Évekkel ezelőtt valahol belebotlottam ennek a plakátjába, ha minden igaz, akkor talán egy antikváriumban láttam a zenéjét tartalmazó cdt. A figyelemfelkeltő poszter és a cím beleivódott az emlékezetembe, aztán hallottam, hogy készült belőle egy újra Nicolas Cage-dzsel, de ezeken felül semmit sem tudtam róla. Kb. két hónapja a szokásos helyen viszont megtaláltam és 100 Ft-ot beruháztam rá, pláne miután észrevettem Christopher Lee nevét a dvd borítóján. Tegnap pedig végre rávettem magam, hogy leüljek és végignézzem, úgyhogy jöjjön most egy különös utazás a pogány okkultizmus világába!

Skóciában található egy kis sziget, amit Summerisle-nek hívnak. Ide érkezik meg a mélyen vallásos rendőr, Howie őrmester (Edward Woodward), aki egy bejelentés nyomán indulva jut el a szigetre, ahonnan állítólag eltűnt egy tizenéves lány. Már ott tartózkodása első napján feltűnik neki, mennyire furcsák a helyiek, akik túlzottan pajzánnak, profánnak és istentagadónak látszanak. Ráadásul még csak a kislányról sem tudnak semmit. Vagy mégis? A nyomozás során Howie körbe-körbe jár, és minden arra utal, hogy a Lord Summerisle (Lee) vezette közösség az ősi kelta vallást gyakorolja, és arra készül, hogy feláldozza az eltűnt lányt az isteneinek. Vajon sikerül megakadályozni a rituális gyilkosságot?

A lemezen mindössze egyetlen extraként a trailert találtam, úgyhogy gondoltam egyet és elsőnek azt néztem meg. Hát, nem lettem tőle okosabb, mert totál kaotikus, össze-vissza villódzó jelenetek sora, amiből semmi sem derült ki. A zavaromat csak fokozta a nyitó stáblista, ami alatt Howie egy hidroplánnal repül gyönyörű tájak fölött, miközben egy kellemes dal szól. Mielőtt még bővebben rátérek a dologra, leszögezném, hogy a The Wicker Man elképesztően furcsa, ellentmondásos darab. 

A zene végig vidám, fülbemászó, még akkor is, amikor pajzán szöveggel társul és a sziget lakói ugyanígy jókedvűek, harsányak, élettel teltek. Valahogy úgy tűnik, mintha a zsaru lenne a kakukktojás, ő az, aki nem illik a képbe, mert humortalan, rideg és túlzottan komoly. A mindent belengő mágikus atmoszféra elvarázsol, és még a gyógyszertár gyomorforgató árui meg a sötét tónusú cselekmény sem hat riasztóan, legalábbis rám nem. A cselekmény mindig egyre bonyolultabbá válik, annak dacára, hogy a játékidő közepétől senki sem akadályozza Howie-t a szálak felgöngyölítésében; aztán a végén van egy nagy csavar, ami viszont fura módon mégse ütött – kitalálni azért képtelen lettem volna. De ez a „nem eléggé durva” elmondható más részekről is. Korántsem egyértelmű, hogy ez a megvalósítás musicalszerű, énekléssel teli, boldog jellege vagy az eltelt 40 év miatt van, ám az se kizárt, hogy az antipatikus főhős a ludas - egyszerűen lehetetlenség érte szorítani. Elképzelhető, hogy ebben rejlik e film nagysága: szimpatizálni fogsz a pogányokkal, ahelyett, hogy elítélnéd őket. Kérdés, hogy ez volt-e a készítők szándéka?

Fontos kijelenteni még, hogy a sok meztelenség és szex miatt csak 18 éven felülieknek ajánlható! 

