Ismét valami olyan, amit már kerülgettem egy ideje, de korábban nem volt kedvem megnézni, aztán elmentem a Media Marktba (ez itt a reklám helye) és megnézegettem a dvd borítóját, ahol egy igen izgalmasnak tűnő kép fogadott. Nos, igen, erről van szó: úgy lehet nekem eladni egy súlyos mondanivalóval bíró thrillert, hogy beleteszik egyik kedvenc színésznőmet, Ellen Page-et és egy olyan jelenetet, amiben szájon csókol egy másik nőt. Ezt hívják marketingnek és valljuk be, A Keletnek kell a hirdetés, mert különben nem sokan néznék meg. Pedig érdemes…

Jane (Brit Marling) titkosügynök, aki egy magánkézen lévő biztonsági szolgálatnak dolgozik. Számos jelentkező közül választják ki egy bonyolult eset felgöngyölítésére: A magát A Keletnek nevező öko-terrorista sejtbe kell beépülnie és megakadályoznia, hogy nagyvállalatok vezetői ellen kövessenek el különös merényleteket. A dolog azonban korántsem egyszerű, mert a Sarah-vá avanzsált Jane lassan kezdi úgy érezni, hogy a furcsa körülmények között élő, ám érzelmekben, tudásban és szeretetben gazdag Keletesek közt van az igazi helye, ráadásul az őket vezető karizmatikus, sármos Williamnek (Alexander Skarsgard) azonnal megakad a szeme az ügynöknőn. De melyik oldalnak van igaza és melyiket választja majd a hősnő? Vajon sikerülnek a merényletek és elérnek-e valamit velük a végrehajtóik?

Sosem szoktam kémes filmeket nézni, úgyhogy úgy ültem le elé, hogy „oké, legalább Ellen benne lesz, ez már valami”. Aztán lassan megfogott a hangulata. Itt nem arról van szó, hogy Jane egy női James Bond vagy valami ilyesmi. Magasan képzett ügynök, de ember és vannak érzelmei. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a puszta létezésünk rombolja a bolygónkat, ezért annyira nem is meglepő, hogy a gyógyszereinkben meg az ivóvízben mérgek vannak, szóval mindenki tudja, hogy melyik oldalnak van igaza, a „terroristáknak” vagy a cégmoguloknak. A kérdés az, hogy te vagy én, hajlandóak lennénk-e helyes módon a környezettel együtt élni, feladva a kényelmet, a megszokott előre kész ételeket, a kátrányból előállított üdítőket, stb. A nézőnek látszólag könnyű dolga van, de gyakorlatilag mégsem: A Kelet tagjai átlagosak, nincs semmijük, de mégis megvan mindenük, érthető a motivációjuk és szimpatikusak is, biztosan mindenki kedvelni fogja őket. Ám miközben nekik szurkolunk a kényelmesen fotelünkön ülve vagy az ágyunkon heverészve a jó meleg, fűtött lakásban, akkor éppen azokat támogatjuk, akik ellen harcolnak. Vagyis a rendszer részei vagyunk…

„Egy forradalom sosem egyszerű. De nem hagyhatod ott csak úgy, nem fordíthatsz hátat neki.” 

A történet nem túl bonyolult, de a megvalósítás, az egyszerűség teszi nagyszerűvé. A veszély valós, a lopakodós, kutakodós részeknél együtt izgulhatunk beépített emberünkkel, megbotránkozhatunk a hatalmas mamutvállalatok tettein és szurkolhatunk, hogy Jane azt a csapatot válassza, akiket szeretnénk. Brit Marlinghoz korábban nem volt még szerencsém, de örülök, hogy megismerhettem. Korántsem egy hollywoodi bombanő, de csinos, kellemes hangja van és kitűnően játszik. Ellen Page szerepe kicsi (ahogy ő maga is), de fontos, és ő a narrátor. Alexander Skarsgard (True Blood) és Toby Kebbell (Spíler, A Titánok Haragja) szintén remekelnek, utóbbi karaktere a legjobb fej a sztoriban. Ismertebb mellékszereplő a Paige-et játszó Julia Ormond, a producerek közt meg megtalálhatjuk Ridley Scottot és az azóta elhunyt Tony Scottot. Marling és a rendező Zal Batmanglij (Mennyire király név, nem? BATMANglij) régi barátok, együtt írták a The Eastet, Brit producer is volt. Korábban közösen dolgoztak a The Recordist című rövidfilmen és a sci-fi/dráma Sound of My Voice-on, ami egy hasonló csoportosulásról szól.

Érdekességek: A két író az USA-beli Ne Vegyél Semmit Nap inspirációjára tartott egy Ne Vegyél Semmit Nyarat, ennek során a freeganizmusnak nevezett életmódot próbálták ki és úgy éltek, ahogy a moziban látható szereplők. A freeganok kizárólag mások által kidobott ételt fogyasztanak, és ahogy a The East is rávilágít, ezeknek sokszor semmi bajuk. Saját anarchista élményeiken kívül a ’70-es években készült thrillerek nyújtottak alapot a forgatókönyvhöz. A rendező így magyarázta meg a cím és a csoportosulás nevének jelentését: „A Kelet egyrészt a keleti part, ami az USA-ban egyfajta fogalom, New England, a hatalom központja. Az Óz-mitológiában a Keleti Boszorkány volt a gonosz, mert a könyv arról szól, hogy a középnyugati országrészt hogyan szívatja meg a keleti, vagyis Washington. És persze ott van még a Közel-Kelet meg a Távol-Kelet, ami olyan másnak tűnik. A tökéletes Másmilyen. Szóval ez egy kettős jelentésű szó és szerintem érdekes, hogy egy olyan ellenállási mozgalom viseli névként, ami a keleti partról, New Englandből származó srácokból áll, akik Másmilyenek akarnak lenni.” Egy vicces név a stábból: Billy Slaughter (Mészárlós Vili), ő volt Trevor, a zsaru. 

Apró szpojler itt 

Ellen Page másodszor hal meg filmen úgy, hogy lelövik; a csókolózós jelenet meg nem rossz, de tényleg csak kampányfogás. Ami viszont kell. 

Szpojler vége 

A Kelet 6 és félmillió dollárból lett, USA-beli bevétele valamivel több, mint 2 millió dollár. A kritikusok nagyrészt pozitívan reagáltak rá. 

Remekül felépített érdekes, izgalmas történet, hús-vér szereplőkkel, érthető motivációkkal és olyan eseményekkel, amik a valóságban ugyanígy megtörténhetnének. A főhősnőt örökre megváltoztatja ez a küldetés, ám sajnos a mondanivaló lényege valahogy elveszik, mert úgy hiszem, a néző, még ha sokkolja is a cselekmény, nem fog változtatni a szokásain miatta… 

Pontozás:

imdb: 6.8 (4 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 5/5

Hírek:

- Ellen Page jövőre ismét Árnymacska lesz az X-Men: Az eljövendő múlt napjaiban, amit már nagyon várok. Ezen kívül végre ismét kapott egy érdekes szerepet, az Into The Forest című dráma/sci-fiben, amely egy tinédzser testvérpárról szól, akik a közelgő apokalipszis elől egy erdőbe menekülnek. Ellen producer is, filmbeli partnere Evan Rachel Wood. (Előbbiről írtam, az utóbbiból asszem nem lett semmi.)

- Alexander Skarsgard egy szintén világvégés horrorban, a Hiddenben bukkan fel 2014-ben, valamint a The Giver névre hallgató dráma/sci-fiben, amitől viszont nem várok sokat, lévén a női főszereplő Taylor Swift… 

- Toby Kebbell A majmok bolygója: Forradalom névre keresztelt előzmény-folytatást erősíti. 

A közeli jövőben két filmet ígérhetek biztosra, mindkettő horror lesz.