A port.hun jártamban-keltemben akadtam rá erre a filmre, aminek még egyetlen értékelése sem volt. Bevallom, miután elolvastam Bram Stoker regényét, kicsit jobban elkezdett érdekelni Drakula története, és az itt tárgyalt mű a leírás alapján érdekesnek tűnt. Mondjuk a Film+ 2-ből gondolhattam volna, hogy talán mégsem jó ötlet vállalkozni rá… 

Bram Stoker (Wes Ramsay) feleségül kéri szerelmét, Elizabeth Murray-t (Kelsey McCann), ám a hölgy apja (Dan Speaker) nem hajlandó hozzáadni a lányát, csak azzal a feltétellel, hogy ha egy évig távol maradnak egymástól. Ha a szerelmük kibírja ezt a próbát, akkor egybekelhetnek. Bram meghúzza magát egy távoli helyen, Elizabeth pedig elmenekül Londonból, ám balszerencséjére a vasútállomáson összetalálkozik Drakula grófjával (Andrew Bryniarski), aki felajánlja neki a segítségét. Ám ebből hamar emberrablás kerekedik, így aztán a szerelmes ifjú és a bosszúszomjas apa útra kelnek Erdélybe, hogy leszámoljanak a gaz gróffal.

Ezt az alkotást nézve két dolog merült fel bennem: Michael Feifer vagy írni, vagy rendezni nem tud – esetleg egyiket se. Ezt az embert gyakorlatilag egy személyben terheli a felelősség a Dracula’s Guestért, és ez sajnálatos, mert több pénzből, egy normális forgatókönyvvel vagy egy jobb direktorral lehetett volna valami érdekeset csinálni. Ezt csak azért mondom, mert valóban létezik egy ilyen című novella Bram Stoker tollából, ami csak a halála után jelent meg, és állítólag a Drakula gróf válogatott rémtetteinek eredetileg törölt nyitófejezete lett volna. Sajnos a címen és néhány kis részleten kívül ennek a filmnek vajmi kevés köze van az irodalmi alapanyaghoz. A továbbiakban szpojlerek következnek, így csak az olvasson tovább, aki már látta, illetve nem akarja megnézni! 

A nyitásnál feltűnt a rendkívül fura képminőség, valami igen olcsó anyagra rögzítették a látnivalókat. Viszont már ekkor akadt valami, ami tetszett benne, ez pedig a régies beszédstílus, ami a regényre emlékeztetett. A gonosz megjelenéséig egy szimpla dráma bontakozik ki előttünk, és azt hiszem, ez a legerősebb rész. Azonban itt van két súlyos kérdés: Miért lett a történet főszereplője Bram Stoker, miért nem maradt Jonathan Harker, vagy lehetett volna egy teljesen új szereplő is; valamint miért lett Minából Elizabeth? De ezek csak apró részletek. Viszont azért az ember várja, hogy mikor lesz a csavar, a kikacsintás, hogy „hé, ő az író, majd figyeld a végén, mikor tollat ragad és megírja a történetét!” Hát ezt hiába várjuk…

Aztán következik a gróf első megjelenése. Ugye minden feldolgozás sarkalatos pontja, hogy ki és miként ábrázolja a vérszívót. Nos, Andrew Bryniarski félelmetesen néz ki, de igen-igen rossz színész. Tetszett, hogy a külseje úgy-ahogy követi a regényt (szakálla van és nagy orra), valamint a később Bőrpofát is életre keltő fickó óriási termete révén erőt sugároz. A magyar szinkronhangja, Varga Kolos, remekül teljesít, sokat ad hozzá a hatáshoz; de sajnos ez édeskevés. Bryniarski túlzottan színpadias, mesterkélt; ehhez még hozzájön, hogy a gróf bírja a napfényt, olyan dolgokat tud csinálni, mint a Jedik a Star Wars-filmekben, ezen kívül teleportál, hipnotizál, láthatatlanná válik, szó esik róla, hogy tud repülni és farkas helyett kutyává alakul. (Utóbbit valószínűleg azért, mert Feifer egyik specialitása a kutyás film, a másik a sorozatgyilkosos.) A figura újraértelmezéséhez hozzátartozik, hogy nem egy Drakula van, hanem több volt, ezért nevezik Drakula grófjának, és persze a felmenői is vámpírok voltak. Vért szívni csak egyszer láthatjuk, cserébe viszont kapunk némi vicces történelmi inkonzisztenciát, mikor a térképen újfent Romániát mutatnak, majd később Drakula azt mondja, hogy  „A székelyek meghódítják a világot!” Szintén új, de jó megoldás, hogy „Harker” helyett ezúttal „Minát” ejti foglyul, ráadásul a rosszfiú nem csak a vérére pályázik, hanem gyereket akar csinálni neki. (Hogy megszabaduljon egy évszázados átoktól és emberré válhasson? Ez a szál végül megoldatlan marad, nem tudjuk meg, mi történik a megerőszakolt Elizabeth-tel, és a méhében fejlődő sátáni magzattal.) 

