Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: maisieswatch@gmail.com

Kategóriák

akció (140) áldokumentum (7) animációs (61) bekategorizálhatatlan (5) dokumentum (14) dráma (323) fantasy (137) háborús (18) hill (20) hírek (78) horror (196) kaland (78) katasztrófa (4) krimi (73) magyar (80) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (4) rövidfilm (12) sci fi (148) spencer (26) sport (37) szatíra (9) szuperhős (105) thriller (62) történelmi (35) vígjáték (474) western (9) zene (59)

Friss topikok

2011.11.16. 00:02 Tévésámán

Batman - A Denevérember (1989)

"Táncoltál már az ördöggel sápadt holdfénynél, kölyök?"

Ha azt mondod egy átlagembernek, hogy szuperhős, akkor biztos, hogy az első három, aki eszébe jut, az Superman, Pókember és Batman lesz. Jelen írásom tárgya a legutolsó közülük, így mielőtt belemerülnék a film elemzésébe, elmondok pár fontos dolgot a Denevéremberről, amit érdemes tudni róla.

1939-ben jelenet meg először a Detective Comics hasábjain, alkotója Bob Kane. Az inspirációt Zorro, Az Árnyék és Drakula adták neki, valamint az 1930-as The Bat Whispers című mozgókép. A Denevérember ikonikus ellenfelét, Jokert Kane szintén egy film hatására teremtette, ez pedig A nevető ember (1928) volt. Batman a populáris kultúra egyik híres alakja, a '90-es évek meghatározó szuperhőse, aki idén 72 éves. Már 1943-ban készült mozi Gotham Lovagjáról, ám az igazi, a képregényhez méltó feldolgozást Tim Burton rendezte, erről lesz most szó.

Gotham sötét városát a bürokrácia, a korrupció és a szervezett bűnözés köti rettenetes gúzsba. Az alvilág feje Grissom (Jack Palance), akit viszont nem tudnak lecsukatni, mert mindenkit a markában tart. Egy ideje azonban az utcákon futótűzként terjed a híre egy rémnek, aki a rosszfiúk likvidálására utazik. A gigászi Denevérről senki sem tudja, hogy tényleg létezik-e vagy csak mese. Az ő nyomába ered a rámenős újságíró, Knox (Robert Wuhl) és a csinos fotóriporter Vicki Vale (Kim Basinger), ám a nő nyomozás közben új sztori-lehetőséget lát meg a rejtélyes milliárdos, Bruce Wayne (Michael Keaton) felderítetlen múltjában. Nemsokára mindegyikük élete veszélybe kerül, mert egy torz külsejű, pszichopata szupergonosz, aki magát csak Jokernek nevezi (Jack Nicholson), át akarja venni az uralmat a város fölött, mégpedig úgy, hogy kiírtja a lakosságot! De ekkor megjelenik a Denevérember és felveszi a harcot a fehér képű őrülttel - vajon ki nyeri a párbajt az elkeseredett, sötét lelkű férfiak közül? És vajon kiderül, ki rejtőzik a fekete maszk mögött?

Pár szót a Batman-film keletkezéséről. Az első sztori-kezdeményt még 1980-ban írta a Supermant is jegyző Tom Mankievicz, aki Batman és Robin eredettörténetét szerette volna elmesélni. Aztán a forgatókönyvet ide-oda tologatták, míg végül elálltak attól, hogy megfilmesítik Mankievicz ötletét. A helyére Sam Hamm jött, ő készítette el az új szkriptet, ekkor már 1985-ben járunk. A Pee-Wee nagy kalandja meglepő módon sikeres lett, ezért került szóba Tim Burton neve. Az akkor még fiatal, kezdő rendezőt viszont megbízhatatlannak tartották a stúdió fejei, pláne azután, hogy Burton átíratta Hamm művét. Végül aztán 1988 lett a fordulópont, mikor a Beetle Juice is bankot robbantott, ekkor felvillant a zöld lámpa Tim bácsi előtt és megkezdődhettek a munkálatok.

