Nincs új a Nap alatt, ahogy a mondás tartja, és ez hatványozottan igaz Hollywoodra. Vannak olyan esetek, amikor a technikai fejlődés miatt kifejezetten jó dolog, ha elővesznek egy régi történetet, amit anno saját kora korlátok közé szorított, de akadnak példák, ahol a sztori maga a fontos és a néznivaló mindössze egy eszköz, amivel elmesélik. Az 1987-es Robotzsaru mérföldkőnek számít, hiszen egyrészt vérben tocsogó, durva akciófilm, másrészt elgondolkodtató sci-fi a nagyvállalati monopóliumok uralmáról meg „az ember a gép ellen”-helyzetről; közben pedig egy fantasztikus hős első filmre lépése is. Sajnos a későbbi folytatások jelentős mértékben rontották a kiborg rendőr hírnevét, éppen ezért sokakban felmerült a kétely, mikor bejelentették, hogy hamarosan itt az újabb újrázás. Engem azért érdekelt, hogy vajon mit tudnak kihozni a legújabb korban a velem egyidős „bádogemberből”, és most végre az HBO alkalmas időpontban sugározta e művet, szóval láthattam. Biztosítsuk ki 50 ezer voltos elektrosokk-fegyverünket és aktiváljuk a vizorunkat, ideje rendet vágni a rosszfiúk között!

Alex Murphy nyomozó (Joel Kinnaman) a közeli jövő Detroitjának utcáin vadászik egy veszélyes és nagyon bebiztosított fegyverkereskedőre. Sejti, hogy a gazembernek besúgói vannak a rendőrségen belül, sőt, tippje is van, kik azok, de mielőtt összegyűjthetné a megfelelő bizonyítékokat, pokolgép robban a kocsijában és egy életre megnyomorodik… Vagyis megnyomorodna, ha nem jönne a képbe a mindenható Omnicorp, akik éppen egy ilyen állapotú zsarut keresnek legújabb kísérletükhöz: az embert akarják ötvözni a legmodernebb robottesttel. Alex felesége (Abbie Cornish) belemegy az operációba, és hősünk hamarosan újjászületik: gyorsabb, erősebb és intelligensebb lesz, mint valaha, a fejében egész adatbázisok vannak, de közben csak arra vágyik, hogy újra láthassa az asszonyát, a gyermekét és hogy bosszút állhasson a férfin, aki ebbe a helyzetbe jutatta. Ám új gazdái (Michael Keaton és Gary Oldman) más feladatot szánnak neki: a kirakatbábúét, akinek meg kell győznie a vásárlókat a RobotZsaru-program hatásosságáról. Ennek érdekében protokoll-programokkal, korlátozásokkal és mindenféle felülírásokkal tömik tele Murphy nyomozó új processzor-agyát, de nem számolnak azzal, hogy a nyugtatóanyagok és blokkoló alkalmazások mögött még mindig ott lapul az ember, aki nem hajlandó behódolni… 

Íme a pénzügyi siker receptje: Vegyél egy bejáratott címet, teljesen mindegy, mi az; adj hozzá egy kezdő forgatókönyvírót meg egy rendezőt, utóbbi mindegy, hogy tapasztalt-e vagy sem; garantáld, hogy PG-13 (12 éven aluliaknak…) besorolást kapjon; aztán profitálj! Az író Joshua Zetumerről a wikipedia annyit mond, hogy „feltörekvő forgatókönyvíró, aki több leállított vagy éppen szüneteltetett projektben vett részt eddig, valamint dolgozott A Quantum csendjén is”, az imdb adatlapján viszont csak a RoboCop szerepel. Mondanom sem kell, hogy átírták a művét, de ezúttal legalább profik, ugyanis (többek között) az eredeti film alkotópárosa, Edward Neumeier és Michael Miner dolgozta meg Zetumer írását. A rendezésre a brazil José Padilhát választották, aki a nekem semmitmondó Elit halálosztók 1-2-t készítette, ám neki meg nem adtak semmiféle kreatív szabadságot (erről még lesz szó). Persze sikerült megnyerni néhány nagy nevet, mint Keaton, Oldman és Samuel L. Jackson; valamint pár ismertebb arcot, mint Abbie Cornish vagy Jackie Earle Haley; ám a kész mű sikere egyetlen fickón múlott, Joel Kinnamanen. Őt korábban A tetovált lány amcsi verziójában, A legsötétebb órában és nemrég A 44. gyermekben láthattuk, ám nekem ezzel együtt ismeretlen. Valahogy azt éreztem, hogy Peter Weller anno sokkal hitelesebben alakította a gürcölő zsarut, mert se nem 190 cm magas, se nem jóképű; átlagos, de karakteres fickó. Joel alapvetően egy szépfiú, a feladata pedig nagyrészt abban merült ki, hogy ne mutasson érzelmeket, ráadásul a játékidő jelentős részében alszik, vagy a sisakja eltakarja az arca felső részét. Szóval ez nem volt egy nagy feladat mimika terén, azt meg ugye ki tudja, hogy ténylegesen mikor láthatjuk őt és mikor valamelyik kaszkadőrét a fekete páncélban lövöldözni? 