Deeeeee ezeket még el tudnám fogadni művészi szabadságként, adaptációként, stb. Ám a történet annyira összefüggéstelen, értelmetlen és ostoba, hogy teljesen elnyomja a pozitívumokat. Haladjunk sorban: Először kapunk egy nyitó jelenetet, ami rögtön a dolgok közepébe vág, megtudjuk, hogy Malcolm (az meg ki?) halott, a vérszopó majdnem kétszer kioltotta Bram életét és megerőszakolta Elizabeth-et. Majd vissza egy hetet a múltba. Itt az a gond, hogy ezek után az egyetlen igazi meglepetés csak az összecsapott, érthetetlen és barmó végkifejletkor éri a nézőt, vagyis előre ellőnek minden fordulatot. Aztán: Hősünk egészen véletlenül ugyanott dolgozik, ahol Jonathan Harker és a megbízása is ugyanaz, találnia kell egy házat Drakulának. Aki a puszta levegőből, fényes nappal jelenik meg az ingatlanügynökségen. Itt még azért bizakodtam. 

Később Elizabeth elmegy a vasútra, ahol pénz nélkül próbál felszállni egy vonatra, ami Skóciába indul, de a kalauz nem engedi fel. Drakula véletlenül pont ott van, és kicsit megtépi a pasast, de ezek után hősnőnk és a vámpír nem szállnak fel a vonatra, hanem utóbbi külön bejáratú hintóján indulnak el. Oké. Ez belefér. Valaki viszont elmondhatná, hogy a pályaudvaros rész után hirtelen honnan tudja az inas, hogy Drakula elrabolta Elizabeth-et? Még ha a kalauz vallomást tesz, leírja a támadóját, akkor is a szemtanúk (ha voltak) annyit láthattak, hogy a lány önként száll be a hintóba, mert ez történt. Plusz valahogy mindenki ismeri Drakulát, csak Bram, Elizabeth és az ingatlanos pasi nem - a cselekmény végére derül ki, hogy honnan és miért, vagyis inkább akkor se.

Események, amik számomra homályosak: Bram miért éjjel nézi meg a házat? Ez a házas dolog különben sehová se vezet, a gróf megbízást ad, a pali levadássza neki azt az épületet, aminek feltehetőleg a vámpír maga öli meg a tulajdonosát; de ezek után egyszer sem térünk vissza Londonba. Tehát ez a szál ugyanúgy félbemarad, mint a démoni gyermeké… Abban a kisvárosban vagy faluban, ahová Bram elvonul, Drakulának szintén van egy háza és emberünk tök véletlenül pont oda szállásoltatja el magát? Azon már nem lepődök meg, hogy a hintó, Elizabeth-tel, valahogy átkelt az óceánon, de utána, amikor együtt ülnek az asztalnál, akkor a lányt nem zavarja a gróf külseje? Addig ugyanis se karmai, se vámpírfogai nem voltak, ezek csak ott bújnak elő, de ő nem reagál rájuk. A csúcs viszont a franciaországi rész. Bram, ki tudja hogyan, megérkezik Franciaországba, mert azon és Németországon keresztül akar eljutni „Romániába”. És ott van egy ház, ahová bemegy érdeklődni a vonat felől, de se csomagja, se semmije nincs, ami arra utalna, hogy több napja utazik. És itt a házban lakik egy fura öregasszony meg egy ronda öregember és ezek tulajdonképpen patkányemberek, de az egész annyira zavaros, hogy az imdbs stáblista elolvasásáig fel se fogtam. Ülnek az asztalnál, beszélgetnek, innen-onnan kint és bent figyelik őket, a vendéglátók irtó furák, aztán Bram felkap egy kést, elszalad, a csöves külsejű alakok utána, aztán van némi verekedés, végül lehagyja őket. Ez mi a bánat volt? 