Már a direktor személyének kihirdetésénél felhördültek a Batman-rajongók, mivel ekkor még mindenki a Pee-Wee-vel azonosította Burtont; ám az igazi botrány akkor kerekedett, mikor kiderült, hogy a komikus Michael Keatont szerződtetik a Sötét Lovag szerepére. Ötvenezer (!) rajongó emelte fel szavát a döntés ellen levélben, sőt, a produkciót segítő Bob Kane is kifejezte ellenérzéseit ezzel kapcsolatban, ám aztán a gyorsan összedobott trailer mindenkit meggyőzött. Ez a kis bemutató akkora népszerűségnek örvendett, hogy sok ember csak azért váltott jegyet a mozipénztáraknál más alkotásokra, hogy ezt láthassa. A forgatást rengeteg probléma nehezítette, például egyszer elloptak 20 percnyi rögzített jelenetet, a pályája elején járó rendező pedig nehezen tudott együtt dolgozni a neves sztárokkal, és ott volt még az 1988-as író-sztrájk is. Burton később azt nyilatkozta: "Kínzás volt. Életem legszörnyűbb élménye."

A játékidő alatt végülis azt mutatják be a készítők, hogy hogyan reagál a város Batmanre, hogyan hat Bruce Wayne-re kettős élete és hogy miként harcol a Denevérember Jokerrel. Sajnos akad egy-két olyan rész, amit nehezen lehet értékelni, ilyen például a végső nagy bunyó, ahol olyan sötét van, hogy semmi nem látszik; vagy említhetném azt is, hogy milyen ostoba módon tudja meg Vicki Bruce titkát. Michael Keatonnel az egyetlen komolyabb baj a magassága - mivel nincs 180 centi, így ez a Batman közelről nem olyan félelmetes. De ezt sikerült kiküszöbölni a nagyon király jelmezzel, a szárnyként szétnyíló köpennyel és az éjszínű páncélon szinte világító, sárga alapon fekete logóval. Kim Basinger szép, neki más dolga nincs - viszont konkurenciaként ott van neki Jerry Hall (igaz, csak pár percet szerepel, de akkor is). Jack Nicholson hol rém hülyén mutat, hol nagyon jól, az őrület életre keltésének viszont ő a legnagyobb mestere, így most sem kell csalódnunk benne. Sajnálatos, hogy Jokere csak szimplán elmebeteg, míg a későbbi Heath Ledgeré egy bűnöző lángelme, maga a megtestesült káosz - utóbbi mára elég erősen elhomályosítja elődjét...

Robert Wuhl vicces akar lenni, de ez ritkán sikerül, nekem az ő teljesítménye egyáltalán nem maradt meg. Jack Palance elég kevés időt kapott, viszont ezt a Grissomot bárki eljátszhatta volna, gondolom őt itt elsősorban kirakatnévnek szánták. Gordon főfelügyelő örök alakítója, Pat Hingle most még egészen normális karakterrel bír, Michael Gough pedig már ekkor bebizonyította, hogy ő a tökéletes Alfred. A mellékszereplők közé sikerült három Star Wars-os színészt is szerződtetni: Billy Dee Williams-et (Harvey Dent - Lando Calrissian), William Hootkins-t (Eckhart hadnagy - Vörös Hatos [Porkins] az Új Reményből) és Garrick Hagont (Turista Apuka az elején - Biggs Darklighter). Elvileg a múzeumos szekvenciában Joker egyik verőlegénye maga Tim Burton és a Vickinek szánt gázmaszk melletti levélkét is ő írta. A zenét Prince és Danny Elfman szerezték/szolgáltatták, a filmhez két lemez is megjelent, egyiken az egyik, másikon a másik alkotó dalaival.

Érdekességek: A bemutatókor Batman már 50 éves volt. A '60-as években futó Denevérember-széria főszereplője, Adam West nagyon megsértődött, mikor kiderült, hogy nem őt kérték fel a Sötét Lovag újbóli megformálására. Mint már említettem, Burtonnek gondjai voltak a rábízott sztárokkal. Jack Palance-szel való összezördülésekor a színész azt mondta neki: "Én már száz filmet leforgattam, te mennyit csináltál, hogy itt parancsolgatsz nekem?" - a rendező később azt nyilatkozta, hogy ez egy rendkívül mellbevágó élmény volt, amit sosem fog elfelejteni. A másik eset a forgatókönyv átírásával volt kapcsolatos, amit három szakszervezeten kívüli író csinált. Ők az utolsó pillanatokban változtatták meg a befejezést, összehozva a templomos részt. Ennek felvételekor a rengeteg lépcsőzés közben Jack Nicholson egyszer csak megállt és megkérdezte: "Miért megyek fel ezeken a lépcsőkön? Hová tartok?". Erre Burton azt felelte: "Megmondom, ha felértél." Mikor ez megtörtént, kénytelen volt bevallani, hogy ő maga sem tudja, és ha belegondolsz, tényleg, miért megy fel Joker a templom tetejére? A helikopter nem tudná felvenni az utcán?