„Mi lehet fontosabb az amerikai nép biztonságánál?” 

Ez a kérdés sajnos újabb problémákat vet fel, mert a ’87-es RoboCopból nem szivárgott ilyen erősen az USA-patriotizmus. Jackson már-már eltúlzottan szélsőséges Amerika-imádó showműsor-vezetője, a nyitó békefenntartó-akció, meg a tulajdonképpeni központi kérdés, miszerint a szenátus megszavazza-e a kiborg rendőrök bevetését az Egyesült Államokban, mind olyan részletek, amik unalmasak és szájbarágósak. Ezt már jó lenne kiölni a nemzetközi piacra tervezett alkotásokból, mert szép dolog, ha saját hazánk fiainak és lányainak azt tanítjuk, hogy legyenek büszke hazafiak/honleányok, de a többi országban ilyenkor ez inkább a visszájára sül el. Én legalábbis már nagyon unom…

Néhány szpojler-szerűség 

Érthetetlen, hogy ha a hős testének 80%-a megég, akkor a biztonsági kamera felvételein hogyhogy nincs égésnyom a ruháján, vagy egy kis korom, esetleg lángok? Hasonlóan kérdéses, hogy ha megvakult, akkor az arcának is sérülnie kellett, de az mégis ép, ha pedig az egész bionikus, akkor ezt miért nem mutatják be? A tervezőkben fura módon az fel sem merül, hogy a tarkóján világító ledek meg a vizorja kitűnő célpontot nyújtanak sötétben az ellenfeleinek. Azt se tudom, hogy a szája vajon hogy nem szárad ki, ha nem ihat és mi történik akkor ha folyni kezd az orra?:D A játékidő alatt olyan ökörségek vannak, mint hogy a 6 éve bujkáló gyilkos odamegy a szuperzsaru bemutatására; a drogbáró pont éppen akkor ott van a droglaborban, mikor Alex érte megy; a végső konfrontációnál pedig a kommandós a főnöke mögött állva simán végignézi a leszámolást a tetőn, meg se mozdul. Ugyanebbe a kategóriába tartozik, hogy a maffiózó kiadja a parancsot, miszerint „50-es kalibert használjatok és a fejére lőjetek”, de mindenki kisebb kaliberrel és csak a mellkasára lő; hogy az óriás lépegetők 10 ezer golyót lőnek ki rá, ameddig nem nyújt tiszta célpontot, nyílt terepen viszont megelégednek 2-3 lövedékkel és persze véletlenül se fejre céloznak; Murphy társa meg persze a szokásos néger, és még a főrosszfiú is egy kliséfigura. Ezeken felül kicsit túlzás a nyitány, ahol egymás után tíz perc alatt két akciójelenet van, amit szex követ; valamint a harmadik beépített ember kiléte meg valahogy sejthető volt. 

De azért akadnak jó dolgok, például hogy a lépéseinek majdnem ugyanolyan a hangja, mint az elődjéé; a régi páncél megjelenik egy jelenetben; a gyár Kínában van, ahol összerakják; valamint a Nagy Testvér-effektus – Robotzsaru a köztéri kamerákat és a mobiltelefonokat használja szemnek és fülnek – szintén remek megoldás. A modern, áramvonalas külsőhöz pöpec motor jár, valamint megmutatják, hogy néz ki Alex a „ruhája” nélkül és azt is, hogy miként táplálják. Bár ugyanígy dicsérhetném a befejezést! De az sajna elég unalmas lett…

Szpojlerek vége 

 „Ez egy gép, ami azt hiszi, hogy ő Murphy.”

Érdekességek: A remake ötlete egészen 2005-ig nyúlik vissza. A Zetumer-forgatókönyv átírásában Nick Schenk és James Vanderbilt is részt vállalt. A forgatás alatt José Padilha felhívta honfitársát és barátját, a szintén rendező Fernando Meirelles-t és elpanaszolta neki, hogy „ez itt maga a pokol”, 10 ötletéből a stúdió 9-et visszautasít, és hogy ez élete legrosszabb élménye. Amikor e beszélgetés nyilvánosságra került, nem győzött sűrűn elnézést kérni és nyilatkozatokat tenni, hogy nem úgy gondolta:D A direktor és Joel Kinnaman sokat hadakoztak, hogy elérjék az R (18-as) besorolást, de mivel az eredetileg 60 milliós költségvetés végül 130 millióra rúgott, így a producerek erős kontroll alá vették Padilhát, és befolyásolták minden döntését. 