A németországi részlet valamennyire követi a címadó novella eseményeit, bár a kutya elég nevetséges, ráadásul a kaotikus képek még tovább terhelik a néző agyát. Ezt követően, a nyitó jelenet egy az egyben jön megint – ha nem 3 perces lenne, és akadna benne valami új, akkor lenne értelme ismét bemutatni, de így… Ekkor ismét megtörténik, hogy az egyik figura (jelen esetben Bram) olyan dolgokat tud, amiket semmiképpen se tudhat. Honnan veszi, hogy Malcolmot megölte valaki? Annyit lát, hogy fel van akasztva. Oké, a házban ott függ Drakula képe a falon, de ha mialatt ott lakott, ez nem tűnt fel neki, akkor azt se tudhatja, hogy övé a ház, tehát semmiféle alapja sincs arra, hogy a grófot összekösse barátja halálával. Egyáltalán mi az, ami miatt a teljes mértékben öngyilkosságnak tűnő akciót bűnténynek könyveli el? De ez még semmi, mert azt is tudja, hogy a francia patkányemberek szintén az erdélyi nagyúr bűvkörébe tartoznak, mikor erre szó szerint semmi se utal – a házban persze volt 2 patkány, de ez akkoriban mégse lehetett annyira ritka dolog. Oké, elismerem, ha kihallgatja a német katonákat, akkor rájöhet, hogy „a kutya, ami nem kutya” az valami földöntúli izé, de ha már itt tartunk, Bram honnan tudja meg, hogy Drakula vámpír? Kitől? Mikor? És miként jöhet rá, hogy akkor a kutya csakis ő lehet állat képében?

Azért a rosszfiút se kell félteni a hülye megoldásoktól: Amikor foglyul ejti Elizabeth-et a barlangban, azt mondja neki „Gondoskodnom kell rólad”, de se vizet, se ételt nem ad neki. Miféle gondoskodás ez? És aztán ezt a barlangot, ami állítólag annyira jól el van rejtve, hogy csak akkor találják meg, ha a gróf engedi, mindenki egyből megtalálja. Plusz kiderül, hogy ha innen indulva felfelé megy valaki, akkor a kastélyba jut ki, tehát a csajnak csak fel kellene kelnie és el kellene indulnia, hogy kijusson. Még valami: „A rács csak bentről nyílik” – de erre honnan jön rá? Drakula egyszer se nyitja ki. És milyen hülye börtönajtó az, aminek a rab felőli oldalon van a zárja? És a csaj miért nem próbálja meg kinyitni valahogy? 

Sajnos méghátra van a legmélyebb mélypont. Amikor ugyanis az apa, Murray admirális megérkezik, akkor Brammel együtt elkezdik üldözni az egyébként kívülről várkastélynak, belülről kriptának tűnő építményben a grófot, aki demonstrálja a Sötét Oldal erejét, majd kardpárbajt vív az admirálissal. Akiről kiderül, hogy halhatatlan vámpírvadász, végzett a vérszívó felmenőivel és véletlenül sem Van Helsing a neve. Sőt, a lánya örökölte tőle a halhatatlanságot! Murray úr annyira király, hogy ő is tud láthatatlanná válni, majd egy követhetetlen, amatőr módon koreografált csatában megöli Drakulát úgy, hogy elvágja a nyakát, aztán szíven szúrja. Karddal. És ezek után semmit, de semmit se magyaráznak meg, egyszerűen vége van a filmnek. 

Szpojlerek vége, érdekességek kezdete: Bram Stokert nem tűntették fel a stáblistában. Michael Feifer játssza az admirális kocsisát; és egyébiránt a forgatókönyv készítésén meg a rendezésen túl producer is volt. A tegnapi napon (december 9.) volt a magyarországi tévépremierje ennek a műnek, így az elsők közt láthattam itthon. Végezetül egy vicces név a stábból: Daniel Bonjour (a német katonák kapitánya). A Dracula’s Guest megközelítőleg 1 millió dollárból készült, más adatom nincs róla. 

Egy jó ötletből nagyon ótvar, összefüggéstelen zagyvaság készült, ahol a vámpírt összekeverik a Sith Nagyurakkal; az írót az általa megteremtett karakterrel és a nézőket a legelőkön nyammogó birkákkal. Voltak benne pozitívumok, de annyira sok a negatívum, hogy csak na. Jobban jártam volna, ha a Vészhelyzetet nézem az M3-on… 

Pontozás: 

imdb: 3 (2 év alatt 0.1-et emelkedett.)

Szerintem: 2/5 

Ja és még valami: Az miért van, hogy az angol, egyes számú guest (vendég) szót magyarul vendégekre fordították?