Billy Dee Williams nagyon szerette volna, ha a későbbi mozik egyikében eljátszhatja Kétarcot - az írók ezzel a fekete-fehér-ellentétet akarták volna érzékeltetni - ám végül helyette Tommy Lee Jones-t kérték fel, pedig Williams szerződésében benne volt, hogy övé lehet Dent karaktere a jövőben is. Michael Keaton azért kapta meg a címszerepet, mert Burton úgy érezte, ő az egyetlen, aki ezt a kettős, megszállott, sötét személyiséget életre tudná kelteni. Bob Kane eredetileg beugrott volna egy apró mellékalakként, ám rossz egészségi állapota nem engedte neki - viszont ő készítette a rajzot, amit Knoxnak mutatnak a Denevérről:) Egyébként maga Kane javasolta, hogy Nicholsont alkalmazzák. Joker megformálója rengeteg dolgot kiköttetett magának a forgatáshoz, például hogy a kezdő stáblistán elöl szerepeljen a neve, meg hogy minden reklámtermék után és a film teljes bevételéből is százalékot kapjon. Ennek eredményeképpen körülbelül 60 millió dollárhoz jutott, ezzel a mai napig az egyik legnagyobb gázsi rekordját tartja Hollywoodban. Nicholson később kedvenc alakításai között nevezte meg Jokert és azt mondta, azért kedveli őt annyira, mert olyan ízléstelen a humora:) Vicki a képregényekben vörös, de szőke lett volna, csak egy nyomtatási hiba miatt változott meg a hajszíne. Michael Keaton kissé klausztrofóbiás, ezt csak felfokozta az, hogy a jelmezben egyáltalán nem hallott semmit - viszont állítólag ettől lett olyan jó, mindenkitől távolságot tartó Batman belőle. Azért az ő fizetése se volt csekély, 5 millió dollár ütötte a marhát.

A bemutató előtti hónapokban indult marketingkampány eredményeképpen mindent elárasztottak a Batman-logóval ellátott emléktárgyak. Az úgynevezett Batmania során több mint 750 millió dollár értékű cuccot adtak el világszerte. Az ezzel járó óriási publicitás Burton agyára ment. Az egyik dolog, amire a filmből kimaradt, az a képregény azon aspektusa, miszerint Bruce minden alkalommal az aktuális legfőbb ellenfelét látja álmaiban szülei gyilkosaként - tehát akit itt mutatnak nekünk (a comics Joe Chillje helyett), azt a filmesek állították oda (a rajongóknak ez nem is tetszett). A másik, amit meg kell említenem, egy furcsa hiba. Joker bejelenti a tévében, hogy megjelenik a parádén - de akkor a rendőrség miért nem vonul ki, hogy letartóztassák őt, mikor tutira ott lesz? A film videós kiadásához a képét kivilágosították, mert sok néző panaszkodott, hogy semmit sem lehet látni - olvassatok vissza, ezt én is említettem. Két vicces név: Richard Strange (Különös Richárd, ő a magnót tartó verőlegény) és Christian Wolf-La'Moy (taxisofőr/Joker sofőrje).

A Batman 45 millió dollárból készült (az alapvetően 30 milliósnak szánt büdzsé rendesen túllépte a keretet - és mi van a korábban említett 80 millióval?), végül 411 milliót hozott be, majdnem az árának tízszeresét. Ez lett 1989 legnagyobb nyereséggel záró filmje és a világon az első, ami a premiert követő tíz napon belül 100 milliót kaszált. A The Dark Knight megjelenéséig ez a DC legnagyobb sikere. A kritikusoknak nagyon tetszett, ám néhány helyen kifogásolták, hogy túl sötét hangulatú. Ezen kívül kifogásolták, hogy Burton sokkal több teret engedett Jokernek, mint Wayne-nek és a karakterét is jobban kidolgozta. Roger Ebert azt írta: "A Batman a dizájn győzelme a történet fölött, a stílusé a tartalom ellenében, egy nagyon jól kinéző mozi, aminek viszont a történetével senki se foglalkozik." Anton Furst és Peter Young Oscar-díjat kaptak Legjobb Dizájn kategóriában A Denevéremberen végzett munkájukért. Burton alkotásának sikere szülte a '92-es Batman-rajzfilmsorozatot, ami pedig elindította a DC Universe animációs mozijainak kavalkádját. Készült belőle regény is, Craig Shaw Gardner tollából. Ezek mellett mind a hollywoodi marketing-kampányokat, mind a mai kor szuperhős-filmjeit tőle eredeztethetjük. Cikkem alanya az Empire Magazin 500 Legjobb Filmjének listáján a 458. lett, az Amerikai Filmintézet Top 100 Legjobb Filmhősei közt Batman a 46., a Legjobb Mozis Gonosztevők közt pedig Joker a 45. helyezést érte el. 

A rendező saját véleménye művéről: "Vannak olyan részei, amik tetszettek, ám az egész egyben nézve unalmas. Nem rossz, csak inkább kulturális jelenség, mint jó film." Azt is mondta: "Mikor megcsináltam a Batmant, az volt az első sötét hangulatú képregényfilm. Most már mindenki sötét és komoly szuperhős-filmet akar csinálni. Azt hiszem, ezt a trendet én teremtettem." A bemutató 20. évfordulóján a Salon.com internetes újság filmes szakértője, Scott Mendelson megírta, hogy A Denevérembernek még ma is érezni lehet a hatását a mozi-iparban. Nevezetesen: egyre fontosabb a nyitó hétvégék bevétele; a premier és a dvd-megjelenés között egyre kevesebb idő telik el; megnőtt a kereslet a már bejáratott történetekre, amikhez rengeteg ajándéktárgyat lehet készíteni; előtérbe került a PG-13-as (12 éven aluliaknak nem ajánlott) kategóriára való törekvés és az adott szerepre nem a leginkább kézenfekvő emberek felkérése is trenddé vált. Saját példák: 1. Csak az a film sikeres, ami már azon a bizonyos első héten behozza a készítése költségeit. 2. Sucker Punch: bemutató márciusban, dvd-megjelenés júliusban, ez nem egészen öt hónap. 3. Gyűrűk Ura, a mindenhez készülő folytatások (Shrek 4...). 4. Ismét az Álomháborút említhetem. A teljes, Rendezői Változat 18-as karikát kapott, ám a bemutatott 12-es karikájú a nyomába sem érhet. A stúdió mégis azt küldte a mozikba, annyira megvágva, hogy beleférjen a legalacsonyabb besorolásúak közé, hogy minél szélesebb korosztály mehessen el rá, és így minél több jegyet vegyenek. Nem a minőség számított nekik! 5. Adrian Brody főszereplése a Predators-ban.

Visszatérve a Batmanre: Jó film ez, főleg az eleje az. Ott még vannak ütős poénok, Joker arcát sokáig nem láthatjuk és a hangulat rejtelmes, kellemesen borongós. Aztán az egész kicsit leül, kezdődik a Vicki-Bruce szerelmi szál, amit felváltva mutogatnak a főgonosz elmebeteg dolgaival, majd a végén ott az a buta harc, ami kicsit lerontja az egészet. Ám így is tele van csupa emlékezetes jelenettel, például amikor a Bat-repülő egy pillanatra megáll a Hold előtt, az utolsó pillantás Jokerre, vagy a hihetetlenül király lezáró képsor Elfman isteni zenéjével. Viszont nem annyira velőig hatóan félelmetes, mint a folytatása; korántsem olyan szórakoztató, mint a Schumacher-féle verziók és el sem gondolkodtat, mint Nolan bácsi művei.

Pontozás:

imdb: 7.6

Szerintem: 4/5

Hírek:

- Készül a nagy közönségérdeklődésre számot tartó The Dark Knight Rises, ami lezárja Christopher Nolan trilógiáját, ám Bob Kane imdb-adatlapján megtaláltam, hogy 2015-re tervezik a teljes sorozat újraindítását. Ez és a készülő Man of Steel együtt biztosan jelzi egy Igazság Ligája-mozi közeledtét, ami legalább az Avengers-höz mérhető lesz – ha jól csinálják. De ez még a jövő zenéje! (A TDKR-ről írtam egy cikket, 2016-ra pedig már túl vagyunk az újabb élőszereplős Batman-mozin, Az igazság hajnalán, ami csúfos bukás lett...)