Az egyik mocskos zsarut, Lake-et játszó Daniel Kash visszatérő szereplője volt az 1994-es Robotzsaru-sorozatnak, a polgármestert alakító Douglas Urbanski pedig valójában nem igazi színész, hanem Gary Oldman barátja és produkciós társa. Murphy egyik keze megmarad a robbantás után, ez utalás az eredetire, ahol a doktor az épen maradt kezet is levágatja – valamint és ez már saját gondolat, így ténylegesen az ember húzza meg a ravaszt. A merénylet során a bomba erejének a valóságban jelentős kárt kellett volna okoznia a házban. A befejezéskor Jackson karaktere azt mondja, hogy az Omnicorp anyacége az OCP, és a ’87-es változatban az OCP az, aki megépítteti a Robotzsarut. A nyitó akciószekvenciát erősen kritizálták, mondván Irán-ellenes USA-propaganda, ráadásul az ellenállókat öngyilkos merénylőként mutatja be. Ugyanígy kritika érte a címszereplő új külsejét, amit egyesek Batman jelmezéhez hasonlítottak; a The Guardian pedig azt írta róla, hogy „bűnüldöző gépezet, aki nem is annyira kiborg, mint inkább egy vékony pali mattfekete testpáncélban”. Detroit egyébként acélkohóiról híres, ezért még inkább ellenszenves volt a rajongóknak és a méltatóknak, hogy a felújított külső nem utal a detroiti acélra. A filmhez kiadtak többféle akciófigurát, távirányítós motoron ülő RoboCopot, a hős sisakját és mellkas-páncélját, valamint négy, egy-egy részes képregényt is, amiket a RoboCop: The Human Element nevű gyűjtői kiadványban lehet együtt megtalálni. 

A Robotzsaru 130 millió dollárból lett és 243 milliót hozott vissza. A hozzáértőknek tetszett a színészek játéka, az újítások sora, a film stílusa és a benne lévő politikai szatíra, de összehasonlítva elődjével társadalomkritika, karakterfejlődés és erőszak tekintetében alulmaradt. Ám így is ez lett a széria legtöbbet hozó része. 

Nekem tetszett, voltak benne jó ötletek és a látványnak tényleg segített az a 27 évnyi technikai fejlődés, ám míg az eredeti 1987-es változat kultuszmozi lett, ez aligha élvezhet majd hasonló megbecsülést. Egyszer azért érdemes megnézni, aki nem látta a régit, az egy tisztességesen összerakott, pörgős akciófilmet kap, ha leül elé. 

Pontozás: 

imdb: 6.2 (2 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5 

Hírek:  

- Joshua Zetumer írja a Gambit forgatókönyvét. Gambit, magyar nevén Mágus egyike az X-Meneknek, Channing Tatum fogja őt alakítani. Kíváncsi vagyok, a magyarok milyen címet és nevet adnak majd neki… 

- Joel Kinnaman szintén szuperhősös mozin dolgozik, ez pedig a Suicide Squad, ahol ő lesz Rick Flagg. 

- Gary Oldman következő érdekesnek tűnő munkája a Criminal, amiben „Egy halott CIA-ügynök emlékeit és tehetségét egy kiszámíthatatlan és veszélyes elítéltbe ültetik.” Hogy miért? Az engem is érdekel! 

- Michael Keaton a közelgő Minyonokban szinkronizál, valamint a bődületes marhaságnak tűnő Kong: Skull Islandben parádézik majd – aki nem tudná, ez a King Kong előzménye… 

- Samuel L. Jackson az alábbi mozikban bukkan fel az elkövetkezendőkben: Tarzan (ezt se értem, minek kell), The Hateful Eight (Quentin Tarantino következő etűdje, ami így nyilván hűdejó), The Blob (a már több feldolgozást megélt A massza legújabb változata, hogy minek, az kérdéses), valamint a már évek óta beharangozott Nick Fury. (Utóbbi 2 2017-ig nem készült el.)

Most majd egymás után két egész estés DC-rajzfilm lesz a tévében vasárnap meg hétfőn, lehet, hogy megírom őket egy cikkben, mást egyelőre még nem tudok ígérni a jövő hétre.