Tegnap nem néztem a Druidákat, de már sokszor láttam, szóval annyira nem érdekelt. A Balls of Fury-re még várnom kell, mert mindig van valami a tvben és a húgommal együtt akarom látni, mert neki szereztem meg. (Utóbbit nem kellett volna megnézni, az előbbi meg nem annyira jó, mint ahogy emlékeztem rá... Már mindkettő olvasható az oldalon.) Ezt a művet Mozsárágyú vette fel nekem. Nézzük a sztorit:

Az évek óta sikerrel futó Galaxy Quest-sorozat színészei egyre jobban utálják munkájukat. Gwen (Sigourney Weaver) nem is tudja, mi a szerepének a lényege, azon kívül, hogy vonzza a férfitekinteteket; Alexander (Alan Rickman) kesereg a beskatulyázása miatt; Tommy (Daryl Mitchell) pedig mérges a főszereplő kapitányra. Aki nem más, mint Jason (Tim Allen), a rajongók kedvence és az egyetlen a csapatból, aki igazán tudja élvezni az egészet. Rajta kívül már csak Fred (Tony Shalhoub) van, aki alapjában véve elvan köztük, tudomást se vesz az összezördülésekről. Egy újabb látszólag sikeres rajongói találkozó után Jasont felkeresi négy különös alak, akiket Galaxy Quest-fanatikusoknak hisz.

De ezek a folyton mosolygó, elasztikus cuccban feszítő valakik valódi űrlények, a Thermianok. Vezetőjük, Mathesar (Enrico Colantoni) pedig felkéri a sorozatbeli kapitányt, hogy segítsen nekik megmenteni a népüket. Jason másnaposan azt hiszi, valami újabb fellépésről van szó, de hamarosan rájön, hogy amit lát, az a valóság. Mikor pedig színésztársaiknak is elmondja, ők rögtön vele akarnak menni, mert szintén azt hiszik, hogy munkáról van szó. A kitalált Protector legénysége egy valódi űrhajón, egy valódi földönkívüliek közt zajló harcban találja magát - még szerencse hogy rajtuk kívül senki se tudja hogy csak eljátszották a hősöket. Most itt az alkalom, hogy eggyé váljanak szerepeikkel, elintézzék a gonosz Sarris-t (Robin Sachs) alávaló bandájával együtt, és beírják magukat a Thermian történelembe...

Ez egy remekül kivitelezett Star Trek-paródia, és nemcsak ezt a világhírű sorozatot, de több más kultikus sci-fit is pellengérre állít, főként az őket övező rajongói kultusz miatt. Lássuk mik a pozitívumok: Igazi sztárparádét kapunk. Weaver, Allen és Rickman a legnagyobb nevek, de ha annyit mondok, Monk, akkor mindenkinek beugrik Tony Shalhoub is. Ők remekül játsszanak, a 6. számú közlegény, vagyis Guy szerepében a szintén ismerős Sam Rockwell (Charlie angyalai 1-ből legalább) pedig igazán jól hozza a tenyérbemászó seggfejet. Mellettük a Mathesart játszó Enrico Colantoni a legjobb, szerintem már a megjelenése nagyon vicces, az eredeti nyelvű változatból pedig kiderül, hogy még a hangjával is játszik (azért a magyar szinkronra se lehet panasz).

Mellettük kiemelném még a mellékszerepben lévő Missi Pyle-t, akit eddigi alakításai alapján nagyon nem kedveltem, de itt nagyon szép (Szerkesztés: önmagához képest), és bár alig szerepel, de felüdítő látványt nyújt. Sigourney Weavernek jól áll a szőke haj, ahhoz képest, hogy 50 éves volt a forgatás idején, baromijól néz ki a vásznon! Az űrhajók látványosak és nem csak CGI-modellekként vannak jelen, hanem makettként is, ezért még valósághűbbnek hatnak. A Thermianok valódi alakja egészen aranyosnak mondható, és Rickman polipfeje pofás lett. És akkor még szót sem ejtettem a fantasztikus főgonoszról.

Íme Sarris, a rosszfiú. Királyul néz ki, leginkább úgy tudnám leírni, mintha egy embert, egy gyíkot, egy rákot és egy tűzhalat kereszteztek volna. És még félszemű is. A katonái hozzá hasonlóan tetszetősek, a maszkjaik baromijók lettek. A rendező Dean Parisot 1989-ben Oscart nyert a legjobb rövidfilm kategóriájában (The Appointments of Dennis Jennings című filmért, megosztva), de ez még nem jelenti azt, hogy az egész estés műfajban is jó lenne. Ideje rátérni a negatívumokra: Az első egy óra nagyon uncsi. Sarris és a Thermianok első felbukkanása jó, valamint a Galaxy Questből leforgatott fiktív epizódok viccesek, főleg ha kicsit otthon vagyunk a Star Trekben. Plusz engem Rockwell és Mitchell karakterei eléggé irritáltak.

A beríliumgolyó keresésekor indul be a sztori, ekkor találkozunk a kis, ártalmatlannak tűnő, de valójában vérszomjas bestiákkal és a hatalmas kőgólemmel, valamint a nagyon vicces kinézetű disznógyíkkal. Majd lövöldözés, szerelmi szálak szövődése, harc, barátságok születése, bosszúállás és végül még a rejtélyes Omega-13 szerkezet is működésbe lép!

Összességében nem egy rossz film, de az eleje uncsi. Tony Shalhoubot viszont kifejezetten megkedveltem ebben a műben nyújtott teljesítménye alapján, szóval Monk-rajongóknak kötelező. A nők szépek, a pasik viccesek, az űrlények rondák (vagy kissé bugyuták), az űrbeli jelenetek is megfelelőek.

Egyszer érdemes megnézni, a sok nekem nem tetsző részt ellensúlyozza a remek kivitelezés.

imdb.com felhasználói szerint: 7.3/10 (8 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 5/5

Szerkesztés: Másodjára már korántsem volt olyan jó, a legtöbb karakter rendkívül tenyérbemászó...