Rovatok

Filmrajongó

Több mint 1000 bejegyzésből álló magyar nyelvű filmadatbázis, filmrajongóktól filmrajongóknak. Nem vagyunk kritikusok, nem vagyunk szakértők, csak két tv-néző, akik szeretik a filmeket:) Ha nem tudod, mit nézz este, vagy hogy megéri-e látni az adott filmet, keress rá (jobb oldalt a Kategóriák vagy A héten a tvben listában) és olvasd el a véleményünket róla! Erre a címre tudtok írni nekünk: maisieswatch@gmail.com

Kategóriák

akció (139) áldokumentum (7) animációs (61) bekategorizálhatatlan (5) dokumentum (14) dráma (320) fantasy (137) háborús (18) hill (20) hírek (77) horror (196) kaland (78) katasztrófa (4) krimi (73) magyar (79) musical (11) néma (11) paródia (36) regényem (3) rövidfilm (12) sci fi (148) spencer (26) sport (37) szatíra (9) szuperhős (105) thriller (62) történelmi (34) vígjáték (474) western (9) zene (59)

Friss topikok

2010.02.22. 19:49 Mozsárágyú

Idétlen időkig (Groundhog Day) 1993

     Shakira vagy Holly Hunter valószínűleg örülne, ha február másodika folyamatosan megismétlődne számukra, mert ez a szülinapjuk. Szegény Phil viszont nem hogy nem örül, ő egyenesen a pokolba kívánja ezt a napot. Az ő szenvedéseit örökíti meg ez a kiváló film, amit ember nem látott még annyiszor, mint Én.

     Phil szerepében Bill Murray tündököl. Egy undok és cinikus tv-meteorológust játszik, akinek mindenkihez van egy rossz szava. Életében negyedszer is eljön az a fergeteges pillanat, amikor tudósítania kell egy eseményről, melyet Obama hazája Mormota-napként ismer. Hasonlóan tudományos módszerrel dolgozik a mormota, mint felénk a maci; ha meglátja az árnyékát, akkor még egy ideig tart a tél. És ezt mindenki nagy izgalommal várja, kivéve a savanyú Mr. Connors-t. Letudja az unalmas szövegelést és alig várja, hogy hazaautózzon, oldalán Ritával, a producerrel (Andie MacDowell) és az operatőrrel (Chris Elliott). Csakhogy egy hóvihar, amit Phil sokkal odébbra jósolt, beleavatkozik az életükbe, és nem tudnak hazamenni Punxsatawney-ból. Maga a nap tehát borzalmasan alakul hősünk számára, az estét is hideg zuhannyal kénytelen lezárni.

     Másnap reggel hatkor felébreszti őt Sony&Cher. Ugyanaz a rohadt dal már megint? - gondolhatja Phil. Ám hamar rájön, hogy ma nem holnap van, hanem megint tegnap, azaz február 2. Személyesen én 39 ilyen napot számoltam a filmben, de a rendező, Harold Ramis szerint úgy 10 évig ismétlődik ez Phil számára. Eleinte kénytelen-kelletlen elfogadja a helyzetet, aztán rájön, hogy következmények nélkül bármit megtehet, mert nem jön el a másnap. Csajozik, pénzt rabol, rendőrökkel packázik satöbbi. Viszont azt is megéri, amikor már ennek sem látja értelmét. Csakis Rita lehet képes őt kirángatni az örökkévalóságig ismétlődő napfolyamból, de ő nem érzékeli az ismétlődést, mint ahogy senki más sem. Csak Phil.

     Minden nap találkozik ugyanazzal a hülye ismerősével, minden nap belelép a pocsolyába, minden nap vénemberekkel kell egy szállóban lennie. A néző tehát előre sejti kábé, mi következik és mégis hihetetlenül vicces a történet. Egy ponton szomorúvá válik, de ez nem meglepő, tulajdonképpen semmi másról nem szól, csak az életről és a halálról. Ezekhez való viszonyunkról, ám egy szokatlan szemszögből nézve mindezt.


     Alapjában véve ez egy romantikus vígjáték, ha hivatalosak akarunk lenni. Philt 10 évnyi, túlnyomó részt inkább borzalommal áldotta meg a sors, és mindez valószínűleg azért történt, hogy ezáltal más emberré váljon. Míg ő ezen borzalmakat éli át, a néző folyamatosan nevethet, kezdve a Mormota-fesztivál zenéjétől, a klasszikussá vált rövid párbeszédeken keresztül (Ned: Phil? Phil: Ned? [Punches Ned in the face]) egészen magáig a főszereplő viselkedéséig. Van valami megfejthetetlen titka a filmnek, amiért mindenki szereti. Talán azért, mert elég szokatlan a témája? Vagy mert könnyen érthető? Esetleg maga Bill Murray az ok? Én nem tudom, valószínűleg ez mind és még megannyi tény. Nem valami értelmes dolog egy-egy filmet megnézni 15-ször, de erre egyszerűen rácáfol az Idétlen időkig. A megtekintés után mindig elönti az embert az a jóleső érzés, hogy mégis vidám az élet, érdemes élni és kit érdekel az a sok elkeserítő baromság a világban, amikor például egy mormotarablás részletei tárulnak elénk?


     Bill Murray-t emeltem csak ki, de igazából nincs olyan szereplő, aki ne lenne jó. Ez az a film, amit nem érdemes elemezni, jó és kész. A világ legjobbjai között a helye. 

     Érezzük át Phil szörnyű pillanatait e dal segítségével. Amit azért jómagam mindig is szerettem. :)

Szólj hozzá!

Címkék: fantasy vígjáték


A bejegyzés trackback címe:

https://transfesser.blog.hu/api/trackback/id/tr101781920

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.