Érdekességek: A sztori alapját David Pinner 1967-ben megjelent regénye, a Ritual adta, amely érdekes módon filmforgatókönyvnek készült, ám a projektből nem lett semmi, így alakult át könyvvé. Inspirációul szolgált még az 1676-ban kiadott Britannia Anitqua Illustrata című könyvben látott kép, ami a vesszőből font embert ábrázolta. Julius Caesar számolt be először erről az építményről, egy a mai Franciaország területén vívott háborújának elbeszélésében. Eszerint a kelta törzseknél a legfőbb büntetés az volt, hogy hatalmas, ágakból ember alakúra fonott szobrokban élve égették el a bűnözőket - ez az adat viszont megkérdőjelezhető, egyesek úgy tartják, ez csupán Caesar propagandafogása volt. Ugyanakkor Christopher Lee - akkoriban a Hammer-stúdió horrorjainak sztárja - szeretett volna kilépni a skatulyából, ezért keresett magának egy újfajta szerepet. Lee összeállt a forgatókönyvíró Anthony Shafferrel, majd beszállt melléjük a rendező Robin Hardy és a British Lion filmcég vezetője, Peter Snell (aki később a producer lett). Utóbbi kettő találta ki, hogy a Hammer stílusával szöges ellentétben álló horrort készítenek a „régi vallásról”. Shaffer és Lee 15 ezer fontért megvették a Ritual jogait, ám előbbi végül arra jutott, hogy a regény feldolgozása nem lenne elég jó, így inkább csak az alapszituációt hagyta meg és köré épített egy új eseménysort. A szkript létrehozásához kimerítő kutatást végzett a pogányságról, ehhez nagy segítségnek bizonyult James Frazer 1890-ben kiadott tanulmánykötete, a The Golden Bough.

A pénzügyi és technikai hátteret nyújtó British Lion céget éppen akkoriban vásárolta fel egy üzletember, aki, bizonyítandó, hogy nem leépíteni és eladni akarja, gyorsan szeretett volna egy kész filmet a szakszervezetek orra alá dugni. Emiatt A vesszőből font embert októberben és novemberben forgatták, rendkívül gyors ütemben, kis költségvetéssel. A virágzó fákat hozatták, a virágok és a zöld levelek nagy része kézzel készített kellék volt, amiket a növényekre ragasztottak. A dalok nem pogány eredetűek, hanem a zeneszerző Paul Giovanni szerzeményei, kettő esetében már ismert szöveget használt, de minden dallamot ő komponált. A musicalszerű jelleg a színészeket is meglepte a forgatáson. 

Az elsőfilmes direktor és a forgatókönyvíró megegyeztek, hogy a lehető legobjektívebben, részletes és hihető módon mutatják be a kereszténység előtti szokásokat, ám így is vannak hiányosságok a kész műben. A helyszín elvileg a Hebridákon van, ahol sokan beszélik a kelta nyelvet, ám a filmben alig hangzik el ezen a módon bármi. A népszokások egy része angol és nem skót gyökerű, az öt főszereplő közül pedig egyik sem skót. Az almának fontos szerepe van a kelta mitológiában, a történetben szintúgy. Summerisle lakóinak majdnem mindegyikét valamilyen növényről nevezték el (például a rowan és a willow egy-egy fafajta). A címadó építményt Burrowhead településnél építették fel, a lábai még hosszú évtizedekig ott álltak, de aztán valaki 2006-ban ellopta őket.

Lord Summerisle alakítója ingyen vállalta a munkát és közel 300 alkotást számláló filmográfiájából a mai napig ez a kedvence. Lee énekhangja olyan, mint a mostani beszédhangja, egyébként viszont teljesen máshogy szól. A fogadós lányát, a csábos Willow-t játszó Britt Ekland svéd színésznő négy hetes terhes volt a forgatás alatt, így nem engedte, hogy a meztelen jelenetekhez deréktól lefelé mutassák. Ám Willow-t mégis láthatjuk teljesen pucéran, mert Ekland tudta nélkül beállítottak egy dublőrt az utólagos felvételekhez, ráadásul a szövegét újra rögzítették, csakhogy azt immár Annie Ross mondja. Brittet ez rendkívül dühítette, de nem tudott mit tenni ellene. Később azt állította, hogy a végső jelenetnél több állat elpusztult, ám ezt a rendező megcáfolta. Ugyanennél a résznél Edward Woodwardot levizelte egy kecske:D Howie szövegét hatalmas táblákra írták, amiket a nagy rituálé helyszínén lévő szikláknak támasztottak neki, innen tudott Woodward lesni, ha elfelejtette, mit kellett mondania. Robin Hardy a pap a templomban, ahol a rendőr a jegyesével van (ez az én verziómban csak egy rövid visszaemlékezés és a nő nincs benne); az író pedig egyike a falusiaknak a termékenységi menetben. A Bolond álarca mögött egy jelenetben Shaffer bátyja bújt meg. Az eltűnt lány szerepében Gerry Cowpert láthatjuk, ám a fénykép, amit körbeadnak, az ikertestvérét, Jackie Cowpert ábrázolja. Jackie a barlangos üldözésben beállt a nővére helyett. A tanárnőt megszemélyesítő Diane Cilento színpadi színésznő volt és félig már visszavonult, mikor Shaffer visszacsábította őt a színjátszáshoz a The Wicker Man kedvéért – később ők ketten összeházasodtak.

