Darkman-trilógia: befejező rész

Kedvenc szuperhősöm (eddigi) utolsó kalandja. Megint Arnold Vosloo alakítja és Bradford May rendezi. Ez esetben viszont (végre?) Larry Drake nélkül.

Hősünk ezúttal Rookerrel (Jeff Fahey) kerül szembe, aki kb. Durant alacsonyabb, vékonyabb, jóképűbb és még fagyosabb kiadása. Úgy tűnik a film elején, hogy Westlake doktor végre révbe érhet, hiszen Dr. Thorne (Darlanne Fluegel), aki annak idején részt vett az operációjában, most helyreállította az idegrendszerét és rendelkezésére bocsátotta a laborját is - elkészül egy adag a tökéletes szintetikus bőrből. Viszont ekkor kiderül, hogy Darkmant csapdába csalták, a segítőjének hitt nő valójában Rookernek dolgozik. Elveszik a lemezt, amin a bőrpolimer-kutatás teljes anyaga van és a tökéletes maszk alapanyagát is. Ha ez nem lenne elég, Westlake véréből előállítanak egy új harci drogot is - ezúttal sem a maszkok, sem az erő nem számítanak. A konfliktus közepén pedig láthatjuk, hogy a zord külső és az őrület mögött vannak még emberi érzések is.

Jobb, mint a második, gyengébb az elsőnél. Vosloo most is jó, rengeteget van a valódi Darkmanként vásznon (tehát kötésekkel az arcán). Fahey karakteres gonosz, és a feleségét játszó Roxann Dawson is egészen remek. Két kis hibát is észrevettem, így a harmadik megtekintésre, plusz azt, hogy az elején kb. 5 percet egy az egyben átemeltek a második részből.

Ezek ellenére nem egy rossz film, de csak azoknak ajánlom, akik látták a kettőt is.

imdb.com felhasználói szerint: 4.7/10 (8 év alatt 0.2-t növekedett.)

Szerintem: 5/5 (Harmadszorra azért már veszít az erejéből, de Darkman itt érzelmes és őrült is, sokat harcol és marhajól néz ki.)

Este talán Drágám, add az életed!, ha igen, azt biztos majd a kolléganőm írja meg. Végezetül pedig egy figyelemfelkeltő trailer: