Mr. Bean minden bizonnyal utolsó szélesvásznú szerencsétlenkedése.

     Ezúttal Franciaország gyanútlan lakossága kap ízelítőt Rowan Atkinson világhírű karakterének cselekedeteiből. Tombolán nyeri az utat és ugyanilyen játszi könnyedséggel teszi saját magának borzasztóvá. Meg például kezdetben egy orosz kissrácnak is; az ő apjának; a "méltán világhírű" filmrendezőnek, Carson Clay-nek (Willem Defoe), meg sok mindenki egyébnek, akiknek annyi a bűnük, hogy egy időben és egy helyen tartózkodnak angol hősünkkel. Végülis Beannek a gyerek és egy kezdő francia színésznő társaságában lehetősége adódik az egész utazásra feltenni a koronát; azaz megmenteni minden emberi lényt meg minden mozgóképet az esetleges akármitől. :)

     Nem hiszem, hogy bárkinek is ajánlani kéne a filmet, az elmúlt huszonegynéhány év alatt mindenki eldönthette, hogy kedveli-e ezt a bárgyú brit bácsit, avagy sem. Előbbiek nyilván megnézik, utóbbiak pedig elkerülik. És egyikük sem fog tévedni, mert gyakorlatilag ugyanazt kapjuk, amit a kisfilmváltozatokban, tehát a szokásos poénokat, melyek leginkább abból adódnak, hogy Mr. Bean nem úgy gondolkodik, mint egy ember, ő maga egy külön intézmény, mely távol esik az olyan egyetemes fogalmaktól, mint logika, gyakorlatiasság, értelem, egyszerűség. És mindezek helyébe lép a kiszámíthatatlanság, a káosz és a kesze-kusza gondolkodásmód.

     Jómagam természetesen a Mr. Bean-rajongók népes táborába tartozom és épp ezért nekem tetszett a film. Bár egy kicsit unalmas néha, és nem annyira lepődtem meg egy-egy megmozdulásán, de meg kell hagyni, ötletes a történet. Willem Defoe karaktere, azt hiszem, simán tárolható a művész úr legnagyobb alakításai között, de tényleg! Annyira jól kidolgozták a cannes-i filmbemutatót, az ember nem is gondolná, hogy nem egy valóban létező filmet látunk. Melynek producere, rendezője, alkotója, művészeti vezetője, kutyafüle mind Carson Clay.

     Van benne mjúzikelparódia, akciójelenet, gasztronómiai tippek, és nyelvleckének sem utolsó. A rendező, Steve Bendelack pedig számos humoros, brit tévéműsor készítésében edződött, tehát nem számíthatunk semmi komoly dologra.

     Mr. Atkinson kitűnően játszik a világ bármely láthatatlan hangszerén, melyet ebben a filmben is megmutat. Csakúgy, mint itt alant: