Annak idején, talán 2 éve, mikor először láttam ezt a filmet a tvben, nagyon érdekesnek tűnt a reklámok alapján. (Akkor is a tv2 adta és mivel nem túl régi, ezért elképzelhető, hogy magyar premier volt.) Hiszen a főszerepben Gary Oldmannel nem lehet rossz mozit csinálni (lásd: Drakula, HP 3., Lost in Space). Nézés közben felbukkant még pár ismert arc és egyre inkább úgy éreztem, hogy ez valami olyasmi, amiért érdemes volt leülni a képernyő elé! A Blöff és a Ravasz, az Agy... stílusában készült Döglött hal mintha ezek paródiája vagy újragondolása lenne. A szálak kuszák és gyakran nehéz követni őket, de egyszer csak minden és mindenki találkozik.

Adott Lynch (Oldman), a profi angol bérgyilkos. Hideg, érzelemmentes. Egy szép napon Londonba érkezve reflexből leüt egy tolvajt, aki ellopott egy mobiltelefont - élete pedig ettől a pillanattól gyökeresen megváltozik!

Ott van még Abe (Andrew Lee Potts), aki egy kulcsmásolónál dolgozó fiatal, felelőtlen alak. Most éppen újabb baklövést követett el - felcsinálta a barátnőjét, Mimit (Elena Anaya). A lány elmegy az anyjához egy időre, hogy feldolgozza az eseményeket, vagyis ott akarja hagyni hősünket. Abe mindent megpróbál, hogy legalább elutazása előtt kedvére tegyen Miminek, még a telefonját is kölcsönadja neki. Miközben kávét vesz, nem sejti, hogy szerelme egy srácot üldöz, aki kikapta a kezéből a telefont és elszaladt. Mivel azonban egy pofa megállítja a rablót, és a telefon visszakerül hozzá, így mindebből semmit se vesz észre. Hamarosan viszont rejtélyes hívásokat kezd kapni és csak ez lesz a legkisebb gondja...

Közben Danny (Robert Carlyle), a sztriptízbár-tulajdonos, üvöltöző uzsorás is útnak indul, hogy lyukat ordítson hitelezettjei hasába, telefonkagylójába, esetleg mindkettőbe.

Lynch különös megbízója pedig elindítja Virgilt (Billy Zane), az összekötőt, hogy találjon egy másik bérgyilkost és keressék meg a szűkszavú angolt. Az új kolléga viszont az ápolatlan, mogorva és hirtelen haragú Dragan (Karel Roden), aki első perctől rühell mindent és mindenkit. Hamarosan egy pénzzel teli táska, pár pisztoly, egy szado-mazoban jártas prostituált és egy Fish (vagyis Hal - Terence Stamp) nevű pofa is feltűnik, innentől pedig végképp elszabadul a pokol!

Annak idejéről két dolog maradt meg: az egyik Karel Roden, akit a Hellboy óta kedvelek, a másik pedig egy Jimi Mistry nevű szörnyen irritáló alak. Egyszerűen utálom a "füves" karaktereket, annyira bárgyúak, idióták és zavaróak - na, ő pont ilyen. Második alkalomra ellenben már szinte fel se tűnt, több okból se.

Ugyanis nem semmi embereket toboroztak össze erre az ámokfutamra és az alapanyag sem rossz. Megtalálhatjuk a Blöff vesztes figuráit, a látomás-szerű részeket, mikor egy pillanatra betekinthetünk a szereplők agyába, és a féktelen lövöldözést is. Mégis, a helyzet az, hogy a Döglött hal inkább egy érdekes, néhol vicces, máshol különös film lett, amiben azok a dolgok, amik Guy Ritchie-nél klappoltak, nem működnek - vagy nem úgy, ahogy kéne, hogy működjenek.

Viszont az újranézés határozottan jót tett neki, így másodjára már jobban tetszett, de még egy-két alkalom biztosan kell, hogy végre kijelentsem, hogy ez egy jó film. Addig is:

imdb.com felhasználói szerint: 5.3/10 (7 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem. 5/5

Szerkesztés: Harmadik nézésre már azt mondom, hogy ez egy marhajó film:) A végső "leszámolásnál" annyit röhögtem:D És azóta megvan eredeti dvdn!

Ígéretem szerint ma megnéztem a Legendát és a Batman: Gotham Lovagját, így ezekről is lesz bejegyzés hamarosan. Éjjel, aki még nem látta, nézze meg a Halhatatlanokat az m1-en, én pedig nemsokára ismét jelentkezem!