A vesszőből font embernek több változata ismert, ám az eredeti, első vágás elveszett. Elvileg véletlenül került a megsemmisítendő anyagok közé egy újabb tulajdonosváltásnál, ám Christopher Lee szerint direkt lett belőle „autópálya-alapanyag”, mert a producer Michael Deely utálta. Először 99 percesnek készült, mára pedig maradt egy 91 és egy 96 perces változata, a legteljesebbnek ítélt verziója a Canal+ által kiadott Bővített Kiadás. Ennek létezik egy különleges, kétlemezes változata, amit fadobozban dobtak piacra és mindössze 50 ezer példány készült belőle. Ezek közül 20-ban ott van Christopher Lee, Edward Woodward, Anthony Shaffer, Peter Snell és Robin Hardy aláírása! A mozgóképből lett egy regény (The Wicker Man, 1978; írta Hardy és Shaffer), színdarab és színpadi musical, valamint 2006-ban egy remake, amit itthon Rejtélyek szigeteként ismernek és csúfosan megbukott. 2011-ben bemutatták a The Wicker Tree-t, ami „folytatás”, de mégsem az; és 2004. óta minden évben megrendezik a The Wickerman Festivalt is, azon a környéken, ahol a filmet forgatták - ez egy zenei/művészeti fesztivál, aminek a végén mindig elégetnek egy hatalmas fabábut. 

A The Wicker Man készítési költségéről nem találtam adatot, első bemutatásakor kis híján 61 ezer dollárt hozott be az USA-ban. 1974-ben elnyerte az első díjat a párizsi Fantasztikus Filmek Fesztiválján, 1978-ban Saturn Awarddal jutalmazták Legjobb Horror kategóriában, mára pedig kult-státuszba került. A kritikusok mindenütt pozitívan reagáltak rá, sokan közülük 1973. legjobb filmjei közt tartják számon. 

A rövid véleményem annyi, hogy fura. Ehhez foghatóval még nem találkoztam, valami másra számítottam. Azért egy érdekes élmény volt, csak ellentmondásos, legalábbis nekem. 

Pontozás: 

imdb: 7.6 (3 év alatt 0.1-et csökkent.)

Szerintem: 4/5 

A dvdről: Ez egy igen jó, bár egyszerű kiadás. A fekete és vörös borítón figyelemfelkeltő szövegek és képek láthatóak, a menü igényes, mozgó, megalapozza a hangulatot. A hangopcióknál csak a mono vagy az 5.1-es lehetőség adott, mindössze egy nyelv van, emellett akad egy jelenetválasztás meg a már a cikk elején említett trailer. A képminőségen nem, de a hangon meglátszik az eltelt 40 év, valamint azt furcsának tartom, hogy a Play Movie helyett Theatrical Version van kiírva, mintha lenne mellette egy Bővített vagy Rendezői Változat is, pedig nincs. Az egyetlen dolog, ami nem tetszett, az a Canal+-logó, amit a lemez behelyezésekor és a film kezdetén is meg kell néznünk, merthogy áttekerni nem engedi – viszont legalább a copyright-szöveg irtó rövid. 100 Ft-ot megért, de szívesen néztem volna extrákat. 

Hírek: 

- A most 85 éves Robin Hardy még mindig aktív, készíti a trilógia lezáró darabját, a The Wrath of Godot, ami a The Wicker Tree-vel együtt áll össze hármassággá. Ezt a filmet azonban már tavaly év végén be kellett volna mutatni, az előzetes tervek szerint egy időben a The Wicker Man képregény-adaptációjával. A wikipedia szerint viszont The Wrath of the Gods a címe, Wagner Ring-ciklusának lezáró darabján alapul és 2015-ben mutatják be. Szóval van, de nincs:) 

- Christopher Lee ismét Saruman lesz A hobbit: Oda és visszában. 

A dvd-bemutatós szavazásra 2 hét alatt mindössze 2 voks érkezett, viszont ezek egyöntetűen az efféle cikkek ellen szólnak. Még meglátom, hogy figyelembe veszem-e őket vagy sem, mindenesetre a következő írásom egy újabb klasszikus kult-horror lesz!