Várható írások: Batman visszatér.

2 komment · 1 trackback

Címkék: szuperhős


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr863386173

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Szárnya veri az ablakot (Rue Van Damme, november 14-20.) 2011.11.17. 11:26:46

"Egy nap épp a fürdőkádban ültem, amikor rájöttem, miért is vagyok én hivatva a nagyságra." Akkor bizonyíthatod legjobban képességeid, ha rád bíznak egy sorozatot, egy képregényt, egy komplett világot, hogy azt mennyire sikerül asszimilálnod ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

csunderlik.péter · http://csucsuka.blog.hu/ 2011.11.17. 11:25:39

Tim Burtonnél alkalmasabb, érzékletesebb adaptálót nem is találhattak volna, hiszen Burton a nappal és éjjel, élet és halál mezsgyéjén mozgó freakek és outsiderek (mint amilyen a gyerekkori sokktól torzóban maradt Bruce Wayne) legjobb rendezője. Vagy valami szörnyű gyerekkori sokk miatt, minthogy karácsonykor húzogatta a szaloncukrot, ráborult a fa és kiszállt belőle egy garmada denevér, vagy azért, mert már eleve valamit fordítva drótoztak össze az agyában, amit felfoghatatlan frizurájával takargat.

Sokszor fölvetik bántólag, hogy Tim Burton elszakadt a képregénytől, attól független párhuzamos világot, sötét dimenziót teremtett, mintegy saját képére és hasonlatosságára festette meg Gothamet. Amire én azt mondom, hogy értem a problémát, de akkor Burton jobban érzi Batmant, mint maguk az alkotók, Bob Kane vagy Frank Miller. Mert ha utóbb Christopher Nolan hozta egy az egyben a képregényt, akkor Burton feldolgozása jobb, mint az eredeti figura és világa. Bár elég nehéz átlátni a bruttó önbíráskodó Batman-genealógiáját, akár a baloldali radikalizmusokét. Az biztos, hogy az 1989-es Batman a sorozat legjobbja, legfeszesebbje, Michal Keaton pedig egyszerre a legviccesebb és legkomorabb Prima Primisimma-alapító Bruce Wayne a homlokredőivel, amúgy meg a legjobb színész, aki valaha gumiruhába bújt, ha nem is a legjobb seggű, de ez majd csak Joel Schumachernél lett elsődleges szempont.

És persze Joker: "Mi művészek nem mérhetjük magunkat a hétköznapi emberek mércéjével." Egy film erősségét, kultiváltságát nagy pontossággal megmutatja az idézhetőségi faktor, és nem kétséges, hogy ebben a Batman magasan ráver a következőkre. Jack Nicholson savba lökött püspöklila locsolóöltönyös Jokere felülmúlhatatlan, briliáns, és Sinkó László magyar hangja nem különben legendás. A gonoszok Picassója. Ahogy Vicky Vale-t / Kim Basingert utasítja: "Ezentúl maga fogja fényképezni a munkáimat. Társulni fogunk az új esztétikai avantgárd jegyében." Létezik ennél stílusosabb figura? Amikor a színen van, minden tíz másodpercre jut egy szállóigéje.

"Imádom ezt a Jokert!"

Tévésámán · http://transfesser.blog.hu/ 2011.11.17. 14:49:29

@Csunderlik Peti: Szép, szép, de miért nem lehet freak helyett torzszülöttet/szörnyeteget, outsider helyett kívülállót/társadalmon kívülit írni?

A második mondatod szerin Burton őket rendezi. Nem így van, mert nem kívülállókat/torzszülötteket dirigál, hanem ezeket a figurákat rajzolja meg nekünk.

Ezen kívül mi az, hogy genealógia?

A kommented tartalmával nincs bajom, csak nem szeretem az ilyen nagy szavakat használókat/angol kifejezésekkel dobálózókat, pláne úgy, ha a mondataik egy része rosszul van megfogalmazva magyarul. Remélem azért nem veszed személyes támadásnak:)