Szocreál ömlengés -bocs- legendás színészekkel.

     Éppen ezért jó, mert különben egy elég szokványos szerelmi történet áll a középpontban: Imre (Latinovits Zoltán) fiatal vegyészmérnök, Vera (Törőcsik Mari) viszont híres színésznő akar lenni. A fiú barátja, András (Avar István) szerelmes Verába, így ismeri meg a lányt Imre, akinek esze ágában sincs később találkozni vele, de végül egymásba szeretnek. Kezdetnek tehát vége egy régi barátságnak. A szerelmesek pár nap múlva összeházasodnak, úgy érzik, Isten egymásnak teremtette őket. De kettejük személyisége, már a foglalkozásukból eredően is teljesen különbözik, viszont első veszekedésük után elhatározzák, hogy többé nem vesznek össze semmin. De Vera nem képes sokáig otthon lenni és jó feleségként viselkedni, hívják a világot jelentő deszkák. Imre meg nem bírja nélküle, inkább véget vetne a kapcsolatnak, semmint hónapokig egyedül sopánkodjon, mialatt fiatal neje országszerte fürdik a szakmai sikerben. Mi lesz velük?

     A kor kívánalmainak megfelelően ízelítőt kapunk az ideális népköztársasági életvitelből, gyönyörködhetünk a trolikban meg eltűnődhetünk azon, hány kenyeret vehettünk volna akkoriban 500 Ft-ért. Imre álmai netovábbja ez az összeg.

     Ha már a történet kissé gyengus, a színészek kárpótolnak minket. A fent említettek mellett felfedezhetjük pár pillanatra Garas Dezsőt, Básti Lajost, Krencsey Marianne-t, Bodrogi Gyulát, Szilágyi Istvánt, Inke Lászlót, Lorán Lenkét sőt, Csűrös Karolát. Egyébként meg Bacsó Péter az író.