, Legjobb Harcjelenet, Legjobb Harc-rendezés. (Hogy milyen gálán, azt elfelejtettem felírni...)

Nem tagadhatom, hogy összesítésben szórakoztató volt, de biztos vagyok benne, hogy a vágatlan változat sokkal jobb!

Pontozás: 

imdb: 7.6 

Szerintem: 4/5 

Hírek: 

- Jackie Chan csupa értelmetlen folytatáson dolgozik mostanában. Az egyik a Will Smith tehetségtelen fiát nyomató A karate kölyök következő epizódja, a másik meg a már eléggé lejárt Csúcsformában negyedik (!) része… Mondjuk még mindig jobb, mintha a Jui kuent forgatnák újra! (Asszem ezekből egyik se készült el.)

Szólj hozzá!

Címkék: akció vígjáték


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr476837725

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása